Pesti Napló, 1873. november (24. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-01 / 252. szám

koporsó a diszemelvényre helyeztetett. Holnap d. u. fog az közszemlére kitétetni, és este ünnepélyesen eltemettetni, mely alkalomra számos fejedelmi ven­déget várnak. A templomban a küllépcsőzeten­yés hídon minden hely ezernyi gyászoló szivíi embertö­meg által volt elfoglalva. A tömeg mindenütt igen méltóan viselé magát. páris, oct. 31. A kilenczes bizottmány ma ülést tartott. A tagok többsége az utolsó pillanatig azt hitte, hogy egy frohsdorfi sürgöny Chambord gróf levelének közzétételét felfüggesztendi. Berlin, oct. 30. A stockholmi követi állomás betöltésére vonatkozó hírlapi közlések el vannak hamarkodva; a jelenlegi ottani követ csak szabad­ságon van, az illető állomás tehát nem is lehet üre­sedésben. BŐCS, oct. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 212.— —• Államvasut 323.75. — Galicziai 19850. — Rente 68.50. — 1860-diki 100.—. — 1864-diki 131.—. — Ezüst 107.75 —— London 112.90. —Po­rosz pénzutalvány 169.50. — Török sorsjegy 53.25 Angol-osztrák 133.75. — Lombardok 157.—. — Tramway 172.-----Hitelsorsjegy 163.— — Na­poleondor 9.10.— — Arany 5­42.-------Frankfurt 95.25. ------Ausztr. Mahlerb. —.---------Váltóbank ------— Franczia-osztrák —• — Pesti bank — —. Union 116.—. BC00. oct. 31. (Hív. zárlat.) Magyar földte­­hermont. kötv. 73.—. — Salgó-Tarján 101.—. — Magyar hitel 110—- — Magyar záloglevél 80.25 — Erdély 140.—. — Magyar keleti vasút 59.— — Magyar sorsjegy 73.50- — Magyar földhitel 42.-------Magyar vasúti kölcsön 90.—. — Anglo­magyar 39.50. — Franco-magyar b. 22.— — Al­föld 133.-------Magyar északkeleti vasút 93.75. — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 64.— — Tiszai vasút 186.—. — Municipal-bank 21.—­ — Pesti bank —.—. Frankfurt, oct. 31. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécs —.—. — Amerikai 1822-re 97.75. — 1860- diki —.—. — Lombardok 164.50 Evjáruléki pa­pír 61.—.— Osztrák bankrészvény 10.26. — Osztr. hitelrészvény 225.— Osztrák állam vaspálya részv. 339.75. — 1864-diki 155.—.— Galicziai 431..—­.— Évjáruléki ezüst 64. —.— Győr-Gráczi.—.—. Frankfurt oct. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 103.75. — Amerikai 1822-re 97.50. — 1860- diki 89.75. — Lombard 164.—. — Évjáruléki papír 60.—. — Osztrák bankrészvény 986. — Osztrák hitelrészvény 224.—. — Osztrák államvaspálya részv. 338.—. — 1864-diki 145.—. — Galicziai 215.25. — Évjáruléki ezüst 64.—.— Győr-Grácz — .—. Utóbörze 223.25. Páris, oct. 31. (Kezdet) 3°/6-es járad. 57.05. Olasz járad. 60.20. Credit mobilier 370.------Osztr. napra —.— — Consulok —.—. Éjszaknyugoti pá­lya 770.—. — 41/1 %-os járadék 77.50. Államvas­­pálya 705.—. — Lombardok 345.—. Amerikai — —. — Magyar kölcsön 90.25. — Magyar keleti pá­lya—.—. — 1871-diki kölcsön 91.70.— 1872-iki 92.25. Páris, oct. 31. (Zárlat.) 3% járadék 57.22 — 472% járadék 81.50. — Olasz járadék 58.70. — Credit mobilier 342.—. — Lombard 346.—. — Államvaspálya 705. — Koronajószági zálogle­velek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. 1871-diki kölcsön 92.05. — 1872-diki kölcsön 93.50. Berlin, oct. 31. (Kezdet.) Galicziai 97.50 — Lombardok 91.—. — Ezüst jöved. 64.25. — 1860-as 89.25 — Bécs 87.18. — Romániai 31.75 — Államvaspálya 190.­—. — Papirjövedék 60.25. — Hitelsorsjegyek 131.—. — 1804-ki 83.75. — Hi­telrészvény 120.75. — Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 31. (Zárlat.) Galicziai 87.50. — Lombard 91.75­ — Ezüst jövedék 64.—.­­ 1860- ki 87 25. — Bécs 87.75. — Romániai 32­—. — Ál­lamvaspálya 191.75. — Papirjövedék 59.50. — Hi­telsorsjegyek 101'—. — 1864-diki 81.—. — Hitel­részvények 122.50. — Magyar sorsjegy 47.25. Berlin, oct. 31- Bu*a 87. V* 85V», 84.50 r-zs 61—. 613/« 62V* — Zab 597«. 54..,. — Okj 19 Va•­­ 19V«, 19.‘A 217*4. Szesz 24.25 — 20.16. Bécs, oct. 31. Búza 7.50—800. Rozs 5.75 —5.20. — Árpa •­30—3.80. — Zab 400. — Rep­­czeolaj 120.—. — Szesz 56.—. Liverpool, oct. 30. Búza 2, liszt 6, kuko­­ricza 3 pennyvel magasabb. Boroszló, oct. 30. Búza 263. — Rozs 219. Zab 148. — Olaj 19.*/»,1­83.7*. —Szesz 23.7, 23.7* 19.7,. Szent-Pétervár , oct 30. Rozs 8.40. Amsterdam, oct. 30. Busa 359.—, 361 Rozs,­­, 209.50, 213.50, 198.50. — Olaj 36.— 37— 3975. BŐRGAZDASÁG­. Üzleti heti szemle. Hosszas aszály után az utóbbi napokban végre beállt a várva várt eső, mely a hátramaradt mezei munkáknak bizonyára hasznára fog válni. — A ho­zatal a lefolyt héten meglehetősen jó volt, a hét ele­jén a kínálat is tetemes; vevők jobbára tiszta b­ú­­z­á­t akartak csak venni és ezt meg is kellett fizet­niük a múlt heti teljes zárárakkal; a kevertebb fajok ellenben még nyomottabb árakon is alig voltak el­adhatók. A forgalom alig tett 100,000 vmt. Rozs egészen el volt hanyagolva; tisztább fajok 5—5.10-jával­,­ kevertebbek 4.50—4.60-jával keltek ; a forgalom alig rúgott 5000 mázsát. Árpa lanyha és 5 —10 krral olcsóbb mint múlt héten, takarmányárpa kevésbé kelendő, ma­láta-árpa jobban tartotta magát; forgalom 10,000 mérő. Tengeri kisebb részlegekben 3.70—3.80- jával adatott; régi áru szükséglet hiánya folytán nem kerestetett; az árak a múlt hetiek, forgalom 10,000 mázsa. Zab kezdetben szilárd, utóbb azonban jobb hozatal mellett 1—2 krral olcsóbb.Fogyasztók körül­belül 20,000 mérőt vásároltak össze. R e p c z e 107*—107* írtjával köttetett,árai szilárdak, a készlet kevés. A terményüzlet e héten is élénk volt. Hüvelyes vetemények közül fehér bab néhány száz mérő adatott el és pedig I. min. 5, másod min. 4'50, törpe 5’25, borsó 4—7, lencse 4.50—6.50, kása 7.60, babó 4, mind vámmázsánként. Szilvából 50,000 másza hozatott, eladat­tak boszniai első min. 17.75, usance 17, másod min. 16—16.50, szerbiai 15 75—16, zsákáru 15.50 mó­czárjával. Gub­ácsból néhány száz kiló hozatott; uj magyar 13, másod min. 11, régi áru 14.50—15, szerbiai 11 írtjával mind 128 fontonként. Disznózsírban a forgalom nem volt igen élénk, ára azonban szilárd: budapestvárosi 42—43, hordó nélkül 41.50—42, amerikai 36— 37, szalona budapesti 37, füstölt 41, vidéki 30 forint­jával. Szilvából néhány 1000 mázsa hozatott és magasabb árakon kelt. Első min. 13,50—16, másod min. 11—12 írtjával. Dióban nem volt üzlet; köménymagból 100 mázsa hozatott, és pedig királyhágón tuli 19 50 kj-jával adatott. Mogyoró 12—13 írtjával. Gyökérnemüekből nehány részleg hozatott és következő árakon kelt: fehér szappanfa 26, barna 11, szegfű 20, bodzafavirág 28, makk 500 mázsa 8 írtjával, pipacs 55 írtjával, alkana tisztítva 16, félig 14; paprika első min. 79, másod min. 59, harmad min. 40; kőrisbogár 105 írtjával kelt. Mák ára emelkedő, készlet csekély; kék morvaországi 12—12.25, szürke 10.50, magyar első min. 9 frt, muharmag 4—4.50 krajczárjával kelt. Kendermag 3.80—4.20-ával 60 fon­tonkint. Szeszből néhány száz akó hozatott, és kö­vetkező árakon kelt; uj módszerü 66 — 67 kr., régi módszer 67 kr. Szilvapálinka 500 akó hozatott, uj áru 24, régi 32—33 ftjával kináltatott. H a m­u z­s i­r illym­aiból kis mérlegek adat­tak el 23 ftjával, magyar fehér 22, kék 19, házi 16 ftjával. Borkőből egy nagyobb részleg vétetett a piaczról a külföld számára; fehér első min. 34, má­sod min. 30, vörös első min. 32, másod min. 26—27 írtjával. Asztalosenyvből 300 mázsa hoza­tott és 28 írtjával kelt, fekete 18 írt. Viaszból e héten 60 mázsa hozatott és pedig rozsnyói 22, szlavóniai 94, mézesbábos áru 98 írtjával. Lóhere néhány száz mázsa hozatott, ma­gyar luczerna 27—28, vörös lóhere 26 forintjával kelt. Heti szemle a pesti értéktőzsdéről. Budapest, okt. 31. Az e heti értékpapírüzlet nyilván bizonyította, hogy tőzsdénknek kis bizalomra van csak szüksége, hogy újra erőre jusson. A hét elején a hangulat nyo­mott volt, midőn azonban hire járt, hogy a kor­mány el van határozva a válságon segíteni és hogy a bankok csakugyan fusionálni fognak, a bizalom újra feléledt és azt amin a hét elején lehetőleg túladni iparkodtak, most mindenki lényegesen magasabb árakon is vissza­iparkodott szerezni. Az árfolyamo­kat következőkben jelezzük: Állampapírok szilárdabbak voltak: vasúti kölcsön 9’50, szőlőváltság 65­2­0, más sorsje­gyek 74 írtjával fizettettek. Első magy. bizt. 790, Pannónia 250, Unió 150, pesti közúti 290 írtjával vétettek. Bankokban jelentékeny javulás volt ész­lelhető. Anglo 42, municip. 21, magyar földb. 43, magyar hitel 109, takarék és hitel 52, iparbank 39, budapesti kézmives bank 68, egyleti bank 30, budai keresk. bank 205, orsz. közp. takarékp. 52, külvá­rosi 56, fővárosi 62, első hazai 2250, s­öfőződe 380, athenaeum 235, pesti könyvnyomda 680, Ganz-féle vasöntöde 355, Gschwindtféle 225. V­alutákban csekély volt az üzlet. 20 frankos 9'06, cs. arany 5'42, tallér 1’681 Frankfurt 94, Hamburg 55, London 112, Páris vst 107 Heti jelentés az ipar állásáról en. A tartósan rosz üzletmenet folytán az átalános pénzhiány jelen bérévnegyed alkalmával még érez­hetőbbé vált úgy, hogy hír szerint számos üzletem­ber bérleengedést fog kérni, meg nem adás esetében pedig üzletével felhagyni szándékozik. A közelgő ünnepek alkalmából sírkoszorukban élénk volt az üzlet, sőt jobb a tavalyinál. A helyi üzletben a forga­lom e héten az esős idő következtében mit sem ja­vult. Ruhakészítőknél nincsenek megrendelések s a hét folytában alig 10 segéd kapott munkát. Czipé­­szek, kalaposok, kesztyűsök, paszományosok, bútor- és diszmóárusok, porczellán- és üvegárun­ok, paplan- és derékaljkészítők, kefekötők, aranyozók, arany és ezüstművesek, órások, szíjgyártók, nyergesek, Bog­nárok, és sárgaréz-öntöknél kevés a dolog. Képfara­gók, építő és bútor­asztalosok, mázolók, szobafestők, bádogosok, gépgyárosok, kőművesek és kőfaragók­nál az üzlet pang. Vegyes hírek. (A váltó-törvényjavaslat) tár­gyában, melyet A­p­á­t­h­y István dolgozott ki, mint a­­P. Lt.“ Írja, ma a budapesti ipar és kereske­delmi kamra helyiségeiben tanácskozás tartatott. Je­len voltak : a kereskedelmi miniszter s a törvényja­vaslat tárgyalására kiküldött enquete következő tag­jai : Fabinyi Theofil, Tóth, Janitsek, A­r­y Ödön, Reitz, Schnierer, Matle­­kovit­s, Herrich, Kilény­i, K. Salmon, Kovácsi, Horn Ede, Hoffmann Pál, W­ahrmann Móricz, Kochmeister Fri­gyes, Strasser Alajos, B­r­o­d­e Lipót, A­p­á­­t­h­­y István R­á­t­h Károly, K­o­r­i­z­m­i­c­s Lász­ló , Szvetenay Miklós. A kereskedelmi miniszter rövid beszéddel üd­vözölvén a megjelent tagokat, megjegyzi, hogy azon 40 testület közöl,melyek a javaslat fölötti vélemény­­adásra szólíttattak fel,csak hat küldötte be munkála­tát. A miniszter figyelmezteti a bizottság tagjait a javaslat első és második részére, különösen pedig a részvény­társulatokról szóló fejezetre s azok előzetes tárgyalását ajánlja, hogy így előbb terjesztethesse­nek az országgyűlés elé. Horn Ede különösen a kereskedelmi testületeket kívánná újólag felszólíttat­­ni javaslataik beadására. Hoffmann Pál azon meggyőződését fejezi ki, hogy azon testületek, me­lyek eddig nem küldték be jelentésüket, azt ezután sem fogják tenni. A kereskedelmi miniszter meg­jegyzi, hogy az illetőket újra felszólította észrevéte­leik előterjesztésére, s e czélból october 15-ikét tűzte ki véghatárnapul. Az ülések tartásának idejére nézve elhatároz­tatott, hogy hetenként háromszor 5—8-ig fognak tanácskozások tartatni; időközben a tanácskozási jegyzőkönyvek fognak szerkesztetni. A tárgyalások nyilvánossága ellen szólt Hoffmann. Brode Lipót csak a jegyzőkönyveket kívánta a lapokkal közöltetni; Horn Ede a lehető legnagyobb nyilvá­nosság mellett volt. Végül elhatároztatott, hogy min­den tagnak szabadságában áll tudósításokat szolgál­tatni a lapoknak. (Az első magyar biztosít­ó­­társa­s­á­g.) A jelen válságos és a legsolidabb pénzintézeteket is fenyegető pénzviszonyok közt, nagy megnyugtatásunkra szolgálhat nekün­k magya­roknak, hogy részvényekre alapított vállalataink között van olyan is, melyet a jelen özönvíz teljesen érintetlenül hagyott s mely társaság részvénynek agrója a lefizetett összeg arányában a birodalom minden iparpapírjai között a legmagasabban áll. E hazai vállalat az első magy­ar átalá­nos biztosító társaság, melynek 300 írttal befizetett részvényei ma is 825 írttal jegyez­tetnek. E feltűnő körülmény annyira imponál a b­é­­c­s­i kereskedési és biztosítási szaklapoknak, hogy kényteleneknek érzik magukat, mint legközelebb az „Union“ is, méltánylattal szólni a magyar társaság igazgatása felől. Sőt azon alkalomból, hogy legkö­zelebb egyik bécsi képes­lap az első magyar ált. biztosító társaság vez.­igazgatójának L­é­v­a­y Henriknek arczképét adta, a bécsi szaklapok a ná­luk eddig szokatlan méltány és dicséret hangján so­rolják fel a Lévay által alapított és a jelen viszonyok között is rendületlenül fennálló intézetet. (Az osztrák földhitelintézet), melynek elnöke Hopfen Ferencz lovag, az osztrák reichsrath képr.­házának volt elnöke, nagy válságon ment keresztül, mire nézve az augsburgi , Alig. Zrg“ ezeket írja: »Jelentettük annak idején, hogy az osztrák földhitelintézet számos jelentékeny részvé­nyese arra használta fel Hopfen urnak Páriában idéztét, hogy őt a nevezett intézet állapota iránt in­terpellálják. A „Semaine Financiére“ most a követ­kező választ teszi közzé : „Bécs, oct. 6-án, Uraim! Folyó hó 3-ról szóló levelük ma a Páriában lakó tagok közbenjárása folytán az igazgató­tanácshoz juttatta­tok, és mi sietünk az abban feltett lényeges kérdé­sekre válaszolni. Az osztrák földhitelintézet, ép úgy mint minden más osztrák pénzintézet, veszteségek­nek van kitéve a májusban kitört válság és a tárczá­­jában levő előlegek fedezésére, vagy ponto-currentül szolgáló értékeknek ez által előidézett elértékte­­lenülése folytán.­­ A követelések, melyek e két üzletágból eredtek, a válság előtt az adósok le­tétés által eléggé fedezve voltak, az értékek gyors és jelentékeny sülyedése folytán e biz­tosítékok azonban részben elégteleneknek bizonyul­tak. Az igazgató­tanács azóta azon volt, hogy ez adósoktól pótbefizetéseket kapjon, vagy a biztosíté­kok szaporítását eszközölje ki. Míg e befizetések nem valósulnak és e biztosítékok be nem folynak, addig lehetetlen megállapítani a veszteségeket, melyek e műveletből származhatnak. A helyzet komoly vizs­gálata megengedi azonban nagyjában feltételeznünk, hogy a szenvedett veszteségek pótlására szükséges lesz a rendkívüli tartalék, és talán még az 1873-as jövedelemnek egy része is. Ami a havi kimutatások formájára vonatkozólag kért változtatásokat illeti, óhajaik komolyan meg fognak fontoltatni és azon le­szünk hogy azokat teljesítsük.Fogadják stb.A„Semai­­ne Financiére“ erre ezt jegyzi meg. Az igazgatóta­nács levele szerint a tőke érintetlen; a tartal­ék­­b­ó­l, mely 11 raillió frankra rúg 7 millió elveszettnek tekinthető, marad tehát az alapszabályszerű tartalékból 4 millió és így a részvény valódi értéke 533 frankra tehető. Osisz­esek. Az esti börzén a hangulat élénk ma­radt, az árfolyamokban további emelkedések történ­tek. Anglo 47-ig emelkedett és 46-7/son záratott mu­nicip. 27—26'50, magyar hitel 119—123, magyar földh. 46—49'50, takarék és hitel 5450—51, pesti közúti 300—302 írtjával adattak. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések, árlejtések. Baján nov. 30-án Jacobei Sándor szőlője (3625 frt.) — Szegeden a pénzügyig­azgatóságnál O-Kanizsa, Ne­­mes-Milics, Kis-Zombor és N.-Szt.-Miklós községek bor, must és hús fogyasztási adójának bérbeadása nov. 19., 20. és 21 én. — A poroszlói erdőhivatal ré­szére favágások és kész­ülfa megvétele iránti aján­latok nov. 19-ig. — Kolozsvártt, nov. 20-án Burgya Márton és neje házas telke (4129 frt.) — Veresegy­házán (Pestm.) nov. 29-én Ubrankovits Dániel kü­lönféle ingatlanai. — Sárospatakon nov. 12-én a sá­ros- nagy pataki-tiszai 2. folyamosztály mérnöki hiva­talnál ajánlatok a zugk-zákányi kettős átmetszés el­vállalása iránt. — Mohon (Szebenszék) decz. 3-án Bucsa Juán ingatlanai (1000 frt.) — Nagy-Kikindén decz. 2-án Kraszity Neora háza és fél telke (1906 frt ) — Ó-Csaholyon (Szathmár) nov. 29-én Puskás Gligor ingatlanai (1498 frt.) — Kecskeméten nov. 22-én Csaba Pál ingatlana (1595 frt.) Csődök. Klein Gyula és Stern pesti czég ellen, perügyelő Kiss Ignácz, bejei. jan. 12—14-ig. — Az Ábrahám Emánuel szamos­ ujvári kereskedő elleni csőd beszüntettetett. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. (Beküldetett.) A határőr vidéki erdő­üzlet. Tegnap előadtuk, hogy mily elenged­­hetlenül fontos volt az egész üzlet berendezé­sére a megvett erdőterület részletes fölmére­­tése, hogy a kormány erre kötelezte magát, s hogy ennek megszerzése és előterjesztése, a szerződés értelmében egyes-egyedül a zá­grábi főhadparancsnokságot s ennek közegeit illeté. Bármely vállalkozó, ki a kormánynyal összeköttetésben állt, minden bizonyítás nél­kül is el fogja hinni, hogy a kormány e ter­vekkel elkésett. A legtöbb pernek, mely a különféle szerződésekből az állam ellen tá­madt, az képezi okát, hogy a végtelen lassú bureaucraticus kezelés folytán a tervek elké­szítése vagy revideálása elkésik, s az ebből háramló kár, mely előre láthatlan, a vállal­kozót sújtja. Az előttünk levő adatok azonban nem­csak azt bizonyítják világosan, hogy a ter­vek, illetőleg fölméretések elkéstek, de kide­rítik azt is, hogy ezen elkésésnek ki az oka é­s itt rejlik az egész ügy sarkpontja. A társulat ugyanis a szerződés szerint jogosítva volt tanukat a maga részéről a föl­­méretési munkálatokhoz szolgáltatni, a had­parancsnokság viszont, mely saját költségei­vel teljesítteté a munkálatot, a szerződésben azt a jogot nyerte, hogy ha a társulat tanu­kat nem állít, ezek nélkül is hajtassa végre a munkálatot. Mint ebből kitűnik, a társulatra nézve lehetséges sem volt a munká­latokat hátráltatni, hisz azok végrehajtása, bár részben a társulat költségén, egyes egyedül a kincstárt illető, mely e pontban szerződésileg kötelezettséget vállalt. A társulat érdeke is azonban azt sürgette, hogy a munkálatok siettessenek. Hisz a terület fölméretése nélkül sem ő nem foghatott hozzá a nagyobb szabású munkához, sem nem ruházhatta azt át senkire. S hogy a társulatnak komoly szándéka volt a munkához fogni, azt legvilágosabban bizonyította azzal, hogy tényleg elősegí­tette a fölméretési munkálatokat. Tényeket sorolunk elő, mert bár a szerződés azt mondja, hogy a fölméretések 1' 40° mérték szerint történjenek, a társulat megegyezett abban , hogy az illető tervek 19­80“méret szerint ké­szíttessenek, így sokkal csekélyebb részletes­séggel, mi egyes-egyedül azért történt, hogy a tervek gyorsabban elkészüljenek. S nem­csak ez történt. A társulat oda utasíta a föl­vételnél tanukként résztvevő mérnökeit,hogy minden különös díj nélkül segédkezet nyújt­sanak a kormány mérnökeinek. A társulat mérnökei, bár erre kötelezve nem voltak, szintúgy dolgoztak, mint a kincstári mérnö­kök, már t. i. az alatt, a­míg ezek dolgoztak,­­ mert máskor, a maguk szakállára nem dolgozhattak, a fölvételnek a kormány köze­gei által kellven történni. S mit tapasztaltak? A leghallatlanabb bureaucraticus késleltetést, a mely meg­öl minden kereskedelmi vállalkozást. Nem mondjuk, hogy a rosz­akarat működött itt, de működött a „rendszer“, mely a hadügyi körökben még meg van ős eredetiségé­ben , s méltó párját producálta a fölmé­retési munkálatokban annak , hogy 1840- ben készült fölvételek alapján offertet hirdet­nek 1872-ben anélkül, hogy erről a vállal­kozókat a pályázati felhívásban tudósítani szükségesnek találták volna. S a rendszer bemutatta összes gyönyö­rűségeit. Először is, midőn a munkához hozzá akartak fogni, kitű­nt, hogy a hadparancsnok­ságnak nincs ahhoz értő közege. Föl­írtak Bécsbe a hadügyminisztériumhoz s mig ez kirendelt szakértő mérnököket — el tellett jó darab idő. Aztán beállott­­az árvíz.­­ A kincs­tári mérnökök legalább azt mondták, hogy az árvíz miatt nem dolgozhatnak, holott hasonló körülmények között, hasonló területen, ugyan­akkor a társulat mérnökei dolgoztak. Elég az hozzá, hogy bár a társulat minden lehetőt el­követett, a mire kötelezve nem volt, a mun­kálatok siettetésére, a kormány, melyet a föl­­méretés elkészítése egyes-egyedül illetett s mely — ismételjük — azért szerződésbeli kötelezettséget vállalt : e munkálatokkal nem csak elkésett, hanem midőn 1. évi augustus­iján, a szerződésben kikötött legutolsó határidőben, e munkálatokat már hitele­síteni kellett volna , azok nagy részét még el sem kezdte. Ezek tények s a tényeket constatálják az elénk terjesztett adatok. S valóban, ezen eljárást nem mentheti az, hogy a társulat még az 1872/3-diki vágási kört sem érték­esítheté s a piaczi viszonyok olyanok, hogy nagyobb mennyiségű fa úgy sem eladható. A társulat pontosan tel­­­jesíti kötelességeit, fizetett eddig a kincstár­nak hat milliót, mig alig néhány száz ezer frtnyi fát értékesíthetett s ha a viszonyok sú­lyosak, ebből nem az következik, hogy a kor­mány a viszonyokat, — megfosztván azokat,kik vele j­óhiszemüleg szerződtek, rendelkezési jo­guk használhatásától, — a szerződés egy lé­nyeges pontjának nem teljesítése által a vele szerződésben állókra még súlyosabbakká te­gye , hanem ellenkezőleg a súlyos viszony­ok­­a szerződésnek a vállalkozókra való kedve­zőbb alakítását indokolták volna. A­helyett mint láttuk, az történt, hogy a szerződés rá­juk nézve nem csak súlyosabbá, hanem egye­nest elviselhetlenné tétetett. A kormánynak azért nem tehet senki szemrehányást, ha szigoran a jogi álláspontra helyezkedik. De teljesítse ez álláspont min­den következményeit. Alkalmazza mindazt, a­mi ebből következik, nemcsak a vele szerző­dőkre, hanem önmagára is. S minthogy a consortiummal szerződött hadparancsnokság nem teljesíti kötelezettsé­gét, minthogy ezen ügy megbírálására a leg­kitűnőbb jogászokból összealkotott bizottság egyhangúlag azon nézetben volt, hogy a ha­tárőrvidéken érvényes osztrák kereskedelmi törvény értelmében a szerződés kérdéses pont­jának nem teljesítése a szerződést semmissé teszi : a szigorú jogi állásponton álló s ezt magára nem­ alkalmazó kormánynyal szemben a társulat ugyanezen álláspontot önmagára is alkalmazta , s felmondta a szerződést. Ez a jelen ügy jogi állása, mely feletti vélemény­nyilatkozatra felhívjuk a közönséget. x. y. W i­­ 4 11­4 a. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, nov.­lén adatik: Hunyady László. Eredeti nagy opera 4 szakaszban. Irta Egressy B. Zenéjét szerzette Erkel F. Főzeneigazgató , a szerző. V. László, magyar király — Ötéger, G­ara, nádor — — Malecky Mária, leánya — — Hayek M.k.a. Erzsébet, Hunyady János özvegye— Nagyné B. I. Hunyadi László ) , , — Ellinger Hunyadi Mátyás ) 68 Verei — Hóman A. Czillei Ulrik — — Köszeghy. Kezdete 7 órakor. BUDAI VÁRSZÍNHÁZ. Ma, nov. 1-én adatik : A fösvény. Vigjáték 5 felv. MIKLÓS­Y-SZÍNHÁZ az István téren. Ma, nov. 1-dikén adatik: Molnár és gyermeke. Színmű 5 felv. Kezdete 7 órakor.­­TÉR. Lakás-változtatás. Dr. Beke Gyula, a fülgyógyászat m. tanára nov. 1-jétől a Ganz-féle házban lakik. Fülbetegeknek rendel 11-től 12-ig és 3-tól 4-ig. 1-4 1855. November 15-én, a kir. magyar­ dijsorsjegyek teája, főnyeremény 100.000 forint, ígérvények bélyeggel együtt 2 ft 30 kr. NYITRAY és Társ. bankháza, 1748 2—“ Pest, Thonetudvar October 0 fölött időjárás 30 Pesten . . . . 4' 7" esős „ Pozsonyban . . . 3' 8" felhős 28 Máramaros-sziget an . 2' 9“ „ „­­Szathmáron ... 0' 8"* száraz „ Tokajban ... 1' 11" „ 29 Szolnokon ... 0‘ 7" „ Szegeden ... 0' 1" ködös 28 Aradon .... 3' 6" felhős „ Nagy-Becskerek . . 1* 5" száraz „ Bezdánban ... 5' 3" n „ Verbászon ... 3' 9" „ 29 Eszéken . . . . 2* 3" esős 28 Mitroviczon . . . VT' száraz „ Sziszeken ... 4' 6“ „ „ Zimonyban . . . 3' 10" „ » O-Orsován ... 2' 1“ „ A budapesti tőzsde és gazdacsarnok hivatalos jegyzése oct. 31-én. Értékpapír |­f­i adva tartva Értékpapír­i­g adva­­ tartva Értékpapír Ifi adva tartva ________«^1___________________________l£ü____ államadósság, Magy. vasut! kölcsön . — 95 — 9160 „ Pesti keres. ba. 600 770 — 7­76 — Spodlum és cwattlwt *00 165 — 160 „ gSmiSK­ államvassti , Panti iparbank 300 315 - 890 — Szeszgyár t. magyar ’ 600 145 — 160 „ záloglevél 5% . 150------------ - , Pesti-Budai kén- Draaohe k&nén és jég!* *00 175 - 180-„ sorsjegy külonön. 1,00 76 — 77 -- mávusbank . 100 68 — 69 - Magyar ált. kessénbánye *90----------------1871- ki magy. államkötv. -- 88 50 89 — , Pesti egyletbank 70 29-- -') — Varietéi részvény sataháe 100--------— _ 1872- ki magy. államkötv. — 86 50 87 — „ Parti zálogk.int. 60----------------------Alt. Waggon kalen.­tán 80------------------­Füldtekem­. kötv. magy. — IS' 0 74 50 , Bir. t. e.hirel­ ut. 60 64 — 65 — Alagút . ............................. 106 88 — 90 n a 1867. ki. — 76 60 74 50 , Bárány, tb. cab. 40---------— — Téglagyár Lak-endre!. . 100-----------------­a » temeri — 72 60 73 50 . Debreczeni ker. 80----------------------Téglagyár bada­pMd­ . . SOS---------—, » r 1887. ki. —------------------------- , Temesv. k. és b. 900 -----------------Tégla éa métaégetd újlaki *00______ „ „borv. nl. —------------------ „ I. Erdélyi . . 900 -------— — Téglagyár Mhaani . , SCo Ifo — 1*5 - n erdélyi — 68 — 69 ■­­ . Szegedi forg. b. 100---------------------­SztVodézs.-váls. kötv. . — 65 *5 65 50 „ Szerb ideig. bn. 20--------------------­Osztr. ák­.-ados. papi. 5% — 68 — 89 — Takpén*., Óbudai . . 100------------------ 7Moglml«. „ . a ezüstkaiu. 78 - 73 — „ Ferencz­ia J. v. 100--------------- — jan.Jul.5% — „ Félegyházi 40.-----------------Magyar JSWb. 8% ... ~ 79 7.. 87— a • „ ezüst, kam. 71 - - 78-- „ cödbllSt . . 40 ------------------Magy. Jövedékbireaa &k ~ — - — ” spr.ck. 5% _ „ orsz. központi „ Jelailegb. 5»/,«% — .'8.. 781« Kisorao­. 1860-bol á 509 frt 100— 101— Jan-Juli 5°/0 100 SS- 53 50 » nyugj. bank 6% — — -,i 1860-ból á 1.00 frt _ 106 — 108 — , Pesti I. ba. ige. 1000 9240 - 2 160 - il!- iStahltel 6% . — 84 50 S6 — „ iS64-b51 á 100 frt _ 13* _ 184— „ Pest Budai 15v 100 183 _ r 4 - , » 5‘/, .... ~ 79 26 79‘J .«tv. ket, 1811-b5i 6% — 88 — 84 — „ „ „ NI. k. SG 148— 150 ~ Peati kereskedelmi bank. — 8*25 1*V5 » Peat Kőbányai. 100 - - -- Szebeni földhit. 6'/.% . — - - — ~ Hí­zvény­ok, Peatktsváro. 100 60 — 51 — Klabirtokosok oldhit. 7% — 85 50 88 Bizt.-tars.: Atlas vtazbis 80 - - ------ , Szt.-Enc'ol 40 42 - 44 -a I. magyar . . 815 810 — 8*0 — „ Erdélyi. . . 80------— — BUSbbségi*».. * Pannónia'. 1 25) “ 961 “ ” SA !® 33 ~ 40 ~ Éjszakkelet! vanpálya 5% 300 -_ -** r. 300 *9/ So‘i­­5 élt. búd. polg. 50 — ■— Mo*crv EAiff­ rlgí mm r®/ 900 » • • • • 100 83 _ 65 - Malmok : Árpád ... 500 45 - 50 - LMflrim. W m ~ « f““» • . 100 80 - 85 — „ Aradi gőz­ . . 500 ------------------ W «laT* A _ Unté' ° *c' ... — “— » Blnmféie . . . 50o 45 — 60 - Pe.t-badal lincríild e% . 100 £0 81 — Tisza ' • ■ • 30o 155 - 160 - , Concordia. . - 500 985 - 290 - Borsod-Mi.kolczi maim. 100 - _ - -; $ =F : “ • a» : B«Mk#wa' : 88 , Temesvári gőz! % '17 ‘ül »• 8«ab. tár,. 6% _ 65 _ 67 -” ' i.* 100 — — —— k Molnárok-sütök 200 110 — Ib8 — PécsnemzAk -■ á’LK­Sr *00 , Hengermalom . 500 ero - 660 - ' ” « “ V 1 M ' 300 — —--------------- . Viktoria ... 800 68 — 90 — Császári arany .... — 5 45 5 48 . » r SIoL ■ “ ' 200 — — -— „ I. Buda-poali . 100 55J — 55£ - Oautr.-magy. 8 fttoá wnuty — 9 10 9 19 - ” m­íj^n • • 200 — —--------------- „ Budai gyártelep 100 94 — *5 - *0 frankos arany ... _ 9 10 912.. • ■ i. • 90S — —------, „ Pannónia . . 1000 370 — 380 - Osztr. «s magyar ezd« „ 108 — 109 — .. ., . , , hegypálya soo _ _ ------ Építőtársulat, Pesti . , 30 ------ — — Porosa pénatár-barana. . - 1 69— 1 89-bar.ks.it ! Által. m. suta. h. g0 93 - 23 U „ Pesti Cottage , 80--------------­” nokibo 8 43 75 44 .. Éraaki magyar 30----------------- Viltófe. . 7 I- Soridő,!, magyar . , 600 »86- ,90 - Augsburg 100 d. n. & után 5 ,6_ 45 50 * ^tSgy'e' 700 US- '19- Sort&kiulaló'7: ! I ! 300 1« _ ,50- «XÄn' u í l* ~ : *»» *»- »- Könyvny. „Athenaeum“ • 800 *« _ 250 - London íoo<£» u \ $1 í Ka. je'«, hitelb. W® 46 -47- * P|sti • • • • - 6«> - MJIan-o 100 Lír. frank u « “ 7 _ _ Jvifjhht. íóidh ^ nr " , »^ian^n . • 18 / — f iri# 100 franc atia . . u 44 *Tn 44 7é »rui. M Hour 80------• — G3zhajót*re. m*gy. egy. 80 13 - 14 — ® 44 7t “ ‘ w.-j j . 50 - ■ — — n Nagybecakerekl 100 —-------------1T . áfiv *0 - Soő ilo- $1 NemiuíataMs, • SÄA. *W ZZ ZZ Aradi ker. b. beflaeséssel _ _ !­iagyar lik. b. 50---------------------Kártoly-fonálgyár . . . *00---------------------Hotel részvény-firmaág . m S38 _ •Külkere hitelt se---------------------Bírgyár I. magyar . . S00 95 — 100 - Sekurity .......................... ■ £ zz zz sssar?:::­­ :::­Pesti­ bank 5*4­­00-----------------Pozsonyi papírgyár . . 200 ------------------S. Váradi kér. és iparbank ___________________ ” Pesti népbank *00---------------------Rima-Murányi binyatára. — ----------------Nyíri kereskedelmi bank . ..Pesti benzv ' 100 — --------------Gyapjumosó . .... 800 60 - 52— a* -febóniáH kér h bed. ~ ~ “ -Buda Ől, né oh 80---------------------Salftó Tarján! .... 100 le* - 105 - ” '«"«-vari kér. b. befiz. M „ ” vi­rb­ak * 50 31— 88 - Seblicz-féle vasöntöde . *00 170 — 180 — neaaroroén kösp. tak. p 6o —— Budai'kérő.',, ba. 100 40 - 43 - Soda-és vegy-áru-gyár . *60 - ---------­*00 193 - 10 — — Sóskúti kőbánya ... »00 195— 180 — —— ---------------------------------------------------------1------------------------------------------— ----■­ , j­ ár vám- font- ár vám- font- piacai font- Át rín. Ht­r Weny , yl mineánkint nyi mázsánkint - tnnenjl nyi szokás a | másánkint ItontensnlK’- ... « nlf5!?3,? « ? ?J7$ ?« ...............................• » 6 2­0-8 80 78/75 — -l l ” l l [ 35 7 20-7 83 88 7 30-7 35 Arpa miUtapak .... 7* 6 65-8 95 78/70 — -” timi ..................... 81 8 85—0 9­ 64 0 96—7 05 „ etetésre..................... 7* 8 80—8 40 45/4«---------­........................................... 83 7 19-7 15 80 7 20-7 35 ^.......................................... ___­­ ................................. 85 7 31-7 40 85 7 45-7 60 “k-.-. ° ------------ ---------­„ pala ..................... 31 9 80-8 85 8* 8 90-6 95 Kakerivaa.......................... la. 2 -----3 05 _ ---------­.......................................... 33 7 -----7 05 86 7 15-7 20 Bab ......................... • . _ _ _ -I ................................. 85 7 25—7 80 SS 7 40-7 45 jHHes .... . . 80 . fehármegyei ... 81 6 95-7 — 24 7 05-7 15 ..____ ... . » - ---------­ | „ ... 83 7 S0- 7 ib 83 7 80—7 85 káposetáe .... yg ------„ „ „ . . * 85 7 40-7 45 88 7 60—7 55 a b*—*g* • • . . «3 ______ „ ............................... fR ----------- *6 ----- — 0 • * • • • • 87 ■——* 8b sasi

Next