Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)
1872-11-19 / 267. szám
267. mám«___________________ __ Kedd november 19.1872. 23. évi folyam. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: hm mhb __ F Eltuzetési feltételek: Hirdetések Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. Ferencziek-tere 7. sz. földszint. SL "ff" Postái, küldve, vagy Budapesten , ______ ■ H I _ Jj ■ ■ ■ ■ - I ■ g H M g hazhoz hordva reggeli és esti ki- SZmtugy mint előfizetések A lap szellemi részét illető minden A lap anyagi részét illető közleg g | ^gkjj S fj| p? gl g 1 lllTMaPra 1 frt 85 kr. a közlemény ^szerkesztőséghez (előfizetési pénz, kiad*. g I "J lA Hi 1 1 #H| g g il I 6 hónapra l [l KIADÓ-HIVATALBZ ____ körüli panaszok, hirdetmények) a ■■RmSB MrSMQoJLlZMi adAm Az esti kiadás postai különküldé- (ferencziek tere 7. Sz.) seert tcliilfízetvB havoukmti 30 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kiadó-hivatalhoz intézendők. OPOpPTI k T Alí ÁtoiJAJwf b“ küldendők, kftzftktöl fogadtatnak el. XV Xj VX Xj JLi X XV. X xV. XJ xV. O* napján történik is, mindenkor a hó első -------itwoawi 5 • napjától fog gyámittatni. Előfizetési felhívás „PESTI IPUhi. Előfizetési árak: Erren évre .........................22 ft. Félévre.............................11 ft. Negyedévre.......................5 ft 60 kr 23^ Külön előfizetési íveket nem küldünk szét Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7 sz. a’i küldendők. A „Pesti Napló*4 kiadó-hivatal». Fest, nov. 18 Nagyon kevés kivétellel, a képv.-ház tiszes tagjai ma mindnyájan, minden pártkülönbség nélkül, egy érzettel hagyták el a házat, szomorú, leverő érzettel, a szégyen érzetével! Nincs más szavunk a ma történtek jellemzésére. Szégyenteljes lapját alkotják ezek mindenkorra a magyar országgyűlés történetének, szomorú kórjelét a pártviszonyoknak, melyek között járványnyá fejlődhetett a becsület taposása. Ha akármily magántársaságban, bármely körben a maihoz hasonló jelenet adja elő magát, e társaság minden tagja a lehető legélesebben a becsület kérdését látja föltéve, s az, ily kérdésekben férfiakra nézve ki van szabva az eljárási út. Vájjon veszte féléből a botrány, ha az a lehető legnyilvánosabb, ha az ama teremben történik, melyben a nemzet érdekei tárgyaltatnak, melyben legszentebb ügyei felett hoznak határozatot ? De mint is történhetett ily botrány? Ha a külső körülményeket tekintjük, a feleletet csakhamar megtaláljuk. Csak ama qualificálhatlan elnöki eljárás megt9tt, melynek ma tanúi voltunk. A ház elnökének nem lehet és nem szabad soha sem ilyvégletekre hagyni a dolgot. Még a mi hiányos házszabályunk is megadja útját, módját annak, hogy az elnök az ilyesmit bármikor megakadályozhasson. Az elnök részéről nagy elnézés volt, miben különben az egész ház osztakozott, hogy Csernátonyt hagyta szólani oly dolgokról, melyek a tárgyhoz nem is tartoznak, s ő ahelyett, hogy egyszerűen indokolta volna a Batigliarini-ügyben nyert miniszteri válasz feletti véleményét, philippikát kezdett tartani a kormány eljárása ellen, majd pedig oly térre vitte a discusiót, mely a szőnyegen levő tárgygyal a legcsekélyebb összefüggésben sincs. Az elnök azonban még tetézte mulasztásait. Midőn Csernátony „magyarázta“ szavait, figyelmeztetnie kellett volna, hogy a képvárnak van joga akár vád alá helyezési indítványt benyújtani, ha azt indokoltnak látja; de arra nincs joga, hogy általános gyanúsításokkal megfertőztesse a házat.. Az elnök úr ily felszólalása a legélénkebb helyeslésre talált volna minden felől; ez válasz is lett volna a gyanúsításokra, s a miniszterelnök nem jön ama helyzetbe, hogy a feindulás, s az oly méltó indignatió első pillanataiban kelljen szólania. Mindez máskép történt, s képvházunk egy világra szóló botránynyal gazdagabb. A többség magaviselete e botránynyal szemben , az egész dolognak még kirívóbb szint ad. Senki se volt a többség körében, kinek a támadás arczába nem kergeté a vért, de a közindignatió csak a felindulás egyes felkiáltásaiban nyilatkozott. A szónokok egymásután ugráltak fel, senki sem jutott szóhoz. Úgy látszott, mintha a többség minden vezérletet nélkülözne. Deák Ferencz nem volt a házban, Somssich Pál úgy szólt, hogy felszólalása csak növelheté a zavart. Nem akarjuk a helyzetet takargatni. Meglehet, hogy a mai botrány egy nagy, da valószínűleg szomorú átalakulásra adott lökést. Amely pillanatban t.i. bizonyossá válik, hogy nem indokolt vádak, nem bebizonyított kifogás, hanem általános gyanúsítások és botrányok által meg lehet buktatni egy kormán abban a pillanatban véget vetettünk a parlamenti kormány lehetőségének. Az ország képviselőháza nagyon hasonlítani fog az oly kocsmák látványához, melyekben a verekedők betörik egymás fejét. A többségek mindenkor a kisebbségek discretiójára lesznek bízva, s a rémtörténetekhez, melyeket a külföld a magyar rablókról beszél, hozzá fognak járulni a rémmesék a magyar parliamentarismusról. A többség még ma kezében tartja a hatalmat, hogy az egész helyzet felett döntsön. Ne érjük be a baj elnapolásával, mert azzal a dolognak csak ártunk, hanem őszintén, férfiasan vizsgáljuk annak kütforrását és tisztázzuk a helyzetet. Gróf Lónyay azért miniszterelnök, mert nemcsak a korona, hanem a párt is ezt úgy akarja, mert Deák Ferencz és vele a párt zöme támogatja. Gr. Lónyaitól a párt megkövetelhet sokat, de a pártnak is rá kell gondolnia mindig, hogy kormányában saját magát támogatja. Ha van a pártban valakinek a kormány ellen kifogása, érvényesítse ezt nyíltan, férfiasan , — de ne látszassák senki titkos öszszeesküvőnek, midőn politikai ellenfél sem. Mit mondjunk még? Még rikítóbb színekkel fessük a botrányt, vagy még erősebb szavakban adjunk kifejezést indignatiónknak? Vagy elkövessük azt az ízléstelenséget, hogy védjük a miniszterelnököt oly támadások ellenében, melyekkel szemben a védelem is sért? Felejthetetlen lesz az a pillanat, melyben magy. Lónyay Csernátonynak felelt. Az ország első kormányférfia, a korona megbízottja ;a munkát és takarékosságot volt kénytelen védeni; a férfiú, ki első ifjúsága óta a nemzet szolgálatában áll, múltjára, szolgálataira hivatkozott, hogy visszautasítson önérzete egész hatalmával egy vádat, mely úgy hat, mint a kigyómarás. íme a hála, melyre itt nálunk a közügyek harczosai el lehetnek készülve! Várjon gr. Lónyay nem költhetné e vagyonát egész kényelemmel külföldön, várjon annak az ambitiónak,hogy valaki a hazának szolgál,hogy a törvényhozás többsége és a korona bizalma folytán az első kormányhelyet foglalja el, ma már ily elengedhetik ára van? De ne folytassuk e jelenetek rajzát tovább. Csak fájdalmunknak akartunk adni még kifejezést. Nagy az, mert nagy dolgot illet: a képviselőház prestigéjt. Hamarjában nem tudunk országot, ahol a minisztereknek minduntalan azt kell bizonyítaniok, hogy: becsületesnek? Nem tudunk országot, melynek többsége az ily faggatásokat eltűrje és nem parlamentet, ahol az egyáltalában lehetséges volna. Azt mondanék: gondoskodjunk róla, hogy az ilyesmi lehetetlenné váljék, ha erre egyáltalában alapos reményünk lenne. Ezt csak akkor táplálhatnék, ha gyökeresen megváltoznak mindazon viszonyok, melyek a mai jelenetet lehetővé tették. A Deák-párt kedden, november 19-én d. u. 6 órakor értekezletet tart. Pest, november 18. (A dályai uradalom kezelése) tárgyában több ellenzéki lap védő czikkeket közölt. E czikkekre is megadja a feleletet a következő sürgöny, melyet Ujvikékről ma vettünk. Báró Majthényi a karloviczi érsekség dályai uradalmát, Gruics s Angyelics püspökök jelenlétében, illetékes kezelés alá ma a helyszínen átadta. (A képviselőház osztályai közül tegnap a IV., ma nyilvános ülés után a I. VI. VIII. és IX. osztályok tárgyalták a telepítvényekről szóló törvényjavaslatot. Az I. osztály elfogadta a törvényjavaslatot a benyújtott szerkezet szerint. Ráday Gedeon grt. a 4. §-hoz módosítványa elvettetvén azt mint külön véleményt jelenti be. Az indítvány szerint ajavaslatban engedélyezett belsőségeken kívül 3 hold legelő lenne a telepitvényeseknek adandó a külsőségekből. Előadóvá Lészay Lajos választatott, kinek az osztály azon utasítást adta, hogy az Erdélyrészi telepitvényekre vonatkozólag a központban fölvilágosítást kérjen. A IV. osztály szintén elfogadta a törvényjavaslatot, de azon módosítással, hogy a becssiség egy holdnál kisebb ne legyen, a külsőség pedig 10 hold legyen. Előadó Kvassay László. A VI. osztály a törvényjavaslatot a 9-ikktől végig tárgyalván azt több de lényegtelen módosítással elfogadta. Előadó Szilágyi Dezső. A VIII. osztály szintén elfogadta átalánosságban a törvényjavaslatot, de Ghyczy Kálmánnak azon módosításával, hogy a belsőség 1 holdnál kevesebbet ne, a telepítvényeseknek adandó külsőség pedig legalább is 10 holdat tegyen. Ajavaslat még hátra levő részét holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésében fogja tárgyalni. A IX. osztály végig tárgyalván, elfogadta a törvényjavaslatot. Előadó Hedry Ernő. (A képviselőház V-ik osztálya) f. hó 20-án, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgya: A telepítvényekre vonatkozó 71. sz. törvényjavaslat. Elnöki megbízásból: Molnár Antal, osztályjegyző. A képek pénzügyi bizottságából. A pénzügyi bizottság szombaton d. u. 5 órakor tartott ülésében a pénzügyminisztérium költségvetésének függőben maradt tételeit vévén fel, az állam javak igazgatóságai és ügyészségeire nézve abban állapodott meg, hogy ezek költségeit egy rovat alatt fogja megszavazásra ajánlani, az öszszes költségekből azonban interpalarék fejében 2 % levonást hoz javaslatba. A nagy-becskereki tiszai védgátra 10.000 főt megszavaztatott. A berleini fürdőnél a forrás fúrásának költsége függőben hagyatott. A gödöllői új építkezésekre előirányzott 152.544 frt helyett a miniszter által előterjesztett tervek és költségvetés alapján a kimutatás szerint 102.000 frtot szavaz meg a bizottság. Fémbányászat: 20. A verespataki bányánál megszavaza a bizottság az előterjesztés alapján a zúzda és szerde építésére felvett 26.000 irtot. Ezután tárgyalás alá vette a bizottság a költségvetés 2. füzetében foglalt költségeket, és pedig: Udvartartás 4.650.000 írtban. A pénzügyminiszter előterjesztette ezúttal az udvartartás költségeinek felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottság azt tárgyalás alá vévén elfogadta. Ő felsége kabineti irodájának és az iroda nyugdíjasainak költségei megszavaztattak 72.216 frt, nemkülönben az országgyűlés költségei 700.000 frtban. A közösügyi kiadások felvetettek a delegátiók által megállapított összegek szerint. A Magyarországra eső járulék akként 1z.ámutatik, hogy a közös kiadások összegéből a határőrvidék után vállalt 2% vétetik mindenek előtt Magyarország terhére. Az 1872. évi t. sz. azt rendeli, hogy mihelyt a feloszlatott ezredeken kívül a többi határőrvidéki ezredek is polgári hatóságok alá helyeztetnek, Magyarország a polgárosított részek után már elvállalt 4/io-ed °/0-on felül még további 16/io-ed %-ot vállal el oly módon, mint a Vio-ed %-ot. Miután múlt év óta 1872. 4. t. czikkben említett már polgárosított ezredeken kívül a magyar határőrvidék tettleges polgárosítása is bekövetkezett a magyar kormány által az öszszes határőrvidék közigazgatási kormányzatának költségei tényleg átvétettek a magyar költségvetésbe, az összes határőrvidék minden jövedelmei a magyar állam pénztárába folynak be; ennélfogva a bizottság a határőrvidéket pénzügy tekintetben polgári hatóság alatt állónak tekinti, és miután a határőrvidéki csapatok szükséglete, mint az 1868. 14. t. sz. értelmében a közös véderő kiegészítő részének költségei a közös kiadások közé foglaltattak, a magyar törvényhozás és a magyar pénzügyminiszter rendelkezik a határőrvidék összes bevételei felett; előállottnak kell tekintenie azon esetet, melyről az 1872. 4. t. ez. 2. §-a szól és igy a közös költségek 2 %-okának a magyar állam terhére leendő előleges leszámítását a bizottság nem veheti kifogás alá. Központi nyugdíjakra magszavaztattak 259,300 frt a szokott kikötéssel. Államadóssági járulék felvetett 31,530,600 frt. A vasúti kölcsön. A törlesztési járadék is a rendes kiadások közé helyeztetett át. A pénzügyminister jelenti a bizottságnak, hogy miután az 1872. év folytán a vasúti kölcsön teljesen fel lesz használva az államvasutakra, az év eltelte után a miniszter a vasúti kölcsön állapotáról benyújtandó jelentésében kimerítő és a vasúti kölcsön egész állapotát kitüntető kimutatást fog előterjeszteni. A bizottság elhatározta, hogy átalános jelentésében felemlítendi szükséges voltát oly törvény meghozatalának, mely az államkölcsönök kötvényeinek és szelvényeinek elévülését szabályozza. Vasárnap november 17-én reggel tartott ülésében a hitel- és pénztárműveleti kiadásokat és bevételeket tárgyalta a bizottság. A 30 milliónyi kölcsön előirányzata megszavaztatott, a törlesztési járadék a rendes költségvetésbe határoztatott átvétetni. Horvát- Szlavónország beligazgatási szükséglete az előirányzat szerint megszavaztatott. A belsővármegyei beligazgatási költségekre vonatkozólag a kiszámítás részleteire nézve felvilágosítás kéretett a minisztertől. Hitel műveletek. A közös függő államadósság ellenőrzésére kiküldött bizottság jelentéseit vizsgáltatván, miután az abban felvett összegek az előirányzattal megegyezőknek találtattak, az előirányzat megszavaztatott 129.600 frtban; e fejezet azonban a rendes kiadások közé helyeztetik át. Földtehermentesítés és örökváltságok. Előirányzat 17.350,630 ft. A bizottság kimutatást kért a minisztertől azon előleg iránt,melylyel a földtehermentesítési alap az államnak tartozik. A miniszter e kívánt felvilágosításokat megadta, a bizottság elhatározta, hogy ezen előlegek kimutatása jövőre évenként felveendő lesz a költségvetésbe. A költségvetési törvénybe azonban a rendes kiadások és rendes bevételek közé fog felvétetni. A földtehermentesítési és örökváltsági járadékok és annak fedezetére szolgáló egyenes adó kezelésére nézve a bizottság kijelenti, hogy nem kívánja ezen alapok alapszerű kezelését megszüntetni már azon előlegnél fogva sem, melylyel ezen alap az állampénztárnak tartozik. A földtehermentesítési adósság,a bizottság véleménye szerint, ezután is a minisztérium részéről alapszerűleg lesz kezelendő.“ Szőlődézsma váltság. Előirányzat 2.831,682 főt megszavaztatott az előirányzat szerint. A bizottság felvilágosítást kért a minisztertől, mennyivel tartozik ezen alap az állampénztárnak az eddig nyújtott előlegek fejében. A miniszter a felvilágosítást megadta. A bizottság a felvilágosítást a jelentésbe felveszi; ezen alap egyébiránt a hitelműveletek közt marad. A sorsolási kölcsönre nézve a bizottság részletes felvilágosítást kért a minisztertől arra nézve, minő állapotban van e sorsolási kölcsön, minő összeg áll még ezen alap rendelkezésére, a törvényhozás által eddig utalványozott összegek levonásával. Délután tartott ülésében folytatta a bizottság a részletes előirányzat átvizsgálását. Az első rovat évi járadéka felvétetett, az előirányzat szerint 1.224.000 frtban. A lánczhíd költségei szintén az előirányzat szerint 243.453 forintban szavaztatak meg. A harmadik rovatra „A nagykörútra“ vonatkozólag a bizottság felvilágosítást kért a minisztertől, és általában a közmunkatanácstól arra nézve, mikor lesz képes a közmunkatanács az állam által fizetett előlegeket visszatéríteni. A bizottság addig, míg meg nem győződik arról, hogy a sorsolási kölcsön képes lesz a törvény által kijelölt szükséges összeget fedezni, további előlegezéseket nem adhat. A 4-dik rovat közlekedési fővonalakra (380,421) függőben hagyatott a közmunkatanácstól nyerendő felvilágosítás megadásáig, az 5. 6. 7. rovatok megszavaztattak, név szerint: Járulék a pénzügyminisztérium hitelműveleti osztályának költségeihez 5.000 frt. Járulék a pénzügyminiszteri számvevőség és központi állampénztár költségeihez 7.500 frt. Egyéb kezelési és sorsolási költségek 7.500 forint. A 8 dik rovat az 1872-dik év bevételeiből igénybe nem veendő összeg 2.035,230, függőben hagyatott a kért kimutatások előterjesztéséig. Az összes bevétel 9.478,444 frtban az előirányzat szerint felvétetett. 5. fejezet. Gömöri vasút záloglevélkölcsön felvétetett az előirányzat szerint 2.199,930 ftban. 6. fejezet: A függő adósság 1.582.026. 1. és 2. czime függőben marad a felzés kérdésének eldöntéséig; a 3. és 4. a rendes költségvetésbe tétetett át. Pénztári műveletek 3.248,400 ft, az első rovat függőben marad, a 2-ik rovat, valamint az összes bevétel mint átfutó tételek meghagyattak a költségvetésben ezen helyen. Ugyancsak a pénzügyi bizottság ma délben 12 órakor az országgyűlés után tartott ülésében a sorsolási"alap költségvetésében előforduló azon tételeket vette tárgyalás alá, melyek a közmunkatanács vezetése alatt állanak. A tanácskozáson jelen volt a közmunkatanács elnöke Szápáry Géza gróf és Országh Sándor. Mindenek előtt azon 500.000 ftnyi előleg vétetett fel, mely a nagy körút kiépítésére szükséges kisajátításokra van előirányozva. A bizottság ezen összeget csak oly feltétel alatt szavazza meg, hogy a közmunkatanács azt azon időre, melyben az államnak ezen összegre a dunaszabályozási és állandó híd munkálataira szüksége leend, visszaszolgáltass. És így ha 1874-ban ezen összeg szükségessé válnék, a közmunkatanács azt azonnal köteles kiszolgáltatni. A közlekedési fővonalakra előirányzott 380.421. ft négy tételből áll. 1. AlbrechtTeherczeg ut kiszélesítése 72.360 ft. 2. Albrecht út meghosszabbítása a bécsi kapuig 98.061 ft. 3. Ilona út kiszélesítésére 60.000 ft. 4. A felső hídtól a déli vaspályáig főközlekedési út költségeiből (800.000 ft) ezen évre 150.000 ft. A bizottság ez 1. tételre 37.360 ftot szavazott meg, a többi (35.000 ft) kérdését függőben hagyta, miután felvilágosítást kívánt az iránt, váljon ezen összeg, mely 1871-re megszavaztatott csak ezen okból vétetett fel most újra a költségvetésbe, mert az 1871-ki hitel elévült vagy pedig azóta folyóvá tétetett-e, mert ezen utóbbi esetben nem lesz újból felveendő. A 2. tételre nézve a bizottság szükségesnek tartja az út meghosszabbítását s azért 60000 ftot megszavaz reá a bizottság. (Törölt 38.000 ftot.) A 3. tételt a bizottság egészen törölte. A 4. tételt azon szempontból szavazza meg a bizottság, hogy mire a híd elkészül a hídfőtől a vaspályaudvarig, utczát lehessen nyitni, s azért a kért 150.000 ftot a bizottság megszavazza. Közelebbi ülés 19-én d. e. 10 órakor. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése nov. 1®. (Folytatás esti lapunkhoz.) Lónyay Menyhért gr. azon törvényjavaslatot, mely a határőrvidék polgárosítása folytán a hadjutalék újabb megállapitását tárgyazza, minél előbb az osztályokhoz kéri utasittatni, miután csak annak szentesítése után lehet a hadjutalokról szóló törvényjavaslatot tárgyaló alá venni. Azonnal az osztályokhoz utasittatik. Steiger Gyula Nagy Miklós pesti lakosnak kérvényét nyújtja be önmozdonya találmányának létesíthetése végett segélyezés tárgyában. Madarász József: Kérdést intézek az igazságügyminiszter úrhoz: Hajlandó-e a bérföldekről, úgy az udvartelki birtokról, illetőleg ezeknek határozott esetekbeni megváltásáról törvényjavaslatokat, és oly időben terjeszteni a képviselőház elé, hogy azok még ez országgyűlés folyama alatt törvényerőre emeltethessenek ? Pauler Tivadar igazságügyminiszter: E kérdésre azonnal azt felelhetem, hogy: igen! (Derültség.) Buda Sándor a következő kérdést intézi a pénzügyminiszterhez: 1.) Való-e, hogy az erdélyi réz-, vas- és kőszénbányák eladóvá tétettek a franco-hungarian banknak vagy más consortiumnak 6 millió forintért ? ha igen 2) a pénzügyminiszter e nevezetes vásár előnyössége, vagy hátránya végett kikérdezte-e a kolozsvári bányászati igazgatóságot, mint erre vonatkozó legkompetensebb közeget ? ha igen ,) mielőtt ezen nagymérvű vásár megköttetnék, vagyis midőn az a törvényhozói testületnek be fog jelentetni,szándékozik-e a pénzügyi miniszter egyidejűleg a kolozsvári bányászati igazgatóságnak erre vonatkozó tüzetes véleményét a ház asztalára letenni ? Közöltetni határoztatott a pénzügyminiszterrel. Mihályi Péter jegyző olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett. Pauler T. igazságügy miniszter benyújtja a pénzügyi törvények érvényének meghosszabbításáról, a pénzügyi feltörvényszék megszüntetéséről és a budapesti kereskedelmi törvényszék bírói személyzetének szaporításáról szóló törvényjavaslatokat. Ki fognak nyomatni és az osztályokhoz utasittatni. Lónyay Menyhért miniszterelnök beterjeszti az 1868. 41. t. czikk 14. § ának módosításáról — és az általános védkötelezettségek körül fölmerült visszaélések meghatározásáról és megbüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Ki fognak nyomatni és az osztályokhoz utasíttatni. Széll Kálmán jelenti, hogy a pénzügyi bizottság befejezte a Ferencz csatornáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az osztályokhoz fog utasíttatni. Németh Albert utasíttatni kívánja a belügyminisztert, hogy a H.M.Vásárhely és Baja városok önálló törvényhatósággá emeléséről szóló törvényjavaslatot újólag beterjeszsze. A határozati javaslat napirendre fog tűzetni. Radó Kálmán a gazdasági bizottság jelentését terjeszti elő a képviselőház novemberi költségvetéséről. Napirendre fog tűzetni. Szapáry Gyula a központi bizottság nevében annak jelentését terjeszti be a Buda-Pest fővárosok rendezéséről és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat iránt. Molnár György a II. és III. osztály részéről beadott különvéleményt nyújtja be, fentartván magának azon jogot, hogy a törvényjavaslat egyes szakaszainál azt indokolhassa. Zsedényi Ede indítványára a törvényjavaslat tárgyalása a szombati ülés napirendjére tűzetett ki. Szögyény László a központi bizottság nevében a Montenegróval kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat iránt nyújtja be jelentését. Dániel Pál a kérvényi bizottság jelentését mutatja be az 5-ik sorjegyzékben foglalt kérvényekre vonatkozólag. E jelentések a pénteken tartandó ülésben fognak tárgyaltatni. Pauler Tivadar igazságügyminiszter felel Csernátony interpellátiójára a Batagliarini féle ügyben. Felemlíti, hogy Fiumére nézve a horvát ügyben kiküldött regnicolaris deputatio nem juthatván végleges megállapodásra, provisorium lépett életbe, mely szerint a váltó, kereskedelmi és tengerjogi közös ügyekre Fiuméban első és másodfolyamodásu törvényszék állíttatott fel; harmadfolyamodásu törvényszék a curia legfőbb ítélőszéki osztálya volt. Fiume polgári és büntető ügyeire nézve a zágrábi hétszemélyes tábla volt harmadfolyamodásban illetékes. E visszás helyzeten a kormány az által vélt segíteni, hogy egy újabb egyezményt hozott létre, melyben kimondatott, hogy Fiuméban első folyamodási bíróság állíttassák fel; a tengerjogi ügyeket kivéve minden ügyben második fórumként a báni tábla, a tengeri ügyekben a kir. curia, harmadfokon pedig a curia legfőbb ítélőszéki osztálya ítéljen. Ebből azonban ismét nehézség keletkezett, különösen a fegyelmi és ügyvédi eljárásra nézve. E tekintetből a volt igazságügyminiszter egy új provisoriumot hozott létre,mely szerint a tengeri ügyek is másodfolyamodásban a kir. táblához, harmadfokon pedig annak legfőbb itélőszaki osztályához felebbeztettek. Mivel azonban nemcsak a fiumei, hanem a buccari kerület és Fiume tengerparti helyeinek tengeri jogi ügyei is e szerint a kir. táblához, illetőleg a legfőbb itélőszékhez voltak appellálandók, az köttetett ki, hogy a kir. ítélő táblánál három bíró legyen, a legfőbb ítélő széknél kettő s hogy ezen három bíró közül kettő a horvátországi bán , egy a fiumei kormányzó ajánlatára terjesztessék fel az igazságügyminiszter által ő felsége legfelsőbb kinevezése alá. Ennek folytán a horvátországi bán ajánlatára a kinevezés megtörtént 1871. április 29-én; a kinevezett bírók egyike letette azt esküt a királyi tábla elnöke az igazságügyministernek azon jelentést tette, hogy az illető biró feleskeztetett ugyan, de a magyar nyelvben jártassággal nem Mai számunkhoz egy féliv melléklet van osztóiva.