Pesti Napló, 1873. november (24. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-25 / 272. szám
A terhek, melyeknek súlya alatt az ország szinte összeroskad, régibb időktől veszik isézetüket , de sietünk hozzátenni, hogy nem csupán a vállalt terhek nagysága, hanem főkép azon visszás pénzügyi rendszer tette elviselhetlenné, amelyet a pénzügyi bizottság utóbbi jelentésében annyira roszül, hogy tudniillik lebegő adósságokkal foltozgatta utóbbi években a pénzügyminiszter az államháztartás hézagait, ahelyett, hogy kellő előrelátás mellett jókor és nem a szükség végső perczében szerezte volna be a fedezetet. És hogy mindkét irányban egyaránt igazságosak legyünk, nem szabad elhallgatnunk, hogy a lebegő adósságok korszaka már az 1870. évi budgettel s így Lónyay pénzügyminisztersége alatt lön inaugurálva. Lónyay könyvének első felében néhány nagy eszmét ad elő, a melyekkel pénzügyminisztersége alatt foglalkozott, amelyeknek elejtését azonban nem indokolja elégségesen. Mindjárt kezdetben a pénzügyi kiegyenlítés után azt tervezte, hogy az árfolyamukban tetemesen alászállt egységes osztrák ventékből nagy mennyiséget vásároltasson össze s ezáltal lényegesen leszállítsa a közös államadóssági járulékot. Ez után , úgymond Lónyay, egy nevezetes lépéssel közelebb jutottunk volna a magyar pénzügyek teljes önállósításához. Meglepő, hogy Lónyay ily nagymérvű pénzművelet eszméjével foglalkozhatott akkor, midőn a nagy vasúti kölcsön kibocsátásánál azon tapasztalatra kell jutnia, hogy a tervezett convertálásra nem fogna elég olcsó pénzt beszerezhetni. És még inkább meglepő az, hogy pénzügyeink függetlenítését Ausztriától nem azon a téren indította meg, ahol annak kivívását a tényleges és a közjogi körülmények szerint elsősorban meg kellett volna kísérelni, értjük, a bankügy rendezése terén. Meglehet, hogy — miként Lónyay egy ízben mondá — meglehet, hogy a bankkérdés lett volna azon utolsó csepp, melytől a kiegyezési nehézségek pohara túláradt volna; s ha ettől tartani kellett, menthető, hogy a bankkérdés megoldását elkülönözték a közjogi egyezménytől és a későbbi rendezés feladatául tartották fönn 1867-ben. De ép akként, amint talán lehetetlen volt, a jobboldal egy része s az ellenzék azon kívánságának eleget tenni, hogy a közös államadósságok a tőkében osztassanak el, és Lónyay később más után tervezte a tőke különválasztását, illetőleg apasztását, és úgy még a vöslaui egyezmény után is lehető , az 1868—70 kedvező közgazdasági viszonyok közt kivánatos és üdvös lett volna a bankkérdést megoldani. Mindenesetre feltűnő, hogy hosszasan szólván végrehajtott terveiről és tüzetesen taglalván különféle, életbe nem léphetett eszméit, épen a bankkérdésről teljesen néma Lónyay könyve. Ezek megjegyzéseink a könyvről általában véve. A részletekkel még sokat fogunk foglalkozni, az egészre nézve azonban elismerjük most is, hogy eszmedús, nagyfontosságú mű és sok javaslata általános figyelembe vételre tarthat számot. Más mellett szólt; a szélsőbal ezt ellenzi, és húzni-halasztani kívánta a dolgot. Tisza Kálmán álláspontjából, igen ügyesen, a rögtöni tárgyalás mellett szólt, mire a jobboldal és a baloldalból alakult nagy többség a mellett nyilatkozott, hogy a javaslat már holnap tárgyaltassék. Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik az ülés. II. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Huszár Imre, Mihályi Péter, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Szlávy József, Kerkapoly Károly, Trefort Ágost, Pauler Tivadar, Szapáry Gyula gr. Az ülés kedődik d. u. 4 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a főrendiház elnöke megküldte a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy rendbeli legfelsőbb rendeletnek az országos levéltárba történt elhelyezéséről szóló elismervényt. Le fog tétetni a képv.ház levéltárába. Továbbá bemutatja a következő kérvényeket: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kérvényét, az első folyamodású bíróságoknak a törvényhatóságoknak hatásköre alá leendő visszahelyezése iránt; ugyancsak Pest Pilis és Solt kérvényét független önálló nemzeti bank felállítása iránt; (Helyeslés balról)ugyancsak,Pest Pilis és Solt kérvényét egy kiegyezési csődtörvénycikk meghozatala iránt a csődtörvény kiegészítését illetőleg, azután Győrmegye kérvényét az állam és egyház közti viszonyoknak a Deák Ferencz által indítványozott irányban leendő rendezése iránt; Vízakna város kérvényét hasonló tárgyban, továbbá Győrmegyei kérvényét a mosony-győr dunai ág szabályozása iránt; — Tolnamegye kérvényét az állam és egyház közti viszonyok szabályozása tárgyában ; Ungmegye kérvényét, melyben az adónak kényszer utján való behajtását kedvezőbb viszonyok beálltáig felfüggesztetni kéri ; Somogymegye kérvényét, melyben községiorvosi állomások felállítását kéri; végre Uvók városa feliratát a városi főispánnak, évi július 3-án tartott közgyűlésben követett eljárása ellen. Wahrmann Mór beadja a magyar és erdélyi postamesterek kérvényét múlt évben beadott kérvényük elintézése tárgyában. A kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Csiky Sándor: Eger városa nyolcz rendbeli hason tartalmú kérvényét teszi a ház asztalára, melyben a házat egy önálló független magyar nemzeti bank felállíttatásáért kéri. (Helyeslés belfelöl.) Cseh Károly: Több háromszék-kezdivásárhelyi választó kérvényét nyújtja be hason tárgyban s egy másik kérvényt a magyar keleti vasútnak az ojtozi szoroson átvezetése végett. Horn Ede: A magyar keleti vasútnak németalföldi bankrészvényeseinek kérvényét teszi le a ház asztalára, melyben ezen részvényesek az országgyűlés közbenjárását kérik, jogaik és vagyonuk megőrzése érdekében. Megjegyzi, hogy azon gyűlésben, melyből e kérvény keletkezett, 10040 részvény, tehát 2 008.000 írt érték volt képviselve. Azon meghagyással kéri a kérvényt a kérvényi bizottsághoz létetni, hogy azt praeferentet tárgyalván, arról a legközelebbi ülésben a háznak jelentést tegyen. (Helyeslés belfelöl.) Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak, mely jövő szombaton jelentését a ház elé fogja terjeszteni. Széll Kálmán előadó bemutatja a központi bizottság jelentését az államkölcsönökről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag, s egyúttal előterjeszti a II. és IV. osztályok előadói által beterjesztett különvéleményt is. A központi bizottság a törvényjavaslatot azon szövegben, melyben a pénzügyi bizottság megállapítá, néhány csekély irályi módosítás kivételével, változatlanul elfogadta. Kéri a házat, hogy ezen jelentést a tárgy sürgősségénél fogva, minél előbb napirendre kitűzze. (Felkiáltások : Holnap ! Holnap!) Horn Ede szintén a II. és IV. osztály különvéleményeit jelenti be. Elnök kérdi a házat, mikor kívánja a törvényjavaslatot tárgyalni ? Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház! A házszabályok 168. szakasza azt mondja, hogy a központi bizottság jelentése, a netán fennforgó és írásban beadott külön véleménynyel vagy véleményekkel a ház előtt bemutattatván, kinyomandó, a ház tagjai közt szétosztandó és rendkívüli esetek kivételével legalább 3 nap közbejöttével tárgyalandó. A házszabály tehát a rendkívüli eseteket előre látta, s nem akarta korlátozni a házat abban, hogy gyorsíthassa tárgyalásai menetét. Igen kérném a t. képviselőházat, hogy tekintettel arra, hogy itt a rendkívüliség és sürgősség esete valóban fennforog, lenne kegyes elrendelni azt, hogy a bemutatott törvényjavaslat már a holnapi napon tárgyalás alá vétessék. (Élénk helyeslés.) Iványi Dániel legalább egy napot kér arra, hogy a jelentést tanulmányozni lehessen. Tisza, Kálmán, T. képviselőház ! Én is tudom a háznak azon szabályát, melyre a pénzügyminiszter úr hivatkozott, hogy t. i. rendkívüli körülmények közt el lehet állni az ott megszabott időtől, és részemről hajlandó vagyok a jelen esetet oly rendkívülinek tekinteni, mert igen óhajtom, hogy valóban rendkívüli dolog legyen az, hogy a magyar képviselőháznak ily módon ily kölcsönt kelljen tárgyalnia. Azért az ügy rendkívüliségét elismerve, én legalább nem ellenzem, hogy az holnap tárgyaltassék. (Élénk helyeslés.) A ház nagy többsége (a szélsőbal kivételével) holnapra határozza a törvényjavaslat tárgyalását. Csanády Sándor a holnapi ülésben mindenekelőtt a múlt ülésről elmaradt tárgyakat kívánja bevégeztetni. Csernátony Lajos azt hiszi, hogy a háznak joga van valamely sürgős tárgyat a már napirendre tűzött tárgyak előtt venni tanácskozás alá. Péchy Tamás azon meggyőződését fejezi ki, hogy nemcsak sürgős esetekben, de mindenkor megváltoztathatja a Ház a már kitűzött napirendet. Elnök: Ennélfogva a holnapi ülés első tárgya a kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása lesz, ennek elintézése után napirenden lesznek a szombatról elmaradt tárgyak. A mai ülést ezzel bezárom. A holnapi ülés reggeli tíz órakor kezdődik. Ülés vége 4 óra 55 perckor. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése nov. 24. I. A képviselőház mai esti ülésének csak egy tárgya volt : a kölcsönről szóló törvényjavaslat felvétele. E törvényjavaslatot a mai osztályülésekben tárgyalták, s a II. és IV-dik osztályban a Deákpárt kisebbségben maradt. A IV-dikben azért, mert ez osztály deákpárti tagjai későn jelentek meg; a II dikban az ellenzék van többségben. A többi osztály elfogadta e javaslatot, s az erről szóló központi biz. jelentést Széll Kálmán előadó, a képv.ház mai esti ülésében mutatá be. E jelentés bemutatásával kapcsolatban azon kérdés volt eldöntendő, hogy a javaslat mikor tárgyaltassék ? Kerkapoly pénzügyminiszter a holnapi azonnali tárgyáról napra késett, aug. 22-én arról kezdének tanácskozni, ne kelljen-e hazamenniök ? E tanácskozásukba némely r. kath. követeket is meghívtak s velők a példátlan lépést minden oldalról megvitatták. Ennek eredménye lön egy nyilatkozat, melyet a nádornak sár. katholikusoknak elküldve, a r. kath. rend mindennemű végzései ellen tiltakoztak, a nádort pedig kérték, találjon módot helyzetükből kiszabadulhatásukra vagy bocsáttassanak haza. Aug. 28-án uj nyilatkozatot készítettek, melyben hazaméretelüket már határozottan kinyilatkoztatták s arra a nádor- és királytól engedélyt kértek. Ez meg jön tőlük tagadva. Ekkor újabb nyilatkozatot készítettek, melyben folyamodványaikból kivonatosan elősorolták: sérelmeik megorvoslása végett az országgyűlés kezdete óta mit tettek s mivel minden törekvésük foganatba jön, ők haza mennek sor. kath. rend bárminő végzése ellen tiltakoznak, azt országos törvénynek el nem ismerik, mind erről pedig a nádortól bizonyítványt kértek. A bizonyítvány nem jön kiadva, sőt a nádor a hazameneteltől egyensen eltiltá őket. Az eltiltás mit sem használt: a protestánsok tanácskozásaikat sept. 1-jén befejezték, egymástól elbúcsúztak s másnap, sept. 2-kán, hajnalban útra keltek. A nádor jurátusát küldő utáltok visszatéritések végett, de hasztalanul. A Pozsonyban maradt r. katholikusok sept. 19-ig 55 tezikket alkottak, melyeket azután a kanczellária a megyékre szétküldözött, 13 felvidéki megye pedig és 6 sz. kir. város Zemplén városában tartott gyűlésből visszaküldötték. A „Toldalék” nevezetesebb okmányai : Wesselényinek a királyhoz és a pápa bécsi nunciusához irt levelek, melyekben bevallja,hogy 1659-től 1662-ig és igy 3 év alntt 30 — 40,000 protestáns hajtatott be a r. kath. egyházba ; — Borsodmegyének követi utasítása ; — a ném itt katonák által Abcaujmegyében tett károk hivatalos összeírása. Székács József: BELFÖLD Nagy-Károly, nov. 18. (Megyei közgyűlés. A folyamatban levő megyei közgyűlés nevezetesebb eseményeit közlöm rövid kivonatokban. A főispán jelenleg is, mint mindig emelkedett beszéddel nyitotta meg a közgyűlést,melyet a cholera nagymérvű dühöngése miatt csak ez alkalommal lehetett megkezdeni. A láz, himlő és cholerában szenvedők száma megyénkben jóval meghaladta a 20.000-et, minek egy harmadrésze el is halt, maradván hátra kétezer néhány száz árva, ezek közül szinte kétszáz lakás, ruházat és minden élelmiszerek nélkül. Főispánunk adakozás végett felhívta a népet és a tehetősebb osztályt. Maga részéről háromszáz frt és tíz kőből gabona adományozásával járult az ínség enyhítéséhez, és teljes reménységünk van, hogy a főispán buzgalma és a tehetősek könyörülete azon kedvező eredményt fogja feltüntetni, hogy a tehetetleneket a nyomor és ínségtől meg fogjuk szabadítani. Ő felségének a királynak 25 éves uralkodási ünnepélyére üdv és szerencsekivánat határoztatott, és az a gyűlés második napjáról fel is terjesztetett, hogy a királyné névünnepén a fejedelemhez már el is juttathasson. Főispán a közigazgatási hivatalokat folytonos figyelme alatt tartván, azokat gyakran megszokta vizsgálni, és ilyenkor erélyes, de mindig humánus modorával a lankadókat buzdítja, a hanyagokat serkenti, a szorgalmasakat elismeréssel és dicsérettel halmozza el, minek azon kedvező eredménye mutatkozik, hogy a közigazgatás, ha nem érte is el a tökély legmagasabb pontjait, de azért igen jó, serény és igazságos. Deák Ferencznek f. év június 28-án az állam és egyház közötti viszony felett kimondott nézeteit a bizottság egyhangúlag magáévá tette, és e tárgyban felirat is intéztetett az országgyűléshez. Gyűlésünk egész folyama gyönyörrel töltötte el mindnyájunknak keblét, a pártok vetélkedve nyilatkoztak a közigazgatás minden ágazatai felett, az egyedüli indok a megye jóléte, képezvén a nyilatkozatok óhaját. A pártok testvériesen simultak egymás mellé és kezet fogva emelték ki a jót, irtogatták a roszat. N. S. tományai lelkész a baloldalnak egyik hive erkölcstelen kihágásaiért a baloldal által éppen úgy elitéltetett, mint a jobb által és ügye egyhangúlag tétetett át a bünfenyítő törvényszékhez. A higgadt,méltányos, sőt méltóságteljes elbánás és tanácskozás csak egyszer kezdett túlcsapni a türelem határain, midőn az árvaszék némileg függetlenségbe óhajtotta volna magát helyezni a megyei hatóság felett, az áradatnak azonban a főispán mindig komoly, igazságos és hidegvérű nyilatkozata véget vetett, és befejeztük közgyűlésünket azon általános óhajunkkal, adjon az isten e hazának és megyénknek mindenkorra ily tanuságteljes és egyetértő közgyűléseket. Ipolyság, nov. 20. (Megyei közgyűlés.) Hont megye őszi közgyűlése f. hó 17-én vette kezdetét és a felhalmozódott teendők elintézése négy napot vett igénybe. Rendkívül sok volt a tanácskozási tárgy és igy a gyűlés minden mozzanatát leírni hosszadalmas munka lenne; szorítkozunk tehát csak is az érdekes tárgyak elsorolására. A látogatott gyűlés megnyitása után b. Majthényi László főispán ur indítványára királyné ő felsége névnapi ünnepélyére üdvkivonatait táviratilag tudomására juttatni határozta el a bizottság. Podhorszky György ur indítványára pedig a jubileumi ünnepélyre üdvözlő és hódoló feliratot határozott ő felségéhez küldeni. Következvén ezután Majláth István alispán ur jelentése a megye állapotáról. E jelentést a közönség nagy figyelemmel halgatta végig. Általános helyeslésben részesült a jelentés ama szakasza, melyben az alispán ur azt mondá, hogy az árvák részére a szeretetház az ügyefogyottak és csavargók részére pedig a dologház legüdvösebb volna, tehát ilyenek felállítását sürgősen javasolja. A csavargók kérdése nagy vitát idézett elő. Paczoay János orsz. képviselő hevesen kikelt a jelenleg divó enyhe fenyítési mód ellen, felemlítvén, hogy a fegyenczek, büntettük miatt,oly jó sorsban részesítettnek, melyet számos szegény ember megirigyelhetne, és amely korántsem szolgálhat arra, hogy a gonosztevőket a büntettek elkövetésétől elijeszsze. E vita tovább fejlődvén, több oldalról előadatott, hogy a kir. bíróságok járnak el enyhe módon a bűnvád alatt állókkal, mi okból szigorúbb eljárás követésére az igazságügyi minisztériumot felkérni javasoltatott. Erre Horváth Miklós kir. törv. elnök és bizottsági tag emelt szót, szép beszédben előadván, hogy a kir. törvényszékek ellen emelt fenn többi vádak alaptalanok, mert, tudomása szerint,a bírák ez ügyekben lelkiismeretest játak el, és azért, hogy a mostani modern államokban a fenyítő mód sem oly kemény, mint hajdanában volt, őket okozni nem lehet. Szerinte kevesebb bűntettes van most, mint azon időben volt, melyben a tortúrák alkalmaztattak. Sok gyanús egyén szolgáltatik a közigazgatás által a kir. bíróságoknak ki, de számos esetekben hiányzanak a bizonyítékok, melyek alapján az elitéltetést foganatosítani lehetne. A bírákat szigorú ítélethozatalra a bírói függetlenség szempontjából utasítani nem lehet. A netán egyes esetekben felmerülő felületes eljáráson változtatni a felsőbb bíróságok vannak hivatva. Oly esetekben pedig, midőn a legnagyobb valószínűséggel tudva van, hogy az illető csavargó kétségtelenül lopásból vagy rablásból él, de őt tetten kapni lehetetlen, ekkor nem a bíróság, hanem a közigazgatás van hivatva azt a társadalom irányában ártalmatlanná tenni. Jó közigazgatás könnyen gondoskodhatik erről azáltal, hogyha a csavargókat, munkakerülőket és ügyefogyottakat dologházi, útépítési stb. munkákra alkalmaztatja. E beszéd után elhatároztatott az igazságügyért arra kérni, hogy a fegyeneznek fogházon kívüli — például útépítési munkára (?!) leendő alkalmaztatását rendelje el.A dologházi ügyre nézve több kiváló bizottsági tag,kik e kérdéssel ügybuzgalommal foglalkozni szoktak — felkérettek,hogy egy, gyakorlatilag czélszerűen használható módszer-tervezetet készítsenek, és azt terjeszszék elő. Következett ezután a jövő évi költségvetés tervezete.A tanácskozásban szólattak többek közt Héderváry Antal és Dacsó Pál urak.Czélszerű módosítványaik által pedig példás takarékosság követését tették lehetővé. A felesleges költségeket izgalom nélkül törül tették. A tett indítványok közül nagy figyelmet keltett Majláth István alispán urnak új megyei úthálózati tervezet készítése, és a megyei és községi utaknak hálózati összeköttetésbe hozatala, és ez utaknak mielőbbi kiépítése tárgyában tett egyik indítványa, valamint a hagyatéki tárgyalásoknak okszerűbb és az egyes felekre nézve kevesebb költséget okozó eljárás érdemében benyújtott másik indítványa is. Figyelemben részesült még Mer1y és Belizárnak a bankügyben tett indítványa. A tárgy figyelmes megbeszélése után elhatároztatott: 1) kérvényezni az országgyűlésnél önálló jegybank létesítéséért; 2) A tervezet Bátory Gábor észrevétele folytán beható tárgyalás, tanulmányozás és véleményadásra az állandó választmányhoz áttétetni. B. Pécsvidék, nov. 19. (A társadalmi állapotok.) Hideg szobában éhezni! ez sorsa moti a szegénynek .Meleg szobában nélkülözni,ez osztályrésze a jobb móduaknak is. És ha a fával a megkezdett mód szerint fogunk gazdálkodni, csakhamar itt lesz az idő, , hogy a jobbmódú családok is télen dideregve fogják élvezni mindennapi kenyereket. Van ugyan elég szenünk itt Baranyában, de ezzel mi nem szoktunk vesződni, majd kizsákmányolják azt egyes consortiumok. Tehát csak abban lehet reményünk, hogy valaki majdcsak kitalálja a módját, miképen lehet a nap sugarait a kályhában concentrálni, vagy a bőven rendelkezésünkre álló légtömegből meleget kiszorítani. E találmány kitűnő szolgálatot fogna tenni a közelálló fahiányban — míg a napsugár és légfogyasztási adó ki nem vettetnék. Kenyér ? Erre nézve népünk — úgy látszik — egyre valamely evangéliumi kenyérszaporító csodára vár, mert minden egyéb, a földmiveléssel nagyon is összeférő mellékiparágat mellőzve, eledelét, ruházatát, adóját, egyedül terméséből akarja előteremteni. És ezért egy-két évi résztermés számtalanokat a szó szoros értelmében véve tönkre tesz. Ez alkalommal csak ily mellékkeresetmódot akarunk megemlíteni: a gyümölcsfa- és selymár-tenyésztést. Mi itt stájer almákat veszünk készpénzen, holott a pécsi piaczot a vidék gyümölcsösei bőven elláthatná. Hely pedig annyi van, hogy számtalan község a legjobb sikerrel művelhetné a selymértenyésztést. Egy nagyobb községben az ebből befolyó 800 —1000 frt jövedelem nem csekély könnyebbségére szolgálna a lakosságnak rész terméskor, mig bő esztendőkben vagyonszaporitásra vzetne. Vannak ugyan már »megrendelt“ faiskoláink, de „létező“ még kevés. — Van ugyan a megyénél „selymértenyésztési felügyelőnk,« de működéséről keveset tudunk. A megyéről eszembe jut a legutóbb (nov. 10.) tartott közgyűlésből,hogy kedvelt főispánunk dicsérettel halmozta el a cholera-járvány alkalmával magukat buzgóságuk által kitüntetett járási hivatalnokokat és orvosokat. Bizonyára a közönség vele érzett, midőn ezt tette. Egy azonban feltűnt nekünk. A pécsi járás érdemdús szolgabirája, Forray Iván és doktor Mend járási főorvos neveit nem hallottuk a kiemeltek közt emlittetni. Mint szemtanuk kötelességünknek ismerjük ezen, úgy véljük véletlen s bizonyára akaratlanon a riasztást némileg helyreütni. Hogy a pécsi járásban, hol a cholerajárvány különösen két községben komolyan kezdett pusztítani, ez tovább nem terjedhetett, egyedül e két derék hivatalnokunknak : tek. Forray Iván szolgabiró és dr. Mend járási főorvos urak ernyedetlen és erélyes buzgóságának köszönhető. Beszterczebánya, nov. 21. (Megyei közgyűlés.) E hét mi nálunk a gyűlések betű volt. Tegnapelőtt megtartotta a zólyomi ev. esperesség a cholera miatt elnapolt u. n. iskolai őszi gyűlését, mely kiválólag isk. ügyekkel szokott foglalkozni, tegnap ülésezett a megyei bizottmány. Ott is, itt is elnökölt Radvánszky Antal közkedveltségű főispánunk s esperességi felügyelőnk. Az esperességi gyűlésből alig érdekelné valami a távolabbi közönséget, mégis érdemesnek tartom megemlíteni, hogy ez esperességben a tanügy terén oly élénk mozgalmatészlelünk, mint tán nem sok helyen másutt. Ezen esperesség volt az egész hazában az első, mely arról gondoskodott, hogy a törvény követelte tantárgyak az iskolákban mind előadasainak, kiadván „Skolnik* czim alatt egy oly tankönyvet, mely az emlitett tantárgyakat mind magában foglalja; a törvénynek meg nem felelő iskolaépületek, a mennyire a nép szegénysége engedi, lassan javíttatnak, újak építtetnek ; az iskolalátogatás a felekezet részéről a közlelkészek által, kik az év közben is gyakrabban kötelesek a tanodákat meglátogatni, szorgosan ellenőriztetik s hogy nem siker nélkül, tanúskodik arról azon körülmény, hogy a múlt isk. évben 38589 év. lakosságból járt iskolába 6—12 éves 4256, 12—15 éves 1265, összesen tehát 5521 gyermek, vagyis 1430 °/o » & 6 —12 éves 4344 tankötelesből járt 4256, tehát körülbelül 973/« %. A megyei közgyűlés foglalkozott mindenekelőtt orvosok választásával. Lelkes orvosaink ugyanis épen a cholerában leköszönvén, a főispán úr három állomást ideiglenesen töltött be. Tekintse azt, hogy épen azok választattak meg, kiket ő helyettesített, noha többen is voltak minden állomásra kijelölve, a közönség részéről a maga iránti bizalom tanújeléül. Megválasztottak pedig főorvosnak Feja Ferencz, járásorvosnak Beszterczebányára Rajcsics Lajos, Zólyomba Bothár Ede. Ezután előterjesztetvén a virilisták kijavított névjegyzéke, többen a kath. lelkészi karból reclamáltak, mert kimaradtak. A törvény szigorú alkalmazása mellett lehetett volna őket ugyan arra figyelmeztetni, hogy a reclamatio ideje lejárt, de a gyűlés méltányosan járt el, midőn őket sua forma felvétetni határozta. — Egyszersmind a pénzügyi igazgatóság meg fog kerestetni, hogy az adóhivatalokat oda utasítsa, miszerint a legtöbb adót fizetők névsorát fontosabban állítsák egybe. A számtalan mint intézmények között legérdekesebb eszmecserét idézett elő az, mely a megyét a hozandó közmunkatörvényt illetőleg véleményadásra szólítja fel. Meglehet, feltűnőnek fog soknak látszani, ha mondom: Zólyom megye a régi rendszer mellett nyilatkozott; azaz: az úthoz közelebb fekvő községek természetben róják le kötelezettségüket, a távolabbiak kénytelenek magukat kiváltani. Belátja ugyan a megye, hogy a mostani rendszer igazságtalan, amennyiben a szegényebbet jobban nyomja, mint a gazdagabbat, a kisbirtokost jobban mint a nagybirtokost, hogy továbbá a jelenlegi rendszer mellett sok idős munkaerő fecséreltetik el, aránylag csekély eredménynyel, de tekintetbe véve, hogy 17 mértföldnyi utunk csaknem 70000 frtnyi új adót róna e megye szegény lakosságára, mi az adó 35 százalékának felelne meg, a felvidéki megyékre vonatkozólag a régi rendszer mellett nyilatkozott a gyűlés. Kár volt azonban ki nem mondani azt: »a régi rendszer meletti igazságtalanságok kiegyenlítésével.“ Az 1874 -i költségvetésünk 1400 frtnyi megtakarítást mutat. Ha általános ítéletet kellene mondanom ezen közgyűlés felett, két körülményről kellene megemlékeznem. Először is állandó választmány intézményéről. Az elfogulatlan ítélő újólag meggyőződhetett ezen intézmény czélszerűségéről. (Másutt nem úgy van. A szerk.) Meddig elbajlódott volna a gyűlés nem egy ügygyri, így rimán haladtunk el a tárgyakon, lévén azok az állandó választmány által megvitatva s megvilágitva, s a mellett mégis mindenki szólhat az állandó választmány javasló indítványához. A második örvendetes jelenség volt az egyetértés, a békülékeny szellem, mely e gyűlés felett lebegett, úgy, hogy a disharmónia legcsekélyebb jele sem mutatkozott. Egyrészt tulajdonítom ezt az elnökség tapintatosságának, úgy, hogy az ügyek, tekintettel a nagyobb számban jelenlevő földművelőkre, tótul is tárgyaltattak. Uralkodjék a béke továbbra is közöttünk javunkra s az egész haza javára. Végül legyen megemlítve, hogy a főispán ur a megye java iránt melegen érdeklődő Kollár János helybeli ügyvéd urat tiszteletbeli megyei főjegyzőnek nevezte ki, ki, mint olyan ,az esküt azonnal letette. A gyűlés után kedélyes közabéd volt a főispán ur radványi kastélyában, hol többek közt felsége királynénk nevenapjának alkalmából (nov. 19.) haza legelső asszonyára, a nők e fenséges példány, egészségére is felemeltük poharainkat. Fontosabb újdonságképen megemlíthetem hogy a kamarai munkások árvái számára a zólyom lipcsei várban létesített árvaház, amint hallom, 1£ helylyel már megnyílt. Ami a többi megyebeli járvány okozta vagyontalan árvákat illeti, megnyugtató tudomására hozta a közgyűlésnek az alispán u, hogy csekély számban találkoznak, noha a járvány helyenként a lakosság 25 százalékát is ragadta el s hogy sok község késznek nyilatkozott árváiról gondoskodni. 1. 1. Különfélék, November 24. (A pénzügyminszterről) több lap azt közölte, hogy egy vidéki földbirtokos, ki nála az adóhátralék elengedéséért kérvényezett, őt párbajra hívta. Ez eset, mint nekünk beszélik, a következőleg történt. A birtokos a pénzügyminiszternél az említett ügyben audientián volt, s ez alkalomkor a miniszter azt kérdé tőle, hogy mennyi évi adót fizet ? 423 frtot, volt a válasz. S mennyi az adóhátralék ? volt a miniszter további kérdése. Három ezer s néhány száz forint — hangzott a válasz. „Szégyenelje magát, — én nem engedhetek el semmit!“ — Az audientiának ezzel vége volt s a birtokos első felhevülésében a párbajra gondolt. A miniszter azonban kijelenté, hogy távolról sem akarta az illető becsületét sérteni s az ügy ezzel kiegyenlíttetett. (A budapesti m. kir. egyetem tanácsa), mint a »Hon“-ban olvassuk, egyhangúlag elhatározta, hogy Hatala Pétert, az egyetem volt rectorát, szerzett érdemei megjutalmazásául, hozzá méltó kitüntetésre ajánlja a kultuszminisztériumnak. — E kitüntetés leginkább abból állhatna, hogy a kultuszminiszter úr kanonokságra terjeszsze föl ő felségének Hatala Pétert. Épen most van üresedésben az egri káptalannál két kanonoki állomás. (A budapesti m. kir. egyetemnél) a német nyelvészet és irodalom megürült tanszékére, annak végleges betöltéséig, helyettes tanár szükségeltetvén, felszólittatnak az illető szakférfiak, hogy a bölcsészeti karhoz czimzett s irodalmi munkáik jegyzékével, valamint életrajzukkal fölszerelt folyamodványaikat f. évi deczember 5-éig a bölcsészeti kar dékáni hivatalába küldjék be. (Simon Flórent) elhunytáról a családi gyászjelentés következőleg hangzik: Simon Lujza, férjezett Apsai Mihályi Péterné, ennek férje Apsai Mihályi Péter és gyermekei Flórent, Zsófia Gábor, Simon Gyula és Simon Géza, ennek neje Hoffmann Mária, úgy gyermekei Mária és Zsófia, valamint Bottyánffy Katalin özvegy Jovánovits Jánosné, mélyen szomorodott szívvel tudatják forrón szeretett felejthetlen édes atyjuknak, apósuknak, illetőleg nagyatyjuknak és testvérének Simon Florent urnak, hites ügyvédnek, váltójegyzőnek és Budapest fővárosa bizottsági, és több jótékony czélu egylet buzgó tagjának, f. évi 1873. november hó 24-én reggeli 5 órakor gyengéden szeretett családja boldogítására szánt, s a közügyek körül kifejtett fáradságteli munka teljes életének 70-ik évében, hosszas gyengélkedés után, végelgyengülésben történt gyászos kimultát. A boldogultnak halt tetemei f. é. november hó 26-án d. u. 3 órakor fognak a lipótvárosi bálványutcza 17. sz. a. levő lakásáról a kerepesi ut melletti temetőben a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat i. é. 1873. deczember hó 6-án fog a pest-belvárosi plébánia templomban az urnák bemutattatni. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! (Az orsz. magyar ipa r,,e gy e sü- le t) kézműipari szakosztálya kedden, folyó évi november hó 25-ik napján d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám első emelet) ülést tart. Fontosabb tárgyak: 1) Mudrony Soma első felolvasása a világkiállításról. 2) Ipari tárgyak bemutatása. 3) Jelentések: — A gyáripari szakosztály szerdán, folyó évi november hó 26-ik napján d. u. 5 órakor tart ülést, melyen a tagok, a tárgyak fontosságára való tekintettel, lehetőleg teljes számmal részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak: 1) A Budapesten életbeléptetendő iparbizottság szervezeti szabályzatának kidolgozásában való részvét. 2) Véleményadás azon kérdés felett, váljon az egységes vagy külön vámterület előnyösebb-e a hazai gyáriparra. (A pestmegyei ás kiskunsági lótenyésztés emelésére a m. k. földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium által engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjak kiosztása november hó 30-án Kalocsán fog megtartatni, mely alkalomra következő államdíjak vannak kitűzve: I. Sikerült szopócakóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak, s a jó tenyészanya kanczák kellékeivel bírnak . Első dij 7, második 3, és harmadik dij 1 darab magyar arany. II. Három éves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek. — Első dij 4, második dij 2, és harmadik dij 1 magyar arany. III. Minden tekintetben kitűnő két éves kanczacsikók számára: Első dij 3 és második dij 2 db arany. IV. Minden tekintetben kitűnő egy éves kancza csikók számára: Első dij 2 darab magyar arany, második dij 1 db magyar arany. IV. Minden tekintetben kitűnő három és két éves méncsikók számára. Első dij 4 darab, második dij két darab magyar arany. Ezen államdijakra pályázhat minden pestmegyei és kiskunsági tenyésztő, ha község elöljárói bizonyítványnyal igazolni tudják, hogy a szopócsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított csikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva. A bemutattovak megbírálása, valamint az oda ítélt díjak kiosztása is az e végre alakult vegyes szakbizottságok által azonnal a helyszínen fog eszközöltetni. (Hatá ro zá s.) Budán f. hó 22-én L ász Ferencz pénzügyi tanácsos hunyt el alig 43 éves korában. A derék férfiú, ki a pénzügyminisztériumban a hitelszámvevőség főnökségét vitte, az első magyar általános tisztviselői egyletnek éveken át ernyedeten szorgalmú vezérigazgatója volt, kinek korai elhunytát nem egyhamar fogja e magyar szellemű egylet feledni. Utódjául az egyleti vezérigazgatóságban Cszik Károly pénzügyminiszteri titkár van kiszemelve. Lász temetése ma délután 3 órakor az Albrecht után lévő Szabó-féle házból volt. (K r a c b-históriák a vidékről.) A soproni leszámítoló intézet és a nyugatmagyarországi jelzálogbank igazgatója Spitzer ellen, az államügyészség bünfenyítő följelentést tett. A leszámítoló intézet bejelentette már a csődöt, a jelzálogbank elenben még tartja magát. Helyi hírek. (A kerületi főorvosok) dr. Patrurány Gerő tiszti főorvos urnái, ma az eskü letétele után, dr. Fromm Pál úr vezetése alatt tisztelegtek, mely alkalommal a tiszti főorvos Fromm Pál beszédére válaszolva,különösen kiemelte, hogy a kerületi főorvosok nála történt megjelenését azon erkölcsi kapocs figyelemben tartásának nézi, melynek alapján ő velük egy közegészségügyi testületet kér