Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-25 / 247. szám
az öntözési művek előállításában gyakorlott külföldi mérnök megnyerésére fordíttatik, hogy az ország olyan vidékein, melyek vízviszonyai már ismeretesek, az öntözést gyakorlatilag életbeléptessék s példákkal felvilágosító oktatási folyamot rendezzenek gazdatisztek, gyakornokok stb. számára, kik a mezei munkák, árkolások, földidomitások czélszerű berendezésében és kivitelében kiképezni akarják magukat így óhajtja a minisztérium az öntözés behozatalát előkészíteni. A tengeri kikötők szükséglete 97.500 frtot tesz, különféle kiadások czimén 59.000 frt szerepel, ide sorolvák a bécsi világkiállítás által okozott költségek 20 ezer frttal. A bánréve-nádasdi iparvasút 80,000, a gömöri iparvasutak 4.800,000 frt, a kincstári uradalmak és bányászat érdekében építendő mellékvasutakra egy millió 800,000 frt, a fiumei kikötő építésére 2.500.000 frt van előirányozva. A budapesti Duna szabályozása a jövő évben 3.575.340 frtot veend igénybe. Eddig elkészül 970 folyó öl szárazbani földásatás a zsilipgödörben és 8.600 köböl a csepeli kapocs-töltésnél. Ez évben még 970 folyó öl partnak betonirozása fog elkészülni. 1873-ban következő építések terveztetnek : 1) a Margitsziget felső csúcsánál egy vízöntő mű alapjának megkezdése; 2) a pesti oldalon, a margit-szigeti hídig, a partfal és a támfalak felépítése; 3) a budai oldalon a lánczhídtól a sütőtérig nyúló rakpart és támfal felépítése, továbbá felül az új hídig, alól a rendes fürdőig nyúló rakpart alapzatának elkészítése. Az összes építési költségek 3.471.340 frtba kerülnek, a kezelési költségek az összeg 3 százalékát teszik. A margit-szigeti dunahíd építésének jövő évi költségei 1,500,000 frttal vannak felvéve. Az egész hid 3,930,600 frtba kerül; 1874. decz. havában átadatik a forgalomnak; 1875. júliusban pedig végkép befejeztetik. Végül a vasutépitészeti főfelügyelőség szükséglete 370,855 frttal van előirányozva. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás 1870. és 1871. évi állapotáról szóló s az országgyűlés elé terjesztett jelentése. 1872. A közoktatásügyi minisztérium második jelentése, (az első 1869-ben jelent meg) a magyar tanügy állapotáról, kétszáz nyolczvan oldalra terjedő s igen díszesen kiállított kötetet képez s az egész közművelődés állapotára kiterjed. Rövid bevezetésből s négy szakaszból áll. Az első szakasz a nép- és elemi iskolák 1869—70—71. évi állapotával foglalkozik s három részre oszlik. Az elsőben a nép- és elemi oktatás kifejlése, történetének rövid vázlata van előadva; a történeti rész elismerésre méltó szorgalommal és szakismerettel készült. A második rész azon intézkedéseket sorolja elő, melyeket a minisztérium a népoktatás körül tett. Részletesen ki van mutatva a népiskolai tankötelesek és tényleg iskolába járók száma; a népiskolák állapota; a kiosztott államsegély ; a tanítók állapota és kiképzése; a tanítóképezdék s tanítók továbbképzése; a tanterv, taneszközök, tankönyvek s a felnőttek oktatása stb. Végül a harmadik részben az országban létező emberbaráti intézetek állapota van ismertetve. A második szakasz a középtanodák ügyével foglalkozik. A középiskolaügy ezen részének alaposan írott történeti fejlődésén kívül elősorolvák itten is a minisztérium intézkedései és ország kiűzheti a jezsuitákat, Ausztria szaporíthatja, vagy megfordítva, egyiknek a másikhoz semmi köze. Ha Ausztria vagy Magyarország saját területén valamely actiót fejtene ki a jerezsnita ügyben, melynek folytán valamely külhatalommal kellene érintkezésbe lépni, ekkor és csak ekkor volna hivatva a külügyminiszter lépéseket tenni. De hatásköre ez esetben sem terjedne tovább, mint az egy vagy két országos kormány értelmében a monarchiát a külföld irányában képviselni, s hozzászólása e kérdéshez csak annyiban van, amennyiben az összefüggésben áll a monarchia külpolitikájával.*) A jezsuita kérdés tisztán belügy lévén, Ausztria úgy, mint Magyarország, csak saját törvényhozásától várhatja az initiatívát. Ami ismét Magyarországot illeti, aligha remélhető, hogy itt a kormány tegye meg az első lépést. A cabinet elnöke, Lónyay gróf református, és buzgó híves protectora egyházának, s a mint ilyen, nagy mértékben gonirozva volna erélyesebb fellépést kezdeményezni egy oly szerzet ellenében, melynek eredeti czélja a Protestantismus kiirtása. De különben is, ezen kétértelmű fenyegető állásnál fogva, melyet a papság a kormány és többség irányában elfoglal, kívánatosabb volna, ha a képviselőház, melynek minden egyes tagja indítványozhat törvényjavaslatokat, venné kezébe az initiatívát. A többség egy, a jezsuiták ellen intézendő rendszabályra biztosan meg volna kapható, daczára annak, hogy vagy 40—50 képviselő, köztök protestánsok is, aláírták a választások alatt a katholikusprogrammot, s a kormány kénytelen volna a rendszabályhoz hozzájárulni. A nép képviselői kebeléből eredve, e tény sokkal nagyobb fontossággal bírna, mintha a kormány tenne benne előterjesztést, s a jezsuiták eltávolításán kívül azon hasznot is hozhatna az országra, hogy alkalmat nyújtana a szabadelvű elemeknek a tömörülésre s így bevezetéséül szolgálhatna a pártok uj, egészségesebb alakulásának. *) A mióta e sorok írattak, Andrássy gróf az osztrák delegatióban ugyanez értelemben fejtette ki állását a jezsuita kérdéssel szemben, pedig először a gymnasiumok, azután a reáliskolák közül. Ezen középiskolák állapota 1866- tól 1871-ig igen kimerítő táblázatos kimutatásokban van előtüntetve. A harmadik szakasz a felsőbb tanintézeteknek van szentelve. Ismertetvék a hittani intézetek, jogakadémiák, az egyetem, a jog- és államtudományi, államvizsgálati bizottságok, a bábatanodák, ösztöndíjak, a József-műegyetem történeti fejlődése és jelen állapota s a minisztériumnak ide vonatkozó intézkedései. Végül a negyedik szakasz a közművelődési ügyeknek van szentelve. Részletesen előadatnak a nemzeti múzeum,a képzőművészetek,a zene-és zenészeti oktatás, a műemlékek körül tett miniszteri intézkedések, valamint azok jelen állapota. Neveli az alapos munka becsét azon két nagy gonddal készült térkép, mely hozzá mellékelve van. Az egyik grafikai rajzban az 1871-ki tankötelesek iskolába járó százalékát megyénkint tünteti elő, a másik a Magyarországban jelenleg fennálló középtanodák, tanitó- és tanitónő képezdék számát, s városonkint való elosztását tünteti föl. A tanintézetek állapotáról szóló jelentések főeredményei a következők : 1) A népoktatás terén 1869-ben volt 2,293,887 tanköteles gyermek , közülök 1,092,977, vagyis 47,88 °b járt tényleg iskolába. 1871-ben volt 2,185,255 tanköteles, tényleg iskolába járt 1,237,320 vagyis 56.62%.• 1869-ben volt 13,646, 1871-ben pedig 14.550 népiskola; taneszközökkel ellátva 1869-ben alig néhány iskola volt, mig 1871-ben 13.535 iskola szereltetett fel.A néptanítók száma volt 1869-ben 17,769,1871-ben 19.297.1869-ben volt 40 felekezeti,5 állami tanitó-képezde; 1871- ben volt 40 felekezeti s 19 állami képezde, egy újabbnak felállítása pedig előkészíttetett. 2) A középtanodák terén. Jelenleg van összesen 146 fő- és algymnasium. 1867-ben volt a gymnásiumokban 865, már 1871-ben 904 osztály. Tanár volt 1867-ben 1442,1871-ben 1624. A reáliskolákban volt 1867-ben 753, a múlt évben 94 osztály; tanár volt 1867-ben 191,a múlt évben 267. A gymnasiumi tanulók száma volt 1867-ben 33,908, a múlt évben csak 30,991 ; ellenben a reáliskolák tanítványainak száma 2661-ről 5472-re szaporodott. 3) A felsőbb tanintézetek közül. A hittani intézetek osztályai öt év alatt 148-ról 157-re, tanárai 214-ről 231-re szaporodtak; tanulói azonban 1682-ről 1660-ra szállottak. A jogakadémiák osztályai öt év alatt 39-ről 42-re, tanárai 83-ról 102-re, tanulói 1676-ról 2074-re emelkedtek. A pesti tudományos egyetem tanárai 1867-ben 89, 1871-ben 141, tanulói 2116- ról 2375-re szaporodtak. A műegyetem tanárai 27-ről 42-re, tanulói 250-ről 451-re szaporodtak. 4. Közművelődési intézeteink közül a nemzeti múzeum egészen átalakult s nagy mérvben gyarapodott, a képzőművészetek s a műemlékek körül nagy horderejű intézkedések történtek. Ezek a miniszteri jelentés legfőbb eredményei. Magára a jelentésre ismételve vissza fogunk térni. A tót „kiegyezési párt“ értekezlete. Zárzetzky és Bobula urak felhívására tegnap este mintegy 30 tót kitűnőség Pesten ülést tartott a „London városa“ vendéglőben. Majd minden felvidéki megye e gyűlésen képviselve volt; az orsz. képviselők közül Prieszky, Matuska, Halasy és Karuch mint vendégek voltak jelen. Elnök Zárzetzky volt; a szónokok kivétel nélkül tótul szóltak; és pedig Bobula, Matuska, Slota, Kajuch, Prileszky, Blahó és Stephanovics voltak a gyűlés szónokai. A vita a körül forgott, hogy a felvidéki tótok mely párthoz csatlakozzanak, s.P. Lloyd“ szerint végül a következő resolutio fogadtatott el: „A tót nemzet eddig vonakodott az 1867-diki kiegyezést nyilvánosan s határozottan elismerni, mert attól félt, hogy ez, ha régibb idők (1848) szelleme hatja át, a tótok nemzetiségét veszélyezteti s a társadalmi és magánéletben súlyos sebeket ütne, melyek elmellőzését minden nemzetnek természeti ösztöne és józan esze parancsolja. Minthogy azonban egyrészt tót vidékeink képviselőinek nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kiegyezés körül csoportosuló országgyűlési többség nem akarja nemzetünk közművelődési fejlődését akadályozni, hogy nyelvünknek a nyilvános életben is a nélkülözhetlenül szükséges tért megadja; minthogy továbbá másrészt hazánk kielégítése, consolidálása és békés fejlődéséhez hozzá akarunk járulni, az értekezlet a maga és elvbarátai nevében kijelenti. Azon meggyőződésben, hogy a kijelentett remények teljesedni fognak, az 1867-ki kiegyezést nyíltan és határozottan a magunkévá teszszük; annak megszilárdításához hozzájárulunk , addig is, míg a jelen országgyűlés az itt említett reményeket teljesítheti, a kiegyezési mű ellen intézendő minden lépéstől tartózkodni fogunk.“ Végül Klempa, Bobula, Micinay, Szentiványi Adolf, Mally, Slotta, Sadlov, Kmet, Culen, Riszák, Mikó és Boor urakból álló bizottmány választatott, mely az így megalakult tót „kiegyezési párt“ és a felvidéki orsz. képviselők között az érintkezést fenntartja. Őt szintén megszavaztatván, a vallás - és közoktatási minisztérium költségvetésébe áttétetni határoztatott, felvétetett továbbá a kereskedelmi ösztöndíjakra tett Stein Nathán-féle alapítvány kamatjövedelme, 170 fttal. A gazdaság különböző ágainak emelése czim alatt 126,100 ft. (72- ben volt 112,400 frt) A 2. rovat 9. tétele a három szászföldi földmives-iskola számára előirányzott 3000 forint 1800 forintra szállíttatott le. A b. i. k. 1. m. n. tételekre a gazdaság különböző ágaiban működő vándortanitók részére előirányzott 19,800 ft helyett e tételekre összefoglalva 5000 frt szavaztatott meg. A bizottságnak nincs észrevétele az ellen, hogy a vándortanítók intézménye nálunk is meghonosíttassék, miután azonban azt hiszi, hogy ennek csak úgy van czélja, ha a miniszter alkalmas egyéneket talál a tanítási teendők végzésére, nem tartja czélszerűnek, hogy így külön szakmák szerint megnevezve jelöltessék ki az összeg; helyesebbnek tartja, hogy e tételek „vándortanítási czélokra“ átalányképen vonassanak össze, s e czélra 5000 frtot bocsát a miniszter rendelkezésére, úgy hogy a viszonyok szerint alkalmazhassa az alkalmas egyéneket. Az e tételre a szakképzés előmozdítása czéljából 6 tanárjelölt külföldön képeztetésére 6000 frt. A 72-es összegre 4800 írtra szállította le a bizottság, hogy a miniszter keze megkötve ne legyen, e tételnek „tanárjelöltek“ czimet adott. 6. rovat: pomologiai múzeum segélyezésére előirányzott 2000 frt 1000 frtra szállíttatott le. 10. rovat a földmivelés érdekében teendő hivatalos utazásokra előirányzott 3000 ft, a múlt évi összegre 2000 ftra szállíttatott le. A többi tétel mind megszavaztatott. Gazdasági tanintézetek czima: 233,520 ft van előirányozva (72-ben volt 193,085 ft). 1. rovat. Keszthelyi országos gazdasági tanintézet 39,050 ft az előirányzat (72-ben 35,730 ft). A bizottság motiválva látván az emelést, az előirányzatot megszavazta. 2. rovat: Debreczeni országos gazdasági tanintézet 50,400 frt (72-ben 43,450 ft volt.) E rovat elméleti és gyakorlati oktatására 4,150 ft 3200 ftra szállíttatott le, mint a múlt évben. 9. Felszerelési és használási költségre 5400 ft leszállittatott a múlt évi összegre 4080 ftra. 12. ügyviteli költségek 5820 ft, a múlt évi 5610 frtra szállíttatott be. 13. Élelmezési költség 8000 frt, leszállittatott 7.280 ftra mint tavaly. 14. Cselédség és kisegítő szolgák 49.34 frt, leszállittatott 2.248 ft. A többi változatlanul megszavaztatott. Magyaróvári gazdasági tanintézet 59.350 ft (72-re 51.665 ft.) A 6. rovat elméleti és gyakorlati oktatás 4.280 ft, a múlt évire 3.340 ftra szállíttatott le. 8. rovat felszerelés és elhasználás gazdaság és kertészet körében a kísérleti téren 8.370 frt (72-ben 5.350 ft) töröltetett azon megjegyzéssel, hogy azon kísérleti hitelből fedeztessék, melyből eddig fedeztetett. 10. Ügyviteli költség 13.145 frt (72-ben 10.310 ft) 12.000 ftra szállíttatott le. A többi megadatott. A bizottság e czím tárgyalása előtt átalában figyelmeztető a minisztert a képviselőháznak m. évben hozott azon határozatára, mely szerint a tanintézetek a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe vonandók, mire a kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a tárgyalások aziránt folyamatban vannak. Tudomásul vétetik. Ezen kívül azon nézetét fejezi ki a bizottság, hogy valamint átalában a közoktatás ügyének, úgy a szakoktatás ügyének is tervszerű megállapodás nyomán kell haladnia. Felhívja ennélfogva a minisztert, hogy szakértők közbejöttével javaslatot készítsen és terjeszszen a ház elé, mely tekintettel legyen a szakoktatás terjedelmére, természetére, irányára és az illető intézetek elhelyezésére. A bizottság holnap d. e. 10 órakor folytatja tanácskozását. A képv. ház pénzügyi bizottságából. Oct. 24. A pénzügyi bizottság ma d. e. 10 órakor tartott ülésében a kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalását kezdi meg. A minisztériumot maga a miniszter képviselte. Rendes szükségletre előirányozva van 7.038.751 ft (72-ben volt 10.178.204 ft.) Rendkívüli szükséglet 1.692.510 frt (72-ben volt 1.719.134 ft). Fedezet 8.765.974 ft (72-ben volt 8.692.983 ft). Központi igazgatás czím alatt előirányozva van 163.380 ft (72-ben ugyanannyi volt) változatlanul megszavaztatott. Ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélokra 39.400 ft van előirányozva (72-ben volt 41.400 ft). Az 1. rovat 1. tétele így módosíttatott „iparosok oktatásának előmozdítására“ (előbb hibásan így állott: iparos nevelés előmozdítására) 10.000 ft (72-ben 6.000 ft) megszavaztatott, valamint megszavaztatott a rendes szükségleti előirányzat. Megjegyzendő, hogy a 2. rovat 4. tétele alatt a pesti kereskedelmi akadémiára kívánt 10,000 A magyar delegatió ülése. Oct. 24. Elnök: Majláth Antal gr. Jegyzők: Széll Kálmán, Zichy Ferraris Viktor gr. A közös kormány részéről jelen vannak : Orczy B.K., Benedek Sándor, Gál Jenő. Elnök az ülést d. u. 5. órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatik s hitelesíttetik. Peresei Béla indítványára a delegatiónál alkalmazott hivatali személyzet számára a tavaly megszavazott összeg határoztatik utalványoztatok Széll Kálmán bemutatja a birodalmi tanács delegatiója által átküldött kétrendbeli üzenetet, melyek által a birodalmitanács delegatiója a magyar delegatiónak a hadügyi költségvetést illetőleg hozott határozataihoz hozzájárul. Ennek folytán a közös pénzekül- és hadügyminisztérium mind rendes, mind rendkívüli költségvetései, a kért póthitelek és hitelmeghosszabbítások tárgyában a két delegáció határozatai közt többé semminemű eltérés nincs. Az ekként megállapított költségvetés, a hozzá csatolt határozatokkal együtt, melyek ő felségéhez megerősítés végett felterjesztendők lesznek, felolvastatik. Tudomásul vétetik: Prileszky Tádé a hetes bizottság részéről jelenti, hogy az 1870. zárszámadást és a kezelési számadást illetőleg a két delegátió határozatai közt teljes megegyezés jött létre. A határőrvidék czimén történt túlkiadásra vonatkozólag,a hetes bizottság javaslata alapján, elhatároztatott, hogy annak elintézése az 1871- dik zárszámadások iránt hozandó határozatokig függőben marad. Indokolva van ez főleg az által, mert a kezelési számadásokból kitűnik, hogy a 71-ik évi költségvetésben is fordulnak elő hasonnemű túlkiadások és czélszerűbbnek látszik ezeket együttesen intézni el. Egyébb tárgya az ülésnek nem volt. Holnap d. u. 5 órakor ismét ülés tartatik. Az ülés vége d. u. 6 órakor. Az osztrák delegatió ülése. oct. 24. A tulajdonkép 11 órára kitűzött ülést, a költségvetés végszövegezésében történt késedelem folytán, Hopfen lovag csak 30-12 órakor nyitotta meg. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrássy, báró Kuhn és báró Holzgetman közös miniszterek, Früth és Hoffmann osztályfőnökök, Peckh altengernagy, Falke osztálytanácsos. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után dr. Deme a költségvetési bizottság előadója felolvasá az egyeztetési bizottmányban megállapított 1873-ik évi összelőirányzatot, mely szerint az összelőirányzat ordinariuma tesz 97.771.776 ftot, az extraordinarium 11.149.328 frtot. Az összes közös költségek tesznek tehát 108.921.104 ftot, ebből a 15.556.000 ftnyi vámjövedék és a határőrvidéknek Magyarországba való bekeblezése folytán Magyarország által fizetendő 206-ot levonva, marad nettó szükséglet 91.497.871 ft, amiből a birodalmi tanácsban képviselt országokra 64.048.461 ft jut. Ezen határozatok, valamint az 1872. évre megszavazott póthitelekre és 1871-ből 1872-re történtátírásokra vonatkozó határozatok második felolvasásban is elfogadtattak. Báró Kuhn hadügyér kijelenti, hogy Rosernek a Karmelin-ügyben tett interpellációjára nem válaszolhat, mivel a tárgyalások ez ügyben még nincsenek befejezve. Ezzel az ülésdél kor véget ért. A délután 5 órakor folytatólagosan tartott ülésben dr. Breszl, a költségvetési bizottság előadója, a bizottság nevében indítványozza, hogy az 1870-ik évi zárszámadásnál a hadügyi költségvetésben előforduló 311.028 főnyi áthágást a határőrvidéki kiadásokban a delegátió, megmaradva az oct. 21-iki ülésben hozott határozatnál, ne ismerje el indokoltnak. Minthogy azonban a magyar delegátió e tételnél az indemnityt megadta, ez ügy kiegyenlítése pedig sok időt venne igénybe, határozza el a birodalmi tanács bizottsága, miszerint, tekintetbe véve a delegationális időszaknak a landtagok megnyitásának sürgőssége által indokolt befejezését, ez ügyben a határozat a jövő ülésszakra halasztatik. Az indítvány észrevétel nélkül elfogadtatik. Ezen határozat alapján azután az ettől függő tételek a költségvetésben megfelelőleg módosíttatnak. Elnök bejelent egy üzenetet a magyar delegatió részéről, mely szerint a két delegatió határozatai közt immár semmi különbség sem létezik, mire az összelőirányzat harmadik felolvasásban is elfogadtatik. Elfogadtatik továbbá azon határozat, hogy a k. pénzügyminiszter szólííttassék fel, miszerint alkotmányos úton gondoskodjék, a legfelső számvevőszék reorganizatiójának valamint a legfelsőbb számszék elnökének a közös miniszterekkel való egy rangba helyezése ügyében alkotandó törvényről. Erre az elnök az ülést egy órára felfüggeszti. Elnök az ülést kér, ismét megnyitván, jelenti, hogy a magyar delegátió részéről jött üzenet folytán az 1870-iki zárszámadásokra vonatkozólag is teljesen összhangzó megállapodás jött létre a két delegatió közt. Andrássy Gyula gr. külügyminiszter, ő felsége nevében üdvözli a delegatió tagjait sikeresen végzett munkájuk után, és saját, valamint minisztertársai nevében mond köszönetet azon bizalomért, melyet irántuk a delegatió tanúsított. Elnök rövid visszapillantást vetve a delegatió működésére, azt bezártnak jelentik, s egyszersmind ő felsége irányában viseltetett hűségük jelesül egy „Hoch“-ra szóllitja fel a delegatió tagjait. Trautmannsdorf gr. köszönetet mond az elnöknek tapintatos vezetéséért, a jegyzőkönyv hitelesítése után azs ülés esti 7 órakor bezáratott. Ezzel az osztrák delegatió ülésezése véget ért. KIJLÖNFItLÍSK. Pest, oct 24. (A tisztviselők küldöttsége ő felségénél). A 1. év nyarán Pesten tartott országos tisztviselői gyűlés küldöttsége Reviczky min. tanácsos vezetése mellett ma (csütörtökön) volt szerencsés ő felségének az államtisztviselők jogi viszonyainak rendezése és anyagi helyzetük javítása tárgyában kidolgozott,emlékiratot külön kihallgatáson átnyújtani. Ő Felsége néhány kegyteljes szóval viszonozta a küldöttség által tolmácsolt kérését az állam tisztviselői karnak, mely azon reményre jogosít, hogy ezen ügy mielőbb érdemleges tárgyalás alá fog vétetni. Azután a küldöttség Deák Ferencznél tisztelgett, ki megígérte, hogy a tárgyat figyelmére méltatandja. (Osterlamm Károly temetése) ma d. u. nagy részvét között ment végbe. A halottasháznál nagy közönség gyűlt össze: a gyászoló család, számos író, az „Athenaeum“ hivatalnokai s munkásai testületileg, a helybeli könyvkereskedések személyzete, s egyéb nagy számú közönség. A hamvaknak ev. szertartás szerinti megáldása s a gyászbeszéd elmondása után a koporsó a menyezetes gyászkocsira emeltetett s a gyászmenet megindult. A koporsó körül az „Athenaeum“ hivatalnokai és munkásai vittek fáklyákat.A gyászmenet az „Athenaeum“ háza előtt megállapodott, hol Marich Ágoston ur, a „Pesti Napló“ főszedője, egy rövid beszéddel koszorút helyezett a koporsóra. Nyomdánk munkásai nevében — mondá — koszoruzza meg a hamvakat a munkásoknak nemcsak főnöke, de jóakaró barátjának hamvait. S kényes szemekkel mondott isten hozzádot a hosszú-hosszú útra elköltözöttnek. A simát ismét egyházi gyászbeszéd tartatott, s ezzel a szomorú szertartás véget ért. Béke poraira! (A pesti népszínház nagy választmánya) ma este ülést tartott a „Hungária“ szálloda nagy termében. Báró Liphay Béla elnök jelenti, hogy a színház terve elkészült és hogy azt be fogja mutatja. A pénzbeszerzésre nézve czélszerűnek látná a gyűjtő íveket még künnhagyni, annál inkább, mivel az építés megkezdése az aláírások eredményétől függ, ez pedig most nem szertelen nagy. Az építés megkezdésének időpontjára nézve azon nézetét fejezi ki, hogy az 1874. őszénél előbbre nem lehet tenni, miután az szoros összefüggésben áll a sugárút kiépítésével, ez pedig csak három év múlva fog a forgalomnak megnyittatni. A vita főleg három kérdés körül forgott: miképen kellene a pénzgyűjtésnek nagyobb lendületet adni, legyen mikor az építkezés megkezdendő , és mely időpontban lennének a gyűjtőivek bekivánandók. — Steiger óhajtaná az első kérdésre nézve, hogy a journalistika jobban felkarolja az ügyet és a közönséget annak fontosságára folyton figyelmeztesse. Rákossy Jenő indítványozza, hogy az egyes osztályokhoz, melyek eddig meglehetősen távol tartották magukat e vállalattól, nevezetesen a pénzvilághoz és az aristokratiához forduljon a választmány. Erre vonatkozólag Horváth Boldizsár tanácsolja, hogy az egyes pénzintézetek külön levélben, az aristokratia pedig a felsőház elnöksége útján, szintén külön levélben vagy küldöttségileg szólíttassék fel a hozzájárulásra. Ez indítvány elfogadtatott. Úgyszintén elhatároztatott oda hatni, hogy a magyarországi egyletek és magántársaságok tánczvigalmakat rendezzenek a színház czéljára. Az építkezés megkezdésére nézve többen azon óhajukat fejezték ki, hogy ahoz azonnal hozzá kellene fogni, mihelyt annyi pénz folyt be, hogy az épületet bizonyos pontig felépíthető,meg lévén győződve, hogy az a nemzetre ösztönzőleg fog hatni adakozások tekintetében. E nézet ellenében Lipthay Béla dr.a sugárút építő társaságra figyelmeztet, melynek több oknál fogva érdekében lehet a népszínház létrejövetelét előmozdítani, és indítványozza, hogy a tervek azzal közöltetvén, építési készsége iránt megkérdeztessék. A gyűjtési ívek bekivonására határidőül végre 1873. február 1-je fogadtatott el. Azután bemutattatott a népszínháznak Fellner építész,a bécsi városi színház építője által készített terve, az építész által hozzáirt felvilágosító magyarázatokkal. Ezek pontonkint tárgyalás alá vétettek, és a terv általában helyeseltetvén, elvben elfogadtatott. Ezzel a gyűlés feloszlott. (Díjtalan segédtisztek a bécsi világkiállítás magyar osztályában.) A bécsi világkiállítási m. kir. biztosság, a szakbztosságok támogatására, a felügyelőkkel, esetleg a közönséggel való érintkezések közvetítésére , valamint a kiállítás iroda munkálataiban való kisegítésre segédtiszteket szándékozik alkalmazni. A magyar királyi biztosság felszólította tehát azon urakat , kik ismereteik gyarapítása czéljából a világkiállítás magyar osztályában alkalmmazást keresnek anélkül, hogy ezért fizetésre igényt tartanának, hogy magukat e czélra a világkiállítási magyar országos bizottmány irodájában (Pest, nádor-utcza 9.) előjegyeztessék. A közelebbi részletekre nézve a szükséges felvilágosítások a nevezett irodában adatnak meg, hol az illetők egyszersmind abbeli szándékukat is kijelenthetik, hogy mely szakmában óhajtanak alkalmaztatni. (Miletics önzetlensége.) Miletics, aki most a csajkások kerületében jár, a „B. Bote“ szerint az ottani népet rávette, hogy „ügyei képviseltetését“ reá bízza, s ezért neki holdanként 13 krt fizet. E díjat 48000 hold után szedi be, ami kerek számmal Mileticsnek 6420 frt évi fizetést biztosít. Ez a népapostol, mint látszik, nagyon önzetlen. (A tanítók segélyegyletének alapjára a képviselőházban Zichy Antal idén adakoztak : Horváth Mihály 50 ft, b. Wodianer Albert 50 ft, gr. Apponyi Albert 60 ft, Somasich Pál 20 ft, Lónyay János 20 ft, Erkövy 10 ft, Korizmics László 10 ft, Bánó József 10 ft, Madas Károly 10 ft, Szögyényi László 10 ft, Perczel Béla 10 ft, Dőry József 10 ft, Vizsolyi Gusztáv 10 ft, Nedeczky István 10 ft, Wodianer Béla 25 ft, b. Sennyey Pál 50 ft, Majthényi Bálint 10 ft, Berényi 25 ft, gr. Szapáry Géza 50 ft gr. Péchy Manó 50 ft, gr. Festetics Pál 100 ft, Éber Nándor 25 ft, gr. Károlyi Gyula 50 ft, Csóry Lajos 50 ft, Kiss Miklós (zólyomi) 50 ft, gr. Vécsey József 25 ft,gr. Zichy Manó 20 ft, b. Rudics 20 ft, Kegl György 50 ft, gr. Szapáry Gyula 20 forint, Máriássy Béla 5 forint. Ez eddigelé összesen: 905 forint. Azonkívül Várady Gábor és Irányi Dániel képviselő urak külön aláírási íveket vállaltak el, s a gyűjtés még folytattatik. Úgy látszik, az alakulandó egylet mindjárt kezdetben nem megvetendő tartaléktőkére fog támaszkodhatni. Az ügy állásáról legközelebb újabb s megnyugtató felvilágosításokkal fogok szolgálhatni. Addig is ajánlom azt az illetők további meleg részvétébe. Zichy Antal. (A magyar mérnök-és épitészegylet) 1872. évi október 2- án (szombaton) esti 6 órakor, az egylet helyiségében, egyetemes szakülést tart. Tárgya: Horváth Ignácz felolvasása: „Bajorország ipartanodáiról.“ A titkár. (Ferenczy István szobrai.) Ferenczy József kassai ref. lelkész e napokban Pestre jött négy mellszoborral, hogy azokat a képzőművészeti társulat csarnokában kiállíttassa ; a szobrok, mint a „F. L.“-ban olvassuk, az ő 1856-ben elhunyt fivére, Ferenczy István munkái, és Kazinczy Ferenczet, Wesselényi Nándort,Szécsy Máriát és Bacchust ábrázolják, magyarországi márványból készített mellképekben. E szobrokat s ezeken kívül még tizenkettőt, melyek Rimaszombatban rokoni gondosság őrizete alatt állnak, a művész még 1834-ben készített végrendelete által hagyta fivérének, ki már 75 éves lévén, szeretné e műveket oly helyre juttatni, hol együttmaradásuk véglegesen biztosítva lenne. A szobrok műbecséről természetesen csak a kiállítás után lehet szólni, annyiban azonban mindenesetre nagy érdekkel bírnak,miután a hazai szobrászat ébredésének első emlékei. Ferenczy István már 1818-ban a bécsi akadémián egy Solon-fejjel (vésnöki munkával) első dijat nyert s azután Rómában Canova és Thorwaldsen mellett hét évig dolgozott, midőn pedig 1824-ben haza tért, szívélyes fogadtatásban részesült ugyan, de aztán egyre mindinkább ki volt téve mellőzésnek és ócsárlásnak, mígnem 1847-ben —eladva budai házát elkeseredve vonult szülőföldjére , Rimaszombatba, hol 64 éves korában hunyt el. (M a r h a v é s z.) Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a keleti marhavész 1. évi September 20-tól egész october 10-ig Gácsországban, a borsozowi és trembowlai járásokban