Pesti Napló, 1873. szeptember (24. évfolyam, 200-224. szám)
1873-09-11 / 207. szám
Nyungu neje a földön vérében feküdt, a férfi pedig egy fejszével a hulla mellett állott. Ergányiné rémülten felsikoltott, mire a gyilkos rárohant, és a baltával szintén néhányszor fejbe verte, azonban szerencsére anélkül, hogy komolyabban megsebesítette volna, mert a megtámadott nő háromheti betegség után megint felgyógyult. Nyungu még aznap letartóztatott. A vizsgálat alatt gyilkossági szándékát tagadta, de a végtárgyalásnál azt is bevallotta, és csak azzal mentegette magát, hogy őt rémképek csábították affia tettre. Az orvosi vizsgálat constatálta, hogy a vádlott elméje rendes állapotban van. A kolozsvári törvényszék Nyungut kötél általi halálra ítélte, és a legfőbb ítélőszék ma azt helybenhagyta. A periratok azonban megkegyelmezés iránti ajánlattal a királyhoz terjesztettek föl. (Okmányhamisítás és csalás.) K. J., egy még tavaly megszűnt pesti német napi zuglapnál alkalmazva volt egyén, a folyó évben több ízben hamis iratokkal a vaspályás igazgatóságoktól szabad utazási jegyeket csalt ki.E czélból a „Magyar Állam,“ a „Reform« és más lapok szerkesztőinek neveit hamisította, és így a kért jegyeket akadály nélkül ki is kapta. Egyszer azonban rajta éretett a csaláson és a bünfenyitő törvényszéknek adatott át. Ma Bilkey Papp királyiügyész indítványa folytán hat havi súlyos börtönre ítéltetett- A vádlott ezen ítéletet fellebbezte: Szinház és művészet. (Izsó Miklós vésüje) ismét egy remekművel szaporítá nemzeti múzeumunk kincseit.Ő ugyanis a múlt héten végzé be s tegnap adá át a nevezett országos intézet igazgatóságának a kormány által állami költségen nála megrendelt „II. Rákóczi Ferencz cararrai márvány mellszobrát. Ma már a képtár szobrászati művei közt alkalmunk volt látni Izsónak ez újabb mesterművét, melyre fölhívjuk a nagy közönség s a műértők figyelmét. Hatodik darabja ez ama történeti mellszobroknak, melyeket a magyar dics-csarnok (Valhalla) számára készittetni megboldogult. Eötvös miniszter kezdeményezé. Mária Terézia, Mátyás király és Pázmán Péter Engel által készíttettek ; Zrínyi a költő, Pyrker László és II. Rákóczy Ferencz pedig Izsó által, kinek műtermében ugyancsak állami költségen b. Eötvös, Petőfi és Szalay már mintázott mellszobrai is nemsokára kidolgozás alá kerülnek , sőt ha jói vagyunk értesülve, ugyancsak Izsónál redeltetett meg Werbőczy és Zrínyi Ilona képmása is.Kultusminiszterünk e buzgósága fölött méltán örvendhet a nemzet. II. Rákóczy Ferencz busze-jo a Mányik Ernesztinnek szintén Izsó által (Reményi Ede megbízásából) készített gyönyörű márvány domborműve alá van helyezve. Czélszerűbb volna azonban a fönt elősorolt történeti egyéniségek szobrait már most is egymás mellé helyezni. (A pesti „Nemzeti Dalkör“ működő tagjait tisztelettel felkérem, hogy pénteken f. hó 12-én az egylet helyiségében az előadásod megkezdésére megjelenni szíveskedjenek. Huber Károly karnagy, (H a u c k M i n n i e k. a ) tegnap »Fra Diavolo«-ban lépett föl a nemzeti színpadon. Zer- fina szerepét énekelte, nem közönséges sikerrel. Újra meggyőzött arról, hogy az ő eleme a játékdalmű, a kisebb operák válfaja, mely nem kiván nagy hangot s nem kiván nagy szenvedélyt. Hauck k. a. mindig otthonos oly szerepekben, mint Zerlina, hol kellemes énekre, ügyes játékra van szükség. Az ő hangja nem képes nagyobb szenvedélyeket színezni, nem képes drámai szárnyalásra, de nagyon helyén van ott, hol egy vidám, derült kedély nyilatkozik. A vidámság, a fiatalság könnyűsége, költészete, ez való neki. Hauck k. a. tegnapi szerepléséből két főmozzanatot emelhetünk ki:a románczot és a tüköráriát. Sajnáljuk, hogy az olasz nyelv Zerlina prózájába került, amennyiben e szerep minden prózáját kitörölték — nem csekély kár, ha fontolóra veszszük, hogy Zerlina kedvességének egy része a prózában van letéve. E 1 i n ger Fra Diavolóval férfiasan küzdött, de nem bírta legyőzni. Efféle szerepek már nem neki valók. Fra Diavolo fürge mozgást, üde éneket kíván. Inkább énekelhetné egy lyrai tenorista, például Paui. A vendégművésznőn kívül legtöbb elismerés illeti Kőszeghit az egyik briganti szerepében. Kvassayné ladyje nem volt mulatságos vonások nélkül, de Ormay a lordot igazi angol spleennel adta; ha a spleen mulatságos, ő is az volt kétségkívül. Mk W. Maple táviratai* Nancy, sept. 10. Vezelésénél a szent szobor megkoronázására vallásos ünnepély lesz, melyben több püspök és 20,000-nél több személy veend részt. Zágráb, sept. 10. A bosnyák tartományi kormány kitiltó területéről a horvát és szerb ellenzéki lapokat. Berlin, sept. 10. A »Prov. Corr.« kiemeli, hogy Francziaország Thiers sikerteljes politikája által oly állapotba jutott, hogy kötelezettségeinek nem remélt gyorsasággal eleget tehetett. Németország immár teljes nyugalommal és elfogulatlansággal tekintheti Francziaország belviszonyainak kifejlődését. Minél erősebbek és megbízhatóbbak a német birodalom biztonsága iránt nyert kezességek, annál őszintébbek kívánataink, hogy Francziaország valódi rendre és szabadságra jusson el, és a világbékét megszilárditani segítsen. Bécs, sept. 10. (Zárlat.) Hitelrészvény 237.50. — Államvasut 337.50. — Galicziai 218.75. — Rente 69.50. — 1860-diki 99.25. — 1864-diki 131.25. — Ezüst 106.35 — London 112.—. —Porosz pénzutalvány 166.75. — Török sorsjegy 62.80 Angol-osztrák 172.—. — Lombardok 176.—. — Tramway 227.--------- Hitelsorsjegy 172.50 — Napoleondor 8.95.— — Arany 542.-----------Frankfurt 94.35.-----------Ai sztr. Mahlerb. —.---------------Váltóbank ----------Franczia-osztrák —.-------------------Pesti bank — —. Union 138.21 Bécs, sept. 10. (Hív. zárlat.) Magyar földteherment. kötv. 76.75. — Salgó-Tarján —.—. — Magyar hitel 130.— — Magyar záloglevél 81.75. — Erdélyi —.—. — Magyar keleti vasút 69.— — Magyar sorsjegy 81.—. — Magyar földhitel —.-----------Magyar vasúti kölcsön 97.50. — Anglomagyar 57.50. — Franco-magyar b. 93.— — Alföld 154.-----------Magyar északkeleti vasút 123.—. — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 69.90 — Tiszai vasút 203.—. — Municipal-bank —.—. — Pesti bank —.—. Frankfurt, sept. 10. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 184.50 Évjáruléki papír 61.—.— Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 249.50 Osztrák államvaspálya részv. 354.—. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 66.—Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt sept. 10. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 105.25. — Amerikai 1822-re 97.50. — 1860- diki 92.25. — Lombard 186.50 — Évjáruléki papir 63.—. — Osztrák bankrészvény 1020. — Osztrák hitelrészvény 254.—. — Osztrák államvaspálya részv. 356.50. — 1864-diki 153.—. — Galicziai 231.—.— Évjáruléki ezüst 66.—.— Győr-Grácz — .—. Utóbörze 254.50. Páris, sept. 10. (Kezdet) 31 -es járad. 57.75. Olasz járadék 61.45. Credit mobilier—.-----------Osztr. napra—.-----------Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya 762.—. — 4V2 'A -es járadék 77.50. Államvaspálya 767.—. — Lombardok 433.—, Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pálya _ 1871-diki kölcsön 91.15.— 1872-iki 91.75. Páris, sept. 10. (Zárlat.) 3 % járadék 58.00 — 42% járadék 81.20. — Olasz járadék 62.70. — Credit mobilier 394.—. — Lombard 403.—. — Államvaspálya 767.. — Koronajószági záloglevelek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön 91.75. — 1872-diki kölcsön 92.20. Berlin, sept. 10. (Kezdet.) Galicziai —.— — Lombardok 105.75. — Ezüst jöved. —.—. — 1860-as —.-----------Bécs —.—. — Romániai 39.50 — Államvaspálya 202.75. — Papir jövedék —.—. — Hitel sorsjegyek —.—. — 1864-ki —.—. — Hitelrészvény 142.50. — Magyar sorsjegy 66.—. Berlin, sept. 10. (Zárlat.) Galicziai 97.72. — Lombard 104.75. — Ezüst jövedék 65.15. — 1860- ki 91.—. — Bécs 88.75. — Romániai 39.75. — Államvaspálya 202.50. — Papir jövedék 61.25. — Hitelsorsjegyek 115'—. — 1864-diki 85.—. — Hitelrészvények 142.25. — Magyar sorsjegy 52.—. Berlin, sept. 10 Bus»® 89.6/s (88 V*. 80 '% rrm 61—. 61V«, 62‘/.. — Zab £27*. öl.1/* — Olaj »207,. 201/., 20,7. 22'%., Szesz 26 28. 23.25 21.24 Liverpool, sept. 9. Búza 1, liszt 6, kuko ricás 3 pennyvel magasabb. Amsterdam, sept. 9. Búza 359.—, 361 — Rozs, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 33.— 37__ 39____ Bács, sept. 9. Búza 7.50—800. Rozs 5.75 — 5.20. — Árpa 3.30—380. — Zab 400. — Ilepczeolaj 20.—, — Szesz 56.—. Bohrabach, sept. 9. Búza magyar első min. 39 V2, orosz 38 Vi — 40. Borosaié, sept. 9. Búza 263. — Rozs 219. Zab 148. — Olaj 20.V., 20.V*. — Szesz 25. V,2 25 2/3 23.%. München, sept 9. Búza 8.07.— Rozs 5.45. Árpa 527. — Zab 3.39. — Bükkor 4.47. — Kender 8.48. — Repcze 8.20. Szent-Pétervár , sept. 9 Rozs májusra 7.—. S81e, sept. 9 Búza 9.102. 9.06, rozs 6.13 —. 617—, óra? 117». 117*. Antwerpen, sept. 9. Petroleum 38.52. New York, sept. 9. Liszt 7 35 KÖZGAZDASÁG. Tek. szerk. ur! Igen becses lapja hasábjain örömmel szemléltem azon nagy érdekű közleményt,melyet ön a „Gazdasági Lapok“ után a „Pesti Napló« 202-ik számában »Közgazdasági rovat alatt reproducálni, és ez által ezen figyelemre méltó ügynek fontosságát elismerni, és kitüntetni jónak látta; a közlemény előterjesztése után pedig ennek zárszavaiban csekély személyemet megtisztelőleg szíves volt hozzám azon felhívással fordulni, miszerint ezen érdekes ügy fölötti nézeteimet nyilvánítani, ez által a korszerű eszmecserét megindítani, és a lelkes szerző által megpendített irányban a tisztelt gazda közönség soraiban az érdekeltséget, és buzgó részvétet előmozdítani, és az e tekintetben minél több oldalról teendő hasonló tudományos kísérletekre buzdítani es ne mulaszszam. Ezen alig érdem lett s megtisztelő felhívásnak engedve, egy részről szívesen járulok csekély tehetségem szerint oly hazai ügynek előmozdításához, melynek 42 évek leforgása alatt mindenkor hű napszámosa valók, és őszintén buzgó szolgálatában trenső vágyaimat feltalálni, egész erőmet s tehetségesnek ennek szentelni hazafius kötelmeim legsürgetőbbjei közé számítottam ; de más részről erre buzdit és kötelez azon félreismerhetlen törekvés,mely a napi sajtó útján is a legközelebbi időben felmerülve, közgazdasági érdekeinket nem csekély mértékben felkarolni, azokat ismételve komolyabb discussio tárgyává tenni, és feltűnőbb érdekeltséggel kisérni sietett. És e helyen megérintendőnek vélem, miszerint a »Pesti Napló« hasábjain gyakran találkoztam ily nemű közlésekkel, és azon igen helyesen választott iránynyal, mely nemzetgazdászati ügyeink fölötti bővebb tájékoztatásnak tágabb tért engedni, iránta az átalános érdekeltséget felkelteni, ennek útját kellőleg egyengetni, és a közfelismeréshez vezérelni elsősorban törekvő volt. Midőn ezen igénytelen nézetemnek kifejezést adni hajlandó vagyok, azon indok is vezérel, mely benső meggyőződésem sugallata szerint azt mondatja velem, hogy ez így jól, és helyesen van, és hogy ez minden időben, de főleg jelen válságos napjainkban nem csak korszerű és kívánatos hanem egyszersmind hasznos, mellőzhetlen, és sürgetőleg fontos feladat , és elengedhetlen kötelessége mindnyájunknak polgári állásnak, a közügy érdekében választott pályánk, és a gyakorlati élet mezején szerzett tapasztalataink s ismereteinknél fogva hivatva vagyunk közreműködni, a jó ügyet buzgón támogatni, és ennek hűséges szolgálatában minden erőnket, és tehetségünket felajánlani, s latba veti. Ne vegye rész néven tisztelt szerkesztő úr! ha ezen szerintem nagyobb fontosságú tárgy körül maradok még néhány percig, és igénytelen nézeteimnek bővebb kifejezést adni, és erre bizonyos súlyt fektetni hajlandó vagyok , mert nézetem szerint a fentebbi feladatot mindenkori viszonyaink, főleg jelenlegi praegnans helyzetünk szerint rendkívül fontosnak és czélhoz vezetnek tekintem, és ezt tartozó közkötelességül tekintve méltán hangsúlyozhatom miszerint a kijelölt irányt megszakítás és soha meg nem szűnő lankadás nélkül egész lelkünk melegével erélyesen cultiválni, el ne mulaszszuk,de eme törekvést állandó következetességgel folytatni,és fentartani lenne még azon magasabb czél is, melyet a napi sajtónak szem elől téveszteni, elhanyagolni, vagy mellőzni nem lenne szabad, sőt ellenkezőleg az eddiginél nagyobb érdekeltséget és buzgóságot tanúsítni lenne sürgős feladata. Alkotmányos életünk ujabbi történelmében nevezetes korszakot alkotó 1867-iki kiegyezés óta a politikai mozgalmak feltűnőbben előtérbe lépvén, a társadalmi, közgazdászai s főleg anyagi érdekeink háttérbe szorultak; ezen elvitázhatlan tény fölötti sajnálkozásunkat lehetetlen elhallgatni, és komoly aggodalmunknak kifejezést nem adni azon mostoha eljárás fölött, mely közgazdászai és anyagi érdekeink háttérbe szorításával, vagy mellőzésével minden munkásságunkat, erőnket, anyagi s szellemi tehetségünket a politikai élet izgalmas küzdelmei között majdnem teljesen igénybe vette, és mintegy absorbeálta ; amazokat pedig árva meddőségre, és mostoha terméketlenségre kárhoztatta nemcsak, de különben áldásos jótéteményeitől egy időre jóformán megfosztotta, vagy ebben tetemesen megakadályozta. Ugyanis az ezt megelőző rövid, de mezőgazdasági fejlődésünkre kedvezően hatott korszak alatt, midőn népünk és majdnem az egész magyar intelligentia a politikai küzdtérről leszorítva tartatott, fölérnivelési és közgazdászai érdekeinek előmozdítása körül nevezetes lendület, és mozgás mutatkozott. A magyar középbirtokos osztály, nagyobb uradalmak tulajdonosai, az országszerte létezett vagy életre ébredett gazdasági egyesületek mindannyian mintegy egyesülve e téren versenyt futni siettek. Lánglelkü feledhetlen hazánkfiai. Eötvös József egyik remek beszédében így szólt: »a haza csak akkor állhat fenn, ha annak polgárai bármennyire elválva egymástól — mint a fának messze eltérő ágai — egy közös törzsben egyesülnek.“ Nem vehetné senki rész néven — még azon esetben is — ha kegyelet, előzetes vagy elfogultság szülte tévedés vagy csalódás behatása alatt idézendőnek véltem volna a fönntebbi mondatot, azoknak helyes és igaz volt a társadalmi életünk minden mozzanatai közt elvitázhatlanul való, de csekély felfogásom szerint én a fenntebbinek valódi jelentőségét és messze kiható befolyását, egyéb én igen sok napi kérdéseink s ügyeink fölött a fenntebbi téren — főleg sintődő anyagi érdekeink terén mint egy közös törzsben egyesülten hiszem és vallom fellelhetőnek, miért is nem állhatok ellent azon ösztönszerű, s melegen átérzett hajlamnak ebbeli hitem s meggyőződésemnek kifejezést adni még akkor is, ha tévedés vagy csalódás lenne háta mögött, és mint szappanbuborék pereznyi feltűnés után nyom nélkül elenyészne. Ha visszatekintünk egy kissé az ötvenes évekre, félreismerhetlen nyomait fogjuk fellelhetni az akkori főleg mezőgazdászati és anyagi érdekeink emelése körüli közérdekeltségnek, és azon buzgó törekvésnek azokat szóval, tettel, anyagi s szellemi erőnk egész súlyával előmozdítani: ezen azon időszerint észlelt felismerésnek az akkori szakirodalom is nyílt kifejezést adni nem késett, de feltűnt ez azon sűrű mozgás és valódi készségben is, melylyel gazdasági ügyeink magánéletben úgy — mint az akkor megengedve volt gazdasági gyülekezetekben — sűrűn tárgyalva és kegyelve valának. Sajnálkozással kell mintegy constatálnunk, hogy alkotmányos életünk újjászületése óta ezen áldásos közérdekeltség közgazdászati s anyagi ügyeink iránt tetemesen csillapult, észlelhető volt ez egy magánkörökben, hol meddő politikai küzdelem elfoglalta a tért, valamint az ország egyetemes gazdasági egyesülete soraiban is, hol a részvetlenség és egykedvűség ütötte fel sátorát. A gazdasági szakirodalom is rögtön elvesztette főleg anyagi istápját, de átalában, s annak következtében szellemi főrugóját; közérdekeltség vagy helyesebben mondva „közszellem“ nélkül pedig a világon minden elcsenevész, tesped és elvész. Furcsa jelenségnek voltunk szintén tanúi, midőn az említettem új aera bekövetkeztével mintegy hatszáz előfizető rögtönözve megvonta egyedüli szakirodalmunktól az anyagi támogatást, minek sarkában kullogott a szellemi elhanyagolás is, és nem szomorító jelenség-e azon tény, hogy kizárólagosan földmivelési és mezőgazdasági tényezőink ápolására és azoknak emelésére utalt hazánkbanhol a földmives osztály százezerekre terjed, egy minden szellemi kellékekkel felruházott szaklap öt hatszáz előfizető mellett élet fenntartásával küzködik és tengődésre van kárhoztatva. Ha ez igy nagyon természetes volt, hogy a napi sajtó is azon érdekeket, melyeket a hivatott nagy gazda közönség ott hol lehetett, sőt kellett volna — támogatás helyett közönynyel fogadta — felkarolni bizonyára még kevésbé tűzhette erkölcsi feladatául, annyival is inkább, mert annak többsége — a fenntartási vagy hasznosítási ösztöntől vezéreltetve és komolyabb s anyagi érdekeink megvitatásától — akaratlanul is — tartózkodásra utalva — czélszeszerűbbnek tartotta a politikai kérdésekkel foglalkozni. — Nagyon természetes, hogy ily eljárás mellett, amint a gazdák kifejezni szokták a tisztabúza közé egy kis konkoly is vegyült, de hagyján ! ha az olvasóközönség így kívánta, és tiszta helyett a vegyesei jobban ízlelte, vagyis biztosabban megfizette. Ez mindenesetre a gusztus dolga volt, és ez ellen alig lehet kifogást tenni, mint inkább fölötte méltán sajnálkozni. Ha mindezek után valaki azt gondolhatná, miszerint eme szavaim szemrehányásként hangzani látszatnak, úgy egész tisztelettel bátor vagyok azzal felelni, hogy nem ha csak az őszinte jó szándékot nem akarjuk elferdíteni, és félremagyarázni, mert szerintem azon humánus jóindulat, melylyel sorsosinkat itt ott mulasztással terheljük, őket erre figyelmeztetjük, sőt annak káros és vészthozó következményeire utaljuk, nem lehet sértő és nem vehető szemrehányásnak, — minthogy az nem is szándékoltatok. De nem vehető ez tanácsadásnak sem, mert ez nem kéretett, sem ezt adni nem tartozhatott hozzám, sem polgári, sem hivatalos kiskörű állásomnál fogva; de ha mégis az elmondottakat felemlíteni jónak láttam, úgy szolgáljon mentségemül,miszerint ezzel minden más tekintet nélkül az ügynek használni törekvő voltam. Szavaimnak fősúlya mindenesetre a nagy gazdaközönséget illetheti, kik szíves elnézéssel, és a jó szándékúak felismerésével fogják talán venni a mondottakat, és ha a legparányibb mértékben sikerült ezáltal az ügynek tisztázására és részleteibeni felvilágosítására közreműködni, úgy elértnek vallhatom azt, mit czélul kitűzni indíttatva érzem magamat. A napi sajtó mulasztását illetőleg nem mondhatok: egyebet, mint hogy dixi, et salvavi animam meam.“ Nem válhatok meg azonban e tárgytól, hogy fel ne említsem egyúttal, miszerint annak idejében kormányunk is bizonyos mulasztás hibájába esett, midőn ezen nemcsak túlnyomósg, de kizárólag földmivelő országban,tekintve az e részbeni fejletlenséget, a valódi szakképzettségnek sokoldalú hiányát, az egykedvűséget s gondtalanságot, melylyel naponta sűívün találkozni alkalmunk lehetett, és szem előtt tartva sok helyütt még a legprimitívebb állapotokat is, tekintve továbbá annak múlhatlan szükségességét — e téren anyagi,szellemi morális és egy hatalmas kormány kezeiben öszpontosuló számtalan egyéb eszközökkel, módokkal és tényezőkkel erélyesen és állhatatosan hatni,működni, buzdítani, serkenteni és sürgetőleg indítani ■) ’elsősorban nem tűzte ki azon fontos s nagy horderejű feladatot, nemzeti vagyonosodásunk fő és majdnem kizárólagos forrását megnyitni, ennek fő ütereit fejleszteni és culturális igényeinknek s szükségleteinknek megfelelőleg helyes és nélkülözhetlen arányba hozni, egy szóval vég nélkül s szakadatlanul ápolni, irányba terelni, teendőkkel megbizni — és azt abban állhatatosan megtartani, folyvást öregbíteni, és minden eshetőségekkel szemben biztosítani, vagyis mindezeket összefoglalva, egy önálló magyar földmminisztériumot megalkotni, és ezt ezen sokoldalú, messze elágazó, és e nemzet anyagi életével — kellő vagyonosodásával — azonos és a tőle meg nem tagadható hatáskörrel felruházni. E fontos tárgyban szólottak már előttem többek, és minden bizonnyal avatottabbak; én ez alkalommal szinte hozzászólni kívántam, és megggyőződésemnek kifejezést adni. De már most tisztelt szerkesztő úr , bocsánatot kérve akaratlanul történt kitérésemért, és kérve, hogy legyen megnyugtatva azon ígéretem által, miszerint közelebb a kérdéses tárgyat, melynek érdekében sajátlag — becses felhívása folytán — tollamat kezembe vettem, újból felvenni, és azt legjobb akarati tehetségemhez képest tárgyalni el vagyok határozva. Hajnik János: Vegyes hírek. (Az egyesült magyar gőzhajózási társulat) f. hó 9-én tartott közgyűléséből alakul értekezlet kiküldöttei az e hó 6-án tartott értekezlet kiküldötteivel bizottsággá alakulván, elnökül Ráth Károlyt, jegyzőül pedig Weiss Bertholdot választotta. A bizottság többi tagjai következők : Brachfeld Jakab (Apostag), FöldváryMihály (Tass), Frölich Frigyes, Gál Péter (Baja), Houchard Ferencz, dr. Krajner Emil, Olaj Lajos (Baja), Pollák Gyula, Pólyák Béla, Radocza János, Rausch Ferencz, Sebők Imre, Steiger Gyula, P. Szatmáry Károly, Szohner Antal (Baja), Végh János (Ó Buda), Wolfner Gyula, Tavaszy Endre. A bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy a gőzhajózási társulat vagyonviszonyai képesek a fenntartáshoz szükséges alapot nyújtani; egy pénzműveleti tervben állapodott meg és ezt az intézet igazgatótanácsának tudomására juttatá, úgy, hogy — közmegállapodás után — a társulat pénzügyi viszonyai ez új alapon fognak rendeztetni. A vidéki gyűjtők névsora kész és a gyűjtő ívek lehető gyorsan fognak szétküldetni. A helybeli aláírások folyamatban vannak. (A m. k. államvasutak) Fülek bánrévi vonalrésze, Fülek, Balogfalva, Várgede (megállapodási hely), Teled, Rima-Szécs, Bánréve állomásokkal a közforgalomnak ma September 10 -én átadatik. (A népbank végleszámitoló bizottsága) ma az intézet volt igazgatósága és igazgató tanácsa ellen megtette a bünfenyítő följelentést, és teljes kárpótlási igényt emelt. Egyúttal Jakobovits a vezérigazgatói állásától fölfüggesztetett. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések: Debreczenben sept. 29-kén Kis Sándor házas telke (5200 frt.) — Kerepesen (Pest) okt. 2-án Straubarolina ingatlanai (6265 frt.) — Az egri túszék ésbirósági foglyainak élelmezése iránt ajánlatok sept. 30 áig. — Zemenyén (Sopron) sept 20-án Wohlachofer Anna ingatlanai (25800 frt.) — Szoboticsen (Trencsén) okt. 9-én Biinyik Károly és Kettner Karolina ingatlanai (3991 frt.) — Makón szeptember 17-kén özv. Portunk Tivadarné ingatlana (1757 frt.) — Aradon október 30-án néhai Winkler Hermann ingatlanai (70000 frt.) — Kétfélén (Temes) — okt. 2-án Ivanov Tipra ingatlana (6976 frt.) — Kisodán (Temes) okt. 11-én Barányi János ingatlana (3784 frt.) Csődök: Czigler Rozália egri ruhakészitőnő ellen ; perügyelő Babocsay Sándor. — Récsey László és neje K. Szabó Honoráta debreczeni lakosok ellen; perügyelő Udvarhelyi Károly. — K. Tóth Sándor debreczeni keresk. ellen; pelügyelő Paksy Imre. A budapesti gabna- és értéktőzsdéről. September 10. A gabnaüzletben jó kínálat mellett a tegnapi árak változatlanul maradtak , a forgalom 20 ezer vm.-át tett. Eladatott búza: tiszavidéki 600 vm. 86 fs 7.82, 500 vm. 85 fs 7.80, 600 vm. 85 fs 7.75, 1000 vm. 85 fs 7.75, 400 vm. 85 fs 7.72, 60 vm. 85 fs 7.70, 800 vm. 84 fs 7.61, 800 vm. 84 fs 7 55, 600 vm. 84 fs 7.55, 1000 vm. 84 fs 7.60, 1000 vm. 82 fs 7.40, 200 vm. 82 fs 7.25, 500 vm. 82 fs 7.30, 200 vm. 80 fs 7.50, fehérmegyei 2 ezer vm. 80 fs 7.05 , bánsági 600 vm . 85 fs 7.65, 1500 vm. 84 fs 6.95, 800 vm. 84 fs 7.45, 2tt fs 7.30. Z ab 1500 mázsa 50 fontos 1 kfrt 72 kr készpénzül. Az esti börze lanyha volt, anglobank 58.50-ről 57.25-re csökkent. Magyar hitelbank 134, francobank 86 fton kináltatott. Ma, sept. 10 és adatik : HAUK MINNIE k. a. a bécsi csász. kir. udv. operaház első énekesnőjének negyedik vendégjátékául: FAUST. Opera 5 felv. Goethe után Írták: Barbier és Carré. Fordította Ormay. Zenéjét szerzette Gounod. Fő-zeneigazgató: Erkel Ferencz. SZEMÉLYEK: Faust, tudor — — Ellinger Mephistopheles — — Odry Margaréta — — Hauk M. k. a. Valentin, bátyja — — Malecky. Wagner, ) . ... — —• Ormay Siebel, tanulók _ — Widmár K. Mártha — — Kvassainé. Kezdete 7 órakor. MIKLOSI-SZINKTív. A városligetben az artézi kút és állatkert közt. Ma sept. 11-én d. u. 6 órakor . Az ördög pilulái. WiniwKaC 160 A legolcsóbb forrás 1128 elegáns lintorok legjutányosabb áron leendő beszerzésére, kicsinyben és nagyban, a butorárverezési teremben, kishidutera, 4 sz. 1. emelet a »Vadászkürt« szállodával rézsut. Braunschweigi sorozatsorsjegyek számhúzása sept. 30-án, főnyeremény 40,000 tallér, kaphatók nálunk, egész sorsjegyekben . . 125 frtért huszad részletjegyekben . 8 frtért, továbbá hitelígérvények, az octóber 1-én leendő húzásra, főnyeremény 200,000 frt, 4. írtért és bélyeg. Nyitrayi és társa bankháza 1522— Pesten Thonetudvar. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Vízállás. Sept. 0 fölött időjárás 10 Pesten . . . . 9' 7" száraz „ Pozsonyban . . . 7' 9" „ 9 Máramaros-szigeten . 1' 8" „ „ Szathmáron ... 0' 2" „ „ Tokajban ... 1' 4" „ „ Szolnokon . . . 0‘ 0“ „ 10 Szegeden ... 1' 2" száraz 9 Aradon .... 3' 4" ködös „ Nagy-Becskerek . . 0' 7" „ „ Bezdánban ... 0' 0" „ „ Verbászon ... 0' 0" „ 10 Eszéken . . . , 4' 11" száraz 9 Mitroviczon . . . 0' 9" „ „ Sziszeken ... 8’ 4" „ „ Zimonyban . . . 5' 3" „ „ Ó-Orsován ... 3' 2“ „ ! A budapesti tőzsde és gakacsarnok hivatalos jegyzése sept. 10-én. 9^1 5» hO ja fcC 1 Értékpapír *ll adva tartva Értékpapír 3» adva tartva Értékpapír « | *áv* tartva | s®| ________a” ________ -«*-■_____________ ÁllamaöóMátf. Magy. vasúti kölcsön . — 87 2 97 60 . Pesti kerna. ba. 500 736 — 740 — Spodium és csontosit. *.? J®* “ „ gömörl államvasuti « Pont iparbank *00 611- 530 - Szeszgyár 1. magyar . . »75— ISO„ záloglevél 5% . ISO-------— — . Paell-Bndalkéa- Dra.ohe kőszén é. tégla . jjTM 28-- 218-„ sorsjegy kölcsön. 100 81 — SI 50 müvtzbank . 130 73 — 75 - Magyar élt. kőzsénbánya -------1871- ki magy. államkötv. -- 88 50 89 — „ Festi egyletbank 70 43 50 44 — Varieté, részvény ssmhás »«’---------1872- ki magy. államkötv. — 86 50 87 — ■ Pesti zálogk.int. 60 — —-----Alt. Waggon költs. tára. **' ~ ~ Földteherm. kötv. magy. — 76 75 77 25 * Bír. t. e.hitelint. 50 55 — 56 — Alagút................................DK. 0-4 “~ . „ 1867. ka. —----------------------- , Bárány, tb. éah. 40----------------------Téglagyár 8st.-on.Sz«J. . ~ ~ — _ „ temesi — 75 — 70 — „ Debreczeni ker. 80 — —--------Téglagyár budapesti . . — „ , 1867. ka. —----------------------- „ Temesv. k. és b. 200 -------------------Tégla éa ménaéseté allaU — — ' ' — „ , horv. szt. ----------------------------- „ I. Erdélyi . . 200 -------------------Téglagyár kőbányai . . 100 165 — »70 — „ „ erdélyi — 75 76 60 - Szegedi forg. h. 100-------------------Szöllődézs.-válts. kötv. . 71 50 71 7? „ Szerb ideig. bn. 20----------------------Osztr. áll.-ados. papi. 5% — 69 50 71 - Takpénz., óbudai . . 100---------------- Zálog?!#*«!_*. n * „ ezüst.kam. 73- 7350 » Ferencz és J. v. 100------------- — — 8125 8150 jan.jul.5% _ „ Félegyházi 0 40 -------------------Magyar . __ ___ __ » * „ezüst.kam. 73 - 78 55 „ Gödöllői . . 40--------------- «agy. __ ^ 78 50 apr.ok. 5% — „ 0187. központi ■ jelzálogh. 5/s/p _ __ ___Sisorcol. 1860-ból á 500 frt _ 102 — 108 — Jan-Juli 5°/0 100 59 — 60'* M - 83 H 86 50 * 1860-ból á 100 frt _ 111-118- * Pesti L ha. ige. 1000 ?410 - 2475 - Magy. ált. földhitel 67, . __ 81 25 . r 1864-ből á 100 frt __ 1H — 135- „ Pest Budai fow 100 ifi0 — lb8 — p ». » • • * _ 66 K,. «67g Pcötv. kői 1871-bűl 6% - 86 60 87 . ~ Részvényeit. • ’ Pest kisvárni 100 71 - 72 — Kisbirtokosok fMdhit. — —inszt.-társ.: Atlas vUzbla. g.------------------- „ 1sz.-End-gl . 40 44 — 48 — . „ I. magyar . . 815 gs 3 — ?gj _ „ Erdélyi. . . 80-----------— — atteoDeaege K. n .... 200----------------------- n Újpesti . 6°--------— Éjszakkeleti vaspálya 5% S01 — — ~ ~ n Pannónia . . . 300 880 - 340 — „ 40. búd. polg. 500 — 65 — Magy. galicaiai vasp. 5% *01 — — — — „ Pesti .... 100 76— 71— Malmok , Árpád . . . 500 65— 71- I. Erdélyi vas p. 5%. 100 — Hunnia . . . 800 95 ~ 100 — „ Aradi gőz . . 500 ----------— — Irt ezüst............................20*/ ~ — “ — » Kro. jár. és élet. Oo ------------- „ Biuméle . . . 50o 70 — 75 - Pest-budai lánczhid 6% . 100 84 60 Ső „ Unió .... goo 170 — 175 - » Ooncordia. . - 500 330 — 340 ~ Bcrsoű-Miskolczi malom. 1W — — — • » T*a*a • • • • 100------------------------- N Borsod-Mískolcz 50o —— —“ Buda-pesti malom 6% . 150 356— 158 — Vaspályák : Pest-Barcsi . -------—— „ Erzsébet . . . 20000 — 105 — Pannónia gőzmalom 6°/n. 100 —— — — ■ n Pesti közúti . . 335 — ggg— , Luiza .... 160 116 - 120'- Egyes. m. gözh. társ. 670 — 71 — 72 — v Budai közúti . 100 95 — ICO — „ Temesvári gőz, 500 ---— — n Ujpest-IUkospa. m-------------------- „ Molnárok-sütők 200 163 — 16 a - Pénznemek. » gi'dd-Fiumei . 200------------------------- „ Hengermalom . 500 670 — 075 . #9 , „ Északkeleti . 100-------------------- Viktória . . . »00 97 - 103 - Csanzin avarly ... - 38 ^ 40 » Magyar keleti . g„o _ _ a I. Budapesti . »00 585 - 540 - Orztr.-magy. 8 Irtoa arany - 8 91 8 98 -„ I. Erdélyi . . „A__________ Budai evirtelen 10(' V8 — 3 — iJ frankos arany ... — 8 91 8 »S ~ , Déli .... ________ * pinnonU ? 1000 380 - 380 - Oaztr. és magyar ezdsl. . — 106 —08 5 Budai hegypélya JjJJj___________ Építőtársulat, Pesti 1 80 3------- — - Porosa pénztir-barcaa. .168 188- Hankok : Alul. m. műn. h. 80 ss _ 85 60 „ Pesti Cottage . 80-------vrittASr „ Angol-magyar . „ 8)7. gi _ „ Északi magyar 20--------— — ” V'L’t'nV'/. - ' — ---------------------Serfőzde, I. magyar . . 500 410 — 415— Augsburg 100 d. n. f. után 6 98 258 W ” _____ Király. ... 100-------------------M. Frankfurt 100 d. n. f. n. 5 93 M 94 ~ ” Altai, mag. s ite. 16* 131 n iS 60 Sertéshislaló .... 200 172 - 175 - Hamburg 100 bank m. n. 4 54 — 55 ~ no.201 97 50 98 ~ Könyvny. „Athenaeum“ . 200*50 - 255— London 100 font St. u. . 5 110 75 111** ” ai« i«i* fciiK l100 69 ~ fl0&0 I» Pesti • • • • 500 670 — 675 — Milano 100 Lir. frank u. g — - — ~ ' KUhiU midh 60 -------------------» „Franklin“. . 130 ------- — - Cári# 100 franc után . . . 43 50 4310 ’ Nvuhl slr' 80 - - - - Gőzhajóidra, magy. egy. 80 28 - 27 -. .: SS”' » « «■»*«* . ~:Sút3, » «« SSSSnSSfc “ - - ------» *'^h.p., bécsi -_______________birtoly-fonálgyár . . . 200 --------------------Hotel restvény-társaság . jq.. 235 - 10 _ ” Nvt8,korér hheli 8°-----------------------Bőrgyár I. magyar . . 200 05 — 118 — Leknikas............................ 360 — _ — : Pozsonyi-hiten,: « -- -- eyer^.miT'é6.s:.: »o« r$- *1- *^ ****. - - - - i » p ”, ’I’“b/ ioc ____________Pozsonyi papírgyár . . 200 ---------------------N.-Viradi ker.észparbank _ __ -" 5,e kAtjk j/o 2qq_____________Rima-Murányi bányatár«. — • -—--------Győri kereskedelmi bank _ —. . * A Pesti pénzv 100 — --------------| * • • • 309 70— 75 - Sz. fehérvári ker. b. befiz. g- „ „ _ ■ fj“ ”éPb' 50 V- 1»V ScXk-fl vasSntőd. ! M0 v* I üt - Secskeméti Map. tak. p. 51 __ _ . Budai keres. b.! ^ ^ I i »Síi 123 I ,» ~ ______________________________ f ár vám- font- ár vámn- nr r font- pítosi font- Ár Termény mázainUnt nyi mázsánkint 1 e r m *U ? ^ a * mázán kint, __ ^ ________ i i --------------**■* — Bwa binsa 1 *1. ... 81 695-7 84 7 05-7 10 noM ...................................... 80 6 08-5 75 78 7 91 ---------a • • • 83 7 20—7 30 88 7 35—7 40 i .mz*» w 72 7 50—3 75 73/70 —— — ! . . . . . SS Ut no S$ 755-760 Árpa mártának .... 7» 3 50 3 5 73770 tina ...................... 81 7 05—7 10 84 7 15—7 25 . etetésre...................... 72 3 1 5 8 30 45,4« ! ...................... SS 7 30—7 4 1 80 7 45—7 60 ...................................................... 50 ---------------------- ----------.............................................. 85 7 65-7 65 8 7 70-7 75 „ . « . « " pati ....................... 81 7 -----7 03 64 7 10-7 15 KakorUza............................ “■ 175 . 55 — * . ...................... 88 7 25- 7 0 86 7 40-7 45 Bab ...........................• . , ------— g0 4 20 4 85 ’ ................................... 85 7 60— 7 6'j SS 7 65-7 70 Kries........................................ ................ __ ________ feharmacyei . . . 81 7^5-7 20 M 7*5-735 Repcze kápoata. . . . . .5 612-6*5 _ * ^ . . I 85 7 60-7 70 88 7 75-7 80 ■ .... Si 4 90 S- -----. bácskai • • • • • 34 o— “ 84 ——— ~~ SB —•—- ~~ S6 —. — I I ...................... 87 ------------ 88 ------------