Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-18 / 240. szám

lid, ha a robot egyszerűen és minden váltség nélkül töröltetnék el, mintsem a robot megha­­gyassék olyformán, hogy meg­váltható legyen. Krsnjavi, Horvat Mirko és Brlics a tvjavaslat mellett szólalnak fel. (Ered. st­rg.) Zágráb, oct. 17. A mai gyűlé­sen a közmunkaváltság felett igen érdekes vita ke­letkezett. Minthogy itt nem lehet szó pártkérdésről, a centrum több tagja­­és az egész szélső bal határo­zottan a tvjavaslat ellen nyilatkozott. Mrazovics ki­­válólag mellette, Jakics pedig ellene beszélt a tvja­­vaslatnak. Ez utóbbi kettő Zágráb képviselője. — Russevics védelmező az előterjesztményt Makanecz megtámadásai ellen. — Holnap folytatják a vi­tákat. Bécs, oct. 17. A német császár m. d. u. 1 óra 15 perczkor St.-Pöltenbe érkezett s ott császár-király ő felsége által fogadtatott. Az uralkodók szívélyesen átölelék és üdvözlék egymást. Császár-király ő fel­sége kezet nyújtott Bismark­ngnek és a német csá­szár kíséretét melegen ü­dvözlé. A hatóságok főnö­kein kívül Binder püspök és a székes­káptalan is jelen volt. Reggelizés után történt az elutazás Penzingbe, hová az ünnepiesen diszített udvari vonat 3 3/4 óra­kor érkezett meg. — Rudolf koronaherczeg, a főher­­czegek (porosz egyenruhában), Lipót bajor herczeg, Ratibor, Putbus és a weimari herczegek, a német követség, a helytartó és számos előkelő személy várta itt a felségeket. A német császár a legmelegebben üdvözlő Rudolf koronaherczeget kezet nyújtván annak. A disz-század megszemlélése, s a főherczegek és kiséret bemutatása után az uralkodók — a nagy­számú közönség által élénken üdvözöltetve — Schön­­brunnba mentek. Vilmos császár saját austriai­, Fe­­rencz József császár-király pedig saját porosz ezre­dének egyenruháját viselő. Legújabb rendelkezések szerint a német csá­szár még szerdán is Bécsben fog időzni. Bécs, oct. 17. A mai »Wiener Abendpost« Írja: Bécs város népessége ma a német császárt és porosz királyt mint uralkodója vendégét üdvözli a birodalmi főváros falai közt. Vilmos császár csatla­kozik azon uralkodók utazásához, kiket a közkiál­­lítás vezérelt körünkbe; azonban bizonyára nem volt szükség semmi külső indító okra a végett,hogy a császár ezen elhatározása előidéztessék. I. Vilmos császárnak a mi császári udvarunknál való látogatá­sában csak világosabb és némi tekintetben symboli­­kus kifejezést nyer az, a­mi a két szomszéd állam és azok népei közt immár teljesült, az csak meg­erősíti a kölcsönös barátságot és rokonszenvet, me­­lyek mindkét birodalom üdvére a régi ellentétesség és ellenszenv helyébe léptek, az megpecsételi ama viszonyt, mely Ausztria-Magyarországot és Porosz- Németországot egyenjogúvá teszi s egymás mellé állítja; de egyszersmind azok közös érdekében és szükségleteiben, azok törekvéseiben és polgárosító feladatukban szilárd és tartós együvétartozási köte­léket hoz létre. Nem oly könnyen jött létre nemesebb alapokon népek nagy szövetsége ; nem oly könnyen szolgált az nemesebb czéloknak ; mindkét részről lemondást követelt a régi előítéletekről, szabad és nyilt pillan­tást a tényekbe és a század igényeibe; az szakított a történelem élő hagyományaival, a népszerű szen­vedélyekkel, melyek a még élő nemzedékre súlyos áldozatot róttak; azonban e szövetség a béke szent zászlója alatt jött létre ; nemcsak a két birodalom békéje mellett, melyek a heves nép­tusákban annak áldásait felismerték, hanem Európa békéje mel­lett. A béke kezessége mellett a két birodalom kö­zötti viszony egyúttal a szomszéd államokra való ama vonzerővel jött létre, mely Európa helyzetének ma nagyobb biztonságot nyújt, mint bármikor an­nak előtte. A minden erőszakos zavart kizáró és eltávolító, a fentartó és valóban conservatív gondolat állandó hajlékra talált. Ez értelemben üdvözöljük mi csá­szárunk felséges vendégét, vajha a politikai czé­­lok látogatása közvetlen indokán kívü­l rejlenének; politikai következmények azzal természetszerűleg vannak összekötve; azonban austriai értelemben minden esetre illőnek találjuk, az ősz uralkodót, a mi császári urunk barátját, hódolatteljes és meleg rokonszenvünk hazafias érzelmének kifejezésével üdvözölni. Versailles, oct. 17. A nemzetgyűlés majori­tásának küldöttei ma vették tudomásul a Salzburg­ban járt alkudozók közléseit. Chambord gróf szavai alkalmasaknak­­látszanak a legközelebb felmerült nehézségek elhárítására; úgy látszik, az egyetértés Chambord gróf és a monarchikus töredékek közt ma teljesen helyreállt. Zágráb, oct. 17. A tartománygyűlés harmadik olvasásban elfogadta a választási szabályok kiegé­szítésére vonatkozó törvényjavaslatot; a csendőrség illetményének szabályozása iránti tárgyalást elna­­poló, és erre megkezdi a közmunka-váltságra vo­natkozó törvényjavaslat tárgyalását. Pária, oct. 17. A „Journal Offícies“ mai száma nyolcz megyefőnök állomásának felcserélését, szá­mos alpraefecti kinevezést, és a katonai területi h­őosztályok szervezésére vonatkozó rendeleteket közöl. — A »Siécle“ írja, hogy a nemzetgyűlés több­sége biztosítva van a monarchikus tervek ellen. Triest, oct. 17. A polgármester tudata a hely­tartóval, hogy dr. Dorn beiktattatott a városi válasz­tók lajstromába. London, oct. 16. A spanyol pénzügyminisz­ter megbízá londoni pénzügyi ügynökét, hogy a jun. 30-kan már lejárt szelvényeket fizesse ki a kötvény­­tulajdonosoknak. Bukarest, oct. 17. Az itteni helyhatóság — fejedelmi jóváhagyással — 7 millió frank kölcsönt akar felvenni, a városi javadalmak elzálogosítása mellett. Vállalkozók ajánlatai mától számítandó 30 napig fogadtatnak el. Corfu, October 16. Olga görög királyné az »Amphytrite« gőzösön Brindisiből szerencsésen ide érkezett. Báró Pottenburg Corfun utazva át, Athé­nébe megy. Triest, oct. 16. A 3-dik választó­kerületnek a kir. tanácsba való mai választásánál 1556 szavazat adatott be; ebből 1103 szavazattal Nabergot válasz­tatott meg. Prága, okttóber 17. A „Nar. Listy“ arra szó­lítja fel a választókat, hogy tartsák vissza a jelei­ket a tartománygyűlésbe való belépéstől. A vi­déki kerületekben megejtett legutóbbi reichsrathi választások hivatalosan kimutatott eredménye azt tanúsítja, hogy a vegyes lakosságú kerületekben a cseh választók sok esetben német­­jelöltekre sza­vaztak. Bécs, oct. 17. (Zárlat.) Hitelrészvény 217.— — Államvasut 327.50. — Galicziai 211.—. — Rente 68.45. — 1860-diki 100.25. — 1864-diki 132.50. — Ezüst 107.50 — London 112.90. — Po­rosz pénzutalvány 168.25. —— Török sorsjegy 53.— Angol-osztrák 147.50. — Lombardok 160.50. — Tramway 166.-------. Hitelsorsjegy 162.— — Na­poleonder 9.08.— — Arany 5 52.-------Frankfurt 95.40.-------Ausztr. Mahlerb. —.—■ -— Váltóbank ---------Franczia-osztrák —— Pesti bank —­­. Union 117.50 Bécs, oct. 17. (Hív. zárlat.) Magyar földte­­herment. kötv. 73.—. — Salgó-Tarján 106.—. — Magyar hitel 113 50 — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 140.—. — Magyar keleti vasút 62.50 - Magyar sorsjegy 76.75. — Magyar földhitel 45.-------Magyar vasúti kölcsön 93.25. — Anglo­magyar 42.50 — Franco-magyar b. 29.— — Al­föld 141.------Magyar északkeleti vasút 110.—. — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 65.50 — Tiszai vasút 191.50. — Municipal-bank 20.—. — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 17. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 164.75 Evjáruléki pa­pír 61.—.— Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 225.25 Osztrák államvaspálya részv. 338.25. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—.— Évjáruléki ezüst 64. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 103.75. — Amerikai 1822-re 97.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 164.—. — Évjáruléki papír 60.—. — Osztrák bankrészvény 981. — Osztrák hitelrészvény 224.—. — Osztrák államvaspálya részv. 33. 50. — 1864-diki 145.—. — Galicziai 215.25. — Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — .—. Utóbörze 224.25. Pária, oct. 17. (Kezdet) 3­1 -os járad. 58.05. Olasz járad. 60.60. Credit mobilier 370.------Osztr. napra —.-------Consulok —.—. Éjszaknyugoti pá­lya 770.—. — 4Vj°/6-es járadék 77.50. Államvas­­pálya 736.—. — Lombardok 362.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pá­lya _ 1871-diki kölcsön 93.20.— 1872-iki 92.17. Pária, oct. 17. (Zárlat.) 3°/« járadék 57.55 — 432«/, járadék 82.50. — Olasz járadék 61.00. — Credit mobilier 367.—. — Lombard 365.—. — Államvaspálya 732. —. — Koronajószági zálogle­velek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön 92.45. — 1872-diki kölcsön 93.70. Berlin, oct. 17. (Kezdet.) Galicziai 97.50 — Lombardok 94.—. — Ezüst jöved. 65.25. — 1860-as 90.75 — Bécs 88.18. — Romániai 34.75 — Államvaspálya 193.—. — Papirjövedék 62.25. — Mitelsorsjegyek 131.—. — 1864-ki 83.75. — Hi­telrészvény 128.—. — Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 17. (Zárlat.) Galicziai 93.—. — Lombard 94.—. — Ezlist jövedék 64.75. — 1860- ki 89 —. — Bécs 88.—. — Romániai 34.75. — Ál­lamvaspálya 193.50. — Papír jövedék 60 25. — Hi­telsorsjegyek 106.—. — 1864-diki 83.—. — Hitel­­részvények 128.—. — Magyar sorsjegy 47.—. Berlin, oct. 17 Busa 89 V* 84­8, 83 25 m­zB 58—. 57y« 603/* — Zab 561/*- 51.V*­ — Olaj 18Vs­­ 18V«, 18.V« 207»«, Szesz 24.15 — 20.16 Bécs, oct. 16. Búza 7.50—800. Rozs 5.75 —5.20. — Árpa 1­30—3.80. — Zab 400. — Rep­­eteolaj 20.—, — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 16. Búza 2, liszt 6, kuko­rica, 3 pennyvel magasabb. Poroszló, oct. 16 Búza 263. —Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.2/1, 23. VI. — Szesz 23.7* 23­7, 19. */,. Szent Péter­vár , oct 16 Rozs 8 40. Amsterdam, oct. 16. Búza 359.—, 361 — Rozs, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37.­, 3975. Hamburg, oct. 15. Búza 232,233.­—. Rozs 186.— 186.— Olaj 60.V«, 64.7«. — Szesz 65.— Köln, oct. 16 Búza 9.10'/.. 9.06, rozs 6.12 —. 617.—, olaj 11 •/*.. 117,. Rohrschach , oct. 16. Búza magyar első min. 39­72, orosz 387.—40. München, oct. 16. Búza 8.07.— Rozs 5.45. Árpa 527. — Zab 3.39. — Bükkor 4.47. — Kender 8.48. — Repcze 8.20. Antwerpen, oct. 16. Petroleum 40.50. New York, oct. 16. Liszt 6.60. közgazdaság A mezei egerek. A mezei egerek kipusztítása tárgyában a csur­gói gazdasági kör elé a következő indítvány terjesz­tetett, melyet a „Somogyiból veszünk át. A mezei egér — természetrajzi nyelven mezei poezok (Hypodaeus arvalis Pali) — a túró egerek osztályához tartozik és a házi egértől szennyes sár­­gabarna szőre, de leginkább tompa arezorra, kis füle és rövid,­­ legfölebb 1 */2 hüvelynyi farka által kü­lönbözik. Lakik szántó és hereföldeken, rétek, ker­tek és erdőkben 3/4—1 lábnyi mélyen földalatti üregekben, melyekhez két vagy három szűk menet­eső vezet. Lakhelyül szívesebben választ emeltebb helyeket a neki ártalmas nedvesség miatt, azért a mesgyéket is, hol egyszersmind az eke ellen mene­déket talál. Főeledele a gabnafélék érett és zöld ál­lapotban, de minden egyéb növény is, kivéve a rep­­ezét, megrágja azok gyenge csiráit és gyökereit, keresztül rágja a gabona szalmáját, pusztítja télen a vetéseket és heréket, fölületükön számtalan keskeny barázdát rágván fogaival, mély üreget váj a burgo­nya és répában, megeszi a gyümölcs és erdei fák magvait, különösen a tölgy- és bükk­makkot és gesztenyét, felfalja ugyan a növényzetnek ká­ros cserebüly pajorjait , az úgynevezett csimaszt, de mert azt csak véletlen találkozáskor te­szi, ebbeli haszna is csak igen csekély. Tél­re eledelt gyűjt, bár nem elegendőt a kite­­lelésre és a beköszöntő hiányt téli pusztításaival pótolja. Termékenysége a legnagyobb valamennyi emlős állat között, és valóban ijesztő; kora tavasztól késő őszig minden 5-ik 6-ik héten, tehát legalább hat­szor az évben— 6 —12 ivadékot hoz a világra s ezek már két hónapos korukban tenyészképesek lé­vén, ismét annyit költeznek, úgy, hogy maga egy pár képes egy nyár alatt 5000 főt kedvező körül­mények mellett 10000-ig, 3 év alatt pedig 600,000-ig­­elszaporodni. Gyenge tél után következő enyhe ta­vasz és száraz nyár igen elősegíti ezen elszaporodást két vagy több egymás után következő száraz eszten­dővel pedig oly bámulatos mennyiségre szaporod­hatnak ezen kártékony állatok, hogy semm sem menthető meg előlök a mezőn, és akkor súlyos csapás éri a mezei gazdát és vele az országot, mert bármily kevésre is becsüli­ül az egy egér által tett kárt, nagy számukká sokszorozva ez még­is roppant nagggyá, sőt megszá­míthatlanná lesz. Ily szerencsétlen évek voltak a je­len században Németországra nézve az 1822. és 1832-ik, egyes vidékein pedig az 1856, 1857 és 1861 évek is. Hazánkban többnyire csak egyes megyék­ben mutatkoztak nagyobb mennyiségben, igy neve­zetesen 1847-ben Somogyban, de tavaly óta igen sű­rüen érkeznek panaszok hazánk különböző vidé­keiről, melyek, mint a napi­lapokban olvassuk — folytonosan szaporodnak — Hideg nedves időjárás leghatalmasabb ellenségük. Egy téli esőre következő fagy, hidegnedves tavasz éjjeli fagyokkal majdnem egészen tönkre teszi őket, s ez az oka, hogy néha egy egérdús év után a reá következőkben alig észreve­hetők. — Némelykor, különösen nagy szaporosság idején — dögvészes betegségtől meglepve rakásk­­ ­ hullanak el. — Emlitésre méltók még vándorlásaik, melyeket belső ösztön vagy — mi valószínűbb — eledelhiány és üldözés miatt tesznek. Ezen vándor­lásokon számtalanok vesznek el, részint a folyókban, melyeken keresztül úsznak, részint a seregesen utá­nuk nyomuló ragadozó állatoktól felemésztve. Természetes ellenségei az emlős állatok között majdnem minden belföldi húsevő, a rókától kezdve a menyétig, különösen pedig ez utóbbival a görény, sün, borz és a disznó; a madarak között leginkább a bagoly, vércse és különösen az ölyv (Mousebussard) mely páronkint Lencz és Gloger szerint egy évi eledelszükségletül 6—8000 egeret emészt fel. A mezei egér ellen ajánlott többféle módok és eljárások közül legczélszerűbbeknek a következők bizonyultak: 1-er. A közvetlen megölés, midőn a szántás alatt egy vagy több az eke után járó személy a kifutkozó egereket seprővel vagy lapos fával agyonüti. Ezen eljárás igen ajánlható, bár csak szántóföldeken al­kalmazható és akkor, ha az egerek már nagyobb mennyiségben jelentkeztek. 2. Vizzeli kiöntés. Hol bőven van víz, igen czélszerű eljárás. 3. Füst általi megfálasztás. E végre salétrom oldatban áztatott kanóczdarabok kátrányba mártat­­nak és kénnel behintetnek, melyek apró darabocs­kákban meggyujtva az egérlyukba tétetnek, mire azok földdel betömettetnek. De több csőmenet lévén, egyik vagy másik betömése elmaradhat, az egér ta­lán nincsen is üregében és az eredmény bizony­talan. 4. Mérgezés. E czélra sokféle ásvány és nö­vény méreggel készített csalétkek ajánltatnak. Ké­pes volnék ily mérgező növényeknek egész seregé­vel szolgálni, de feleslegesnek tartom azért, mert ezen más hasznos állatok, sőt emberekre nézve is ve­szedelmes szerek — ideértvén a villany­gépet is — úgy sem nagyban alkalmazhatók. Van azonban két oly szerencsés tulajdonú ás­ványunk, mely csupán csak az egérfajra hat méreg­ként, míg a többi állatokra nézve ártalmatlan. Az egyik a fehérszinv íz nélküli szénsavas sulany (Ba­ryta carbonica) mely Angol- és Francziaországban több év óta sikerrel alkalmaztatik a mezei egerek ellen. Használata a következő: Egy rész sulany két rész liszttel összekeverve, vízzel szívós péppé feldol­­goztatik, ebből borsószem nagyságú labdacsolt ké­szítetnek, melyeket liszttel jól be kell hinteni. E sze­rint készítve minden egyes darab körülbelül egy szemet sulanyt tartalmaz, és ez elegendő az egér megölésére, miről — tett kísérleteim után — magam is meggyőződtem.Egy font sulany, melynek ára 1 fo­rint 25 krajczár tehát elegendő 8000 egér meg­ölésére. Ezen szer alkalmazása leginkább ta­vaszkor sikeres lehet, midőn az eledel szűke miatt az egerek szívesebben eszik a labdacso­kat. A másik ásvány a mindenki által ismert gypsz Ezzel kora tavaszkor, alkalmas időben az őszi veté­sek és hereföldek jól behintetnek. A behintett növé­nyek gyenge hajtásai az egértől felfalva ennek halá­lát okozzák. A gypsz azonkívül még a növényzetre is kedvezően hat.­­ E két ásvány megérdemelné legkiterjedtebb alkalmazást, bár ezeknél is kézzel fogható eredményről ritkán győződhetünk meg, mert az állat ösztönénél fogva rejtekében várja be köze­ledő halálát. 5-ször Fogás. Ez történik: a) cserépzsindelyből álló egyszerű csapdákkal, hol a csalétek a felállító fához köttetik. b) tervezés által. Ezekkel a híres Buffon egy 25 holdas táblán három hét alatt 2000-et össze­fogatott. c) a földbe ásott, belül zománczozott, harmad részben vizzel megtelt tejes köcsög, vagy ehhez ha­sonló edényekben. d) a földbe fúrt másfél láb mély, 4—5 hüvelyk átmérőjű hengerded lyukakban, melyek készítésére legczélszerűbben egy alkalmas földfuró használta­­tik.*) Minthogy a földfuró egyszersmind a lyuk fala­zatát simára nyomja, az említett mélység elegendő, az egér ily lyukakból sem ki nem mászhat vagy ugor­hat, sem ki nem fúrhatja magát, miről biztos meg­győződést szereztem, midőn azokban az egereket 48 óráig bennhagytam. De nemcsak kötött talajban, hanem igen laza földben is alkalmazható e mód, ha a fúrt lyukakba azonnal alagcső darabok rakat­nak le. — Ezen lyukak vetéseken a végső barázda és a tábla körüli barázdába 20—40 ölnyi távolságban alkalmaztatnak, azért ezek boronáláskor kikerülen­­dők és tisztán tartandók; kaszáló és hereföldeken azonban ezen lyukak az egér csőmenete irányában fúrandók, úgy hogy ezt átmessék. Hogy a lyukakat jó karban kell tartani, tehát időről-időre kijavítani, és annak idejében az az gabona és takarmányhordás előtt betemetni, szükségtelen megemlíteni. A lyukak­ba beleesett egerek naponkint csipővassal vagy al­kalmas fogóval kiveendők. — E két utóbbi fogás­mód a legjobbnak bizonyult mert e fazék és lyukak­ba hihetlen mennyiségű egér beleesik. Számos hitelt érdemlő adat után 100 ily edényben pár hét alatt 10.000-nél is többet összefogtak. Az egerek fogására még jól használható a ku­tya is, mely erre igen könnyen betanítható ; a házi macska azonban a helységtől távolabb eső földekre nem alkalmas. Különben mind ezen megemlített, mind egyéb fogásmódokat bátran az azzal foglalkozó egyének le­leményességére bízhatjuk. Ezeket előre bocsájtván, áttérek azon teendők­re, melyek a mezei egerek elszaporodása és kárai ellen alkalmazni kellene. Úgy hiszem, alig lesz mezei gazda, ki a jelen­legi kár és jövendőre fenyegető pusztítással szemben — segedelmet egyedül csak a természettől várván — tétlenségben akarna maradni. A természet nem mindenkor és nem csupán az ember szolgálatában működik, és ha valahol, akkor itt is kénytelen az ember közvetve és közvetlenül érdekei megvédésére tettel hozzájárulni. — Segíts magadon és segít az Isten ! Közvetve pedig hozzájárulunk, ha: 1- er földeinket, mélyebben szántjuk, mi által sok fészek elromboltatik és sok egér is meg­öletik. 2- ér ha a mesgyéket, ezen menedékhelyeket — a hol csak lehet — felszántjuk. 3- er ha a disznókat több ideig a tarlókon le­geltetjük, úgyszintén azon erdőrészeken , melyeket utóbb erdei famaggal el akarunk rakni. 4- er ha természetes ellenségeit, különösen fentemlítetteket lehetőleg kiméljük. És itt el nem hallgathatom, hogy mezei gazdászati szempontból csak rosszallani kell az új vadászati törvény 14 és 15. §ait, melyek azon állatokat és közülök az öly­­vet is egyoldalulag a kártékony állatok közé soroz­ván, azoknak pusztításait egész éven át megengedi; pedig épen nem közömbös mezeinkre nézve, ha ha­tárunkban egy vagy tíz pár ölyv tanyáz; ne üldöz­zük tehát az ölyvet, mely elvétve kárt is okozhat, mert ez nagyszerű hasznával összehasonlítva tekin­tetbe nem jöhet. Közvetlenül és egyszersmind leghathatósabban fogjuk gátolni vagy legalább mérsékelni a mezei egerek szaporodását és azoknak kárait, ha képesek leszünk odahatni, hogy minél számosabb egyén ezen állat fogására vállalkozik, mit úgy eszközölhetünk, *) Ily földfúró megrendelhető a gépgyárakban. Ára 4 frt. ha abból jövedelmező üzletet csinálunk, és csak ak­kor várhatunk nagyobbszerű eredményt. E czél pe­dig — meggyőződésem szerint — csupán díjazás ál­tal érhető el. A díjazás, ha kellő volt, és nem túlságos csekély, mindenkor tetemes, sőt váratlan eredmény­nyel járt. Körünk tagja Méhes V. Kasznár úr Uraszlón 5 db. egérért 1­ért ígérvén, hozzá 8 nap alatt 120 hold területről 20.000-et beszolgáltak.­­ Indokolva lenne tehát a megyéhez beadandó abbeli kérelmünk, miszerint ezen díjazást minden, az­ egerektől megle­pett kerületben életbeléptetni méltóztatnék, minthogy az ezen díjazás és beváltással összekötött teendők csak­is közegei által teljesíthetők. *) Heti jelentés az ipar állásáról Pesten. Noha az utóbbi hetekben több idegen látoga­tott a fővárosba, az üzletmenet a legtöbb iparne­mekben folytonosan gyenge s mindössze néhány de­tail kereskedésben állott be javulás. Divat és pipere­üzletekben a forgalom igen csekély, mert a meleg napok miatt az ősz idénynek nyoma sincs, télire pe­dig még semmiféle megrendelés nem érkezett. Ru­hakészítőknél nincsen munka s a heverő 200 szabó­legényből csak 8 kapott munkát. Czipészeknél sem a kész áru,sem a megrendelési üzlet nem elégít ki. Ka­laposok, kesztyűsök, paszományosok­, diszmóárusok, kereskedők, üvegesek panaszkodnak a rosz üzlet felett. Kárpitosok, paplan és derékaljkészítők néhány megrendelést kaptak. Órásoknál az üzlet javult. Nyergesek, bognárok, szíjgyártók, kovácsok és sár­­garézöntők, kevés kivétellel, nincsenek munkával ellátva. Mázosok, szobafestők, kőfaragók, bádogosok lakatosok, építőasztalosok, fazekasoknál többnyire elég dolog van. Kőművesek és ácsoknál a munka fogy. A pénzhiány átalános. Vegyes hírek. (A budai alagút) igazgató­tanácsa tegnap tartott ülésében előterjesztettek a folyó év első kilencz havában elért üzleti eredmények s szá­mítás létetett a remélhető osztalék iránt. A kedvezőt­len időviszonyok folytán megcsökkent forgalom da­czára az idén 10% osztalékot remélnek. (Allgemeine öst­­baugesell­­s­c­h­a­f­t.) A bécsi börze háromtagú küldöttség ál­tal felkérette az allgemeine est­­baugesellschaft igaz­gatóját, Friedmann O. B. urat, hogy a befizetéseket halaszsza el. Friedmann úr kijelente, hogy a társaság­nak október végéig nincsenek kötelezettségei, a be­fizetés tehát nem pillanatnyi szükséglet fedezésére, hanem esetleges jövőbeli szükségletekre való tekin­tettel kívántatik. Megígéri különben, hogy az igaz­gató­tanácsot azonnal össze fogja hívni és eléje ter­jesztené a javaslatát a most esedékes befizetés elha­lasztása iránt. Mindenesetre oda fog működni, hogy a befizetett részvények árulása későbbi határidőre halasztassék. Üzleti hírek. A budapesti gabna és érték­tőzsdéről. Octóber 17. A mai gabnaüzletben megint csekély vételkedv nyilvánult, úgy hogy b­ú­­z­a nem tarthatta meg tegnapi árát, hanem néhány krajczárral olcsóbban kelt. Eladatott: tiszai 400 vm. 85 fnts 7.57, 400 vm. 85 fnts 7 65, 400 vm. 84 fnts 7.70, 800 vm. 84 fnts 7.60, 200 vm. 84 fnts 7.57, 400 vm. 83 fnts 7.35, 1000 vm. 82 fnts 6.40 nagyon selejtes, 1000 vm. 81 fnts 6.65 nagyon selejtes, 500 vm. 80 fnts 7 frt. fehérmegyei 500 vm. 80 fnts 7.17 időre; bánsági 800 vm. 82 fnts 6.90 selejtes ; pest­megyei 400 vm. 83 fnts 7.35 időre, 200 vm. 85 fnts 7.75, 500 vm. 85 fnts 7.70. Zab igen szilárd; 3000 mérő 50 fnts 2.06 készpénzül. — Egyéb gabnam­int lanyhát Rozs SUUmérő 79—80 fnts 5.75 tiszta, időre. Az esti börzén bankok iránt kedvező hangulat uralkodott, s azok árfolyamai emelkedtek. Anglo, bank 42‘75-ről 43-ra, municipális hitelintézet 18.50, magyar földhitel 45'50—46-on kötve. *) Beadásra elegendő az egér farka, mert ez legki­válóbb jelvénye; e czélra ez egy kis darab töve körüli bőr­rel lemetszendő, és beváltáskor — visszaélések elkerülése végett — elégetendő lenne. Időjárás: szép. — Vízállás: 5' 4". Hévmérő -1- 19. — Légsúlymérő: 28' 5. Kivonat a Bp. közlönyből. (Árverések: Nagy-Kikindán nov. 15-én Rajkov Alexa hagyatéki ingatlanai (1683 frt.)­­ — Komáromban oct. 31-én Kiss Mihály neje dunai malma (2600 frt.) — Basahidon (Torontál) novemb. 22-én Zseravicza Jóva ingatlanai (1600 frt) — Pesten, aldunasor 5. sz. okt. 27-én Szedmák József ingói. — Ar.-Maród­on okt. 28-án Nyemcsik Pál in­gatlanai (1022 frt.) — Felső-Relmeczen (Abony) nov. 25-én Asszony Zsigmond és neje birtoka (2350 frt.) — B.-Komlóson nov. 17-én Harczegan Simon ingat­lana (1700 forint. — Nagy-Lozmán (B.-Szolnok) november 17-dikén Mezei Gyula és Zsófia ingat­lanai (3018 frt). —­­ B & 11 h 8. NEMZETI Ma, oct. 18 án adatik : MIGNON. Regényes opera 3 felv. Goethe »Meister Vilmos ta­nuló évei« czimü regénye után Írták : Carré és Bar­bier. Forditotta Ormai F. Zenéjét szerzette Thomas. Személyek: Meister Vilmos — — Stöger. Letbario — — — Ódry. Laertes — — — Ormai. Fridrik — — — Halmi. Jarno — — — — Kőszeghi. Antonio — — — V. Kovács. Mignon — — — Hauk Minnia k. a. Philene — — — Balázsné B. V. Inas — — — — Vizsai. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, oct. 18-án adatik : A fertálymágnások. Vígjáték 4 felvonásban. MIKLÓS­Y-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, oct. 17-dikén adatik : Eszmeralda. Színmű 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. arvH.’r-vissa. November­­5-én a kir. magyar dijsorsjegyek húzása, főnyeremény 100,000 frt. ígérvények bélyeggel együtt 2 frt 30 kr. Nyitrai és társ bankháza, 1669. Pesten, Thonet-udvar. October 0 fölött időjárás 16 Pesten . . . . 5' 4" száraz 15 Pozsonyban . .. 4' 8" ‡, „ Máramaros-szigeten . 1' 21" „ „ Szathmáron ... 0' 8*' „ „ Tokajban . . . 0' 7" „ 16 Szolnokon . .. 1' 5" „ * Szegeden . .. 0' 1" „ 13 Aradon . . . . 3' 6" » „ Nagy-Becskerek . . 1‘ 5" » „ Bezdánban . . . 0' 0" „■ „ Verbászon . .. 0' 0" * 16 Eszéken . . . . 3’ 1" felhős „ Mitroviczon . . . 18 7" „ „ Sziszeken ... 4' 6“ „ „ Zimonyban . .. 6' 3" „ » O-Orsován . .. 4' 4" „ 8485 — A budapesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése oct. 17-én. i a? I i | £ $ Értékpapír á § t adva tartva Értékpapír « g adva tartva Értékpapír « g adva tartva S*°| *°______________________________________________M*p Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . — 93— 03 25 . Pesti keres. b­. 500 770 - 775 — Spódium én csontraat. . *00 165 — 170 | _ gömöri illamvasutr a Pesti iparbank 200 600 — 510 — Szeszgyár 1. magyar . . 500 150 — 165 — _ záloglevél 5% • 150-------— — ■ Fiati-Budai kéz- Dräsche kénén éa tégla . *00 189 -- 185 — „ sorsjegy kölcsön« 110 78 — 79 — művosbank • 100 70 — 72 — Magyar ált. kőnénbány* *00 —— — — 1871- ki magy. illamkötv. -- 88 50 89 — B Pesti egyletbank 70 34 -- 35 — Varietés részvény ravihái 100 1872- ki magy. illamkötv. — 86 50 87 —­­ Pesti zálogk.int. 6 0 ------------Alt. Waggon k.ep. tára. 80 — — — _ Földteherm. kötv. magy. — 14 — 75— * Bir. t. e.hitelint. 50 55 — 50 — Alagút................................ 105 98 — 100 — „ s 1867. ka. — 72-73- B Bárány, tb. és k. 4 0 ---------— — Téglagyár Bst­andisc • . *00 —— —_ n „ temesi — 71 60 73­­ , Debreczeni ker. 80 — — ----------Téglagyár buda-ponti . . 200-------------—__ „ , 1867. k*. — -------------— — * Temesv. k. é. hu 200 --------------------Tégla és mácségetS­zil&td 200 — — - _ „ „ borv. m­. — --------------------------- „ I. Erdélyi . . 200 — — ---------Téglagyár kőbányai . , 200 145 — 1£0— * „ erdélyi — 72 — 73 — „ Szegedi forg. b. 190 — — --------­Szállódéza.­vált­. kötv. , 67 — 67 50 „ Szerb ideig. bn. 20 — — -------­Oaztr. All.-ados. papi. 5% — 67 75 68 36 Takpénz. , Óbudai . , 100-------------------­­ZdlOfflSTSlsk. _ B _ ezüst.kam. 72 50 73 25 . Ferencz és J. ▼. 100------------- — j­an.jul.5% __ „ Félegyhizi • 40 — —Magyar földit. 5% ... 80 6‘j 80 75 „ * n s»n»t. kam. 72 76 73 15 „ Gödöllői . . 4­0 --------------------Magy. Jövedékbárcsa 9% “ “ — ~ ~ apr. ok. 5% _ , Orsa. központi , Jela.fogb. - 7».. 78 51 Kinorwl. 1Í60-M1 i 500 frt _ joa — 101 — Jan-Juli 5% 100 64 _ 6S < - , nyn#. bank 6% — — — — ~ „ 1860-ból 4100 frt _ ,06— K6 50 , Pesti I. ha. i*c. 1000 2126 - 2,B0 - Magy. ill. földhitel «•/, . — 85 _ 15 *•~ „ 1804-b51 i 100 frt _ 13­ 59 154 go Pest Budai flv 100 168 _ ,70 — , . 5V, . . . . — 80 _ 80 56 Petty. kSl. 1871-ből 6% — 88— 84 — ■ . „ II. k. 86 152 — ,54 — Penfi kereakodalmi bank. — 85— 1585 P„»t Krthinval 100 - _________Szebeni földliit. 50/,% . — — — — -Részvények. * Pest ki'lviro. 100 60 — 51 — Kizbirtokowk földliit. 54/, — 85 — 85 50 Bizt.-társ.: Atlas viszbts. g­0----------------------------­­, Szt.-End'dl . 40 48 — 44 — „ I. magyar . . 315 805 — 815 — , Erdélyi. . . 8­0 ---------------- El»dbb»érfek. ” 1?“* • ' ' • 800 ---------------------­­s Újpesti . 60 40 — 48 — Északkeleti vaspálya 8^L 800 — — _ , Pannónia . . . 300 805 _ 810­ , ált. lend. polg. 50 __ -- m ’ g. gall«fi­g.p 5% *00 -I ---------­, Pesti . . . . 100 83 — 65 — Malmok : Árpid ... 600 45 — 50 —­­ Erdélyi rasp. 6'/.. 100 ’ 5“^ . 6 *0« 85 - 90 - , Aradi gra- • • 500 — — frt .zárt .. . *00 ” 1 00 — — — — , Blumféle ... 50o 60 — 65 - Pest-budai lánczhid 6% . 100 " rp. . . . . 800 152 — 155 — m Concordia. .­­ 500 800 — 310 Borsod-Miskolczi malom. 100 —__ — -• • 100-------------------­­» Borsod-Miskolcz 500 ----------------------Buda­pesti malom 8% . 150 158— 158 -Va.palyik , Pest-Barc­ . *00 _ --------------------­­. Erzsébet. . . *00 88 - SO­­Pannónia gízmalom 6%. 100 - - -” « jLh V ‘ *°0­0 87-- 898 - , Luiza . . . . 160 115- 116 - Egyes. m. gízh. társ. 6% — 71­7* _ . Bl,dal • *00 70 - 78­­ . Temesvári gíz. 500 ------------------­­" ~ n rí?.®3}' . ko,?a* 100 —— —— „ Molnárok-sütők 200 166— 168— Pénznemek. » Alföld-Fiumei . jgq — — — — . Hengermalom • 500 001 — 670 — „ Fiiazarikeleti . 200 — — ------------­­» Viktoria ... 200 90 — 95 - Császári arany . . . . — 5 60 5 13 _ n t “ * 200 --------------­­h I. Buda­pesti . 100 650 - 660- Osztr.-rongy. 8 frtos arany — 9 11 9 12 _ " ..1141,yi • * 200 — — -------------­­„ Budai gyártelep 100 *4 — 25­­ *0 frankos arany ... «.911 9 12 -” * » * 200 — — -------­­» Pannónia . . 1000 370 — 380 - Osztr. és magyar ezüst. . — 103 _ 108 75 » hegypálya 100 00 _ 70 _ Építőtársulat, Pesti . . 80 -------------------Porosa pénatár-bareia. . — 1 70 _ 170 _ Bankok : Által.m. mun. h. $Q 18 ,6 18 5u „ Pesti Cottage . 8­0 -----------------­„ Angol-magyar . 8 42 — 42 26 , Északi magyar 20 — — ------­­Váltók. : Barmker.%tp°: ----- Serfizde, L magyar 500 8*0 - 895 - Anr,bnl3 100 d. n. f. „tán 5 95- 98 50 * ^ ^ i:4 — sertisbiz“arily: : : : SS 1M- l g»* g ” M­ákföld rési/ *09 80 “ 88 “ Könyvny. .Athenaeum“ . *00 885 - »40- London 100 font St. n. r , 5 * “ : fi -r ^ a I n ”S :­örSlv “ S s­»: Mtumiá ” Tak ésh­akazor 50 75 58 — Gyógyintézet I. magyar. 200 -------------------Aradi kar h ♦/ 7 ” * n h£«i 50 -------------------Kereskedő-testület épülete 210-----------------------Aradi Mer. b. befizetéssel _ — _ _ | Mascar­­aik. b. 50 -- -- Kártoly-fonálgyir . . . *00 - - - - Hotel rés.Tény-társaság . 30c s40 ; Nyi kere. hitelt. 00 -- -- Bírgyirr I. magy« . . *00 1­0 - 105 - Sekn­ilan . . . . . . _ _ _ „ Pozsonyi hitelb. “ A *14“... d »id • - _i I d " Pesti” bankP 5»/i *00-----------------------Pozsonyi papírgyár . . *00------------------------N.-Váradi kér.^a iparbank _ _ JL . Pesti népbank . *00--------------------Elma-Murányi bányatár.. - Győri kereskedelmi bank ’ A Pesti pénzv. 100--------------------. • • • • *00 75 - 80- Sz.-fehérvári kér b befl. “ -------------| Buda-Db néni 80-------------------Salgó Tarján­ . . . . 100 110— 11* - D,Bv 80 — — — — " Iparbank P 50 84 — 85 • • Bohllek-féle vasönt5de . *00 180 — 185 — Ke­skeméti kBzp. tak. 3 _ . ” Budai keres ba' *00 89 — 40 — Boda- és vegv­ári-gyár *00 - — ------­­— ~ » *00 810 - 815 - Sóskúti kőbánya ... *00 185 - 180 -_______________|_______________ _ _ . V ár vám­­font­­ár vám- T­­. TM & n v ,onV plzezl font- Ár vám-Termény nyi mázsánkint nyi mázsánkint .terme­k nyi szokás ajl mázánklnt Loa bánsz 1 4. . . 1 81 6 90-S 05 84 7 --7 06 Eozi ...................................... 80 6 55-5 65 78/79 ----------­« * 1 ", * 35 7 85—7 40 88 7 45—7 50 milit4“k • • • • 71 * 80-8 90 78/70 ---------­* Hsai ...................... 81 7 ------7 05 84 7 10—7 20 , eUtesr........................ 72 1 30_3 55 te/lg_______ | ................................... 88 7 25-7 30 80 7 85-7 49 ...................................................... 10 * . ...................... 85 7 45-7 56 88 7 60-7 85 _ ---------------------­­----------­’ Mi . . . . . 81 6 90-6 95 84 7------7 05 . . . . m. , 8S_, M _______ * . ...................... 83 7 10-7 15 88 7 86-7 80 Bab .......................­ . _______ * ! ...................... 85 7 85-745 88 76J-7 55 »He. 80 4 *9 « *5 ! feMmsesI ... 81 710-0 16 24 7 *o_7 80 „„ wT— - , " ------------_ ----------­I ’ . . . . 88 7 86-740 88 T45_7f0 - . 75 5*5-640 _______ . . . « 86 7 65-7 60 8* 7 65-7 70 • . . . 1 3f . . — ! bácskai...................... 84 --------- 84 ------------­­- -----­­\\ l ................................. 85 ---------- 86 -----------­­ij - m ••••• 87 ? 1 -• 88 1 ■ “• —— — — j §

Next