Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-01 / 50. szám

adni a kormánynak, ne petitionáljon, írja hírlapba, foglalja könyvbe vagy mondja el valamely városi vagy vármegyei bizottság ke­belében. Az alkotmányos és felelős miniszteri kormányzásnak épen alapföltétele, legfőbb megkülönböztető charactelvonása a nem al­kotmányosétól az, hogy a­hol nincs fele­lősség alatt a kormány, a nép igyekszik aka­ratát, nézeteit, a haza javára c­élzó szándé­kait életrevaló eszmékben, indítványokban, tervekben, törvényjavaslatokban a kormány­ra mintegy ráerőszakolni, mert tudja, hogy egyéb befolyása úgy sincs, ellenben a­hol a kormány a népből van kivéve, ott a nagy eszméket, szükséges törvényeket és a haza javára c­élzó intézményeket tervezni, kép­viselet elé terjeszteni, a miniszterek kötelessé­ge. E nélkül nincs szabályos folyamt alkot­mányos élet,nem gondolható, nem valósítható a miniszteri felelősség. Ausztria. A reichsrath képviselőháza pénteken Ryger és társainak törvényjavaslatát egy birodalmi jelzálog­­bank felállítása iránt elvetette a nélkül, hogy csak bizottsági előzetes tárgyalásra utasította volna. Az indítványozó két óráig tartó beszédben fejtegette tervét, mialatt a ház egészen kiürült. Beszédének vé­geztével csak egy-két rövid felszólalás után, a­mely azt constatálta, hogy a tervezett intézet nagyobb kárt okozna a földhitelnek, mint hasznot, elvettetett az indítvány. Másik fontos tárgyát a tegnapi ülésnek a gyapjú-iparosok azon kérvénye képezte, mely a gyapjú-czikkek vámkezelése ellen panaszt emel. A gyapjú árak megvámolását az osztrák iparosok sé­relmesnek tartják és nagy agitatiót keltettek a »minta-typek« alkalmazása ellen. A »gyapjú-iparo­sok bizottsága a birodalmi tanácshoz benyújtott kérvényében kijelenti, hogy ily minták alkalmazása nem alapul sem törvényen, sem egyezményen, és hogy ezen administratív után megszabott eljárás annál inkább megszüntethető, minthogy az csak át­meneti s egyoldalú intézkedés. A pénzügyminiszter kimutatá a vita folyamán, hogy a követett eljárást már approbálta egy ízben a reichsrath és hogy a brünni kereskedelmi kamra maga küldte be ezen rendelet folytán a minta type­­ket, a­melyek a hivatalos eljárásnál alkalmaztatnak. A kérvényezőknek egy másik sérelme az 1873. sept. li-iki miniszteri rendelet ellen fordul, a­mely a szer­ződéses államokból csekély behozott selyemtartalmú szettáruk vámkezelését szabályozza. A p­ügyminisz­­ter kijelente, hogy ezen rendelet a Magyarországgal kötött vámegyezmény nyomása alatt bocsáttatott ki, minthogy a magyar kormány nem akart reáállani az osztrák minisztérium által óhajtott és a Lajthán túli iparnak kedvező magyarázatra. Azonban a két kor­mány közt barátságos egyezség jött már létre, a­melynek folytán az illető rendelet vissza fog vonat­ni. Beszéde végén a miniszter megígéri, hogy a vám- és egyedárusági szabályzatok revisió alá fognak vétetni. Herbst élesen gáncsolja a készséget, mely­­lyel az osztrák kormány a magyar kabinet minden kívánságának engedni szokott, és G­i­s­k­r­a is, Brünn városának képviselője, feltűnő hévvel megtá­madta a kormányt, nevezetesen a kereskedelmi mi­nisztert, a­ki végül szintén a vitában részt vett és iz­gatottan visszautasította az ellene emelt vádakat. Különfélék. Budapest, február 28. (Ő Felsége) Szent-Pétervárott időzése alkalmával az ottani szegényeknek kétezer rubelt, az ottani német jótékony-egylet czéljaira pedig 500 rubelt adományozott. (Az orosz czár ajándéka.) An­dr­­á­s­s­y Gyula gr., ki a legnagyobb orosz rend­jelt, az András-rendet bírja, szt.-pétervári időzése alatt Sándor czártól egy gyémántokkal kirakott do­hánytartót kapott ajándékba, mely a czár arczké­­pével van díszítve. (Gróf Bethlen Ödön jelentése.) Fiuméből Írják nékünk: Gróf Bethlen Ödön, ki két évvel ezelőtt a trieszti kereskedelmi kamara megbí­zása folytán és annak költségein Keletindiába uta­zott, hogy az ottani kereskedelmi viszonyokat tanul­mányozza — visszaérkezvén Jezen útjából, tapaszta­latait egy terjedelmesebb jelentésben nyújta be az érintett kereskedelmi kamarának, a­mely azt legkö­zelebb olasz nyelven ki fogja adni.A trieszti kereske­delmi világ, mint halljuk, a legnagyobb feszültséggel várja e munka megjelenését, melyről a trieszti olasz és német lapok már most is a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg. Gróf Bethlen Ödön tulajdonképeni jelentését, mint ezt a trieszti lapokban olvassuk, mind azon országok és tartományok történelmi, földrajzi­ és ethnográfiai vázlata előzi meg, melyeket a fenn­érintett idő alatt bejárt; követi pedig ezt egy általá­nos pénzügyi és kereskedelmi exposé; majd áttér­és pedig igen terjedelmesen az általa látogatott orszá­gok terményeire, azok értékére, használatára és igen ügyesen összeállított statistikai táblákban mutatja be azon országok, különösen pedig Rangoon, Mul­mein, Akjab és Bassain kikötővárosok külkereske­delmét, hajóforgalmát, a forgalmi eszközök nemeit, a hitelintézetek működését, a különféle gyártmányo­kat, sőt­, egyszóval mindazt, mi azon vidékek keres­kedelmére, iparára és forgalmi viszonyaira vonatko­zik, úgy hogy benne az olvasó nemcsak Birmania teljes képét veendi, de mivel minden legcsekélyebb alkalomnál az európai és különösen az osztrák-ma­gyar kereskedelemre is tekintettel van, egyszers­mind megjelölve találja azon utat, melyen a szóban forgó országokkal leginkább léphetünk kereskedelmi összeköttetésekbe. Gr. Bethlen Ödön ezen utazásá­nak becsét még az által is igyekezett fokozni, hogy egy egész halmaz fa-, t­ea-, selyem- és pamutszö­vet , posztó-, bőr-, vas-, mézga-, só-, ásvány stb. mustrát hozott magával, melyek közt az ind. selyem­­szövetek különös szinpompájuk és rajzaik által tűn­nek ki. Nevezetes, hogy a csehországi üvegfülbevalók, mint angol gyártmány kerülnek ott piaczra, és igen keresettek. Gróf Bethlen Ödön, ki ez időszerint alig lépte át a 22-dik évkort és a kereskedelmi tengeré­szeti hadnagyi vizsgát a fiumei tengerészeti hatóság­nál még útra kelte előtt igen szép sikerrel tette le, már ezen első fellépte által bizonyára a legszebb re­ményekre jogosit fel és szivünkből örülünk, hogy az ifjú gróf nem rettenvén vissza sem feladatának nagy­ságától, sem az út fáradalmaitól, ő is hozzájárult a magyar név tiszteletének öregbítéséhez, úgy halljuk, hogy az itteni tengerészeti hatóság gróf Bethlen ezen közérdekű munkájának magyar nyelven leendő megjelenéséről gondoskodni kíván, mi főleg fejlődő tengerészeti forgalmunk érdekében igen kívánatos volna. (Egy mérges röpirat.) »Vissza­pillantás hét évi önkormányza-­ tankra« —­ ily czimű röpirat küldetett ma hoz- s­zánk. A röpir­t olyannyira névtelenül jelent meg,­­ hogy még a nyomda sincs megnevezve, a­hol nyo­matták. A névtelen szerző összeteremtette ki az egész világot , kormányt, sajtót, országgyűlést. Neki mind »Schwindler« , Kerkapoly, Hoffmann Pál, Horváth Boldizsár, stb. Különösen azért haragszik, hogy »el­­prédálták« a naszódi erdőket, s hogy nincs bátorsá­guk »fölemelni« a censust. A mérges zsörtölődésnek ránk, a sajtóra vonatkozó részét oly érdekesnek tart­juk, hogy azt lenyomatjuk szószerint — olvasóink mulattatására. Ez a dühösködés ennyiből áll la : »Halljuk a hatalmas napisajtót harsogtatni a közvé­lemény trombitáját, döntő pártok irányát és nézeteit, és várjon nem tudomására juthat azonnal, ki arról meggyőződni óhajt, hogy hátuk mögött egy pár keresztelt, vagy keresz­­teletlen skribler áll csupán, és politikai zűrzavarunkban, nem hogy nekik volna, de pártnak nevezhető csapat még a kormány háta mögött sem fölfedezhető. S ez igy megy egészen le a kortesség legalsó fokának mesterségét űző pugrisig, ki bordára állva szónokolja el rácz, vagy oláh ked­velt testvéreinek, hogy őket egyenként és összesen mennyire szivébe zárja, viseli stb. Itt mindenki ha­­zud, itt mindenki szédeleg, kivétel fehér hollókép, ha található , — úgy, hogy egy higgadt szemlélő előtt, jelen társadalmunk bátran egy modern bohócr­es­­télynek tűnhetnek fel, és tényei, mint színházi kép­telenségek, hiánytalanul szerepelhetnének. Ha az egész játék volna csak, s nem volna ép oly végtelen komoly tárgy, melynek eldöntésétől milliók jólléte és egy nemzet jövője függ.« (Oh ! Oh !) »(K­özigazgatásunk és a ma­gyar nemzetisé­g«) czimü röpiratot, mely­ből tegnap mutatványt idéztünk, mint halljuk, Grün­­wald alispán irta. (Magyar tudományos aknáé­­m­­­a.) Az I­dő­­nyelv- és széptudományi) osztály mart. 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a kö­vetkezők : I. B­a­r­t­a­­ Antal I. t. »Az össze­hasonlító árja nyelvészet művelése hazánkban.« II. Bálint Gábor jelentése utazásáról. III. Folyó ügyek. Gyulai Pál osztálytitkár. (A Magyar Tudományos Aka­­d­é­m­i­a) t­­ez. tagjait emlékeztetem az Ügyrend 33. c) pontjára, mely szerint a tag-ajánló levelek beküldésének határideje márczius 31., s azontúl el nem fogadtatnak. Arany János főtitkár. (Orvosrendőri hiba.) A »Gyógyá­szat« cz. orvosi szaklap a következő esetet beszéli: F. évi február hó 6-án egy szabályszerüleg január 15-ről kiállitott s T . . . . megye alispánja R . . . . L.........által aláirt hullaszállitási levél mutattatott be a fővárosi t. főorvosi hivatalban a szokott láttá­ul­ozás és a hulla eltemethetése végett. E hullaszál­litási levél mellett bizonyos, 1873. évi augusztus 26- án Német Sztamarán elhalt, s ugyanakkor ott elte­­mettetett Netter A. pesti kereskedőnek hullája szállíttatott át a pesti izr. temetőbe. Bár ha már maga az exhumatió, mely a halál után alig hat hónapra történt, szabályellenes, mégis, mert a hullaszállítási levél formailag kifogástalan volt, a láttamozási s az eltemetést a főorvos meg nem tagadhatta. Azonban tekintettel a tavalyi cholerajárványra, Netter Albert halotti levelét a 1. főorvos megszerezte, meggyőződött, hogy e halottlevél tanúsága szerint Netter Albert 1873. évi augusztus 26-án reggel *­29 órakor a jár­ványos cholerában halt meg. Miután a ragályos be­tegségekben elhalt egyének hulláira az átszállitási díj nem adható ki, a t. főorvos ,köv. jelentést terjesz­tett a főv. tanácshoz. Hogy jövendőre nézve az ilyenek egyáltalában elkerültethessenek; hogy a fő­város területére az orvosrendőri szabályrendeletek figyelmen kívül hagyása folytán a ragályok át ne plántáltathassanak; hogy végre ez irányban a nm. m. k. minisztérium a szükséges intézkedéseket meg­tehesse ; kérem a tekintetes tanácsot, méltóztassék ezen jelentésem alapján a nm. m. k. belügyminisz­tériumhoz a dolog érdemének megfelelő előterjesz­tést tenni. Dr. Patrubány tiszti főorvos:« (Az uralgó pénzszükség) illus­­trálására fölemlíti a »L. C.», hogy a pesti zálogköl­csönző intézetnél jelenleg egy 50000 frtra becsült brilliáns­ fej ék,melyre 30000 frt kölcsön adatott ez in­tézet javára esedékes lett, mert az illető elzálogosító nem volt képes a meghosszabbítási kamatot meg­fizetni. (Az országos magy. iparegye­sület) kézműipar szakosztálya, kedden, folyó évi mártius hó 3-ik napján, délután 5 órakor az egyesü­let helyiségeiben (országút 7. szám, első emelet) ülést tart, melynek fontosabb­ tárgyai: 1) Értekezés a méterrendszer elfogadása következtében szükséges mértékekről és súlyokról. 2) Jelentés a budapesti iparbizottság alakulásáról. 3) Érempályázatok feletti véleményezésre bizottságok választása. 4)Brieffel J. remek czipői. 5) Új találmányok: a) Stephens sza­badalmazott sutuja. b) Kötőgép, virágszalagok ké­szítésére. (A­z orsz. kisdedvédő egyes­ü- 1 e­t) febr.­­­2-én tartotta havi központi ülését,mely­ből, habár kissé késlekedve is, érdekesnek tartjuk a következőket kiemelni: Az évi nagygyűlésről kikül­dött pénztárvizsgáló bizottság küldetésében eljárván, beterjeszti jelentését, mely szerint a pénztárt rend­ben találta, az új pénztárnokra áthelyezte, egyszers­mind több czélszerű indítványt tesz a vagyonkeze­lésre nézve, melyet a központi bizottság elfogadott. Ezután a négy szakosztály alakíttatott meg. A kor­mány az egyesületnek folyton növekedő szükségle­tei arányához mérten, 5000 frt segélyadására kére­tik fel. A helybeli pénzintézetek, melyek az egye­sületet eddig is támogatták, szintén felszólittatnak. A fővárosban létező hasonczélú intézetek fölhívása az erők egyesítése czéljából szintén elfogadtatott s ennek sikeresitésére egy gr. Teleky Sándorné, Be­­niczky Ödönné, Kralovánszky Istvánné urhölgyek­­ből álló küldöttség jelöltetett ki, melyhez még gr. Andrássy Aladár, Várady Gábor és Szathmáry Ká­roly csatoltattak. Az ügyleti titkár bemutatja a száz­házi és ó­budai óvodák költségvetését, valamint fel­említi az újpesti, promontori, pest-belvárosi és gyú­rói óvodákat, mint olyanokat, melyek az egylet szel­lemi és anyagi segélyét igénylik ; úgyszintén az egy­let szárnyai alatt keletkezett szolnoki gyermekkert meghívóját az ünnepélyes megnyitásra, melyre a hölgyek és urak közül többen le fognak menni. A Fröhrl-féle játékraktár kérdése újból felmerülvén, a nevelési osztály ennek létesítésére újból is sürget­­tetett. (Gyilkosság.) Lázárföldön, mint a »TV 1« írja, egy német lakos nejét, ki 1600 fitot örö­költ, egy bűntársa segélyével meggyilkolta, magát pedig megkötöztette azért, hogy magáról a gyanút elhárítsa. Czinkostársával elfogatott, s most vizsgáló­bíró előtt állanak. (Vihar a l­a­ m­anchei csator­ná­n.) A párisi Observatorium részéről a bécsi köz­ponti meteorológiai intézethez érkezett távirati jelen­tések nagy zivatart jeleznek, mely tegnapelőtt éjfél óta, dél felől a la­ Mancheon Anglia és a Bretagne partjain éjszak felé dühöng. A légmérő gyorsan sü­­lyedt s Valencia és Gretmantle-ben 726 milliméter volt a legnagyobb esés. A legközelebbi posta való­­színűleg számos szerencsétlenség hírét fogja hozni, mert azon vidékre nézve a déli szelek a lehető leg­veszedelmesebbek. (x) (M­ünz Mór dorotty­a­ u­t­c­z­a­i fehérnemű és divat kereskedésé­nek) kirakatában a sétáló közönségnek ismét van alkalma a bécsi világkiállításon az érdeméremmel kitüntetett ízléses és elegáns tárgyak egész sorát látni. Münz úr régóta a legjobb hírnévnek örvendő fehérnemű és vászonüzlete a főváros egyik legvá­lasztékosabb és legdúsabb ilyen raktára s valóban ritka gyűjteményét képezi a legizlésesebb női és férfi fehérneműeknek, valamint más idevágó divat­­czikkeknek. A vásárló közönség e dúsan felszerelt s­zoliditásáról, valamint mérsékelt árairól ismert üz­letben a legnagyobb megelégedéssel fedezheti szük­ségleteit. Helyi hírek. (Báró Edelsheim Gyula y) orszá­gos főparancsnok ma a városházhoz jött, hogy a fő­polgármesternél s a polgármestereknél látogatást te­gyen. Ezek azonban épen nem voltak a városházán és igy csak látogatójegyét hagyta ott. úgy tudjuk, hogy ily figyelmet még egy országos parancsnok sem tanúsított a főváros hatósága iránt. (Perger Ignácz temetése) ma délután ment végbe nagyszámú közönség részvétele mellett. Jelen voltak többi közt a főpolgármester, az összes polgármesterek, a fővárosi bizottság tagjainak nagyobb része, a kereskedelmi és iparkamara képvi­selői és több nyilvános intézet képviselői, a városi árvaházak növendékei és roppant számú közönség. A halottas kocsit beláthatlan kocsisor kísérte a te­metőbe. A szertartást Schwendtner apát végezte fényes segédlettel. (A honvédelmi minisztérium hivatalos helyiségei­ jelenleg négy épületben vannak szétszórva. A kormány jelenleg a minisztérium számára a vízvezetéki telken a Szent­­György tér és a színházutcza sarkán külön épületet szándékozik emeltetni. E czélra meg fog vásároltatni a telek mellett levő ház is. Minthogy ez azonban mind nem elég, a minisztérium megkereste a várost, hogy a szabályozási vonalon túl nyolcz lábnyira en­gedje meg az építést. Ennek azonban nem fog hely adatni, minthogy e szabályozási vonal megállapítása összefüggésben áll a vár környékének szabályozá­sával. (R e­q­u­i e m.) A belügyminiszter értesítette a főpolgármestert, hogy hétfőn a vártemplomban I. Ferencz király halálnapjának évfordulója alkalmá­ból requiem fog tartatni. (A fővárosi rendőrség ügyé­hez.) A könyvviteli hivatal összeállított egy kimu­tatást azon költségekről, a melyeket a főváros 1872-ben a rendőrségre tett, hogy ennek alapján ki­számíttassák azon quota, a melylyel a főváros az ál­lami rendőrség költségeihez járuland. E kimutatás szerint a rendőrség összes költségei, a bevételek leszámítása után, tettek 1872-ben 387,683 frtot. E kimutatás alapján a főváros havi quótája 32,306 ftot tenne. A tanács azon indít­ványnyal terjesztendő ezt a közgyűlés elé, hogy az bizottságot küldjön ki ez ügyben. (Hetven éves kereskedői jubi­leum). A Kollarits József és fiai féle Ypsilantihoz czímzett általánosan is­mert vászon-kereskedő c­ég, mely mintegy 71. év óta áll fenn a fővárosban, közelebb nyitja meg a váczi utczában épült diszes új házában üzleti­ he­lyiségeit. Az igen csinos két emeletes épületben csakis a c­ég üzleti helyiségei vannak elhelyezve s márczius 1-én az uj bolt­helyiség megnyitása alkal­mával megtartja a kereskedő­ház 70 éves jubileumi ünnepét, a­melyet a múlt­­évtől az uj ház befejez­­téig elhalasztottak. (Egy orthodox hivatalnok.) A polgármester ma folytatta a kerületi hivatalok fö­lötti szemléjét,­ és pedig a 7-ik kerületben. Mindent rendben talált, csupán csak egy baj volt: az t. i., hogy egy Farkas Albert nevű tollnok, ki orthodox zsidó, szombatnapon rendesen cserben hagyja hiva­talát, mert neki szombaton nem szabad dolgoznia. (A főváros tisztújításához. ) A tanács a főmérnöki hivatalhoz kinevezte: Halászy Sándort fölmérési osztálymérnökké; Heuffel Adol­fot közlekedési és szépítési osztálymérnökké; Mál­tás Hugót építési és építésrendőri mérnökké; Lu­kács Ignácz, Horváth Farkas, Haris Döme Hofbauer János és Martin Ottót I rendű mérnökökké; Kard­szay László, Devecsics Ferencz és Schubert Igná­czot másodrendű mérnökökké. (A kávéházakból) egy idő óta gyak­ran tűnnek el mindenféle felöltők, téli kabátok stb. A rendőrségnek a napokban sikerült valami Brand Károly nevű, állítólag Strassburgból való gyanús egyént elfogni, ki be is vallotta, hogy ily módon két kabátot elidegenített. Többet azonban nem akar bevallani. (A középítési bizottság­ mai ülé­sében a főmérnöki hivatal előterjesztette, hogy a je­len évben kövezésekre 700,000 db trachyt kő fog szükségeltetni. A bizottság tudomásul vette ez elő­terjesztést és annak alapján pályázatot javasol kiírni. (A légszesz árának leszállí­tása.) Múlt évben a kőszén mázsája 10 V*­krral olcsóbbá válván, a légszesztársulat kötelessége lett volna a légszesz ezer-ezer köblábát 17 ’/a­krral ol­csóbban adni. Ezt azonban eddig nem tette, miért is a középítési bizottság külön bizottságot vél kikül­dendőnek, mely ez ügyben vizsgálatot eszközölvén, jelentést terjeszszen elő. (A fővámház környékének sza­bály­ozása) A középítési bizottság elfogadta a mérnöki hivatal terveit a fővámhivatal környékének nivellírozására vonatkozólag. E terv szerint e téren hat candelaber fog felállíttatni, a régi sóhivatal le­­bontatik, a tér pedig 5 lábnyira feltöltetik. (Furcsa p­erbe­ keveredett a ferencz­­városi betegsegélyző egylet. Ennek helyisége eddig Gendescher városi képviselőnek a »7 korsó «-hoz czímzett korcsmájában volt. Az egylet alakulása után a tagok nagy fényképekben levetették magukat (az egylet költségére) és a képeket szép rámákban az egylet helyiségeiben felakasztották. Körülbelül egy év előtt az egyleti tagok elhatározták, hogy más helyi­ségbe költöznek át, és a többi ingóságokkal együtt a képeket is el akarták vinni. Gendescher azonban ezt megakadályozta, azt állítván, hogy a képek nem a helyiségnek az egyletei, hanem ajándékba adattak. A múlt közgyűlésen Kis Gy.,Böhm­(ferenczvárosi regens­­chor) és több más egyleti tagok, kik egyszersmind majd mindnyájan városi képviselők Geudescher pártját fogták, Nasztl Mór, Jécsy Károly stb. szintén városi képviselők és egyleti tagok ellenben, Gende­scher eljárását helytelennek jelenték ki, felszólalá­suk azonban eredménytelen volt. Most megint köz­gyűlést hivtak össze, melyben a képek visszanyerése iránti polgári per megindítása felett fognak tanács­kozni. Színház és művészet. (Rossi Ernő) »Coriolánja«, melyet teg­nap játszott, nem szaporította e nagy művész babér­jait. A közönség egy része hidegen, más része in­­dignálódva távozott a színházból. — Kell, hogy a kritika is leplezetlenül kimondja az igazat. A pén­teki előadás alkalmával egy általános »sauve qui peuit«-től csak Rossi művészete tartotta vissza a kö­zönséget. Rossi művészete olyan, hogy még akk­or vonzó, még akkor is érdeket kelt a játék hatalmá­val, mikor a szerepet lényegéből teljesen kiforgatja. Rossiban nem láttuk Coriolant, merít a gőgnek, mely e különben dicső és nagy embert hazaárulásra készüt s a bukás örvényébe sodorja, egy árva izét sem láttuk benne.Nem a gőgös római patrícius volt, ki hideg és imponáló dölyffel szidalmazza a forum csőcse­lékét, ki még fájdalmában is megőrzi a csatában edzett férfiasság erélyét, szilárdságát, hanem egy sentimen­­tális gladiátor, egy hatást vadászó utczasarki szónok, ki teljes hévvel és színészi mozdulatokkal agáit a tömeg előtt, inkább tapsait, mint gyűlöletét keresve. Mi képezi Coriolán tragicumát? A gőg. Ez az a folt e tiszta erényen, mely miatt bukik. Ha a színészben e gőg nincs meg, Coriolán tette és tragicuma indo­kolatlanná vált. Mert e­lőg nélkül mi készti Corio­lánt arra, hogy sérelmét hazája földulásával torolja meg ? Hiszen a Rossi Coriolánjáról föl sem mertük volna tenni, hogy Aufidiush­oz menjen s Róma el­pusztítására szövetkezzék vele. Inkább hittük azt, hogy elbujdosik a hegyek közé , keserű szemre­hányásokat tesz a fáknak és köveknek szám­űzetése miatt.­­ Hogy egy-két nagy momentum mindezek daczára is volt, ez igen természetes. A­hol egy érzelmi kitörésre alkalma akadt, kivül az ábrázolt jellem keretén , ott megint megmutatta, hogy a hang és az arczjáték egész művészete hatal­mában áll. Erre nézve csak Aufidiussal való talál­kozását említjük, mely némileg kárpótolt az utolsó jelenetért, hol a hangulat ünnepélyes komolyságát könnyek és convulsiók toldalékaival rontotta el. Az eddigi shakespearei­ előadások eléggé meggyőztek arra nézve, hogy az olasz művészek nem igen tiszte­lik Shakespeare integritását, de csak Coriolanus adott fogalmat arról, mennyire lehet menni a törlések és betoldások vakmerőségében. S­hakespearet ezúttal nem megtizedelték, hanem négyfelé vágták. — Legalább a fele nem a Shakespeareé annak a Co­­riolánnak, amit pénteken láttunk. A »tradotta és ri­­dotta« rettenetes értelme csak most lett világos előt­tünk. Tájékozásul csak annyit, hogy Virginia ebben a Coriolánban h­ő­s n­ő, ki dühösen rátámad a népre, szónokol Coriolán helyett s Volumniát egé­szen háttérbe szorítja. Az is nevezetes ujítás, hogy a volszkusok Coriolánt Volumnia és Virginia előtt ölik meg, mindjárt a híres kibékülési jelenet után. Ha Rossi mint Coriolán, ennyire alatta maradt szere­pének — a többiről ne is szóljunk. (T ü r s c­h m­a­n­n) tegnapi estélyére kevesen jelentek meg a »Hungáriában«. Nagy hir nem előzte meg, előleges reklámokat nem csinált, ez az oka, hogy a terem először üres maradt. Ha hire megy, hogy Türschmann úr mily specialitás a maga nemé­ben s mennyi műélvet képes szerezni­ valószínűleg nagyobb hallgatósága lesz. Türschmann úr tegnap Mackbethet mondta el. Ő nem olvas, hanem szaval. Kiáll az olvasó asztal elé, röviden bevezeti a darabot, jellemzi a tárgyat s azután egy maga ját­szik valamenyi személy helyett. Játszik valóban, mert hangját oly gazdagon modulálja, hogy jellemze­­tesen szól a különböző alakok nevében s a lélektani képeket úgy kirajzolja, hogy bizonyos fokú illusiót kelt Eleinte curiózumnak tetszik az egész, de minél jobban belemerül a darab folyamába, annál nagyobb érdekkel kisérjük s végre csaknem a színpadi ábrá­zolás hatását teszi ránk. Türschmann körülbelül negyven éves ember, komoly, intelligens arcz, s meg­nyerő alak. Gyönge látása (nem egészen vak, mint több lap írta) lehetetlenné teszi, hogy színpadon ér­tékesítse tehetségét s azért folyamodott az előadó művészet­e különös módjához. Holnap Antigonét fogja szavalni. (Az Erkel-j­u­b­il­eumnak) érde­kes epilógja volt a múlt pénteken este a »Hungária« alsó termében. A nemz.­színház zenekara különböző körülményeknél fogva nem jelenhetett meg a múlt szerdai díszlakomán, tehát egy külön esti lakomát adott az ősz vezér tiszteletére, melyen a zenekar ösz­­szes tagjain kivül még számosan vettek részt a mű­vészek és írók köréből. A fesztelen lakoma 10 óra­kor kezdődött. — Erkel t, ki Richterrel lépett a te­rembe, a társaság háromszoros éljennel fogadta. Örömmel tapasztaltuk, hogy a lakomán, daczára a zenekarban praedomináló idegen elem túlsúlyának, a magyar szó és szellem tartotta magát felszínen mindvégig. Először Spiller Adolf köszöntötte fel az ünnepeltet magyar nyelven, utána Wöhler Gothárd, Szabó, Richter s mások éltették az ősz maestrót. Áb­rányi Kornél Erkel érdemeit hatásos szavakban tüntette föl s úgy éltette a zeneköltőt, mint a jelen és jövő nemzedék irányadóját. Végül maga Erkel Ferencz emelt szót, s meghatottan éltette a zenekar tagjait. A tábornagyhoz hasonlította magát, ki egy nyert csata után igy kiáltott föl az őt dicsérő feje­delem előtt. »Igenis Felség, én nyertem meg a csa­tát, meg az a 40,000 vitéz katona, kik támogattak.« A kedélyes társaság jóval éjfél után osztott szét. (Liszt hangversenye.) Szerdán, márczius hó 4-én, esti 8 órakor, avigarda nagy ter­mében hangverseny, melynek jövedelme a belügyminisztérium utján az Ínségtől sújtottak javá­ra fordittatik. Műsorozat: 1. Ábránd, Beetho­ven „Athén romjai fölött» Liszt, (második zongora­: Mihalovich Ödön.) 3. Dalok, énekli Wheelwright Annie k. a., a) »Libestied« Mihalovich. b) „La delce parola« Sgambati. c) »Aufenthalt« Schubert. 3. A »Magyar Divertissement« czimű műből Schubert, a) Allegreto. b) Induló. 4. Dalok, énekli Wheelwright Annie k. a., a) »Es blinkt der Thau« Rubinstein. b) »Die stille Wasserrose« Liszt. c) »Er ist gekommen.« Franz. 5. Reminescenze dall­a »Sonambula« Liszt. A zenedarabokat előadja Liszt Ferencz. — Zongora Bösendorfertől. — Hely-árak : Körszék 5 frt. Számo­­zotthely 3 és 2 frt. Bemenet 1 frt. — Jegyek kapha­tók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. sz. alatt, s a hangverseny napján este a pénztárnál. (A kegyes rendi tanuló ifjú­ság) hangversenyén, mely a reboutban tegnap tarta­tott meg, se tapsban, se lelkesedésben nem volt hiány. A rövid műsor ugyan még rövidebbé lett az által, hogy N. Benza Ida asszony éneke elmaradt s Sipos Antal sem játszotta Mendelssohn sonátáját, de annál nagyobb kitüntetés jutott ezután Blahánénak, ki két ízben énekelt népdalokat Sipos zongorakisé­­rete mellett. Szűk Lipót Vieuxtemps »reverie«-jét játszotta gordonkán. Uj jelenség volt ezúttal T­o­­­d­y Jolán k. a. (érdemes tudósunk leánya) ki Döh­­ler nocturnéjét s Heller átiratát Schubert »Forelle«-je fölött feltűnő szabatos technikával adta elő. K­as­say­n­é Vörösmartytól szavalt egy költeményt. A magyar földrajzi társulat felolvasó ülése febr. 26. Kedvesen lephetett meg mindenkit azon érdek­lődés, melyet a főváros hölgyei ez egylet és gyűlései iránt tanúsítanak, minek élő bizonysága volt a nők absolut majoritása a férfihallgatóság felett. Úgy a társulatunk, mint a nőknek előnyére válik, ha a nők pártolása elősegíti a tudomány egyik vonzó ágának terjedését. Társulatokba nőket csak nők által lehet hóditani s ha egyszer megkedvelték a gyűlésekre já­rást, szorgalmasabbak a férfiaknál. Ez ülés első tárgya volt M 01­­­10 r A. P. ismer­tetése Alsó-Californiáról, melyet dr. Chel­ven Floris olvasott fel.Molitor 2 évig tartózkodott Californiában. Ez idő alatt használta az alkalmat e sajátságos tar­tomány érdekességeinek kiismerésére. Maga ez is­mertetés különben a közvetlen szemlélés azon bajá­ban szenved, hogy a legkevésbé sem válogat, min­dent felszed, mindent elmond. Jobb lett volna, ha megmaradt volna a különlegességek elősorolásá­­nál, melyeket California felmutat. A rajz első felét bátran el lehetett volna hagyni. Nem arra kiváncsi az ember, hogy mi van meg ott is, hanem arra, hogy mi van ott, mi egyebütt nincs. A körülbelül 600 angol mérföld hosszú s 60— 70 m. széles földsziget levegője a déli szelek által jótékonyan van mérsékelve. Az évet egy száraz és nedves szakra lehet osztani, mely utóbbi roppant zi­vatarral (ottani nevén: tempera) köszönt be. Az ég­hajlat felettébb egészséges; a betegségeket inkább a lakosság mértékletlensége s kicsapongása, mint a föld vagy jég okozza. A hegységek geológiai anyagja nagyobbrészt gránit és gnoist. A déli hegységek legmagasabb csú­csai nem emelkednek 4000 lábon felül. Erdőség he­lyett apró mimosa és cactus-bokrok borítják. A vad növényzet egy része — mint a mi paprikánknál erő­sebb borscserje, továbbá a rhicinuspa vadpamut stb. — kereskedésbe megy. A pitahana nevű cactus jód­tartalmúért igen keresett gyógynövény. Narancs, czitrom, gránátalma, füge, szőlő, barac­k mind meg­teremnek, de miveltetés hiányában félvadon. A ten­geri például egyik fő tápláléka a lakosságnak, meg­tenni e föld is, mégis többnyire más országból szállít­ják ; kedvencz termesztményök a görögdinnye. Szarvas, őz ritkán, sakál, róka sűrűbben for­dulnak elő. A sorillótól különösen orrukat féltik az emberek. A keselyek, papagályok, fáczánok bizonyos fajai nagy számmal találhatók. Halakban és osztri­gákban szinte nagy bőség van. Gyöngyhalászatuk igen híres. 1851-ben 50000 drachmára becsülték a kereskedésbe adott gyöngyöt. Egy matavena nevű rövid lábú pókfajt mérgesnek tartanak. Van egy Ave-Mária nevű bogaruk is, mely hasonlít egy zöld fűszálhoz s nevét földre hajló hátulsó lábaitól nyerte. Californiát ugyanolyan vegyes fajta nép lakja mint Mexikót: a fehértől a sötét barnáig minden ár­nyalat. A nép kapzsi, pénzsovár, de dolgozni nem szeret. Nyereségvágya daczára azonban könnyen költ s kedveli a meskált, valami pálinkaféle italt. A nők fényűzésre hajlók, vízhordás, főzés és mosás csak a legszegényebb osztály dolga, bár azért a segnorák nincsenek rész lábon nő cselédeikkel. Az erkölcsiség értéke nagyon alacsony fokon áll. Nyájasság, udva­riasság nem hiányzik beszédekben, az idegenek iránt valódi szívesség minél kevesebb van. Babonás szer­tartásaik vannak, de bigottaknak nem mondhatók, inkább közönyösök minden vallásos dolog iránt. Is­kolák, valamint templomok ritka helyen vannak. A jelenlegi kormányzó minden idevágó törekvései sike­retlenek voltak. Feltűnő, hogy a hús kivételével min­den élelmi­szer drága. Lisztmalom egy sincs az egész félszigeten. Hosszasan foglalkozik ismertető a fővárosnak La Paz-nak leírásával. Majd a triumfoi ezüstbányákat s az ottani bá­­nyamivelést írja le. E gazdag telepről minden hat hétben egyre más a 30—40000 dollár értékű ezüstöt szállítanak San­ Franciscoba. Mert kevesebb nyere­ménynyel biztattak, egészen el vannak hanyagolva­, a rancitoi és cacacillói telepek. Óhajtandó különösen e félsziget lakosságára nézve, hogy az Egyesült­ Államokhoz csatoltassék, ami meg is történhetnék minden erőszak nélkül­, •mi­után a mexikóiak temérdekkel adósak is.­ Egyesü­lt Statusoknak s a­d­ósságai­k­a­t­ egy­é­b­ként úgy sem tör­leszthetik. A második felolvasást Hunfalvy János tartá »Az aldunai szorgosról.« Ez tulajdonképen is is­­mertetése Kanitz egy újabb művének, mely hozzá egyenesen a társulat előtti bemutatás végett kül­detett. Kanitz azon hitben van, hogy Traján császár óta az aldunai szoros járhatóvá tételére semmi na­­gyobb mérvű lépés nem történt. Tisztelet a nagy gróf Széchenyi emlékének, ki a birodalom és Európa fi­gyelmét ismét rávonta ez ügyre, de ily vállalat vég­rehajtására országok szövetkezése kívántatik, épen mint a suezi csatorna s a mont-cenisi alagút stb.óriási művek elkészítésére. Az egész szoros, mely a Dunát még ma is ez év jó részében járhatlanná s általában mindenkor ve­szélyessé teszi, 16 mf. hosszú, rakva szín­ekkel, örvé­nyekkel. A közlekedés rendesen azon időszakban szakad meg, mikor a magyar- és oláhországi lako­soknak leginkább volna mit szállítaiuk. A Duna­­gőzhaajózási társulat kénytelen a szoroson alul is tar­tani hajókat, melyekre ilyenkor a parton fuvarozás által roppant költséggel szállítják a terhet. Ha az orsovai mérete 0­ pontján felül T-nál nem magasabb a víz, akkor a hajózás életveszéllyel jár. Magas víz állásánál is az 1834-ben tett első kísérlet után csak 1846-ban sikerült először az átmenetei. Most 27 gő­zös s 220 uszályhajó közlekedik 59800 tonna súly­­tartalommal. — E szoros az egyedüli akadály, mely miatt a mellékfolyóival 14821 □ mfdet befogó Duna nem teljesítheti világkereskedelmi rendeltetését. A szoros legnagyobb medenezéje 500° szélesi legszűkebb részén 258 °-nyire szorul össze a folyó s néhol 1200 ölve, 8 és fél láb a víz esése. Széchenyi derék magyar mérnöke Vás­árhelyi, már foglalkozott a tervvel, hogy egy csatornát kel­lene vágni a szoroson át, melyen rendszeres eséssel vezettetvén a folyó, biztos lenne a hajózás.­­­­ Azóta a tervet megint felvetették s az egész költséget 4 mil­lió forintra becsülték előre. A bécsi kormány maga csinált nemzetközi kérdést is a Vaskapu szabályozásá­ból. Ezért nem haladhat az ügy. A porta közönyös vagy épen ellenséges állást foglal a szabályozási tervvel szemben ; ügynökei hol a Viddint érhető víz­­átadással, hol más kifogással állnak elő a csatorna­terv ellen, így vagyunk ma is ott, hol ezelőtt 18 századdal voltunk. Kanitz a német és osztrák uralkodók egyet­í­­tésétől vár ez ügyben döntő lépést. A közönség körében„­ Nyilatkozat. Több helyről történt interpellate folytán az 1873. miniszteri rendeletek hiva­talos kiadása meg nem jelenése ügyében kénytelen vagyok újból köztudomásra hozni, hogy ép úgy, mint a már megjelent 1873. t­ö­r­­vények elkésése nem nekem róható fel hibául, úgyszintén az 1873. évi miniszteri rendeletek eddig történt meg nem jelenése egyedül azáltal okoztatott, hogy a törvények és rend­eletek mind­kétrendbeli szerkesztője beteg l­é­v­é­n, az egyes íveknek imprimaturá­­ját késleltették; de sőt a mi több, a kéziratnak egy része még mai napig hozzám nem érkezett és így, míg egyrészt a nagyérdemű közönség kivánatainak eleget nem tehetek, másrészt (ezen amúgy is nagy veszteséggel járó vállalat) a minisztérium ezen elké­­sése által roppant kárt okozott. W­odianer F., nyomdatulajdonos és a törvé­nyek és rendeletek kiadója. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjta­lanul közöltélnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk.

Next