Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-01 / 50. szám

adni a kormánynak, ne petitionáljon, írja hírlapba, foglalja könyvbe vagy mondja el valamely városi vagy vármegyei bizottság kebelében. Az alkotmányos és felelős miniszteri kormányzásnak épen alapföltétele, legfőbb megkülönböztető charactelvonása a nem alkotmányosétól az, hogy ahol nincs felelősség alatt a kormány, a nép igyekszik akaratát, nézeteit, a haza javára célzó szándékait életrevaló eszmékben, indítványokban, tervekben, törvényjavaslatokban a kormányra mintegy ráerőszakolni, mert tudja, hogy egyéb befolyása úgy sincs, ellenben ahol a kormány a népből van kivéve, ott a nagy eszméket, szükséges törvényeket és a haza javára célzó intézményeket tervezni, képviselet elé terjeszteni, a miniszterek kötelessége. E nélkül nincs szabályos folyamt alkotmányos élet,nem gondolható, nem valósítható a miniszteri felelősség. Ausztria. A reichsrath képviselőháza pénteken Ryger és társainak törvényjavaslatát egy birodalmi jelzálogbank felállítása iránt elvetette a nélkül, hogy csak bizottsági előzetes tárgyalásra utasította volna. Az indítványozó két óráig tartó beszédben fejtegette tervét, mialatt a ház egészen kiürült. Beszédének végeztével csak egy-két rövid felszólalás után, amely azt constatálta, hogy a tervezett intézet nagyobb kárt okozna a földhitelnek, mint hasznot, elvettetett az indítvány. Másik fontos tárgyát a tegnapi ülésnek a gyapjú-iparosok azon kérvénye képezte, mely a gyapjú-czikkek vámkezelése ellen panaszt emel. A gyapjú árak megvámolását az osztrák iparosok sérelmesnek tartják és nagy agitatiót keltettek a »minta-typek« alkalmazása ellen. A »gyapjú-iparosok bizottsága a birodalmi tanácshoz benyújtott kérvényében kijelenti, hogy ily minták alkalmazása nem alapul sem törvényen, sem egyezményen, és hogy ezen administratív után megszabott eljárás annál inkább megszüntethető, minthogy az csak átmeneti s egyoldalú intézkedés. A pénzügyminiszter kimutatá a vita folyamán, hogy a követett eljárást már approbálta egy ízben a reichsrath és hogy a brünni kereskedelmi kamra maga küldte be ezen rendelet folytán a minta typeket, amelyek a hivatalos eljárásnál alkalmaztatnak. A kérvényezőknek egy másik sérelme az 1873. sept. li-iki miniszteri rendelet ellen fordul, amely a szerződéses államokból csekély behozott selyemtartalmú szettáruk vámkezelését szabályozza. A pügyminiszter kijelente, hogy ezen rendelet a Magyarországgal kötött vámegyezmény nyomása alatt bocsáttatott ki, minthogy a magyar kormány nem akart reáállani az osztrák minisztérium által óhajtott és a Lajthán túli iparnak kedvező magyarázatra. Azonban a két kormány közt barátságos egyezség jött már létre, amelynek folytán az illető rendelet vissza fog vonatni. Beszéde végén a miniszter megígéri, hogy a vám- és egyedárusági szabályzatok revisió alá fognak vétetni. Herbst élesen gáncsolja a készséget, melylyel az osztrák kormány a magyar kabinet minden kívánságának engedni szokott, és Giskra is, Brünn városának képviselője, feltűnő hévvel megtámadta a kormányt, nevezetesen a kereskedelmi minisztert, aki végül szintén a vitában részt vett és izgatottan visszautasította az ellene emelt vádakat. Különfélék. Budapest, február 28. (Ő Felsége) Szent-Pétervárott időzése alkalmával az ottani szegényeknek kétezer rubelt, az ottani német jótékony-egylet czéljaira pedig 500 rubelt adományozott. (Az orosz czár ajándéka.) Andrássy Gyula gr., ki a legnagyobb orosz rendjelt, az András-rendet bírja, szt.-pétervári időzése alatt Sándor czártól egy gyémántokkal kirakott dohánytartót kapott ajándékba, mely a czár arczképével van díszítve. (Gróf Bethlen Ödön jelentése.) Fiuméből Írják nékünk: Gróf Bethlen Ödön, ki két évvel ezelőtt a trieszti kereskedelmi kamara megbízása folytán és annak költségein Keletindiába utazott, hogy az ottani kereskedelmi viszonyokat tanulmányozza — visszaérkezvén Jezen útjából, tapasztalatait egy terjedelmesebb jelentésben nyújta be az érintett kereskedelmi kamarának, amely azt legközelebb olasz nyelven ki fogja adni.A trieszti kereskedelmi világ, mint halljuk, a legnagyobb feszültséggel várja e munka megjelenését, melyről a trieszti olasz és német lapok már most is a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg. Gróf Bethlen Ödön tulajdonképeni jelentését, mint ezt a trieszti lapokban olvassuk, mind azon országok és tartományok történelmi, földrajzi és ethnográfiai vázlata előzi meg, melyeket a fennérintett idő alatt bejárt; követi pedig ezt egy általános pénzügyi és kereskedelmi exposé; majd áttérés pedig igen terjedelmesen az általa látogatott országok terményeire, azok értékére, használatára és igen ügyesen összeállított statistikai táblákban mutatja be azon országok, különösen pedig Rangoon, Mulmein, Akjab és Bassain kikötővárosok külkereskedelmét, hajóforgalmát, a forgalmi eszközök nemeit, a hitelintézetek működését, a különféle gyártmányokat, sőt, egyszóval mindazt, mi azon vidékek kereskedelmére, iparára és forgalmi viszonyaira vonatkozik, úgy hogy benne az olvasó nemcsak Birmania teljes képét veendi, de mivel minden legcsekélyebb alkalomnál az európai és különösen az osztrák-magyar kereskedelemre is tekintettel van, egyszersmind megjelölve találja azon utat, melyen a szóban forgó országokkal leginkább léphetünk kereskedelmi összeköttetésekbe. Gr. Bethlen Ödön ezen utazásának becsét még az által is igyekezett fokozni, hogy egy egész halmaz fa-, tea-, selyem- és pamutszövet , posztó-, bőr-, vas-, mézga-, só-, ásvány stb. mustrát hozott magával, melyek közt az ind. selyemszövetek különös szinpompájuk és rajzaik által tűnnek ki. Nevezetes, hogy a csehországi üvegfülbevalók, mint angol gyártmány kerülnek ott piaczra, és igen keresettek. Gróf Bethlen Ödön, ki ez időszerint alig lépte át a 22-dik évkort és a kereskedelmi tengerészeti hadnagyi vizsgát a fiumei tengerészeti hatóságnál még útra kelte előtt igen szép sikerrel tette le, már ezen első fellépte által bizonyára a legszebb reményekre jogosit fel és szivünkből örülünk, hogy az ifjú gróf nem rettenvén vissza sem feladatának nagyságától, sem az út fáradalmaitól, ő is hozzájárult a magyar név tiszteletének öregbítéséhez, úgy halljuk, hogy az itteni tengerészeti hatóság gróf Bethlen ezen közérdekű munkájának magyar nyelven leendő megjelenéséről gondoskodni kíván, mi főleg fejlődő tengerészeti forgalmunk érdekében igen kívánatos volna. (Egy mérges röpirat.) »Visszapillantás hét évi önkormányza- tankra« — ily czimű röpirat küldetett ma hoz- szánk. A röpirt olyannyira névtelenül jelent meg, hogy még a nyomda sincs megnevezve, ahol nyomatták. A névtelen szerző összeteremtette ki az egész világot , kormányt, sajtót, országgyűlést. Neki mind »Schwindler« , Kerkapoly, Hoffmann Pál, Horváth Boldizsár, stb. Különösen azért haragszik, hogy »elprédálták« a naszódi erdőket, s hogy nincs bátorságuk »fölemelni« a censust. A mérges zsörtölődésnek ránk, a sajtóra vonatkozó részét oly érdekesnek tartjuk, hogy azt lenyomatjuk szószerint — olvasóink mulattatására. Ez a dühösködés ennyiből áll la : »Halljuk a hatalmas napisajtót harsogtatni a közvélemény trombitáját, döntő pártok irányát és nézeteit, és várjon nem tudomására juthat azonnal, ki arról meggyőződni óhajt, hogy hátuk mögött egy pár keresztelt, vagy kereszteletlen skribler áll csupán, és politikai zűrzavarunkban, nem hogy nekik volna, de pártnak nevezhető csapat még a kormány háta mögött sem fölfedezhető. S ez igy megy egészen le a kortesség legalsó fokának mesterségét űző pugrisig, ki bordára állva szónokolja el rácz, vagy oláh kedvelt testvéreinek, hogy őket egyenként és összesen mennyire szivébe zárja, viseli stb. Itt mindenki hazud, itt mindenki szédeleg, kivétel fehér hollókép, ha található , — úgy, hogy egy higgadt szemlélő előtt, jelen társadalmunk bátran egy modern bohócrestélynek tűnhetnek fel, és tényei, mint színházi képtelenségek, hiánytalanul szerepelhetnének. Ha az egész játék volna csak, s nem volna ép oly végtelen komoly tárgy, melynek eldöntésétől milliók jólléte és egy nemzet jövője függ.« (Oh ! Oh !) »(Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség«) czimü röpiratot, melyből tegnap mutatványt idéztünk, mint halljuk, Grünwald alispán irta. (Magyar tudományos aknáéma.) Az Időnyelv- és széptudományi) osztály mart. 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők : I. Barta Antal I. t. »Az összehasonlító árja nyelvészet művelése hazánkban.« II. Bálint Gábor jelentése utazásáról. III. Folyó ügyek. Gyulai Pál osztálytitkár. (A Magyar Tudományos Akadémia) tez. tagjait emlékeztetem az Ügyrend 33. c) pontjára, mely szerint a tag-ajánló levelek beküldésének határideje márczius 31., s azontúl el nem fogadtatnak. Arany János főtitkár. (Orvosrendőri hiba.) A »Gyógyászat« cz. orvosi szaklap a következő esetet beszéli: F. évi február hó 6-án egy szabályszerüleg január 15-ről kiállitott s T . . . . megye alispánja R . . . . L.........által aláirt hullaszállitási levél mutattatott be a fővárosi t. főorvosi hivatalban a szokott láttáulozás és a hulla eltemethetése végett. E hullaszállitási levél mellett bizonyos, 1873. évi augusztus 26- án Német Sztamarán elhalt, s ugyanakkor ott eltemettetett Netter A. pesti kereskedőnek hullája szállíttatott át a pesti izr. temetőbe. Bár ha már maga az exhumatió, mely a halál után alig hat hónapra történt, szabályellenes, mégis, mert a hullaszállítási levél formailag kifogástalan volt, a láttamozási s az eltemetést a főorvos meg nem tagadhatta. Azonban tekintettel a tavalyi cholerajárványra, Netter Albert halotti levelét a 1. főorvos megszerezte, meggyőződött, hogy e halottlevél tanúsága szerint Netter Albert 1873. évi augusztus 26-án reggel *29 órakor a járványos cholerában halt meg. Miután a ragályos betegségekben elhalt egyének hulláira az átszállitási díj nem adható ki, a t. főorvos ,köv. jelentést terjesztett a főv. tanácshoz. Hogy jövendőre nézve az ilyenek egyáltalában elkerültethessenek; hogy a főváros területére az orvosrendőri szabályrendeletek figyelmen kívül hagyása folytán a ragályok át ne plántáltathassanak; hogy végre ez irányban a nm. m. k. minisztérium a szükséges intézkedéseket megtehesse ; kérem a tekintetes tanácsot, méltóztassék ezen jelentésem alapján a nm. m. k. belügyminisztériumhoz a dolog érdemének megfelelő előterjesztést tenni. Dr. Patrubány tiszti főorvos:« (Az uralgó pénzszükség) illustrálására fölemlíti a »L. C.», hogy a pesti zálogkölcsönző intézetnél jelenleg egy 50000 frtra becsült brilliáns fej ék,melyre 30000 frt kölcsön adatott ez intézet javára esedékes lett, mert az illető elzálogosító nem volt képes a meghosszabbítási kamatot megfizetni. (Az országos magy. iparegyesület) kézműipar szakosztálya, kedden, folyó évi mártius hó 3-ik napján, délután 5 órakor az egyesület helyiségeiben (országút 7. szám, első emelet) ülést tart, melynek fontosabb tárgyai: 1) Értekezés a méterrendszer elfogadása következtében szükséges mértékekről és súlyokról. 2) Jelentés a budapesti iparbizottság alakulásáról. 3) Érempályázatok feletti véleményezésre bizottságok választása. 4)Brieffel J. remek czipői. 5) Új találmányok: a) Stephens szabadalmazott sutuja. b) Kötőgép, virágszalagok készítésére. (Az orsz. kisdedvédő egyesü- 1 et) febr.2-én tartotta havi központi ülését,melyből, habár kissé késlekedve is, érdekesnek tartjuk a következőket kiemelni: Az évi nagygyűlésről kiküldött pénztárvizsgáló bizottság küldetésében eljárván, beterjeszti jelentését, mely szerint a pénztárt rendben találta, az új pénztárnokra áthelyezte, egyszersmind több czélszerű indítványt tesz a vagyonkezelésre nézve, melyet a központi bizottság elfogadott. Ezután a négy szakosztály alakíttatott meg. A kormány az egyesületnek folyton növekedő szükségletei arányához mérten, 5000 frt segélyadására kéretik fel. A helybeli pénzintézetek, melyek az egyesületet eddig is támogatták, szintén felszólittatnak. A fővárosban létező hasonczélú intézetek fölhívása az erők egyesítése czéljából szintén elfogadtatott s ennek sikeresitésére egy gr. Teleky Sándorné, Beniczky Ödönné, Kralovánszky Istvánné urhölgyekből álló küldöttség jelöltetett ki, melyhez még gr. Andrássy Aladár, Várady Gábor és Szathmáry Károly csatoltattak. Az ügyleti titkár bemutatja a százházi és óbudai óvodák költségvetését, valamint felemlíti az újpesti, promontori, pest-belvárosi és gyúrói óvodákat, mint olyanokat, melyek az egylet szellemi és anyagi segélyét igénylik ; úgyszintén az egylet szárnyai alatt keletkezett szolnoki gyermekkert meghívóját az ünnepélyes megnyitásra, melyre a hölgyek és urak közül többen le fognak menni. A Fröhrl-féle játékraktár kérdése újból felmerülvén, a nevelési osztály ennek létesítésére újból is sürgettetett. (Gyilkosság.) Lázárföldön, mint a »TV 1« írja, egy német lakos nejét, ki 1600 fitot örökölt, egy bűntársa segélyével meggyilkolta, magát pedig megkötöztette azért, hogy magáról a gyanút elhárítsa. Czinkostársával elfogatott, s most vizsgálóbíró előtt állanak. (Vihar a la manchei csatornán.) A párisi Observatorium részéről a bécsi központi meteorológiai intézethez érkezett távirati jelentések nagy zivatart jeleznek, mely tegnapelőtt éjfél óta, dél felől a la Mancheon Anglia és a Bretagne partjain éjszak felé dühöng. A légmérő gyorsan sülyedt s Valencia és Gretmantle-ben 726 milliméter volt a legnagyobb esés. A legközelebbi posta valószínűleg számos szerencsétlenség hírét fogja hozni, mert azon vidékre nézve a déli szelek a lehető legveszedelmesebbek. (x) (Münz Mór dorottya utczai fehérnemű és divat kereskedésének) kirakatában a sétáló közönségnek ismét van alkalma a bécsi világkiállításon az érdeméremmel kitüntetett ízléses és elegáns tárgyak egész sorát látni. Münz úr régóta a legjobb hírnévnek örvendő fehérnemű és vászonüzlete a főváros egyik legválasztékosabb és legdúsabb ilyen raktára s valóban ritka gyűjteményét képezi a legizlésesebb női és férfi fehérneműeknek, valamint más idevágó divatczikkeknek. A vásárló közönség e dúsan felszerelt szoliditásáról, valamint mérsékelt árairól ismert üzletben a legnagyobb megelégedéssel fedezheti szükségleteit. Helyi hírek. (Báró Edelsheim Gyula y) országos főparancsnok ma a városházhoz jött, hogy a főpolgármesternél s a polgármestereknél látogatást tegyen. Ezek azonban épen nem voltak a városházán és igy csak látogatójegyét hagyta ott. úgy tudjuk, hogy ily figyelmet még egy országos parancsnok sem tanúsított a főváros hatósága iránt. (Perger Ignácz temetése) ma délután ment végbe nagyszámú közönség részvétele mellett. Jelen voltak többi közt a főpolgármester, az összes polgármesterek, a fővárosi bizottság tagjainak nagyobb része, a kereskedelmi és iparkamara képviselői és több nyilvános intézet képviselői, a városi árvaházak növendékei és roppant számú közönség. A halottas kocsit beláthatlan kocsisor kísérte a temetőbe. A szertartást Schwendtner apát végezte fényes segédlettel. (A honvédelmi minisztérium hivatalos helyiségei jelenleg négy épületben vannak szétszórva. A kormány jelenleg a minisztérium számára a vízvezetéki telken a SzentGyörgy tér és a színházutcza sarkán külön épületet szándékozik emeltetni. E czélra meg fog vásároltatni a telek mellett levő ház is. Minthogy ez azonban mind nem elég, a minisztérium megkereste a várost, hogy a szabályozási vonalon túl nyolcz lábnyira engedje meg az építést. Ennek azonban nem fog hely adatni, minthogy e szabályozási vonal megállapítása összefüggésben áll a vár környékének szabályozásával. (R equi e m.) A belügyminiszter értesítette a főpolgármestert, hogy hétfőn a vártemplomban I. Ferencz király halálnapjának évfordulója alkalmából requiem fog tartatni. (A fővárosi rendőrség ügyéhez.) A könyvviteli hivatal összeállított egy kimutatást azon költségekről, a melyeket a főváros 1872-ben a rendőrségre tett, hogy ennek alapján kiszámíttassák azon quota, a melylyel a főváros az állami rendőrség költségeihez járuland. E kimutatás szerint a rendőrség összes költségei, a bevételek leszámítása után, tettek 1872-ben 387,683 frtot. E kimutatás alapján a főváros havi quótája 32,306 ftot tenne. A tanács azon indítványnyal terjesztendő ezt a közgyűlés elé, hogy az bizottságot küldjön ki ez ügyben. (Hetven éves kereskedői jubileum). A Kollarits József és fiai féle Ypsilantihoz czímzett általánosan ismert vászon-kereskedő cég, mely mintegy 71. év óta áll fenn a fővárosban, közelebb nyitja meg a váczi utczában épült diszes új házában üzleti helyiségeit. Az igen csinos két emeletes épületben csakis a cég üzleti helyiségei vannak elhelyezve s márczius 1-én az uj bolthelyiség megnyitása alkalmával megtartja a kereskedőház 70 éves jubileumi ünnepét, amelyet a múltévtől az uj ház befejeztéig elhalasztottak. (Egy orthodox hivatalnok.) A polgármester ma folytatta a kerületi hivatalok fölötti szemléjét, és pedig a 7-ik kerületben. Mindent rendben talált, csupán csak egy baj volt: az t. i., hogy egy Farkas Albert nevű tollnok, ki orthodox zsidó, szombatnapon rendesen cserben hagyja hivatalát, mert neki szombaton nem szabad dolgoznia. (A főváros tisztújításához. ) A tanács a főmérnöki hivatalhoz kinevezte: Halászy Sándort fölmérési osztálymérnökké; Heuffel Adolfot közlekedési és szépítési osztálymérnökké; Máltás Hugót építési és építésrendőri mérnökké; Lukács Ignácz, Horváth Farkas, Haris Döme Hofbauer János és Martin Ottót I rendű mérnökökké; Kardszay László, Devecsics Ferencz és Schubert Ignáczot másodrendű mérnökökké. (A kávéházakból) egy idő óta gyakran tűnnek el mindenféle felöltők, téli kabátok stb. A rendőrségnek a napokban sikerült valami Brand Károly nevű, állítólag Strassburgból való gyanús egyént elfogni, ki be is vallotta, hogy ily módon két kabátot elidegenített. Többet azonban nem akar bevallani. (A középítési bizottság mai ülésében a főmérnöki hivatal előterjesztette, hogy a jelen évben kövezésekre 700,000 db trachyt kő fog szükségeltetni. A bizottság tudomásul vette ez előterjesztést és annak alapján pályázatot javasol kiírni. (A légszesz árának leszállítása.) Múlt évben a kőszén mázsája 10 V*krral olcsóbbá válván, a légszesztársulat kötelessége lett volna a légszesz ezer-ezer köblábát 17 ’/akrral olcsóbban adni. Ezt azonban eddig nem tette, miért is a középítési bizottság külön bizottságot vél kiküldendőnek, mely ez ügyben vizsgálatot eszközölvén, jelentést terjeszszen elő. (A fővámház környékének szabályozása) A középítési bizottság elfogadta a mérnöki hivatal terveit a fővámhivatal környékének nivellírozására vonatkozólag. E terv szerint e téren hat candelaber fog felállíttatni, a régi sóhivatal lebontatik, a tér pedig 5 lábnyira feltöltetik. (Furcsa perbe keveredett a ferenczvárosi betegsegélyző egylet. Ennek helyisége eddig Gendescher városi képviselőnek a »7 korsó «-hoz czímzett korcsmájában volt. Az egylet alakulása után a tagok nagy fényképekben levetették magukat (az egylet költségére) és a képeket szép rámákban az egylet helyiségeiben felakasztották. Körülbelül egy év előtt az egyleti tagok elhatározták, hogy más helyiségbe költöznek át, és a többi ingóságokkal együtt a képeket is el akarták vinni. Gendescher azonban ezt megakadályozta, azt állítván, hogy a képek nem a helyiségnek az egyletei, hanem ajándékba adattak. A múlt közgyűlésen Kis Gy.,Böhm(ferenczvárosi regenschor) és több más egyleti tagok, kik egyszersmind majd mindnyájan városi képviselők Geudescher pártját fogták, Nasztl Mór, Jécsy Károly stb. szintén városi képviselők és egyleti tagok ellenben, Gendescher eljárását helytelennek jelenték ki, felszólalásuk azonban eredménytelen volt. Most megint közgyűlést hivtak össze, melyben a képek visszanyerése iránti polgári per megindítása felett fognak tanácskozni. Színház és művészet. (Rossi Ernő) »Coriolánja«, melyet tegnap játszott, nem szaporította e nagy művész babérjait. A közönség egy része hidegen, más része indignálódva távozott a színházból. — Kell, hogy a kritika is leplezetlenül kimondja az igazat. A pénteki előadás alkalmával egy általános »sauve qui peuit«-től csak Rossi művészete tartotta vissza a közönséget. Rossi művészete olyan, hogy még akkor vonzó, még akkor is érdeket kelt a játék hatalmával, mikor a szerepet lényegéből teljesen kiforgatja. Rossiban nem láttuk Coriolant, merít a gőgnek, mely e különben dicső és nagy embert hazaárulásra készüt s a bukás örvényébe sodorja, egy árva izét sem láttuk benne.Nem a gőgös római patrícius volt, ki hideg és imponáló dölyffel szidalmazza a forum csőcselékét, ki még fájdalmában is megőrzi a csatában edzett férfiasság erélyét, szilárdságát, hanem egy sentimentális gladiátor, egy hatást vadászó utczasarki szónok, ki teljes hévvel és színészi mozdulatokkal agáit a tömeg előtt, inkább tapsait, mint gyűlöletét keresve. Mi képezi Coriolán tragicumát? A gőg. Ez az a folt e tiszta erényen, mely miatt bukik. Ha a színészben e gőg nincs meg, Coriolán tette és tragicuma indokolatlanná vált. Mert előg nélkül mi készti Coriolánt arra, hogy sérelmét hazája földulásával torolja meg ? Hiszen a Rossi Coriolánjáról föl sem mertük volna tenni, hogy Aufidiushoz menjen s Róma elpusztítására szövetkezzék vele. Inkább hittük azt, hogy elbujdosik a hegyek közé , keserű szemrehányásokat tesz a fáknak és köveknek száműzetése miatt. Hogy egy-két nagy momentum mindezek daczára is volt, ez igen természetes. Ahol egy érzelmi kitörésre alkalma akadt, kivül az ábrázolt jellem keretén , ott megint megmutatta, hogy a hang és az arczjáték egész művészete hatalmában áll. Erre nézve csak Aufidiussal való találkozását említjük, mely némileg kárpótolt az utolsó jelenetért, hol a hangulat ünnepélyes komolyságát könnyek és convulsiók toldalékaival rontotta el. Az eddigi shakespearei előadások eléggé meggyőztek arra nézve, hogy az olasz művészek nem igen tisztelik Shakespeare integritását, de csak Coriolanus adott fogalmat arról, mennyire lehet menni a törlések és betoldások vakmerőségében. Shakespearet ezúttal nem megtizedelték, hanem négyfelé vágták. — Legalább a fele nem a Shakespeareé annak a Coriolánnak, amit pénteken láttunk. A »tradotta és ridotta« rettenetes értelme csak most lett világos előttünk. Tájékozásul csak annyit, hogy Virginia ebben a Coriolánban hős nő, ki dühösen rátámad a népre, szónokol Coriolán helyett s Volumniát egészen háttérbe szorítja. Az is nevezetes ujítás, hogy a volszkusok Coriolánt Volumnia és Virginia előtt ölik meg, mindjárt a híres kibékülési jelenet után. Ha Rossi mint Coriolán, ennyire alatta maradt szerepének — a többiről ne is szóljunk. (T ü r s ch mann) tegnapi estélyére kevesen jelentek meg a »Hungáriában«. Nagy hir nem előzte meg, előleges reklámokat nem csinált, ez az oka, hogy a terem először üres maradt. Ha hire megy, hogy Türschmann úr mily specialitás a maga nemében s mennyi műélvet képes szerezni valószínűleg nagyobb hallgatósága lesz. Türschmann úr tegnap Mackbethet mondta el. Ő nem olvas, hanem szaval. Kiáll az olvasó asztal elé, röviden bevezeti a darabot, jellemzi a tárgyat s azután egy maga játszik valamenyi személy helyett. Játszik valóban, mert hangját oly gazdagon modulálja, hogy jellemzetesen szól a különböző alakok nevében s a lélektani képeket úgy kirajzolja, hogy bizonyos fokú illusiót kelt Eleinte curiózumnak tetszik az egész, de minél jobban belemerül a darab folyamába, annál nagyobb érdekkel kisérjük s végre csaknem a színpadi ábrázolás hatását teszi ránk. Türschmann körülbelül negyven éves ember, komoly, intelligens arcz, s megnyerő alak. Gyönge látása (nem egészen vak, mint több lap írta) lehetetlenné teszi, hogy színpadon értékesítse tehetségét s azért folyamodott az előadó művészete különös módjához. Holnap Antigonét fogja szavalni. (Az Erkel-jubileumnak) érdekes epilógja volt a múlt pénteken este a »Hungária« alsó termében. A nemz.színház zenekara különböző körülményeknél fogva nem jelenhetett meg a múlt szerdai díszlakomán, tehát egy külön esti lakomát adott az ősz vezér tiszteletére, melyen a zenekar öszszes tagjain kivül még számosan vettek részt a művészek és írók köréből. A fesztelen lakoma 10 órakor kezdődött. — Erkel t, ki Richterrel lépett a terembe, a társaság háromszoros éljennel fogadta. Örömmel tapasztaltuk, hogy a lakomán, daczára a zenekarban praedomináló idegen elem túlsúlyának, a magyar szó és szellem tartotta magát felszínen mindvégig. Először Spiller Adolf köszöntötte fel az ünnepeltet magyar nyelven, utána Wöhler Gothárd, Szabó, Richter s mások éltették az ősz maestrót. Ábrányi Kornél Erkel érdemeit hatásos szavakban tüntette föl s úgy éltette a zeneköltőt, mint a jelen és jövő nemzedék irányadóját. Végül maga Erkel Ferencz emelt szót, s meghatottan éltette a zenekar tagjait. A tábornagyhoz hasonlította magát, ki egy nyert csata után igy kiáltott föl az őt dicsérő fejedelem előtt. »Igenis Felség, én nyertem meg a csatát, meg az a 40,000 vitéz katona, kik támogattak.« A kedélyes társaság jóval éjfél után osztott szét. (Liszt hangversenye.) Szerdán, márczius hó 4-én, esti 8 órakor, avigarda nagy termében hangverseny, melynek jövedelme a belügyminisztérium utján az Ínségtől sújtottak javára fordittatik. Műsorozat: 1. Ábránd, Beethoven „Athén romjai fölött» Liszt, (második zongora: Mihalovich Ödön.) 3. Dalok, énekli Wheelwright Annie k. a., a) »Libestied« Mihalovich. b) „La delce parola« Sgambati. c) »Aufenthalt« Schubert. 3. A »Magyar Divertissement« czimű műből Schubert, a) Allegreto. b) Induló. 4. Dalok, énekli Wheelwright Annie k. a., a) »Es blinkt der Thau« Rubinstein. b) »Die stille Wasserrose« Liszt. c) »Er ist gekommen.« Franz. 5. Reminescenze dalla »Sonambula« Liszt. A zenedarabokat előadja Liszt Ferencz. — Zongora Bösendorfertől. — Hely-árak : Körszék 5 frt. Számozotthely 3 és 2 frt. Bemenet 1 frt. — Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4. sz. alatt, s a hangverseny napján este a pénztárnál. (A kegyes rendi tanuló ifjúság) hangversenyén, mely a reboutban tegnap tartatott meg, se tapsban, se lelkesedésben nem volt hiány. A rövid műsor ugyan még rövidebbé lett az által, hogy N. Benza Ida asszony éneke elmaradt s Sipos Antal sem játszotta Mendelssohn sonátáját, de annál nagyobb kitüntetés jutott ezután Blahánénak, ki két ízben énekelt népdalokat Sipos zongorakisérete mellett. Szűk Lipót Vieuxtemps »reverie«-jét játszotta gordonkán. Uj jelenség volt ezúttal Tody Jolán k. a. (érdemes tudósunk leánya) ki Döhler nocturnéjét s Heller átiratát Schubert »Forelle«-je fölött feltűnő szabatos technikával adta elő. Kassayné Vörösmartytól szavalt egy költeményt. A magyar földrajzi társulat felolvasó ülése febr. 26. Kedvesen lephetett meg mindenkit azon érdeklődés, melyet a főváros hölgyei ez egylet és gyűlései iránt tanúsítanak, minek élő bizonysága volt a nők absolut majoritása a férfihallgatóság felett. Úgy a társulatunk, mint a nőknek előnyére válik, ha a nők pártolása elősegíti a tudomány egyik vonzó ágának terjedését. Társulatokba nőket csak nők által lehet hóditani s ha egyszer megkedvelték a gyűlésekre járást, szorgalmasabbak a férfiaknál. Ez ülés első tárgya volt M 0110 r A. P. ismertetése Alsó-Californiáról, melyet dr. Chelven Floris olvasott fel.Molitor 2 évig tartózkodott Californiában. Ez idő alatt használta az alkalmat e sajátságos tartomány érdekességeinek kiismerésére. Maga ez ismertetés különben a közvetlen szemlélés azon bajában szenved, hogy a legkevésbé sem válogat, mindent felszed, mindent elmond. Jobb lett volna, ha megmaradt volna a különlegességek elősorolásánál, melyeket California felmutat. A rajz első felét bátran el lehetett volna hagyni. Nem arra kiváncsi az ember, hogy mi van meg ott is, hanem arra, hogy mi van ott, mi egyebütt nincs. A körülbelül 600 angol mérföld hosszú s 60— 70 m. széles földsziget levegője a déli szelek által jótékonyan van mérsékelve. Az évet egy száraz és nedves szakra lehet osztani, mely utóbbi roppant zivatarral (ottani nevén: tempera) köszönt be. Az éghajlat felettébb egészséges; a betegségeket inkább a lakosság mértékletlensége s kicsapongása, mint a föld vagy jég okozza. A hegységek geológiai anyagja nagyobbrészt gránit és gnoist. A déli hegységek legmagasabb csúcsai nem emelkednek 4000 lábon felül. Erdőség helyett apró mimosa és cactus-bokrok borítják. A vad növényzet egy része — mint a mi paprikánknál erősebb borscserje, továbbá a rhicinuspa vadpamut stb. — kereskedésbe megy. A pitahana nevű cactus jódtartalmúért igen keresett gyógynövény. Narancs, czitrom, gránátalma, füge, szőlő, barack mind megteremnek, de miveltetés hiányában félvadon. A tengeri például egyik fő tápláléka a lakosságnak, megtenni e föld is, mégis többnyire más országból szállítják ; kedvencz termesztményök a görögdinnye. Szarvas, őz ritkán, sakál, róka sűrűbben fordulnak elő. A sorillótól különösen orrukat féltik az emberek. A keselyek, papagályok, fáczánok bizonyos fajai nagy számmal találhatók. Halakban és osztrigákban szinte nagy bőség van. Gyöngyhalászatuk igen híres. 1851-ben 50000 drachmára becsülték a kereskedésbe adott gyöngyöt. Egy matavena nevű rövid lábú pókfajt mérgesnek tartanak. Van egy Ave-Mária nevű bogaruk is, mely hasonlít egy zöld fűszálhoz s nevét földre hajló hátulsó lábaitól nyerte. Californiát ugyanolyan vegyes fajta nép lakja mint Mexikót: a fehértől a sötét barnáig minden árnyalat. A nép kapzsi, pénzsovár, de dolgozni nem szeret. Nyereségvágya daczára azonban könnyen költ s kedveli a meskált, valami pálinkaféle italt. A nők fényűzésre hajlók, vízhordás, főzés és mosás csak a legszegényebb osztály dolga, bár azért a segnorák nincsenek rész lábon nő cselédeikkel. Az erkölcsiség értéke nagyon alacsony fokon áll. Nyájasság, udvariasság nem hiányzik beszédekben, az idegenek iránt valódi szívesség minél kevesebb van. Babonás szertartásaik vannak, de bigottaknak nem mondhatók, inkább közönyösök minden vallásos dolog iránt. Iskolák, valamint templomok ritka helyen vannak. A jelenlegi kormányzó minden idevágó törekvései sikeretlenek voltak. Feltűnő, hogy a hús kivételével minden élelmiszer drága. Lisztmalom egy sincs az egész félszigeten. Hosszasan foglalkozik ismertető a fővárosnak La Paz-nak leírásával. Majd a triumfoi ezüstbányákat s az ottani bányamivelést írja le. E gazdag telepről minden hat hétben egyre más a 30—40000 dollár értékű ezüstöt szállítanak San Franciscoba. Mert kevesebb nyereménynyel biztattak, egészen el vannak hanyagolva, a rancitoi és cacacillói telepek. Óhajtandó különösen e félsziget lakosságára nézve, hogy az Egyesült Államokhoz csatoltassék, ami meg is történhetnék minden erőszak nélkül, •miután a mexikóiak temérdekkel adósak is. Egyesült Statusoknak s adósságaikat egyébként úgy sem törleszthetik. A második felolvasást Hunfalvy János tartá »Az aldunai szorgosról.« Ez tulajdonképen is ismertetése Kanitz egy újabb művének, mely hozzá egyenesen a társulat előtti bemutatás végett küldetett. Kanitz azon hitben van, hogy Traján császár óta az aldunai szoros járhatóvá tételére semmi nagyobb mérvű lépés nem történt. Tisztelet a nagy gróf Széchenyi emlékének, ki a birodalom és Európa figyelmét ismét rávonta ez ügyre, de ily vállalat végrehajtására országok szövetkezése kívántatik, épen mint a suezi csatorna s a mont-cenisi alagút stb.óriási művek elkészítésére. Az egész szoros, mely a Dunát még ma is ez év jó részében járhatlanná s általában mindenkor veszélyessé teszi, 16 mf. hosszú, rakva színekkel, örvényekkel. A közlekedés rendesen azon időszakban szakad meg, mikor a magyar- és oláhországi lakosoknak leginkább volna mit szállítaiuk. A Dunagőzhaajózási társulat kénytelen a szoroson alul is tartani hajókat, melyekre ilyenkor a parton fuvarozás által roppant költséggel szállítják a terhet. Ha az orsovai mérete 0 pontján felül T-nál nem magasabb a víz, akkor a hajózás életveszéllyel jár. Magas víz állásánál is az 1834-ben tett első kísérlet után csak 1846-ban sikerült először az átmenetei. Most 27 gőzös s 220 uszályhajó közlekedik 59800 tonna súlytartalommal. — E szoros az egyedüli akadály, mely miatt a mellékfolyóival 14821 □ mfdet befogó Duna nem teljesítheti világkereskedelmi rendeltetését. A szoros legnagyobb medenezéje 500° szélesi legszűkebb részén 258 °-nyire szorul össze a folyó s néhol 1200 ölve, 8 és fél láb a víz esése. Széchenyi derék magyar mérnöke Vásárhelyi, már foglalkozott a tervvel, hogy egy csatornát kellene vágni a szoroson át, melyen rendszeres eséssel vezettetvén a folyó, biztos lenne a hajózás. Azóta a tervet megint felvetették s az egész költséget 4 millió forintra becsülték előre. A bécsi kormány maga csinált nemzetközi kérdést is a Vaskapu szabályozásából. Ezért nem haladhat az ügy. A porta közönyös vagy épen ellenséges állást foglal a szabályozási tervvel szemben ; ügynökei hol a Viddint érhető vízátadással, hol más kifogással állnak elő a csatornaterv ellen, így vagyunk ma is ott, hol ezelőtt 18 századdal voltunk. Kanitz a német és osztrák uralkodók egyetítésétől vár ez ügyben döntő lépést. A közönség körében„ Nyilatkozat. Több helyről történt interpellate folytán az 1873. miniszteri rendeletek hivatalos kiadása meg nem jelenése ügyében kénytelen vagyok újból köztudomásra hozni, hogy ép úgy, mint a már megjelent 1873. törvények elkésése nem nekem róható fel hibául, úgyszintén az 1873. évi miniszteri rendeletek eddig történt meg nem jelenése egyedül azáltal okoztatott, hogy a törvények és rendeletek mindkétrendbeli szerkesztője beteg lévén, az egyes íveknek imprimaturáját késleltették; de sőt a mi több, a kéziratnak egy része még mai napig hozzám nem érkezett és így, míg egyrészt a nagyérdemű közönség kivánatainak eleget nem tehetek, másrészt (ezen amúgy is nagy veszteséggel járó vállalat) a minisztérium ezen elkésése által roppant kárt okozott. Wodianer F., nyomdatulajdonos és a törvények és rendeletek kiadója. *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltélnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk.