Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-18 / 240. szám
lid, ha a robot egyszerűen és minden váltség nélkül töröltetnék el, mintsem a robot meghagyassék olyformán, hogy megváltható legyen. Krsnjavi, Horvat Mirko és Brlics a tvjavaslat mellett szólalnak fel. (Ered. strg.) Zágráb, oct. 17. A mai gyűlésen a közmunkaváltság felett igen érdekes vita keletkezett. Minthogy itt nem lehet szó pártkérdésről, a centrum több tagjaés az egész szélső bal határozottan a tvjavaslat ellen nyilatkozott. Mrazovics kiválólag mellette, Jakics pedig ellene beszélt a tvjavaslatnak. Ez utóbbi kettő Zágráb képviselője. — Russevics védelmező az előterjesztményt Makanecz megtámadásai ellen. — Holnap folytatják a vitákat. Bécs, oct. 17. A német császár m. d. u. 1 óra 15 perczkor St.-Pöltenbe érkezett s ott császár-király ő felsége által fogadtatott. Az uralkodók szívélyesen átölelék és üdvözlék egymást. Császár-király ő felsége kezet nyújtott Bismarkngnek és a német császár kíséretét melegen üdvözlé. A hatóságok főnökein kívül Binder püspök és a székeskáptalan is jelen volt. Reggelizés után történt az elutazás Penzingbe, hová az ünnepiesen diszített udvari vonat 3 3/4 órakor érkezett meg. — Rudolf koronaherczeg, a főherczegek (porosz egyenruhában), Lipót bajor herczeg, Ratibor, Putbus és a weimari herczegek, a német követség, a helytartó és számos előkelő személy várta itt a felségeket. A német császár a legmelegebben üdvözlő Rudolf koronaherczeget kezet nyújtván annak. A disz-század megszemlélése, s a főherczegek és kiséret bemutatása után az uralkodók — a nagyszámú közönség által élénken üdvözöltetve — Schönbrunnba mentek. Vilmos császár saját austriai, Ferencz József császár-király pedig saját porosz ezredének egyenruháját viselő. Legújabb rendelkezések szerint a német császár még szerdán is Bécsben fog időzni. Bécs, oct. 17. A mai »Wiener Abendpost« Írja: Bécs város népessége ma a német császárt és porosz királyt mint uralkodója vendégét üdvözli a birodalmi főváros falai közt. Vilmos császár csatlakozik azon uralkodók utazásához, kiket a közkiállítás vezérelt körünkbe; azonban bizonyára nem volt szükség semmi külső indító okra a végett,hogy a császár ezen elhatározása előidéztessék. I. Vilmos császárnak a mi császári udvarunknál való látogatásában csak világosabb és némi tekintetben symbolikus kifejezést nyer az, ami a két szomszéd állam és azok népei közt immár teljesült, az csak megerősíti a kölcsönös barátságot és rokonszenvet, melyek mindkét birodalom üdvére a régi ellentétesség és ellenszenv helyébe léptek, az megpecsételi ama viszonyt, mely Ausztria-Magyarországot és Porosz- Németországot egyenjogúvá teszi s egymás mellé állítja; de egyszersmind azok közös érdekében és szükségleteiben, azok törekvéseiben és polgárosító feladatukban szilárd és tartós együvétartozási köteléket hoz létre. Nem oly könnyen jött létre nemesebb alapokon népek nagy szövetsége ; nem oly könnyen szolgált az nemesebb czéloknak ; mindkét részről lemondást követelt a régi előítéletekről, szabad és nyilt pillantást a tényekbe és a század igényeibe; az szakított a történelem élő hagyományaival, a népszerű szenvedélyekkel, melyek a még élő nemzedékre súlyos áldozatot róttak; azonban e szövetség a béke szent zászlója alatt jött létre ; nemcsak a két birodalom békéje mellett, melyek a heves néptusákban annak áldásait felismerték, hanem Európa békéje mellett. A béke kezessége mellett a két birodalom közötti viszony egyúttal a szomszéd államokra való ama vonzerővel jött létre, mely Európa helyzetének ma nagyobb biztonságot nyújt, mint bármikor annak előtte. A minden erőszakos zavart kizáró és eltávolító, a fentartó és valóban conservatív gondolat állandó hajlékra talált. Ez értelemben üdvözöljük mi császárunk felséges vendégét, vajha a politikai czélok látogatása közvetlen indokán kívül rejlenének; politikai következmények azzal természetszerűleg vannak összekötve; azonban austriai értelemben minden esetre illőnek találjuk, az ősz uralkodót, a mi császári urunk barátját, hódolatteljes és meleg rokonszenvünk hazafias érzelmének kifejezésével üdvözölni. Versailles, oct. 17. A nemzetgyűlés majoritásának küldöttei ma vették tudomásul a Salzburgban járt alkudozók közléseit. Chambord gróf szavai alkalmasaknaklátszanak a legközelebb felmerült nehézségek elhárítására; úgy látszik, az egyetértés Chambord gróf és a monarchikus töredékek közt ma teljesen helyreállt. Zágráb, oct. 17. A tartománygyűlés harmadik olvasásban elfogadta a választási szabályok kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot; a csendőrség illetményének szabályozása iránti tárgyalást elnapoló, és erre megkezdi a közmunka-váltságra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Pária, oct. 17. A „Journal Offícies“ mai száma nyolcz megyefőnök állomásának felcserélését, számos alpraefecti kinevezést, és a katonai területi hőosztályok szervezésére vonatkozó rendeleteket közöl. — A »Siécle“ írja, hogy a nemzetgyűlés többsége biztosítva van a monarchikus tervek ellen. Triest, oct. 17. A polgármester tudata a helytartóval, hogy dr. Dorn beiktattatott a városi választók lajstromába. London, oct. 16. A spanyol pénzügyminiszter megbízá londoni pénzügyi ügynökét, hogy a jun. 30-kan már lejárt szelvényeket fizesse ki a kötvénytulajdonosoknak. Bukarest, oct. 17. Az itteni helyhatóság — fejedelmi jóváhagyással — 7 millió frank kölcsönt akar felvenni, a városi javadalmak elzálogosítása mellett. Vállalkozók ajánlatai mától számítandó 30 napig fogadtatnak el. Corfu, October 16. Olga görög királyné az »Amphytrite« gőzösön Brindisiből szerencsésen ide érkezett. Báró Pottenburg Corfun utazva át, Athénébe megy. Triest, oct. 16. A 3-dik választókerületnek a kir. tanácsba való mai választásánál 1556 szavazat adatott be; ebből 1103 szavazattal Nabergot választatott meg. Prága, okttóber 17. A „Nar. Listy“ arra szólítja fel a választókat, hogy tartsák vissza a jeleiket a tartománygyűlésbe való belépéstől. A vidéki kerületekben megejtett legutóbbi reichsrathi választások hivatalosan kimutatott eredménye azt tanúsítja, hogy a vegyes lakosságú kerületekben a cseh választók sok esetben németjelöltekre szavaztak. Bécs, oct. 17. (Zárlat.) Hitelrészvény 217.— — Államvasut 327.50. — Galicziai 211.—. — Rente 68.45. — 1860-diki 100.25. — 1864-diki 132.50. — Ezüst 107.50 — London 112.90. — Porosz pénzutalvány 168.25. —— Török sorsjegy 53.— Angol-osztrák 147.50. — Lombardok 160.50. — Tramway 166.-------. Hitelsorsjegy 162.— — Napoleonder 9.08.— — Arany 5 52.-------Frankfurt 95.40.-------Ausztr. Mahlerb. —.—■ -— Váltóbank ---------Franczia-osztrák —— Pesti bank —. Union 117.50 Bécs, oct. 17. (Hív. zárlat.) Magyar földteherment. kötv. 73.—. — Salgó-Tarján 106.—. — Magyar hitel 113 50 — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 140.—. — Magyar keleti vasút 62.50 - Magyar sorsjegy 76.75. — Magyar földhitel 45.-------Magyar vasúti kölcsön 93.25. — Anglomagyar 42.50 — Franco-magyar b. 29.— — Alföld 141.------Magyar északkeleti vasút 110.—. — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 65.50 — Tiszai vasút 191.50. — Municipal-bank 20.—. — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 17. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 164.75 Evjáruléki papír 61.—.— Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 225.25 Osztrák államvaspálya részv. 338.25. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 64. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 103.75. — Amerikai 1822-re 97.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 164.—. — Évjáruléki papír 60.—. — Osztrák bankrészvény 981. — Osztrák hitelrészvény 224.—. — Osztrák államvaspálya részv. 33. 50. — 1864-diki 145.—. — Galicziai 215.25. — Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — .—. Utóbörze 224.25. Pária, oct. 17. (Kezdet) 31 -os járad. 58.05. Olasz járad. 60.60. Credit mobilier 370.------Osztr. napra —.-------Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya 770.—. — 4Vj°/6-es járadék 77.50. Államvaspálya 736.—. — Lombardok 362.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pálya _ 1871-diki kölcsön 93.20.— 1872-iki 92.17. Pária, oct. 17. (Zárlat.) 3°/« járadék 57.55 — 432«/, járadék 82.50. — Olasz járadék 61.00. — Credit mobilier 367.—. — Lombard 365.—. — Államvaspálya 732. —. — Koronajószági záloglevelek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön 92.45. — 1872-diki kölcsön 93.70. Berlin, oct. 17. (Kezdet.) Galicziai 97.50 — Lombardok 94.—. — Ezüst jöved. 65.25. — 1860-as 90.75 — Bécs 88.18. — Romániai 34.75 — Államvaspálya 193.—. — Papirjövedék 62.25. — Mitelsorsjegyek 131.—. — 1864-ki 83.75. — Hitelrészvény 128.—. — Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 17. (Zárlat.) Galicziai 93.—. — Lombard 94.—. — Ezlist jövedék 64.75. — 1860- ki 89 —. — Bécs 88.—. — Romániai 34.75. — Államvaspálya 193.50. — Papír jövedék 60 25. — Hitelsorsjegyek 106.—. — 1864-diki 83.—. — Hitelrészvények 128.—. — Magyar sorsjegy 47.—. Berlin, oct. 17 Busa 89 V* 848, 83 25 mzB 58—. 57y« 603/* — Zab 561/*- 51.V* — Olaj 18Vs 18V«, 18.V« 207»«, Szesz 24.15 — 20.16 Bécs, oct. 16. Búza 7.50—800. Rozs 5.75 —5.20. — Árpa 130—3.80. — Zab 400. — Repeteolaj 20.—, — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 16. Búza 2, liszt 6, kukorica, 3 pennyvel magasabb. Poroszló, oct. 16 Búza 263. —Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.2/1, 23. VI. — Szesz 23.7* 237, 19. */,. Szent Pétervár , oct 16 Rozs 8 40. Amsterdam, oct. 16. Búza 359.—, 361 — Rozs, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37., 3975. Hamburg, oct. 15. Búza 232,233.—. Rozs 186.— 186.— Olaj 60.V«, 64.7«. — Szesz 65.— Köln, oct. 16 Búza 9.10'/.. 9.06, rozs 6.12 —. 617.—, olaj 11 •/*.. 117,. Rohrschach , oct. 16. Búza magyar első min. 3972, orosz 387.—40. München, oct. 16. Búza 8.07.— Rozs 5.45. Árpa 527. — Zab 3.39. — Bükkor 4.47. — Kender 8.48. — Repcze 8.20. Antwerpen, oct. 16. Petroleum 40.50. New York, oct. 16. Liszt 6.60. közgazdaság A mezei egerek. A mezei egerek kipusztítása tárgyában a csurgói gazdasági kör elé a következő indítvány terjesztetett, melyet a „Somogyiból veszünk át. A mezei egér — természetrajzi nyelven mezei poezok (Hypodaeus arvalis Pali) — a túró egerek osztályához tartozik és a házi egértől szennyes sárgabarna szőre, de leginkább tompa arezorra, kis füle és rövid, legfölebb 1 */2 hüvelynyi farka által különbözik. Lakik szántó és hereföldeken, rétek, kertek és erdőkben 3/4—1 lábnyi mélyen földalatti üregekben, melyekhez két vagy három szűk meneteső vezet. Lakhelyül szívesebben választ emeltebb helyeket a neki ártalmas nedvesség miatt, azért a mesgyéket is, hol egyszersmind az eke ellen menedéket talál. Főeledele a gabnafélék érett és zöld állapotban, de minden egyéb növény is, kivéve a repezét, megrágja azok gyenge csiráit és gyökereit, keresztül rágja a gabona szalmáját, pusztítja télen a vetéseket és heréket, fölületükön számtalan keskeny barázdát rágván fogaival, mély üreget váj a burgonya és répában, megeszi a gyümölcs és erdei fák magvait, különösen a tölgy- és bükkmakkot és gesztenyét, felfalja ugyan a növényzetnek káros cserebüly pajorjait , az úgynevezett csimaszt, de mert azt csak véletlen találkozáskor teszi, ebbeli haszna is csak igen csekély. Télre eledelt gyűjt, bár nem elegendőt a kitelelésre és a beköszöntő hiányt téli pusztításaival pótolja. Termékenysége a legnagyobb valamennyi emlős állat között, és valóban ijesztő; kora tavasztól késő őszig minden 5-ik 6-ik héten, tehát legalább hatszor az évben— 6 —12 ivadékot hoz a világra s ezek már két hónapos korukban tenyészképesek lévén, ismét annyit költeznek, úgy, hogy maga egy pár képes egy nyár alatt 5000 főt kedvező körülmények mellett 10000-ig, 3 év alatt pedig 600,000-igelszaporodni. Gyenge tél után következő enyhe tavasz és száraz nyár igen elősegíti ezen elszaporodást két vagy több egymás után következő száraz esztendővel pedig oly bámulatos mennyiségre szaporodhatnak ezen kártékony állatok, hogy semm sem menthető meg előlök a mezőn, és akkor súlyos csapás éri a mezei gazdát és vele az országot, mert bármily kevésre is becsüliül az egy egér által tett kárt, nagy számukká sokszorozva ez mégis roppant nagggyá, sőt megszámíthatlanná lesz. Ily szerencsétlen évek voltak a jelen században Németországra nézve az 1822. és 1832-ik, egyes vidékein pedig az 1856, 1857 és 1861 évek is. Hazánkban többnyire csak egyes megyékben mutatkoztak nagyobb mennyiségben, igy nevezetesen 1847-ben Somogyban, de tavaly óta igen sűrüen érkeznek panaszok hazánk különböző vidékeiről, melyek, mint a napilapokban olvassuk — folytonosan szaporodnak — Hideg nedves időjárás leghatalmasabb ellenségük. Egy téli esőre következő fagy, hidegnedves tavasz éjjeli fagyokkal majdnem egészen tönkre teszi őket, s ez az oka, hogy néha egy egérdús év után a reá következőkben alig észrevehetők. — Némelykor, különösen nagy szaporosság idején — dögvészes betegségtől meglepve rakásk hullanak el. — Emlitésre méltók még vándorlásaik, melyeket belső ösztön vagy — mi valószínűbb — eledelhiány és üldözés miatt tesznek. Ezen vándorlásokon számtalanok vesznek el, részint a folyókban, melyeken keresztül úsznak, részint a seregesen utánuk nyomuló ragadozó állatoktól felemésztve. Természetes ellenségei az emlős állatok között majdnem minden belföldi húsevő, a rókától kezdve a menyétig, különösen pedig ez utóbbival a görény, sün, borz és a disznó; a madarak között leginkább a bagoly, vércse és különösen az ölyv (Mousebussard) mely páronkint Lencz és Gloger szerint egy évi eledelszükségletül 6—8000 egeret emészt fel. A mezei egér ellen ajánlott többféle módok és eljárások közül legczélszerűbbeknek a következők bizonyultak: 1-er. A közvetlen megölés, midőn a szántás alatt egy vagy több az eke után járó személy a kifutkozó egereket seprővel vagy lapos fával agyonüti. Ezen eljárás igen ajánlható, bár csak szántóföldeken alkalmazható és akkor, ha az egerek már nagyobb mennyiségben jelentkeztek. 2. Vizzeli kiöntés. Hol bőven van víz, igen czélszerű eljárás. 3. Füst általi megfálasztás. E végre salétrom oldatban áztatott kanóczdarabok kátrányba mártatnak és kénnel behintetnek, melyek apró darabocskákban meggyujtva az egérlyukba tétetnek, mire azok földdel betömettetnek. De több csőmenet lévén, egyik vagy másik betömése elmaradhat, az egér talán nincsen is üregében és az eredmény bizonytalan. 4. Mérgezés. E czélra sokféle ásvány és növény méreggel készített csalétkek ajánltatnak. Képes volnék ily mérgező növényeknek egész seregével szolgálni, de feleslegesnek tartom azért, mert ezen más hasznos állatok, sőt emberekre nézve is veszedelmes szerek — ideértvén a villanygépet is — úgy sem nagyban alkalmazhatók. Van azonban két oly szerencsés tulajdonú ásványunk, mely csupán csak az egérfajra hat méregként, míg a többi állatokra nézve ártalmatlan. Az egyik a fehérszinv íz nélküli szénsavas sulany (Baryta carbonica) mely Angol- és Francziaországban több év óta sikerrel alkalmaztatik a mezei egerek ellen. Használata a következő: Egy rész sulany két rész liszttel összekeverve, vízzel szívós péppé feldolgoztatik, ebből borsószem nagyságú labdacsolt készítetnek, melyeket liszttel jól be kell hinteni. E szerint készítve minden egyes darab körülbelül egy szemet sulanyt tartalmaz, és ez elegendő az egér megölésére, miről — tett kísérleteim után — magam is meggyőződtem.Egy font sulany, melynek ára 1 forint 25 krajczár tehát elegendő 8000 egér megölésére. Ezen szer alkalmazása leginkább tavaszkor sikeres lehet, midőn az eledel szűke miatt az egerek szívesebben eszik a labdacsokat. A másik ásvány a mindenki által ismert gypsz Ezzel kora tavaszkor, alkalmas időben az őszi vetések és hereföldek jól behintetnek. A behintett növények gyenge hajtásai az egértől felfalva ennek halálát okozzák. A gypsz azonkívül még a növényzetre is kedvezően hat. E két ásvány megérdemelné legkiterjedtebb alkalmazást, bár ezeknél is kézzel fogható eredményről ritkán győződhetünk meg, mert az állat ösztönénél fogva rejtekében várja be közeledő halálát. 5-ször Fogás. Ez történik: a) cserépzsindelyből álló egyszerű csapdákkal, hol a csalétek a felállító fához köttetik. b) tervezés által. Ezekkel a híres Buffon egy 25 holdas táblán három hét alatt 2000-et összefogatott. c) a földbe ásott, belül zománczozott, harmad részben vizzel megtelt tejes köcsög, vagy ehhez hasonló edényekben. d) a földbe fúrt másfél láb mély, 4—5 hüvelyk átmérőjű hengerded lyukakban, melyek készítésére legczélszerűbben egy alkalmas földfuró használtatik.*) Minthogy a földfuró egyszersmind a lyuk falazatát simára nyomja, az említett mélység elegendő, az egér ily lyukakból sem ki nem mászhat vagy ugorhat, sem ki nem fúrhatja magát, miről biztos meggyőződést szereztem, midőn azokban az egereket 48 óráig bennhagytam. De nemcsak kötött talajban, hanem igen laza földben is alkalmazható e mód, ha a fúrt lyukakba azonnal alagcső darabok rakatnak le. — Ezen lyukak vetéseken a végső barázda és a tábla körüli barázdába 20—40 ölnyi távolságban alkalmaztatnak, azért ezek boronáláskor kikerülendők és tisztán tartandók; kaszáló és hereföldeken azonban ezen lyukak az egér csőmenete irányában fúrandók, úgy hogy ezt átmessék. Hogy a lyukakat jó karban kell tartani, tehát időről-időre kijavítani, és annak idejében az az gabona és takarmányhordás előtt betemetni, szükségtelen megemlíteni. A lyukakba beleesett egerek naponkint csipővassal vagy alkalmas fogóval kiveendők. — E két utóbbi fogásmód a legjobbnak bizonyult mert e fazék és lyukakba hihetlen mennyiségű egér beleesik. Számos hitelt érdemlő adat után 100 ily edényben pár hét alatt 10.000-nél is többet összefogtak. Az egerek fogására még jól használható a kutya is, mely erre igen könnyen betanítható ; a házi macska azonban a helységtől távolabb eső földekre nem alkalmas. Különben mind ezen megemlített, mind egyéb fogásmódokat bátran az azzal foglalkozó egyének leleményességére bízhatjuk. Ezeket előre bocsájtván, áttérek azon teendőkre, melyek a mezei egerek elszaporodása és kárai ellen alkalmazni kellene. Úgy hiszem, alig lesz mezei gazda, ki a jelenlegi kár és jövendőre fenyegető pusztítással szemben — segedelmet egyedül csak a természettől várván — tétlenségben akarna maradni. A természet nem mindenkor és nem csupán az ember szolgálatában működik, és ha valahol, akkor itt is kénytelen az ember közvetve és közvetlenül érdekei megvédésére tettel hozzájárulni. — Segíts magadon és segít az Isten ! Közvetve pedig hozzájárulunk, ha: 1- er földeinket, mélyebben szántjuk, mi által sok fészek elromboltatik és sok egér is megöletik. 2- ér ha a mesgyéket, ezen menedékhelyeket — a hol csak lehet — felszántjuk. 3- er ha a disznókat több ideig a tarlókon legeltetjük, úgyszintén azon erdőrészeken , melyeket utóbb erdei famaggal el akarunk rakni. 4- er ha természetes ellenségeit, különösen fentemlítetteket lehetőleg kiméljük. És itt el nem hallgathatom, hogy mezei gazdászati szempontból csak rosszallani kell az új vadászati törvény 14 és 15. §ait, melyek azon állatokat és közülök az ölyvet is egyoldalulag a kártékony állatok közé sorozván, azoknak pusztításait egész éven át megengedi; pedig épen nem közömbös mezeinkre nézve, ha határunkban egy vagy tíz pár ölyv tanyáz; ne üldözzük tehát az ölyvet, mely elvétve kárt is okozhat, mert ez nagyszerű hasznával összehasonlítva tekintetbe nem jöhet. Közvetlenül és egyszersmind leghathatósabban fogjuk gátolni vagy legalább mérsékelni a mezei egerek szaporodását és azoknak kárait, ha képesek leszünk odahatni, hogy minél számosabb egyén ezen állat fogására vállalkozik, mit úgy eszközölhetünk, *) Ily földfúró megrendelhető a gépgyárakban. Ára 4 frt. ha abból jövedelmező üzletet csinálunk, és csak akkor várhatunk nagyobbszerű eredményt. E czél pedig — meggyőződésem szerint — csupán díjazás által érhető el. A díjazás, ha kellő volt, és nem túlságos csekély, mindenkor tetemes, sőt váratlan eredménynyel járt. Körünk tagja Méhes V. Kasznár úr Uraszlón 5 db. egérért 1ért ígérvén, hozzá 8 nap alatt 120 hold területről 20.000-et beszolgáltak. Indokolva lenne tehát a megyéhez beadandó abbeli kérelmünk, miszerint ezen díjazást minden, az egerektől meglepett kerületben életbeléptetni méltóztatnék, minthogy az ezen díjazás és beváltással összekötött teendők csakis közegei által teljesíthetők. *) Heti jelentés az ipar állásáról Pesten. Noha az utóbbi hetekben több idegen látogatott a fővárosba, az üzletmenet a legtöbb iparnemekben folytonosan gyenge s mindössze néhány detail kereskedésben állott be javulás. Divat és pipereüzletekben a forgalom igen csekély, mert a meleg napok miatt az ősz idénynek nyoma sincs, télire pedig még semmiféle megrendelés nem érkezett. Ruhakészítőknél nincsen munka s a heverő 200 szabólegényből csak 8 kapott munkát. Czipészeknél sem a kész áru,sem a megrendelési üzlet nem elégít ki. Kalaposok, kesztyűsök, paszományosok, diszmóárusok, kereskedők, üvegesek panaszkodnak a rosz üzlet felett. Kárpitosok, paplan és derékaljkészítők néhány megrendelést kaptak. Órásoknál az üzlet javult. Nyergesek, bognárok, szíjgyártók, kovácsok és sárgarézöntők, kevés kivétellel, nincsenek munkával ellátva. Mázosok, szobafestők, kőfaragók, bádogosok lakatosok, építőasztalosok, fazekasoknál többnyire elég dolog van. Kőművesek és ácsoknál a munka fogy. A pénzhiány átalános. Vegyes hírek. (A budai alagút) igazgatótanácsa tegnap tartott ülésében előterjesztettek a folyó év első kilencz havában elért üzleti eredmények s számítás létetett a remélhető osztalék iránt. A kedvezőtlen időviszonyok folytán megcsökkent forgalom daczára az idén 10% osztalékot remélnek. (Allgemeine östbaugesellschaft.) A bécsi börze háromtagú küldöttség által felkérette az allgemeine estbaugesellschaft igazgatóját, Friedmann O. B. urat, hogy a befizetéseket halaszsza el. Friedmann úr kijelente, hogy a társaságnak október végéig nincsenek kötelezettségei, a befizetés tehát nem pillanatnyi szükséglet fedezésére, hanem esetleges jövőbeli szükségletekre való tekintettel kívántatik. Megígéri különben, hogy az igazgatótanácsot azonnal össze fogja hívni és eléje terjesztené a javaslatát a most esedékes befizetés elhalasztása iránt. Mindenesetre oda fog működni, hogy a befizetett részvények árulása későbbi határidőre halasztassék. Üzleti hírek. A budapesti gabna és értéktőzsdéről. Octóber 17. A mai gabnaüzletben megint csekély vételkedv nyilvánult, úgy hogy búza nem tarthatta meg tegnapi árát, hanem néhány krajczárral olcsóbban kelt. Eladatott: tiszai 400 vm. 85 fnts 7.57, 400 vm. 85 fnts 7 65, 400 vm. 84 fnts 7.70, 800 vm. 84 fnts 7.60, 200 vm. 84 fnts 7.57, 400 vm. 83 fnts 7.35, 1000 vm. 82 fnts 6.40 nagyon selejtes, 1000 vm. 81 fnts 6.65 nagyon selejtes, 500 vm. 80 fnts 7 frt. fehérmegyei 500 vm. 80 fnts 7.17 időre; bánsági 800 vm. 82 fnts 6.90 selejtes ; pestmegyei 400 vm. 83 fnts 7.35 időre, 200 vm. 85 fnts 7.75, 500 vm. 85 fnts 7.70. Zab igen szilárd; 3000 mérő 50 fnts 2.06 készpénzül. — Egyéb gabnamint lanyhát Rozs SUUmérő 79—80 fnts 5.75 tiszta, időre. Az esti börzén bankok iránt kedvező hangulat uralkodott, s azok árfolyamai emelkedtek. Anglo, bank 42‘75-ről 43-ra, municipális hitelintézet 18.50, magyar földhitel 45'50—46-on kötve. *) Beadásra elegendő az egér farka, mert ez legkiválóbb jelvénye; e czélra ez egy kis darab töve körüli bőrrel lemetszendő, és beváltáskor — visszaélések elkerülése végett — elégetendő lenne. Időjárás: szép. — Vízállás: 5' 4". Hévmérő -1- 19. — Légsúlymérő: 28' 5. Kivonat a Bp. közlönyből. (Árverések: Nagy-Kikindán nov. 15-én Rajkov Alexa hagyatéki ingatlanai (1683 frt.) — Komáromban oct. 31-én Kiss Mihály neje dunai malma (2600 frt.) — Basahidon (Torontál) novemb. 22-én Zseravicza Jóva ingatlanai (1600 frt) — Pesten, aldunasor 5. sz. okt. 27-én Szedmák József ingói. — Ar.-Maródon okt. 28-án Nyemcsik Pál ingatlanai (1022 frt.) — Felső-Relmeczen (Abony) nov. 25-én Asszony Zsigmond és neje birtoka (2350 frt.) — B.-Komlóson nov. 17-én Harczegan Simon ingatlana (1700 forint. — Nagy-Lozmán (B.-Szolnok) november 17-dikén Mezei Gyula és Zsófia ingatlanai (3018 frt). — B & 11 h 8. NEMZETI Ma, oct. 18 án adatik : MIGNON. Regényes opera 3 felv. Goethe »Meister Vilmos tanuló évei« czimü regénye után Írták : Carré és Barbier. Forditotta Ormai F. Zenéjét szerzette Thomas. Személyek: Meister Vilmos — — Stöger. Letbario — — — Ódry. Laertes — — — Ormai. Fridrik — — — Halmi. Jarno — — — — Kőszeghi. Antonio — — — V. Kovács. Mignon — — — Hauk Minnia k. a. Philene — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, oct. 18-án adatik : A fertálymágnások. Vígjáték 4 felvonásban. MIKLÓSY-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, oct. 17-dikén adatik : Eszmeralda. Színmű 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. arvH.’r-vissa. November5-én a kir. magyar dijsorsjegyek húzása, főnyeremény 100,000 frt. ígérvények bélyeggel együtt 2 frt 30 kr. Nyitrai és társ bankháza, 1669. Pesten, Thonet-udvar. October 0 fölött időjárás 16 Pesten . . . . 5' 4" száraz 15 Pozsonyban . .. 4' 8" ‡, „ Máramaros-szigeten . 1' 21" „ „ Szathmáron ... 0' 8*' „ „ Tokajban . . . 0' 7" „ 16 Szolnokon . .. 1' 5" „ * Szegeden . .. 0' 1" „ 13 Aradon . . . . 3' 6" » „ Nagy-Becskerek . . 1‘ 5" » „ Bezdánban . . . 0' 0" „■ „ Verbászon . .. 0' 0" * 16 Eszéken . . . . 3’ 1" felhős „ Mitroviczon . . . 18 7" „ „ Sziszeken ... 4' 6“ „ „ Zimonyban . .. 6' 3" „ » O-Orsován . .. 4' 4" „ 8485 — A budapesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése oct. 17-én. i a? I i | £ $ Értékpapír á § t adva tartva Értékpapír « g adva tartva Értékpapír « g adva tartva S*°| *°______________________________________________M*p Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . — 93— 03 25 . Pesti keres. b. 500 770 - 775 — Spódium én csontraat. . *00 165 — 170 | _ gömöri illamvasutr a Pesti iparbank 200 600 — 510 — Szeszgyár 1. magyar . . 500 150 — 165 — _ záloglevél 5% • 150-------— — ■ Fiati-Budai kéz- Dräsche kénén éa tégla . *00 189 -- 185 — „ sorsjegy kölcsön« 110 78 — 79 — művosbank • 100 70 — 72 — Magyar ált. kőnénbány* *00 —— — — 1871- ki magy. illamkötv. -- 88 50 89 — B Pesti egyletbank 70 34 -- 35 — Varietés részvény ravihái 100 1872- ki magy. illamkötv. — 86 50 87 — Pesti zálogk.int. 6 0 ------------Alt. Waggon k.ep. tára. 80 — — — _ Földteherm. kötv. magy. — 14 — 75— * Bir. t. e.hitelint. 50 55 — 50 — Alagút................................ 105 98 — 100 — „ s 1867. ka. — 72-73- B Bárány, tb. és k. 4 0 ---------— — Téglagyár Bstandisc • . *00 —— —_ n „ temesi — 71 60 73 , Debreczeni ker. 80 — — ----------Téglagyár buda-ponti . . 200-------------—__ „ , 1867. k*. — -------------— — * Temesv. k. é. hu 200 --------------------Tégla és mácségetSzil&td 200 — — - _ „ „ borv. m. — --------------------------- „ I. Erdélyi . . 200 — — ---------Téglagyár kőbányai . , 200 145 — 1£0— * „ erdélyi — 72 — 73 — „ Szegedi forg. b. 190 — — --------Szállódéza.vált. kötv. , 67 — 67 50 „ Szerb ideig. bn. 20 — — -------Oaztr. All.-ados. papi. 5% — 67 75 68 36 Takpénz. , Óbudai . , 100-------------------ZdlOfflSTSlsk. _ B _ ezüst.kam. 72 50 73 25 . Ferencz és J. ▼. 100------------- — jan.jul.5% __ „ Félegyhizi • 40 — —Magyar földit. 5% ... 80 6‘j 80 75 „ * n s»n»t. kam. 72 76 73 15 „ Gödöllői . . 40 --------------------Magy. Jövedékbárcsa 9% “ “ — ~ ~ apr. ok. 5% _ , Orsa. központi , Jela.fogb. - 7».. 78 51 Kinorwl. 1Í60-M1 i 500 frt _ joa — 101 — Jan-Juli 5% 100 64 _ 6S < - , nyn#. bank 6% — — — — ~ „ 1860-ból 4100 frt _ ,06— K6 50 , Pesti I. ha. i*c. 1000 2126 - 2,B0 - Magy. ill. földhitel «•/, . — 85 _ 15 *•~ „ 1804-b51 i 100 frt _ 13 59 154 go Pest Budai flv 100 168 _ ,70 — , . 5V, . . . . — 80 _ 80 56 Petty. kSl. 1871-ből 6% — 88— 84 — ■ . „ II. k. 86 152 — ,54 — Penfi kereakodalmi bank. — 85— 1585 P„»t Krthinval 100 - _________Szebeni földliit. 50/,% . — — — — -Részvények. * Pest ki'lviro. 100 60 — 51 — Kizbirtokowk földliit. 54/, — 85 — 85 50 Bizt.-társ.: Atlas viszbts. g0----------------------------, Szt.-End'dl . 40 48 — 44 — „ I. magyar . . 315 805 — 815 — , Erdélyi. . . 80 ---------------- El»dbb»érfek. ” 1?“* • ' ' • 800 ---------------------s Újpesti . 60 40 — 48 — Északkeleti vaspálya 8^L 800 — — _ , Pannónia . . . 300 805 _ 810 , ált. lend. polg. 50 __ -- m ’ g. gall«fig.p 5% *00 -I ---------, Pesti . . . . 100 83 — 65 — Malmok : Árpid ... 600 45 — 50 — Erdélyi rasp. 6'/.. 100 ’ 5“^ . 6 *0« 85 - 90 - , Aradi gra- • • 500 — — frt .zárt .. . *00 ” 1 00 — — — — , Blumféle ... 50o 60 — 65 - Pest-budai lánczhid 6% . 100 " rp. . . . . 800 152 — 155 — m Concordia. . 500 800 — 310 Borsod-Miskolczi malom. 100 —__ — -• • 100-------------------» Borsod-Miskolcz 500 ----------------------Budapesti malom 8% . 150 158— 158 -Va.palyik , Pest-Barc . *00 _ --------------------. Erzsébet. . . *00 88 - SOPannónia gízmalom 6%. 100 - - -” « jLh V ‘ *°00 87-- 898 - , Luiza . . . . 160 115- 116 - Egyes. m. gízh. társ. 6% — 717* _ . Bl,dal • *00 70 - 78 . Temesvári gíz. 500 ------------------" ~ n rí?.®3}' . ko,?a* 100 —— —— „ Molnárok-sütők 200 166— 168— Pénznemek. » Alföld-Fiumei . jgq — — — — . Hengermalom • 500 001 — 670 — „ Fiiazarikeleti . 200 — — ------------» Viktoria ... 200 90 — 95 - Császári arany . . . . — 5 60 5 13 _ n t “ * 200 --------------h I. Budapesti . 100 650 - 660- Osztr.-rongy. 8 frtos arany — 9 11 9 12 _ " ..1141,yi • * 200 — — -------------„ Budai gyártelep 100 *4 — 25 *0 frankos arany ... «.911 9 12 -” * » * 200 — — -------» Pannónia . . 1000 370 — 380 - Osztr. és magyar ezüst. . — 103 _ 108 75 » hegypálya 100 00 _ 70 _ Építőtársulat, Pesti . . 80 -------------------Porosa pénatár-bareia. . — 1 70 _ 170 _ Bankok : Által.m. mun. h. $Q 18 ,6 18 5u „ Pesti Cottage . 80 -----------------„ Angol-magyar . 8 42 — 42 26 , Északi magyar 20 — — ------Váltók. : Barmker.%tp°: ----- Serfizde, L magyar 500 8*0 - 895 - Anr,bnl3 100 d. n. f. „tán 5 95- 98 50 * ^ ^ i:4 — sertisbiz“arily: : : : SS 1M- l g»* g ” Mákföld rési/ *09 80 “ 88 “ Könyvny. .Athenaeum“ . *00 885 - »40- London 100 font St. n. r , 5 * “ : fi -r ^ a I n ”S :örSlv “ S s»: Mtumiá ” Tak éshakazor 50 75 58 — Gyógyintézet I. magyar. 200 -------------------Aradi kar h ♦/ 7 ” * n h£«i 50 -------------------Kereskedő-testület épülete 210-----------------------Aradi Mer. b. befizetéssel _ — _ _ | Mascaraik. b. 50 -- -- Kártoly-fonálgyir . . . *00 - - - - Hotel rés.Tény-társaság . 30c s40 ; Nyi kere. hitelt. 00 -- -- Bírgyirr I. magy« . . *00 10 - 105 - Seknilan . . . . . . _ _ _ „ Pozsonyi hitelb. “ A *14“... d »id • - _i I d " Pesti” bankP 5»/i *00-----------------------Pozsonyi papírgyár . . *00------------------------N.-Váradi kér.^a iparbank _ _ JL . Pesti népbank . *00--------------------Elma-Murányi bányatár.. - Győri kereskedelmi bank ’ A Pesti pénzv. 100--------------------. • • • • *00 75 - 80- Sz.-fehérvári kér b befl. “ -------------| Buda-Db néni 80-------------------Salgó Tarján . . . . 100 110— 11* - D,Bv 80 — — — — " Iparbank P 50 84 — 85 • • Bohllek-féle vasönt5de . *00 180 — 185 — Keskeméti kBzp. tak. 3 _ . ” Budai keres ba' *00 89 — 40 — Boda- és vegvári-gyár *00 - — ------— ~ » *00 810 - 815 - Sóskúti kőbánya ... *00 185 - 180 -_______________|_______________ _ _ . V ár vámfontár vám- T. TM & n v ,onV plzezl font- Ár vám-Termény nyi mázsánkint nyi mázsánkint .termek nyi szokás ajl mázánklnt Loa bánsz 1 4. . . 1 81 6 90-S 05 84 7 --7 06 Eozi ...................................... 80 6 55-5 65 78/79 ----------« * 1 ", * 35 7 85—7 40 88 7 45—7 50 milit4“k • • • • 71 * 80-8 90 78/70 ---------* Hsai ...................... 81 7 ------7 05 84 7 10—7 20 , eUtesr........................ 72 1 30_3 55 te/lg_______ | ................................... 88 7 25-7 30 80 7 85-7 49 ...................................................... 10 * . ...................... 85 7 45-7 56 88 7 60-7 85 _ -------------------------------’ Mi . . . . . 81 6 90-6 95 84 7------7 05 . . . . m. , 8S_, M _______ * . ...................... 83 7 10-7 15 88 7 86-7 80 Bab ....................... . _______ * ! ...................... 85 7 85-745 88 76J-7 55 »He. 80 4 *9 « *5 ! feMmsesI ... 81 710-0 16 24 7 *o_7 80 „„ wT— - , " ------------_ ----------I ’ . . . . 88 7 86-740 88 T45_7f0 - . 75 5*5-640 _______ . . . « 86 7 65-7 60 8* 7 65-7 70 • . . . 1 3f . . — ! bácskai...................... 84 --------- 84 ------------- -----\\ l ................................. 85 ---------- 86 -----------ij - m ••••• 87 ? 1 -• 88 1 ■ “• —— — — j §