Pesti Napló, 1873. november (24. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-25 / 272. szám

A terhek, melyeknek súlya alatt az or­­szág szinte összeroskad, régibb időktől veszik isé­zetüket , de sietünk hozzátenni, hogy nem csupán a vállalt terhek nagysága, hanem fő­kép azon visszás pénzügyi rendszer tette el­­viselhetlenné, a­melyet a pénzügyi bizott­ság utóbbi jelentésében annyira roszül, hogy tudniillik lebegő adósságokkal fol­tozgatta utóbbi években a pénzügyminisz­ter az államháztartás hézagait, a­helyett, hogy kellő előrelátás mellett jókor és nem a szük­ség végső perczében szerezte volna be a fede­zetet. És hogy mindkét irányban egyaránt igazságosak legyünk, nem szabad elhallgat­nunk, hogy a lebegő adósságok korszaka már az 1870. évi budgettel s így Lónyay pénz­ügyminisztersége alatt lön inaugurálva. Lónyay könyvének első felében néhány nagy eszmét ad elő, a melyekkel pénzügy­minisztersége alatt foglalkozott, a­melyek­nek elejtését azonban nem indokolja elégsé­gesen. Mindjárt kezdetben a pénzügyi ki­egyenlítés után azt tervezte, hogy az árfolya­mukban tetemesen alászállt egységes osztrák ventékből nagy mennyiséget vásároltasson össze s ez­által lényegesen leszállítsa a közös államadóssági járulékot. Ez után , úgy­mond Lónyay, egy nevezetes lépéssel kö­zelebb jutottunk volna a magyar pénzügyek teljes önállósításához. Meglepő, hogy Lónyay ily nagymérvű pénzművelet eszméjével foglalkozhatott akkor, midőn a nagy vasúti kölcsön kibocsátásánál azon tapasztalatra kell­ jutnia, hogy a terve­zett convertálásra nem fogna elég olcsó pénzt beszerezhetni. És még inkább meglepő az, hogy pénzügyeink fü­ggetlenítését Ausztriától nem azon a téren indította meg, a­hol annak kivívását a tényleges és a közjogi körülmé­nyek szerint első­sorban meg kellett volna kísérelni, értjük, a bankügy rendezése terén. Meglehet, hogy — miként Lónyay egy ízben mondá — meglehet, hogy a bankkérdés lett volna azon utolsó csepp, melytől a ki­egyezési nehézségek pohara túláradt volna; s ha ettől tartani kellett, menthető, hogy a bank­kérdés megoldását elkülönözték a közjogi egyezménytől és a későbbi rendezés feladatául tartották fönn 1867-ben. De ép akként, a­mint talán lehetetlen volt, a jobboldal egy része s az ellenzék azon kívánságának eleget tenni, hogy a közös államadósságok a tőkében osztas­sanak el, és Lónyay később más után tervez­te a tőke külön­választását, illetőleg apasztá­­sát, és úgy még a vöslaui egyezmény után is lehető , az 1868—70 kedvező közgazdasá­gi viszonyok közt kivánatos és üdvös lett vol­na a bankkérdést megoldani. Mindenesetre feltűnő, hogy hosszasan szólván végrehajtott terveiről és tüzetesen taglalván különféle, életbe nem léphetett esz­méit, épen a bankkérdésről teljesen néma Lónyay könyve. Ezek megjegyzéseink a könyvről álta­lában véve. A részletekkel még sokat fogunk foglalkozni, az egészre nézve azonban elis­merjük most is, hogy eszmedús, nagyfontos­­ságú mű és sok javaslata általános figyelembe vételre tarthat számot. Más mellett szólt; a szélsőbal ezt ellenzi, és húzni-halasztani kívánta a dolgot. Tisza Kálmán álláspontjából, igen ügyesen, a rög­töni tárgyalás mellett szólt, mire a jobboldal és a baloldalból alakult nagy többség a mel­lett nyilatkozott, hogy a javaslat már holnap tárgyaltassék. Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik az ülés. II. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Huszár Imre, Mihályi Péter, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Szlávy Jó­zsef, Kerkapoly Károly, Trefort Ágost, Pauler Tiva­dar, Szapáry Gyula gr. Az ülés kedődik d. u. 4 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a főrendiház elnöke meg­küldte a határőrvidék polgárosítására vonatkozó négy rendbeli legfelsőbb rendeletnek az országos levéltár­ba történt elhelyezéséről szóló elismervényt. Le fog tétetni a képv.­ház levéltárába. Továbbá bemutatja a következő kérvényeket: Pest­, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kérvényét, az első folyamodású bírósá­goknak a törvényhatóságoknak hatásköre alá leen­dő visszahelyezése iránt; ugyancsak Pest Pilis és Solt kérvényét független önálló nemzeti bank felállítása iránt; (Helyeslés balról)ugyancsak,P­est Pilis és Solt kérvényét egy kiegyezési csőd­­törvényc­ikk meghozatala iránt a csődtörvény kie­gészítését illetőleg, azután Győrmegye kér­vényét az állam és egyház közti viszonyoknak a Deák Ferencz által indítványozott irányban leendő rendezése iránt; Vízakna város kérvényét­ hasonló tárgyban,­­ továbbá Győrmegyei kérvényét a mosony-győr dunai ág szabályo­­zása iránt; — Tolnamegye kérvényét az­ állam és egyház közti viszonyok szabályozása tár­gyában ; Ungmegye kérvényét, melyben az adónak kényszer utján való behajtását kedvezőbb viszonyok beálltáig felfüggesztetni kéri ; Somogy­­megye kérvényét, melyben községi­­orvosi állo­mások felállítását kéri; végre U­­­v­­­ók városa feliratát a városi főispánnak­­, évi július 3-án tartott közgyűlésben követett eljárása ellen. Wahrmann Mór beadja a magyar és erdélyi postamesterek kérvényét múlt évben beadott kérvé­nyük elintézése tárgyában. A kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Csiky Sándor: Eger városa nyolcz rendbeli hason tartalmú kérvényét teszi a ház asztalára, mely­ben a házat egy önálló független magyar nemzeti bank felállíttatásáért kéri. (Helyeslés belfelöl.) Cseh Károly: Több háromszék-kezdivásár­­helyi választó kérvényét nyújtja be hason tárgyban s egy másik kérvényt a magyar keleti vasútnak az ojtozi szoroson átvezetése végett. Horn Ede: A magyar keleti vasútnak német­­alföldi bankrészvényeseinek kérvényét teszi le a ház asztalára, melyben ezen részvényesek az országgyű­lés közbenjárását kérik, jogaik és vagyonuk meg­őrzése érdekében. Megjegyzi, hogy azon gyűlésben, melyből e kérvény keletkezett, 10040 részvény, te­hát 2 008.000 írt érték volt képviselve. Azon meg­hagyással kéri a kérvényt a kérvényi bizottsághoz létetni, hogy­ azt praeferentet tárgyalván, arról a legközelebbi ülésben a háznak jelentést tegyen. (He­lyeslés belfelöl.) Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak, mely jövő szombaton jelentését a ház elé fogja terjeszteni. Széll Kálmán előadó bemutatja a központi bizottság jelentését az államkölcsönökről szóló tör­vényjavaslatra vonatkozólag, s egyúttal előterjeszti a II. és IV. osztályok előadói által beterjesztett kü­lönvéleményt is. A központi bizottság a törvényja­vaslatot azon szövegben, melyben a pénzügyi bizott­ság megállapítá, néhány csekély irályi módosítás kivételével, változatlanul elfogadta. Kéri a házat, hogy ezen jelentést a tárgy sürgősségénél fogva, mi­nél előbb napirendre kitűzze. (Felkiáltások : Holnap ! Holnap!) Horn Ede szintén a II. és IV. osztály külön­véleményeit jelenti be. Elnök kérdi a házat, mikor kívánja a törvény­­javaslatot tárgyalni ? Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: T. ház! A házszabályok 168. szakasza azt mondja, hogy a központi bizottság jelentése, a netán fennforgó és írásban beadott külön véleménynyel vagy vélemé­nyekkel a ház előtt bemutattatván, kinyomandó, a ház tagjai közt szétosztandó és rendkívüli esetek kivételével legalább 3 nap közbejöttével tárgya­landó. A házszabály tehát a rendkívüli eseteket előre látta, s nem akarta korlátozni a házat abban, hogy gyorsíthassa tárgyalásai menetét. Igen kérném a t. képviselőházat, hogy tekintet­tel arra, hogy itt a rendkívüliség és sürgősség esete valóban fennforog, lenne kegyes elrendelni azt, hogy a bemutatott törvényjavaslat már a holnapi napon tárgyalás alá vétessék. (Élénk helyeslés.) Iványi Dániel legalább egy napot kér arra, hogy a jelentést tanulmányozni lehessen. Tisza, Kálmán, T. képviselőház ! Én is tudom a háznak azon szabályát, melyre a pénzügyminiszter úr hivatkozott, hogy t. i. rendkívüli körülmények közt el lehet állni az ott megszabott időtől, és ré­szemről hajlandó vagyok a jelen esetet oly rendkí­vülinek tekinteni, mert igen óhajtom, hogy valóban rendkívüli dolog legyen az, hogy a magyar képvi­selőháznak ily módon ily kölcsönt kelljen tár­gyalnia. Azért az ügy rendkívüliségét elismerve, én legalább nem ellenzem, hogy az holnap tárgyaltas­sék. (Élénk helyeslés.) A ház nagy többsége (a szélsőbal kivételével) holnapra határozza a törvényjavaslat tárgyalását. Csanády Sándor a holnapi ülésben minde­nekelőtt a múlt ülésről elmaradt tárgyakat kívánja bevégeztetni. Csernátony Lajos azt hiszi, hogy a háznak joga van valamely sürgős tárgyat a már napi­rendre tűzött tárgyak előtt venni tanácskozás alá. Péchy Tamás azon meggyőződését fejezi ki, hogy nemcsak sürgős esetekben, de mindenkor megváltoztathatja a Ház a már kitűzött napi­rendet. Elnök: Ennélfogva a holnapi ülés első tárgya a kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása lesz, ennek elintézése után napirenden lesznek a szombat­ról elmaradt tárgyak. A mai ülést ezzel bezárom. A holnapi ülés reggeli tíz órakor kezdődik. Ülés vége 4 óra 55 perc­kor. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése nov. 24. I. A képviselőház mai esti ülésének csak egy tárgya volt : a kölcsönről szóló törvény­­javaslat felvétele. E törvényjavaslatot a mai osztály­ülésekben tárgyalták, s a II. és IV-dik osztályban a Deákpárt kisebbségben maradt. A IV-dikben azért, mert ez osztály deákpárti tagjai későn jelentek meg; a II dikban az ellenzék van többségben. A többi osztály el­fogadta e javaslatot, s az erről szóló központi biz. jelentést Széll Kálmán előadó, a képv.­­ház mai esti ülésében mutatá be. E jelentés bemutatásával kapcsolatban azon kérdés volt eldöntendő, hogy a javaslat mikor tárgyaltassék ? Kerkapoly pénzügyminiszter a holnapi azonnali tárgyá­ról napra késett, aug. 22-én arról kezdének tanács­kozni, ne kelljen-e hazamenniök ? E tanácskozásuk­ba némely r. kath. követeket is meghívtak s velők a példátlan lépést minden oldalról megvitatták. Ennek eredménye lön egy nyilatkozat, melyet a nádornak sár. katholikusoknak elküldve, a r. kath. rend mindennemű végzései ellen tiltakoztak, a nádort pe­dig kérték, találjon módot helyzetükből kiszabadul­­hatásukra vagy bocsáttassanak haza. Aug. 28-án uj nyilatkozatot készítettek, melyben hazamé­r­etelü­ket már határozottan kinyilatkoztatták s arra a ná­dor- és királytól engedélyt kértek. Ez meg jön tőlük tagadva. Ekkor újabb nyi­latkozatot készítettek, melyben folyamodványaikból kivonatosan elősorolták: sérelmeik megorvoslása vé­gett az országgyűlés kezdete óta mit tettek s mivel minden törekvésük foganatb­a jön, ők haza mennek sor. kath. rend bárminő végzése ellen tiltakoznak, azt országos törvénynek el nem ismerik, mind erről pedig a nádortól bizonyítványt kértek. A bizonyít­vány nem jön kiadva, sőt a nádor a hazameneteltől egyen­sen eltiltá őket. Az eltiltás mit sem használt: a protestánsok tanácskozásaikat sept. 1-jén befejez­ték, egymástól elbúcsúztak s másnap, sept. 2-kán, hajnalban útra keltek. A nádor jurátusát küldő utá­ltok visszatéritések végett, de hasztalanul. A Pozsonyban maradt r. katholikusok sept. 19-ig 55 tezikket alkottak, melyeket azután a kan­­czellária a megyékre szétküldözött, 13 felvidéki megye pedig és 6 sz. kir. város Zemplén városában tartott gyűlésből visszaküldötték. A „Toldalék” nevezetesebb okmányai : Wesse­lényinek a királyhoz és a pápa bécsi nunciusához irt levelek, melyekben bevallja,hogy 1659-től 1662-ig és igy 3 év a­lntt 30 — 40,000 protestáns hajtatott be a r. kath. egyházba ; — Borsodmegyének követi uta­sítása ; — a ném i­tt katonák által Abcaujmegyében tett károk hivatalos összeírása. Székács József: BELFÖLD Nagy-Károly, nov. 18. (Megyei közgyűlés. A folyamatban levő megyei közgyűlés neveze­tesebb eseményeit közlöm rövid kivonatokban. A főispán jelenleg is, mint mindig emelkedett beszéddel nyitotta meg a közgyűlést,melyet a cholera nagymérvű dühöngése miatt csak ez alkalommal lehetett megkezdeni. A láz, himlő és cholerában szenvedők száma megyénkben jóval meghaladta a 20.000-et, minek egy harmadrésze el is halt, maradván hátra kétezer néhány száz árva, ezek közül szinte kétszáz lakás, ruházat és minden élelmi­szerek nélkül. Főispánunk adakozás végett felhívta a népet és a tehetősebb osztályt. Maga részéről háromszáz frt és tíz kőből gabona adományozásával járult az ínség enyhítéséhez, és teljes reménységünk van, hogy a főispán buzgalma és a tehetősek könyörülete azon­­ kedvező eredményt fogja feltüntetni, hogy a tehetet­leneket a nyomor és ínségtől meg fogjuk sza­badítani. Ő felségének a királynak 25 éves uralkodási ünnepélyére üdv és szerencsekivánat határoztatott, és az a gyűlés második napjáról fel is terjesztetett, hogy a királyné névünnepén a fejedelemhez már el is juttathasson. Főispán a közigazgatási hivatalokat folytonos figyelme alatt tartván, azokat gyakran megszokta vizsgálni, és ilyenkor erélyes, de mindig humánus modorával a lankadókat buzdítja, a hanyagokat ser­kenti, a szorgalmasakat elismeréssel és dicsérettel halmozza el, minek azon kedvező eredménye mutat­kozik, hogy a­ közigazgatás, ha nem érte is el a tökély legmagasabb pontjait, de azért igen jó, serény és igazságos. Deák Ferencznek f. év június 28-án az állam és egyház közötti viszony felett kimondott nézeteit a bizottság egyhangúlag magáévá tette, és e tárgyban felirat is intéztetett az országgyűléshez. Gyűlésünk egész folyama gyönyörrel töltötte el mindnyájunknak keblét, a pártok vetélkedve nyilatkoztak a közigazgatás minden ágazatai felett, az egyedüli indok a megye jóléte, képezvén a nyi­latkozatok óhaját. A pártok testvériesen simultak egymás mellé és kezet fogva emelték ki a jót, irto­­gatták a roszat. N. S. tományai lelkész a baloldalnak egyik hi­ve erkölcstelen kihágásaiért a baloldal által éppen úgy elitéltetett, mint a jobb által és ügye egyhangú­lag tétetett át a bünfenyítő törvényszékhez. A higgadt,méltányos, sőt méltóságteljes elbánás és tanácskozás csak egyszer kezdett túlcsapni a tü­relem határain, midőn az árvaszék némileg függet­lenségbe óhajtotta volna magát helyezni a megyei hatóság felett, az áradatnak azonban a főispán min­dig komoly, igazságos és hidegvérű nyilatkozata vé­get vetett, és befejeztük közgyűlésünket azon álta­lános óhajunkkal, adjon az isten e hazának és me­gyénknek mindenkorra ily tanuságteljes és egyet­értő közgyűléseket. Ipolyság, nov. 20. (Megyei közgyűlés.) Hont megye őszi közgyűlése f. hó 17-én vette kezdetét és a felhalmozódott teendők elintézése négy napot vett igénybe. Rendkívül sok volt a tanácsko­zási tárgy és igy a gyűlés minden mozzanatát leírni hosszadalmas munka lenne; szorítkozunk tehát csak is az érdekes­ tárgyak elsorolására. A látogatott gyűlés megnyitása után b. M­a­j­­­thényi László főispán ur indítványára ki­rályné ő felsége névnapi ünnepélyére üdvkivonatait táviratilag tudomására juttatni határozta el a bizott­ság. Podhorszky György ur indítványára pedig a jubileumi ünnepélyre üdvözlő és hódoló feliratot ha­tározott ő felségéhez küldeni. Következvén ezután Majláth István alispán ur jelentése a megye­ állapotáról. E jelentést a közönség nagy figyelemmel halgatta végig. Álta­lános helyeslésben részesült a jelentés ama szakasza, melyben az alispán ur azt mondá, hogy az árvák ré­szére a szeretetház az ügyefogyottak és csavargók részére pedig a dologház legüdvösebb volna, tehát ilyenek felállítását sürgősen javasolja. A csavargók kérdése nagy vitát idézett elő. P­a­c­z­o­­­a­y János orsz. képviselő hevesen kikelt a jelenleg divó enyhe fenyítési mód ellen, felemlít­vén, hogy a fegyenczek, büntettük miatt­,­oly jó sors­ban részesítettnek, melyet számos szegény ember megirigyelhetne, és a­mely korántsem szolgálhat ar­ra, hogy a gonosztevőket a büntettek elkövetésétől el­­ijeszsze. E vita tovább fejlődvén, több oldalról előada­tott, hogy a kir. bíróságok járnak el enyhe módon a bűnvád alatt állókkal, mi okból szigorúbb eljárás követésére az igazságügyi minisztériumot felkérni ja­vasoltatott. Erre Horváth Miklós kir. törv. elnök és bizottsági tag emelt szót, szép beszédben előadván, hogy a kir. törvényszékek ellen emelt fenn­ többi vádak alaptalanok, mert, tudomása szerint,a bí­rák ez ügyekben lelkiismeretes­t já­ta­k el, és azért, hogy a mostani modern államokban a fenyítő mód sem oly kemény, mint hajdanában volt, őket okozni nem lehet. Szerinte kevesebb bűntettes van most, mint azon időben volt, melyben a tortúrák alkalmaz­tattak. Sok gyanús egyén szolgáltatik a közigazga­tás által a kir. bíróságoknak ki, de számos esetekben hiányzanak a bizonyítékok, melyek alapján az elitél­tetést foganatosítani lehetne. A bírákat szigorú ítélet­hozatalra a bírói füg­getlenség szempontjából utasítani nem lehet. A netán egyes esetekben felmerülő felületes eljáráson változ­tatni a felsőbb bíróságok vannak hivatva. Oly ese­tekben pedig, midőn a legnagyobb valószínűséggel tudva van, hogy az illető csavargó kétségtelenül lo­pásból vagy rablásból él, de őt tetten kapni lehetet­len, ekkor nem a bíróság, hanem a közigazgatás van hivatva azt a társadalom irányában ártalmatlanná tenni. Jó közigazgatás könnyen gondoskodhatik er­ről azáltal, hogyha a csavargókat, munkakerülőket és ügyefogyottakat dologházi, útépítési stb. munkák­ra alkalmaztatja. E beszéd után elhatároztatott az igazságügy­ért arra kérni, hogy a fegyeneznek fogházon kívüli — például útépítési munkára (?!) leendő alkalmaz­tatását rendelje el.A dologházi ügyre nézve több kivá­ló bizottsági tag,kik e kérdéssel ügybuzgalommal fog­lalkozni szoktak — felkérettek,hogy egy, gyakorlati­lag czélszerűen használható módszer-tervezetet ké­szítsenek, és azt terjeszszék elő. Következett ezután a jövő évi költségvetés tervezete.A tanácskozásban szólattak többek közt Hé­­derváry Antal és Dacsó Pál urak.Czélszerű módosítvá­­nyaik által pedig példás takarékosság követését tet­ték lehető­vé. A felesleges költségeket izgalom nélkül törül tették. A tett indítványok közül nagy figyelmet keltett Majláth István alispán urnak új megyei úthálózati tervezet készítése, és a megyei és községi utaknak hálózati összeköttetésbe hozatala, és ez utaknak mi­előbbi kiépítése tárgyában tett egyik indítványa, valamint a hagyatéki tárgyalásoknak okszerűbb és az egyes felekre nézve kevesebb költséget okozó el­járás érdemében benyújtott másik indítványa is. Figyelemben részesült még M­e­r1­y é­s Beli­zárnak a bankügyben tett indítványa. A tárgy figyelmes megbeszélése után elhatá­roztatott: 1) kérvényezni az országgyűlésnél önálló jegybank létesítéséért; 2) A tervezet Bátory Gá­bor észrevétele folytán beható tárgyalás, tanulmá­nyozás és véleményadásra az állandó választmány­hoz áttétetni. B. Pécsvidék, nov. 19. (A társadalmi állapotok.) Hideg szobában éhezni! ez sorsa mo­ti a szegény­nek .Meleg szobában nélkülözni,ez osztályrésze a jobb m­óduaknak is. És ha a fával a megkezdett mód sze­rint fogunk gazdálkodni, csakhamar itt lesz az idő, , hogy a jobbmódú családok is télen dideregve fog­ják élvezni mindennapi kenyereket. Van ugyan elég szenünk itt Baranyában, de ezzel mi nem szoktunk vesződni, majd kizsákmányolják azt egyes consor­­tiumok. Tehát csak abban lehet reményünk, hogy va­laki majdcsak kitalálja a módját, miképen lehet a nap sugarait a kályhában concentrálni, vagy a bő­ven rendelkezésünkre álló légtömegből meleget ki­szorítani. E találmány kitűnő szolgálatot fogna tenni a közelálló fahiányban — míg a napsugár és légfo­gyasztási adó ki nem vettetnék. Kenyér ? Erre nézve népünk — úgy látszik — egyre valamely evangéliu­mi kenyérszaporító csodára vár, mert minden egyéb, a földmiveléssel nagyon is összeférő mellék­iparágat mellőzve, eledelét, ruházatát, adóját, egyedül termé­séből akarja előteremteni. És ezért egy-két évi rész­termés számtalanokat a szó szoros értelmében véve tönkre tesz. Ez alkalommal csak ily mellék­keresetmódot akarunk megemlíteni: a gyümölcsfa- és sely­­már-tenyésztést. Mi itt stájer almákat ve­szünk készpénzen, holott a pécsi piaczot a vidék gyümölcsösei bőven elláthatná. Hely pedig annyi van, hogy számtalan község a legjobb sikerrel mű­velhetné a selymértenyésztést. Egy nagyobb községben az ebből befolyó 800 —1000 frt jövedelem nem csekély könnyebbségére szolgálna a lakosságnak rész terméskor, mig bő esztendőkben vagyonszaporitásra v­zetne. Vannak ugyan már »megrendelt“ faiskoláink, de „létező“ még kevés. — Van ugyan a megyénél „selymérte­­nyésztési felügyelőnk,« de működéséről keveset tudunk. A megyéről eszembe jut a legutóbb (nov. 10.) tartott közgyűlésből,hogy kedvelt főispánunk dicséret­tel halmozta el a cholera-járvány alkalmával magukat buzgóságuk által kitüntetett járási hivatalnokokat és orvosokat. Bizonyára a közönség vele érzett, midőn ezt tette. Egy azonban feltűnt nekünk. A pécsi járás érdemdús szolgabirája, Forray Iván és dok­tor M­e­n­d­­ járási főorvos neveit nem hallottuk a kiemeltek közt emlittetni. Mint szemtanuk köte­lességünknek ismerjük ezen, úgy véljük véletlen s bizonyára akaratlanon a riasztást némileg helyreütni. Hogy a pécsi járásban, hol a cholerajárvány külö­nösen két községben komolyan kezdett pusztítani, ez tovább nem terjedhetett, egyedül e két derék hi­vatalnokunknak : tek. Forray Iván szolgabiró és dr. M­e­n­d­­ járási főorvos urak ernyedetlen és erélyes buzgóságának köszönhető.­­ Beszterczebánya, nov. 21. (Megyei közgyűlés.) E hét mi nálunk a gyűlések betű volt. Tegnap­előtt megtartotta a zólyomi ev. esperesség a cholera miatt elnapolt u. n. iskolai őszi gyűlését, mely kivá­­lólag isk. ügyekkel szokott foglalkozni, tegnap ülé­sezett a megyei bizottmány. Ott is, itt is elnökölt Radvánszky Antal közkedveltségű főispánunk s esperességi felügyelőnk. Az esperességi gyűlésből alig érdekelné vala­mi a távolabbi közönséget,­­ mégis érdemesnek tar­tom megemlíteni, hogy ez esperességben a tanügy terén oly élénk mozgalmat­­észlelünk, mint tán nem sok helyen másutt. Ezen esperesség volt az egész hazában az első, mely arról gondoskodott, hogy a törvény követelte tantárgyak az iskolákban mind előadasainak, kiadván „Skolnik* czim alatt egy oly tankönyvet, mely az emlitett tantárgyakat mind ma­gában foglalja; a törvénynek meg nem felelő iskola­­épületek, a mennyire a nép szegénysége engedi, las­san javíttatnak, újak építtetnek ; az iskolalátogatás a felekezet részéről a közlelkészek által, kik az év közben is gyakrabban kötelesek a tanodákat meglá­togatni, szorgosan ellenőriztetik s hogy nem siker nélkül, tanúskodik arról azon körülmény, hogy a múlt isk. évben 38589 év. lakosságból járt iskolába 6—12 éves 4256, 12—15 éves 1265, összesen tehát 5521 gyermek, vagyis 1430 °/o » & 6 —12 éves 4344 tankötelesből járt 4256, tehát körülbelül 973/« %. A megyei közgyűlés foglalkozott mindenek­előtt orvosok választásával. Lelkes orvosaink ugyan­is épen a cholerában leköszönvén, a főispán úr há­rom állomást ideiglenesen töltött be. Tekintse azt, hogy épen azok választattak meg, kiket ő helyettesí­tett, noha többen is voltak minden állomásra kijelöl­ve, a közönség részéről a maga iránti bizalom tanú­­jeléül. Megválasztottak pedig főorvosnak Feja Fe­­rencz, járásorvosnak Beszterczebányára Rajcsics La­jos, Zólyomba Bothár Ede. Ezután előterjesztetvén a virilisták kijavított névjegyzéke, többen a kath. lelkészi karból recla­­máltak, mert kimaradtak. A törvény szigorú al­kalmazása mellett lehetett volna őket ugyan arra figyelmeztetni, hogy a reclamatio ideje lejárt, de a gyűlés méltányosan járt el, midőn őket sua forma felvétetni határozta. — Egyszersmind a pénzügyi igazgatóság meg fog kerestetni,­­ hogy az adóhivatalokat oda utasítsa, miszerint a legtöbb adót fizetők névsorát fontosabban állítsák egybe. A számtalan mint intézmények között legérde­kesebb eszmecserét idézett elő az, mely a megyét a hozandó közmunkatörvényt illetőleg véleményadásra szólítja fel. Meglehet, feltűnőnek fog soknak látszani, ha mondom: Zólyom megye a régi rendszer mel­lett nyilatkozott; azaz: az úthoz közelebb fekvő községek természetben róják le kötelezettségüket, a távolabbiak kénytelenek magukat kiváltani. Belátja ugyan a megye, hogy a mostani rendszer igazságta­lan, a­mennyiben a szegényebbet jobban nyomja, mint a gazdagabbat, a kisbirtokost jobban mint a nagybirtokost, hogy továbbá a jelenlegi rendszer mellett sok idő­s munkaerő fecséreltetik el, aránylag csekély eredménynyel, de tekintetbe véve, hogy 17 mértföldnyi utunk csaknem 70000 frtnyi új adót róna e megye szegény lakosságára, mi az adó 35 százalékának felelne meg, a felvidéki megyékre vo­natkozólag a régi rendszer mellett nyilatkozott a gyűlés. Kár volt azonban ki nem mondani azt: »a régi rendszer mel­etti igazságtalanságok kiegyenlí­tésével.“ Az 1874 -i költségvetésünk 1400 frtnyi meg­takarítást mutat. Ha általános ítéletet kellene mondanom ezen közgyűlés felett, két körülményről kellene megemlé­keznem. Először is állandó választmány intézményé­ről. Az elfogulatlan ítélő újólag meggyőződhetett ezen intézmény czélszerűségéről. (Másutt nem úgy van. A szerk.) Meddig elbajlódott volna a gyűlés nem egy ügygyri,­­ így rimán haladtunk el a tárgyakon, lévén azok az állandó választmány által megvitatva s megvilágitva, s a mellett mégis mindenki szólhat az állandó választmány javasló indítványához.­­ A második örvendetes jelenség volt az egyetértés, a békülékeny szellem, mely e gyűlés felett lebegett, úgy, hogy a disharmónia legcsekélyebb jele sem mutatkozott. Egyrészt tulajdonítom ezt az elnökség tapintatosságának, úgy, hogy az ügyek, tekintettel a nagyobb számban jelenlevő földművelőkre, tótul is tárgyaltattak. Uralkodjék a béke továbbra is közöt­tünk javunkra s az egész haza javára. Végül legyen megemlítve, hogy a főispán ur a megye java iránt melegen érdeklődő Kollár János helybeli ügyvéd urat tiszteletbeli megyei főjegyző­nek nevezte ki, ki, mint olyan ,az esküt azonnal letette. A gyűlés után kedélyes közabéd volt a főispán ur radványi kastélyában, hol többek közt felsége királynénk nevenapjának alkalmából (nov. 19.) haza legelső asszonyára, a nők e fenséges példány, egészségére is felemeltük poharainkat. Fontosabb újdonságképen megemlíthetem hogy a kamarai munkások árvái számára a zólyom lipcsei várban létesített árvaház, a­mint hallom, 1£ helylyel már megnyílt. A­mi a többi megyebeli jár­vány okozta vagyontalan árvákat illeti, megnyugtató­ tudomására hozta a közgyűlésnek az alispán u, hogy csekély számban találkoznak, noha a járvány helyenként a lakosság 25 százalékát is ragadta el s hogy sok község késznek nyilatkozott árváiról gon­doskodni. 1. 1. Különfélék, November 24. (A pénzügyminszterről) több lap azt közölte, hogy egy vidéki földbirtokos, ki nála az adóhátralék elengedéséért kérvényezett, őt párbajra hívta. Ez eset, mint nekünk beszélik, a következőleg történt. A birtokos a pénzügyminiszternél az emlí­tett ügyben audientián volt, s ez alkalomkor a minisz­ter azt kérdé tőle, hogy mennyi évi adót fizet ? 423 frtot, volt a válasz. S mennyi az adóhátralék ? volt a miniszter további kérdése. Három ezer s néhány száz forint — hangzott a válasz. „Szégyenelje ma­gát, — én nem engedhetek el semmit!“ — Az audientiának ezzel vége volt s a birtokos első fel­­hevülésében a párbajra gondolt. A miniszter azon­ban kijelenté, hogy távolról sem akarta az illető becsületét sérteni s az ügy ezzel kiegyenlíttetett. (A budapesti m. kir. egyetem tanácsa), mint a »Hon“-ban olvassuk, egyhan­gúlag elhatározta, hogy Hatala Pétert, az egyetem volt rectorát, szerzett érdemei megjutalmazásául, hozzá méltó kitüntetésre ajánlja a kultuszminiszté­riumnak. — E kitüntetés leginkább abból állhatna, hogy a kultuszminiszter úr kanonokságra terjeszsze föl ő felségének Hatala Pétert. Épen most van üre­sedésben az egri káptalannál két kanonoki állomás. (A budapesti m. kir. egyetem­nél) a német nyelvészet és irodalom megürült tan­székére, annak végleges betöltéséig, helyettes tanár szükségeltetvén, felszólittatnak az illető szakférfiak, hogy a bölcsészeti karhoz czimzett s irodalmi mun­káik jegyzékével, valamint életrajzukkal fölszerelt folyamodványaikat f. évi deczember 5-éig a bölcsé­szeti kar dékáni hivatalába küldjék be. (Simon Flóren­t) elhunytáról a családi gyászjelentés következőleg hangzik: Simon Lujza, férjezett Apsai Mihályi Péterné, ennek férje Apsai Mihályi Péter és gyermekei Flórent, Zsófia­­ Gábor, Simon Gyula és Simon Géza, ennek neje Hoffmann Mária, úgy gyermekei Mária és Zsófia, valamint Bottyánffy Katalin özvegy Jovánovits Jánosné, mé­lyen szomoro­dott szívvel tudatják forrón szeretett felejthetlen édes atyjuknak, apósuknak, illetőleg nagyatyjuknak és testvérének Simon Florent urnak, hites ügyvédnek, váltójegyzőnek és Budapest fővárosa bizottsági, és több jótékony czélu egylet buzgó tagjának, f. évi 1873. november hó 24-én reg­geli 5 órakor gyengéden szeretett családja boldogí­­tására szánt, s a közügyek körül kifejtett fáradság­teli munka teljes életének 70-ik évében, hosszas gyen­gélkedés után, végelgyengülésben történt gyászos kimultát. A boldogultnak halt tetemei f. é. november hó 26-án d. u. 3 órakor fognak a lipótvárosi bálvány­­utcza 17. sz. a. levő lakásáról a kerepesi ut melletti temetőben a családi sírboltba örök nyugalomra té­tetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat i. é. 1873. de­czember hó 6-án fog a pest-belvárosi plébánia temp­lomban az urnák bemutattatni. Áldás és béke lebegjen hamvai felett! (Az orsz. magyar i­p­a r,,e g­y e s­ü- l­e t) kézműipari szakosztálya kedden, folyó évi no­vember hó 25-ik napján d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám első emelet) ülést tart. Fontosabb tárgyak: 1) Mudrony Soma első felolvasása a világkiállításról. 2) Ipari tárgyak bemu­tatása. 3) Jelentések: — A gyáripari szakosztály szerdán, folyó évi november hó 26-ik napján d. u. 5 órakor tart ülést, melyen a tagok, a tárgyak fontos­ságára való tekintettel, lehetőleg teljes számmal részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak: 1) A Budapes­ten életbeléptetendő iparbizottság szervezeti sza­­bályzatának kidolgozásában való részvét. 2) Véle­ményadás azon kérdés felett, váljon az egységes vagy külön vámterület előnyösebb-e a hazai gyáriparra. (A pestmegyei ás kis­kunsági lótenyésztés­ emelésére a m. k. földmivelés­, ipar és kereskedelmi minisztérium által engedélye­zett lótenyésztési jutalomdíjak kiosztása november hó 30-án Kalocsán fog megtartatni, mely alkalomra következő államdíjak vannak kitűzve: I. Sikerült szopócakóval bemutatott anyakanczák számára, me­lyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak, s a jó tenyészanya kanczák kellékeivel bír­nak . Első dij 7, második 3, és harmadik dij 1 da­rab magyar arany. II. Három éves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek. — Első dij 4, második dij 2, és harmadik dij 1 ma­gyar arany. III. Minden tekintetben kitűnő két éves kanczacsikók számára: Első dij 3 és második dij 2 db arany. IV. Minden tekintetben kitűnő egy éves kancza csikók számára: Első dij 2 darab magyar arany, második dij 1 db­ magyar arany. I­V. Min­den tekintetben kitűnő három és két éves méncsikók számára. Első dij 4 darab, második dij két darab magyar arany. Ezen államdijakra pályázhat minden pestmegyei és kis­kunsági tenyésztő, ha község elöl­járói bizonyítványnyal igazolni tudják, hogy a szopócsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiál­lított csikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva. A bemutatt­ovak megbírálása, valamint az oda ítélt díjak kiosz­tása is az e végre alakult vegyes szakbizottságok által azonnal a hely­színen fog eszközöltetni. (H­a­t­á r­o z­á s.) Budán f. hó 22-én L á­s­z Ferencz pénzügyi tanácsos hunyt el alig 43 éves ko­rában. A derék férfiú, ki a pénzügyminisztériumban a hitelszámvevőség főnökségét vitte, az első magyar általános tisztviselői egyletnek éveken át ernyedet­­en szorgalmú vezérigazgatója volt, kinek korai el­­hunytát nem egyhamar fogja e magyar szellemű egylet feledni. Utódjául az egyleti vezérigazgatóság­ban C­s­­­z­i­k Károly pénzügyminiszteri titkár van kiszemelve. Lász temetése ma délután 3 órakor az Albrecht után lévő Szabó-féle házból volt.­­ (K r a c b-h­istóriák a vidékről.) A soproni leszámítoló intézet és a nyugatmagyaror­szági jelzálogbank igazgatója Spitzer ellen, az állam­ügyészség bünfenyítő följelentést tett. A leszámítoló intézet bejelentette már a csődöt, a jelzálogbank el­­enben még tartja magát. Helyi hírek. (A kerületi főorvosok) dr. Patru­­rány Gerő tiszti főorvos urnái, ma az eskü letétele után, dr. Fromm Pál úr vezetése alatt tisztelegtek, mely alkalommal a tiszti főorvos From­m Pál beszédére válaszolva,különösen kiemelte, hogy a ke­rületi főorvosok nála történt megjelenését azon er­kölcsi kapocs figyelemben tartásának nézi, melynek alapján ő velük egy közegészségügyi testületet kér

Next