Pesti Napló, 1872. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1872-02-14 / 36. szám
mindegyikét megvizsgálván , az itt építendő országház helyét, Pest városa képviseletével egyetértőőleg, definitive állapítsa meg. És ez meg is történt. Gróf Ráday Gedeon első pendítvén meg ennek helyéül az akkor „Uj piacz“ nevű mostani „Erzsébetéiért; ezt néhai Gyürky Pál főispán formaszerűn indítványozta. És Pest városa küldöttségének utóbb bekövetkezett, de még a küldöttség előtt nyilvánított beleegyezésével az országháznak e helyre leendő építtetése el is jön határozva. E szerint azon tér körül nyolcz öl szélességű út hagyatván el mindenütt : az akkori sivatag homok, puszta hely, egészen az ország tulajdonába bocsátandónak állapíttatott meg olykép, hogy az épület a közepére jöjjön, és igy elszigetelve, s távol minden oldalról az utczai közlekedés zajától a körötte fennmaradó tér pedig ligetté alakíttassák az ország költségén s ennek gondos fentartása is az ország terhei közé tartozzék. A küldöttség ezen eljárása és határozatáról a kiküldő mindkét táblának — mint ezt az időközi országgyűlési irományok legbiztosabban tanúsíthatják — jelentést tevén, az tudomásul vétetett, és részben foganatosítása meg is kezdetett azáltal, hogy e határozat Magyarország nevében ország-világszerte köröztetett, és az illető szakértők s művészek, kik a szükséglet felől részletesebben tájékozhatták magukat, felhivatták, hogy az országház tervének elkészítésére pályázzanak, első díjul — ha jól emlékszem — ezer, második díjut ötszáz darab arany tűzetvén ki. E felhívásnak volt is sikere. Az elnökséghez több terv küldetett be, ezek között néhány kitűnő munka, s e terveknek az országos levéltárban mind meg kell lenni. A pályázati díj azonban mind e mai napig nem adatott ki. Minthogy itt az ország lekötött szaváról van szó, helyes dolgot vélek cselekedni, ha erre figyelmeztetek. Tekintsék meg e terveket, talán lesz közöttük ma is használható, döntsék el a pályázatot, és változtassa meg az országgyűlés 1844-ben hozott határozatát, midőn ma az országházat más helyre akarja épittetni. 7. A képviselőházból. A központi bizottság ma folytatta a választási törvényjavaslat III. fejezetének tárgyalását. A tárgyalást a 6. §-on kezdte, melynek eldöntése függőben hagyatott. A 7.§ ba az eskümintához beletétetett a„fogadom“ szó. A 8. 9. 10. §§-ok változatlanul hagyattak. A 11. §. utolsó bekezdése úgy módosíttatott, hogy a központi bizottság által kiadandó hirdetmény közzététele 10 nappal előzze meg a választás napját, és a választókerület minden község hatóságának, kihirdetés végett, a választás előtt 5 nappal kézbesítendő. A 21. § nál kimondatott, hogy a választási elnök a választást megelőző napon a választási főhelyen megjelenni tartozik. A 2223, 24. §§-ok maradnak. A 21. § nál kimondatott, hogy ha több szavazó már nem jelentkezik, a választási elnök 1 órai időt enged, mely alatt azok, kik elmaradnak, még szavazhatnak, s ez idő elteltével a szavazás berekesztetik. A 26., 27. §§-ok maradnak. A 28. §. kimarad. A IV. fejezet következőkép szerkesztetett: 1. §. Ezen törvény csak a jelen országgyűlés feloszlása után lép hatályba, mindazonáltal a végrehajtás előkészítése czéljából ezen törvény kihirdetését követő 14 nap alatt minden törvényhatóság közgyűlést tart s a központi választmányt az állandó névjegyzék elkészítésére, az összeíró küldöttségeket s a felszólalási bizottságot megválasztja. A magyar kir. semmitőszéknek a felebbviteli bíróság megalakítása iránt az igazságügyminiszter intézkedik, ügyrendét maga a m. kir. semmitőszék állapítja meg. 2. §. a Deák-párti 64. §. Erdélyre nézve kimondatott, hogy a jelen törvény hatálya arra is kiterjed, kivéve: 1) hogy a szavazás ott éjjelre ezentúl is megszakíttathatik; 2) hogy egyes kerületek ott, mint eddig, együttesen két képviselőt választhatnak. Végre elvben elfogadtatott, hogy ezen eész törvény át fog szerkesztetni, hogy könnyebb áttekintés és kezelés végett az egész 1848. V. tczikképenhagyott szakaszaival együtt egy egész alkottassék. A központi bizottság utolsó hitelesítő ülését holnap délelőtt 11 órakor tartja meg, melyen a függőben hagyott pontok szerkesztésére nézve is végmegállapodás történik. BELFÖLD. Zágrábmegye közgyűlése. A zágrábmegyei közgyűlés utolsó üléséről a következő tudósítás van előttünk . A zágrábmegyei gyűlés befejező üléséről írják : Zágrábmegye nagygyűlése a mai (febr. 9.) viharos üléssel bezáratott. Az unionisták és a nemzeti pártiak közt mindjárt az ülés elején heves összeütközésre került a dolog, két tagnak a közigazgatási bizottságba való választása miatt. A nemzetiek kezdetben csak közfelkiáltás által akarták megválasztani két párthívöket, mit azonban az unionisták természetesen nem engedtek meg, s a törvényes eljárást követelték. 91 szavazatcédula adatott be, s Jelasics és Fabjancsics földbirtokosok 76 szóval 15 ellenében megválasztattak a bizottságba. Erre egyes községek és kerületek panaszai KÜLÖNFÉLÉK Pest, febr. 13. (Kitüntetések.) Ő felsége revisnyei Reviczky Sándor miniszterelnöki osztálytanácsosnak e minőségben szerzett érdemei elismeréséül a hamadosztályú vaskoronarendet . Huszár Adolf, a miniszterelnökség segédhivatali igazgatójának hosszas, hű és sikeres szolgálataiért a Ferencz József rend lovagkeresztjét, és Tallián János nyugalmazott hatszemélynöknek a bírói pályán tett negyvenhat évi hót és buzgó szolgálatai elismeréséül a másodosztályú vaskoronarendet adományozta. (A főrendiház tagjai az elnökség által értesíttetnek, miszerint a folyó hó 15-ére hirdetett főrendiházi ülés folyó hó 19-ére halasztatott el. (A magyar közgazdasági gyűlésről) Horn Ede holnap, szerdán d. u. 5 órakor felolvasást tart az iparegyesület helyiségében (Pest, országút 7. szám), melyre nem-tagok is szívesen láttatnak. (Szabadságok és tartalékos katonák világlatban tartása.) Hogy a közös valamint a honvédsereghez tartozó szabadságok és tartalékos katonák kellő pontos világlatban tartathassanak, a honvédelmi minisztérium egy utasítást szerkesztetett és azt az ország valamennyi nyelvére fordítva a megyei hatóságok utján a községeknek szigorú hozzátartás végett megküldte. (A cs. és kir. tábori csendőrség számára) f. évi martius 1-én 6 havi tanfolyamot rendeznek melyhez minden gyalog ezred hat altisztet fog küldeni, kik a tanfolyam befejezése után visszatérendnek ezredeikhez. Ezen tábori zsandárság arra való, hogy háború esetén a vezénykar mellett ordonnance szolgálatokat végezzen. (R e s t a u r a t ió.) Lőcsén f. hó 8-án tartatott meg a restauratió, mely alkalommal Pallag polgármesterré, Putz pénztárnokká választatott (Torontálban) a nemzetiségi pártokkal egyesült baloldal leszavazta a Deák-pártot, s az így alakult megyebizottmány kijelenté, hogy a megyei jegyzőkönyvek románul is vezettessenek. Erre az „ Albina“ fennen dicsekedve jegyzi meg, hogy a románok a nagy Torontál megye lakosságának alig 3-ed részét teszik, s íme, ily sikert mutathatnak fel. (Képviselőválasztás.) Butyinban Benes Döme aradi ügyvéd Popovits Zsigmond helyébe, ki a borosjenői törvényszék elnökévé neveztetett ki, képviselővé választatott. (Az országos középtanodai tanáregylet által a közoktatási tanácsba öt tag, és pedig kettő a műszaki vagyis reáltanodái, és három a gymnasiumi szakosztályba lévén választandó, az egylet elnöke felszólította a tagokat, hogy a budapesti egyleti rendes tagok névsorából ötöt a közoktatási tanácsba választani és választásukról a szavazatszedő bizottságot Ney Ferencz egyleti elnökhöz czimzett levélben legkésőbb febr. 20-ig értesíteni szíveskedjenek. (II a 1 á 1 e s e t.) Bolváry, szül. Zlinszky Antonia asszony, Bolváry Gellért pesti kir. ítélő táblai pótbiró neje élete 36. évében hosszas mellbajban f. hó 11-én meghalt. (Jóváhagyott alapszabályok). A keresk.minisztérium a soroksár-haraszti- taksonyi takarékpénztár, a belügyminisztérium pedig a „felebaráti szeretet“ czime alatt Pesten alakult betegsegélyző és temetkezési egylet alapszabályait némi módosításokkal jóváhagyta. (A kiházasító-egyletek tárgyában a következő sorokat vettük: „A lapok megtámadják a belügyminisztériumot azért, hogy engedélyezvén a borsod-miskolczi kiházasító egyletet, oly alapszabályt hagyott helyben, mely kölcsönösségen alapuló társulatnál a befizetett összegnél kétszer nagyobb jutalékot ígér. A ki meg- nézi a belügyminisztérium irattárában azt, hogy az 1871. évi 19654. sz. a. a minisztérium mit engedélyezett; a ki megolvassa az ezen szám alatt láttamozott alapszabályokat, meggyőződhetik, miszerint a támadás főalapjául szolgáló, és az egylet által hírlapi hirdetményekben közzétett azon kitétel, miszerint senki sem köteles a biztosított összegnek felénél többet befizetni, s hogy négy év múlva mindenki feltétlenül megkapja a biztosított összeget, a minisztérium által láttamozott alapszabályban benn nem foglaltatik, sőt azzal világos ellentétben is áll, mert a jóváhagyott alapszabályok szerint minden biztosítottnak a biztosított összeget — átlagosan 100 írttal — meghaladó felülfizetést kell teljesíteni, mi ha tetszik, minden polgár szabadságában áll.“ Ily körülények között azonban a társulat, mely ügynökei által az alapszabályokkal ellentétes programmot terjeszt, annál élesebb megrovásra méltó, és kihívja a hatóságok figyelmét. (Rö p ira t.) Ráth Mór kiadásában megjelent: „Zur Organisirung der Schwesterstädte Pest und Ofen“ czímű röpirat, mely a fővárosok egyesítése kérdését a törvényjavaslat álláspontjáról tárgyalja. Ára 40 kv. (Előfizetési határidő meghoszszabbítása.) Mikár Zsigmond úr, a „Magyarország és Erdély helynévtára“ czímű statistikai munka kiadója, az eredetileg szabott előfizetési időt f. hó 25-éig meghosszabbította és felkéri azokat, kik a könyvet leírni óhajtják, hogy a 4ért előfizetési pénzt hozzá, Budára (viziváros, fő-utcza 1. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek. Ha nem jön össze annyi előfizető, hogy a költségek fedezve legyenek, a pénz visszaküldetik. (A kecskeméti reform, főgymnasiumban) a folyó félévi szigorlatok febr. 15—29-ig, a magánvizsgálatok és érettségi elővizsgálatok febr. 26. 27. 28., az érettségi írásbeli vizsgálatok febr. 27. és 28., az érettségi szóbeli vizsgálatok márczius 2-án fognak tartatni, miről az érdekelt felek tudósittatnak. (A selmeczi akadémia) segély-egylete febr. 1-jén saját egylete javára zártkörű tánczvigalmat rendezett, s pedig következő eredménynyel : összes bevétel volt 890 frt 30 kr, kiadás 364 frt 44 kr, maradt tisztán az egyletnek 525 frt 86 kr. Felülfizetett: báró Mednyánszky Dénes ur 16 frt. fogadja érette hálás köszönetünket. Az egylet nevében Kojnis Lajos segélyegyleti jegyző. (Egy kis félreértés.) A pénzügyminiszter T. A. jogászt Bajáról számtisztnek nevezte ki. A kinevezési okmányt pedig csak a pesti fenyitő-törvényszék — börtönőrének lehetett kézbesíteni, miután az illető lopás és sikkasztás miatt három havi fogságra van elitélve. (Névváltoztatás.) Kohn Joachim pesti lakos „Conrád“-ra változtatta vezetéknevét. (A debreczeni Ubrykról) a következőket közli a „Tiszavidék“ : A nő neve Vedres Istvánné, szül. Szabó Mária, ki már 3 év óta csendes őrültségben szenved; azonban, mert az utóbbi időkben s különösen körülbelül 14 nap óta őrültsége rohamossá vált, s maga mellett senkit sem szenvedett, sőt a reá adott ruhát magáról azonnal letépte: kénytelen volt férje s az öt szivességből magához fogadó háziasszony a nőt egy ólba zárni, s a reménylhetőleg bekövetkezhető szerencsétlenségnek így elejét venni. Hogy e szerencsétlen egy ólba volt zárva, az igaz, de az is igaz, hogy ott kellő ápolásban részesült, amennyiben mindennap háromszor etették meg, s sírását nem az ütés fájdalmai okozták, hanem örültségével együtt járó e nembeli betegsége. (Ingyenes fametszészeti tanfolyam.) Az orsz. mintarajztanoda és rajztanárképezde Morelli Gusztáv fametsző úr önkéntes ajánlkozása folytán azon kellemes helyzetben van, hogy fiatal fametszők számára, kik szakmájukban magukat tovább képezni óhajtanák, ingyenes gyakorlati tanfolyamot nyithat. Felhivatnak tehát mindazon fametsző gyakornokok, kik ezen esti tanfolyamban részt venni kívánnak, hogy ez iránt az orsz. mintarajztanoda igazgatóságánál, Pest Rombach utcza 4-ik sz. a., mielőbb jelentkezzenek. (A pesti kir. egyetemen) a f. é. nyári félévi előadások szülésznők részére mártius 1-én veszik kezdetüket. (Rab 1ó gyilk osság). F. hó 1-jén N.Sarló és N. Sára közt egy tót koldus agyonütött egy házalót, azt áruitól és készpénzétől (100 frt és 6 db arany) megfosztván, vizbe dobta. Részegségében egynéhányat a lopott tárgyakból elvesztett, mi gyanút keltvén, elfogatott. (A nemz. szinház műsora) febr.hó 14- től 19-ig. 14 én A jó falusiak. 15-én A kunok. Uj betanulással j-ér. 10 án Messinai hölgy, Jókainé asszonyok vendégjátékául. 17-én Tell Vilmos. 18-án Szökött katona. 19-én Könyves Kálmán. olvastattak fel, melyek részben a falusi bírák és jegyzők választásainak megsemmisítésére vonatkoztak. Kupirrac község panasza heves vitára szolgáltatott alkalmat. Jordán hosszú beszédet tartott az ottani jegyző megválasztásának megsemmisítése mellett, mivel a jegyzőt a főbíró önhatalmilag nevezte ki, a nélkül, hogy a község véleményét meghallgatta volna. A törvény megtartása — mind a többi közt a szónok — suprema reipublicae salus; a kormány részéről azonban mégis megsértők a törvényt, (zsivó,) s ezen „üdvöt“ formális ostromállapot által akarják elérni. (Helyeslés jobbról) Mi, mint ellenzék, a kormánypárttól, mint uralkodó párttól fogadunk sok dolgot, de gondolja meg a kormánypárt, hogy nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Hosszan már különben úgy sem fog ezen párt uralkodni, ezt adja Isten és a hősök szerencséje. (Viharos tetszés a nemzeti pártiak közt, az unionisták padjairól: Ohó! ohó!) Szónok erre a szabadság nevében indítványozza, hogy az illető főbíró által tett kinevezés megsemmisíttessék, s a megyegyűlés rosszulását fejezze ki a főbíró ellenében. — Jordán indítványát pártolták: Strazimir, Kalkics, Matosovics és Ocis plébánosok, továbbá Jelasics és Egersdorfer földbirtokosok, Visner pedig, ki szintén az indítvány mellett emelt szót, Pogledin főispánt „szemtelenségéről vádolta, mivel alárendeltjének ezen törvényellenes eljárását helyeselte. Erre roppant vihar keletkezett. Elnök felhívta a sértegető szónokot, hogy mérsékelje magát, mert egyébként kénytelen lenne megvonni tőle a szót A szóban forgó főbíró védelmére Kussevics Aurél és Josipovics szolgabírák keltek s kiemelték, hogy ezen esetben a főbíró fel volt jogosítva a jegyző kinevezésére, mivel a község képviselői elálltak a választástól. De mindez semmit sem használt. Az ellenzék név szerinti szavazást sürgetett Jordán indítványa felett. Az indítvány mellett szavazott 86,ellene 54 képviselő. Az ellenzéknek tehát 32 szótöbbsége volt. Sőt Francisci főbíró indítványozta, hogy severini kollegája ellen a fegyelmi eljárás megindíttassék. Az elnök azonban kijelentette, hogy ezen jog nem esik a gyűlés hatáskörébe, s ezen ügyben saját belátása szerint fog cselekedni. Erre még néhány sérelmi panasz olvastatott fel s intéztetett el az ellenzék kivánata szerint. Elnök d. u. 2 órakor felfüggesztette az ülést, s 4 órára tűzte ki annak folytatását. A mai ülés képe egy viharos parliamenti ülés képét nyújtotta , az ellenzék szenvedélyes, parlamenti beszédeket tartott. Amiatt, hogy a tartománygyűlés idejekorán történt bezárása következtében sok rőfös szónoklat benrekedt az ellenzék tagjaiban, most kárpótolta magát. Helyi hírek. (A városi tanács) a vakok intézetének országosítása tárgyában, mint a Hinke-féle alapítvány (3150 frt) jogutódja, mai ülésében kijelenté , hogy ez ellen észrevétele nincs. (A budai műegyetemi ifjúság köréből alakult „Hungária“ szövetség elnökétől levelet vettünk, melyben tiltakozik a lapunkban e szövetségre vonatkozólag elmondott vádak ellen, s azt mondja, hogy annak czélja „a magyarosítás és magyarosodás.“ — Jó lesz, ha így lesz. (Az „iparpárti“ központi bizottság ideiglenes alelnökévé néhai Kollár Márton helyébe Ráth Károly szalmakalapgyárost választotta, miért is keretnek a vidéki bizottságok, ipartestületek s általában mindazok, a kik a bizottsággal levél útján érintkezni akarnak, hogy leveleiket Ráth Károlyhoz (Pest, váczi utcza, Szentkirályi-féle ház) czimezzék. (Játékbarlangok.) A hazárdjátékokra vonatkozó tilalom ellenére, mint a „R.“ írja, a „Grand Hotel“ 34. és 36-ik számú szobáiban váltakozva űzi két egyén éjjelenkint a hazárd játékot. Ezek egyike egy magasabb körökből hamisjáték miatt kiűzött külföldi, másika egy magát lejárt báró. Vagyonos fiatal emberekre veti ki hálóját a két üzér, mi rendben sikerrel szokott történni. Ugyane tárgyra vonatkozólag egy helyi tudósítónk a következőket írja nekünk: „A pesti játékbarlangok ügye roppant vitára szolgáltatott alkalmat a városi hatóság mai conferentiáján. Úgy látszik, komoly rendszabályokhoz akarnak nyúlni s a bajt gyökeresen orvosolni, ha ugyan már nem késő, mert mint város szerte célportálják a hírt, a játékbarlangok tulajdonosai már ott hagyták a sülyedő hajót és helyiségeiket bérbe adták, most már persze tisztességes foglalkozású embereknek. Különben ez hihetőleg csak szálláscsere lesz. (Mr. Thomas Hawksley) angol parliamenti tag a napi Pesten léte alatt a vízvezetéki művet minden részeiben megvizsgálván, Londonba visszautazandó — ma búcsúzott el az őt meghívott városi bizottmánytól, terjedelmes és indokolt jelentést adván be vizsgálatának eredményéről. Szerinte e vízmű tökéletes építmény, mely ha az újpesti szigeten tervbe vett állandó vízmű állomása nagy szülőkúttal kész lesz, czéljának teljesen meg fog felelni. Műszaki szempontból tehát teljes megnyugvással ihatjuk a vizet — ha rész is. (Farsang.) A pesti nemzeti dalkör tagjai számára tegnap a lövöldében tánczmulatsággal összekapcsolt dalestélyt rendezett, az az, hogy nem rendezett, mert a rendezésről szó sem lehetett, annyi és oly szép báli nép jelent volt meg, hogy a táncz a szónak teljes értelmében lehetetlen volt. A rendezők minden segédeszközhöz nyúltak, hogy a kalamitáson segítve legyen, de mind hiába, igyekezetüknek csak az volt az eredménye, hogy a rendezetlenség kissé rendszeresíttetett, amennyiben a nők nem azért nem vettek részt a tánczban, mert tánczosokban hiány volt, hanem azért, mert hiányzott az a másfél négyszög láb, hol felállhattak volna a terem parquet-jén. A tánczvigalmat dalestély előzte meg. Ez igen sikerült, különösen a „luxpolka“, melyet a tagok álarczban adtak elő és gyermek dob-, síp-, kereplő és mindenféle recsegő, csiripoló, zörgő és nyikorgó szerszámmal kísértek, ezt az inharmonikus harmóniát ismételniök kellett. (Az egyetemi dalegyletnek f. hó 8-ki közgyűlésén megválasztott bizottmány névsora ez: elnök : Pfann L.; alelnök: Dezsőfy Marczel; titkár: Vosits Károly; segédtitkár: Hentaller Lajos; pénztárnok : Muttnyánszky Béla; ellenőr: Vetsey István; levéltárnok: Jurkényi Emil; jegyzők: Kossutányi Ignácz, Melczer Lajos; bizottmányi tagok: Hegyessy László, Toperczer Péter, Ballagi Károly, Drill Béla, Capdebo Ferencz, Pataky J.; számvizsgálók : Balogh Sándor, Tanács Imre, Posel Károly, Toldy József, Deutsch J. (A távirászok bálbizottságából) négytagú küldöttség jelent meg a bál házi aszszonyánál, báró Vay Béláné , Teleki Zsófia grófnőnél, és hódolatteljes köszönetét fejezé ki a háziasszonyi tiszt elvállalásáért az összes báli vendégek nevében, kiket a grófnő leereszkedő szeretetreméltósága egy derült kedélyű család tagjaivá varázsolt át, másrészt a segélyzendők nevében, kiknek a fényesen sikerült bál oly szép jövedelmet hozott. (Egy becsületes találó.) Egy budai irodaszolga, ki tegnap reggel elvitte a postáról a hivatala számára érkezett leveleket, hazamenet jelentékeny összeggel terhelt pénzes levelet veszített el. Egy katona megtalálta a levelet és czime után azonnal megküldte az illető hivatalnak. (A pesti fenyitő törvényszék tárgyalásaiból.) A pesti kir. törvényszék fenyitő osztálya előtt ma Gál Ferencz kocsis állott. Beheim Mihály, Friedl József és Reich Lőrincz Gált lopással vádolják. Ládájukat mindhárman egy pajtában tartották, melynek kulcsa Tilly pálinkamérőnő boltjában volt felakasztva. Gál Ferencz korábban Beheim, Friedl és Reichhel egy gazdánál kocsiskodott, azonban m.ég november 10-én a szolgálatból kiállott. Három napra ezután történt a lopás. A nevezett három kocsis ládát feltörettek s Beheim ládájából 65 frt készpénz, egy igazoló jegy s egy ezüst óra, Reich és Friedl ládáiból pedig kevesebb mennyiségű pénz mellett szivarszipkák s egyéb apróságok vesztek el. A lopás pénteki napon történt. Ugyanakkor látta a házban levő szolgáló, hogy Gál Ferencz a pajtát, hol a lopás később észrevétetett, kulcsosat bezáró. Tillyné kis leánykája pedig azt vallja, hogy Gál Ferencz ugyancsak akkor pénteken kétszer volt a boltban pálinkát inni, mely alkalommal hihetőleg a kulcsot vette le a szegről s tette ismét vissza. Gált ugyanaznap az állatkertben látták, hol egy ezüst órát kinálgatott, mely a tanuk vallomása szerint ugyanoly óra volt, mint Beheimtól ellopatott. Más tanuk 60—70 frtnyi pénzt láttak Gál Ferencznél, holott Gál saját vallomása szerint sem bírhatott többet mint legfölebb 30 írttal. Azonkívül Szegfű biztos látta Bettelheim igazoló jegyének foszlányait, melyet Gál Ferencz részegségében eltépett. Gál azonban makacsul tagadja a tanúvallomások által kiderített tanyálladékot, állitván a tanukkal szemtől szembe, hogy az nap, melyen a lopás történt, tájékán sem volt azon háznak, melyen a lopás történt. Az órát, úgymond, valami János kocsistól kapta, kinek vezetéknevét nem tudja, de csak azért, hogy megbecsültesse. Hogy hol van az a János kocsis, azt persze nem tudta megmondani, ígérte különben, hogy ha szabad lábra kerül, majd előteremti ő a János kocsist. A biróság a meghitelt tanuk vallomásának alapján Gál Ferenczet a lopás vétségében bűnösnek mondotta ki, s őt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 9 havi fogságra s a kár megtérítésére ítélte. Vádlott az ítéletben megnyugodott. (Egy álmos ember.) A lánczhidnak Pestről Budára vezető gyalogútján tegnapelőtt éjjel az arra menők egy csinosan öltözött embert találtak az utón keresztül feküdve, és első pillanatban halottnak vagy legalább részegnek hitték. Az ismeretlen azonban hosszasabb rázás után magához térve, bámulattal tekintett körül és egész józansággal kijelenté a körülállók előtt, hogy útközben oly erős álom fogta el, melynek ellen nem állhatott, úgy hogy akarata ellen lefeküdt és elaludt. (Baleset.) Ma egy munkás a közúti vaspálya mentén, hogyan, nem tudni, egyik vagyon alá került és fején súlyos sérüléseket szenvedett. A 21-ik számú rendbiztos azonnal sietett a Rókus-kórházba bordkosárért, hogy a szerencsétlent bevitesse. De ott megtagadták tőle a kosár kiadását, ha csak 1 fiát le nem tesz. Hiába hivatkozott rendőri állására, a kosarat nem adták ki, s végre is nem volt mit tenni, mint a városházától requirálni ilyen kosarat. Reméljük, hogy e botrányos eljárás szigorúan meg fog toroltatni a hatóság által. • A képviselők házának „speaker“-je (elnök) a politikai következetesség legjellemzőbb példája. E tisztség jelen szervezete a történelmi precedensek egész sorozatán alapszik. Eredete csak a „természetes választás“ elve szerint volna meghatározható. Néhány különböző vidékről érkezett ember a királylyal értekezni akar a neki fizetendő pénzösszeg fölött, de azok szónok nélkül gyámoltalanok, amiért a különféle szavak zaja elnémult és egy szólott mindnyájuk nevében. E szónak (speaker) a bizottság vezetője volt és neki valószínűleg oly értelemben kellett beszélnie, miként azt egy előzetes tanácskozmány elhatározta; társai nevében tehetsége szerint beszélnie és alkudoznia kellett. Sima nyelv, ügyes és finom modor, erkölcsi bátorság és szilárd akarat képezték e tisztség legelső föltételeit. A szelíd beszéd sokkal alkalmatosabb volt a király kívánalmait mérsékelni, de ha nagy összegeket kívánt, kemény szavakat kellett hallania a kegyenczek miatt, kik beszennyezték a becsületet és elpazarolták a korona jövedelmeit. Ily körülmények között természetes volt, hogy a követek az uralkodó kiengesztelésére oly szónokot választottak, ki előtte személyesen kedves volt; de másrészt az uralkodó is hamar vette észre azt az előnyt, mely abból ered, ha ő kezében tartja annak az ügynöknek választását, kivel a kérelmek miatt értekeznie kell. Innen ered az a szokás, hogy a speaker választás az uralkodónak jóváhagyás végett előterjesztetik, de mindeddig ez nem határoztatott meg törvényileg és e szentesítés valóban nem is szükséges. E tekintetben szorgosan mellőztetett minden összütközés, mert a követek nem igen gondoltak azzal, mikép történjék a speaker választása, ameddig nekik meg volt a teljes és kizárólagos joguk meghatározni, mit mondjon. Egyetlenegy esetben, midőn a korona határozottan visszautasította a választott Speakert, némi habozás után egy másikat választottak és e választás helyben hagyatott. Másrészt midőn I. Károly a parlament és a hadsereg foglya volt, midőn a restauratió és forradalom conventparlamentjei összehivattak, és ismét midőn III. György el volt zárva, a speakerek megválasztattak a korona befolyása nélkül. Azok bemutatása a lordok házának ez esetekben elégségesnek tartatott. A képviselők házának speakerje még most is e testület szónoka, de legfontosabb teendői egészen más természetűek. Midőn a háznak jogköre növekedett, a budget-kérdés egészen megváltozott : nem arról volt a szó, mennyi pénzzel fog megelégedni az uralkodó, hanem mennyit fog neki a ház megszavazni. Ekkor a speaker eredeti feladata megszűnt. A forradalom óta legfőbb kötelessége a tárgyalásokat szabályozni, kérdéseket tenni és föntartani a rendet abban a gyülekezetben, melyben elnököl. Egy hagyomány szerint valamely fecsegő speaker Erzsébet királynéval alkudozván, két órai beszédet tartott, míg egy másik a királyné utódjához két akkora beszédet intézett. A jelen képviselőház egy tagja megjegyezte, hogy sokkal kényelmesebb beszélni mint hallgatni, hanem a speaker gyakorlat által ki van zárva a vitákban való részvétből, de az az alkalma sincs többé, hogy e hallgatásért kártalanítsa magát a trón előtti bőbeszédességgel. Nagyon ritkán kell az uralkodó előtt beszélnie és azok az esetek, melyekben egy kitűnő közhivatalnoknál az ország nevében köszönetet mond vagy a törvényszék előtt sérelmet visszatorol, aligha gyakoriabbak. A speakerség legelső és legfőbb kelléke a hallgatni tudás. Gladstone legelkeseredettebb ellenségei sem volnának oly kegyetlenek, hogy az elnöki székre kárhoztatnák. Mily fontosságot tulajdonítanak annak az egy kézben lévő osztatlan tisztségnek, melyet a ház birodalma támogat, azt leginkább mutatja az az ellenszenv, mely akkor nyilvánul, midőn a speakert egy képviselő által helyettesíteni akarják, mi különben is csak a legsürgősebb végszükségben szokott történni. A ház gyakran elnapoltatott, vagy a speaker nélkül kezdette az ülést, a nélkül hogy helyettesről gondoskodott volna. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy bizottsági elnöknek kellett volna a speaker távollétében elfoglalni az elnöki széket, hanem ez indítvány határozottan elvettetett, mert az utóbbi vesztene a folytonos jelenlét nimbusából. E tisztsége individualitása elmaradhatlan, hogy az a tisztelet teljes mértékét élvezhesse. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a speaker tekintélye sokkal nagyobb jön, miután ahhoz nem fér többé kétség, hogy ő azt a háztól nyerte és gyakorolja a ház iránti engedelmességből. Ama kételyek, melyek korábbi időkben a felett felmerültek, várjon a speaker a ház vagy király embere-e, okot szolgáltattak roszul titkolt gyanúsításokra és kellemetlen vitákra adtak alkalmat. I. Jakab idejében a szabadságlevél feletti viharos viták alkalmával egy tag kijelentette, hogy senkit sem kímér, aki az elnöki székben ül, míg egy másik bevádolta a Speakert, hogy kötelességét elhanyagolja, midőn a kérdés eldöntését halogatja, végre egy harmadik szükségesnek találta a Speaker emlékezetébe hozni, „hogy ő a háznak szolgája és nem ura, de nem is szolgája egy urnak.“ Az angol parliamentek történetében meg van írva, hogy egy ízben egy tag a speaker-rel szemben kiöltötte nyelvét, de mai nap a speaker köztiszteletben részesül. A tagok fölkelnek, ha a Speaker a házba lép vagy azt elhagyja, bókolnak, ha az elnöki szék előtt elhaladnak, tiszteletteljesen leemelik kalapjaikat, ha az elnökkel az utczán találkoznak. Ha dönt valamely kérdésben, az ritkán esik bírálat alá, de mindig a legnagyobb tisztelettel míg meghívásai ebédre közvetlenül az uralkodóéi után állanak a megtiszteltetések sorában. Minden ülés befejezésénél a kérdésre: „Ki megy haza?“ régi szokás szerint a tagok az elnököt lakására kisérik, de miután ő ugyanabban a palotában lakik, melyben a ház üléseit tartja, a kiséret szokás szerint elmarad. Igen nevezetes alkalommal egyik speaker azt mondá a királynak, hogy neki nincsen más nyelve, szeme és füle mint a melyet a ház adott, és e kötelességszerű vakság be is bizonyult a ház üressége által, midőn szőnyegen levő tárgyra nem hívta föl a tagok figyelmét , soha sem vette észre, hogy negyvennél kevesebb tag van jelen, ha csak valaki nem figyelmeztette arra, ha egyedül lett volna, nem merte volna a ház elnapolását indítványozni, és mondják, hogy egyszer csakugyan elnapolta a házat,anélkül,hogy valaki indítványozta volna annak elnapoltatását, mert egy darabig csendesen ülvén, senki sem találkozott, aki indítványt tett volna. Egy speaker kisebbítvén saját tulajdonságait A Speaker. A „Saturday Review“ után. Alig lehetne jobb példát felhozni arra nézve, miképen keletkeztek és alakultak át a körülményekhez képest az angol intézmények, mint ama tisztséget, melyben most Mr. Brand, Mr. Denisont követni fogja.