Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-09 / 232. szám

kávéházhoz érvén, Pavlasz barátja lebocsátkozott az utczáról a pincéébe, Pavlasz pedig őrt állott az ut­­czán. Mindennek közel tinuja volt Szabó István rendbiztos, ki is Pavlaszt azonnal elfogatta és hogy társát is megkapja, leereszkedett a pinczébe. Ezt azonban sehol sem lelhette csak később vette észre, hogy a jómadár ezalatt a kávéházterembe jutott és annak egyik ablakát betörvén, elmenekült. Pavlasz József váltig tagadja a lopási szándékot, sőt azt mondja, hogy ő csak egyedül ment az utczán és sem­­mit sem látott. A kir. ügyész szintén vádlott javára szól és fölmentetését kéri, mindazáltal a törvény­szék Pavlasz Józsefet a lopási kísérletben bűnösnek mondja és 2 havi börtönre ítéli. A kir. ügyész vád­lott javára felebbez. (A városligeti színkör­ apró ba­jainak egyikét képezi azon eset, mely ma a törvény­szék előtt tágyaltatott. A rendőrség nemrég egy gyanús egyént kerített kézre, ki a Hermina téren 4 tekercs nagy kötelet akart eladni. A gyanusított és csakugyan bűnös egyén a königgrätzi származású Strass Antal, a városligeti szinkör diszítője. Miklóssy Gyula tanúképen beidézett szinigazgató deponálja, hogy csak Strass befogatása után tudta meg, miszerint nála lopás követtetett el. Azon szoba kulcsai, hol a kötelek voltak, a zsinórmester őrizetére voltak bizva s igy a lopás csak betörés utján s énnek idején történhetett. Az eltolvajlott, de azóta már megkerült kötelek értékét 200 forintra becsüli. A Vádlott töredelmesen bevallja tettét, melyet állítólag szükségből követett el. Ő nem törte föl a szoba ajta­ját, hanem nappal mikor a szoba nyitva volt, ledobta a négy tekercset az ablakon át s onnan egy ember segélyével elvitte a városba. A négy te­kercs értéke, mint vádlott állítja, nem 200, hanem legfölebb 50 fit.­­ A kir. ügyész vádlott ellen két havi börtönt indítványoz, a törvényszék azonban Strass Antalt 3 havi börtönre ítéli. (Vén gonosztevő.) Simon Pál, turóczmegyei származású, jelenleg Uj-Pesten lakó varga és ács két héttel ezelőtt 80 forintot tartalmazó tárczát tolvajlott el Lilik István rákospalotai lakos­tól. E miatt ma a törvényszék elé lett idézve, de ma­kacsul tagadta a lopás elkövetését. A vizsgálatnál bevallotta, hogy Lilik elvesztette volt tárczáját és hogy ő azt fölemelte és magának tartotta. E vallo­mást úgy látszik azóta már egészen elfelejtette, mi­után ma ismét más állítással állott elő. E szerint ő egyszer füstölő papirost vett, mely úgy nézett ki, mint az egy forintos bankó. Midőn Lilik meglátta nála a „füstölő bankót“, 40 frtot adott neki, hogy vegyen az ő számára is belőle pár darabot. Hasonló czélból kapta volna a kérdésben forgó 80 ftot is. Ez állítását megc­áfolja károsított Lilik István, ki sem 40, sem 80 frtot nem adott Simonnak. Simont továb­bá még egy másik rákospalotai földmives, Kállai István azzal vádolja, illetőleg gyanúsítja,, hogy folyó évijük 9-én 55 fitot lopott tőle éjnek idején. Simon ugyanis akkortájban többedmagával Kállainál dol­gozott és Kállaival egy­szervben hált. Vádlott ezt is a legnagyobb határozottsággal tagadja és az első esetre vonatkozólag ismételten ellentmondások­ba keveredik. A törvényszék vádlott Simon Pált a kir. ügyész indítványához képest a Lilik István ká­rára elkövetett lopásban bűnösnek mondja s e miatt 6 havi börtönre ítéli, a Kállai István kárára állítóla­gosan elkövetett lopás vádja alól ellenben bizonyi­­tékok elégtelenségéből fölmenti. Vádlott ez ítélet ellen felebbez. (Verekedés.) Az uj-bartyáni országgyű­lési követválasztás alkalmával a korcsmában, hol táncz volt, a férfiak között a leányok miatt vereke­dés támadt, melyet Fajth János községi biró és Kettenekker József törvénybíró le akartak csilla­pítani, de tapintatlan eljárások annyira felizgatták a legényeket, hogy ezek csak most kezdtek igazán garázdálkodni, a bírót pedig a korcsmáros rövid per útján kilökte a korcsmából. A verekedők közül ma a pestvidéki bünfenyítő törvényszék Petrányi Pált 2 havi, Petrányi Györgyöt, Aláz Józsefet, Fajth Györ­gyöt fejenként 6 heti fogságra, a bírákat pedig tete­mes pénzbírságra ítélte. (Víg fegyencze­k.) Szabó Miklós István, Szigeti Simon és K­a­j­á­r­­ Imre a szegszárdi börtönben ülő fegyenczek, mivel egy ideig jól viselték magukat, a megyei könyvnyomdában mint munkások alkalmaztattak. Tavaly Szilveszter­napja délutánján Szabó társait azon nyilatkozattal lepte meg,­­ hogy ő a főispán lakásából három palaczk champagnei és 29 palaczk szegszárdi bort lopott el, hogy az év utolsó estéjét vígan tölthessék. Öt óra után visszamentek börtönükbe, s ott dohány­zás és borozás között oly hangosan mulattak, hogy a társalgás végre kihallatszott az udvarba. Az őrök erre a börtönbe siettek, és a vigadozó rabokat a sie­tett mulatságon érték. A tettesek a lopásért 6, illető­­­leg 4 havi börtönre ítéltettek. a V. napló táviratai. (Ered. sürg.) Fiume, oct. 8. A rendőri vonat ma este — nagy tömeg által élénken üdvözöltetve — Fiuméba megérkezett. Bécs, oct. 8. Az állattani kabinet első őre Frauenfenfeld rövid betegség után meghalt. Róma, oct. 8. Valótlannak nyilvánittatik azon hír, mintha a külügyminiszter Monzába ment és ott Károly porosz herczeggel értekezett volna. Berlin, oct. 8. A német császár e hó 16-án érkezik Bécsbe. Berlin, oct. 8. A »Prov. Corr.« írja: Ha a szükség úgy fogja kívánni, a kormány a római túl­kapások megalázása vagy megtörése végett a leg­szigorúbb eszközöket fogja alkalmazni. Nagyon ajánlható, hogy a katholikus népesség óvakodjék az országgyűlési választásoknál az ultramontánok számát szaporítni. Prága, oct. 8. A várostanács ülésében Ben­­dtner és Zappert bizottság kinevezését indítványo­­zák, ő felsége kormányra lépése jubilaeumának al­kalmából egy nagy ünnepély rendezése végett. Bern, oct. 7. A berni kormány a jurabeli ka­tholikus községekben a nyilvános isteni tisztelet szervezésére vonatkozólag rendeletet adott ki. Hága, oct. 7. A második kamara elfogadta azon törvényt, melylyel az ezüstpénzek további ve­­retése 1874. május 1-ig felfüggesztetik, s erre elna­polta magát. Róma, oct. 7. Az „Osserv. Romano“ megc­á­folja a „Spen. Ztg“ azon közlését, hogy a Vatikán a sept. 20-ki ünnepély alkalmából előfordult népde­­monstrátióra vonatkozólag az osztrák és franczia, kormányokhoz jegyzéket intézett. — Gr. Rasponi véglegesen átvette a palermói megyefőnökséget. Trianon, oct. 7. A mai tárgyalás végeztével élénk figyelmet keltettek a jelentés azon helyei, me­lyek a Regnierrel való esetre és Bourbakinak Metz­­ből való elutazására vonatkoznak. A „Francais« szerint Garibaldi Párisba érkezett. Athene, oct. 7. A király a fiatalabb herczeg­gel Corfuba utazott, hogy a Brindisin át hazatérő királynét fogadja. Bécs, oct. 8. (Zárlat.) Hitelrészvény 221.50 — Államvasut 330.50. — Galicziai 214.—. — Rente 69.30. — 1860-diki 101.75. — 1864-diki 135.—. _ Ezüst 107.-------London 112.80. — Po­rosz pénz­utalvány 169.50. — Török sorsjegy 61.45 Angol-osztrák 160.—­. — Lombardok lbu.ou. — Tramway 185.-------• Hitelsorsjegy 166.— — Na­poleondor 9.04.50 — Arany 5­47.-------Frankfurt 95.65.------Ausztr. Maklerb. —.---------Váltóbank -----------Franczia-osztrák —.— — Pesti bank — —. Union 127.— Bécs, oct. 8. (Hív. zárlat.) Magyar földte­­herment. kötv. 75.--. — Salgó-Tarján 108.—• — Magyar hitel 122— — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 149.—. — Magyar keleti vasút 65.— — Magyar sorsjegy 79.75. — Magyar földhitel 51.50 — Magyar vasúti kölcsön 95.—. — Anglo­­magyar 47.50. — Franco-magyar b. 35.50 — Al­föld 145.------Magyar északkeleti vasút 110.—• — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 66.— — Tiszai vasút 192.—. — Municipal-bank 20’—. — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 8. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 166.— Évjáruléki pa­pír 61.—Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 228.50 Osztrák államvaspálya részv. 340.75. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 66. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfoly­am Bécsre 102.50. — Amerikai 1822-re 96.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 168.—. — Évjáruléki papir 61.—. — Osztrák bankrészvény 990. — Osztrák hitelrészvény 232.50. — Osztrák államvr.spálya részv. 35150. — 1864-diki 145.50. — Galicziai 221.75— Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — . Utóbörze 233.—. Pária, oct. 8. (Kezdet) 3°/á­csjárad. 58.25 OlasZ járad. 61.85. Credit mobilier, 370.------Osztr. napra —.------Consulok —.—. Ejssafenyugoti pá­lya 770.—. — 4­­2 % -es járadék 77.50. Állam vas­pálya 756.—. — Lombardok 368.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pá­lya —.—. — 1871-diki kölcsön 93.15.— 1872-iki 92.17. Páris, oct. 8. (Zárlat.) 3% járadék 57.85 — 41/, •/„ járadék 81.65. — Olasz járadék 62.10. — Credit mobilier 371.—. — Lombard 372.—. —• Állam vaspálya 763. — Koronajószági zálogle­velek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön 92.90. — 1872-diki Berlin, oct.. 8. (Kezdet.) Galicziai 97.50. — Lombardok 94.75. — Ezüst jöved. 65.25. — 1860-as 90.75 — Bécs 88.18. — Romániai 36.50 — Államvaspálya 198.50. — Papirjövedék 62.25. — Hitelsorsjegyek 131.—. — 1864-ki 83.75. — Hi­telrészvény 132.50.— Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 94.75.— Lombard 96.—. — Ezüst jövedék 64.—. — 1860- ki 90.—. — Bécs 87.25. — Romániai 36.50. — Ál­lamvaspálya 201.25. •— Papirjövedék 60.75. — Hi­telsorsjegyek IOS’56. — 1864-diki 83.—. — Hitel­részvények 133.75. — Magyar sorsjegy 48.75. Berlin, oct. 8. Busa 88 ’A 85V«, 84.25 rnze 60—. 593A. 613/*. — Zab .' 6V* 52.72. — Olaj 19Va- - 1998, 19.'A 217*., Szász 25.-------20.18 Bécs, oct. 8. Búza 7.50—800, Rozs 5.75 —5.20. — Árpa­­7.30—3.80. — Zab 400. — Rep­­czeolaj 20.—. — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 7. Búza 2, liszt 6, kuko­­ricza 3 pennyvel magasabb. Borcaxié, oct. 8. Búza 263. — Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.2A, 23.‘/a. — Szesz 23.V3 23. y, 19. 25. — München, oct. 7. Búza 8.07.— Rozs 5.45. Árpa 527. — Zab 3.39. — Bükkor 4.47. — Kender 8.48. — Repcze 8.20. Amsterdam, oct. 7. Búza 359.—. 361 — Rozs, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37.—, 3975. Rohrschach , oct. 7. Búza magyar első min. 39 V2, orosz 38’A—40. Szent-Péter­vár , oct. 7. Rozs 8.40. Köln, oct. 7. Búza 9.10'A. 9.06 rozs 6.12 —. 617—, olaj 11‘A.­ 11'A Antwerpen, oct. 7. Petroleum 41.25. Maw York, oct 7. Liszt 6.95. KÖZGAZDASÁG. A kormány erdő üzlete. A határőrvidéki erdő üzletre vonatkozólag a „Reform“ több adatot közölt, melyet a pénzügymi­nisztertől vett következő helyreigazítással világo­sít fel : A „Reform“ f. évi október 4-diki számában megjelent s onnan több lapba átvett azon közlemény­re, mely a kormány erdőüzleteit tárgyazza, szolgál­janak fölvilágosításul a következők : A kincstár nyilvános ajánlati tárgyalás mellett Pollák Bernáttal 1872-ik év elejétől számítandó 10 évre szerződést kötött a máramarosi erdőkben ter­melendő évenkint vagy 12 millió köblábra menő fenyőszálfa és fűrészáru eladására, és pedig oly árak mellett, melyek magassága az üzleti körökben föltü­­nést keltett, s csakis az akkori igen jó üzletviszo­nyok mellett voltak fölajánlhatók. Az 1872-ik évnek első fele a faü­zletre nézve még mindig kedvező lévén, Pollák a rendelkezésére bocsátott fát rendesen átvette s árát az üzletben meg­fordított pénzből rendesen fizette. Augusztustól kezdve azonban a faüzlet fokoza­tosan s annyira hanyatlott, hogy Pollák már septem­­berben kénytelen volt az általa át nem vett, de szerződés szerint dec­ember végéig megfizetendő fa­áraknak befizetésére halasztást kérni, mi neki tekin­tettel a vázolt viszonyokra s nem egy méltánylást érdemlő körülményre, a késedelmi kamatok megté­rítése mellett meg is adatott. A folyó év tavaszán, mikor a fának a raktá­rakba szállítása megindittatott, Pollák is szorittatott, hogy a raktárakban fölhalmozott fát átvegye, s azt onnan elszállítva, az úton érkező fának helyet csi­náljon. Pollák igyekezett is megfelelni kötelességé­nek mindaddig, míg tiszamenti raktárai teljesen megteltek, s a fának különben is igen alászállott ke­lendősége a májusban beállt hitel- és pénzválság foly­tán szintén teljesen megszűnt. Ez időtől kezdve azonban csak vontatva s mindig apadó mértékben felelt meg kötelezettségé­nek. Ilykor a bocskói és bástyaházi faraktárak any­­nyira túlteltek, hogy azokban az erdőkből megindí­tott s még mindig nagyban érkező fát elhelyezni nem lehetett. A dolog oda jutott, hogy a kormány teljesen jogosítottnak érezhette magát Polláknak a szerződést, biztosítéka levonása mellett, fölmondani. Kérdés csak az volt, vajjon összhangban állt volna-e ez a kincstár érdekével? A kormány úgy találta, hogy nem. A pörlekedni kívánók, illetőleg kényszerülők által bármi körülmények közt is bőven található ürügyek alatt ugyanis Pollák a kincstárt előreláthatólag pörbe fogta volna, melynek minden valószínűség szerint hosszabb tartama alatt a pör tárgya, a fa, korhadásnak átengedve, értéktelenné válhatott volna, s a per mikor és miként bevégezte­­tésének bizonytalansága mellett a túltett rakpar­tokkal szemben a továbbtermelést beszüntetni, több ezer szegődött munkástól a keresetet megvonni, azokat a jövő nagy kárára a kincstártól elidege­níteni kellett volna. De föltéve, hogy a koc­káz­­tatott per a lehető legrövidebb idő alatt befejez­hető és pedig a kincstár javára befejezhető lett volna, kérdés: mit nyert volna általa a kincstár, s mit te­hetett volna továbbra a kormány. A meg­levő fa­készletre s a szerződési idő hátralevő éveiben még termelendő tömegre új árverést kellett volna hirdet­nie, s az így elért és a Pollák-féle szerződés árai közötti különbözetét Pollákon keresnie. Igenis ke­resnie, mert megvétele lehetetlen lett volna. A hitel­válság folytán beállott, s a rosz­termés folytán fo­kozódott pangás mellett ugyanis előre lehetett látni, hogy új vállalkozó vagy épen nem jelentkezik, vagy ha igen, úgy az előbbi vállalkozó kárára tartott ár­verés czélját ismerve, oly alacsony ajánlatot tett volna, a­melyet elfogadni már azért sem lehett vol­na, mert a kétségtelenül nagy árkülönbözet végre is a kincstár kárára esett volna, miután a kerekszám­ban évenkint két millió forintra terjedő üzletnél be­állható s 50 °/c -on aligha alul maradó csökkenésnek megfele egy milliónyi évi veszteséget Pollákon meg­venni nem lehetett volna. Az ily eljárásnak vége egyfelől egy oly vállalkozónak tönkretétele lett vol­na, ki ha a szerződés megkötésekor előre nem látha­­tott s általa elő nem idézett valóban rendkívüli vi­szonyok be nem álltak volna, a kincstárnak tetemes hasznára leendett, másfelől meg a kincstárnak nagy­mérvű megkárosítása. S vájjon kedvező lett volna-e az eredmény azon esetre, ha a kormány, előrelátva az új árverésnek végre is csak a kincstárra, háramolható rész követ­kezését s ennek folytán minden további kártérítési igényről lemondva, beérte volna a biztosíték visszatar­tásával ? Ez esetben oly áron kellett volna túladni a jelenlegi, legalább egy évi termelésnek megfelelő­­ tömegen, a­milyen épen elérhető lett volna, s mely a fenebb már rajzolt kedvezőtlen viszonyok mellett sokkal alacsonyabb leendett, semhogy a származott veszteség kiegyenlíthető lett volna a biztosíték vissza­tartásával. Mindezeknek szem előtt tartása okozta, hogy a pénzügyminisztérium, a szerződés erőszakos fölbon­tását mellőzve, oly megoldást létesített, mely a kincs­tár érdekeinek egyedül felel meg. Új szerződést kö­tött ugyanis Fóliákkal, mely szerint ő az előbbi szer­­ződés alól föloldatván, kötelező magát az 1872-ről visszamaradt s folyó év október hava végéig az er­dőkből kiszállítandó szálfát s az addig készítendő fű­részárut a jelen év folytán s a jövő évi ápril végéig átvenni és saját költségén kincstári őrizet alatt tar­tandó tiszai raktárakba elszállítani, s az eredeti szer­ződésben megállapított árak szerint megfizetni, mit ha a megállapított időhatárok szerint nem tenne, a kormány jogosítva van magát a különben is őrizete alatt tartott s e szállítási költségekkel már is értéke­sebb fának eladása által kielégíteni, s a netán mutat­kozandó árkülönbözetet illetőleg magát az eredeti szerződés idején letett s most is egészben visszatartott biztosítékból kártalanítani.­­ E biztosíték ugyanis csak akkor fog a vállalkozónak kiadatni, ha az imént leírt kötelezettségének teljesen megfelelt. Hogy mily áldozatába kerüleni Polláknak vállalkozói hi­telének megmentése mellett, letett biztosítékát telje­sen visszanyerhetni, azt a faüzletben jártas ember már ma is ki tudja számítani. Nem maradhat itt c­áfolat nélkül az idézett közlemény azon állítása sem, hogy a pénzügyminisz­ter Pollák kedvéért,hogy ez az árakat magasan tart­hassa, az ungvári kincstári erdőket már tavaly hasz­nálatlanul hevertette, mert a­ki az unghvári erdők viszonyait ismeri, az tudja, hogy az ungvári erdők­ben, melynek 80°­ o­ka bükkös oly kevés fenyőfa van, hogy bár az illető állatok túlélt koránál fogva azok a tetemes évi fanövedéki veszteség kikerülése vé­gett 20 év alatt letarolandók és felújítandók, az évi fenyőfatermés mégis egy millió köblábnál, tehát a marmarosinak V,­ részénél többre nan megy, és ennél fogva a m­áramarosi fenyőfa jelentékeny kon­­kurrencziát nem csinálhat, és pedig annál is kevés­bé, mivel az ungvári fát vizen csak Ungvárig lehet szállítani, onnan p­edig vasúton kell tovább vinni, vasúton azonban szálfát szállítani tudvalevőleg ki nem fizeti magát, mivel rendes viszonyok közt Ung­­vár és környéke maga elfogyasztja az ottani évi fe­­nyőfatermést. Bizonysága ennek épen azon körülmény, hogy az ungvári faraktárban 1872-ben nagyobb készlet sohasem találtatott, mert a lehetőség határáig kiter­jesztett termelés mellett a kereslet oly nagy volt, hogy a vevők a leérkező tutajokra vártak, s a desz­kát közvetlenül a fűrész alól vitték. Igaz, ez ma nincs úgy, mert a pénzválság hullámai az ungvári szerény piaczot is elborították, s ennek folytán a folyó évi majdnem egész fatermés, a többszöri el­adási kísérlet daczára, ma is az ungvári raktárban vevőre vár. Az elmondottakból minden elfogulatlan be fogja látni, hogy a máramarosi faszerződés föloldá­sánál a pénzügyminisztérium előtt egyedül a kincs­tár érdeke állott, de ha a vállalkozó irányában né­mi méltányosság is vezette volna, az által sem tett volna egyebet, mint azt, a­mi rendkívüli viszonyok közt nemcsak minden magánzónak, hanem még in­kább a kincstárnak saját jól fölfogott érdekéből fo­lyó kötelessége. A kincstári szerződésekben ugyan szabály sze­rint ki van mondva, hogy a másik szerződő fél sem­minemű körülmények között sem tarthat igényt bér vagy árleengedésre vagy egyéb kedvezményre, és­pedig azért, nehogy a szerződő felek költött ürü­gyek alatt is követeléseket támaszthassanak, kine zárt folytonos perlekedéssel zaklathassák; de azért a kincstár épen úgy, mint a magánzók is, hivat­va van, szerződő felei iránt méltányosságot és em­beriességet gyakorolni akkor, midőn csak önhibá­jukon kívül „vis fortuitus major“ folytán oly szoron­gatott helyzetbe jutottak, hogy ha szerződési kötele­zettségeik szigorú megtartására szoríttatnának, meg kellene semmisülniük, a summum jus summa in­juria az államra nézve is igaz. Mivé lettek volna pél­dául két éve és tavaly az árvizek és rész­termés folytán kárt szenvedett bérlők, ha a kincstár a szer­ződés szavaihoz szigorúan ragaszkodva, az indokolt méltányosságot nem gyakorolta, hanem azokat egy csapással tönkre tette volna ? Nagyrészben koldu­sokká, s ma annyi százezer hold termékeny föld parlagon heverne. Hogy a végvidéki erdőüzlet-társulat miről ta­nácskozik és mit szándékozik tenni, arról a pénz­ügyminiszternek tudomása nem lehet, ki egyéb­ként ezen vállalat irányában sem követett s kö­vet más elveket, mint a­melyeket az államérde­kek szempontjából követni kötelessége, s a­melyektől vezéreltetve hozzájárult az ő felsége elé terjesztett azon javaslathoz is, miszerint a végvidéki erdőüz­let-társulat a folyó évi október 1-én fizetendő m­á­­s­o­d­i­k részletnek letevésétől annak tíz egyenlő évi részletben, 6%-os kamatokkal való lefizetése mellett fölmentesnek. A közelebbről érdeklődök részére legyen meg­mondva, hogy a consortium fölség folyamodására vonatkozólag a zágrábi katonai parancsnok és a pénz­ügyminiszter közt egyértelműség volt és van arra nézve, hogy a bár nagymérvű, de időleges baj nem szolgálhat alapul a szerződés határozmányainak az egész szerződési időre kiható megmásítására, egyet­értésben voltak és vannak továbbá a tekintetben is, hogy a haladók megadása nagyon is indokolt, és pedig nemcsak a vállalkozóknak, de magának a vállalatnak s azon oly igen jelentékeny kereskedelmi ágnak ér­dekében is. Nézeteik csak alárendelt pontokban vol­tak egyelőre elágazók, s az eldöntés elvégre is egyet­értésükkel történt. Vegyes hírek. (Az időjárás.) Az ország több helyéről ! Írják, hogy az esőre már nagy szükség volna. A ta­­­­laj nagyon száraz s kemény, — s a mezei egerek roppantul szaporodnak. — Belényesen a múlt na­pokban közel három óra hosszáig hó esett. (Magyar kincstári jegyek.) A „N. Fr. Pr.“ Pestről ezeket íratja. Többször feltűnt, hogy Kerkápoly, ki már 1871-ben országgyűlési határozat által fölhatalmaztatott 15 millió értékig kincstári jegyeket kibocsátani, apró hitel­műveletek­­ben mindig a lealázóbb és körülményesebb zálogüz­letekhez folyamodik, holott ugyan­ezen czélt ké­nyelmesebben érhetné kincstári jegyek kiadásával. E rejtély megoldása abban van, hogy a kincs­tári jegyeket nem kedvelik. E papiros ugyanis igen kevéssé mozgékony, minthogy nem igen szíve­sen fogadnak hathavi felmondási időre szóló értéke­ket, továbbá azért, mert a 40­ %-os kamatozás nem igen kecsegtető dolog ma, midőn a pénz oly drága. Ezen körülményeknek tulajdonítandó, hogy a forgalomban levő kincstári jegyek soha sem emel­kedtek 5,5 millión felül és ez is csak akkor történt, mikor a földhitel részvénytársulat ala­­píttatott és tőkéjével nem tudott jobbat tenni, mint hogy négy millió forint áru magyar kincs­tári jegyet vásároljon. A nevezett intézet ezzel alkalmasint a magyar kormány jóakaratát akarta magának biztosítani. Midőn a fizetés határideje le­járt, Kerkápoly úr azt hitte, hogy az üzletet pro­longálhatja, de az intézet ez ajánlatot nem fogadta el; azóta a forgalomban lévő kincstári jegyek ösz­­szege 1.400.000 és 1.600.000 ft közt váltakozik, tehát átlag csak másfél milliót tesz ; a többi 13 és fél millió a pénzügyminiszter pénztárában hever. Üzleti hírek. A budapesti gabna-és érték­tőzsdéről. Október 8. A gabnaüzletben lany­ha hangulat és csekély vételkedv daczára a tiszta búza árai változatlanok maradtak; eladatott: tiszai 600 vm. 87 ints 8 frt, 500 vm 86 ints 7’90,400 vm. 85 mns. 7.85, 400 vm. 84 fns. 7*70, 500 vm. 84 fps 7­ 62, 300 vm. 83 mns 7­ 55, 400 vm. 83 fns 7.52, 1000 vm. 82 fi’B 7’35, 200 vm. 82 fns és 200 vm. 82 fns 7‘45 franco a malomból, 500 vm. 81 fns 7­5. bánsági 600 vm. 84 fns 7.40, 400 vm. 84 fns 7*90. Káposzta-repcze 300 m. 150 f­ts 10.50 készpénzül. Az esti börzén anglo-bank részvényei 46.75 és 48 között változtak, és lanyhán 46-50-en maradtak. Időjárás: szép. — Vízállás: 5' 5". Hévmérő -1- 17. — Légsúlymérő: 28' 7. Arad, okt. 4. A lefolyt héten derült és enyhe volt az időjárás. Az eső elmaradása miatt a gazdák már már komolyan aggódni kezdenek, miután a teljesen kiszáradt földben majdnem teljesen le­hetetlen szántani. — A hangulat valamivel szi­lárdult a gabnaüzletben, a jó kereslet azonban csakis a búzára szorítkozik, mig a többi gabnane­­műek elhanyagoltainak. Búza 81 fös 6 frt 25 kr. 82 fns 6 frt 40 kr. 88 fns 6 frt 65 kr. 84 fns 6 frt 75—80 kr. vámmázsánkint. Rozs mérője 4 frt 25— 50 kr. 80 fontonkint. Árpa mérője 2 frt 95—3 frt. 70 fontonkint. Kukoricza idei 3 frt 80—90 kr., ta­valyi 4 frt 50 kr. vámmázsánkint. Zab 3 frt 60—70 kr. bécsi mázsánkint. Szesz ára valamivel alább szállt, 70— 71 kr. fokonkint hordóstól. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések, árlejtések. Holicson nov. 4-én néhai Nittel Anna zsellérbirtoka (2500 ft.) — Mosonyban nov. 3-án Ribits Jakab és neje kis háza (1000 frt.) — Verseczen okt. 30-án Katanits István ingatlana (2808 frt.) — Sz.­Lászlón (Zala) nov. 20-án Tuboly Viktor és Luiza ingatlana (4622 frt.) — Nagybecskereken nov. 4-én néhai Pilges Váza és társai ingatlana (1100 frt.) Csődök: Bernstein Ignácz kis-váru. ellen ; perügyelő Kovács Zsigmond. — Rekk Vila 100 pesti szücsmester ellen; bejes. nov. 3. 4. 5-én; pe­r­­figyelő Baintner Imre. — Guth Salamon nagyk­á­rolyi lakos ellen; perügyelő Szabó Antal. V­i­ss 4 11 ft­g. October 0 fölött időjárás 8 Pesten . . . . 5' 5" száraz „ Pozsonyban ... 4' 2" felhős „ Máramaros-szigeten . 2' 9"' „ „ Szathmáron ... 0' 0'* száraz „ Tokajban ... 0' 4" ködös „ Szolnokon ... 0' 3" felhős „ Szegeden ... 0' 1“ „ „ Aradon .... 3' 6" „ „ Nagy-Becskerek . . 1‘ 5" „ „ Bezdánban ... 0' 0" „ „ Verbászon ... 0' 0" „ „ Eszéken . . . . 2’ 0" száraz „ Mitroviczon . . .­­ 7" „ „ Sziszeken . . . 4' 6“ „ „ Zimonyban ... 6' 3" ,, 5 O­ Orsován ... 4' 4*' felhős NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, oct. 9 én adatik : MIGNON. Regényes opera 3 felv* Goethe »Meister Vilmos ta­nuló éveit czimü regénye után irták : Carré és Bar­bier. Fordította Ormai F. Zenéjét szerzette Thomas. Személyek: Meister Vilmos — — Stéger. Lethario — — — Odry. Laertes — — — Ormai. Fridrik — — — Halmi. Jarno — — — — Kőszeghi. Antonio — — — V. Kovács. Mignon — — —­ Hauk Minnia k. a. Philene — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, oct. 9-én adatik : A szép Diego Vígjáték 3 felv.-ban. Irta Moreto. A spanyol eredeti után fordította Beksics Gusztáv. Don Tello, öreg — — Komáromi Don Juan — — — Nagy Donna Inez,­­ m .. . . • Beksicsné B. Donna Eleonora,­ don Tell° leány Molnárné Mosquito, bohócz — — Vizváry Beatrix, szobaleány don Tellonál Szigligeti J. Don Diego — — — Náday Don Mendo — — — Eöri Lope, ) , — — Tóth J. Martin,­­ Szolgák —­­ Nádor B. Egy szobaleány — — Mészáros I. Történik Madridban, a XVII. század elején. Kezdete 7 órakor. MIKLÓS­Y-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, oct. 9-dikén adatik: A szerelmes pap. Vígjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. NVKLT-TER. 160 A legolcsóbb forrás 1128 elegáns lintorok legjutányosabb áron leendő beszerzésére, kicsinyben és nagyban, a butorárverezési teremben, kishiduteza, 4 sz. 1. emelet a »Vadászkürt« szállodával rézsut. A budapesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése oct. 8-án.­­ ________ ______ , 4 Sj | üg | g› Értékpapír «n | adva tartva Értékpapír « | adva tartva Érték papir «| adva tartva ________________ma­ I_______________ _________________________________al_________ Államadónaájr. Magy. vasúti kölcsön . — 95 85­­6 50 . Festi koros. ba. 500 775 — 785 — Spodium és paontUnt. , 800 165 — 170 — _ gömöri államvasuta­r Pesti iparbank 800 510 — 515 — Szeszgyár 1. magyar . . 500 175 — 185 — „ záloglevél 5% . 159-------— — . Pesti-Budai kéz- Dräsche kom­én­ia tégla . 800 188 -- 188 — „ sorsjegy kib­aBn. 150 7­­85 79 75 réüvesbank . 100 78 — 74 - Magyar ált. kőszénbánya 800 ------------------1871- ki magy. államkötv. -- 88 50 89 — . Pesti egyletbank 70 38 -- 37 — Varietés részvény sam­hán 100 — — —„ 1872- ki magy. államkötv. — 86 50 87 — „ Pesti zálogként. 60 — — — — Ált. Waggon karet. tára. 80---------------- _­l­öldteherm. kötv. magy. — 75 — 75 50 „ Bir.t. e.hitelint. 50 55 — 56 — Alagút.........................................105 10* — K­á _ T .1867. ka. —-------------------- , «arany. tb. és h. 40-----------------------Téglagyár Szt­endret. . 800 -----------------­, „ temesi _ 78 50 78 — , Debraczeniker. 80-----------------------Téglagyár buda­pesti . . 800 ------------------­„ „ 1807. kz. —--------— — , Temesv. k. és h. 800 -------------------Tégla és mésségett újlaki 800 — — - . _» „ , horv. szt. -----------------— — , I. Erdélyi . . 200 -------------------Téglagyár kőbányai . . 800 155 — ICO — „ „ erdélyi _ 78 — 73 - „ Szegedi forg. h. 100----------------------­Szőllődézs.-válts. ketv. . — 79 — 70 26 , Szerb ideig. bn. 20--------------------­Osztr. ill.-apos. papi. 6% _ 09 — 69 25 Talipdnz., Óbudai . , 100 ------------------- Vlaglm lak. , „ ezüst-kam. 7950 72 75 , Ferencz és J. v. 100------------- — , jan.jul.5% _ , Pélegyhizl . 40--------------------Magyarfüldh. ... — 8071 81 — , „ „ ez«»*, kam. 73 — 73 50 , OSdBUfi . . 40-------------------Ur.gj. jövadékbárcza ~ ~ — ~ ” apr.ok.5% _ , Oraz. központi • jelzálogb. 5'/^ — 79 .. 70 50 Kisorsol. 1860-ból á 500 frt _ tól 50 102 60 Jan-Juli 5% 100 66 50 67 * - » nyugj. bank 8% — — — — ~ „ 1860-reól á 3­00 tVt 5­07 — 108 — , Pesti L ha. igé. 1000 2300 - 2325 — Magy. ált. földhitel «•/, . — 88 _ 88 50 „ 1864-1­51 a 100 frt _ i.4­5­, 135 50 Pest Budai fív* 100 164 — l*S — e — 80 — 80 Pestv. köl 1871-bíl 6®/q _ 65 fa 86 — , „ II. k. 25 14/__ ,49— Pesli kereskedelmi bank. — 8615 88 oj Pa­”, Elbánva!. 100 _ _ ____ Sieben! földhlr 5‘/s% . — — — - — I Kissvények. “ Pest ki­ lváros 100 60 — 55 — Kisbirtokosok földhlt. T% — — —------­I Bizt.-tars.: Atlas viszbiz. 80------------------- , Ezt.-Kac­ei . 40 44 — 48 — ... . . „ g „ i. magyar . . gl5 ggo — 885 — , Erdélyi. . . 30------------------ Blaobbaige*. 1 ” Igaza' : ‘ ' * 800 -------— — h Újpesti . 60--------------------Éjszakkeleti vaspálya 5»1, 800 — — — — ” ?“ti°r''* ' ' ' wo 53» - 340 - , áll bud. pol*. 60 65 - 70 - Kagy. galíciai vasp. 6% 800 - _---------­, 1 esti .... 100 9* — 65 — Malmok : Árpád ... 600 --------------------j. jsrdélyi va»p. 5%. IOO » tímjma . .. soo m _ loS „ Aradi gfa­ . . 500 -------------------- frt «ast ... . 200 - --------------­n iK^jar‘ e e 0t' «0 - „ Blimfele . . . 50o «* — «6- Past-badai láncshid 6°/0 . 100 84 go 85 .w n . . * * 300 1*12 — 155 » Concordia. • • 500 IOO — 315 Borsod-Miekolozi malom. 100 —- — ipLáV ' 100 ------- ------- » Borsod-Miskolta 500 -------------------»«da-peati malom C% . 150 158«. 158- \ aspályák: Pest-Barcsi . 300 __ _ - . Erzsébet... 200 88 - fo - Pannónia gízmalom V 100 — — — — ” ' Mo S08.„ 808 - . Luiza. . . . 100 Ili— 116- Egyes. m. gízh. tan. 0% - 71 _ 78 _ . Budai közúti . 300 70_ 72- , Temesvári gíz. 500 ------------------­» V’i??,? — K0’?a' 100---------------------- , Molnárok-sütök 200 161 — 1«8 — PánBarmeh, K­ülföld-Plumoi . too----------------------- , Hengermalom . 500 700 — 780 — » Északkeleti . soo----------------------- , Viktória ... 800 90 — 95 — Császári arany .... — 5 43 5 45 _ » . -5111. . . • 200 ------------ , I. Buda­pesti . IOO 665 — 570 — Osztr.-magy. * frtos arany — 9 08 9 08 _ » U ErWIyt . . soo---------------------- Budai gyártelep 100 »8 — 30 - 20 frankos arany ... _ 9 00 9 08 » , * * • • 200 ------------------- , Fannonia . . 1000 370 — 380 - Osztr.és magyar ezüst. . _ 107 _ k­750 pudai hegypálya 200­­0 _ 70 . LpItiUraulat, Pesti . . 80 ---------------------Porosz pénztár-barena. . _ 1­69 — 1­69 _ tokok. Által. m. mun. h. M n _ g, gg „ Pesti Cottage . 80-----------------------­I » Angol-magyar . 8 47 110 47 7S Északi magyar 20------------------- VAlMfc. ” Bari!kor.'cslp.' ~ Stuf­zdn, T. magyar . . 500 8*5 — 4­5 - Augsburg 100 d. n. f. után 5 5,5_ M60 » m lU- 25- Sert­shizlSe* 7. ! ! ! 200 1*51 ,88- I S50 M ad föTl'rfV-' *ut 3753 89 - Könyvny. „Athenaeum“ • 300 *25 _ J30 - London 100 font st m f ,52.fj75 : MaÄÄ WO 51- 5150 . ... . S00 6«o_ ,70- «i,auo 100 Ur. frank u! g “»* fZ Klsbiri fölék, 6°---------- „_ « .. . . 180 ---------^ári* 100 franc útin . . » in *1. Artúrt * Npihi L' S0 -- — Gíztajé társ. magy. egy. 80 19 - 20 - 8 10 *5 *n00 : sárs&v “ s ff. 80 «»BnMBrtB. ” Take ésh­iffLol £5 —­­5 50 Gyógyintézet I. magyar. 800-------------------Fradi kér h befizeti ” h n hrcli 50 - ---------------Kereekedő-testűlet épMet« 210 - ~ - - Ar*a *er* b* befi*etésvel - ------------­. Magyar­ aik.b. M ~~ - - Kistoly-fonálgyü, . . . 200 -- -- Hotel részvíny-tár.vág . „0135_*40­1 Nyikere. kiteli. «« ~ ~ ~~ Borevár I. magyar . . 200­­'0 - 105- Schura.«...........................g __ _ -, Pozsonyi hitelb. « =7 == 1 1 300 2~0 = a - svánk 0­ k ~ — ""l Pesi bank 5«)’ *00---------------------- Pozsonyi papírgyár . . 800 ----------------------M.-Viradi ker.­ét Iparbank __ _ ” Pesti népbank : *00---------------- Elma-Murinyi bányatira. — - —-----------'Nyíri kereskedelmi bank _­i . A Pesti pénzv. 100 — -----------------------------------------. • ■ • • *00 7­5 — 80 —■ Sz fehérvári kar. b. befiz. -A Buda-Db néni 80-----------------------Biklyó Tabáni .... 100 110— 11* - „ . ... . „ ' “ 80 — — — ... ” Iparbank P 50 41 — 43 • LehUck-féle vasöntöde . 200 180 — 192 — Reoszemeti kiizp. tak. y __ II Budai kérés. ba­. 100 .“8- 10- Soda-é-. vagy-áru-gyár . 100-------------------200 N­ - Sió — Sóskúti kőbánya ... 100 135 — ,30 — _ , t* ár vám- font- ár vim- V „ „ _ i _ _ font- placzi f int- Ár ráfi. i i t K 8 a J --| mázsánkint nyi mássinkid­ er meny nyi szokás u í mázánkint Bnza bánsz 1 uj. . • • 81 6 90—8 95 54 7 -------7 05 Rozs ........ 80 5 56 —5 65 78/79 —— — * * ’ . . . «8 7 35­ /40 S8 7 45-7 50 Árpa málitának .... ?* 3 60-3 75 78/70 ---------­* tiszai ..... 81 7------716 84 71­ 1-7*0 , eteteste...................... 73 * 15—380 45/46 ----------­’ ...................... 83 7 35 -7 30 80 7 35 -7 49 Zgb.............................................. ____ ’­­ ...................... 85 7 45-7 59 85 7 60-7 05 „ . .___ ~ ----------­’ pesti ..................... 81 8 90 -6 95 84 7------7 05 bakeries»............................. t». 176-185 ----------­* . ...................... 83 7 10-7 15 88 7 25-7 30 B»b ............................ . ------------* 4*0 4*6 * 1 ...................... 85 7 85-7 45 88 7 51-7 55 ...................................................... ................50 , fishermeff* ... 31 7 10-6 15 84 7 2-,-7 80 „.____ w____* .... ~----------­' . . . . 83 7 86-740 06 7 4*5—7 1­0 WS*»» kapes**» . ... 1 „0-6 75 ---------­* . . . 8 86 7 55-7 60 *8 7 65 -7 70 ■ .... s* 5------*19 “ ____ . bawhai...................... 04 — — ** ------— . . ...................... sä — — *s —- — : ...... 87 -............ S*

Next