Pesti Napló, 1874. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1874-02-14 / 37. szám
nem lehet segíteni, aki azonban azt hiszi, hogy ezenkívül is van veszteni való időnk, az valóban nem bír érzékkel a nemzet szükségletei iránt. A Deákkörnek ezt az időt sem kell elveszítenie. Ha a kör helyesli a 9-es albizottság munkálatát, elfogadhatja ezt programmjául; ha nem helyesli, változtathatja, pótolhatja s amit a többség elfogad, az jelentessék ki a közjogi kiegyezésre vonatkozó sarkalatos pontokon kívül a Deákkör programmjául, állapíttassék meg a szigorú pártfegyelem, s a ki az elfogadott programmot nem helyesli, s a fegyelemnek nem akarja magát alája rendelni, hagyja el a kört, melynek ez után alkalma leend meggyőződni, hogy milyen a többség, mely felett rendelkezik, vagy pedig egyáltalán többségben van-e? Hamarjában, futólag vetem papírra e sorokat. A jó szándék mentse ki a terv hiányosságát. Azok közé tartozom, kik az undor egy nemét érzik a mindegyre vitatott »személyi differentiák« irányában, melyek minden bajaink egyik legfőbb okát képezik s kik kötelességszerüleg meghódolva a nemzet akarata előtt, ha a Deákpárt kisebbséggé lesz, tudni fogják, hogy helyök az ellenzék padjain van , de a tisztességes bukást összehasonlíthatlanul többre tartják a nyomorúságos vonaglásnál. Budapest, február 13. (A kereskedelmi törvényjavaslat) megvizsgálása tárgyában működő szakértekezlet február 12-én Daruváry elnöklete alatt tartott ülésében a tervezet III. részének első fejezetét tárgyalta, mely a kereskedelmi ügyletek meghatározásáról szól. Hódossy mint előadó a kereskedelmi ügyletekről szóló törvényes intézkedések lényegét abban találja, hogy egyszerűbb alak mellett szigorúbb elveket alkalmaznak a közjogiaknál, újabb időben a kereskedelmi törvénynek azon szellemét minden ügyletre kívánják kiterjeszteni, ezt a tervezet nem teszi, hanem egyrészt szorítkozik a tisztán keresk ügyletekre, de másrészt amennyire lehet szabályait nem kereskedőkre is terjeszti. A tervezetnek ezen ezen fölfogását az előadó átalában helyeselhetőnek mondja. Áttérve a részletekre, a 267. czikk fölsorolja azon ügyleteket, melyek minden esetre kereskedelmiek (absolut kereskedelmi ügyletek). Az 1) pont szerint az áruk állampapírok s értékpapírok vétele vagy egyébkénti megszerzése azon szándékkal,hogy természetben, vagy feldolgozása mellett ismét tovább adassanak : — ily keresk. ügylet.A budapesti kamara részéről azon indítvány létetett, hogy az értékpapírok vétele tekintet nélkül a szándékra mindig keresk. ügylet legyen. Tóth ezt nem találja indokoltnak, mert a tőkebefektetés végett történt vételek nem oly természetűek, hogy a két jog szigorúbb elvei alkalmaztassanak akkor is, midőn magánosok közt történik az adásvevés. Ezzel ellentétben Schnierer azt hiszi, hogy az értékpapírok vétele mindig speculatió czélból történik, mert ha a vételnél a szándék közvetlenül arra irányul is, mégis már ekkor a vevő oly végből is veszi, hogy jobb folyam alkalmával eladja s igaz nyereségre tegyen szert. E nézet mellett szólt Kochmeister is, ki még különösen azt emelte ki, hogy tőkebefektetésre is rendszerint közvetítés által történik a vétel alkuszok segélyével, márpedig e tekintetben mindig kereskügyletről lehet szó. Hódossy végül kiemeli, hogy akik értékpapírok vételével foglalkoznak azok oly képzettségű egyének, kik mind a törvény szigorúbb intézkedéseit fölfogni, mindezen üzleteknél elforduló szokásokat figyelemmel kísérni tudják. Az értekezlet ezután el is fogadta a kamara indítványát. Elfogadta továbbá a czikk többi pontjait is, melyek szerint a szállítás (Lieferung), a biztosítás tekintet nélkül váljon díjas vagy kölcsönös, a tengeri vitelezés (Vertrachtung, Transport) és a hajókölcsön, absolut keresk.ügyletek. A 268. czikk a relatív kereskedelmi ügyleteket sorolja föl, vagyis azokat, melyek csak akkor tekinthetők kereskedelmieknek , ha iparszerűleg folytattatnak. Ezek közé Szvetenny mindenekelőtt azokat kívánja soroltatni, melyek a saját termelési czikkek eladására akár természetben akár megelőző át- vagy a földolgozás után és oly nagy terjedelemben űzetnek, amelyet a kereskedelmi üzlet alakja föltételez; ezen indítványa által ki akarja eszközölni azt, hogy a nagybirtokosok, bányák és gyárak a kereskedelmi jog előnyeit szintén élvezhessék. Schnierer pártolja az indítványt, de oly alakban, hogy csak azon termelők ügyletei legyenek kereskedelmiek, kiknek üzlete a kereskedelem természetével bír, miáltal elkerültetnék annak lehetősége, hogy nagyobb földbirtokos már azért, mert évenként gabonáját elárusítja, kereskedőnek tekintessék. Korizmics azt hiszi, hogy ez indítvány már azért sem pártolható, mert az iparszerűséget föltételezi, holott ipartörvényünk az ipartörvény alól és a nyerstermelést kiveszi. Bróde czélszerűségi szempontból az indítványt pártolja. Tóth felfogása szerint az inditvány nemcsak hogy előnyökkel nem kecsegtet, hanem ellenkezőleg kedvezőtlen a mezőgazdákra, kik általa mulhatlanul kereskedőkké minősíttetnének s igy a kereskedelmi törvény nagyszámú szigorú intézkedései alá vonatnának. Kochmeiszter az inditványt akkép módosítaná, hogy csak a bányák és az ipar ha nagyban űzetik, tekintessék e czikk alá tartozónak, mely inditványt az értekezlet magáévá is tett. A czikk többi pontja lényegben elfogadtatott, csak a 2. pont hagyatott ki, e szerint ugyanis az ingatlanok adásvevése is ha iparszerűleg történik, kereskedelmi ügylet volna. A czikknek fenntartott pontjai szerint tehát relatív keresk. ügyletek az ingó dolgok fel vagy átdolgozásának elvállalása marad részére, a bank és pénzváltói ügyletek, a bizományi, továbbítási és hitelezési ügyletek, a keresk.ügyletek közvetítése, kiadási ügylet, és fölvétetett még a közraktárak ügyletei. A 269. czikk szerint a kereskedőnek mindazon ügyletei, melyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak, kereskedelmi ügyleteknek tekintetnek. A budapesti kamara e tekintetben a hasonló tartalmú német czikk második kikezdését kívánná fölvenni, mely azon átalános szabályt magyarázólag példákkal illustrálja. Az értekezlet mindazáltal az előadó indítványára a szöveget pártolta. A 270. czikk meghatározza, hogy a kereskedő által kötött szerződések az általa kiállított kötelezvények kétség esetében a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozóknak tekintetnek. Az értekezlet Bróde indítványára az ezen czikknek megfelelő német czikk szigorúbb határozatát fogadta el, mely szerint a kötelezvények csak akkor nem tekintetnek az üzlet folytatásához tartozóknak, ha azokból e körülmény világosan kitűnik. A 271. czikk, mely az ingatlanok tekintetében kötött szerződéseket csak akkor tekinti kereskedelmi ügyleteknek,ha azok iparszerűleg végeztettek, elhagyatott, miután mára kereskedelmi ügyletek megállapításánál ily ügyletek kereskedelmi ügyleteknek nem tekintettek; helyette azonban a német keresk.törvény 275. czikke vétetett át, mely ép ellenkezőjét mondja, t. i. azt, hogy a kereskedőnek szerződése ingatlan javakra nézve nem tekintetik kereskedelmi ügyletnek. . A 272. czikk, mely a most említett czikkeket kereskedelmi társulatokra is alkalmazandónak mondja, mint magában érthető, elhagyatott. A 273. czikk kimondja, hogy azért, ha valaki bármi oknál fogva kereskedést nem űzhet, az a keresk.ügyletek minőségére és érvényességére befolyással nem bír. A 274. czikk pedig azt, hogy a törvény az esetre is alkalmaztatik, ha a szerződő felek közül csak egyre nézve kereskedelmi ügylet természetével bír az üzlet. Mindkét czikk változatlanul fogadtatott el. BELFÖLD, Újvidék, febr. 10. (Városi közgyűlés.) Tegnap ép oly érdekes, amily tanulságos közgyűlése volt városunknak. Tárgyalás alá került a városqua községnek saját 18.000 frtnyi adótartozása, illetőleg az ennek fejében lefoglalt takarékpénztári összegek, mint amelyek az új városház építése alapjaként lettek elhelyezve, de egyéb fedezet hiányában a kir. adóhivatal által lefoglaltattak. A közgyűlésen Fa 11 Endre főispán elnökölt, s a kérdés az volt: várjon kiadattassanak-e vagy sem a takarékpénztári könyvecskék, hogy azokból az adóhivatal a 18.000 frtot levonhassa. A közgyűlés többsége — Miletics távollétében Szubotics János által vezérelve, — természetes, hogy a kiadatás ellen volt, s csak midőn a főispán úr érthetővé tette nekik, hogy a törvény értelmében azon városi képviselő, ki az adómegtagadás mellett szavaz, saját vagyonából kárpótlásra kötelezhető, csak ekkor engedett a többség, egyúttal azonban elhatározó, hogy a pénzügyminisztériumhoz tölér halasztásért, mely ha megadatik, a már addig kifizetett 18.000 frt adóhátralék vissza lesz térítendő a városház-építési alaphoz. Ez ugyan szükségtelen erőlködés, mert új városháza a jelen körülmények közt még különben sem építtethetnék. Ily tárgyalások alkalmával a túlzó szerb többség rendesen Macsvánszky Pál derék polgármesterünket veszi támadásai czéltáblájául. Ezúttal azonban Macsvánszky sem maradt adós, hanem a méltatlanság miatt türelmét vesztvén, ugyancsak szemére lobbantotta az ultráknak, hogy a város jelenlegi szomorú helyzetébe az előbbi két polgármester: Miletics és Branovácsky István gyönyörűséges gazdálkodása miatt jutott; a tömeges hátralékok mind az ő idejökből valók; az uj szerb elemi iskolát is a város költségén 60,000 frtért építtették föl, holott arra eredetileg sokkal kisebb költség volt előirányozva s a városnak semmi fölös garasa nem vala. Ily körülmények közt csupán egy reménységünk van, hogy városunk az ultrák által végkép tönkre ne juttassék: a jövő évi márczius hava, midőn t. i. a városi képviselők fele kilép, s helyibel újak választatnak ; részünkről a legutóbbi országos képviselő választási összeírás alapján bizton hiszszük, hogy a kilépő mileticsiánusok helyébe mérsékelt férfiakat juttathatunk községünk képviselő-testületébe. Újdonságkép megírhatom még most, hogy nemcsak a városházán, de általában a városban is — az ultra-szerb lakosok közt — az adóvégrehajtás járja s ugyancsak boszankodnak a »hivek,« hogy Miletics azon biztosítása, miszerint a kormánynak az adóhátralékok miatt nem szabad végrehajtást eszközöltetnie, hiú ámítás volt. — A város lakóinak Deákpárti része nem szenved a végrehajtások miatt, mert adóját, igen csekély kivétellel, pontosan és idejében lefizető, de a másik részen — Mileticstől kezdve lefelé — mindenik nagy hátralékokkal tartozik-cáfolására tér át, melyek a szabályozási tervezet alapját képezik. A felirat a gyűlés által egyhangúlag elfogadtatott s azon kérelemmel határoztatott a képviselőházhoz felterjesztetni, hogy a belügyminiszter úr által a törvényhatóságok területének új beosztásáról szóló s kapcsolatosan beterjesztett törvényjavaslatoknak törvényekké alkotásához hozzájárulását megtagadni szíveskedjék. A m. k. közoktatásügyi minisztérium által városunkban felállított új akadémiai épületről — elég sajnosan — nem írhatunk kedvezően. E monumentálisnak csúfolt épület, mely közel 350.000 forintba került, most midőn készen van, oly roskatagnak, rész építkezési anyagból készült — s czélszerűtlen küls berberendezésűnek mutatkozik, hogy a közvélemény nyíltan és határozottan kárhoztatólag nyilatkozik, az építkezést vezetett állami mérnök ellen. Ez előtt egy pár héttel a főterem plafonja ijesztő repedéseket és omladozásokat mutatott, melyek a már-már beköltözendő tanári kar és ifjúságra, de a közönségre nézve is, aggasztó vélemények szülőokai voltak. Annyi bizonyos, hogy az épület sem nem monumentális, sem nem solid. Mint tudjuk, a jogakadémia tanári kara jelentést is tett már ez ügyben a miniszterhez, ki bizonyára intézkedni fog. Mily kisszerű s csekély hozzá képest a városson kívül messze eső nagyváradi m. k. bába iskola, mely mind fontos jelelentőségre, mind működésére nézve megérdemelte volna, hogy jobb helyre és kiválóbb épületbe helyezték legyen! Ezen intézet nagy szükséget pótol nemcsak Bihar-, hanem a közeleső megyékre nézve is, mit a hallgatók nagyszáma is bizonyít. Ugyanis az első tanfolyamra 38 hallgató jelentkezett s láttatott el oklevéllel; ezek közül 9 községi költségen tanult, a jelen tanfolyamra 28 van beírva (8 községi költségen) mi a sokféle csapások és sanyarú anyagi körülmények tekintetbe vétele mellett, szinte szép szám. A tanulók az előírt szülészeten kívül még a gyermek- és betegápolásban (e czél elősegítésére az intézet derék és jeles igazgatótanára , dr. Conrád Márk a múlt év vége felé egy igen czélszerű és hasznos népszerű munkát bocsátott közre,melyről e lap elismeréssel nyilatkozott) és a köpölyözés kezelésében is oktatnak, hogy oly helyeken, hol sebész nincsen, az orvos rendelésére ők legyenek képesek a köpölyözést véghezvinni. Egy másik, igen czélszerű intézmény az írni és olvasni nem tudók, öt hónapi tanfolyamon át tartó oktatása egy e szólra alkalmazott, tapasztalt tanerő által. Amint el kell ismernünk, hogy a kormány a berendezés, felszerelés tekintetében nem kimért költséget , úgy másrészről dicsérettel kell megemlékeznünk az intézetben uralkodó rend, tisztaság, kitűnő élelmezésről, mely ott fenntartatik. A bihar megyei tanító egylet múlt hó 31-én és február 7-én tartott szaküléseket, a tagok azonban nem nagy számmal jelentek meg. Tárgyait a beérkezett pályamunkák és a bíráló bizottság jelentése, valamint több átirat tárgyalása képezték. Ezek közt megemlítésre méltó az »aradvidéki tanító egylet« átirata a tanítók állásának biztosítására nézve ; a b. t. egylet szinte fog felirattal járulni az országgyűléshez oly törvény alkotását kérve attól, mely a hazai néptanítók állását felekezeti különbség nélkül egyedül a törvény oltalma alá helyezné. A biharmegyei orvos- természettudományi gyógyszerész egylet, (városunk egyik legserényebb társulata) szinte e hó elején tartotta szakülését, melyen szakmájába vágó kérdések vitatásával foglalkozott. Az orsz. közegészségügyi törvényjavaslatot beható tárgyalás alá vette s munkálatáról annak idejében tudósítani fogunk. A cholera járvány ügyében is készülőben van egy kimerítő munka, mely különösen a helyi körülményeket tartva szem előtt, e pusztító járvány okai és leghathathatósabb ellenszereiről fog tárgyalni. Kiváló tagjai ez egyletnek a lángbuzgalma dr. Lukáts János, (elnök), dr. Kuták (szorgalmas értekező) és dr. Conrád. A farsang uralma az idén sokkal gyengébb volt mint az előbbi években; a jogász és casinó-bálokon ugyan fényes, de kis számú közönség jelent meg a fényűzés a »krachos« idény daczára feltűnő volt.— Igen látogatott estélyt rendezett a múlt héten (febr. 7-én) a »sas« gázzal fényesen kivilágított termében az »Egyetértés« társaskör szép összeget (mely 250 frt) juttatva a »kereskedelmi kóroda« javára. Farsang végén lesz a »tűzoltók« bálja ; valószínűen ez lesz a legnépesebb. Szögi, Nagyvárad, febr. 12. (Megyei gyűlés, felirat, az uj akadémia, m. kir. orsz. bábaiskola, biharmegyei t. egyleti gyűlések, orvos- és természeti, egylet gyűlése, bálok.) Bihar megye e hó 5-én rendkívüli ülésén a belügyminiszteri rendelet tárgyaltatott, mely az országos ínség tárgyában legsikeresebben az által vél segíthetni , ha a közmunkák létesittetnek. Beöthy Andor alispán e tárgyat nagyfontosságunak tartván, egy küldöttséget óhajt kineveztetni, mely a viszonyok tüzetes tanulmányozása után véleményt adjon. Bihar megye egyelőre 100,010 frtnyi segélyben részesül, melyből 40,000 a Kőrös, 30,000 a Berettyó szabályozására fog fordíttatni; 30,000 marad a legszegényebb lakosok támogatására. A küldöttségnek feladata statisztikai adatokkal kimutatni, mely vidéknek mennyire van szüksége az emlitett segélyezésre. Ezen alispányi inditvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután következett Biharmegyének Dobosy M. főjegyző által irt és felolvasott s a megyének czélba vett megcsonkítása tárgyában az országgyűléshez intézett irata. Főbb pontjai ezek : Ildomtalannak tartja a belügyminiszter úr eljárását anélkül, hogy a szándék tisztaságát és hazafiai irányát kétségbe vonná azért, mert a törvényhatóságok tétele vagy enyészete egy ezredév alkotásának műve felett kárhoztató bírálatot mondani hivatottnak érzé magát a nélkül, hogy az érdeklett törvényhatóságoknak alkalmat nyújtott volna egyszerű vélemények nyilvánítására, holott — szerinte — valamely reformeszme a gyakorlati alkalmazásban csak akkor lehet üdvös hatású, ha annak fény- és árnyoldalait bírálat alá veheti a megye s hagyományaiból fejlődött közérzületével azokhoz idomulhat s sajátjává teheti; időszerűtlennek tartja továbbá a belügyminiszter úr eljárását, mert a tervezet foganatosítására oly időt választott, melyben a hét évi rendszer következtében anyagilag a legválságosabb esélyek közé sodort hazánk polgárainak közhangulata és elkeseredettsége az áldozatkészséges közreműködést akadályozza, időszerűtlennek azért, mert mindazon jelentékeny összegeket, melyek tervezet szerint alakítandó új törvényhatóságok (8 megyeház építése és 374. sz.birói szakasz) felállítására szükséges, most a jelentőséges időben —oly merész lépés, melyet a felelősség érzete még súlyosabbá tesz, időszerűtlennek tartja végre azért, mert ezen szabályozási eszme a legutóbbi országgyűlési választások alkalmával ily határozott alakban fel nem merült, a vál.kerületek akaratáról és nézetéről maguk az országgyűlési képviselők sem bírtak közvetlen és biztos értesüléssel s nem lehetne tájékozva, azért a nemzet közéletébe oly mélyen beható gyökeres reform megtestesítése sem válhatik életerős intézménynyé. Az általános bírálat ezen előszavai után a felirat azon elvek KÜLFÖLD. A pétervári utazásról. A »Frankfurter Ztg.« ma érkezett száma egy február 8-án kelt bécsi levelet közöl, melyben hoszszasan adja elő azon indokokat, melyek Ferencz József császár-királyt és Andrássy grófot a pétervári látogatás megtételére s vele az Oroszországhoz való közeledésre bírták. A »Frankf. Ztg.« dühös ellensége Bismarknak, s ez szolgáljon mindenek előtt is a levélben foglaltak valódiságának megítélésére. Andrássy grófnak — írja a levelező — az utóbbi idők sokféle csalódást hoztak. Most kezdi észre venni, hogy az európai békét Berlinben épen úgy fenyegetik, mint Párisban. Bismarck herczeg utolsó bécsi időzése alkalmával sokat beszélt Ausztria-Magyarország és Németország érdekének azonosságáról s formaszerű szövetség kötését ajánlotta. Andrássy azt visszautassa s a két kormány csak declarátiót irt alá, mely azt mondja, hogy ők az olasz királyság fenntartását az európai békére nézve szükségesnek tekintik. A franczia kormány legutóbbi megnyugtató nyilatkozatai folytán a declaratió tárgytalanná lett. Andrássy gróf megelégedéssel fogadta a nyilatkozatokat, mi Berlinben rész hatást ten, s hir szerint Bismark herczeg kijelenté, hogy Ausztria barátsága nem sokat ér, mert vezetőiben nincs erély és dicsvágy, mert semmit sem akarnak nyerni s csak attól félnek, hogy veszteni fognak. Később, midőn Bismarck herczeg a Lamarmora-ügyben oly kihivólag viselte magát, Olaszorország közeledni kezdett Ausztria-Magyarországhoz. Ez alkalommal Andrássy gróf különös dolgokról értesült. Megtudta, hogy Bismarck meg akarja buktatni a mostani olasz kormányt, mely Francziaországgal nem akar végkép szakítani. Megtudta továbbá, hogy Bismarck herczeg még a múlt szeptemberben Olaszországnak bizonyos esetre, területi nagyobbodásokat helyezett kilátásba Ausztria rovására. Még kellemetlenebbül lepte meg Andrássyt azon fölfedezés,hogy a délszláv propaganda Berlinben pénzzel és erkölcsileg támogattatik. Bismarck czélja itt az, hogy Károly román fejedelem kormánya alatt nagy dákoromán államot alkosson. Ezek folytán Andrássy gróf szét kezde nézni, nem találhat-e megbízhatóbb barátot, mint a minő Németország ? Beust gróf, ki Decazel herczeggel régi jó viszonyban van, a franczia szövetséget ajánlá. De Andrássy gróf a tervet nem fogadta el, hanem Oroszországgal kezde benső viszonyba lépni, mely törekvést Gorcsakov herczeg is támogatja, ki a poroszok működését az Al-Dunánál nem jó szemmel nézi. Ezen előzmények folytán Ferencz József császárkirály mostani utazása kiváló politikai jelentőséggel bir, Ferencz József császár és Andrássy gróf teljesen egyetértenek abban, hogy az orosz szövetség többet ér, mint a franczia, mely okvetlenül háborúra vezetne Németországgal. Ez a levél eszmemenete. Közöltük azt, hogy olvasóink fogalmat nyerjenek arról, hogyan kommentálják Bismarck herczeg ellenségei a pétervári utazást. Egyébiránt felesleges hosszasabban bizonyítani, hogy a levél elejétől végéig csupa alaptalanságot tartalmaz. Antonelli jegyzéke: Ama körjegyzék, melyet Antonelli bibornok a »K. Ztg.«-ban megjelent »Apostolicae sedis munus« bulla ügyében a külhatalmakhoz intézett, következőleg hangzik: Bizonyos idő óta Olaszország és főleg Németország sajtója avval foglalkozik, hogy akár egyes részeit, akár egész szövegét közli egy állítólagos pápai és a jövendő pápa választására vonatkozó bullának s hozzá a párt szerint, melyben tartozik, megjegyzéseket tegyen. Ennek folytán szükségesnek tartom Excellentiáddal közölni, hogy a szóban forgó okmány, mely miatt oly nagy zajt csaptak, tökéletesen hamis, szolgáljon ez önnek zsinórmértékül. Fogadja, stb. — Róma, 1874. jan. 14. Antonelli, bibornok, Ausztria. Az osztrák adóreform. Míg nálunk a rendszeres adóreform keresztülvitelére szükséges javaslatok előterjesztése beláthatatlan hosszú idő múlva fog csak történni, addig az osztrák pénzügyminiszter az ottani képviselőház mai ülésében már bemutatta az adóreform iránti előterjesztéseket, melyekből kiemeljük a következőket: A házadóról szóló törvényjavaslat szerint, ezen adónem tárgyát vagy az épület lakbérei, vagy annak használati értéke képezi. Az első eset oly helyeken alkalmaztatik, hol a bérbeadott lakosztályok száma a bérbe nem adottakét meghaladja; a második eset ott, hol az ellenkező viszony létezik. A gazdászati czélokra használt épületek adómentesek. Átépítések és toldások ideiglenes adómentességben részesülnek. A jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat ezen adó tárgyául valamely kereseti vállalatot, vagy valamely nyereményt hozó foglalkozást jelöl ki. A kereseti adó három osztályra oszlik: az első osztályba tartoznak a részvénytársulatok, takarékpénztárak, kereseti és gazdászati társulatok, s általában oly egyletek, melyeknek üzletvezetői nyilvános számadásra köteleztetnek. A második osztályba soroztatnak oly nyereségre alapított társulatok, melyek az első osztályba nem tartoznak; a harmadik osztályba tartoznak a szolgálati viszonyból eredő nyereség. Ezen adó alól mentesek a katonatisztek, a legénység és közhivatalnokok s általában mindazok, kiknek évi fizetése 600 frtot nem halad meg. A kereseti adó százaléktételek szerint vettetik ki, éspedig az első osztályra nézve az összes jövedelem vagy legalább az alaptőke 2 százaléka. A járadékról szóló törvényjavaslat szerint ezen adó tárgyát képezi mindazon jövedelem, mely más törvények által még nincs megadóztatva. Ide tartozik különösen a közalapok és kötvények után fizetett kamat. Ezen adó alól mentesek mindazon állampapírok, melyek adómentesek. A személyes kereseti adó alá tartozik minden jövedelem, mely 600 írtra nem rúg. Ezen adó alá csak fizikai személyek s azon testületek tartoznak, melyeknek tagjai igénynyel nem bírnak a testület vagyonának vagy jövedelmének bizonyos részére. Ezen adó alól mentek a fejedelem, az uralkodóház tagjai, az állam, a törvényhatóságok és községek s a hadsereg tisztei és legénysége, de csak azon illetményekre nézve, melyeket tettleges szolgálatuk után húznak. A megadóztatás alapját az adókötelesek összes tiszta jövedelme képezi. E négy törvényjavaslathoz két testes kötet van mellékelve, mely ejavaslatok indokolását tartalmazza, s számos, igen érdekes statistikai táblázatot foglal magában, mely az egyes tartományok adójövedelmét részletesen tünteti föl. Különfélék. Budapest, február 13. (A király pétervári utazása.) Az utazási programm a bécsi lapok szerint az utolsó órában lényeges változást szenvedett, amennyiben a király nem 5, hanem 10 napot fog Pétervárban tölteni . Moszkvába csak f. hó 24-én fog elutazni, a visszatérés Bécsbe pedig valószínűleg csak a jövő hó elejére fog esni. A király ma délutáni 2 és 3 óra között érkezett az orosz fővárosba. Az ottani osztrákmagyar gyarmat ovátióra készül. A király meghagyása folytán a »Wiener Zeitung« szerkesztője, Uhl kormánytanácsos, ki szintén a kíséretben van, kimerítően le fogja írni az utazást, mely leírás a bécsi államnyomdában korlátolt számú példányokban ki fog nyomatni és meghatározott személyiségek között ajándékképen kiosztatni. — Ma nem lesz semmi ünnepélyesség ; holnap ő felsége látogatásokat fog tenni és fogadni; este színházi díszelőadás. Holnapután nagy katonai szemle, este pedig a téli palotában álarczos ünnepély; hétfőn a pétervári nemesség bálja lesz. Kedden vadászatra rándul ki az udvar, honnan csak szerdán tér vissza; azután következnek a többi ünnepélyek, szemlék és előadások. — Vilnából tegnap déli 12 órától a következő sürgöny érkezett: Ő felsége fél 5 órakor az étkezési vagyonban ebédelt. Az ebédre meg voltak hiva orosz részről báró Lieven, gróf Apraxin, a Ferencz József orosz gárdaezred parancsnoka, Bremsen tábornok, a vilnai főkormányzó, és Molostoff ezredes, osztrák-magyar részről Andrássy gróf, báró Braun, báró Hoffmann és a katonai kiséret. A király a legjobb egészségnek örvend. (A miniszterelnök és a szélsőbal.) Érdekes párbeszéd folyt a »Hunnia« szerint a napokban Szávy miniszterelnök és egy szélsőbaloldali képviselő között. Idézett lap e párbeszédet következőleg írja le: A miniszterelnök tréfás modorral s a nála jellemző szeretetreméltósággal, de azért alkalmasint szívből és átérezve — szemére lobbantá a képviselőnek a napokban, hogy oly élesen támadta meg a kormányt s különösen az ő személyét. Az illető, ki nem igen szokta válogatni a szót mikor a miniszterekkel foglalkozik — categories viszonza : »fele sem annak, amit érdemeltek. S kaptok többet is még, ha nem pusztultok mielőbb onnan, ahol ma már »nincsen szántatokra hely.« — Mint értesülünk, Szlávyt e duplatöltés sem vette ki a flegmából s egész nyugodtan felelé: »Ha az a baj csak, ne búsulj Sándor! meg lesz nem sokára, sőt oly nagy és jelentékeny változás történik legközelebb,biztosítják, mely kellemesen fog meglepni s valószinüleg még titeket is kielégít.« (A fényűzés a társadalom és nemzetgazdaságtanban.) A műegyetem vegytani termében Geróczy Gyula műegyetemi tanár e cím alatt az utóbbi napokban érdekes felolvasási cyclust tartott. Előadta a fényűzésnek, valamint a fényűzés korlátozására különböző korszakokban hozott intézkedéseknek történetét.Lapunkban e tárgyról nemrégiben Caronak a »R. d. d. M.«-ban megjelent tanulmánya nyomán közöltünk volt egy tárczaczikksorozatot és itt, ezúttal G. úr felolvasásának csak azon részletét emeljük ki, melyben speciális hazai viszonyainkra czélozva egyedül a közerkölcsiség és munkásság erélyes fejlesztésétől várja államháztartásunk rendezését; továbbá azt, melyben a fényűzés ellen hozott hazai törvényeket ismertette. A nagy számban összegyűlt majdnem kizárólag műegyetemi polgárokból álló hallgatóság zajos tapsokkal fogadta a felolvasót úgy beléptekor, mint a felolvasás befejeztével. (Az 1873-diki törvények kiadása.) Wodianer F. pesti nyomdatulajdonos kiadóhivatalában megjelent az : »1873-ki törvénytár.« Ára kötve 2 frt 60 kr. Az 1873. törvényczikkek 8. r. kidásban. Ára kötve (hivatalos kiad.) 1 frt 30 kr. Ugyanaz olcsó kiadásban (hiv. kiad.) 1 frt. Az 1873. törvények zsebkiadása (hivat. kiad.) szintúgy a min. rendeletek tára is néhány nap múlva elhagyja a sajtót. (Nagy konyhai számla.) Az udvari háztartásból a »D. Zig« a következő indiserét adatokat közli: A nemzetközi kiállítás tartama, tehát hat hónap alatt felgyűlt konyhai számlára a főudvarmesteri hivatal egy milló kétszázezer forintot fizetett ki. Csupán kenyérre 80000 frt kellett. A legújabb udvari bálon nem kevesebb mint 5 mázsa »czukorka« fogyott el; ebből meg lehet ítélni, hogy a buffetben még egyéb és mennyi kellett. (Sikkasztás.) Mint a »Ha« írja, a keleti vasút gyári pénztárnoka e napokban 10— 11 ezer forinttal megszökött, de már elfogatott. (Meghívás.) Azon iparosok, kik az országos iparegyesület által a bécsi világkiállítás tanulmányozására kiküldve valónak, felkéretnek, hogy a vasárnap f. é. febr. 15-én délután 3 órakor a budapesti iparosképző prot. egylet helyiségeiben (Deák tér 3. sz. II. em.) tartandó fontos értekezletre mulhatlanul megjelenni szíveskedjenek. — A választmány. (Szerencsétlen lövés.) A »Borsod« írja, hogy a múlt héten Janovics Gyula és Csesznek József kir. végrehajtók Miskolczról Fodor Zsigmond ügyvédjelölttel kimentek Kisgyőrre végrehajtásra, visszajövet, amint a harsányi partra voltak érkezendők, hogy a bérlovak sebesebb ügetésre hivassanak, Janovics revolverével két lövést tett. Egyike a lövéseknek hamarább elsült mint kellett volna, a a lövés a bakon ülő Fodor Zsigmond hátába a legfelső oldalborda alá fúródott. Az illető a lövést alig érezte először úgy hogy csaknem közel a városhoz nyilvánította, hogy ő úgy érzi,mintha meg volna lőve. A midszenti templomtól gyalog jött lakására, hol is rögtön annyira rosszul lett, hogy összerogyott. A hivott orvos alig észrevehető sebéből bunda szőrt húzott ki s sebét veszélytelennek nyilvánította; másnap azonban a baj roppantul fokozódott, a golyót sebében a katonai s más orvosok is keresték, de nem találták meg.Az ifjú perezről perezre roszabbul lett s 4 napi szenvedés után után erős mellhártya és tüdőláb következtében elhunyt. A bonczolásnál kiderült hogy a golyó a jobb váll alatt a hetedik bordánál fúródott be egész a tüdőig, itt azonban már erejét veszté és a máj és tüdő közt levő zsir részekbe csúszott be. (Strauss Frigyes temetése) e hó 10-én a közönség nagy részvéte mellett ment végbe Ludwigsburgban. Az elhunyt végrendeletében tiltakozott minden egyházi szertartás ellen. A temetés mindemellett mély benyomást gyakorolt a jelenlevőkre. Legközelebbi rokonain és barátain kívül Ludwigsburg környékéről, Stuttgartból, Heilbronnból s egyebünnen számosan érkeztek meg, hogy a végtiszteséget az elhunytnak megadják. Kiválólag sok író, tanár, sőt számos pap volt a közönség között látható. A helybeli katonatisztek majd teljes számban megjelentek. A stuttgarti polytechnicum hallgatói egy számos tagból álló küldöttség által képviseltették magukat. Az egyetem nem volt képviselve. Midőn a gyászmenet a sirhoz érkezett, az énekkar gyászdalt zengett. A sirt az elhunyt gyermekei s kebelbarátai állották körül.Az elhunyt még azt is eltiltotta, hogy emlékbeszédet tartsanak felette, csupán egy rövid búcsúszóba nyugodott bele. Midőn az ének elhangzott, Rouschle tanár lépett a sírhoz, s röviden megemlékezett a »tizenkilenczedik század Lessingjéről«, kinek emléke mélyen be lesz vésve az utókor emlékébe. Utána Binder tanár szólott, röviden előadván az elhunyt életrajzát. Visszaemlékezett az elhunyt ifjúkorára, s meghatóan jellemezte Strauss szerény, szűzies, áhitatteljes lelkületét, mely egész életében oly igen jellemezte az elhunytat A rokonok nevében Rueff intézett egy rövid búcsúszót az eltávozotthoz. Abel polgármester ezután a koszorúkkal teli koporsóra egy babérkoszorút tett a bécsi Concordia iróregylet nevében. Az énekkar még egy megragadó gyászdalt énekelt s ezzel bevégződött az egyszerű ünnepély, mely mélyen meghatotta s könnyekre inditá a gyászoló közönséget. (Bismark és Lamarmora.) Mint Rómából jelentik, Lamarmora tábornok Bismark herczeget, ki őt okmányhamisitással vádolta, párbajra akarja hívni. Ily módon a közöttük fennforgó viszály nem igen fogna kiegyenlíttetni. Ila Lamarmora esnék a párbaj áldozatává, akkor az igazságot épen nem lehetne kideríteni, ha Bismarkot érné a halálos golyó, akkor nem bizonyíthatná be azon állítását, hogy ellenfele meghamisítá a kérdéses okmányokat, így tehát jobb ha mindketten életben maradnak. Személyi hírek. ( Nyiri Jósa), Nyíri Jósáné szül. Csiky Teréz, Nyíri Aladár és neje szül. Ercsey Vilma saját és kiskorú gyermekeik Klára és Zsigmond nevében, úgyszintén az elhunyt testvérei özv. dr. Merta Péterné Nyiri Mária, özv. Pólyák Alajosné Nyiri Rozália, Nyíri János, Ferencz, György, Lajos, és Bodnár Istvánná Nyiri Teréz, mély fájdalommal jelentik a feledhetlen férj, illetve atya, nagyatya és testvérnek Nyiri Jósának élte 52-ik évében, hosszas szenvedés után, Bécs melletti Döblingben 1874. évi február hó 11-én bekövetkezett elhunytét. A boldogult hült teteme Budapestre szállítva a kerepesi ut melletti temető kápolnájában róm. kath. szertartás szerint f. évi február hó 14 én d. u. 4 órakor fog beszenteltetni s nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. évi február hó 16-án d. e. 10 órakor a ferenczrendiek templomában tartatik meg. Budapesten, 1874. évi február hó 12-én. Béke poraira! (Halálozások.)Pallavicini Roger őrgróf f. hó 5-én Kurittyánban, élte 60. évében, végelgyengülés folytán meghalt. — Molnár Gábor esperes és Komárom város evang. lelkésze e hó 1-jén hunyt el 70 éves korában. — Szegzárdon f. hó 9-én temették el Dora Lőrincz urat, ki 75 éves korában hunyt el végelgyengülés folytán. Helyi hírek. (A váczi-uti és kerepesi-uti boulevard) tisztántartására a tanács külön személyzetet vél rendszeresitendőnek, mely 30 személyből állana és 5 kocsival dolgoznék. (A főváros egyesítéséhez.) Miután a tanács tényleg átvette már az óbudai közigazgatási ügyek vezetését, a főváros egyesítésének