Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)

1872-09-01 / 201. szám

Melléklet a P. Napló 201. számihoz, jelentette­ Ez szolgált nevezett szolgabírónak az azonnal nagy mérvben megkezdett rendőri nyomozások kiindulási pontjául. Egy, különösen a lovakhoz értő biztost küldött ki, hogy az akkorra eső vásárokat bejárva, a Szeg­­szárdon eladott két lovat azok leírása után meg­ismerje és igy a pénzhamisítás bűntényének nyomába vezessen. A kiküldött biztos tetemes pénzáldozat mellett nem kevesebb, mint tiz vásárt, ezek közt Bécset, Pestet,­ Győrt, Szabadkát, stb. járta be, míg végre sikerült a biztosnak Forster Ferencz szolgabiró folytonos utasításait követve a lovakat Győrött megismerni és az ottani ka­pitányság által lefoglalni, mely ezeket az erede­ti tulajdonosnak, Kremer Jánosnak visszajuttat­ta. A lovakat a győri vásárra Berger nevű fe­hérvári kereskedő hozta, ki ezeket i. é. július 4-én a pesti hetivásáron két egyéntől vette, kiknek neveit a folytonos nyomozások alapján már 1. évi julius 22-én sikerült a nevezett szol­­gabiróságnak megtudni. Ezek Beregh József és Biró Varga János bölcskei lakosok, Kremer Jánossal szembesittetvén, általa mint a hamis pénz kiadói megismertettek, minek folytán Forster Ferencz szolgabiró által elfogattak és a d.-földvári járásbíróságnak további eljárás vé­gett átadattak. (Külföldi bankjegyhamisítók. Nagyszerű, Üzletszerűen kezelt bankjegyhami­sitás ügye foglalkoztatja jelenleg a svájczi szö­vetségtanácsot. Az ez ügyben megindítandó perben a genfi rendőr titkár is bele van bonyo­lódva. A per előzményei a következők: Külföldi államok, különösen Olaszország, Oroszország és az osztrák-magyar birodalom több év előtt szám­talanszor keresték már meg a svájczi szövetség­tanácsot, hogy igyekezzék a területén rendsze­resen űzött bankjegyhamisítás nyomára jönni, mely az említett államoknak nagy károkat okoz. Az ennek folytán megindított nyomozás mind­eddig nem vezetett eredményre. Oroszország végre elhatározta magát erélyesebb rendszabá­lyokhoz nyúlni, s egy ügynököt küldött Svájcz­­ba a bankjegyhamisítók felfedezése czéljából. Az ügynök Kaminsky államtanácsos volt, kinek oldala mellett valami Bourbon neve­zetű egyén működött. Ezek Ochsensheim genfi rendőrtitkárral egyesülten csakhamar fel­fedezték Yverdonban a bankjegyhamisítókat, kik franczia, orosz és osztrák-magyar bankje­gyeket gyártottak. A hamisítók közül többen elfogattak, s a gyártásra használt lemezek Ochsensheim által lefoglaltattak. Ochsensheim és Bourbon azonban a porosz bankjegyek készí­tésére használt lemezeket csak azon feltétel alatt akarták a porosz követnek kiadni, ha az nekik 40.000 frank költségtérítést s jutalomdíjat utal­­ványoztat. A porosz kormány azonban ezen ösz­­szeg kifizetésére hajlandó nem lévén,egy rendőr­főnököt küldött Yverdonba, ki az ottani béke­hírét megkereste, hogy a Bourbon és Ochsens­­heim birtokában levő lemezek kiszolgáltatása iránt intézkedjék. Ochsensheim ezen idő alatt ismétle a porosz rendőrfőnöknél előbbi ajánlatát azon fenyegetéssel, hogy ha el nem fogadtatik, a lemezek Angliába fognak küldetni, hol erre külön felfogadott egyének a bankjegyhamisítást folytatni fogják. A porosz rendőrfőnök az yver­­doni békebíróhoz intézett iratában kinyilatkoz­tatja, hogy a neki felajánlott feltételeket telje­síteni nem hajlandó , a vizsgálati iratokból pedig kiderül, hogy ezen lemezek Yverdonban tényleg megérkeztek, s azok e mellett több oly adatot tartalmaznak, melyekből az következtethető, hogy Bourbon, Ochsenheim, sőt az orosz állam­tanácsos is részt vettek a bankjegyhamisításban. A vizsgálatból kiderül különösen azon, az orosz államtanácsost nagyon terhelő adat, hogy az az yverdoni békebírónak 20,000 frankot ajánlott Bourbon és Ochsensheim szabad­lábra állíttatá­­sa esetében. A megindított vizsgálat ez ügyben már annyira haladt, hogy a nyilvános tárgyalás rövid idő múlva megtartathatik, mely valószí­nűleg sok árnyoldalát fogja az oroszországi tár­sadal­i viszonyoknak felderíteni. (Nagy városi kölcsön.) Pécs városa 800.000 frtos kölcsön felvételét tervezi, mely összeg a kisebb adósságok tisztázása után a város anyagi emelésére és csinosítására fog for­­díttatni. (Boldog Anglia.) Nem tudjuk, várjon Thiers vagy a francziák voltak-e a boldogab­bak, midőn a távírda a kölcsönre történt aláírá­sok eredményét meghozta, vagy a németek, midőn megtudták, hogy az államkincstár 5.000.000.000 dal lett gazdagabb ; annyi azon­ban bizonyos, hogy az angolok örülhetnek leg­inkább s lehetnek büszkék azon eredményekre, melyeket a statistikai kimutatások az ország anyagi felvirágzását illetőleg feltüntetnek. Két­ségtelen, hogy a házasságok szaporodása mindig az anyagi jólét növekedésének jele. Az év első negyedében az egész kir.területen 296.000 házas­ság köttetett ;288.160 gyermek szül, s 168.186 egyén halt meg s igy a népesség szaporodása 113.344 egyénre rúg. A halálozási esetek ezen idő alatt 2,17 %-ot tettek, a születések 3.63 at. A szegények állapota is javult. A szegényházak­ban 134.412 egyén ápoltatott, azokon kívül 724.463 egyén részesült segélyben. E számok 6 év óta folyton apadnak. (Színház, művészet.) A nemzeti szín­házhoz beérkezett darabok közül az „Amerikai“ czimünek van legtöbb kilátása a 100 arany ju­talomra. Dicsérettel említik az „Apostol“ s a „Pákász“ cziműeket is. — A budai színkör heti műsora : Vasárnap, sept. 1-jén : „Budavár be­vétele“, énekes népszínmű 3 felv., irta Vahot Imre. Hétfő, sept. 2-án, Ferenczy József javára (először) : „Kerekes András és szeretője Piros Panna“, énekes népszínmű 3 felv., irta Tóth Ede. Kedden, sept. 3-án : „Trapezunti herczeg­­nő“, víg operette 3 felv. Szerda, sept. 4-én a szerző javára : „Budavár bevétele“, énekes népszínmű 3 felv., irta Vahot Imre. Csütörtök, sept. 5-én (először) : „Tricoche és Cocolet“, vígjáték 5 felv., fordította Erdődy Béla. Péntek, sept. 6-án ugyanaz. Szombat, sept. 7-én (elő­ször) : „Három csőrü kacsa“, vig operette 3 felv., irta E. Jónás. Vasárnap, sept. 8-án : „Zsidó honvéd“, énekes színmű 3 felv., irta Lukácsy. Hétfő, sept. 9-én : „Három csőrü kacsa“, vig operette 3 felv. — A nemzeti színház igazgatósága hir szerint megtagadta Miklóssy­­nak a budai várszínház ideiglenes átengedését és a ruhatárból némely öltözékek kiszolgáltatá­sát jövőre szintén betiltó. Bir ez nem nagy szí­vélyességre mutat. vén, a belügyminisztérium felhívta Pest városát, hogy ezen intézkedését indokolja. Úgy hiszszük, hogy ez nem lesz nehéz. (A fővárosi reálirányú oktatatás­ a lefolyt évben oly lendületet vett, hogy Pest józan gondolkozású polgárai nagy megelégedés­sel tekintenek a jövőbe. Azonban e váratlan lendület nem csekély zavarba hozta a tanáro­kat, és nem csekélyebb bajt okozott a szülők­nek. Első­sorban az egyes osztályok túltömött­­sége miatt, a tanároknak föláldozó buzgalmuk daczára sem sikerült az oktatás elé kitűzött czélt megvalósítani, de azután e baj a szülőket is súj­totta, mert a tanulók fölött nem lehetvén oly felügyeletet gyakorolni, mint a­milyen a neve­lés és oktatás czéljainak elérése érdekében kí­vánatos, a bő alkalom nyílt, kivált a hanyagabb növendékeknek — az iskolai kötelességek elha­nyagolására. E körülménynek köszönhető, hogy Pest városa a Józsefvárosban egy alreáltanodát állított föl, és hogy a jövő tanév kezdetével a Terézváros szélén egy állami alreáltanoda nyí­lik meg. Mindazonáltal tekintve azon arányt, melyben a reáltanodák tanulói évről-évre sza­porodnak, még mindig várható, hogy a jövő tanévben is túltömöttség miatt a normális állapot nem fog beállani. Az osztályok túltömöttségéből eredő hátrányok elkerülése végett Pest városa tanbizottsága azt az indítványt tette a városi tanácsnak, hogy egy osztályba sem szabad 60-nál több tanulót fölvenni, és ha többen je­lentkeznek, állíttassanak föl párhuzamos osztá­lyok. A­mily czélszerű ez intézkedés egyrészt, oly nagy baj az másrészt. A párhuzamos osztá­lyok fölállítása által az oktatás czéljainak eléré­sére nagyobb biztosíték nyújtazik ugyan, mint a­milyent a túltömött osztályoktól várhatni, azonban a párhuzamos osztályok számára rende­sen oly segéderők alkalmaztatnak, melyek épen nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy a tanári kötelességek teljesítésére a kívánt képzettséggel bírnak. Ez mindenesetre oly „circulus vitiosus“, melyből csak úgy lehet megmenekedni, ha a fő­városi főgymnasiumok mellett legalább annyi,ha nem több főreáltanoda állíttatik fel, mert ma a reál irányú tanulók száma tényleg nagyobb a gymnásiumi ifjúság számánál. (A nemzeti színház­ intendaturája a maga és a színi személyzet nevében udvarias levélben fejezte ki köszönetét Széchenyi Ödön gróf tűzoltófőparancsnoknak a legutób­bi tűzvész alkalmával tanúsított önfeláldozá­sáért. (Miklóssy Gyula) a népszínház alapkö­vét az István-téren sept.8-án fogja letenni s ez ünnepélyre ezennel meghívja a közönséget. (A pesti orthodox izr. templomra) vonatkozó hírünket, melyet a budai „Loc. Corr.“ után közöltünk, oda kell módosítanunk, hogy ama templomot (zsinagógát) a helybeli izraelita hitközség építtető az ó-hitü szertartást követő tagjai részére, kik számára eddig a b. Orczy-féle házban bérlett zsinagóga tartatott; az újon ala­kult n. orthodox zsidó községnek ez épülethez semmi köze sincsen. (Kisajátítási esküdtszéki tárgya­­lás.) A tegnap tartott kisajátítási eljárás tár­gyát Bosner Adolfnak a Városliget­ utczában fekvő ingatlana képezte, melyért a közmunka­­tanács 11,487 irtot ajánlott, a tulajdonos pedig 27,470 frtot követel. A magánfél tiltakozik az egész ingatlan kisajátítása ellen, miután az nem egészen esik a sugárút és boulevard területére, s különösen alacsonynak tartja a kisajátítási árt, mely 131­. írtban állapíttatott meg évenként a közmunkatanács által, noha a kisajátítást meg­előzőleg 25—30 frt fizettetett neki négyszög­ölenként. A közmunka és közlekedési miniszté­rium képviselője ennek ellenében megjegyzi, hogy az ingatlan 1869-ben 4000 frton vétetett s igy a közmunkatanács által ajánlott ár nagyon is méltányos. Az esküdtek megszemlélvén az ingatlan , annak értékét 18.750 forintban álla­pították meg. (Circus az Istvántéren.) Welter Adolf bécsi háztulajdonos a tanácshoz folyamo­dott, hogy az Istvántéren circust építhessen és abban hyppodrom mutatványokat tarthasson. A tanács a folyamodónak az engedélyt szeptem­ber, október és november hónapokra megadta . Welter az engedélyért köteles a házipénztárba 250 ftot fizetni. Az István téren tehát népszínház, circus és állatsereglet is leend, a­mi talán mégis sok a jóból. (Az irodaszolgák betegségély­­zőegylete) közelebb tartja zászlószentelé­­sét és zászlóanya L­é­v­a­y Henrikné urhölgy lesz. (E­l­g­á­z­o­l­á­s.) Miklós Mari tejárusné ko­csija tegnap délután a Hermina téren Kom Iza­bellát, egy szabó leánykáját és egy Pock Ákos nevű fiúcskát elgázolt. Mindketten életveszélye­sen megsérültek és lakásaikra szállíttattak, a vigyázatlan tejárusnő elfogatott. (A mi publikumunk.) Csörgey biztos tegnap délelőtt a 3 koronautczában három tola­kodó koldust akart letartóztatni, de a mi jófi publicumunk más nézetben volt, a biztosnak ellenszegült és a koldusokat erővel kiszabadí­totta. Oly nagy néptömeg gyűlt ez alkalommal össze, hogy a biztosnak még az óráját is kilop­ták zsebéből. A lázító szerepét egy kereskedő­segéd vállalta magára, ki elfogatott, a koldu­sokat pedig a „könyörületes“ néptömeg diadal­menetben hurczolta magával. (Rendőri kimutatás.) A lefolyt au­gusztus hóban a főkapitányi hivatalnál összesen 1053 egyén volt letartóztatva. Ezek közül a kir. fenyitő törvényszékhez kisértetett: 248 ; a do­logházba küldetett: 44; kórházba: 40; szegény­házba : 3 ; katonai hatósághoz: 12 ; budai ka­pitánysághoz : 6; rendőrileg megfenyittetett: 353; kötött útlevéllel elutasíttatott: 2; eltolon­­czoztatott: 225 és vizsgálat után elbocsáttatott 120 egyén. Az iktatóhivatalba 6640 ügydarab érkezett, iparengedély 282 állíttatott ki. (x) Iskolai tudósítás- Pazelt J. (ez­előtt Geyer J. Stadt, Salvatorgasse 10.) bécsi tanintézete épen most tette közzé programmját az october 1-jén kezdődő harminc­harmadik iskolai évre. Az igazgatóság jelentéséből kitű­nik, hogy a múlt tanévben az intézeti teljes napi folyamoknak 625 hallgatója, az esti és vasárnapi tanfolyamnak pedig 500 hallgatója volt,úgy hogy ezeknek száma összesen 1125-re rúgott. Műkö­dött az intézetnél az igazgatón kívül, 24 tanár és szaktanító, kik közül többen igen jó hangzá­sú névvel bírnak a tanítás terén. Az intézet egész tanterve főleg a szakiskola szempontjából van szervezve, de e mellett nem hagyja figyel­men kívül a tanuló általános képzését. Miután az intézet növendékei, az ipar és kereskedelem Helyi hírek­ (Pest város közgyűlése) tisztviselői­nek lakbérátalányát 15 százalékról 30-ra emel­legkülönfélébb ágaiban képeztetnek, s ennek következtében minden ipar- és kereskedelmi in­tézetben és terepzetben szívesen felvétetnek, miután továbbá liberális felvételi feltételek által a szegényebbeknek is alkalmat nyújt a kikép­zésre, valóban szükséget pótol és teljes mérvben megérdemli, hogy a jó hírt, melyet példás veze­tés, közhasznú tendentiája és czélszerű beren­dezése által magának kivívott. A közönség köréből.*) Nyilatkozat. A losonczi állami tanitóképezdében az ez évi póttanfolyamra összegyűlt, s legnagyobb rész­ben Nógrádmegyéből való 11­9 néptanító meg­ütközéssel olvasta a „Hon“ 191-dik számához mellékelt esti kiadásnak tanügyi rovatában azon állítást, mintha Fráter Pál nógrádmegyei tanfelügyelő ellen a néptanítók tömegesen akar­nának nyújtani folyamodványt a minisztérium­hoz, hogy a tanfelügyelőt ez után hivataláról való lemondásra kényszerítsék. Miután köz­tünk ezen szándéknak semmi nyoma nem talál­taik, sőt a megye minden vidéke lévén képvi­selve, bátran merjük állítani, hogy a fentebbi állításnak semmi alapja nincs, erkölcsi köteles­ségünknek tekintjük az ilyen ráfogás ellen óvásunkat ünnepélyesen kinyilatkoztatni. Ha a nógrádi tanügy terén találtatnak is oly meghiúsult reform­törekvések, mint az iskola­­épületek, különösen a tantermek berendezése, a szükséges taneszközöknek előállítása a szegény gyermekeknek s kivált az elhagyatott árvák­nak tankönyvekkel ellátása, az iskolakertnek kö­rülkerítése stb. stb., mindezen pontokra nézve bizton állíthatjuk, hogy valahányszor folyamod­tunk a tanfelügyelőhöz, ő hivatásához képest buzgón fogta fel ügyünket s a­hol maga nem in­tézkedhetett, az ügyet a polgári hatóságnak adta át végrehajtás végett.A szolgabíró hivatalszerű­­leg a községi elöljáróknak adta ki az ügyet, a­kiknél azután a papiroson maradt. Méltatlanságnak tartjuk, tehát azzal vádolni a tanfelügyelőt, ami nem az ő hatáskörébe tartozik. Sőt jelen körülményeink közt tekintetben veen­dő még azon mindenféle nehézség is, melybe­n a tanfelügyelő eljárása a felekezeti iskolák irá­nyába ütközik. Kelt Losonczon, 1872. aug. 26. A póttanfolyamon jelenlevő tanítók nevében. (Következik ötfeven aláirás.) A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Kecskemét, aug. 31. A tárlat megnyitását bankett követte, melyben Szlávy miniszter, az értelmiség és a kiállítók vettek részt. A miniszter délután Pestre utazott. Kitüntetésekre 10 arany-, 20 ezüst-, 50 bronz­érmet ígért. Este bál, holnap diszelődás. Brüssel, aug. 31. Az „Internationale“ con­­gressusának létrejövetele kérdésessé vált, mint­hogy a nyilvános helyiségek tulajdonosai vo­nakodnak azokat a congressus tartására át­engedni. Prága, aug. 31. Rajner főherczeg Jungbunz­­lau cseh városban fáklyás zenével tisztelte­­tett meg. Prága, aug. 31. A neuhausi várost képvise­lni a polgárság által lemondásra kényszerítte­­tett, mivel vonakodott résztvenni ő felsége szü­letésnapjának megünneplésében. A „Pokrok“ panaszként említi fel, hogy sok vidéki község bizalmi feliratot intéz a helytartóhoz, és hogy maguk a lelkészek is gyűjtik az aláírásokat. Athene, aug. 30. A brailai görög consul a romániai kormány által a consulsági épületben, fegyveres erővel elfogatott, azonban másnap reggel szabadon bocsáttatott. Azt állítják, hogy az elfogatás törvénytelenül, és tulajdonképen azért történt, mert egy görög alattvaló ellen ki­adott elfogatási parancs közvetlenül a görög consul egy ügynöke által hajtatott végre. A görög kormány ezen önkényes eljárás ellen igen élénk és jogos előterjesztéseket tett a romániai kormánynál. Konstantinápoly,­­aug. 31. Servet basa beadta lemondását. Sarvet basa Párisba megy és az igazságügyi osztályban­­valószín­űlleg Djedvet basa által fog pótoltatni. Frankfurt, aug. 31. A jogászgyűlés plé­numa az összes osztályok határozatait elfogadta: a nemzetközi váltójogra, az esküdtszéki vagy rendes bíróságra, a legfőbb birodalmi törvény­székre, és a sajtótörvényhozásra vonatkozólag a plénum elvetette az osztály határozatát, hogy az előleges lefoglalás nem engedhető meg. Az ál­landó bizottmány és Gneist elnök párbeszéde után, ki intette a tagokat a partikularismustól, a jogászgyűlés bevégezte munkálatait. Szent-Pétervár, aug. 31.­­Az „Invalide" közli a császár beszédét, melyet a doni kozák­csapatok küldöttségéhez e hó 25-kén intézett. A császár kinyilatkoztató, hogy e pillanatban nem fenyegeti veszély az ország nyugalmát; a nagyobb biztonság végett azonban a császár külföldre utazik, — remélvén, hogy ezen at Oroszországra nézve nem leend eredménytelen. — A statistikai kongressus Konstantin nagyher­­czeg által tegnap bezáratott. München, aug. 31. Biztosan hírlik, hogy Lutz minister megkapta elbocsáttatását. Va­lószínűnek tartják, hogy az összes kabinet le fog mondani, és az új kabinetet Gasser, Lerchenfeld, Bomhard és Lobkowitz fognak képezni. New­ York, aug. 30. A „Metis” gőzös össze­ütődött egy goelettel, és elsülyedt; ennek következtében 60 ember a hullámokba lelte halálát. Bécs, aug. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 341.80. Angol-osztrák 325.25.— Lombardok 213.50. Tramway 333.—. Hitelsorsjegy 190.—. Napo­­leond’or 8.69 ..­ Arany 5.24. Frankfurt 92.—. Párisi hitel 42.40. Franco-osztrák 132.—. Üzleti bank —.—. Államvasut 339.—. Rente 66.90.— 1860-diki 105.75. 1864-diki 148. 8I.— Ezüst 107.75. Magyar j­utalomsorsjegyek —.—. Lon­don 109.10. Franco-hungarian —.— Galicziai 244.­. Bécs, august. 31. (Hivatalos zárlat) Magyar földtehermentesitési kötvény 81.25. Salgó-Tar­*) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltétnek. A felelősség a beküldőt illeti. Ján 169.—. Magyar hitel 151.—.— Magyar záloglevél 89.—. Erdélyi 183.—. Magyar keleti vasút 135.75 Magyar sorsjegy 108.25. Tiszai vasút 264.—. Magyar vasúti kölcsön 106.—. Angol-magyar 114.—.Franco-magyar b. 115.75. Alföld 181. */». Magyar éjszakkeleti v. 167.25. Keleti vasúti elsőbbségi kőtv. 81.—. Porosz pénztári utasv. 162.75. Magy. földhitel 130.—. Magy. gőzh. elsőbbségi kőtv. —.—. Török sors­jegy 77.80. Párig, aug. 30.(Kezdet.) 30/1.járadék 55.50. 4% % járadék —.—. Consol —.—. Magyar keleti vasút —.—. Magyar kölcsön —.—. Olasz járadék 68.70. Amerikai —.—. Allamvasp. r. 793.—. Credit mobilier —.—. Éjszak-nyugati vasp.r. —.—. Lombard 506.—. 1871-ki kölcsön 85.75.— 1872-ki 38.80. Frankfurt, august. 30. (Kezdet.) Váltóárt Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.—. Osztrák hitelrészvény 364.—. Osztrák államvasp. részv. 363.50., Ferencz­ József vasp. —.—. Galicziai —.—. Évjáruléki ezüst 65.—. Évjáruléki papír —.—. Osztrák bankrészvény —. 1860-diki —•—• 1864-diki —.—.— Győr-Gráczi —__ Lombardok 227.—. Berlin, august. 31. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 131.75. 1860-as —.—. Államv. 208 50. 1864-es —.—. Hitelrészvény 210,50. Magy. sorsjegy 66.—. Ezüstjöved. —. Bécs —. Hitelsorsjegy —.—. Papirjév. —.—. Romániai Berlin, aug. 31. (Zárlat.) Cseh nyugati vasút —Galicziai 112.—. Győri —.—. Unic­­bank —.—. Államvasut 207,75. Lombardok 131. V*. Hitelsorsjegy 121.—. 1860-diki 91.08. 1864-diki 94 50. Metaloques —.—. Önkénytes kölcsön —.—. Hitelrészvény 210.—.— Bécs 90.—. Romániai 46.25. Ezüst-jövedék 65.—. Papirjöved. 61.—. B o r o s z 1­6, aug. 31. Búza 266. Rozs 178 Zab 120. Olaj 23.—. 22.50. Szesz 23 50, 23.—. 22.06. P­á­r­i­s, aug. 31. Liszt 64.50, 63.—. 60.50. Répaolaj 89.—.— 90.50, 92.25. —. Len­olaj 100.—, 99.—, 96.—. Szesz 50.—, 50. 53­ Czukor finom. 155.— Berlin, aug. 31. Búza 100.—, 79. V». Rozs 53.—. 53. Zab 45. 45.25. Olaj 23, 22, 22. Szesz 23.23, 25.—, 20.—. Amsterdam, august. 30. Rozs szilárd —, oct. 178.—, repezetav.— Olaj 40. 40.08. 41.25. An­twerpen, aug. 30. Petroleum csendes, 46.-. Stettin, aug. 30. Búza 70—84, hat. 81.— — rozs 47—53, hat. 50.—, olaj 22.30. 22.50. —, szesz 23.50, at. 23.—. Köln, aug. 30. Búza 710,75. Rozs 423. Olaj 12.60. Kest-York, aug. 30. Liszt 7.10. KÖZGAZDASÁG. Üzleti heti szemle. Pest, aug. 31. Az elét kezdetén a malmok nem mutattak kedvező hangulatot, melyre azonban az eladók nem tekintettek, azért a múlt heti zárárak mel­lett mégis nagy volt a kelet, de a hét közepe felé, midőn a kínálat mind sürgősebbé vált, a kelet egyre engedni kezdett, melynek 10—15 krás árcsökkenés volt a következménye, és csak a jobb külső piac­i tudósításoknak köszönhető, hogy e csökkenésnél történt a megállapodás, ez­zel zárt egyszersmind a tényleges forgalom igen szilárd hangulatban; a búzából mintegy 150,000 mázsa adatott el. A rozs a múlt hét óta 10­15 krral csök­kent értékében a nélkül, hogy a szállítás nagy lett volna, mert a fogyasztók jelentkezése szin­tén csökkent, azonban a vasútról való szállítás­sal egybekötött üzlet szilárd volt és Felső-Ma­gyarország számára elkelt 25,000 mérő. Takarmány árpa és közepes áru néhány krral olcsóbban kelt, azonban a finom maláta áru szilárdan tartotta magát 15,000 mérő forga­lommal. Kukori­cza gyenge forgalom mellett szilárd volt, forgalom 20,000 mázsa. A­z a­r a hét vége felé megszilárdult és a jobb falú, de csekélyebb mennyiségű szállítmá­nyok 3—5 krral emelkedtek az árban. A forga­lom 10,000 mérőre rúgott. A r­e­p­c­z­e 25—50 krral engedett. Bánsági 12.50—12.75, káposzta 13.25—13.50 150 bécsi fontonkint. A termény üzlet egyáltalában valamivel élénkebb volt. A hüvelyes veteményekből kel­tek .­ fehér bab 4, törpe uj 4.25, törpe régi 3.50 —3.75, lencse régi 3—5, lencse uj 4—7.25, borsó 5—7, köles 6—6.25, minőség szerint vmá­­zsánkint. A szilvából néhány 1000 mázsa iránt kül­földdel köttetett üzlet odt. nov.­­ 11.75—11.90; zárlat 12; a régiből néhány 1000 mázsa 7—8.25 fton kelt. A szilvaizből körülbelül 2000 mázsa kelt október 11.25—11.75, zárlat : 13.—13.25. A r­é­g­i m­é­z­b­ő­l kisebb részletek 19—21- en keltek. Az újból nem kelt, mivel az árak igen magasan tartatnak. A dióból kisebb részletek keltek 6—7, el­adatott 1000 mázsa. A slavoniai áruk 8-ra tar­tottak s 7-ért keltek. A debreczeni diók 11 frtra tarttak, de 9.50—10 fton keltek. A disznózsír múlt heti ára nem változott, pesti 36.75 hordóval, 35—35.25 hordó nél­kül, vidéki 35—35.50, amerikai 31.25—32 fton kelt. A szalonnából a pesti 37— 27.50, vidéki 35—35.50, amerikai 30.50—31.50 kelt. Agubacsaj terméséről még nem érkeztek hirek, a régiből magyar 12.50—13.50, másod­rendű 8—10, szerb elsőrendű 9.50—10 50, má­sodrendű 9—8.50 kelt. A viaszból mi sem hozatott a piaczra, a második kézből rozsnyói 91.50—92, szlavóniai 94, sonkolos 96 kelt. A h­a­m­u zs­i­r üzlete kissé élénkebb volt, a magyar fehér maradt 21.50—22, kék 20.50, házi hamu 16.50—17.50 kelt. A borkőből elsőrendű fehér 35.50—36 másodrendű 28—30, vörös elsőrendű 32—33, másodrendű 24—26 kelt. Az asztalosenyvből a készítés megkez­dődött, mindazáltal ezen czikk ára növekedett minthogy, az áruk külföldre kelnek, elsőren­dű sárga 35.50 —36, sötét 34.50, fekete 26-on kelt. A gyökerekből néhány száz mázsa ho­zatott a piaczra, fehér szappanfa 28, barna 14, arcana 13.50—14. A borszesz üzlete élénk volt, az új mód­szerben 61,50—62, a régi 63—63 50 kelt. A paprikából, melynek ára igen emelke­dik, elsőrendű 60, középszerű 40—45, közönsé­ges 32, scott 44 kelt. Heti jelentés a pesti értéktőzsdéről. Pest, aug. 31. A külföldi börzéken a hausse-irány szilárd, daczára a hónap utolsó napja közel voltának és a nehéz meghosszabbításoknak. Az üzlet általá­ban nagyon élénk ,és a forgalom meglehetősen nagy. A mi börzénket illeti, úgy teljesen meg le­hetünk elégedve, iparpapírjaink ismét jelenté­keny szerepet kezdenek játszani, de legyen szabad a túlságtól óvni, mert nem lehet felejte­nünk, hogy az itteni börze ily hullámzásokat már több ízben mutatott föl, bizonyos papírokat fölmagasztaltak, de az üzlet lebonyolításánál az értékeknek nem akadt vevőjük, és egy ily ka­­tastrópha várhat most is reánk, ha nem mérsé­keljük egy kissé magunkat. Az állampapírok szilárdak voltak és zárnak: Magy. vasúti kölcsön 106.75, dijsorsj. 108.50, bordézsma kötvény 76.75. Záloglevelekből keltek: Magyar földhitel 89 magy. jelzálog bank 86, keresk. bank 92-en. Biztosítási p­a­p­i­r­o­k­b­an gyenge volt az üzlet és maradtak: I. magyar 865, Pannónia 495, Hunnia 214, Atlas 97­ 50, Haza 168, pesti biztosító 275, Unió 355. A Bécscsel összeköttetésben lévő bankok gyenge forgalom mellett igen szilárdak, kivételt csak a franco bank ten; jelentékeny emelkedést mutat föl az anglo bank, mely élénk forgalom mellett 109-ről 116-ra szökkent. Magyar földhitel maradt 128 an, municipális 89, magyar hitel 154, franko 116. A helyi bankok élénk forgalomnak örven­dettek: takarék- és hitelegylet 118,50-től 128 ig emelkedett; pesti népbank zár 106, ipar b. 123, pesti kereskedelmi 915, pesti ipar 615, pesti bank 212, budapesti kézműves bank 114-el. A takarékpénztárak kedveltek voltak: budapesti fővárosi 265, pest-külvárosi 115, fe­­rencz-józsefvárosi 120, pest-lipótvárosi 72.50. A vasúti papírokban gyenge volt a for­galom és keltek: északkeleti 167.25, alföldi 182.50, keleti 135.50, pesti közúti vasút egészen 378-ig, keltek: budai 112-en kínálkozott. Mal­ompapírok után nagyobb volt az érdeklődés és keltek: Concordia 275, I. buda­pesti 460, Pannónia 440, Lujza 105, hengerma­lom 580, gyárudvar 44. Sörfőzöde részvényekből a király sör­­fözöde élénk üzletnek örvendett és a részvények 200 ftról 230-ra emelkedtek, de az­­I. magyar lanyhább volt és 575-ön kelt. Ezenkívül még a következő iparpapirok vol­tak forgalomban: magy. gőzhajó maradt 89-en, Gschwindt-féle 240, Salgó-Tarján 171, alagút 121, gyapjúfonoda 165, Athenaeum 265, Sowick-féle 278, Drasche-féle 235-ön. Értékek és váltók nem igen változtak és maradtak: Húsz frankos arany 8.75, arany 5.27, tallér 1.63 Vs, Frankfurt 92.50, Hamburg 80.50, London 109.75, Páris 42.50 ezüst 108.50. Heti jelentés a bécsi börzéről. B­é­c­s, aug. 30. A börze a hét végén megélénkült, s a lanyha­­ságot, mely ott azelőtt uralkodott, nagy vétel­kedv váltotta fel. Általános azon meggyőződés, hogy a jövő hónap egyike lesz a legélénkebb­nek, melyeket az év felmutathat, s habár egyes részletekre nézve még eltérők a vélemények, annyi bizonyos, hogy a lehető legnagyobb va­lószínűséggel lehet már most megjelölni azon papírokat, melyek emelkedni fognak, a­mint már meg is alakultak a hausse társulatok, me­lyek e tekintetben üzleti tervüket is megállapí­tották. Ehhez járul, hogy számos új bank fog a jövő szeptemberben a közönséghez fordulni ki­bocsátásokkal, s példájukat követik a régi ban­­kok új emissiókkal. Mindkét részről kölcsönös támogatásra számítanak, s így nincs semmi, mi a helyzet reményeit zavarná. Csak ily körülmé­nyeknek tulajdonítandó, hogy a nemzeti bank legutóbbi kimutatása, mely szerint a bankjegy­­forgalom 5 millióval öregbedett, nem idézett elő rosz hangulatot, a­mi különben bizonyára bekövetkezett volna. Az emissiók sorát az Anglobank által kibo­csátandó török sorsjegyek második folyama fogja megnyitni. A bank annál jobb remény­nyel nézhet ezen pénzügyi művelet sikere elé, mert a közönség már megszokott nagyszerű számokkal foglalkozni, s a török sorsjegyek elterjedtsége is a mellett bizonyít, hogy azon ellenszerv, mely azokat kezdetben fogadta, nagy részben megszűnt. Hozzájárult ehhez az, hogy e második emissióban a hitelegylet és a földhitelintézet is részt fog venni, noha ezek az első emissiót megtámadták, mert nem hitték azt kivihetőnek. E sorsjegyek ez alkalommal 170 frank értékben fognak kibocsáttatni s az első részletfizetés alig fogja a 25 frankot meg­haladni, a többi részletek pedig két év folyama alatt fognak befizettetni. A „mählerbank“ át­vette a „forstbank“ liquidatióját, a­mennyiben egy új bankot alapít „Österreichischer Waldin­­dustrie Verein“ czim alatt. A korábbi részvé­nyesek 25°/­ jót kapják vissza befizetett pén­züknek. Egy consortium az Austro-Aegyptia részvények passírozását tette feladatává, a­mennyiben ezek dividenciája, daczára az újabb kibocsátásnak, a múlt­ évivel majd egyenlő. A vaspályák között a lombardiaiak legkeresetteb­bek, nem mintha az e körül felmerült számos, de minden alapot nélkülöző hirelt hitelre talál­tak volna, hanem azért, mert a bevételek örven­detes arányban növekednek. A vasipar részvé­nyek ellen indíttatni szándékolt agitatió csú­fosan megbukott. A prágai vasiparrészvé­­nyek alig fognak 6 °/- et befizethetni s igy al­parin is nagyon drágák ; a többi vállalatok pe­dig előbb még consolidálandók. Vegyes hirek. (Az 1873-iki bécsi világkiállitás tárgyában) a buda­pesti iparos kiállítók har­­minczas bizottsága f. hó 28-ikán ülést tartott, melyen a m. kir .­ipari szakbiztos kifejezést adott azon reményének, hogy a világkiállítási magyar országos bizottság végrehajtó választmánya a bejelentések határidejét szept. 15-kéig meghosz­­szabbítani fogja. Határozatba ment, hogy az el­nök a már jelentkezett kiállítókat egy köröz­­vényben felszólítja, hogy a felszerelésre és tár­gyaik kiállítására vonatkozó kívánalmaikat leg­­félebb szeptember 30-ig a választmány tudomá-

Next