Pesti Napló, 1872. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1872-01-13 / 10. szám
10. szám, Szombat, január 13.1872 23. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. gyám. L emelet. Lap szellemi részét illeti! minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Mmentetlen levelek csak ismert kanektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körtéli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetés! föltételek: Vidékre, postán: ▼agy helyben, házhoz hordva: egész évre ... 22 frt. Félévre .... 0 frt Negyedévre ... 1 , 50 kr. Két hóra .... 8 . 70 kr Egy hóra ... 1 , 85 kr Hirdetmények dijat 1 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél • ojkr. BélyegdijatUrca 80 ajka. Nyílttéri 8 hasábos petátov 8» ojkr. Előfizetési felhivás „PESTI IPSIKi Előfizetési árak: Egész évre.........................22 ft. Fél évre.............................11 ft. Negyed évre....................5 ft 50 kr. JJHF Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadóhivatala“ czím alatt Pest, ferencziek tere 7. sz. alá küldendők. Pest, január 12. Az országgyűlésen, hallom, ismét egy kis csetepaté volt az iskolai könyvek miatt. Rámentek a miniszterre, államtitkárra , souffre-douleur tanfelügyelőkre, szikráztak a hanyagság sőt hazaárulás, ifjú keblek megmérgezése vádjai, sőt közben miniszter és tanfelügyelő egymás közt is váltottak néhány (próba-) kardvágást. Lesz-e mindennek haszna? Ehhez legyen szabad, saját észleléseim köréből egy szót hozzávetnem. Szálljanak magukba azok, akik a hitfelekezetek autonómiáját tartották minden §-nál szem előtt akkor, amidőn a közoktatási törvényt, úgy ahogy, megcsináltuk. Két ellentétes nézet volt ottan is uralkodó, de amely nem szállt ki a síkra egymás ellen, amit ha tesz, az egész törvény, idő hiánya miatt, abban maradt volna. Egyik nézet az, mely az iskolát az államnak, másik az, mely az egyháznak vindikálja. Jelen szerencsétlen pártalakulásunknál fogva lehetetlen tudni, melyik elvnek volna nálunk többsége. Szabadelvűek, cleriálisok, haladók, maradtak mind a két táborban, úgy szét vannak szórva, mint mikor két játszmakártyát összekevernek. A törvény, az adott viszonyok közt leghelyesebben, a két szélső közt középen foglal helyet. S ezzel sokáig megélnénk, ha azok, akiknek vezércsillaguk a hitfelekezeti féltékenység volt, a boldogult Eötvös javaslatának az állam sikeresebb felügyeletére célzó minden intézkedését úgy meg nem nyirbálják vala, hogy ezen úgynevezett főfelügyelet egészen ártatlanná, platonikussá váljék. Lássák be most tévedéseket, és segítsenek a bajon. Ott van t. k. a 11. §. Ez nemcsak a tanárok és tanítók szabad választását (tehát elbocsátását is?), hanem az egész tanítási rend és módszer megállapítását, s különösen a tankönyvek megszabása jogát az illető hitfelekezetnek biztosítja. Ezen szabadsággal aztán, mint minden jóval, nemcsak élni, — de visszaélni is lehet. Tapasztalt is ily visszaélést a kormány. Nyomára jött, hogy egyes hitfelekezetek tanodáiban alkotmányellenes és államveszélyes tanok hirdettetnek. Kaptunk, tanfelügyelők, egy körrendeletet, melyben felhivattunk, hogy valami „jó módjával“ tudjuk meg, minő tankönyveket használnak a hitfelekezeti iskolákban. Jó módjával ?... Tán magánértesülés útján? Nem tekintve egyesek veszélyes compromissióját, lehetne-e ily alapon hivatalos intézkedésekhez hozzáfogni ? Részemről arra kértem akkor a minisztériumot, hogy az államot kétségtelenül megillető felügyeleti jognál fogva, s a fent idézett 11. §. épségben hagyása mellett,az összes hitfelekezetek főnökeit, elöljáróit hivatalosan szólítsa fel, illetőleg kötelezze arra, hogy az iskoláikban használt tankönyvek egy-egy példányát az illető tanfelügyelőséghez küldjék be. Ez, nézetem szerint most is az egyedüli mód a felügyeletnek, illetőleg ellenőrzésnek gyakorlativá tételére s azon bajoknak elhárítására, melyek ellen minden oldalról annyi panasz hallatszik. A minisztérium, gondolom, nem érezte magát felhatalmazva egy ily rendelet kibocsátására, tudtommal legalább ez nem történt. De aztán, miként vállaljon felelősséget az a tanfelügyelő, aki bármilyen „jó módjával“ s szőrmentiben igyekszik is eljárni, hivatalos leveleinek olvasatlanul félretétele, megjelenése esetében a kinézetés, tudakozódásaival a Pontiustól Pilátushoz utaltatás gyönyöreiben részesül? ! Mely lelki élvezetekre az életlapok majdnem állandó rovatként, a honatyák pedig évenkint legalább egyszer (a budget-vita alkalmával) ráteszik a koronát, mindennek elnevezgetvén azokat a tanfelügyelőket, ami a nép- és a hitfelekezetek szemében nimbust adhat nekik, s befolyásukat minden irányban növelheti. Ha akarjuk a czélt, akarjuk az eszközöket is. Vagy ne jajdúljunk fel a hitfelekezeti iskolákban használt könyvek ellen, vagy korlátoljuk kissé ezek e részbeni szabadságukat, autonómiájukat. Kötelezzük őket tankönyveiknek az illető tanfelügyelőkhez, vagy a minisztériumhoz, hivatalos és hiteles alakban leendő beterjesztésére. A kormány közegei ez esetben ne mondhassák, hogy nincs róla tudomásuk. ZICHY ANTAL: A Deák-kör vasárnap jan. 14-kén d. u. 5 órakor értekezletet tart. Fest, január 12. (A horvát tárgyalásokról) újabban közzétett jelentések, mint minket tudósítanak, nem felelnek meg e valóságnak. A bécsi értekezletek óta az ügy semmivel sem haladt elő, s nem is haladhatott, miután újabb tárgyalás a kormány s a nemzeti párt között nem történt. Minden most egyelőre attól függ, hogy az ellenzék a horvát országgyűlésen mily modort követ s e részben már legközelebb várhatunk hírt Zágrábból. (Az országgyűlési időszaknak 3 évről 5 évre való meghosszabbításáról szóló javaslatot, mint a „P. L.“-ban olvassuk, nem a belügyminiszter, hanem a miniszterelnök fogja előterjeszteni, s a javaslat az összes minisztérium által lesz aláírva. Mint ebből is látszik, a kormány ez ügyet kabinet-kérdésnek tekinti. T. laptársunk e közléséhez még a következőket tehetjük : Az ügy, melyről itt szó van, a kormány körében már régebben szellőztetett, határozatta azonban körülbelül a pillanatban jön, midőn Lónyay gr. a miniszterelnöki tárczát átvevé. Lónyay ebbeli tervét akkor az ellenzék pártvezéreivel is közlé, míg jobboldali körökben ezt igen tüzetesen vitatták. A Deák-párt javaslatot el fogja fogadni. Indokolás a javaslathoz nem lesz csatolva, a kormány azonban ezt részint a külföldi parlamentek hosszabb tartamával, részint hazai viszonyainkból merített számos opportunitási okkal fogja támogatni. (A Nákó-háznak parlamentházzá való átalakítását, mint halljuk, a közmunkatanács körében befejezett ténynek tekintik, de ez nem gátolja a tanács egyik tagját, hogy e terv elleni észrevételeinek közelebb tüzetes kifejezést adjon. (A választási törvénynyel a képviselőház osztályai már legközelebb fognak foglalkozni. A dolog annyiban sietős, mert az új választásokat közvetlenül az ülésszak befejezése után akarják megtartatni, s mint a „P. L.“ állítja, a belügyminiszter azon véleményben van, hogy a választók állandó névjegyzékének első elkészítése legalább is harmadfél hónapot vesz igénybe, így a törv. javaslatnak, hogy a választások ennek alapján azonnal megtörténhessenek, legkésőbben febr. 15-dikéig szentesítve kellene lennie. A magyar vasútépítés 1871-ben. — III. közlemény. — Társulati pályavonalak. Magyar keleti vasút. E vasúthálózat I. szakasza, azaz a 20’1 mértföldet tevő nagyvárad-kolozsvári vonal 1870. évi szeptember 7-én adatott át a forgalomnak. A II. építészeti szakasznak, a gyulafehérvártövis kocsárd-marosvásárhelyi 14,7 mértföldet tevő vonalrésze 1871. évi november 20-án adatott át a közlekedésnek; összesen megnyílt e szerint 34,8 mértföld; a II. szakasz még hátralevő részén, t. i. a tövis medgyes segesvári 131 mértföld hosszú vonalon a mostani téli idő daczára is erélyesen dolgoznak, úgy hogy e vonalszakasz megnyitása, ha kedvezőtlen körülmények közbe nem jönnek, az 1872. év május vagy június havában várható. A kis-kapu anagy-szebeni, mintegy 59 mértföldet tevő III. építészeti szakaszon szintén erélyesen foly a munkálkodás, azonban helyenkint, különösen Vízakna körül még oly akadályokkal kell megküzdeni, hogy e szakasz megnyitása az 1872. év vége előtt alig várható. A IV. szakasz, mely egy részről Kolosvártól Kocsárdig (a gyéres-tordai szárnyvonallal), másrészről Segesvártól Brassóig mintegy 27 mértföld hosszúságban kiterjed, tekintve az itt előforduló vízválasztókat, és az előforduló csúszós festékeket, a keleti vasút legnehezebb részét képezi. Tagadhatlan ugyan, hogy e szakaszon újabb idő óta nagyobb erélylyel dolgoznak, azonban a munka, itt még anynyira hátra van, hogy e szakasz megnyitása egyelőre biztosan meg nem állapítható. A keleti vasút összes hálózata körülbelül 808 mértföldet tesz, és az egyes vonalrészek engedély-okmányszerű befejezési határidői a következők : Nagyvárad-Kolozsvár 1869. évi decz. vége. Gyulafehérvár-Tövis-Vásárhely és Tövis-Kiskapus Segesvár 1870. évi decz. 1-je. Kiskapus-Nagyszeben 1871. évi nov. 1-je. Kolozsvár-Kocsárd (a gyéres-tordai szárnynyal) és Segesvár-Brassó 1872. évi oct. 1-je. Amint azonban az említettek szerint a kolozsvár-kocsárdi és gyulafehérvár-tövis-vásárhelyi vonalrészek kiépítése tetemesen elkésett, úgy a többi szakaszoknál hasonló hátramaradástól kell a dolgok jelen állása szerint tartani. Az eddig elkészült vonalrészek között eddig műszakilag felülvizsgáltatott a nagyvárad-kolozsvári vonalrész, de ez is csak részben történhetett, mennyiben ezen eljárás alkalmával a Bánffy-Hunyad és Egeres közt levő, és a vízválasztón áthaladó, mintegy 2 mértföldnyi része, a Waring és Eckersley-féle volt fővállalat idejéből származó nagyobb mérvű hiányok miatt átvehető nem volt, de arra alkalmas állapotban az ott folyamatban levő pótmunkák daczára még most sincs. A gyéres-tordai szárnyvonal azon nyomváltozás folytán létesül, mely az 1870. évi XLVII. törvényczikk által az eredeti megállapodáshoz képest engedélyeztetett. E szárny a keleti vasút összes hosszába be nem számíttatik és állami kamatbiztosításban nem részesül. A keleti vasúthálózatnak Brassón túl leendő folytatása és az oláh pályákhoz leendő csatlakozása iránt folynak a tanulmányok. A nagyváradi közös pályaudvar al- és felépítményei készen vannak, épületeinek emelése pedig megfelelően halad. A gyulafehérvári pályaudvar közös használata iránt a keleti és első erdélyi pályavállalatok közt létrejött egyesség a kormány által jóváhagyatott. Különben e társulat ügyei nemsokára ismét törvényhozási tárgyalás alá kerülnek. Északkeleti vasút. Az északkeleti vasút ügye ez év folytán meglehetős alakuláson ment keresztül, amennyiben előbbi fővállalkozója pénzbeli ügyeinek kedvezőtlen fordulata miatt kénytelen volt a vállalatról lemondani. Utódja lett a bécsi uniobank, mely az építést martius havában vette át. Az erélyes hozzálátásnak köszönhető, hogy a debreczen-nagy károlyi 9’13 mértföld hosszú vonalszakasz megnyitása folyó évi jan. 25-én lehetségessé vált. Ezt követte September 25-én a 475 mértföld hosszú nagy károly szathmári vonalrész megnyitása. Megjegyzendő, hogy ezen vonalszakaszoknak folytatásukkal Mamaros-Szigethig az engedély-okmány értelme szerint még 1870. év October 1-jén kellett volna megnyitniok. Meg is lett tartva 1870. sept. 20 ka táján a társulat kérelmére a hivatalos próbamenet, de ez a még félig késznek sem mondható pályán oly kedvezőtlen eredményt tüntetett fel, hogy akkor megnyitásról szó sem lehetett, azért a munka valóságos befejeztével 1871. évi junius és September hónapokban a megnevezett vonalrészek megnyitása előtt önkényt érthetőleg uj próbameneteket kelle rendezni. A 6 mértföldnyi szerencs-s.-a.-ujhelyi vonal, melynek 1871. év october 1-jén kellett volna az engedély-okmány szerint megnyílnia, ugyane hó 26-án adatott át a forgalomnak. Ezen vonalrészszel egyidejűleg megtartatott a s.-a.-ujhely-legény-mihályi vonalrész hivatalos műtan-rendőri bejárása is, de ez a pálya készületlen voltánál fogva kevésbé kedvező eredményt mutatván fel, a megnyitást el kell halasztani a forgalom biztonságára és akadálytalan kezelésére szükséges bizonyos munkálatok teljesítéséig; minélfogva ezen 18 mértföld hoszszu vonalszakasz csak 1872. jan. 7-én nyittatott meg. A többi részeken, a kassa-s.-.a.-us helyit kivéve, melynek szintén 1871. év october 1-jén kellett volna megnyílni, a munkálatok kielégítő eredménynyel folytak 1871. évben, s lehet reményleni, miként a jövő tavasz folytán a szathmár-bustyaházi szakasz, a nyár folytán S.-A.-Ujhely Csap-Királyháza, s az ősz folytán Bustyaháza-M.-Szigeth megnyitható állapotban lesznek. A kassa s.-a.-újhelyi szakasz azonban valószínűleg csak 1873-ban lesz a forgalomnak átadható. (E soraink írása közben vesszük a társulat igazgatóságának jelentését mely szerint vasútvonalainak megállapított megnyitási határideje a következő : 1. Szatmár-Bustyaháza 1872. ápril 1-én, 2. Ujhely-Csáp-Bátyu junius 1-én, 3. Királyháza-Bátyu julius 1-én, 4. Bátyu-Munkács julius 1-én, 5. Bustyaháza-Sziget október 15-én, 6. L.Mihály-Kassai decz. 1-én, nyíregyházi-ungvári vonal : a) Csap-Ungvári vonal 1872. június 1-én, b) Nyíregyháza-Kisvárda június 1-én, c) Kisvárda-Csap őszszel.) Felülvizsgálva az északkeleti vasúton még nincs semmi, várható azonban, hogy a már megnyílt vonalak a tavasz kezdetén felülvizsgálatképes állapotban lesznek. A legenye mihályi közös pályaudvarról alantabb (az 1. magyar-gácdországi vasútnál) van említés téve, a kassai közös pályaudvarról pedig fentebb (a kassa-oderbergi vasút rovata alatt emlékeztünk meg, itt csak az érintendő még, hogy addig, míg az északkeleti pálya ujhely-kassai vonalrésze kiépítve leend, már a kassai pályaudvar is hihetőkép meg leend nagyobbítva. Szerencsen e vasútvállalatnak a tiszavidéki pályával van közös pályaudvara, és erre nézve a szükséges egyesség már létre van hozva. Az e vasút mentében szükséges 5 nagyobb hídnak fa helyett vasból és köböl leendő építése iránt megkezdett tárgyalások eredménye a minisztériumnak jóváhagyása végett már fel van terjesztve. N 1 r egy báz-unghvári vasút. (Másodrendű pálya) A 125 mértföld hosszú nyiregyház-unghvári vasút, melynek engedélyese a magyar északkeleti vasuttársulat, az engedély-okmány értelme szerint 1872. évi július 13-án megnyitandó. A részletes tervek egy részét a múlt tél, a többi részét pedig a tavasz folytán hagyta helyben a kormány a megejtett közigazgatási bejárás nyomán. Ezek alapján az egész vonal építés alatt áll, de késznek még egy része sem mondható. A fővállalkozónak a legutóbbi időben történt csőd alá jutása folytán megtörténhetik, hogy e vasút építésében némi késedelem fog beállani. Nyíregyházán a tiszavidéki vasúttársulattal van közös pályaudvara, melyre nézve a tárgyalások még folynak. Magyar nyugati vasút. Ezen 40.1 mértföld hosszú vonal, a különféle megnyitási határidőknél fogva, 3 szakaszra oszlik. Az első 15,2 mértföld hosszú szakasz terjed Győrtől Kis-Czellen át Szombathelyig. A forgalomnak átadandó lett volna 1871. augustus 3-án, tényleg átadatott 1871. október 1-én, műszakilag felülvizsgáltatott ugyancsak 1871. nov. 27- től decz. 6-ig. A második 16,1 mértföld hosszú szakasz terjed Székesfehérvártól Kis-Czellig. A forgalomnak át lesz adandó 1872. évi augustus- hó 3-ikán A harmadik 8,8 mértföld hosszú szakasz végre Szombathelytől a magyar szima határig terjed s a forgalomnak folyó évi sept. 6-án lesz átadandó. Az építkezési munkálatok úgy a 2-ik, mint a 3-ik szakaszon annyira előhaladtak, miszerint hacsak rendkívüli előre nem látható akadályozások be nem következnek, biztosan várható, hogy az engedélyokmányilag meghatározott fentebbi határnapokra mindkét szakasz a forgalomnak átadható lesz, a megnagyobbítás útján létesítendő szombathelyi közös pályaudvar építése befejezéséhez közeledik, a győri hasonló pályaudvar iránti végleges megállapodás legrövidebb idő alatt várható, a székesfehérvárira vonatkozó e kérdés pedig később kerül szőnyegre. Magyar északnyugati vasút E 20,3 mértföldnyi vonal részletes tervezetei átvizsgáltattak és a közigazgatási bejárás az Érsekújvártól Trencsénig terjedő részeken megtartatott, az illető jegyzőkönyvek azonban még jóvá nem hagyattak. Az építési anyagok, valamint a sínek és talpfáknak szállítása megkezdetett, de az építés még nem indíttatott meg. Az érsekujvár-komáromi rész közigazgatási bejárása mind a mellett, hogy részletes tervezetet már benyujtattak, mindeddig el nem volt rendeltető, minthogy a komáromi vár körébe eső rész, melynek miképeni vezetése várvédelmi szempontból nagy fontossággal bír, még véglegesen megállapítva nincs. Ez ügyi tárgyalások azonban a kormány, az engedélyesek és a cs. kir. közös hadügyminisztérium között folyamatban lévén, a közös megállapodás, illetőleg a vonalnak e helyen való vezetése iránti végleges határozat, rövid idő múlva várható. Az engedélyokmány szerint egyébként az érsekujvár-nyitrai szakasz 1872. évi aug. 1- én, az érsekujvár komáromi szakasz 1873. febr. 10-én és a nyitra-trencséni szakasz 1873. august. 10-én befejezendő. Eperjes-tarnovi vasút. Ezen Eperjestől Kis-Szeben és Oroszvolgán át Tarnowig vezetendő vasútvonal Eperjestől a határszélig terjedő része az 1871. évi május hó 7-én szentesített XIV. törvényczikk által a bécsi Uniobanknak engedélyeztetett. Az engedélyezett vonalrész hosszasága magyar területen 7 —8 mértföld. Az engedélyokmány értelmében az engedélyes a vonalat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítandó 23 havi határidő alatt, tehát 1873. évi ápril 12-én tartozik befejezni és a forgalomnak átadni. A közigazgatási bejárás e vonalon már megtartatott, mely alkalommal a határszélen való csatlakozás is, a csász. kir. kereskedelmi minisztériummal egyetértve megállapíttatott. E bejárás eredménye egy kisebb vonaldarab kivételével, melyre nézve még tárgyalások folynak, a kormány részéről jóvá is hagyatott, minélfogva több helyen a munkálatokhoz erélyesen már hozzá is fogtak. Sajnos azonban, hogy a gácsországi részen mindeddig úgyszólván, mi sem történt. Szentpéterfiumei vasút A munkálatok e vasút Magyarország területére eső 0'45 mérföldnyi részén már annyira előhaladtak, hogy a kitűzött határidőig tökéletesen elkészülhetnek, és e pálya az engedélyokmányilag 1872. július 1-én megállapított megnyitása — ha az ausztriai területre eső részen akadály fel nem merül — minden bizonynyal várható. Ehhez képest a fiumei pályaudvaron, melyet a déli pálya, mint engedélyese e vonulnak a Károlyváros-fiumei vonal tulajdonosával, azaz a magyar kormánynyal közösen használand, a szükséges épületek és berendezések is az említett időpontig a kormány által elő fognak állíttatni. Bánréve-nádasdi iparvasút. (Keskeny nyomu vasút.) E 3,7 mértföldnyi vonal bánréve-ózdi szakakaszán a munkálatok nagyobbrészt elkészültek, míg ellenben a ózd-nádasdi vonalrészen igen csekély haladást tettek. A bánréve-ózdi szakasz számára szükséges sínek, melyek az engedélyesek által a rimamurány-völgyi vasműegylet nádasdi gyárában készíttettek — a vonalon szétosztva s a talpfák nagyobb részt beszerezve vannak. A forgalmi eszközök nagyobb része szintén már elszállíthatott Bánrévére és igy az üzlet megnyitása Ózdig szükség esetében már az 1872. év tavaszán megtörténhetik. Megjegyzendő, hogy az engedélyokmány szerint ezen egész pálya építésének 1872. évi február 10-ig befejezve kellene lennie. Első magyar-galicziai vasút. Az 1871-ki jun. 10-én szentesített XXXVIII. törvényczikk által az 1869-ki VI. törvényczikkben beczikkelyezett eredeti engedélynek az a határozata, mely szerint az első magyar-galicziai vasútnak Mező-Laborcz és a határ közé eső része legfölebb 1,60 emelkedéssel építtessék ki, oda módosíttatott, hogy ama pályaudvar, mely Vidránytól az ország határáig terjed, 1.40 emelkedéssel építtessék; az ezen változtatásokhoz kötött feltételek, melyek arányban állanak a nyújtott építési könnyítések és magasabb forgalmi költségekkel, a kormány által részletesen megállapítanak. A legnagyobb emelkedésnek 1:40 arányában való megváltoztatása által az eredetileg 16 mértföldre meghatározott pályahossz a magyar birodalom területén 15,8 mértföldnyire vonatott össze. Az 1869-ki VI. törvényczikk 2. §-ának határozata, mely szerint a Legényi-Mihályi-Homonna közti pályarészlet 1871-ki augustus 5-én adassék át a forgalomnak, oda módosult, hogy a pálya csak 1871-ki octóber 1-én adassék át a közforgalomnak. Az is meg lön engedve, hogy a Homonnától az ország határáig nyúló vonalrész, melyre nézve 1872-iki decz. 18-ika volt az építkezési határidő, 1872-iki junius végén adathatik át a közforgalomnak. A műszaki — rendőri próbamenet a Legényi- Mihályi - Homonna közti vonalrészen 1871. október 21-ikén történt, de mivel még némi építkezési pótlások maradtak fönn, a 18,5 mértföldnyi pályarész csak 1871. decz. 25. adathatott át a közforgalomnak. A Legényi-Mihályi állomás építése és forgalmára nézve — az állomás közös az északkeleti vasúttal — a kormány közbenjárása folytán megállapodás történt. A Homonna és az ország határa közt lévő 7,3 mértföldnyi vonalrészen az építkezések erélyesen folynak, és bár az építkezési akadályok nevezetesen az ország szélén, a lupkowi alagút, építése, sok időt vesznek igénybe, a hadi szempontból oly fontos vasútvonal az engedély szerinti időszakban meghatározott megnyitási időpontig teljesen el fog készülni. Báttaszék-dombovár-zákány vasút. (Másodrendű pálya.) I. vonalrész: Zákány-Dombovár. Megnyitási határidő 1872. augustus 10. hossza: 13‘23 mértföld. II. vonalrész: Dombóvár-Báttaszék. Megnyitási idő 1873. augustus 10 hossza: 8‘57 mértföld. — Az egész pálya hossza: 21’8 mértföld. Az egész pályának általános tervezete a társulat által a kormány elé terjesztetett és helybenhagyatott. Ez alkalommal az engedélyezési okmányban kikötött 1:125 arányú legmagasabb emelkedés 1.150-re határoztatott . A vonalnak Bonyhád városához közelebb hozatala iránt tett tanulmányok eredményhez nem vezettek. A vonal meghagyatott a Bonyhád és Hidas közötti völgyben. Az általános tervezet alapján a részletes tervezet elkészülvén, a politikai szemle az első pályarészleten 1871 márczius 23-kán, a második július 3-dikán és a következő napokon történt. A második részletből egy darab nem szemléltetett meg, mivel Szászvár és Császta községek képviselői, miután határukba állomás nem esik, nem akartak tárgyalásokba bocsájtkozni. — Ez ügy legközelebb a minisztérium által fog elintéztetni, és csak akkor fog a szemle megtörténni. A közlekedési szolgálatra és a javításokra szükséges építkezéseknek Dombóvárról Kaposvárra való áttétele érdekében az országgyűlés elé törvényjavaslat terjesztetett, mely az elfogadásra vár. Az első vonalrészen Zákány és Dombóvár között a földmunkálatok befejezésükhöz közelednek ; az építkezési tárgyakból a falazottak elkészültek, a fából készítendők részben a hordozó szerkezetekkel el vannak látva. A sínek 23/5 mértföldön lerakattak és a kavicsolás is megkezdetett. Az épületek a csurgói áruraktár kivételével fedél alatt állanak. A magyar állam és déli vasutakkal közös Zákányi pályaudvar fölötti tárgyalások befejezetteknek tekinthetők. A mondottak után a zákány-dombóvári vonalrésznek szerződésszerű megnyitása (1872. aug. 10) biztosan várható. A második vonalrészen Dombóvár és Báttaszék között szintén megkezdettek a földmunkálatok , de a már bevégezett nem jó számba a még bevégzendővel szemközt. A boltozatos tárgyak között szintén elkészült egynéhány. A műépítkezések most télnek idején nyugosznak, és csak az építkezési anyagok szerzésére és elosztására törekszenek. A többi munkálatok még nem kezdettek meg. Az ebenfurt h neufeldi szén szállító vasút. A Lajta folyótól Neufeldig azaz: a magyarországi területre eső résznek hosszúsága tesz fel mértföldet.