Pesti Napló, 1874. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-14 / 10. szám
sonlítja, leginkább a területi kiterjedés élesebb különbözeteire hivatkozik, és ez alapon sokalja a magyarországi vármegyék számát, mely a javaslat szerint 43-ra rúg, az erdélyi részekben felállítani tervezett vármegyékkel szemben, melyeknek száma nyolcra szállíttatik le. Erre nézve meg kell jegyeznünk, hogy részünkről is szükségesnek tartjuk azt, hogy az új vármegyék alakításánál a terület kiterjedése és a lakosság száma szintén figyelembe vétessék,de miután az állami törvényhozás az önkormányzati rendszert fogadta el, és miután a javasolt területi beosztás végrehajtása után a házi pénztár behozatala tűzetett ki czélul, utoljára is nem marad egyéb hátra, mint az új törvényhatóságok anyagi erejének különös mérlegelése, amely anyagi erő leginkább az államadó összegére alapítható. És itt figyelmeztetnünk kell Lukács Béla urat, hogy Magyarországban Baranya, Bihar, Fejér, Nyitra, Pozsony, Somogy, Temes, Vas és Zala vármegyéknek államadója az egy milliót,Pest és Torontál vármegyéké a két milliót, Bács-Bodrog i. e. vármegyék államadója pedig a három millió frtot felülhaladja, holott az erdélyi törvényhatóságok között egyetlen egy sem találkozik, melynek államadója a fél milliót megütné, sőt az erdélyi törvényhatóságok közül tíznek államadója a százezer frzon alól áll. Hogy szembeötlő összehasonlítást tegyünk, magyarországi két vármegye : Bács-Bodrogh és Torontál 266,298 írttal több államadót fizet, mint az erdélyi összes törvényhatóságok együttvéve. Azt kérdjük tehát Lukács Béla úrtól, hogy az említett tényekkel szemben van-e elegendő alap arra nézve, hogy a magyar és erdélyi részekben egyenlő kiterjedésű vármegyék alakíttassanak ? És lehetséges-e, hogy a nép egyenlő távolságban legyen a megyei és járási székhelyektől? És végre az általa felállított főelv, hogy a közterhek egyenlően viseltessenek, nem az által fog-e épen gyökeresen megdöntetni, ha az erdélyi részekben kisebb kiterjedésű vármegyék alakíttatván , a lakosságra közigazgatási költségek czimén egy forint államadó után 50 — 60 százalék kirovásnak szükségessége állana elő akkor, a midőn a magyarországi kisebb területű vármegyék ezen költségek fedezésére a 6 —10 százaléknyi kirovással is beérik? Ebben legyen szíves a czikkiró úr feltalálni indokolását annak, hogy a magyar és erdélyi részekben a vármegyék alakításánál a terület és népesség tekintetében az egyenlő arány mérvadóul nem vétethetett. A czikkiró úr a megyék székhelyéül geographiai központok kitűzését látja czélszerűnek, s különösen felszólal Szászrégen székhelynek kijelölése ellen. Igaz ugyan, hogy a geographiai székhely egyéb kellékek meglétében a legczélszerűbbnek mutatkozik, de kérdjük: van-e minden vármegyének, így például Pest, Arad, Csongrád-Csanád, Abauj, Zemplén és Tolnának ily geographiai központja ? Vagy az erdélyi új vármegyék székhelyei közül N.-Szeben , Déva , Kolozsvár, Deés, Szász Udvarhely nem-e geographiai központok is egyúttal. Sőt még Ziah, Nagy Enyed, és Brassó városok ha nem is a megyék szélességét és hosszúságát, de legalább az egyik mértéket véve, nem szintén geographiai központoknak tekinthetők ? Hogy Besztercze város inkább fekszik az új Torda vármegyének geographiai központján, mint Szászrégen, az tény ugyan, de másrészt tagadni nem lehet, hogy a Torda vármegyét alkotó részek lakosságának zöme a távoleső, de gyérebben lakott Naszódvidék kivételével, inkább Szászrégen város körül tömörül, mint Besztercze város körül, mely felett Szászrégen még azon előnynyel is bir, hogy forgalma élénkebb az előbbinél. Abban igaza van czikkírónak, hogy Szászváros szék inkább kívánkozik Hunyad, mint Szeben vármegyéhez, és meg vagyunk győződve, hogy az ily módosítások a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával érvényesíthetők lesznek s nem is képzelhetünk egyéb okot, melynél fogva Szászváros a javaslatban Szeben vármegyével egyesittetett, mint az általános indokolásban is kifejtett azon szándékot, hogy a Szászszékek, mint a szász egyetem vagyonának részesei, minél kevesebb törvényhatóságban együtt maradjanak. Midőn czikkirónak azon tévedését, mely szerint Keve vármegyét 200 mfdnyi területre, az új Maros vármegyét pedig 160 □ mfdnyire teszi, a törvényjavaslatokhoz csatolt kutatások alapján oda igazítanak ki, miszerint Keve vármegye kiterjedése 59 □ mfd, Marosé pedig 155 □ mfd, másrészt figyelmébe kell ajánlanunk a czikkírónak azon körülményt,hogy Kévének államadója 601774 frt, Maros,megyéje pedig 527,888 frt. És ez is meggyőzhet mindenkit azon állításunk valódiságáról, hogy ha az önkormányzatot fejleszteni akarjuk, az új vármegyék szabályozásánál a terület és népességen kívül az álamadóra is, mint a törvényhatóság anyagi erejének egyedüli mérvére, fő súlyt kell fektetni. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház osztályai ma délelőtt folytatták tárgyalásaikat a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat felett. Az I. osztály, mely tegnap a 16. §-ig haladt, ma a 64. §-ig ment tárgyalásában. Lényeges módosítások történtek a 44. §-nál. Ghéczy Kálmán indítványára elfogadtatott, hogy a catasteri földkönyvek kiigazítási munkálatainak vezetése a községek által alakítandó bizottságokra bizassék, mely bizottságok kötelesek a községekben előfordult változtatásokat és reclamaciókat összegyűjteni és a közigazgatásokat ezek nyomán eszközölni. A földadó fokozatok megállapításánál, illetőleg a földek osztályba sorozásánál élénk vita támadt a felett, várjon a tariffkrozás már a felvételnél legyen végleges, vagy csak az osztályozás után. Kerkapoly volt pénzügyminiszter a bizottsági javaslat ellenében a tariffkozást csak az osztályozás után javasolja végleg megállapítatni. Hosszabb eszmecsere után, melyben indítványozón kívül részt vettek Ghyczy, Lipthay, Pulszky Ágost és Muzslay, Kerkapoly indítványa elfogadtatott. Mindkét pontra nézve az osztály előadója Pulszky Ágost utasíttatott, hogy a központi bizottságban esetleges kisebbségben maradása esetén külön véleményt nyújtson be az osztály nevében. A II. o. az 55. §-ig haladt s minden változtatás nélkül, csupán stil. módosításokat eszközölvén, fogadta el a bizottsági szerkezetet. Holnap d. e. 10 órakor folytatás. A III. o. a 22. §-tól kezdve végig tárgyalta a javaslatot s azt elfogadta. Előadóját utasítván a központban azon indítvány megtételére, hogy az adó részenkénti kivetése és behajtása ott, ahol a cataster megállapíttatott rögtön foganatba vétessék. Az V. o. az 54. §-tól kezdve végig tárgyalta a tvjavaslatot s lényegtelen változtatás nélkül elfogadta. Utasításul adván az előadónak, hogy a központban a kormányt az iránt szólítsa fel, hogy a jelen törvénynyel a telekkönyveknek leendő öszhangba hozataláról gondoskodjék. A VI. o., mey a 44. §-ig haladt, a 27. §-nál a curiális választásnál a járás összadójának felvétele helyett fokozatos választás útján kívánja a járás bizottságot választatni és pedig, hogy minden 500 frt adó után eső egy-egy tagból álló választócsoport választja a járásbecslő bizottságot. A VIII. o. végig tárgyalván a javaslatot, ezt a bizottsági szerkezet szerint fogadta el. A 3. §-ban a határőrvidék 3060-nyi járulék alóli mentessége, mely a földtehermentesítési alap rovására történnék, abból kitöröltetett. A IX. o. az 50. §-ig haladt, mely része a javaslatnak változatlanul elfogadtatott. Eddig ajavaslat tárgyalását bevégezték a III. V. és VIII. osztályok. Előadók III. o. Eötvös Károly, V. o. Péchy Tamás, VIII. o. Paczolay János, horvát országgyűlés, Zágráb, jan. 10. Krestics elnök d. e. 11 órakor megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítése után több kérvény terjesztetik elő, melyek az illető bizottságokhoz utasíttatnak. A codificationalis bizottság előterjeszti a házközösségről szóló törvényjavaslatot, mely a bizottság jelentésével együtt a hétfői ülés napirendjére tűzetett. Racski az országgyűlés tíz tagja által aláírt indítványt terjeszt elő, melyben a kormány felszólíttatik, hogy amennyiben a rendelkezésre álló pénzerő engedi, a Lay-féle gyűjtemény a múzeum részére megvásároltassák. Makanecz a népiskolák hiányos szervezetére figyelmezteti a házat. Kijelenti, hogy korán sincs szándékában a papok befolyását az iskolákra lehetetlenné tenni. Végül a sziszeki iskola ügyét említi fel, kérdvén a bánt, mi vezette a kormányt arra, hogy a sziszeki népiskola negyedik osztályát bezáratta ? Az interpellate közöltetni fog a kormánynyal. Makanecz ezután arra emlékezteti a házat, hogy a kormány már a múlt ülésszakban felszólíttatott az iránt, hogy egy magasabb kereskedelmi iskola állíttassák fel. Kérdi ennélfogva a kormányt, szándékozik-e a legközelebbi ülésszakban a ház elé egy felsőbb kereskedelmi tanoda felállításáról törvényjavaslatot terjeszteni ? Mun ics kijelenti, hogy e tárgyban egy enquete bizottságot hívott a kormány egybe, melynek hivatása tanácskozni a felállítandó tanoda szervezete iránt. Az enquete egy kereskedelmi középtanoda felállítását tarta szükségesnek. Mihelyt az enquete munkálatával elkészül, a kormány e tárgyban törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni? Makonecz megelégszik a nyert válaszszal s azt a ház tudomásul veszi. Kukuljevics Iván azon kérdést intézi a bánhoz, van-e szándéka az 1868-ik évről maradt adóhátralékoknak Horvát-Szlavon országokra eső részét a horvát országos főpénztár részére mielőbb bekövetelni és hogy szándékozik-e e tekintetben mielőbb tüzetes előterjesztést tenni a ház asztalára Derencsin a codificationális bizottság jelentését terjeszti elő Zengg képviselőtestületének azon kérvénye tárgyában, hogy ott egy törvényszék állíttassák fel. A kérvény tárgya egyelőre, miután a törvényszékek új rendezése nemsokára be fog következni, függőben hagyatik. A codificationális bizottság továbbá jelenti, hogy a kormány a választások tekintetében elfogadott novellát visszaküldő, azon megjegyzéssel, hogy a jelenlegi szövegezésben a törvényjavaslat nem hozattathatik szentesítés alá. Az országgyűlés, a bizottság javaslata nyomán elhatározta, hogy tekintettel a határőrvidék polgárosítása tárgyában közzétett királyi rendeletekre, a visszaküldött törvényjavaslat szentesítése, illetőeg e tekintetben törvény alkotása nem szükséges. Keglevich Samu gr. azon kérvénye, hogy az országgyűlés az ebene elrendelt gondnokságot megszüntesse, visszautasíttatik. Ezzel az ülés déli 12 órakor véget ért. BELFÖLD, Rimaszombat, jan. 10. (A területi szabályozás.) A belügyi minisztériummal — a törvényhatóságok rendezéséről szóló — törvényjavaslata által, Gömör megye alig szenved valamelyes területi változást. Sensajtót tehát a törvényjavaslat e megyében nem kelthetett; ha csak azok csalódását számba venni nem akarjuk, kik a rendezési törvényjavaslatból, úgy látszik legalább, azt várták, hogy Kishont megyét Gömörtől el fogja választani. Szegény Kishont, nem teljesítheti Nagy Gömörnek a már félszázados viszony felbontására irány nyúló vágyait! A törvényjavaslat által pontonként kijelölt területi változások, épen azon indoknál fogva, melynek alapján javultságuk igazolva van, nem egészen kielégítők. Ugyanis : a Síd és Béna Gömörből ki, Nógrádba bekebleztetik, mivel Fülek közvetlen közelében — a hatóságokkal könnyebb érintkezésük őket inkább Fülek és Losonczhoz hozza. De Csorna és Söreg, a vízválasztó ugyanazon völgyében Síddel, közlekedésében szinte inkább húz Fülekhez mint Rimaszécshez. b) Vinklő, Puszta-Utas, Hidegkút, Nógrádból ki, Gömörbe bekebleztetik, mivel a nehéz közlekedésü Medocshegy által, Nógrádtól valósággal elt áriczolva áll De Czered, Hidegkút, Puszta-Utas határai s a Medocs hegy közt, helyzeténél fogva, inkább beillik Gömör keretébe, mintsem Hevesébe. c) Domaháza, Sikátor Borsdból ki, Gömörbe bekebeleztetik, mivel könnyebben érintkezik Gömörrel, és községbeli határának nagy része úgy is Gömör területén fekszik. De Magyar és Tót-Zabor, Csereddel Hevesbe kebeleztetvén, ez által ismét, a három megye határán, egy, rendőri tekintetből nem kívánatos, beszögellő sziget fogna képeztetni; Zabor pedig az 50-es években tényleg visszakivánkozott Gömörhöz. d) Dernő, Hárskút Tornából ki, Gömörbe bekebleztetik, mivel Rozsnyóval közvetlenebb érintkezése van, mintsem Tornával. De Lurka szintén a dernői völgyben fekszik, s valószínű, hogy rá nézve is kedvezőbb lenne, ha Dernővel ugyanazon sorsban részesíttetnék. c) Uhorna, Hiilecz, Henzlova , Venár, továbbra is Gömör megye hatósági kötelékében hagyatik. Ezen községek azonban az 50-es években Szepes megyéhez voltak csatolva, és ezen viszonyban magukat jól is érezték, hogy pedig most hozzá csatoltassanak, Szepes megyének az ellen aligha lenne kifogása. Hanem mindezen változtatások meglehetősen másodrendűek; — a régtől megszokott viszonyt könnyű tovább is viselni! Elsőrendű fontossággal bírna azonban a terület belső olyan felosztása, mely szerint a közigazgatási járások száma szaporíttatnék. Az eddigi gyakorlat tapasztalása azon tanulságot szolgáltatja, hogy öt szolgabiró egyenkint 121 1 mf. és 30,000 lélekszámúsul bit a járással — alig lehet elégséges összes hivatalos teendőinek gyors és pontos végzésére; és habár központi helyek tétessenek a járás székhelyévé, öt járási székhelyet Gömörben lehetetlen úgy kiválasztani, hogy a járáshoz hozzá kapcsolt több községnek közlekedése a székhelylyel minden időben biztosított s könnyű, de közel is legyen. A képviselő-választó kerületek beosztásának egy kis revisiója megadná a kulcsot a köziggazgatási és sorozó járások területi beosztásához is. És hat járási szolgabiró más minden körülmények közt megfelelhetne hivatásának, — a munkásságához kötött igényeket kielégíthetné; — az ügyesbajos közönség pedig nagy könnyebbséget nyerne, ha magát szolgabirájának közelében érezhetné. A hat járásra azután elégséges lenne 3 királyi adóhivatal. Gömör megye múlt évi septemberi közgyűlése- iből feliratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, melyben az adóvégrehajtói intézményt üdvtelennek jelezvén, azon véleményt fejezi ki, hogy az adófelhajtás körüli sokszor súlyos kiadások mellőzése, egyszersmind annak biztosítása tekintetéből, hogy a kivetett adók egyenletesebben, idején folyjanak be,— vissza kellene térni az adószedésnek 1848. előtt gyakorlatban volt módjára, szolgabirák által, az egyenes adó minden nemeinél; — az adóhivatalok gondoskodnának az illetékes és közvetett adónemek felhajtásáról. E kérdés azonban csak annyiban érinti a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat által kilátásba helyezett területváltoztatást, amennyiben ha e megye közönségének fentebbi szerint kifejezett nézete valamikor magára vonhatná a döntő körök figyelmét: — itt nálunk egy factorral több kínálkoznék az államnak a mostaninál jutányosabb szolgálatra. De addig, és anélkül is, hogy az állam valami hasznot húzna a járások és szolgabirák szaporításából, —• a megyében mindenki érzi, hogy öt közigazgatási járásban, öt szolgabíróval, a megye sokáig meg nem élhet, bár a kísérletet készséggel megteszi, hogy megtudhassa, az alkalmazkodás mily eredményre fogja vezethetni. Magánnézeteimet adtam ezekben elő, de talán nem csalódom azon hiedelem kifejezésében, hogy több pontban nagyobb viszhangja is lehet. _h _ _j_. Különfélék. Budapest, január 13. (Király ő felsége) ma este fél tízkor elhagyta fővárosunkat és Bécsbe utazott. A pályaudvaron díszes kíséret gyűlt össze, melyben ott volt a belügyminiszter, a főpolgármester és Thaisz rendőrfőnök. Az elutazás előtt a váriakban díszebéd adatott, melyen a főpolgármester is hivatalos volt. (Ő Felsége a királynő) Budapestről Münchenbe a nyugati vaspálya újonnan készített terem-vaggonjában utazott, melyet fűteni lehet, és mely különben is a lehető legczélszerűbben van berendezve. Az egész utazás alatt a kocsi belsejében 14 foknyi meleg volt, míg künn 8 foknyi hideget mutatott a hévmérő. Ő felsége Simbachban teljes elismerését és megelégedését fejezi ki Keiszler udvari tanácsosnak az utazás kényelme fölött. (Gizela főherczegasszony) leánykájának keresztanyjául Erzsébet főherczegnő, Károly Ferdinánd neje választatott. (Rudolf koronaherczeg,aki a legtöbb tudományban jó sikerrel halad, legközelebb hadtani tanulmányait is meg fogja kezdeni Reinländer ezredes, a budai főhadparancsnokságnál beosztott vezérkari főnök vezetése alatt, kit ő felsége maga szemelt ki e fontos tisztre. A tavaszon Rudolf koronaherczeg az ezredes kíséretében hadtudományu utazásra fog indulni a különböző csata-színhelyekre. (A porosz küladö 1tség), mely meghozta a királynak porosz ezrede szerencsekivonatait tegnap délben gróf Hyn főhadparancsnoknál, Morhammer altábornagynál és Reinländer vezérkari főnöknél tisztelgett. (Horn Edét) múlt hó folytán a Párisban három év óta működő „Société de legislation comparée“ (elnök: Renourd Károly, v. miniszter s a semmitőtörvényszék elnöke) tagjául választotta. Mint a „Középpárt“ értesül, Horn Ede a társulat felszólítására megígérte a napokban, hogy a magyar parlament múlt évi működése s működésének eredményeiről méltányló jelentést fog készíteni nevezett társulat által kiadott „Annuaire de legislation étrangére« jövő május havában megjelenendő harmadik évfolyama számára. E nagyon érdekes s tartalomdús nemzetközi törvényhozási szemléből (2. kötet, Páris, 1873; Cotillon kiadó, nagy 8 rét, 524 l.) Magyarország eddigelé egészen kimaradt. (Óváry Lipót), a m. t. akadémia megbizottja, befejezvén olaszországi küldetését, visszatért a hazába s a tört. bizottság utóbbi ülésében benyújtván utolsó jelentését, a bizottság jegyzőkönyvileg köszönetét és megelégedését nyilvánító Óváry ur működéséért. Kívánatos volna, ha Óváryt, ki különösen a könyv- s levéltári szakmában bő tapasztalattal s gazdag nyelvismerettel bir, megnyerhető ők hazai intézeteink egyike számára. (Gróf Cziráky-féle hitbizomány.) Ő felsége m. é. decz. 26-tól kelt elhatározásával — az „U. Lt.“ jelentése szerint — megengedte, hogy gróf Cziráky János a magyar királyság tárnoka elsőszülötti hitbizományt létesítsen. E hitbizomány a Fehérmegyében levő Lovasberény uradalom, az ehhez tartozó nádasi birtokrész, Börgönd puszta és a Budapesten barátok tere 2-ik sz. alatt levő házából áll. (Az őrsz. magyar ipar egyesület) tudvalevőleg évenkint előretörekvő hazai iparosoknak ezüst diszérmeket, kitüntetésre méltó munkásoknak, ugyanis gyári szakvezetőknek, kézműves segédeknek és kiválóbb gyármunkásoknak részint ezüst, részint bronz diszérmeket és azokkal járó elismerő okmányokat szokott osztogatni. Egiszérmekre az iparegyesület pályázatot hirdet, melyre a folyamodványok i. é. február 28-áig adandók be az orsz. magyar iparegyesület igazgatóságához (Budapest, IV. országút 7. sz.) A pályázati iratnak az önálló iparosok részéről magában kell foglalnia azon adatokat, melyekből a versenyképességet megítélni lehessen. A munkások részéről beadandó pályázatnak nem kell egyébből állania, mint egy egyszerű levélből, melyet a pályázó gyárigazgatója, mestere, szóval munkaadója az iparegyesülethez intéz, és melyben elő vannak adva az illető munkásnak jutalmazásra méltó jeles tulajdonságai Az érmek kiosztása az egyesületnek 1874. évi rendes közgyűlésén fog megtörténni, s a pályázat eredménye a hazai nagyobb lapokban közhírré tétetik. A pályázati hirdetmény teljes szövegével kívánatra szívesen szolgál az iparegyesület igazgatósága. (Üdvözlő felirat az egri érsekhez.) Rózsahegy városa, mely a szepesi egyházmegye legnépesebb községét képezi, üdvözlő feliratot intézett Samassához, az újon kinevezett egri érsekhez, azon alkalomból, midőn Samassa ezelőtti püspöki megyéjét elhagyva, az érseki széket elfoglalta. Az üdvözlő felirat kiemeli ama nagy veszteséget, mely a szepesi egyházmegyét érte az által, hogy főpásztorát, a nevelés és vallás ügyének áldozatkész és nagylelkű apostolát elvesztette. E veszteséget nem ellensúlyozhatta más, mint azon tudat, hogy egri érsekké történt kineveztetése Samassa érdemeinek ítélte jutalmát képezi. A város közönsége áldást kíván előbbi főpásztorának érseki működésére s háláját nyilvánítja a részéről élvezett jótétemények iránt. (A kr. állami rendőrség számára, a »L. C.“ szerint, a főúton levő Lyka-féle házat akarja a kormány bérbe venni, miután a most ott elhelyezett pénzügyi kerületi igazgatóság f. é. május elsejével az uj vámház épületbe költözik át. (Magyar magánjogi tervezet.) Dr Báttaszéki Lajos köz-és váltó ügyvéd, jóval igazságügyi engveteseink összeillése előtt hozzáfogott egy magyar magánjogi törvénykönyv-javaslat kidolgozásához és munkássága eredményét most sajtó útján bocsátja a hazai jogászközönség itélőszéke elé. Műve a következő czimet viseli: »A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete, és több füzetben Aignernél fog megjelenni Az első füzet már kiadatott ára 80 kr. Báttazéki úr e törvénykönyvi tervezet beosztásában eltért minden eddigi európai törvénykönyvtől s csak három részben adja elő a magánjogot illető össz . törvényes szabványokat. Szól pedig e törvénykönyvi tervezet: I Az általános meghatározásokról. II. A vagyonjogról. III. A családi jogról. — így tehát a kötelmeket és az öröklési jogot külön főrészeknek nem vévén, az előbbeniekről a vagyonjogban, az utóbbiról a családi jogban intézkedik, és pedig azért, — úgymond szerző — mert az öröklési jog — kevés kivétellel — a családi életből veszi eredetét. (Kérdem.) A „Magyar Igazságügy“ czímű bizományomban megjelenő havi folyóiratban közzéteendő jog- és államtudományi könyvészet teljessége érdekében tisztelettel felkérem mindazon szerző és kiadó urakat, kiknek szakbeli kiadványai nem jutnak a könyvárusi piaczra és egykönnyen kikerülhetik figyelmüjét, méltóztassanak az oly művek czímeit és árait velem közölni,hogy így azok is felvétethessenek az általam szerkesztendő bibliographiába. Tisztelettel Zilahy Sámuel, könyvárus Budapesten, váczi utcza 9. sz. (A magyarhoni tanitóegyletek országos szövetsége) közp. igazgatósága a társegyletekhez a következő felhívást intézte : Tisztelettel értesítjük szövetségünk társegyleteit, hogy a „Magyar Néptanító" ez idei első számát hazánk minden magyarajku tanítójának megküldetni határoztuk, mert e számban következők foglaltatnak : 1. hivatalos körözvényeink, 2. tanítóegyleti értesítések, 8. munkatársaink névsora, 4. az igazgatóság ajánlatai és indítványai. Egyúttal felkérjük hazánk mindenrendü tanférfiait, tisztelt ügytársainkat, szíveskedjenek a hozzájuk küldött „Magyar Néptanító“ f. é. első számának tartalmát — miután e szaklap hetilappá jön — becses figyelmükre méltatni. Budapest, 1874. évi jan. 10. A magyarhoni tanegyletek orsz. szövetségének közp. igazgatósága. (Pozsony és Posen. Említettük, hogy a pozsonyi kath. kasinó a poseni érsekhez, kit a porosz törvényszékek lázitási pörbe fogtak, részvétiratot intézett. E részvét iratra a poseni érsek, mint a „M. Á.“ közli, a következőleg felelt : „Tisztelt urak! Igen becses iratok e hó 8-ról, a melylyel önök, a kath. kaszinó tagjai, keresztényi szeretetök és épületes érzelmüknek oly szép bizonyiékát adták, szivemet mélyen meghatotta és kötelességemnek tutom, hogy azért a kaszinónak legforróbb köszönetemet nyilvánítsam.— Azon tiszteletet, amelyet önök irántam tanúsítanak, nem érdemeltem meg ; azonban szavaik mégis jó hatást tettek reám, mert az önök által kifejezett hűség és ragaszkodás a mi szent egyházunk iránt — csak erősít, lelkemet az egyház elévülhetlen joga, s az állás- és lelkiismeret- szabadság védelmezésében jelenleg kifejtett erős küzdelmekben. — Bizzunk a szűz Mária hathatós pártfogásában, aki úgy önöknél, mint az én hazámban mindenkitől a legbensőbb szeretettel tiszteltetik; bizzunk abban, hogy az urat szorongatott katholikusokat a kellő időben ismét meg fogja ajándékozni a forrón óhajtott békével, s e kemény megpróbáltatások csak annál inkább növelik bennünk a buzgalmat és hűséget. Az Isten terjeszsze áldását a katholikus pozsonyi kaszinóra és minden tagjára, a miért én egész alázatossággal szüntelen fogom kérni. Pózén, 1873. decz. 27. Alázatos szolgája: Micesislaus érsek.“ Személyi hírek. (Halálozás.) Özv. Csorba Józsefné, szül. Patzko Jozefa folyó hó 12-dikén, élte 75. évében, hosszas betegség után végelgyengülésben meghalt. — Marosvásárhelyről egy gyászjelentés tudatja velünk vizaknai Ferencz Józsefné, szül. Simon Mária asszony elhunytét. E hó 9-dikén halt meg, 58 éves korában. Helyi hírek. (A fővárosi bizottság) ma d. u. tartott értekezletében hosszas vita folyt a közmunkatanács tagjainak új választása fölött. A vita folyamában Szentkirályi szóba hozta a közmunkatanács intézményének eltörlését. A holnapi közgyűlésen e szerint hosszas vita fog e kérdés fölött kifejlődni. A Fromm-Kreszt-féle orvosi csere fölött igen éles és elítélő nyilatkozatok történtek az értekezleten. (A főváros tisztújítása) be vart fejezve, vele ezer reménynél több szállott sírba, ami nem képletileg van mondva, mert a meg nem választónak kérvényei, melyek hétfőtől fogva az illetőknek vissza fognak szolgáltatni, csakugyan megütik az ezeret. Az egészségügyi tisztségekre pályázottak, kiknek kérvényeik a legvaskosabbak, első helyen kapják vissza okmányaikat. (Vasárnapi tombola) egyes jelmezei leírását „több olvasónőnk“ kívánja tőlünk; e kívánatnak azonban — míg hölgyek nem vállalkoznak a báli tudósító szerepére — csak igen kis mértékben tehetünk eleget. A már közlötteken kivül fölemlíthetjük még, hogy Forinyákné á la Pompadour volt öltözve, gr. Gyürkyné »normandiai dajká“nak a »bébé«-vel (nagy bábu, melyet mindig karján hordt) s volt egy sereg virág, spanyol seniorák, színpadi jelmezképek, „csillagos éj“ sat., kiknek nevét történetírói hűséggel nem tudjuk elmondani, de azt tudjuk, hogy mind szép és gyönyörű volt. Megragadjuk egyszersmind az alkalmat, hogy egy ügyetlenséget kiigazítsunk. Hétfői esti lapunkban azt írtuk, hogy Vadnayné „Friquet« jelmezben jelent meg, holott ily jelmezt más hölgy viselt, s Vadnayné „rococo marquise« volt, íme ez is ok, a miért több* jelmez megnevezésétől tartózkodunk. (A fővámház ügye) vagy már három év óta sok vita tárgyát képezi, vasárnap végleg elintéztetett a minisztérium és a főváros képviselőinek egy közös ülésén. A régi sóház le fog bontatni és a telek a város birtokába megy át. A sokat hányatott ügy még csak a közgyűlés eléjük, és aztán a történetnek fog átadatni. (A budapesti ipariskolák működéséről és eredményéről az orsz. m. iparegyesület terjedelmesebb jelentést tesz közzé, melyből kiemeljük a következőket. Az 1872/3-ik tanévben összesen hat ily iskola állott fenn. A tanulók összes száma volt 1510, 114-gyel kevesebb, mint tavaly. E csökkenés oka főleg azon körülményben kezdendő, hogy az ipar társulati szervezete a lefolyt évben átmeneti stádiumban volt. A régibb ipartestületek ugyanis feloszlattattak,az újak pedig csak szórványosan kezdték meg működésüket s igy teljesen hiányzott, azon társulati közeg, mely feladatánakmerte volna a tanulók oktatásának előmozdítására hatni. A tanulók legnagyobb része tanonezokból áll. A szorgalom és előmenetel általában véve a viszonyoknak megfelelő volt. Az iparegyesület jutalmak kiosztása által igyekszik a tanulók buzgalmát fokozni, azon kivel a hanyag tanulók mesterei írásbeli intések által többször figyelmeztetnek abbeli kötelességükre, hogy tanonczaikat rendesen küldjék a tanodába. A fegyelem általában véve kielégítő volt. Egyes rakonczátlankodások, melyek a nagyobb számmal látogatott tanodáknál a tanintézet elhagyásakor az utczákon előfordultak, a kapitányság részéről kiküldött poroszlók által előztettek meg. Az ipariskolák költségeinek fedezésére szolgáló ipariskolai alap az országos iparegyesület kezelése alatt áll. Az egyesület igazgatósága a felmerülő szükséghez képest előleget utalványoz részint az igazgatók kezéhez, részint (a pesti ipariskolákra nézve) az ipariskolai bizottságnak az iparegyesületet képviselő tagja kezéhez. A tanév bezárása után mind az egyesületi tagok, mind az igazgatók számadást tesznek; ezt az igazgatóság megvizsgálja és jóváhagyás esetében a felmentvényt megadja. A folyó évi október hóban kezdődött iskolai évfolyamában a Hl-ik osztály a terézvárosi ipartanodában is fel fog állíttatni, azonkívül Budapest budai részén még egy másik ipartanoda fog megnyittatni. Az előkészítő munkálatok erre nézve már megtétettek. (A fővárosi iparosok körében) — hatvani utcza, régi postaépület — csütörtökön, f. hó 15-én este 7 órakor Posner Károly Lajos úr a bécsi világkiállításról előadást tartana. (A sorozás), mely Budapestre nézve f. hó 15-re volt kitűzve, elhalasztatott és csak február 15-én fogja kezdetét venni. (Nemeshegyi József) úr levesosztogató intézetét folyó hó 15-én az irgalmas nénéknél megnyitja, ahol a zordon idő alatt naponként szegények valláskülönbség nélkül ingyen láttatnak el meleg táplálékkal. (Ritka pecsenyéjük) lesz a városi árváknak. Tudvalevőleg a fogolyvadászat januáriustól az idény beálltáig tilos; ezt sokan nem tudták, és így nem kevesebb, mint 101 fogolyt foglalt le ma a rendőrség. Ezek Thaisz rendőrfőnök rendelete folytán a négy városi árvaházba küldettek a növendékek számára. Színház és művészet. (Szigethy Ede ur) ma este másodkor lépett föl a nemzeti színpadon, mint Faust, még kevesebb sikerrel, mint először. Ma a claqueurök egészen árvák maradtak. Faust tudor kiderítette, hogy Szigethy úr a nagyobb operák kellékeivel nem bír. Egy-egy olasz áriát hatással eldalolni nem nehéz föladat s kevesebb képzettségű énekesnek is sikerülhet, — a próbakő az, mikor az énekesnek oly szerep adatik, mely complicált zenekar kísérettel van ellátva s a dalrészek mélyebb tartalommal, művészi egységgel jellemzik a dolgokat. Szigethy ur értékét e próbakő teljesen kimutatta. — Hangja megtört a szerep közepén, játéka meg a zéren alól állott. A 3. felvonás nagy magánrészét egy impertinens gixer zárta be, s a legszebb párbalokban csak azért látszott közreműködni, hogy Balázsné — Gretchen sikerét rontsa. Egész szereplése folytonos tiltakozás volt a szerződtetése ellen. Reméljük, e tiltakozást az igazgatóság tudomásul veszi. A 3. felvonás végén többen fütyöltek a karzaton s mint mondják, az erkélyen. Hanem erre talán nem volt szükség. Balázsné Tannerné helyett énekelte Margitot. Törvényszéki csarnok. (Rablógyilkosság). Sajtos Kovács Gábor, acsádi lakos, ki egyizben lopás miatt 9 havi súlyos börtönre ítéltetett, az acsádi korcsmában borozgatott múlt évi január hó 2- án. A többi vendégeknek és köztük leginkább bizonyos Barothinak feltűnt, hogy Kovács több ízben Antal József zsebéhez kapott s általában nagyon gyanús viseletet tanúsított iránta. Antal körülbelül 10 órakor kiment az udvarba, midőn őt Kovács rögtön követte. Barothi néhány percz múlva szintén utánuk ment, és látta, (holdvilágos éj volt) hogy Antal a földön feküdt és Kovács rajta térdepelt. Kovács Barothit meglátván, felugrott , és visszament a korcsmába, hol Barothi őt megkérdezte, mit csinált Antallal? mire ez Barothit hallgatásra kérte, mondván, »kérlek, ne tégy engem örökös rabbá.“ A vendégek erre nem soká Antalt az udvarban meggyilkolva találták.Most Barothi nyíltan megmondta, mit látott az ub-