Pesti Napló, 1873. december (24. évfolyam, 276-299. szám)
1873-12-03 / 278. szám
egyik az emberi életben oly nagy pusztításokat okozott járvány, a másik a kedvezőtlen időjárás folytán az ország nagy részében eredményezett résztermés. Az első rögtöni tevékenységet és gyors segélynyújtást, a második, egyelőre legalább, a helyzetnek lehetőleg hű felismerését és annak alapján a szükségesnek mutatkozó rendszabályok és segélyeszközök előkészítését téve a kormány kötelességévé, melynek a következő módon igyekezett megfelelni : A járvány. A cholera-járvány 1872. évi október hó végén vette kezdetét — s egy éven át az ország különböző részein kisebb-nagyobb mértékben folytonosan uralgott, a múlt téli hónapokban apadásnak indulva,nem csupán heveny jellegéből veszített, hanem kisebb számú betegüléseket is okozott, úgy, hogy a folyó évi ápril hó 20-tól május hó 1-ig terjedő időszakra vonatkozó jelentések szerint Abaúj, Bács-Bodrog, Bereg, Borsod, Esztergom, Gömör, Hont, Marmaros, Nógrád, Sáros, Szabolcs, Szepes, Temes, Torna, Ung és Zólyom vármegyék, a XVI szepesi város és a Jász Kun kerületekben, továbbá Bártfa, Buda, Eperjes, Kassa s Pest városokban, vagyis 17 megyei és 7 városi, összesen 24 törvényhatóságban uralgott a járvány és ezekben ezen idő alatt csupán 1144 volt a betegek szaporodása, kik közül 683 meggyógyult, 571 meghalt, és május hó 1-én már csak 497 maradt az egész országban további ápolás alatt. Ekkor a járvány ismét terjedni kezdett, s a május 15-től június 1-ig terjedő időszakban az összes beteglétszám 1287-re emelkedett. Július 1-től fogva a járvány felette gyors kiterjedést vévén, nem csupán oly helyeken tört ki ismét, melyekben immár megszűntnek nyilváníttatott, hanem még számos oly helyeken is lépett föl, hol a kórnak a járvány egész ideje alatt mindaddig nyoma sem volt, nevezetesen az Alföldön és Erdélyben. A járvány ez alkalommal szokatlan hevenynyelv és az előbbi járványokat túlhaladó kiterjedésben dühöngött, s az összes 152 törv.hatóság közül 136-nak területén lépett föl, és csak 16 csekélyebb területű törvényhatóság, leginkább kisebb városok maradtak ezúttal a járvány által megkímélve. A járvány egész tartama alatt, azaz 1872. évi október hó 18-tól fogva, folyó évi október hó végéig, annak állása s kiterjedése a következő volt: 136 törvényhatósághoz tartozó 6250 községben 8.435,632 összes lakosságból megbetegült 431,406, meggyógyult 245,655, meghalt 181,672, további ápolás alatt pedig maradt 539 községben 4079 egyén. Ily tömérdek áldozatot ragadott el a járvány, ezen év alatt, s ezáltal mennyi szellemi és anyagi munkaerő veszett el a hazára nézve! Hogy a felebbi betegülési, gyógyulási s halálozási számból az egyes törvényhatóságokra mennyi esik, valamint az, hogy mely törvényhatóságok maradtak megkímélve, az idezárt táblázatból látható. E táblázat szerint a járvány általában véve legnagyobb halálozást okozott: Zemplénben............................... 13.766 halottal A lakossághoz aránylag pedig a halálozás százalékok szerint kiszámítva legnagyobbnak e következő törvényhatóságok területén mutatkozik, és pedig: A járványnyal ellepve volt összes területen a , betegülési és halálozási százalék a lakossághoz aránylag a következőképen tűnik elő: Biharban................................... 10,980 „ Hevesben....................................... 9.248 » Békésen ....................................... 7,803 » Bács-Bodrogban ...........................6,971 » Aradon......................................... 5,459 „ Szatmáron ............................... 5,088 » Beregen ..... ... 4,972 » Sároson.................................... 4,538 „ Pesten.........................................4,514 » Torontálon............................... 4,484 „ Gömörben......................... . 4,188 > Abau j ban ..............................4,120 » Hunyadban.............................. 3,453 > A betegülés A halálozás A betegülés Törvényhatóság nek halálozási százaléka. Békés megye 14,797 7,457 50,395 Árva megye 14,011 5,962 42,552 Nógrád megye 11,132 4,143 37,213 Sáros megye 9,651 4,490 46,530 i Szatmár megye 9,585 2 982 31,111 Bereg megye 8,843 4,595 52,020 Szepes megye 6,722 3,188 47,430 Bihar megye 7,552 2,723 36,062 Hunyad megye 7,404 3,694 49,55 Zemplén megye 7,390 3,479 47,076 Heves megye 7,262 3,010 41,455 Abaúj megye 7,227 2,842 39,331 Gömör megye 5912 2,724 46,154 Arad megye 5,586 2,038 36,493 Ung megye 4,706 1,996 42,415 Bács megye 4,522 2,337 51,678 Szabolcs megye 4,212 1,843 43,758 Pest megye 3,952 1,742 44,091 Torontál megye 2,845 1,449 50,948 Pest város 2,674 1,299 48,591 - nak; a fenyítés helyét a tanítás fogja elfoglalni, írták pedig egy évvel 1866 után, három évvel 1870 előtt, 4 évvel a commune előtt; azon korban, midőn eddig soha nem tapasztalt mérvben fegyverkeznek : a népek, az államok! Kinek ne jutna itt eszébe Con- dorcet, ki idylljeit az emberiség jövőjéről a jacobi-nusok dühöngései közt irta. És az örök béke és egyetemes szeretet eszméjét a forradalomtól, a szünet nélkül forrongó küzdelemtől tenni függővé ; dicsőíteni az állítólag ennek érdekében elkövetett bűnöket, vétkeket, kegyetlenségeket: kell e ennél megdöbbentőb, visszataszítóbb ellentét ? A forradalmi iskola mellett ott találjuk még a socialismus sectáit, a collectivismust, mutualismust, az „internationale“-, melyek mind a jelen társadalom erőszakos felforgatását tűzték ki czélul. A radicalis elméleteken kívül van azonban a haladásnak egy másik elmélete is, melynek szülőokai voltak : a tapasztalt viszásságok, a nép iránt táplált őszinte szeretet, és a gyógyítás lelkiismeretes vágya. Ez elméletek megalapítói beható tanulmány tárgyává tették az emberiség fejlődését, és arra az eredményre jutottak, hogy azon antagonisticus erőket, melyek eddig a haladást eszközölték, szabályoz- ni kell. Ezen socialisták közt kiváló helyet foglal el Saint-Simon. ő volt az, aki első ízben fejtegette a munka fontosságát, mind jelentékenyebb szerepre vergődését. Ő a történet korszakait kétfélékre osztja szerves, és bíráló korszakokra. Amazokban a hit egysége,ezekben az anarchikus,hitetlen, sz envedélyes nézetek emelkednek túlsúlyra; emott egy dogma az összes társadalmi rendet ejti hatalmába itt is egyéni bírálat szétrombolja a dogmát. A hit és a hitetlenség korszakai egyre váltakoznak, mindaddig míg a dogmatikai és a kritikai szellem, a bitek és rendszerek ki nem békülnek , míg az egyéni képeesetk és a társadalmi viszonyok harmonikus öszhangba nem folynak össze. Ez rövideden összefoglalva Saint-Simon elmélete; hátra van még a legújabb, a fejlődés elmélete, melyről holnapi, befejező közleményünkben szólunk. 5.114 2.153 42.111 A cholerának csupán egyes esetei, anélkül hogy a kór járványnyá fajult volna, Kőszeg, Fiume és Pancsova városban, úgy szintén Újegyházszék területén merültek fel. A járvány leginkább, bár nem kizárólagosan, a múlt évek lázas betegségei által elsanyargatott, és utóbajokban szenvedő azon szegénysorán néposztályt támadta meg, mely sem elégséges tápszerekkel, sem az időviszonyok változásai ellen alkalmas ruházattal ellátva nem volt; továbbá olyanokat, kik mértéktelen életmódot követtek, avagy idejekorán orvosi segélyt nem kerestek. A cholera 1. évi September hó éljén, midőn a betegek szaporodása 107,290, a halálesetek száma pedig 45,058 volt, tetőfokát elérve, ugyanezen hó közepe felé az egész országban apadásnak indult, amennyiben September hó 1-től 15-ig a szaporodás 58.872, a halálozás pedig 27.026; September hó 15-től octóber 1-ig pedig a szaporodás 47.720, a halálozás 20.745; október 1-től október 15-ig a szaporodás 26.914, a halálozás 12.248; •— végül október hó 15-től október végéig, — levonva a Nógrádmegye részéről elkésve beérkezett, a kimutatásba felvett, de nem a szóban levő időközre eső régibb adatokat az egész országban a szaporodás már csak 12.526, a halálozás pedig 10.438 volt. Budapesten a járvány September hó végével teljesen megszűnt. A járvány terjedésének meggátlása és elfojtása czéljából részint hivatali elődöm, részint pedig általam tett intézkedések azon rendben, melyekben ezek megtétettek, e következők: Még 1871 évi augusztus hó elején, midőn a cholera Orosz és Gácsország felől hazánkat fenyegette, de az országban még nyoma sem volt, a hazai összes törvényhatóságok körrendeletileg figyelmeztettek, hogy a kár kiütésének lehető elhárítására megkívántató óvintézkedéseket haladéktalanul tegyék meg, jelesül különös gondot fordítsanak : 1. az utczák és lakházak tisztántartására, 2. a vásári rendőrség szigorú foganatosítására, és egészségellenes tápszerek árulásának betiltására, 3. nyilvános gyülhelyeknek naponkénti kielégítő fertőztelenítésére, 4. a netán mutatkozó cholerában szenvedőknek kellő elhelyeztetésére, ápolására s gyógyítására, s 5. a betegség felmerültének rögtöni bejelentésére. A törvényhatóságok és tiszti orvosok, szakértők által kidolgozott, s bár a tudománynak legújabb színvonalán álló — azonban fájdalom, az életben mégsem kielégítőknek bizonyult tüzetes és kimerítő utasítással láttattak el, melyben a cholera ellen minden irányban megkivántató elhárító és gyógyintézkedések mimódon megtétele részletesen volt körvonalazva. Ezen utasításon kivül még egy népszerű oktatatás is szerkesztetett, mely a lakosságnak a járvány alatti magatartása s az első orvosi segély nyújtása iránt kellő felvilágosítást ad és mely a hatóságoknak a lakosság közötti szétosztás végett szintén megküldetett. További intézkedések létettek még (az orvosi segély kellő biztosítása, a járvány alkalmából kirendelendő magán orvosok díjazása s úti költségekkel ellátása, a vagyontalanok részére díjtalan gyógyszerek kiszolgáltatása, a fertőtlenítő szerek beszerzése, s kiosztása, valamint ott, hol eziránt intézkedni lehetett, a megkívántató jégnek, úgyszintén a jó minőségű ivóvíznek biztosítása, nemkülönben a vaspályán utazóknak — ha netán útközben cholerába esnének a kellő elhelyezése s ápoltatásának eszközlése iránt. Felszólítás intéztetett továbbá az összes főispánokhoz, hogy a járvány tartama alatt a hatóságok intézkedéseit éber figyelemmel kísérjék, a kormányrendeletek végrehajtása fölött őrködjenek, és szükséghez képest a veszély helyén személyes megjelenésük által az illetőket tettre buzdítsák. Amidőn pedig a járvány nagyobb kiterjedésnek indult, az összes törvényhatóságok a járvány alkalmából megkívántató hatósági intézkedések pontos életbeléptetésére, foganatosítására s ellenőrzésére újabban közrendeletileg felhivattak. Ezen felül a kormány a rendelkezésére álló eszközökhöz képest a törvényhatóságoknak tényleges segédkezést nyújtott, amennyiben a járvány egész tartama alatt azon orvosokon kívül, kik a hatóságok által saját hatáskörükben alkalmaztattak, összesen 150 magánorvos küldetett ki a központból különböző vidékekre a cholera-betegek gyógyítása végett, és hatósági intézkedésekből felmerülő költségek fedezésére e járvány alkalmából folyó évi október hó végéig 106 991 frt 21 és fél kvnyi összeget utalványozott. Ezen összegből fedeztettek a kirendelt choleraorvosok napi díjat, a cholera-kórházak felállításából és felszereléséből, a gyógy-és fertőtlenítő szerek beszerzéséből felmerülő költségek, mely költségek szabályszerűleg,az illető községek terhére esnek ugyan, azonban a községek vagyontalansága, esetleg pillanatnyi fizetési képtelensége miatt, a járvány mielőbbi leküzdése érdekében csak az államkincstárból előlegeztettek , — megjegyeztetvén, — hogy az illető községeknek bebizonyult vagyontalansága esetén, a nekik a cholera alkalmából nyújtott ilyetén előlegek, a fennálló szabályok értelmében az államkincstárra vézetnek át. Ily nagyobb előlegek nyújtottak Gömör, Bereg, Szabolcs, Zaránd, Zemplén, Krassó, Ung, Heves, Arad, Hunyad, Szatmár, Közép-Szolnok megyék területén fekvő községeknek, és ezeken felül még számos más megyéknek, vagy községeknek csekélyebb összegek előlegeztettek. Az ezen kiadásokra költségvetésileg „Járványok és más rendkívüli okoknál fogva felmerülhető költségek“ czímén megszavazott 10.000 ftnyi összeg, csak csekélyebb kiterjedésű járványok esetére lévén számítva, az ország legnagyobb részét ellepett jelen nagy kiterjedésű járvány alkalmából felmerült kiadások fedezésére elégségesnek nem mutatkozott, amiért is kénytelen voltam fennebbi rovatban, minisztertársaim belenyugvásával túlkiadásokat tenni, melyeket a tisztelt képviselőház bizonyára helyeseknek és indokoltaknak fog találni, melyek a zárszámadás rendén kellőleg fognak igazoltatni. Az államsegélyezésnek, mely a dolera sújtott lakosságnak nyujtatott, további módozata abban adott, hogy a legsújtottabb járványos vidékeken ínséggel küzdő Jánosok felsegélésére, illetőleg jobb, egészségesebb tápszerek nyújtására is utalványoztatott annyi, amennyi, e czél rendelkezéseivé állott; és pedig: a) a régibb ínségi alap maradványaiból, részint kölcsönképen, részint segélyképen számadás mellett 6100 frt. h) az „elemi csapások által sújtottak segélyezésére” czimén költségvetésileg megszavazott 10,000 frtnyi javadalmazásból pedig ez ideig 4100 frt utalványoztatok Hogy az államsegélyen kivül még másnemű segélyzés is elérethessék, és a nyomorban siülödő lakosság, amely több helyen a kellő táplálék és egyébb szükségletek hiánya miatt elsatnyulva, a cholera által leginkább támadtatok meg, a szükségesekkel lehetőleg elláttathassék: körendeletileg felhívtam a főispánokat, hogy személyes befolyásukkal a társadalmi téren odahatni igyekezzenek, mikép áldozatkész személyek, testületek és társulatok a szegénysorsú népnek gyámolítására felszóllíttassanak. A honvédelmi minisztérium és a hadparancsnokságokkal egyetértőleg továbbá intézkedés létetett, hogy a fegyvergyakorlatok és a katonaság, úgy szintén a honvédség mindennemű összpontosításai s mozgalmai, melyek a járvány elhurczolását előidézhetik, a járvány megszűntéig elhalasztassanak. (Folyt.köv.) BELFÖLD Nagy Károly, nov. 29. (Nyilatkozat.) A „Magyar Ujság«-nak november hó 21-dik napjáról keltezett 268. számában „A köpenyforgatók első mártírja“ czím alatt Domahidy István országgyűlési képviselőnk ellen rosz akaratból származott goromba czikk jelent meg, mely csupa valótlanságokat tartalmazván, úgy a magunk mint képviselőnk nevében azt rágalomnak nyilvánítjuk, s hogy erről az olvasó közönség is meggyőződhessék, elmondjuk a tényt, úgy a mint megtörtént. Rég óta nem látott képviselőnk összes választóit folyó hó 16-ik napjára N.Károlyba összehíván, a választó közönség mint mindig, úgy most is, felette nagy számmal sereglett össze. Képviselőnk a zsúfolásig telt tanácsteremben harsogó éljenzések közt adá elő az országgyűlés eddigi működését, s midőn a múlt politikai helyzetet a jelennel összehasonlítva, álláspontját körvonalazta, a közönség nagy többsége ez álláspontot kitörő lelkesedéssel fogadta, s tette magáévá ; azonban itt sem hiányzott a konkoly, mert a józan közönség nagy meglepetésére, botránkozására Novák Gusztáv, a nagykárolyi 48-as kör elnöke az Önsegélyző népbank vezérigazgatója, s mellesleg mondva Domahidy Istvánnak a képviselő választás alkalmával bukott vetélytársa, felállott, de beszédéből a méltó boszankodás szülte „levele, k i vo- e« kifakadások miatt alig lehetett egyebet érteni, mint hogy ő lelkesedéssel fogadott képviselőnknek bizalmatlanságot szavaz, természetesen indítványával maga maradt, sőt a tettlegeségektől is alig menekült meg. Nem igaz tehát, hogy a választóközönség képviselőnk iránt bizalmatlanságot szavazott volna, s valóban elborul az ember lelke e merész valótlanságon, mely a megtörtént ténynek épen homlokegyenest ellenkezőjével a nyilvánosság terére is kilépni elég vakmerő. Mi választókerületünk nagy többségével politikai elvünknek hű képviselőjét választottuk meg Domahidy István személyében országgyűlési követté s teljesen meg vagyunk nyugodva jelenben is, hogy választásunk minden tekintetben jól ütött ki, mert ha maradt is egy kis törpe töredék, mely képviselőnk ellen minden absurdum valótlanságot felhasználni nem átal, azért teljesen meg vagyunk győződve, hogy ez által legkevésbé sem fogja képviselőnk iránt a bizalmat megingatni, sőt a ragaszkodást annál hőbbé, annál erősebbé teszi, míg ellenben e néhány zavargó, a körülmény által elitélve — mint most is már — megvetés tárgya lesz. Végül azt is megsúgjuk az említett czikk írójának, hogy ha czikkének rosz akaratú sugalmazója lármájával a menydörgést túlharsogná is, választókerületünkben országgyűlési képviselő nem leend soha, mert mi egy szívvel és szájjal mindenkor — Domahidy Istvánt éltetjük. Papp József, h. polgármester. Cservenyák Antal. Janitzky György. Schek Jakab. Haliczky József, városi számvevő. Péterffy Farkas, főkapitány. Kovács Ferencz, főpénztárnok. Csipkés András. Czenger János, Bidermann József. Papp János, városialjegyző. Kajdi József. Juhász József. Hock György. Pucsei György, választópolgárok. Különfélék. Deczember 2. (A király jubileuma) tiszteletére ma délután a »Hungária« termében katonai diszebéd tartatott, melyen vagy kétszáz törzstiszt vett részt; az ebéd alatt katonai zenekar játszott; az ebéd délutáni 5 óra körül ért vé?«*. (A kivilágítás Bécsben.) Bécs városa a király uralkodási jubileuma alkalmából tegnap este fényárban úszott az új városrészek palotái, kivált a hatalmas ringstrasse óriási dimensiói impozánsan emelkedtek ki a bengáli tűz vakító fényében. A széles ringstrasse kiépülése óta tegnap első ízben bizonyult szűknek a rajta fel 8 alá hullámzó, majd negyedórákra összetorlódó beláthatlan embertömeg számára. A vártéren, a Kohlmarkton a grabenon és az István téren, tehát a bécsi közlekedés központjain már este 5 órakor ezernyi tömeg gyűlt össze. Hatodfél órakor bezárattak az üzleti helyiségek és megkezdődött a kivilágítás, a legfényesebb talán, melyet Bécs valaha látott. A király pontban 7 órakor, a körútjára megállapított órában hagyá el a Bellariát. Előtte nyitott diszkintóban Felder polgármester és Niemsee városi építészeti igazgató mentek. A király tábornagyi egyenruhában a koronaherczeggel kétfogatu hintóban ült s a koronaherczeg polgári öltözetben volt. A harmadik kétfogatu zárt udvari hintóban királyné ő felsége ült főudvarmesternője, Goesz grófné társaságában ; a negyedik és utolsó kocsin két főhadsegéde Bellegarde és Latour foglaltak helyet.A király megjelenésére a közönség viharos üdvkiálltásokban tört ki A hinték menete igen lassú volt, sőt németkor a nagy tömeg miatt perczekig tartó fennakadást szenvedett. A nép szorosan a király hintájához tódult,hogy kifejezést adjon szeretetének és lelkesültségének. A király örvendetesen meg volt lepvetve a szívélyes fogadtatás által. A hír, hogy a királyné is részt vesz a körútban, nagy örömet keltett a közönségben, és a felséges asszony mindenütt a legrokonszenvesebb ovatiókkal üdvözöltetett. Az udvar körútja 9 óráig tartott, és a király már régen visszavonult lakosztályába, mikor még a várudvaron ezerszeres hoch-kiáltások hangzottak föl. Az egész ünnepély a legszebb rendben folyt le és 10 órakor ért véget. (Ha d s s r e g i parancs.) A „Wiener Z.“ a következő hadseregi parancsot közli : »Uralkodásomnak egy negyedszázados időszaka ért véget, szivemet megható érzelemnyilvánítások közepette. Számos és válságos harczok vivattak ezen időszak alatt, melyekben hadseregem és tengerészetem hősies bátorságának és rendithetlen hűségének fényes bizonyítékait adá. Óhajtásom az, hogy mindazok, kik bármely rangban vagy minőségben e harcrokban részt vettek, látható jelvény által kitüntettessenek. Elhatároztam ennélfogva egy emlékérem alapítását, melynek felhasználása tekintetében a következő szabályzatot és parancsot adtam ki. A szabályzat így hangzik : 1. §. A bronzból készült emlékérem előrésze ő felségének a császárnak és králynak képét tűnteti fel, legmagasabb nevének köriratával; hátsó részén babér és tölgyfalevélkoszorúban e szavak olvashatók : Deczember 2. 1873, s e jelvény »hadi érem« nek nevezendő. 2. §. E hadiérem feketesárga, bordázott szalagon a mell bal felén s az 1814-diki hadikereszt s az 1864-diki hadjárat emlékérme között viselendő. 3. §. Igénynyel bírnak ezen éremre rang és állás nélkül mindazok, kik az 1848., 1849., 1859., 1864, 1866. és 1869-diki hadjáratok közül valamelyikben résztvettek, s kiknek ennélfogva az e tekintetben fennálló rendelkezések szerint egy hadjárati év beszámíttatott. 4. §. Ezen érem adományozásával semminemű előjogra igény nem adatik. 5. §. Az érem viselésének jogosultsága az anyakönyvben, valamint a minősítvényi táblázatokban kitüntetendő. 6. §. Ezen érem birtokosának tulajdonát képezi, s azért sem törvényszéki ítélet, sem bármely más ok folytán nem vétethetik el s a tulajdonos halála után az örökösök birtokába megy át. 7. §. Ezen érem más anyagból, más módon s más diszitéssel, mint ahogy ezen szabályzatban elrendeltetett, nem viselhető. Ugyanezen alkalommal a bécsi hivatalos lap egy Glaser miniszterhez intézett legfelsőbb kéziratot közöl, melyben mindazok büntetése, kik a kir. tanácsban képviselt országok és tartományok által felségsértés, vagy a császári ház egyik tagjának megsértése miatt elitéltettek s büntesüket még ki nem állották, elengedtetik, s meghagyatik, hogy minden ilynemű vétségért még folyamatban levő törvényszéki eljárás hivatalból megszüntettessék. Az igazságügy miniszter egyúttal felhivatik, hogy terjeszszen elő oly elitéltek büntetésének elengedése tekintetében, kik más bűntett miatt ítéltettek el, de azelőtt büntetve nem voltak, s a bűntettet vagy mulasztásból vagy nyomasztó szegénység, vagy a pillanatnyi szenvedély felobbannása folytán követték el. Ezen utóbbi két esetben azonban kell, hogy az illetők büntetésük nagy részét már kiszenvedték, és a büntetés elengedése nyomorban élő és ártatlan hozzátartozóik érdekében kívánatos legyen. (A Deák-körből a következő értesítést vettük: Azon Deákpárti urak, kik nem képviselők, „foglalkozó tag“ czime alatt a körbe felvétethetnek. „Foglalkozó tag“ lehet minden Deákpárti műveit egyén, kit egy rendes tag ajánlatára a választmány felveendőnek határoz; netalánt elutasítás esetén, mint minden személyi ügyben, úgy ebben is titkos szavazással, a kör közgyűlése dönt, ha az illető ezen fellebbezéssel élni óhajt. Ily tagok három hónapnál kevesebb időre föl nem vehetők s hónaponkint 5 forint díjat fizetnek. A foglalkozó tagok a kör minden kényelmeiben részesülnek épen úgy, mint a rendes tagok, a kör politikai tanácskozásaiban azonban részt nem vehetnek. (A honvéd szerlöveg osztályok) mint értesülünk — kerületi akint öszpontorittatni fognak, miáltal ez irányban is némi megtakarítás lesz elérve a honvédelmi költségvetésben. Az erre vonatkozólag a napokban a „Loc. Corr.“ után megjelent, lovak eladásáról s az osztályok feloszlásáról szóló, hírek alaptalanok. (A hajdúkerület küldöttsége) az ezen lapokban már közlött eljárásán kivül, küldetéséből kifolyólag, a kerület törvényhatósági állásának és történelmi nevének megtartása érdekében kihallgatást kért és nyert, mind a Deák-körben, mind a baloldali körben, és pedig az elsőben nov. 30-án délelőtt 10 órakor, és az utóbbiban ugyanazon nap délután 5 órakor. A küldöttség vezetője a kerületi főkapitány, mindenekelőtt előadván küldetések és megjelenésük czélját, a képviselőházhoz intézett kérvénynek néhány nyomatott példányát, azon kérés mellett nyújtotta be az illető körök elnökeinek, miszerint tekintetbe véve a Hajdúkerületnek és a hajdú népnek a múltban teljesített és a kérvényben is elősorolt érdemeit, a körök tagjai az országgyűlési képviselő urak szíveskedjenek oda hatni, hogy a tervezett megyei kikerekítések alkalmával a Hajdúkerület törvényhatósági állása és történelmi eseményekben gazdag neve épségben fentartassék. A küldöttség mind a két országos testület által szívélyesen fogadtatván, és a beszédét végzett főkapitány szavai a kör tagjai által hangos tetszésnyilvánításban részesítletén: a Deák-körben Perczel Béla, a balközép körben Várady Gábor elnökök adtak azon megnyugtató választ és ígéretet, miszerint elismervén a Hajdúkerület érdemeit a múltban, és méltányosnak és jogosnak tartván ezen törvényhatóság aggodalmait a jövőre nézve, a kérvény tüzetes tárgyalása alkalmával az illető körök szíves készséggel fognak oda működni, hogy a Hajdúkerület kérése a tárgyaláskor, ha ugyan a törvényjavaslat tárgyaltatni fog, amennyire csak lehetséges, teljesítessék. A küldöttség — a már közlőt, képviselőkön kívül, — meglátogatta még testületileg gr. Lónyay M., Móricz Pál, Győrffy Gyula, Molnár György, Madas K., dr. Sennyey Pál és Zsedényi Ede képviselőket; a főkapitány pedig személyesen felkérte az ügy támogatására Bittó Kálmán, Giczey S. Korizmics L. és Zichy Antal, Horváth Boldizsár és még több, képviselőket mind a jobb, mind a baloldalról, s igyekezett az ügynek mentül több barátot szerezni. Megkereste végre a küldöttség Jókai Mórt és Csernátony Lajost és Irányi Dánielt, úgyis mint országos képviselőket, de úgy is mint lapszerkesztőket, hogy a Hajdúkerület ügyét mindkét minőségben támogatni szíveskedjenek. Jókai M. hosszasabban értekezett a küldöttséggel és tett kérdéseire nyert felvilágosítások után ígérte az ügy tanulmányozását és biztosította a küldöttséget a kerület és a hajdú nép iránti jóindulatáról. Csernátony Lajost nem találhatván a küldöttség szállásán, a körben kérte őt fel a kérvény támogatására. Irányi Dániel ígérte az ügy komoly tanulmányozását, és annak idején az ügyhöz oly módon leendő felszólalást, hogy az a haza érdekeinek megfelelőleg intéztessék el. Megkereste még a küldöttség a „Pesti Napló“ és „Reform" szerkesztőit, de kikkel nem találkozhatván, az ügynek pártolására a kérvény egy példányának ott hagyásával kérte fel őket. Megérintendőnek tartjuk még, hogy a küldöttség Deák Ferencz képviselő úrhoz — annak betegsége miatt — nem juthatván, egy levélben, melyet minden küldöttségi tag aláírott, kérte őt fel a Hajdúkerület érdekeinek támogatására, minthogy ő különben is díszpolgára a Hajdúkerületnek. ( magyar történelmi társulat) f. deczember hó 4-én, csütörtökön d. u. 5 órakor a m. tud. akadémia palotája Kisfaludy-termében havi ülést tartana, melyen a folyó ügyek tárgyalása mellett Thaly Kálmán fog felolvasást tartani a gr. Andrássyak levéltárainak történelmi érdekű okmányairól. Ez ülésre a társulat minden rendű tagjai hivatalosak. A szakkedvelő közönség szívesen láttatik. (A magy. nemzeti múzeum növénytani őre) a pesti állami főreáliskolának növénygyűjteményt ajándékozott, miért hálás köszönetét nyilvánítja az igazgatóság. Hofer Károly, kir. igazgató. (Al-Debrőről) Írják nekünk: Az aldebrői tűzkárosultak részére eddig következő jótékony adakozások tétettek : Gr. Károlyi Gyula ő mlga 300 frt, Samassa József egri érsek ő exclja 100 frt, Majorossy János kalocsai kanonok úr 30 frt, az »Egri Népújság“ szerkesztősége útján 5 frt, öszszesen 435 frt. (A természettudományi társulat) december 5-én, pénteken este 6 órakor a vegytani intézetben (Országút 42. sz.) természettudományi estélyt tart. Ez alkalommal Kohn Gyula „a hang színezetéről“ kísérletekkel egybekapcsolt előadást fog tartani. (Angol beszélyek magyar írónőtől.) Egy írónőnk Wohl Stefanie kisasszonytól a Rév. Donald Maclevel által kiadott „Good Word“ czímű angol folyóirat, virágregéket közöl „Flower Legends“ czim alatt. Eddigelé öt füzetben egymásután közölt tőle csinos regéket. A regék alatt az iréné neve mellett ott áll lakhelye is: Budapest. (Hymen.) Pfeiffer Mátyás, budapesti nagykereskedő, eljegyzé Geinzt Leopoldina kisasszonyt. A menyasszony nővéréről Geiszt Irma kisasszonyról a múltkor jelentettük, hogy jegyet váltott Dőry József képviselővé]. (Török sz. Miklósról) Írják nekünk. A cholera miatt július hóról elmaradt országos vásár Török szt.Miklóson felsőbb engedély folytán f. hó 14 és 15-én fog megtartatni. (Polgári perrendtartási repetitorium, függelékkel. ) írta dr. Masis Mór köz- és váltó-ügyvéd Pesten. Budapest Aigner Lajosnál 1874. A díszesen kiállított és Pauler Tivadar igazságügyminiszternek ajánlott kis munka, mely először tárgyalja ily alakban perrendtartásunkat mind a vizsgákra készülő jogászoknak, mind a gyakorlati ügyvédeknek különösen ajánlható, mert nagy szorgalommal híven és lelkiismeretesen kivonatolva, sok helyen magyarázva és világosabbá téve adja vissza a polgári perrendtartás minden egyes paragrafusát. Szerző elismerést érdemlő gondot fordított arra, hogy a perrendtartás sorrendjének és műszavainak szigorú megtartása mellett, annak nehézkes mondatait feloldja és azokat világosabb alakba és irányba foglalja. Ezenkívül az együvé tartozó anyagot összevonta, azon pontokat, melyek egy másik pontra utalják az olvadót,egymás mellé állította, a későbbi törvények által módosított egyes paragrafusokat ezen új törvényekhez képest módosította, az egészet rövid függelékkel megtoldotta ; szerző valóban nem egyszerű kivonatot, hanem olyan ismétlő kézikönyvet szerkesztett, mely a perrendtartás alapos megértését lényegesen megkönyebbiti s azért különösen ajánljuk azt a szakközönség figyelmébe. Arafrt. (Hódmezővásárhelyről) jelenti az ottani lap: Azt hittük, hogy a királyi kisebb haszonvételek megvételének befejezéséhez már csak az aláírás hiányzik; a küldöttek föl is mentek Budapestre a szerződés kész szövegével, de az aláírás mégsem lett ténynyé. Mert amit eddig az alkunál nem részleteztek, most egyebek közt a szerződésbe befoglalta a gorzsai malmok úrbéri jövedelmét, de erről az uradalom most hallani sem akar, mert az, bár H. M.-Vásárhely határának kiegészítő része, de külön adóközséget képez, a grófi család nem engedheti, hogy birtokán reás hatóság gyakorolja az úri jogokat. Most hát a szerződést újra kellvén szövegezni, a képviselőtestületnek újra hitelesíteni, az ügy,bár rövid időre,visszavettetett. Tehát itt is igazoltatik a latin példaszó : clara pacta honi amici. Mindenesetre a részletekkel még a végalku előtt kellett volna tisztába jönni. Másrészt egy okkal több ismét arra, hogy a gorzsai stb. birtokosok ne külön adóközségeskedjenek, amit — úgy halljuk — már maguk is átlátva, a megváltoztatás végett illető helyen kérelmeznek is. (Postahivatal áthelyezése.) A csütörtökhelyi (Szepes megye) postahivatal f. évi deczember hé 1-től Horkára tétetik át, minek folytán a Csötörtökhely és Káposztafalva közti postai öszszeköttetés beszüntettetni s olyan Horka és Poprád közt naponta közlekedő különcz-kocapostajáratok által berendeztetni fog. Ezen változás következtében a feloszlatott csütörtökhelyi postahivatal kézbesítési kerületéhez tartozó helyek következőleg osztattak be: a) a horkai postahivatal kézbesítési kerületébe: Cserveni-Horb, Csontfalva, Csütörtökhely, Danisócz, Giacz, Horka, Horanszka, Janócz, Klissócz, Mabalfalu, Mecsedelfalva, Megelin, Miklósfalu, Primócz, Polyó, Pat.András, Szmikanecz és Svabócz ;b) a menhárdi postahivataléba: Ábrahámfalva; c) az iglóiba: Arnótfalu, Hadnefalu, és Letányfalva; végre d) a lőcsei postahivatal kézbesítési kerületébe: Dravecz és Hradiszkó. (A kassai kir. jogakadémia) segélyző egylete által nov. hó 19-én tartott alakulóválasztó gyűlésen tisztviselőküt s bizottmányi tagokat a következő joghallgatók választattak meg: Elnök Fodor Gusztáv, alelnök Knöpfler József, titkár Török Lipót, pénztárnok Bekény Béla, ellenőr Harsányi Imre, jegyző Herescsák Károly. Bizottmányi tagok: Szende Béla, Keresztes Sándor, Dobrovay Lajos, Gyka Árpád (póttag), Hiszem Győző, Vályi József, Szentléleky László, Abszolon Ferencz (póttag), Barnafy Balázs, Böszörményi József, Bellon Sándor, Böszörményi Sándor (póttag). (Névváltoztatások.) Rema Győző építész »Rumpelmayer«-ra, Kusnyik Sándor és Mária „Gáspár“-ra változtatták vezetékneveiket. (Dumas Sándor) nem akar kiengesztelődni Németországgal. Egy Bécsben időző barátja ugyanis közelebb arra kérte föl, engedné meg, hogy Bognár kisasszony, a bécsi várszínház tagja, ki jelenleg Németországban vendégszerepel, ott az író újabb darabjaiban is fölléphessen. Dumas erre áradozó szavakban felelt, kijelenté, hogy becsüli Bognár kisasszonyt, de azt nem tűrheti meg, hogy újabb művei a német színpadokon előadassanak, ezzel — úgymond — tartozik saját és honfitársai érzelmeinek. Helyi hírek. (A főváros szervezkedéséhez) A gazdasági és pénzügyi bizottság tegnap tartotta Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt alakuló ülését. A történt megállapodások közül a nevezetesebbek ezek: a bizottság minden hétfőn tart ülést; a fővárosi javadalmak kezelésének egyöntetű szervezése iránti javaslattétel végett Petrovics tanácsnok elnöklete alatt albizottság küldetett ki; hasonlólag albizottságra bízatott a fővárosi pénzek elhelyezése és gyümölcsöztetése; nemkülönben a kisebb és a parti javadalmak ügyében leendő javaslat előterjesztésére addigra,míg a budai erdők kiaknázása ügyében szabályrendelet létesül, az erdőkön a favágatás beszüntettetik, egy albizottság küldetik ki, mely javaslatot teend az építési és gazdabizottságok működési köre közti határvonal iránt. Végül megemlítjük még, hogy a bizottság figyelembeveendőnek találta Schallernirgazda-bérlő azon kérelmét, hogy az újon épített, de az építésben történt késedelem folytán ez időszakban még fel nem használható helyiségek után fizetendő 5000 frtnyi bérösszeg engedtessék el neki, a tanács egyúttal azonban oda utasittatott, hogy az illető építész ellen, ki ezen késedelmet okozta és igy a várost megkárosította, szigorú vizsgálatot indítson és rajta az okozott kárért kárpótlást követeljen. (Havas Ignácznak), kinek a fővárosi ügyek körül oly nagy érdemei vannak, ma nyujta át a dr. Reich Ármin és Wärmer Lipót urakból álló küldöttség a »Concordia“ egylet disztagangi okmányát. Ugyan e küldöttség Arányi tanárnak is átnyújtott ily díszoklevelet. (A pesti „kereskedő ifjak társulata“) helyiségében folyó hó 4ód, csötörtökön esti 9 órakor Névy László ur felolvasást fog tartani „Tompa költészetébről. (A budapesti várbeli casino hegy 1o.) f. u. dec. hó 16-án délutáni 4 órakor.