Pesti Napló, 1873. december (24. évfolyam, 276-299. szám)

1873-12-03 / 278. szám

egyik az emberi életben oly nagy pusztításokat oko­zott járvány, a másik a kedvezőtlen időjárás folytán az ország nagy részében eredményezett rész­termés. Az első rögtöni tevékenységet és gyors segély­nyújtást, a második, egyelőre legalább, a helyzetnek lehetőleg hű felismerését é­s annak alapján a szük­ségesnek mutatkozó rendszabályok és segélyeszkö­zök előkészítését téve a kormány kötelességévé, melynek a következő módon igyekezett megfelelni : A járvány. A cholera-járvány 1872. évi október hó végén vette kezdetét — s egy éven át az ország különböző részein kisebb-nagyobb mértékben folytonosan ural­gott, a múlt téli hónapokban apadásnak indulva,nem csupán heveny jellegéből veszített, hanem kisebb számú betegüléseket is okozott, úgy, hogy a folyó évi ápril hó 20-tól május hó 1-ig terjedő időszakra vonatkozó jelentések szerint Abaúj, Bács-Bodrog, Bereg, Borsod, Esztergom, Göm­ör, Hont, Marmaros, Nógrád, Sáros, Szabolcs, Szepes, Temes, Torna, Ung és Zólyom vármegyék, a XVI szepesi város és a Jász Kun kerületekben, továbbá Bártfa, Buda, Eper­jes, Kassa s Pest városokban, vagyis 17 megyei és 7 városi,­­ összesen 24 törvényhatóságban uralgott a járvány és ezekben ezen idő alatt csupán 1144 volt a betegek szaporodása, kik közül 683 meggyógyult, 571 meghalt, és május hó 1-én már csak 497 maradt az egész országban további ápolás alatt. Ekkor a járvány ismét terjedni kezdett, s a május 15-től június 1-ig terjedő időszakban az összes beteglétszám 1287-re emelkedett. Július 1-től fogva a járvány felette gyors kiter­jedést vévén, nem csupán oly helyeken tört ki ismét, melyekben immár megszűntnek nyilváníttatott, hanem még számos oly helyeken is lépett föl, hol a kórnak a járvány egész ideje alatt mindaddig nyoma sem volt, nevezetesen az Alföldön és Erdélyben. A járvány ez alkalommal szokatlan heveny­nyel­v és az előbbi járványokat túlhaladó kiterje­désben dühöngött, s az összes 152 törv.hatóság közül 136-nak területén lépett föl, és csak 16 csekélyebb területű törvényhatóság, leginkább kisebb városok maradtak ezúttal a járvány által megkímélve. A járvány egész tartama alatt, azaz 1872. évi október hó 18-tól fogva, folyó évi október hó végéig, annak állása s kiterjedése a következő volt: 136 törvényhatósághoz tartozó 6250 községben 8.435,632 összes lakosságból megbetegült 431,406, meggyó­gyult 245,655, meghalt 181,672, további ápolás alatt pedig maradt 539 községben 4079 egyén. Ily tömérdek áldozatot ragadott el a járvány, ezen év alatt, s ezáltal mennyi szellemi és anyagi munkaerő veszett el a hazára nézve! Hogy a felebbi betegülési, gyógyulási s halá­lozási számból az egyes törvényhatóságokra mennyi esik, valamint az, hogy mely törvényhatóságok ma­radtak megkímélve, az idezárt táblázatból látható. E táblázat szerint a járvány általában véve legnagyobb halálozást okozott: Zemplénben............................... 13.766 halottal A lakossághoz aránylag pedig a halálozás szá­zalékok szerint kiszámítva legnagyobbnak e követ­kező törvényhatóságok területén mutatkozik, és pedig: A járványnyal ellepve volt összes területen a , betegülési és halálozási százalék a lakossághoz aránylag a következőképen tűnik elő: Biharban................................... 10,980 „ Hevesben....................................... 9.248 » Békésen ....................................... 7,803 » Bács-Bodrogban ...........................6,971 » Aradon......................................... 5,459 „ Szatmáron ............................... 5,088 » Beregen ..... ... 4,972 » Sároson.................................... 4,538 „ Pesten.........................................4,514 » Torontálon............................... 4,484 „ Gömörben......................... . 4,188 > Abau j ban ..............................4,120 » Hunyadban.............................. 3,453 > A betegü­lés A halálozás A betegülés­ Törvényhatóság nek halálo­zási százaléka. Békés megye 14,797 7,457 50,395 Árva megye 14,011 5,962 42,552 Nógrád megye 11,132 4,143 37,213 Sáros megye 9,651 4,490 46,530 i Szatmár megye 9,585 2 982 31,111 Bereg megye 8,843 4,595 52,020­­ Szepes megye 6,722 3,188 47,430­­ Bihar megye 7,552 2,723 36,062­­ Hunyad megye 7,404 3,694 49,­55 Zemplén megye 7,390 3,479 47,076­­ Heves megye 7,262 3,010 41,455 Abaúj megye 7,227 2,842 39,331 Gömör megye 5912 2,724 46,154 Arad megye 5,586 2,038 36,493 Ung megye 4,706 1,996 42,415 Bács megye 4,522 2,337 51,678 Szabolcs megye 4,212 1,843 43,758 Pest megye 3,952 1,742 44,091 Torontál megye 2,845 1,449 50,948 Pest város 2,674 1,299 48,591 - nak; a fenyítés helyét a tanítás fogja elfoglalni, ír­ták pedig egy évvel 1866 után, három évvel 1870­­ előtt, 4 évvel a commune előtt; azon korban, midőn­­ eddig soha nem tapasztalt mérvben fegyverkeznek : a népek, az államok! Kinek ne jutna itt eszébe Con-­­ dorcet, ki idylljeit az emberiség jövőjéről a jacobi-­­nusok dühöngései közt irta. És az örök béke és egyetemes szeretet eszmé­jét a forradalomtól, a szünet nélkül forrongó küzde­lemtől tenni függővé ; dicsőíteni az állítólag ennek érdekében elkövetett bűnöket, vétkeket, kegyetlen­ségeket: kell e ennél megdöbbentőb, visszataszítóbb ellentét ? A forradalmi iskola mellett ott találjuk még a­­ socialismus sectáit, a collectivismust, mutualismust,­­ az „internationale“-, melyek mind a jelen társada­lom erőszakos felforgatását tűzték ki czélul. A radicalis elméleteken kívül van azonban a haladásnak egy másik elmélete is, melynek szülő­okai voltak : a tapasztalt viszásságok, a nép iránt táplált őszinte szeretet, és a gyógyítás lelkiismeretes­­ vágya. Ez elméletek megalapítói beható tanulmány tárgyává tették az emberiség fejlődését, és arra az­­ eredményre jutottak, hogy azon antagonisticus erő­­­­ket, melyek eddig a haladást eszközölték, szabályoz-­­ ni kell. Ezen socialisták közt kiváló helyet foglal el Saint-Simon. ő volt az, a­ki első ízben fejtegette a munka fontosságát, mind jelentékenyebb szerepre vergődését. Ő a történet korszakait kétfé­lékre osztja­­ szerves, és bíráló korszakokra. Ama­zokban a hit egysége,ezekben az anarchikus,hitetlen, sz envedélyes nézetek emelkednek túlsúlyra; em­ott egy dogma az összes társadalmi rendet ejti hatal­­mába itt is egyéni bírálat szétrombolja a dogmát. A hit és­ a hitetlenség korszakai egyre váltakoznak, mindaddig míg a dogmatikai és a kritikai szellem, a bitek és rendszerek ki nem békülnek , míg az egyéni képees­et­k és a társadalmi viszonyok harmonikus öszhangba nem folynak össze. Ez rövideden összefoglalva Saint-Simon elmé­lete; hátra van még a legújabb, a fejlődés el­mélete, melyről holnapi, befejező közleményünkben szólunk. 5.114 2.153 42.111 A cholerának csupán egyes esetei, a­nélkül hogy a kór járványnyá fajult volna, Kőszeg, Fiume és Pancsova városban, úgy szintén Újegyház­szék területén merültek fel. A járvány leginkább, bár nem kizárólagosan, a múlt évek lázas betegségei által elsanyargatott, és utó­bajokban szenvedő azon szegénysorán néposz­tályt támadta meg, mely sem elégséges tápszerek­kel, sem az időviszonyok változásai ellen alkalmas ruházattal ellátva nem volt; továbbá olyanokat, kik mértéktelen életmódot követtek, avagy idejekorán orvosi segélyt nem kerestek. A cholera 1. évi September hó élj­én, midőn a betegek szaporodása 107,290, a halálesetek száma pedig 45,058 volt, tetőfokát elérve, ugyanezen hó közepe felé az egész országban apadásnak indult, a­mennyiben September hó 1-től 15-ig a szaporodás 58.872, a halálozás pedig 27.026; September hó 15-től octóber 1-ig pedig a szaporodás 47.720, a halálozás 20.745; október 1-től október 15-ig a sza­porodás 26.914, a halálozás 12.248; •— végül októ­ber hó 15-től október végéig, — levonva a Nógrád­megye részéről elkésve beérkezett, a kimutatásba felvett, de nem a szóban levő időközre eső régibb adatokat a­z egész országban a szaporodás már csak 12.526, a halálozás pedig 10.438 volt. Budapesten a járvány September hó végével teljesen megszűnt. A járvány terjedésének meggátlása és elfoj­tása czéljából részint hivatali elődöm, részint pedig általam tet­t intézkedések azon rendben, melyekben ezek megtétettek, e következők: Még 1871 évi augusztus hó elején, midőn a cholera Orosz és Gácsország felől hazánkat fenye­gette, de az országban még nyoma sem volt, a hazai összes törvényhatóságok körrendeletileg figyelmez­tettek, hogy a kár kiütésének lehető elhárítására megkívántató óvintézkedéseket haladéktalanul te­gyék meg,­­ jelesül különös gondot fordít­sanak : 1. az utczák és lakházak tisztántartására, 2. a vásári rendőrség szigorú foganatosítá­­sára, és egészségellenes tápszerek árulásának betil­tására, 3. nyilvános gyülhelyeknek naponkénti kielé­gítő fertőztelenítésére, 4. a netán mutatkozó cholerában szenvedők­nek kellő elhelyeztetésére, ápolására s gyógyí­tására, s 5. a betegség felmerültének rögtöni beje­lentésére. A törvényhatóságok és tiszti orvosok, szakér­tők által kidolgozott, s bár a tudománynak legújabb színvonalán álló — azonban fájdalom, az életben mégsem kielégítőknek bizonyult tüzetes és kimerítő utasítással láttattak el, melyben a cholera ellen min­den irányban megkivántató elhárító és gyógyintéz­­kedések mimódon megtétele részletesen volt körvo­­nalazva. Ezen utasításon kivül még egy népszerű okta­tatás is szerkesztetett, mely a lakosságnak a járvány alatti magatartása s az első orvosi segély nyújtása iránt kellő felvilágosítást ad és mely a hatóságoknak a lakosság közötti szétosztás végett szintén megkül­detett. További intézkedések létettek még (az orvosi segély kellő biztosítása, a járvány alkalmából kiren­delendő magán orvosok díjazása s úti költségekkel ellátása, a vagyontalanok részére díjtalan gyógysze­rek kiszolgáltatása, a fertőtlenítő szerek beszerzése, s kiosztása, valamint ott, hol eziránt intézkedni lehe­tett, a megkívántató jégnek, úgy­szintén a jó minő­ségű ivóvíznek biztosítása, nemkülönben a vaspályán utazóknak — ha netán útközben cholerába esnének a kellő elhelyezése s ápoltatásának eszközlése iránt. Felszólítás intéztetett továbbá az összes főispá­nokhoz, hogy a járvány tartama alatt a hatóságok intézkedéseit éber figyelemmel kísérjék, a kormány­rendeletek végrehajtása fölött őrködjenek, és szük­séghez képest a veszély helyén személyes megjele­nésük által az illetőket tettre buzdítsák. A­midőn pedig a járvány nagyobb kiterjedésnek indult, az összes törvényhatóságok a járvány alkalmából meg­kívántató hatósági intézkedések pontos életbelépte­tésére, foganatosítására s ellenőrzésére újabban köz­­rendeletileg felhivattak. Ezen felül a kormány a rendelkezésére álló esz­közökhöz képest a törvényhatóságoknak tényleges segédkezést nyújtott, a­mennyiben a járvány egész tartama alatt azon orvosokon kívül, kik a hatóságok által saját hatáskörükben alkalmaztattak, összesen 150 magánorvos küldetett ki a központból külön­böző vidékekre a cholera-betegek gyógyítása végett, és hatósági intézkedésekből felmerülő költségek fe­dezésére e járvány alkalmából folyó évi október hó végéig 106­ 991 frt 21 és fél kvnyi összeget utalvá­nyozott. Ezen összegből fedeztettek a kirendelt cholera­­orvosok napi díjat, a cholera-kórházak felállításából és felszereléséből, a gyógy-­és fertőtlenítő szerek be­szerzéséből felmerülő költségek, mely költségek sza­­bályszerűleg,az illető községek terhére esnek ugyan, azonban a községek vagyontalansága, esetleg pilla­natnyi fizetési képtelensége miatt, a járvány mielőb­bi leküzdése érdekében csak az államkincstárból előlegeztettek , — megjegyeztetvén, — hogy az il­lető községeknek bebizonyult vagyontalansága ese­tén, a nekik a cholera alkalmából nyújtott ilyetén előlegek, a fennálló szabályok értelmében az állam­­kincstárra vézetnek át. Ily nagyobb előlegek nyújtottak Gömör, Be­reg, Szabolcs, Zaránd, Zemplén, Krassó, Ung, Heves, Arad, Hunyad, Szatmár, Közép-Szolnok megyék területén fekvő községeknek, é­s ezeken felül még számos más megyéknek, vagy községeknek cseké­lyebb összegek előlegeztettek. Az ezen kiadásokra költségvetésileg „Járvá­nyok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek“ czímén megszavazott 10.000 ftnyi összeg, csak csekélyebb kiterjedésű járványok esetére lévén számítva, az ország legnagyobb részét ellepett jelen nagy kiterjedésű járvány alkalmából felmerült ki­adások fedezésére elégségesnek nem mutatkozott, a­miért is kénytelen voltam fennebbi rovatban, minisz­ter­társaim belenyugvásával túlkiadásokat tenni, melyeket a tisztelt képviselőház bizonyára helyesek­nek és indokoltaknak fog találni,­­ melyek a zárszám­adás rendén kellőleg fognak igazoltatni. Az államsegélyezésnek, mely a d­olera sújtott lakosságnak nyujtatott, további módozata abban adott, hogy a legsújtottabb járványos vidékeken ín­séggel küzdő Jánosok felsegélésére, illetőleg jobb, egészségesebb tápszerek nyújtására is utalványoz­­tatott annyi, a­mennyi, e czél rendelkezéseivé állott; és pedig: a) a régibb ínségi alap maradványaiból, részint kölcsönképen, részint segélyképen számadás mellett 61­00 frt. h) az „elemi csapások által sújtottak segélye­zésére” czimén költségvetésileg megszavazott 10,000 frtnyi javadalmazásból pedig ez ideig 4100 frt utal­ványoztatok Hogy az államsegélyen kivü­l még más­nemű segélyzés is elérethessék, és a nyomor­ban siülödő lakosság, a­mely több helyen a kellő táplálék és egyébb szükségletek hiánya miatt elsatnyulva, a cholera által leginkább támad­tatok­ meg, a szükségesekkel lehetőleg elláttathas­sék: körendeletileg felhívtam a főispánokat, hogy személyes befolyásukkal a társadalmi téren odahatni igyekezzenek, mikép áldozatkész személyek, testü­letek és társulatok a szegénysorsú népnek gyámolí­­tására felszóllíttassanak. A honvédelmi minisztérium és a hadparancs­nokságokkal egyetértőleg továbbá intézkedés léte­tett, hogy a fegyvergyakorlatok és a katonaság, úgy szintén a honvédség mindennemű összpontosításai s mozgalmai, melyek a járvány elhurczolását előidéz­hetik, a járvány megszűntéig elhalasztassanak. (Folyt.köv.) BELFÖLD Nagy­ Károly, nov. 29. (Nyilatkozat.) A „Magyar Ujság«-nak november hó 21-dik napjáról keltezett 268. számában „A köpeny­forgatók első mártírja“ czím alatt Domahidy István országgyűlési képviselőnk ellen rosz akaratból származott goromba czikk jelent meg, mely csupa valótlanságokat tartalmazván, úgy a magunk mint képviselőnk nevében azt rágalomnak nyilvánítjuk, s hogy erről az olvasó közönség is meggyőződhessék, elmondjuk a tényt, úgy a mint megtörtént. Rég óta nem látott képviselőnk összes válasz­tóit folyó hó 16-ik napjára N.­Károlyba összehíván, a választó közönség mint mindig, úgy most is, fe­lette nagy számmal sereglett össze. Képviselőnk a zsú­folásig telt tanácsteremben harsogó éljen­zések közt adá elő az országgyűlés eddigi működését, s midőn a múlt politikai helyzetet a je­lennel összehasonlítva, álláspontját körvonalazta, a közönség nagy többsége ez álláspontot kitörő lelkesedéssel fogadta, s tette magáé­vá ; azonban itt sem hiányzott a konkoly, mert a jó­zan közönség nagy meglepetésére, botránkozására N­o­v­á­k Gusztáv, a nagy­károlyi 48-as kör elnöke az Önsegélyző népbank vezérigazgatója, s mellesleg mondva Domahidy Istvánnak a képviselő választás alkalmával bukott vetélytársa, felállott, de beszédé­ből a méltó boszankodás szülte „levele, k i v­o-­­ e« kifakadások miatt alig lehetett egyebet érteni, mint hogy ő lelkesedéssel fogadott képviselőnknek bizalmatlanságot szavaz, természe­tesen indítványával maga maradt, sőt a tettlegesé­­gektől is alig menekült meg. Nem igaz tehát, hogy a választó­közönség kép­viselőnk iránt bizalmatlanságot szavazott volna, s valóban elborul az ember lelke e merész valótlan­ságon, mely a megtörtént ténynek épen homlok­egyenest ellenkezőjével a nyilvánosság terére is ki­lépni elég vakmerő. Mi választó­kerületünk nagy többségével poli­tikai elvünknek hű képviselőjét választottuk meg Domahidy István személyében országgyűlési követté s teljesen meg vagyunk nyugodva jelenben is, hogy választásunk minden tekintetben jól ütött ki, mert ha maradt is egy kis törpe töredék, mely képvise­lőnk ellen minden absurdum valótlanságot felhasz­nálni nem átal, azért teljesen meg vagyunk győződ­ve, hogy ez által legkevésbé sem fogja képviselőnk iránt a bizalmat megingatni, sőt a ragaszkodást an­nál hőbbé, annál erősebbé teszi, míg ellenben e né­hány zavargó, a körülmény által elitélve — mint most is már — megvetés tárgya lesz. Végül azt is megsúgjuk az említett czikk író­jának, hogy ha czikkének rosz akaratú sugalmazója lármájával a menydörgést túlharsogná is, választó­­kerületünkben országgyűlési képviselő nem leend soha, mert mi egy szívvel és szájjal mindenkor — Domahidy Istvánt éltetjük. Papp József, h. polgármester. Cservenyák Antal. Janitzky György. Schek Jakab. Haliczky József, városi szám­vevő. Péterffy Farkas, főkapitány. Kovács Ferencz, főpénztárnok. Csipkés András. Czenger János, Bidermann József. Papp János, városi­­aljegyző. Kajdi József. Juhász József. Hock György. Pucsei György, választó­polgárok. Különfélék. Deczember 2.­­ (A király jubileuma) tiszteletére ma délután a »Hungária« termében katonai disz­­ebéd tartatott, melyen vagy kétszáz törzstiszt vett részt; az ebéd alatt katonai zenekar játszott; az ebéd délutáni 5 óra körül ért vé?«*. (A kivilágítás B­écsben.) Bécs városa a király uralkodási jubileuma alkalmából tegnap este fényárban úszott­ az új városrészek pa­lotái, kivált a hatalmas ringstrasse óriási dimensiói impozánsan emelkedtek ki a bengáli tűz vakító fé­nyében. A széles ringstrasse­ kiépülése óta tegnap első ízben bizonyult szűknek a rajta fel 8 alá hul­lámzó, majd negyedórákra összetorlódó beláthatlan embertömeg számára. A vártéren, a Kohlmarkton a grabenon és az István téren, tehát a bécsi közleke­dés központjain már este 5 órakor ezernyi tömeg gyűlt össze. Hatodfél órakor bezárattak az üzleti helyiségek és megkezdődött a kivilágítás, a legfénye­sebb talán, melyet Bécs valaha látott. A király pont­ban 7 órakor, a körútjára megállapított órában ha­­gyá el a Bellariát. Előtte nyitott diszkintóban Felder polgármester és Niem­see városi építészeti igazgató mentek. A király tábornagyi egyenruhában a ko­­ronaherczeggel kétfogatu hintóban ült s a ko­­ronaherczeg polgári öltözetben volt. A har­madik kétfogatu zárt udvari hintóban királyné ő fel­sége ült főudvarmesternője, Goesz grófné társaságá­ban ; a negyedik és utolsó kocsin két főhadsegéde Bel­legarde és Latour foglaltak helyet.A király megjelené­sére a közönség viharos üdvkiálltásokban tört ki A hinték menete igen lassú volt, sőt németkor a nagy tö­meg miatt perczekig tartó fennakadást szenvedett. A nép szorosan a király hintájához tódult,hogy kifejezést adjon sze­retetének és lelkesültségének. A király ör­vendetesen meg volt lepvetve a szívélyes fogadtatás által. A hír, hogy a királyné is részt vesz a körút­ban, nagy örömet keltett a közönségben, és a felsé­ges asszony mindenütt a legrokonszenvesebb ova­­tiókkal üdvözöltetett. Az udvar körútja 9 óráig tar­tott, és a király már régen visszavonult lakosztályá­ba, mikor még a várudvaron ezerszeres hoch-kiáltá­­sok hangzottak föl. Az egész ünnepély a legszebb rendben folyt le és 10 órakor ért véget. (H­a d s s r e g i parancs.) A „Wiener Z.“ a következő hadseregi parancsot közli : »Ural­kodásomnak egy negyedszázados időszaka ért véget, szivemet megható érzelemnyilvánítások közepette. Számos és válságos harczok vivattak ezen időszak alatt, melyekben hadseregem és tengerészetem hő­sies bátorságának és rendithetlen hűségének fényes bizonyítékait adá. Óhajtásom az, hogy mindazok, kik bármely rangban vagy minőségben e harcrok­­ban rés­zt vettek, látható jelvény által kitüntettesse­­nek. Elhatároztam ennélfogva egy emlékérem alapí­tását, melynek felhasználása tekintetében a követke­ző szabályzatot és parancsot adtam ki. A szabályzat így hangzik : 1. §. A bronzból készült emlékérem előrésze ő felségének a császárnak és k­rálynak ké­pét tűn­teti fel, legmagasabb nevének köriratával; hátsó részén babér és tölgyfalevélkoszorúban e sza­vak olvashatók : Deczember 2. 1873, s e jelvény »hadi érem« nek nevezendő. 2. §. E hadiérem feke­tesárga, bordázott szalagon a mell bal felén s az 1814-diki hadikereszt s az 1864-diki hadjárat em­lékérme között viselendő. 3. §. Igény­nyel bírnak ezen éremre rang és állás nélkül mindazok, kik az 1848., 1849., 1859., 1864, 1866. és 1869-diki had­járatok közül valamelyikben résztvettek, s kiknek ennélfogva az e tekintetben fennálló rendelkezések szerint egy hadjárati év beszámíttatott. 4. §. Ezen érem adományozásával semminemű előjogra igény nem adatik. 5. §. Az érem viselésének jogosultsága az anyakönyvben, valamint a minősítvényi tábláza­tokban kitüntetendő. 6. §. Ezen érem birtokosának tulajdonát képezi, s azért sem törvényszéki ítélet, sem bármely más ok folytán nem vétethetik el s a tulajdonos halála után az örökösök birtokába megy át. 7. §. Ezen érem más anyagból, más módon s más diszitéssel, mint a­hogy ezen szabályzatban elrendel­tetett, nem viselhető. Ugyanezen alkalommal a bécsi hivatalos lap egy Glaser miniszterhez intézett legfelsőbb kéziratot közöl, melyben mindazok büntetése, kik a kir. tanács­ban képviselt országok és tartományok által felség­sértés, vagy a császári ház egyik tagjának megsér­tése miatt elitéltettek s büntesüket még ki nem állot­ták, elengedtetik, s meghagyatik, hogy minden ily­nemű vétségért még folyamatban levő törvényszéki eljárás hivatalból megszüntettessék. Az igazságügy miniszter egyúttal felhivatik, hogy terjeszszen elő oly elitéltek büntetésének elen­gedése tekintetében, kik más bűntett miatt ítéltettek el, de azelőtt büntetve nem voltak, s a bűntettet vagy mulasztásból vagy nyomasztó szegénység, vagy a pil­lanatnyi szenvedély felobbannása folytán követték el. Ezen utóbbi két esetben azonban kell, hogy az ille­tők büntetésük nagy részét már kiszenvedték, és a büntetés elengedése nyomorban élő és ártatlan hozzá­tartozóik érdekében kívánatos legyen. (A D­e­á­k-k­örből­ a következő értesítést vettük: Azon Deákpárti urak, kik nem képviselők, „foglalkozó tag“ czime alatt a körbe felvétethetnek. „Foglalkozó tag“ lehet minden Deákpárti műveit egyén, kit egy rendes tag ajánlatára a választmány felveendőnek határoz; netalánt elutasítás esetén, mint minden személyi ügyben, úgy ebben is titkos szavazással, a kör közgyűlése dönt, ha az illető ezen fellebbezéssel élni óhajt. Ily tagok három hónapnál kevesebb időre föl nem vehetők s hónaponkint 5 forint díjat fizetnek. A foglalkozó tagok a kör min­den kényelmeiben részesülnek épen úgy, mint a ren­des tagok, a kör politikai tanácskozásaiban azonban részt nem vehetnek. (A honvéd szerlöveg osztá­lyok) mint értesülünk — kerületi akint öszpon­­torittatni­ fognak, mi­által ez irányban is némi meg­takarítás lesz elérve a honvédelmi költségvetésben. Az erre vonatkozólag a napokban a „Loc. Corr.“ után megjelent, lovak eladásáról s az osztályok fel­oszlásáról szóló, hírek alaptalanok. (A hajdúkerület küldöttsége) az ezen lapokban már közlött eljárásán kivül, külde­téséből kifolyólag, a kerület törvényhatósági­ állásá­nak és történelmi nevének megtartása érdekében ki­hallgatást kért és nyert, mind a Deák-körben, mind a baloldali körben, és pedig az elsőben nov. 30-án délelőtt 10 órakor, és az utóbbiban ugyanazon nap délután 5 órakor. A küldöttség vezetője a kerületi főkapitány, mindenekelőtt előadván küldetések és megjelenésük czélját, a képviselőházhoz intézett kérvénynek néhány nyomatott példányát, azon kérés mellett nyújtotta be az illető körök elnökeinek, mi­szerint tekintetbe véve a Hajdúkerületnek és a haj­dú népnek a múltban teljesített és a kérvényben is elősorolt érdemeit, a körök tagjai az országgyűlési képviselő urak szíveskedjenek oda hatni, hogy a ter­vezett megyei kikerekítések alkalmával a Hajdúke­rület törvényhatósági állása és történelmi esemé­nyekben gazdag neve épségben fentartassék. A kül­döttség mind a két országos testület által szívélye­sen fogadtatván, és a beszédét végzett főkapitány szavai a kör tagjai által hangos tetszés­nyilvánítás­ban részesítletén: a Deák-körben Perczel Béla, a balközép­ körben Várady Gábor elnökök adtak azon megnyugtató választ és ígéretet, miszerint elismer­vén a Hajdúkerület érdemeit a múltban, és méltá­nyosnak és jogosnak tartván ezen törvényhatóság aggodalmait a jövőre nézve, a kérvény tüzetes tár­gyalása alkalmával az illető körök szíves készséggel fognak oda működni, hogy a Hajdúkerület kérése a tárgyaláskor, ha ugyan a törvényjavaslat tárgyal­tatni fog, a­mennyire csak lehetséges, teljesítessék. A küldöttség — a már közlőt, képviselőkön kívül, — meglátogatta még testületileg gr. Lónyay M., Móricz Pál, Győrffy Gyula, Molnár György, Madas K., dr. Sennyey Pál és Zsedényi Ede képviselőket; a főka­pitány pedig személyesen felkérte az ügy támogatá­­sára Bittó Kálmán, Giczey S. Korizmics L. és Zichy Antal, Horváth Boldizsár és még több, képviselő­ket mind a jobb, mind a baloldalról, s igyeke­zett az ügynek mentül több barátot szerezni.­­ Megkereste végre a küldöttség Jókai Mórt és Csernátony Lajost és Irányi Dánielt, úgyis mint országos képviselőket, de úgy is mint lapszer­kesztőket, hogy a Hajdúkerület ügyét­ mindkét minő­ségben támogatni szíveskedjenek. Jókai M. hossza­sabban értekezett a küldöttséggel és tett kérdéseire nyert felvilágosítások után ígérte az ügy tanulmá­nyozását és biztosította a küldöttséget a kerület és a hajdú nép iránti jó­indulatáról. Csernátony Lajost nem találhatván a küldöttség szállásán, a körben kérte őt fel a kérvény támogatására. Irányi Dá­niel ígérte az ügy komoly tanulmányoz­ását, és an­nak idején az ügyhöz oly módon leendő felszólalást, hogy az a haza érdekeinek megfelelőleg intéztessék el. Megkereste még a küldöttség a „Pesti Napló“ és „Reform"­ szerkesztőit, de kikkel nem találkoz­hatván, az ügynek pártolására a kérvény egy pél­dányának ott hagyásával kérte fel őket. Megérin­­tendőnek tartjuk még, hogy a küldöttség Deák Ferencz képviselő úrhoz — annak betegsége miatt — nem juthatván, egy levélben, melyet minden kül­­döttségi tag aláírott, kérte őt fel a Hajdúkerület ér­dekeinek támogatására, minthogy ő különben is díszpolgára a Hajdúkerületnek. (­ magyar történelmi társulat) f. deczember hó 4-én, csütörtökön d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy-termében havi ülést tartana, melyen a folyó ügyek tárgyalása mel­lett Thaly Kálmán fog felolvasást tartani a gr. Andrássyak levéltárainak történelmi ér­dekű okmányairól. Ez ülésre a társulat minden ren­dű tagjai hivatalosak. A szakkedvelő közönség szí­vesen láttatik. (A magy. nemzeti múzeum nö­vénytani őre) a pesti állami főreál­iskolának növénygyűjteményt ajándékozott, miért hálás kö­szönetét nyilvánítja az igazgatóság. Hofer Károly, kir. igazgató. (Al-Debrőről) Írják nekünk: Az al­de­b­r­ő­i tűzkárosultak részére eddig következő jótékony adakozások tétettek : Gr. Károlyi Gyula ő mlga 300 frt, Samassa József egri érsek ő exclja 100 frt, Majorossy János kalocsai kanonok úr 30 frt, az »Egri Népújság“ szerkesztősége útján 5 frt, ösz­­szesen 435 frt. (A természettudományi tár­sulat) dec­ember 5-én, pénteken este 6 órakor a vegytani intézetben (Országút 42. sz.) termé­szettudományi estélyt tart. Ez alka­lommal Kohn Gyula „a hang színezetéről“ kísér­letekkel egybekapcsolt előadást fog tartani. (Angol beszélyek magyar író­nőtől.) Egy írónőnk Wohl Stefanie kisasszony­tól a Rév. Donald Maclevel által kiadott „Good Word“ czímű angol folyóirat, virágregéket közöl „Flower Legends“ czim alatt. Eddigelé öt füzetben egymásután közölt tőle csinos regéket. A regék alatt az iréné neve mellett ott áll lakhelye is: Budapest. (Hymen.) Pfeiffer Mátyás, budapesti nagy­kereskedő, eljegyzé Geinzt Leopoldina kisasszonyt. A menyasszony nővéréről G­e­i­s­z­t Irma kisasszonyról a múltkor jelentettük, hogy je­gyet váltott D­ő­r­y József képviselővé]. (Török sz. Miklósról) Írják n­ekünk. A cholera miatt július hóról elmaradt országos vá­sár Török szt.­Miklóson felsőbb engedély folytán f. hó 14 és 15-én fog megtartatni. (Polgári perrendtartási re­­petitorium, függelékkel. ) írta dr. M­a­­­s­­­i­s Mór köz- és váltó-ügyvéd Pesten. Bu­dapest Aigner Lajosnál 1874. A díszesen kiállított és Pauler Tivadar igazságügyminiszternek ajánlott kis munka, mely először tárgyalja ily alakban perrend­tartásunkat mind a vizsgákra készülő jogászoknak, mind a gyakorlati ügyvédeknek különösen ajánlható, mert nagy szorgalommal híven és lelkiismeretesen kivonatolva, sok helyen magyarázva és világosabbá téve adja vissza a polgári perrendtartás minden egyes paragrafusát. Szerző elismerést érdemlő gon­dot fordított arra, hogy a perrendtartás sorrendjének és műszavainak szigorú megtartása mellett, annak nehézkes mondatait feloldja és azokat világosabb alakba és irányba foglalja. Ezenkívül az együvé tar­tozó anyagot összevonta, azon pontokat, melyek egy másik pontra utalják az olvadót,egymás mellé állította, a későbbi törvények által módosított egyes paragra­fusokat ezen új törvényekhez képest módosította, az egészet rövid függelékkel megtoldotta ; szerző va­lóban nem egyszerű kivonatot,­­ hanem olyan ismétlő kézikönyvet szerkesztett, mely a perrendtar­tás alapos megértését lényegesen megkönyebbiti s azért különösen ajánljuk azt a szakközönség figyel­mébe. Ara­­­frt. (Hódmezővásárhelyr­ő­l) jelenti az ottani lap: Azt hittük, hogy a kirá­lyi kisebb haszonvételek megvételének befejezésé­hez már csak az aláírás hiányzik; a küldöttek föl is mentek Budapestre a szerződés kész szövegével, de az aláírás még­sem lett ténynyé. Mert a­mit ed­dig az alkunál nem részleteztek, most egyebek közt a szerződésbe befoglalta a gorzsai malmok úrbéri jövedelmét, de erről az uradalom most hallani sem akar, mert az, bár H. M.-Vásárhely határának ki­egészítő része, de külön adóközséget képez, a grófi család nem engedheti, hogy birtokán reás hatóság gyakorolja az úri jogokat. Most hát a szerződést újra kellvén szövegezni, a képviselőtestületnek újra hite­lesíteni, az ügy,bár rövid időre,visszavettetett. Tehát itt is igazoltatik a latin példaszó : clara pacta honi amici. Mindenesetre a részletekkel még a végalku előtt kellett volna tisztába jönni. Másrészt egy okkal több ismét arra, hogy a gorzsai stb. birtokosok ne külön adóközségeskedjenek, a­mit — úgy halljuk — már maguk is átlátva, a megváltoztatás vé­gett illető helyen kérelmeznek is. (Postahivatal áthelyezése.) A csütörtökhelyi (Szepes megye) postahivatal f. évi deczember hé 1-től Horkára tétetik át, minek folytán a Csötörtökhely és Káposztafalva közti postai ösz­­szeköttetés beszüntettetni s olyan Horka és Poprád közt naponta közlekedő különcz-kocapostajáratok által berendeztetni fog. Ezen változás következté­ben a feloszlatott csütörtökhelyi postahivatal kézbe­sítési kerületéhez tartozó helyek következőleg osz­tattak be: a) a horkai postahivatal kézbesítési kerü­letébe: Cserveni-Horb, Csontfalva, Csütörtökhely, Danisócz, Giacz, Horka, Horanszka, Janócz, Klis­­sócz, Mabalfalu, Mecsedelfalva, Megelin, Miklósfalu, Primócz, Polyó, Pat.­András, Szmikanecz és Sva­­bócz ;b) a menhárdi postahivataléba: Ábrahámfalva; c) az iglóiba: Arnótfalu, Hadnefalu, és Letányfalva; végre d) a lőcsei postahivatal kézbesítési kerületébe: Dravecz és Hradiszkó. (A kassai k­i­r. j­o­g­a­k­a­d­é­m­i­a) se­­gélyző egylete által nov. hó 19-én tar­tott alakuló­választó gyűlésen tisztviselőküt s bizottmányi tago­kat a következő joghallgatók választattak meg: El­nök Fodor Gusztáv, alelnök Knöpfler Józs­ef, titkár Török Lipót, pénztárnok Bekény Béla, ellenőr Har­­sányi Imre, jegyző Herescsák Károly. Bizottmányi tagok: Szende Béla, Keresztes Sándor, Dobrovay Lajos, Gyka Árpád (póttag), Hiszem Győző, Vályi József, Szentléleky László, Abszolon Ferencz (pót­tag), Barnafy Balázs, Böszörményi József, Bellon Sándor, Böszörményi Sándor (póttag). (Névváltoztatások.) R­e­­­m­a Győző építész »Rumpelmayer«-ra, K­u­s­n­y­i­k Sándor és Mária „Gáspár“-ra változtatták vezeték­neveiket. (Dumas Sándor) nem akar kiengeszte­­lődni Németországgal. Egy Bécsben időző barátja ugyanis közelebb arra kérte föl, engedné meg, hogy Bognár kisasszony, a bécsi várszínház tagja, ki jelenleg Németországban vendégszerepel, ott az író újabb darabjaiban is fölléphessen. Dumas erre árado­zó szavakban felelt, kijelenté, hogy becsüli Bognár kisasszonyt, de azt nem tűrheti meg, hogy újabb művei a német színpadokon előadassanak, ezzel — úgymond — tartozik saját és honfitársai érzel­meinek. Helyi hírek. (A főváros szervezkedéséhez) A gazdasági és pénzügyi bizottság tegnap tartotta K­a­d­a Mihály alpolgármester elnöklete alatt ala­kuló ülését. A történt megállapodások közül a neve­­zetesebbek ezek: a bizottság minden hétfőn tart ülést; a fővárosi javadalmak kezelésének egyöntetű szervezése iránti javaslattétel végett Petrovics ta­nácsnok elnöklete alatt albizottság küldetett ki; ha­­sonlólag albizottságra bízatott a fővárosi pénzek el­helyezése és gyü­mölcsöztetése; nemkülönben a ki­sebb és a parti javadalmak ügyében leendő javaslat előterjesztésére addigra,míg a budai erdők kiaknázása ügyében szabályrendelet létesül, az erdőkön a favá­­gatás beszüntettetik, egy albizottság küldetik ki, mely javaslatot teend az építési és gazda­bizottságok működési köre közti határvonal iránt. Végül meg­említjük még, hogy a bizottság figyelembeveendőnek találta Schallern­irgazda-bérlő azon kérelmét, hogy az újon épített, de az építésben történt késedelem folytán ez időszakban még fel nem használható he­lyiségek után fizetendő 5000 frtnyi bérösszeg enged­tessék el neki, a tanács egyúttal azonban oda utasit­­tatott, hogy az illető építész ellen, ki ezen késedel­met okozta és igy a várost megkárosította, szigorú vizsgálatot indítson és rajta az okozott kárért kár­pótlást követeljen. (Havas Ignácznak), kinek a fővárosi ügyek körül oly nagy érdemei vannak, ma nyujta át a dr. Reich Ármin és Wärmer Lipót urakból álló küldöttség a »Concordia“ egylet disztagangi okmá­nyát. Ugyan e küldöttség Arányi tanárnak is át­nyújtott ily díszoklevelet. (A pesti „kereskedő ifjak tár­sulat­a“) helyiségében folyó hó 4­ód, csötörtökön esti 9 órakor Névy László ur felolvasást fog tartani „Tompa költészetébről. (A budapesti várbeli casino h­e­g­y 1­o­­.) f. u. dec­. hó 16-án délutáni 4 órakor.

Next