Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)

1872-11-19 / 267. szám

267. mám«___________________ __ Kedd november 19.1872. 23. évi folyam. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: hm mhb __ F Eltuzetési feltételek: Hirdetések Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. Ferencziek-tere 7. sz. földszint. SL "ff" Postái, küldve, vagy Budapesten , ______ ■ H I _ Jj ■ ■ ■ ■ - I ■ g H M g h­azhoz hordva reggeli és esti ki- SZmtu­gy mint előfizetések A lap szellemi részét illető minden A lap anyagi részét illető közle­­g g | ^gkjj S fj| p? gl g 1 lllTMaPra 1 frt 85 kr. a közlemény ^szerkesztőséghez (előfizetési pénz, kiad*. g I "J lA Hi 1 1 #H| g g il I 6 hónapra l­ [­­­l KIADÓ-HIVATALBZ ____ körüli panaszok, hirdetmények) a ■■RmSB MrSM­Q­oJLlZMi adAm Az esti kiadás postai különküldé- (ferencziek­ tere 7. Sz.) seert tcliilfízetvB h­avoukmti 30 kr. Bérmente­tlen levelek csak ismert kiadó-hivatalhoz intézendők. OPOpPTI k T Alí Á­­­toiJAJwf b“ küldendők, kftzftktöl fog­adtatnak el. XV Xj VX Xj JLi X XV. X xV. XJ xV. O* napján történik is, mindenkor a hó első -------­itwoawi 5 • napjától fog gyámittatni. Előfizetési felhívás „PESTI IPUhi. Előfizetési árak: Erren évre .........................22 ft. Félévre.............................11 ft. Negyedévre.......................5 ft 60 kr 23^ Külön előfizetési íveket nem küldünk szét Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hiva­tala“ czim alatt Pest, ferencziek­ tere 7 sz. a’i küldendők. A „Pesti Napló*4 kiadó-hivatal». Fest, nov. 18 Nagyon kevés kivétellel, a képv.-ház tiszes tagjai ma mindnyájan, minden pártkülönbség nélkül, egy érzettel hagy­ták el a házat, szomorú, leverő érzettel, a szégyen érzetével! Nincs más szavunk a ma történtek jel­lemzésére. Szégyenteljes lapját alkotják ezek mindenkorra a magyar országgyűlés történetének, szomorú kórjelét a pártvi­szonyoknak, melyek között járványnyá fejlődhetett a becsület taposása. Ha akármily magántársaságban, bár­mely körben a maihoz hasonló jelenet adja elő magát, e társaság minden tagja a lehető legélesebben a becsület kér­dését látja föltéve, s az, ily kérdésekben férfiakra nézve ki van szabva az eljárási út. Vájjon veszt­e féléből a botrány, ha az a lehető legnyilvánosabb, ha az ama teremben történik, melyben a nem­zet érdekei tárgyaltatnak, melyben leg­szentebb ügyei felett hoznak határozatot ? De mint is történhetett ily bot­rány? Ha a külső körülményeket tekint­jük, a feleletet csakhamar megtaláljuk. Csak ama qualificálhatlan elnöki eljárás me­gt­9tt, melynek ma tanúi voltunk. A ház elnökének nem lehet és nem sz­aba­d soha sem ily­­végletekre hagyni a dolgot. Még a mi hiányos ház­szabályunk is megadja útját, módját annak, hogy az elnök az ilyesmit bármi­kor megakadályozhasson. Az elnök részéről nagy elnézés volt, mi­ben különben az egész ház osztakozott, hogy Csernátonyt hagyta szólani oly dol­gokról, melyek a tárgyhoz nem is tartoz­nak, s ő a­helyett­, hogy egyszerűen indo­kolta volna a Batigliarini-ügyben nyert miniszteri válasz feletti véleményét, phi­­lippikát kezdett tartani a kormány eljá­rása ellen, majd pedig oly térre vitte a discusiót, mely a szőnyegen levő tárgy­­gyal a legcsekélyebb összefüggésben sincs. Az elnök azonban még tetézte mulasz­tásait. Midőn Csernátony „magyarázta“ szavait, figyelmeztetnie kellett volna, hogy a képv­­árnak van joga akár vád alá he­lyezési indítványt benyújtani, ha azt in­dokoltnak látja; de arra nincs joga, hogy általános gyanúsításokkal megfertőztesse a házat.. Az elnök úr ily felszólalása a legélénkebb helyeslésre talált volna min­den felől; ez válasz is lett volna a gyanú­sításokra, s a miniszterelnök nem jön ama helyzetbe, hogy a feindulás, s az oly méltó indignatió első pillanataiban kelljen szólania. Mindez máskép történt, s képv­házunk egy világra szóló botránynyal­­ gazda­gabb. A többség magaviselete e botrány­nyal szemben , az egész dolognak még kirívóbb szint ad. Senki se volt a többség körében, kinek a támadás arczába nem kergeté a vért, de a közindignatió csak a felindulás egyes felkiáltásaiban nyilatkozott. A szónokok egymásután ugráltak fel, senki sem jutott szóhoz. Úgy látszott, mintha a többség minden vezérletet nél­külözne. Deák Ferencz nem volt a ház­ban, Som­ss­ich Pál úgy szólt, hogy felszólalása csak növelheté a zavart. Nem akarjuk a helyzetet takargatni. Meglehet, hogy a mai botrány egy nagy, da­ valószínűleg szomorú átalakulásra adott lökést. A­mely pillanatban t.i. bizo­nyossá válik, hogy nem indo­kol­t vád­ak, n­em bebizonyított kifogás, hanem általános gya­núsítások és botrányok által meg lehet buktatni egy kormán abban a pillanatban véget vetettünk a par­l­amenti kormány lehetőségének. Az or­szág képviselő­háza nagyon hasonlítani fog az oly kocsmák látvány­ához, melyekben a verekedők betörik egymás fejét. A többsé­gek mindenkor a kisebbségek discretiójára lesznek bízva, s a rémtörténetekhez, me­lyeket a külföld a magyar rablókról beszél, hozzá fognak járulni a rémmesék a magyar parliamentarismusról. A többség még ma kezében tartja a hatalmat, hogy az egész helyzet felett döntsön. Ne érjük be a baj elnapolásával, mert azzal a dolognak csak ártunk, ha­nem őszintén, férfiasan vizsgáljuk annak kütforrását és tisztázzuk a helyzetet. Gróf Lónyay azért miniszterelnök, mert nemcsak a korona, hanem a párt is ezt úgy akarja, mert Deák Ferencz és vele a párt zöme támogatja. Gr. Lónyaitól a párt megkövetelhet sokat, de a pártnak is rá kell gondolnia mindig, hogy kormá­nyában saját magát támogatja. Ha van a pártban valakinek a kormány ellen kifogása, érvényesítse ezt nyíltan, férfia­san , — de ne látszassák senki titkos ösz­­szeesküvőnek, midőn politikai ellenfél sem. Mit mondjunk még? Még rikítóbb szí­nekkel fessük a botrányt, vagy még erő­sebb szavakban adjunk kifejezést indigna­­tiónknak? Vagy elkövessük azt az ízlés­telenséget, hogy védjük a miniszterelnö­köt oly támadások ellenében, melyekkel szemben a védelem is sért? Felejthetetlen lesz az a pillanat, mely­ben ma­gy­. Lónyay Csernátonynak felelt. Az ország első kormányférfia, a korona megbízottja ;a munkát és takaré­kosságot volt kénytelen védeni; a férfiú, ki első ifjúsága óta a nemzet szol­gálatában áll, múltjára, szolgálataira hi­vatkozott, hogy visszautasítson önérzete egész hatalmával egy vádat, mely úgy hat, mint a kigyó­marás. íme a hála, melyre itt nálunk a közügyek harczosai el lehetnek készülve! Várjon gr. Lónyay nem költhetné e vagyonát egész kénye­lemmel külföldön, várjon annak az ambi­­tiónak,hogy valaki a hazának szolgál,hogy a törvényhozás többsége és a korona bi­zalma folytán az első kormányhelyet fog­lalja el, ma már ily elengedhetik ára van? De ne folytassuk e jelenetek rajzát to­vább. Csak fájdalmunknak akartunk adni még kifejezést. Nagy az, mert nagy dolgot illet: a képviselőház prestigéj­t. Hamarjában nem tudunk országot, a­hol a minisztereknek minduntalan azt kell bizonyítaniok, hogy: becsülete­snek? Nem tudunk országot, melynek többsége az ily faggatásokat eltűrje és nem parlamentet, a­hol az egyáltalában lehetséges volna. Azt mondanék: gondoskodjunk róla, hogy az ilyesmi lehetetlenné váljék, ha erre egyáltalában alapos reményünk lenne. Ezt csak akkor táplálhatnék, ha gyökeresen megváltoznak mindazon vi­szonyok, melyek a mai jelenetet lehetővé tették. A Deák-párt kedden, november 19-én d. u. 6 órakor értekezletet tart. Pest, november 18. (A dályai u­radalom kezelése) tár­gyában több ellenzéki lap védő czikkeket kö­zölt. E czikkekre is megadja a feleletet a kö­vetkező sürgöny, melyet Ujvikékről ma vettünk. Báró Majthényi a karloviczi érsekség dályai uradalmát, Gruics s Angyelics püspökök jelenlé­tében, illetékes kezelés alá ma a helyszínen át­adta. (A képviselőház osztályai­ közül tegnap a IV., ma nyilvános ülés után a I. VI. VIII. és IX. osztályok tárgyalták a telepítvé­­nyekről szóló törvényjavaslatot. Az I. osztály elfogadta a törvényjavasla­tot a benyújtott szerkezet szerint. Ráday Gedeon grt. a 4. §-hoz módosítvá­­nya elvettetvén azt mint külön véleményt jelenti be. Az indítvány szerint a­­javaslatban engedé­lyezett belsőségeken kívül 3 hold legelő lenne a telepitvényeseknek adandó a külsőségekből. Előadóvá Lészay Lajos választatott, kinek az osztály azon utasítást adta, hogy az Erdélyrészi telepitvényekre vonatkozólag a központban föl­­világosítást kérjen. A IV. osztály szintén elfogadta a törvény­­javaslatot, de azon módosítással, hogy a becssi­­ség egy holdnál kisebb ne legyen, a külsőség pedig 10 hold legyen. Előadó Kvassay László. A VI. osztály a törvényjavaslatot a 9-ik­k­től végig tárgyalván azt több de lényegtelen módosítással elfogadta. Előadó Szilágyi Dezső. A VIII. osztály szintén elfogadta átalá­­nosságban a törvényjavaslatot, de Ghyczy Kálmánnak azon módosításával, hogy a belső­ség 1 holdnál kevesebbet ne, a telepítvényesek­nek adandó külsőség pedig legalább is 10 hol­dat tegyen. A­­javaslat még hátra levő részét holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésében fogja tárgyalni. A IX. osztály végig tárgyalván, elfogad­ta a törvényjavaslatot. Előadó Hedry Ernő. (A képviselőház V-ik osztálya) f. hó 20-án, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgya: A telepítvényekre vonatkozó 71. sz. törvényjavaslat. Elnöki megbízásból: Molnár Antal, osztály­jegyző. A képek pénzügyi bizottságából. A pénzügyi bizottság szombaton d. u. 5 órakor tartott ülésében a pénzügyminisztérium költségvetésének függőben maradt tételeit vé­­vén fel, az állam javak igazgató­ságai é­s ügyészségeire nézve ab­ban állapodott meg, hogy ezek költségeit egy rovat alatt fogja megszavazásra ajánlani, az ösz­­szes költségekből azonban interpalarék fejében 2 % levonást hoz javaslatba. A n­a­g­y-b­ecskereki tiszai védgátra 10.000 főt megszavaztatott. A berleini fürdőnél a forrás fú­rásának költsége függőben hagyatott. A gödöllői új építkezésekre előirány­zott 152.544 frt helyett a miniszter által előter­jesztett tervek és költségvetés alapján a kimuta­tás szerint 102.000 frtot szavaz meg a bizottság. Fémbányászat: 20­­. A veres­pataki bányánál megszavaz­a a bi­zottság az előterjesztés alapján a zúzda és szer­­de építésére felvett 26.000 irtot. Ezután tárgyalás alá vette a bizottság a költ­ségvetés 2. füzetében foglalt költségeket, és pe­dig: Udvartartás 4.650.000 írtban. A pénzügyminiszter előterjesztette ezúttal az udvartartás költségeinek felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottság azt tárgyalás alá vévén­­ elfogadta. Ő felsége kabineti irodájá­nak és az iroda nyugdíjasainak költségei meg­szavaztattak 72.216 frt, nemkülönben az ország­gyűlés költségei 700.000 frtban. A közösügyi kiadások felvetet­tek a delegátiók által megállapított összegek szerint. A Magyarországra eső járulék akként 1z.ámu­tatik, hogy a közös kiadások összegéből a határőrvidék után vállalt 2% vétetik minde­nek előtt Magyarország terhére. Az 1872. évi t. sz. azt rendeli, hogy mihelyt a feloszlatott ezredeken kívül a többi határőrvi­­déki ezredek is polgári hatóságok alá helyeztet­nek, Magyarország a polgárosított részek után már elvállalt 4/io-ed °/0-on felül még további 16/io-ed %-ot vállal el oly módon,­­ mint a Vio-ed %-ot. Miután m­últ év óta 1872. 4. t. czikkben említett már polgárosított ezredeken kívül a ma­gyar határőrvidék tettleges polgárosítása is be­következett a magyar kormány által az ösz­szes határőrvidék közigazgatási kormány­zatának költségei tényleg átvétettek a ma­gyar költségvetésbe, az összes határőrvidék minden jövedelmei a magyar állam pénztárába folynak be; ennélfogva a bizottság a határőrvi­déket pénzügy tekintetben polgári hatóság alatt állónak tekinti, és miután a határőrvidéki csa­patok szükséglete, mint az 1868. 14. t. sz. ér­telmében a közös véderő kiegészítő részének költségei a közös kiadások közé foglaltattak, a magyar törvényhozás és a magyar pénzügy­mi­niszter rendelkezik a határőrvidék összes bevéte­lei felett; előállottnak kell tekintenie azon ese­tet, melyről az 1872. 4. t. ez. 2. §-a szól és igy a közös költségek 2 %-okának a magyar állam terhére leendő előleges leszámítását a bizottság nem veheti kifogás alá. Központi nyugdíjakra magsza­vaztattak 259,300 frt a szokott kikötéssel. Államadóssági járulék felve­tett 31,530,600 frt. A vasúti kölcsön. A törlesztési járadék is a rendes kiadások közé helyeztetett át. A pénzügyminister jelenti a bizottságnak, hogy miután az 1872. év folytán a vasúti köl­csön teljesen fel lesz használva az államvasu­­takra, az év eltelte után a miniszter a vasúti köl­csön állapotáról benyújtandó jelentésében kime­rítő és a vasúti kölcsön egész állapotát kitüntető kimutatást fog előterjeszteni. A bizottság elhatározta, hogy átalános jelen­tésében felemlítendi szükséges voltát oly törvény meghozatalának, mely az államkölcsönök köt­vényeinek és szelvényeinek elévülését szabá­lyozz­a. Vasárnap november 17-én reggel tartott ülé­sében a hitel- és pénztárműveleti kiadásokat és bevételeket tárgyalta a bizottság. A 30 milliónyi kölcsön előirányzata megszavaztatott, a törlesztési járadék a rendes költségvetésbe határoztatott átvétetni. Horvát- Szlavónország beligazgatási szükség­lete az előirányzat szerint megszavaztatott. A belsővármegyei beligazgatási költségekre vonatkozólag a kiszámítás részleteire nézve fel­világosítás kéretett a minisztertől. Hitel műveletek. A közös függő állam­­adósság ellenőrzésére kiküldött bizottság jelen­tése­it vizsgáltatván, miután az abban felvett összegek az előirányzattal megegyezőknek ta­láltattak, az előirányzat megszavaztatott 129.600 frtban; e fejezet azonban a rendes kiadások közé helyeztetik át. Földtehermentesítés és örök­­váltságok. Előirányzat 17.350,630 ft. A bizottság kimutatást kért a minisztertől azon előleg iránt,melylyel a földtehermentesítési alap az államnak tartozik. A miniszter e kívánt felvilágosításokat megadta, a bizottság elhatá­rozta, hogy ezen előlegek kimutatása jövőre évenként felveendő lesz a költségvetésbe. A költségvetési törvénybe azonban a rendes kia­dások és rendes bevételek közé fog felvétetni. A földtehermentesítési és örök­váltsági járadékok és annak fedezetére szolgáló egyenes adó kezelésé­re nézve a bizottság kijelenti, hogy nem kívánja ezen alapok alapszerű kezelését megszüntetni már azon előlegnél fogva sem, melylyel ezen alap az állampénztárnak tartozik. A földtehermentesí­­tési adósság,a bizottság véleménye szerint, ezután is a minisztérium részéről alapszerűleg lesz kezelendő.“ Szőlődézsma váltság. Előirányzat 2.831,682 főt megszavaztatott az előirányzat szerint. A bizottság felvilágosítást kért a minisztertől, mennyivel tartozik ezen alap az állam­pénztárnak az eddig nyújtott előlegek fejében. A miniszter a felvilágosítást megadta. A bizottság a felvilágosítást a jelentésbe felveszi; ezen alap egyéb­iránt a hitelműveletek közt marad. A sorsolási kölcsönre nézve a bizott­ság részletes felvilágosítást kért a minisztertől arra nézve, minő állapotban van e sorsolási köl­csön, minő összeg áll még ezen alap rendelkezé­sére, a törvényhozás által eddig utalványozott összegek levonásával. Délután tartott ülésében folytatta a bizottság a részletes előirányzat átvizsgálását. Az első rovat évi járadéka felvéte­tett, az előirányzat szerint 1.224.000 frtban. A lánczhíd költségei szintén az elő­irányzat szerint 243.453 forintban szavaztatak meg. A harmadik rovatra „A nagy­körútra“ vonatkozólag a bizottság felvilágosítást kért a minisztertől, és általában a közmunkatanácstól arra nézve, mikor lesz képes a közmunkatanács az állam által fizetett előlegeket visszatéríteni. A bizottság addig, míg meg nem győződik arról, hogy a sorsolási kölcsön képes lesz a törvény által kijelölt szükséges összeget fedezni, továb­bi előlegezéseket nem adhat. A 4-dik rovat közlekedési fővonalakra (380,421) függőben hagyatott a közmunkata­nácstól nyerendő felvilágosítás megadásáig, az 5. 6. 7. rovatok megszavaztattak, név szerint: Járulék a pénzügyminisztérium hitelműveleti osztályának költségeihez 5.000 frt. Járulék a pénzügyminiszteri számvevőség és központi állampénztár költségeihez 7.500 frt. Egyéb kezelési és sorsolási költségek 7.500 forint. A 8 dik rovat az 1872-dik év bevételeiből igénybe nem veendő összeg 2.035,230, függőben hagyatott a kért kimutatások előterjesztéséig. Az összes bevétel 9.478,444 frtban az elő­irányzat szerint felvétetett. 5. fej­e­z­e­t. Gömöri vasút záloglevélkölcsön felvétetett az előirányzat szerint 2.199,930 ftban. 6. fejezet: A függő­ adósság 1.582.026. 1. és 2. czime függőben marad a fe­lzés kérdésé­nek eldöntéséig; a 3. és 4. a rendes költségve­tésbe tétetett át. P­é­nz­t­á­r­i m­űv­e­le­t­e­k 3.248,400 ft, az első rovat függőben marad, a 2-ik rovat, valamint az összes bevétel mint átfutó tételek megha­gyattak a költségvetésben ezen helyen. Ugyancsak a pénzügyi bizottság ma délben 12 órakor az országgyűlés után tar­tott ülésében a sorsolási"alap költségvetésében előforduló azon tételeket vette tárgyalás alá, melyek a közmunkatanács vezetése alatt álla­nak. A tanácskozáson­ jelen volt a közmunkata­nács elnöke Szápáry Géza gróf és Or­­szágh Sándor. Mindenek előtt azon 500.000 ftnyi előleg vé­tetett fel, mely a nagy körút kiépítésére szük­séges kisajátításokra van előirányozva. A bi­zottság ezen összeget csak oly feltétel alatt sza­vazza meg, hogy a közmunkatanács azt azon időre, melyben az államnak ezen összegre a dunaszabályozási és állandó híd munkálataira szüksége leend,­­ visszaszolgáltass. És így ha 1874-ban ezen összeg szükségessé válnék, a köz­munkatanács azt azonnal köteles kiszolgáltatni. A közlekedési fővonalakra előirányzott 380.421. ft négy tételből áll. 1. AlbrechtTeherczeg ut kiszélesítése 72.360 ft. 2. Albrecht út meghosszabbítása a bécsi kapu­ig 98.061 ft. 3. Ilona út kiszélesítésére 60.000 ft. 4. A felső hídtól a déli vaspályáig főközleke­dési út költségeiből (800.000 ft) ezen évre 150.000 ft. A bizottság ez 1. tételre 37.360 ftot szavazott meg, a többi (35.000 ft) kérdését függőben hagyta, miután felvilágosítást kívánt az iránt, váljon ezen összeg, mely 1871-re megszavazta­tott csak ezen okból vétetett fel most újra a költségvetésbe, mert az 1871-ki hitel elévült vagy pedig azóta folyóvá tétetett-e, mert ezen utóbbi esetben nem lesz újból felveendő. A 2. tételre nézve a bizottság szükségesnek tartja az út meghosszabbítását s azért 60000 ftot megszavaz reá a bizottság. (Törölt 38.000 ftot.) A 3. tételt a bizottság egészen törölte. A 4. tételt azon szempontból szavazza meg a bizottság, hogy mire a híd elkészül a hídfőtől a vaspálya­udvarig, utczát lehessen nyitni, s azért a kért 150.000 ftot a bizottság megszavazza. Közelebbi ülés 19-én d. e. 10 órakor. ORSZÁGGYŰLÉS. A­ képviselőház ülése nov. 1®. (Folytatás esti lapunkhoz.) Lónyay Menyhért gr. azon törvényjavasla­tot, mely a határőrvidék polgárosítása folytán a hadjutalék újabb megállapitását tárgyazza, mi­­nél előbb az osztályokhoz kéri utasittatni, mi­után csak annak szentesítése után lehet a hadjut­alokról szóló törvényjavaslatot tárgyaló alá venni. Azonnal az osztályokhoz utasittatik. Steiger Gyula Nagy Miklós pesti lakosnak kérvényét nyújtja be önmozdonya találmányá­nak létesíthetése végett segélyezés tárgyában. Madarász József: Kérdést intézek az igaz­ságügyminiszter úrhoz: Hajlandó-e a bérföldekről, úgy az udvartelki birtokról, illetőleg ezeknek határozott esetek­­beni megváltásáról törvényjavaslatokat, és oly időben terjeszteni a képviselőház elé, hogy azok még ez országgyűlés folyama alatt törvény­erőre emeltethessenek ? Pauler Tivadar igazságügyminiszter: E kérdésre azonnal azt felelhetem, hogy: igen! (Derültség.) Buda Sándor a következő kérdést intézi a pénzügyminiszterhez: 1.) Való-e, hogy az erdélyi réz-, vas- és kő­szén­bányák eladóvá tétettek a franco-hungarian banknak vagy más consortiumnak 6 millió forintért ? ha igen 2) a pénzügyminiszter e ne­vezetes vásár előnyössége, vagy hátránya végett kikérdezte-e a kolozsvári bányászati igazgató­ságot, mint erre vonatkozó legkompetensebb közeget ? ha igen ,) mielőtt ezen nagymérvű vásár megköttetnék, vagyis midőn az a törvény­hozói testületnek be fog jelentetni,szándékozik-e a pénzügyi miniszter egyidejűleg a kolozsvári bányászati igazgatóságnak erre vonatkozó tü­zetes véleményét a ház asztalára letenni ? Közöltetni határoztatott a pénzügyminisz­terrel. Mihályi Péter jegyző olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitele­síttetett. Pauler T. igazságügy miniszter benyújtja a pénzügyi törvények érvényének meghosszabbí­tásáról, a pénzügyi feltörvényszék megszünte­téséről és a buda­pesti kereskedelmi törvényszék bírói személyzetének szaporításáról szóló tör­vényjavaslatokat. Ki fognak nyomatni és az osztályokhoz uta­sittatni. Lónyay Menyhért miniszterelnök beter­jeszti az 1868. 41. t. czikk 14. § ának módosí­tásáról — és az általános védkötelezettségek körül fölmerült visszaélések meghatározásáról és megbüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Ki fognak nyomatni és az osztályokhoz uta­síttatni. Széll Kálmán jelenti, hogy a pénzügyi bi­zottság befejezte a Ferencz csatornáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az osztályokhoz fog utasíttatni. Németh Albert utasíttatni kívánja a belügy­minisztert, hogy a H.­M.­Vásárhely és Baja vá­rosok önálló törvényhatósággá emeléséről szóló törvényjavaslatot újólag beterjeszsze. A határozati javaslat napirendre fog tűzetni. Radó Kálmán a gazdasági bizottság jelenté­sét terjeszti elő a képviselőház novemberi költ­ségvetéséről. Napirendre fog tűzetni. Szapáry Gyula a központi bizottság nevé­ben annak jelentését terjeszti be a Buda-Pest fővárosok rendezéséről és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat iránt. Molnár György a II. és III. osztály részéről beadott különvéleményt nyújtja be, fentartván magának azon jogot, hogy a törvényjavaslat egyes szakaszainál azt indokolhassa. Zsedényi Ede indítványára a törvényjavas­lat tárgyalása a szombati ülés napirendjére tű­zetett ki. Szögyény László a központi bizottság ne­vében a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat iránt nyújtja be jelentését. Dániel Pál a kérvényi bizottság jelentését mutatja be az 5-ik sorjegyzékben foglalt kérvé­nyekre vonatkozólag. E jelentések a pénteken tartandó ülésben fog­nak tárgy­altatni. Pauler Tivadar igazságügyminiszter felel Csernátony interpellátiójára a Batagliarini féle ügyben. Felemlíti, hogy Fiumére nézve a horvát ügyben kiküldött regnicolaris deputatio nem juthatván végleges megállapodásra, provisorium lépett életbe, mely szerint a váltó, kereskedelmi és tengerjogi közös ügyekre Fiuméban első és másodfolyamodásu törvényszék állíttatott fel; harmadfolyamodásu törvényszék a curia legfőbb ítélőszéki osztálya volt. Fiume polgári és bünte­tő ügyeire nézve a zágrábi hétszemélyes tábla volt harmadfolyamodásban illetékes. E visszás helyzeten a kormány az által vélt segíteni, hogy egy újabb egyezményt hozott létre, melyben ki­mondatott, hogy Fiuméban első folyamodási bí­róság állíttassák fel; a tengerjogi ügyeket ki­véve minden ügyben második fórumként a báni tábla, a tengeri ügyekben a kir. curia, harmad­­fokon pedig a curia legfőbb ítélőszéki osztálya ítéljen. Ebből azonban ismét nehézség keletke­zett, különösen a fegyelmi és ügyvédi eljárásra nézve. E tekintetből a volt igazságügyminiszter egy új provisoriumot hozott létre,­mely szerint a tengeri ügyek is másodfolyamodásban a kir. táb­lához, harmadfokon pedig annak legfőbb itélő­­szaki osztályához felebbeztettek. Mivel azonban nemcsak a fiumei, hanem a buccari kerület és Fiume tengerparti helyei­nek tengeri jogi ügyei is e szerint a kir. táblához, illetőleg a legfőbb itélőszékhez voltak appellá­­landók, az köttetett ki, hogy a kir. ítélő táblá­nál három bíró legyen, a legfőbb ítélő széknél kettő s hogy ezen három bíró közül kettő a horvátországi bán , egy a fiumei kormányzó ajánlatára terjesztessék fel az igazságügyminisz­ter által ő felsége legfelsőbb kinevezése alá. Ennek folytán a horvátországi bán ajánlatára a kinevezés megtörtént 1871. április 29-én; a kinevezett bírók egyike letette azt esküt a királyi tábla elnöke az igazságügyministernek azon je­lentést tette, hogy az illető biró feleskeztetett ugyan, de a magyar nyelvben jártassággal nem Mai számunkhoz egy féliv melléklet van osztóiva.

Next