Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-09 / 232. szám
kávéházhoz érvén, Pavlasz barátja lebocsátkozott az utczáról a pincéébe, Pavlasz pedig őrt állott az utczán. Mindennek közel tinuja volt Szabó István rendbiztos, ki is Pavlaszt azonnal elfogatta és hogy társát is megkapja, leereszkedett a pinczébe. Ezt azonban sehol sem lelhette csak később vette észre, hogy a jómadár ezalatt a kávéházterembe jutott és annak egyik ablakát betörvén, elmenekült. Pavlasz József váltig tagadja a lopási szándékot, sőt azt mondja, hogy ő csak egyedül ment az utczán és semmit sem látott. A kir. ügyész szintén vádlott javára szól és fölmentetését kéri, mindazáltal a törvényszék Pavlasz Józsefet a lopási kísérletben bűnösnek mondja és 2 havi börtönre ítéli. A kir. ügyész vádlott javára felebbez. (A városligeti színkör apró bajainak egyikét képezi azon eset, mely ma a törvényszék előtt tágyaltatott. A rendőrség nemrég egy gyanús egyént kerített kézre, ki a Hermina téren 4 tekercs nagy kötelet akart eladni. A gyanusított és csakugyan bűnös egyén a königgrätzi származású Strass Antal, a városligeti szinkör diszítője. Miklóssy Gyula tanúképen beidézett szinigazgató deponálja, hogy csak Strass befogatása után tudta meg, miszerint nála lopás követtetett el. Azon szoba kulcsai, hol a kötelek voltak, a zsinórmester őrizetére voltak bizva s igy a lopás csak betörés utján s énnek idején történhetett. Az eltolvajlott, de azóta már megkerült kötelek értékét 200 forintra becsüli. A Vádlott töredelmesen bevallja tettét, melyet állítólag szükségből követett el. Ő nem törte föl a szoba ajtaját, hanem nappal mikor a szoba nyitva volt, ledobta a négy tekercset az ablakon át s onnan egy ember segélyével elvitte a városba. A négy tekercs értéke, mint vádlott állítja, nem 200, hanem legfölebb 50 fit. A kir. ügyész vádlott ellen két havi börtönt indítványoz, a törvényszék azonban Strass Antalt 3 havi börtönre ítéli. (Vén gonosztevő.) Simon Pál, turóczmegyei származású, jelenleg Uj-Pesten lakó varga és ács két héttel ezelőtt 80 forintot tartalmazó tárczát tolvajlott el Lilik István rákospalotai lakostól. E miatt ma a törvényszék elé lett idézve, de makacsul tagadta a lopás elkövetését. A vizsgálatnál bevallotta, hogy Lilik elvesztette volt tárczáját és hogy ő azt fölemelte és magának tartotta. E vallomást úgy látszik azóta már egészen elfelejtette, miután ma ismét más állítással állott elő. E szerint ő egyszer füstölő papirost vett, mely úgy nézett ki, mint az egy forintos bankó. Midőn Lilik meglátta nála a „füstölő bankót“, 40 frtot adott neki, hogy vegyen az ő számára is belőle pár darabot. Hasonló czélból kapta volna a kérdésben forgó 80 ftot is. Ez állítását megcáfolja károsított Lilik István, ki sem 40, sem 80 frtot nem adott Simonnak. Simont továbbá még egy másik rákospalotai földmives, Kállai István azzal vádolja, illetőleg gyanúsítja,, hogy folyó évijük 9-én 55 fitot lopott tőle éjnek idején. Simon ugyanis akkortájban többedmagával Kállainál dolgozott és Kállaival egyszervben hált. Vádlott ezt is a legnagyobb határozottsággal tagadja és az első esetre vonatkozólag ismételten ellentmondásokba keveredik. A törvényszék vádlott Simon Pált a kir. ügyész indítványához képest a Lilik István kárára elkövetett lopásban bűnösnek mondja s e miatt 6 havi börtönre ítéli, a Kállai István kárára állítólagosan elkövetett lopás vádja alól ellenben bizonyitékok elégtelenségéből fölmenti. Vádlott ez ítélet ellen felebbez. (Verekedés.) Az uj-bartyáni országgyűlési követválasztás alkalmával a korcsmában, hol táncz volt, a férfiak között a leányok miatt verekedés támadt, melyet Fajth János községi biró és Kettenekker József törvénybíró le akartak csillapítani, de tapintatlan eljárások annyira felizgatták a legényeket, hogy ezek csak most kezdtek igazán garázdálkodni, a bírót pedig a korcsmáros rövid per útján kilökte a korcsmából. A verekedők közül ma a pestvidéki bünfenyítő törvényszék Petrányi Pált 2 havi, Petrányi Györgyöt, Aláz Józsefet, Fajth Györgyöt fejenként 6 heti fogságra, a bírákat pedig tetemes pénzbírságra ítélte. (Víg fegyenczek.) Szabó Miklós István, Szigeti Simon és Kajár Imre a szegszárdi börtönben ülő fegyenczek, mivel egy ideig jól viselték magukat, a megyei könyvnyomdában mint munkások alkalmaztattak. Tavaly Szilveszternapja délutánján Szabó társait azon nyilatkozattal lepte meg, hogy ő a főispán lakásából három palaczk champagnei és 29 palaczk szegszárdi bort lopott el, hogy az év utolsó estéjét vígan tölthessék. Öt óra után visszamentek börtönükbe, s ott dohányzás és borozás között oly hangosan mulattak, hogy a társalgás végre kihallatszott az udvarba. Az őrök erre a börtönbe siettek, és a vigadozó rabokat a sietett mulatságon érték. A tettesek a lopásért 6, illetőleg 4 havi börtönre ítéltettek. a V. napló táviratai. (Ered. sürg.) Fiume, oct. 8. A rendőri vonat ma este — nagy tömeg által élénken üdvözöltetve — Fiuméba megérkezett. Bécs, oct. 8. Az állattani kabinet első őre Frauenfenfeld rövid betegség után meghalt. Róma, oct. 8. Valótlannak nyilvánittatik azon hír, mintha a külügyminiszter Monzába ment és ott Károly porosz herczeggel értekezett volna. Berlin, oct. 8. A német császár e hó 16-án érkezik Bécsbe. Berlin, oct. 8. A »Prov. Corr.« írja: Ha a szükség úgy fogja kívánni, a kormány a római túlkapások megalázása vagy megtörése végett a legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni. Nagyon ajánlható, hogy a katholikus népesség óvakodjék az országgyűlési választásoknál az ultramontánok számát szaporítni. Prága, oct. 8. A várostanács ülésében Bendtner és Zappert bizottság kinevezését indítványozák, ő felsége kormányra lépése jubilaeumának alkalmából egy nagy ünnepély rendezése végett. Bern, oct. 7. A berni kormány a jurabeli katholikus községekben a nyilvános isteni tisztelet szervezésére vonatkozólag rendeletet adott ki. Hága, oct. 7. A második kamara elfogadta azon törvényt, melylyel az ezüstpénzek további veretése 1874. május 1-ig felfüggesztetik, s erre elnapolta magát. Róma, oct. 7. Az „Osserv. Romano“ megcáfolja a „Spen. Ztg“ azon közlését, hogy a Vatikán a sept. 20-ki ünnepély alkalmából előfordult népdemonstrátióra vonatkozólag az osztrák és franczia, kormányokhoz jegyzéket intézett. — Gr. Rasponi véglegesen átvette a palermói megyefőnökséget. Trianon, oct. 7. A mai tárgyalás végeztével élénk figyelmet keltettek a jelentés azon helyei, melyek a Regnierrel való esetre és Bourbakinak Metzből való elutazására vonatkoznak. A „Francais« szerint Garibaldi Párisba érkezett. Athene, oct. 7. A király a fiatalabb herczeggel Corfuba utazott, hogy a Brindisin át hazatérő királynét fogadja. Bécs, oct. 8. (Zárlat.) Hitelrészvény 221.50 — Államvasut 330.50. — Galicziai 214.—. — Rente 69.30. — 1860-diki 101.75. — 1864-diki 135.—. _ Ezüst 107.-------London 112.80. — Porosz pénzutalvány 169.50. — Török sorsjegy 61.45 Angol-osztrák 160.—. — Lombardok lbu.ou. — Tramway 185.-------• Hitelsorsjegy 166.— — Napoleondor 9.04.50 — Arany 547.-------Frankfurt 95.65.------Ausztr. Maklerb. —.---------Váltóbank -----------Franczia-osztrák —.— — Pesti bank — —. Union 127.— Bécs, oct. 8. (Hív. zárlat.) Magyar földteherment. kötv. 75.--. — Salgó-Tarján 108.—• — Magyar hitel 122— — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 149.—. — Magyar keleti vasút 65.— — Magyar sorsjegy 79.75. — Magyar földhitel 51.50 — Magyar vasúti kölcsön 95.—. — Anglomagyar 47.50. — Franco-magyar b. 35.50 — Alföld 145.------Magyar északkeleti vasút 110.—• — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 66.— — Tiszai vasút 192.—. — Municipal-bank 20’—. — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 8. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 166.— Évjáruléki papír 61.—Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 228.50 Osztrák államvaspálya részv. 340.75. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 66. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 102.50. — Amerikai 1822-re 96.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 168.—. — Évjáruléki papir 61.—. — Osztrák bankrészvény 990. — Osztrák hitelrészvény 232.50. — Osztrák államvr.spálya részv. 35150. — 1864-diki 145.50. — Galicziai 221.75— Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — . Utóbörze 233.—. Pária, oct. 8. (Kezdet) 3°/ácsjárad. 58.25 OlasZ járad. 61.85. Credit mobilier, 370.------Osztr. napra —.------Consulok —.—. Ejssafenyugoti pálya 770.—. — 42 % -es járadék 77.50. Állam vaspálya 756.—. — Lombardok 368.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pálya —.—. — 1871-diki kölcsön 93.15.— 1872-iki 92.17. Páris, oct. 8. (Zárlat.) 3% járadék 57.85 — 41/, •/„ járadék 81.65. — Olasz járadék 62.10. — Credit mobilier 371.—. — Lombard 372.—. —• Állam vaspálya 763. — Koronajószági záloglevelek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön 92.90. — 1872-diki Berlin, oct.. 8. (Kezdet.) Galicziai 97.50. — Lombardok 94.75. — Ezüst jöved. 65.25. — 1860-as 90.75 — Bécs 88.18. — Romániai 36.50 — Államvaspálya 198.50. — Papirjövedék 62.25. — Hitelsorsjegyek 131.—. — 1864-ki 83.75. — Hitelrészvény 132.50.— Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 94.75.— Lombard 96.—. — Ezüst jövedék 64.—. — 1860- ki 90.—. — Bécs 87.25. — Romániai 36.50. — Államvaspálya 201.25. •— Papirjövedék 60.75. — Hitelsorsjegyek IOS’56. — 1864-diki 83.—. — Hitelrészvények 133.75. — Magyar sorsjegy 48.75. Berlin, oct. 8. Busa 88 ’A 85V«, 84.25 rnze 60—. 593A. 613/*. — Zab .' 6V* 52.72. — Olaj 19Va- - 1998, 19.'A 217*., Szász 25.-------20.18 Bécs, oct. 8. Búza 7.50—800, Rozs 5.75 —5.20. — Árpa7.30—3.80. — Zab 400. — Repczeolaj 20.—. — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 7. Búza 2, liszt 6, kukoricza 3 pennyvel magasabb. Borcaxié, oct. 8. Búza 263. — Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.2A, 23.‘/a. — Szesz 23.V3 23. y, 19. 25. — München, oct. 7. Búza 8.07.— Rozs 5.45. Árpa 527. — Zab 3.39. — Bükkor 4.47. — Kender 8.48. — Repcze 8.20. Amsterdam, oct. 7. Búza 359.—. 361 — Rozs, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37.—, 3975. Rohrschach , oct. 7. Búza magyar első min. 39 V2, orosz 38’A—40. Szent-Pétervár , oct. 7. Rozs 8.40. Köln, oct. 7. Búza 9.10'A. 9.06 rozs 6.12 —. 617—, olaj 11‘A. 11'A Antwerpen, oct. 7. Petroleum 41.25. Maw York, oct 7. Liszt 6.95. KÖZGAZDASÁG. A kormány erdő üzlete. A határőrvidéki erdő üzletre vonatkozólag a „Reform“ több adatot közölt, melyet a pénzügyminisztertől vett következő helyreigazítással világosít fel : A „Reform“ f. évi október 4-diki számában megjelent s onnan több lapba átvett azon közleményre, mely a kormány erdőüzleteit tárgyazza, szolgáljanak fölvilágosításul a következők : A kincstár nyilvános ajánlati tárgyalás mellett Pollák Bernáttal 1872-ik év elejétől számítandó 10 évre szerződést kötött a máramarosi erdőkben termelendő évenkint vagy 12 millió köblábra menő fenyőszálfa és fűrészáru eladására, és pedig oly árak mellett, melyek magassága az üzleti körökben föltünést keltett, s csakis az akkori igen jó üzletviszonyok mellett voltak fölajánlhatók. Az 1872-ik évnek első fele a faüzletre nézve még mindig kedvező lévén, Pollák a rendelkezésére bocsátott fát rendesen átvette s árát az üzletben megfordított pénzből rendesen fizette. Augusztustól kezdve azonban a faüzlet fokozatosan s annyira hanyatlott, hogy Pollák már septemberben kénytelen volt az általa át nem vett, de szerződés szerint december végéig megfizetendő faáraknak befizetésére halasztást kérni, mi neki tekintettel a vázolt viszonyokra s nem egy méltánylást érdemlő körülményre, a késedelmi kamatok megtérítése mellett meg is adatott. A folyó év tavaszán, mikor a fának a raktárakba szállítása megindittatott, Pollák is szorittatott, hogy a raktárakban fölhalmozott fát átvegye, s azt onnan elszállítva, az úton érkező fának helyet csináljon. Pollák igyekezett is megfelelni kötelességének mindaddig, míg tiszamenti raktárai teljesen megteltek, s a fának különben is igen alászállott kelendősége a májusban beállt hitel- és pénzválság folytán szintén teljesen megszűnt. Ez időtől kezdve azonban csak vontatva s mindig apadó mértékben felelt meg kötelezettségének. Ilykor a bocskói és bástyaházi faraktárak anynyira túlteltek, hogy azokban az erdőkből megindított s még mindig nagyban érkező fát elhelyezni nem lehetett. A dolog oda jutott, hogy a kormány teljesen jogosítottnak érezhette magát Polláknak a szerződést, biztosítéka levonása mellett, fölmondani. Kérdés csak az volt, vajjon összhangban állt volna-e ez a kincstár érdekével? A kormány úgy találta, hogy nem. A pörlekedni kívánók, illetőleg kényszerülők által bármi körülmények közt is bőven található ürügyek alatt ugyanis Pollák a kincstárt előreláthatólag pörbe fogta volna, melynek minden valószínűség szerint hosszabb tartama alatt a pör tárgya, a fa, korhadásnak átengedve, értéktelenné válhatott volna, s a per mikor és miként bevégeztetésének bizonytalansága mellett a túltett rakpartokkal szemben a továbbtermelést beszüntetni, több ezer szegődött munkástól a keresetet megvonni, azokat a jövő nagy kárára a kincstártól elidegeníteni kellett volna. De föltéve, hogy a kockáztatott per a lehető legrövidebb idő alatt befejezhető és pedig a kincstár javára befejezhető lett volna, kérdés: mit nyert volna általa a kincstár, s mit tehetett volna továbbra a kormány. A meglevő fakészletre s a szerződési idő hátralevő éveiben még termelendő tömegre új árverést kellett volna hirdetnie, s az így elért és a Pollák-féle szerződés árai közötti különbözetét Pollákon keresnie. Igenis keresnie, mert megvétele lehetetlen lett volna. A hitelválság folytán beállott, s a rosztermés folytán fokozódott pangás mellett ugyanis előre lehetett látni, hogy új vállalkozó vagy épen nem jelentkezik, vagy ha igen, úgy az előbbi vállalkozó kárára tartott árverés czélját ismerve, oly alacsony ajánlatot tett volna, amelyet elfogadni már azért sem lehett volna, mert a kétségtelenül nagy árkülönbözet végre is a kincstár kárára esett volna, miután a kerekszámban évenkint két millió forintra terjedő üzletnél beállható s 50 °/c -on aligha alul maradó csökkenésnek megfele egy milliónyi évi veszteséget Pollákon megvenni nem lehetett volna. Az ily eljárásnak vége egyfelől egy oly vállalkozónak tönkretétele lett volna, ki ha a szerződés megkötésekor előre nem láthatott s általa elő nem idézett valóban rendkívüli viszonyok be nem álltak volna, a kincstárnak tetemes hasznára leendett, másfelől meg a kincstárnak nagymérvű megkárosítása. S vájjon kedvező lett volna-e az eredmény azon esetre, ha a kormány, előrelátva az új árverésnek végre is csak a kincstárra, háramolható rész következését s ennek folytán minden további kártérítési igényről lemondva, beérte volna a biztosíték visszatartásával ? Ez esetben oly áron kellett volna túladni a jelenlegi, legalább egy évi termelésnek megfelelő tömegen, amilyen épen elérhető lett volna, s mely a fenebb már rajzolt kedvezőtlen viszonyok mellett sokkal alacsonyabb leendett, semhogy a származott veszteség kiegyenlíthető lett volna a biztosíték visszatartásával. Mindezeknek szem előtt tartása okozta, hogy a pénzügyminisztérium, a szerződés erőszakos fölbontását mellőzve, oly megoldást létesített, mely a kincstár érdekeinek egyedül felel meg. Új szerződést kötött ugyanis Fóliákkal, mely szerint ő az előbbi szerződés alól föloldatván, kötelező magát az 1872-ről visszamaradt s folyó év október hava végéig az erdőkből kiszállítandó szálfát s az addig készítendő fűrészárut a jelen év folytán s a jövő évi ápril végéig átvenni és saját költségén kincstári őrizet alatt tartandó tiszai raktárakba elszállítani, s az eredeti szerződésben megállapított árak szerint megfizetni, mit ha a megállapított időhatárok szerint nem tenne, a kormány jogosítva van magát a különben is őrizete alatt tartott s e szállítási költségekkel már is értékesebb fának eladása által kielégíteni, s a netán mutatkozandó árkülönbözetet illetőleg magát az eredeti szerződés idején letett s most is egészben visszatartott biztosítékból kártalanítani. E biztosíték ugyanis csak akkor fog a vállalkozónak kiadatni, ha az imént leírt kötelezettségének teljesen megfelelt. Hogy mily áldozatába kerüleni Polláknak vállalkozói hitelének megmentése mellett, letett biztosítékát teljesen visszanyerhetni, azt a faüzletben jártas ember már ma is ki tudja számítani. Nem maradhat itt cáfolat nélkül az idézett közlemény azon állítása sem, hogy a pénzügyminiszter Pollák kedvéért,hogy ez az árakat magasan tarthassa, az ungvári kincstári erdőket már tavaly használatlanul hevertette, mert aki az unghvári erdők viszonyait ismeri, az tudja, hogy az ungvári erdőkben, melynek 80° oka bükkös oly kevés fenyőfa van, hogy bár az illető állatok túlélt koránál fogva azok a tetemes évi fanövedéki veszteség kikerülése végett 20 év alatt letarolandók és felújítandók, az évi fenyőfatermés mégis egy millió köblábnál, tehát a marmarosinak V, részénél többre nan megy, és ennél fogva a máramarosi fenyőfa jelentékeny konkurrencziát nem csinálhat, és pedig annál is kevésbé, mivel az ungvári fát vizen csak Ungvárig lehet szállítani, onnan pedig vasúton kell tovább vinni, vasúton azonban szálfát szállítani tudvalevőleg ki nem fizeti magát, mivel rendes viszonyok közt Ungvár és környéke maga elfogyasztja az ottani évi fenyőfatermést. Bizonysága ennek épen azon körülmény, hogy az ungvári faraktárban 1872-ben nagyobb készlet sohasem találtatott, mert a lehetőség határáig kiterjesztett termelés mellett a kereslet oly nagy volt, hogy a vevők a leérkező tutajokra vártak, s a deszkát közvetlenül a fűrész alól vitték. Igaz, ez ma nincs úgy, mert a pénzválság hullámai az ungvári szerény piaczot is elborították, s ennek folytán a folyó évi majdnem egész fatermés, a többszöri eladási kísérlet daczára, ma is az ungvári raktárban vevőre vár. Az elmondottakból minden elfogulatlan be fogja látni, hogy a máramarosi faszerződés föloldásánál a pénzügyminisztérium előtt egyedül a kincstár érdeke állott, de ha a vállalkozó irányában némi méltányosság is vezette volna, az által sem tett volna egyebet, mint azt, ami rendkívüli viszonyok közt nemcsak minden magánzónak, hanem még inkább a kincstárnak saját jól fölfogott érdekéből folyó kötelessége. A kincstári szerződésekben ugyan szabály szerint ki van mondva, hogy a másik szerződő fél semminemű körülmények között sem tarthat igényt bér vagy árleengedésre vagy egyéb kedvezményre, éspedig azért, nehogy a szerződő felek költött ürügyek alatt is követeléseket támaszthassanak, kine zárt folytonos perlekedéssel zaklathassák; de azért a kincstár épen úgy, mint a magánzók is, hivatva van, szerződő felei iránt méltányosságot és emberiességet gyakorolni akkor, midőn csak önhibájukon kívül „vis fortuitus major“ folytán oly szorongatott helyzetbe jutottak, hogy ha szerződési kötelezettségeik szigorú megtartására szoríttatnának, meg kellene semmisülniük, a summum jus summa injuria az államra nézve is igaz. Mivé lettek volna például két éve és tavaly az árvizek és résztermés folytán kárt szenvedett bérlők, ha a kincstár a szerződés szavaihoz szigorúan ragaszkodva, az indokolt méltányosságot nem gyakorolta, hanem azokat egy csapással tönkre tette volna ? Nagyrészben koldusokká, s ma annyi százezer hold termékeny föld parlagon heverne. Hogy a végvidéki erdőüzlet-társulat miről tanácskozik és mit szándékozik tenni, arról a pénzügyminiszternek tudomása nem lehet, ki egyébként ezen vállalat irányában sem követett s követ más elveket, mint amelyeket az államérdekek szempontjából követni kötelessége, s amelyektől vezéreltetve hozzájárult az ő felsége elé terjesztett azon javaslathoz is, miszerint a végvidéki erdőüzlet-társulat a folyó évi október 1-én fizetendő második részletnek letevésétől annak tíz egyenlő évi részletben, 6%-os kamatokkal való lefizetése mellett fölmentesnek. A közelebbről érdeklődök részére legyen megmondva, hogy a consortium fölség folyamodására vonatkozólag a zágrábi katonai parancsnok és a pénzügyminiszter közt egyértelműség volt és van arra nézve, hogy a bár nagymérvű, de időleges baj nem szolgálhat alapul a szerződés határozmányainak az egész szerződési időre kiható megmásítására, egyetértésben voltak és vannak továbbá a tekintetben is, hogy a haladók megadása nagyon is indokolt, és pedig nemcsak a vállalkozóknak, de magának a vállalatnak s azon oly igen jelentékeny kereskedelmi ágnak érdekében is. Nézeteik csak alárendelt pontokban voltak egyelőre elágazók, s az eldöntés elvégre is egyetértésükkel történt. Vegyes hírek. (Az időjárás.) Az ország több helyéről ! Írják, hogy az esőre már nagy szükség volna. A talaj nagyon száraz s kemény, — s a mezei egerek roppantul szaporodnak. — Belényesen a múlt napokban közel három óra hosszáig hó esett. (Magyar kincstári jegyek.) A „N. Fr. Pr.“ Pestről ezeket íratja. Többször feltűnt, hogy Kerkápoly, ki már 1871-ben országgyűlési határozat által fölhatalmaztatott 15 millió értékig kincstári jegyeket kibocsátani, apró hitelműveletekben mindig a lealázóbb és körülményesebb zálogüzletekhez folyamodik, holott ugyanezen czélt kényelmesebben érhetné kincstári jegyek kiadásával. E rejtély megoldása abban van, hogy a kincstári jegyeket nem kedvelik. E papiros ugyanis igen kevéssé mozgékony, minthogy nem igen szívesen fogadnak hathavi felmondási időre szóló értékeket, továbbá azért, mert a 40 %-os kamatozás nem igen kecsegtető dolog ma, midőn a pénz oly drága. Ezen körülményeknek tulajdonítandó, hogy a forgalomban levő kincstári jegyek soha sem emelkedtek 5,5 millión felül és ez is csak akkor történt, mikor a földhitel részvénytársulat alapíttatott és tőkéjével nem tudott jobbat tenni, mint hogy négy millió forint áru magyar kincstári jegyet vásároljon. A nevezett intézet ezzel alkalmasint a magyar kormány jóakaratát akarta magának biztosítani. Midőn a fizetés határideje lejárt, Kerkápoly úr azt hitte, hogy az üzletet prolongálhatja, de az intézet ez ajánlatot nem fogadta el; azóta a forgalomban lévő kincstári jegyek öszszege 1.400.000 és 1.600.000 ft közt váltakozik, tehát átlag csak másfél milliót tesz ; a többi 13 és fél millió a pénzügyminiszter pénztárában hever. Üzleti hírek. A budapesti gabna-és értéktőzsdéről. Október 8. A gabnaüzletben lanyha hangulat és csekély vételkedv daczára a tiszta búza árai változatlanok maradtak; eladatott: tiszai 600 vm. 87 ints 8 frt, 500 vm 86 ints 7’90,400 vm. 85 mns. 7.85, 400 vm. 84 fns. 7*70, 500 vm. 84 fps 7 62, 300 vm. 83 mns 7 55, 400 vm. 83 fns 7.52, 1000 vm. 82 fi’B 7’35, 200 vm. 82 fns és 200 vm. 82 fns 7‘45 franco a malomból, 500 vm. 81 fns 75. bánsági 600 vm. 84 fns 7.40, 400 vm. 84 fns 7*90. Káposzta-repcze 300 m. 150 fts 10.50 készpénzül. Az esti börzén anglo-bank részvényei 46.75 és 48 között változtak, és lanyhán 46-50-en maradtak. Időjárás: szép. — Vízállás: 5' 5". Hévmérő -1- 17. — Légsúlymérő: 28' 7. Arad, okt. 4. A lefolyt héten derült és enyhe volt az időjárás. Az eső elmaradása miatt a gazdák már már komolyan aggódni kezdenek, miután a teljesen kiszáradt földben majdnem teljesen lehetetlen szántani. — A hangulat valamivel szilárdult a gabnaüzletben, a jó kereslet azonban csakis a búzára szorítkozik, mig a többi gabnaneműek elhanyagoltainak. Búza 81 fös 6 frt 25 kr. 82 fns 6 frt 40 kr. 88 fns 6 frt 65 kr. 84 fns 6 frt 75—80 kr. vámmázsánkint. Rozs mérője 4 frt 25— 50 kr. 80 fontonkint. Árpa mérője 2 frt 95—3 frt. 70 fontonkint. Kukoricza idei 3 frt 80—90 kr., tavalyi 4 frt 50 kr. vámmázsánkint. Zab 3 frt 60—70 kr. bécsi mázsánkint. Szesz ára valamivel alább szállt, 70— 71 kr. fokonkint hordóstól. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések, árlejtések. Holicson nov. 4-én néhai Nittel Anna zsellérbirtoka (2500 ft.) — Mosonyban nov. 3-án Ribits Jakab és neje kis háza (1000 frt.) — Verseczen okt. 30-án Katanits István ingatlana (2808 frt.) — Sz.Lászlón (Zala) nov. 20-án Tuboly Viktor és Luiza ingatlana (4622 frt.) — Nagybecskereken nov. 4-én néhai Pilges Váza és társai ingatlana (1100 frt.) Csődök: Bernstein Ignácz kis-váru. ellen ; perügyelő Kovács Zsigmond. — Rekk Vila 100 pesti szücsmester ellen; bejes. nov. 3. 4. 5-én; perfigyelő Baintner Imre. — Guth Salamon nagykárolyi lakos ellen; perügyelő Szabó Antal. Viss 4 11 ftg. October 0 fölött időjárás 8 Pesten . . . . 5' 5" száraz „ Pozsonyban ... 4' 2" felhős „ Máramaros-szigeten . 2' 9"' „ „ Szathmáron ... 0' 0'* száraz „ Tokajban ... 0' 4" ködös „ Szolnokon ... 0' 3" felhős „ Szegeden ... 0' 1“ „ „ Aradon .... 3' 6" „ „ Nagy-Becskerek . . 1‘ 5" „ „ Bezdánban ... 0' 0" „ „ Verbászon ... 0' 0" „ „ Eszéken . . . . 2’ 0" száraz „ Mitroviczon . . . 7" „ „ Sziszeken . . . 4' 6“ „ „ Zimonyban ... 6' 3" ,, 5 O Orsován ... 4' 4*' felhős NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, oct. 9 én adatik : MIGNON. Regényes opera 3 felv* Goethe »Meister Vilmos tanuló éveit czimü regénye után irták : Carré és Barbier. Fordította Ormai F. Zenéjét szerzette Thomas. Személyek: Meister Vilmos — — Stéger. Lethario — — — Odry. Laertes — — — Ormai. Fridrik — — — Halmi. Jarno — — — — Kőszeghi. Antonio — — — V. Kovács. Mignon — — — Hauk Minnia k. a. Philene — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, oct. 9-én adatik : A szép Diego Vígjáték 3 felv.-ban. Irta Moreto. A spanyol eredeti után fordította Beksics Gusztáv. Don Tello, öreg — — Komáromi Don Juan — — — Nagy Donna Inez, m .. . . • Beksicsné B. Donna Eleonora, don Tell° leány Molnárné Mosquito, bohócz — — Vizváry Beatrix, szobaleány don Tellonál Szigligeti J. Don Diego — — — Náday Don Mendo — — — Eöri Lope, ) , — — Tóth J. Martin, Szolgák — Nádor B. Egy szobaleány — — Mészáros I. Történik Madridban, a XVII. század elején. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, oct. 9-dikén adatik: A szerelmes pap. Vígjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. NVKLT-TER. 160 A legolcsóbb forrás 1128 elegáns lintorok legjutányosabb áron leendő beszerzésére, kicsinyben és nagyban, a butorárverezési teremben, kishiduteza, 4 sz. 1. emelet a »Vadászkürt« szállodával rézsut. A budapesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése oct. 8-án. ________ ______ , 4 Sj | üg | g› Értékpapír «n | adva tartva Értékpapír « | adva tartva Érték papir «| adva tartva ________________ma I_______________ _________________________________al_________ Államadónaájr. Magy. vasúti kölcsön . — 95 856 50 . Festi koros. ba. 500 775 — 785 — Spodium és paontUnt. , 800 165 — 170 — _ gömöri államvasutar Pesti iparbank 800 510 — 515 — Szeszgyár 1. magyar . . 500 175 — 185 — „ záloglevél 5% . 159-------— — . Pesti-Budai kéz- Dräsche koménia tégla . 800 188 -- 188 — „ sorsjegy kibaBn. 150 785 79 75 réüvesbank . 100 78 — 74 - Magyar ált. kőszénbánya 800 ------------------1871- ki magy. államkötv. -- 88 50 89 — . Pesti egyletbank 70 38 -- 37 — Varietés részvény samhán 100 — — —„ 1872- ki magy. államkötv. — 86 50 87 — „ Pesti zálogként. 60 — — — — Ált. Waggon karet. tára. 80---------------- _löldteherm. kötv. magy. — 75 — 75 50 „ Bir.t. e.hitelint. 50 55 — 56 — Alagút.........................................105 10* — Ká _ T .1867. ka. —-------------------- , «arany. tb. és h. 40-----------------------Téglagyár Sztendret. . 800 -----------------, „ temesi _ 78 50 78 — , Debraczeniker. 80-----------------------Téglagyár budapesti . . 800 ------------------„ „ 1807. kz. —--------— — , Temesv. k. és h. 800 -------------------Tégla és mésségett újlaki 800 — — - . _» „ , horv. szt. -----------------— — , I. Erdélyi . . 200 -------------------Téglagyár kőbányai . . 800 155 — ICO — „ „ erdélyi _ 78 — 73 - „ Szegedi forg. h. 100----------------------Szőllődézs.-válts. ketv. . — 79 — 70 26 , Szerb ideig. bn. 20--------------------Osztr. ill.-apos. papi. 6% _ 09 — 69 25 Talipdnz., Óbudai . , 100 ------------------- Vlaglm lak. , „ ezüst-kam. 7950 72 75 , Ferencz és J. v. 100------------- — , jan.jul.5% _ , Pélegyhizl . 40--------------------Magyarfüldh. ... — 8071 81 — , „ „ ez«»*, kam. 73 — 73 50 , OSdBUfi . . 40-------------------Ur.gj. jövadékbárcza ~ ~ — ~ ” apr.ok.5% _ , Oraz. központi • jelzálogb. 5'/^ — 79 .. 70 50 Kisorsol. 1860-ból á 500 frt _ tól 50 102 60 Jan-Juli 5% 100 66 50 67 * - » nyugj. bank 8% — — — — ~ „ 1860-reól á 300 tVt 507 — 108 — , Pesti L ha. igé. 1000 2300 - 2325 — Magy. ált. földhitel «•/, . — 88 _ 88 50 „ 1864-151 a 100 frt _ i.45, 135 50 Pest Budai fív* 100 164 — l*S — e — 80 — 80 Pestv. köl 1871-bíl 6®/q _ 65 fa 86 — , „ II. k. 25 14/__ ,49— Pesli kereskedelmi bank. — 8615 88 oj Pa”, Elbánva!. 100 _ _ ____ Sieben! földhlr 5‘/s% . — — — - — I Kissvények. “ Pest ki lváros 100 60 — 55 — Kisbirtokosok földhlt. T% — — —------I Bizt.-tars.: Atlas viszbiz. 80------------------- , Ezt.-Kacei . 40 44 — 48 — ... . . „ g „ i. magyar . . gl5 ggo — 885 — , Erdélyi. . . 30------------------ Blaobbaige*. 1 ” Igaza' : ‘ ' * 800 -------— — h Újpesti . 60--------------------Éjszakkeleti vaspálya 5»1, 800 — — — — ” ?“ti°r''* ' ' ' wo 53» - 340 - , áll bud. pol*. 60 65 - 70 - Kagy. galíciai vasp. 6% 800 - _---------, 1 esti .... 100 9* — 65 — Malmok : Árpád ... 600 --------------------j. jsrdélyi va»p. 5%. IOO » tímjma . .. soo m _ loS „ Aradi gfa . . 500 -------------------- frt «ast ... . 200 - --------------n iK^jar‘ e e 0t' «0 - „ Blimfele . . . 50o «* — «6- Past-badai láncshid 6°/0 . 100 84 go 85 .w n . . * * 300 1*12 — 155 » Concordia. • • 500 IOO — 315 Borsod-Miekolozi malom. 100 —- — ipLáV ' 100 ------- ------- » Borsod-Miskolta 500 -------------------»«da-peati malom C% . 150 158«. 158- \ aspályák: Pest-Barcsi . 300 __ _ - . Erzsébet... 200 88 - fo - Pannónia gízmalom V 100 — — — — ” ' Mo S08.„ 808 - . Luiza. . . . 100 Ili— 116- Egyes. m. gízh. tan. 0% - 71 _ 78 _ . Budai közúti . 300 70_ 72- , Temesvári gíz. 500 ------------------» V’i??,? — K0’?a' 100---------------------- , Molnárok-sütök 200 161 — 1«8 — PánBarmeh, Külföld-Plumoi . too----------------------- , Hengermalom . 500 700 — 780 — » Északkeleti . soo----------------------- , Viktória ... 800 90 — 95 — Császári arany .... — 5 43 5 45 _ » . -5111. . . • 200 ------------ , I. Budapesti . IOO 665 — 570 — Osztr.-magy. * frtos arany — 9 08 9 08 _ » U ErWIyt . . soo---------------------- Budai gyártelep 100 »8 — 30 - 20 frankos arany ... _ 9 00 9 08 » , * * • • 200 ------------------- , Fannonia . . 1000 370 — 380 - Osztr.és magyar ezüst. . _ 107 _ k750 pudai hegypálya 2000 _ 70 . LpItiUraulat, Pesti . . 80 ---------------------Porosz pénztár-barena. . _ 169 — 169 _ tokok. Által. m. mun. h. M n _ g, gg „ Pesti Cottage . 80-----------------------I » Angol-magyar . 8 47 110 47 7S Északi magyar 20------------------- VAlMfc. ” Bari!kor.'cslp.' ~ Stufzdn, T. magyar . . 500 8*5 — 45 - Augsburg 100 d. n. f. után 5 5,5_ M60 » m lU- 25- SertshizlSe* 7. ! ! ! 200 1*51 ,88- I S50 M ad föTl'rfV-' *ut 3753 89 - Könyvny. „Athenaeum“ • 300 *25 _ J30 - London 100 font st m f ,52.fj75 : MaÄÄ WO 51- 5150 . ... . S00 6«o_ ,70- «i,auo 100 Ur. frank u! g “»* fZ Klsbiri fölék, 6°---------- „_ « .. . . 180 ---------^ári* 100 franc útin . . » in *1. Artúrt * Npihi L' S0 -- — Gíztajé társ. magy. egy. 80 19 - 20 - 8 10 *5 *n00 : sárs&v “ s ff. 80 «»BnMBrtB. ” Take éshiffLol £5 —5 50 Gyógyintézet I. magyar. 800-------------------Fradi kér h befizeti ” h n hrcli 50 - ---------------Kereekedő-testűlet épMet« 210 - ~ - - Ar*a *er* b* befi*etésvel - ------------. Magyar aik.b. M ~~ - - Kistoly-fonálgyü, . . . 200 -- -- Hotel részvíny-tár.vág . „0135_*401 Nyikere. kiteli. «« ~ ~ ~~ Borevár I. magyar . . 200'0 - 105- Schura.«...........................g __ _ -, Pozsonyi hitelb. « =7 == 1 1 300 2~0 = a - svánk 0 k ~ — ""l Pesi bank 5«)’ *00---------------------- Pozsonyi papírgyár . . 800 ----------------------M.-Viradi ker.ét Iparbank __ _ ” Pesti népbank : *00---------------- Elma-Murinyi bányatira. — - —-----------'Nyíri kereskedelmi bank _i . A Pesti pénzv. 100 — -----------------------------------------. • ■ • • *00 75 — 80 —■ Sz fehérvári kar. b. befiz. -A Buda-Db néni 80-----------------------Biklyó Tabáni .... 100 110— 11* - „ . ... . „ ' “ 80 — — — ... ” Iparbank P 50 41 — 43 • LehUck-féle vasöntöde . 200 180 — 192 — Reoszemeti kiizp. tak. y __ II Budai kérés. ba. 100 .“8- 10- Soda-é-. vagy-áru-gyár . 100-------------------200 N - Sió — Sóskúti kőbánya ... 100 135 — ,30 — _ , t* ár vám- font- ár vim- V „ „ _ i _ _ font- placzi f int- Ár ráfi. i i t K 8 a J --| mázsánkint nyi mássinkid er meny nyi szokás u í mázánkint Bnza bánsz 1 uj. . • • 81 6 90—8 95 54 7 -------7 05 Rozs ........ 80 5 56 —5 65 78/79 —— — * * ’ . . . «8 7 35 /40 S8 7 45-7 50 Árpa málitának .... ?* 3 60-3 75 78/70 ---------* tiszai ..... 81 7------716 84 71 1-7*0 , eteteste...................... 73 * 15—380 45/46 ----------’ ...................... 83 7 35 -7 30 80 7 35 -7 49 Zgb.............................................. ____ ’ ...................... 85 7 45-7 59 85 7 60-7 05 „ . .___ ~ ----------’ pesti ..................... 81 8 90 -6 95 84 7------7 05 bakeries»............................. t». 176-185 ----------* . ...................... 83 7 10-7 15 88 7 25-7 30 B»b ............................ . ------------* 4*0 4*6 * 1 ...................... 85 7 85-7 45 88 7 51-7 55 ...................................................... ................50 , fishermeff* ... 31 7 10-6 15 84 7 2-,-7 80 „.____ w____* .... ~----------' . . . . 83 7 86-740 06 7 4*5—7 10 WS*»» kapes**» . ... 1 „0-6 75 ---------* . . . 8 86 7 55-7 60 *8 7 65 -7 70 ■ .... s* 5------*19 “ ____ . bawhai...................... 04 — — ** ------— . . ...................... sä — — *s —- — : ...... 87 -............ S*