Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)
1874-05-01 / 100. szám
pontját hangsúlyozó, s Harkányi Frigyes szabatos indokolása folytán a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalás számos apró észrevételre adott alkalmat, melyek főleg a rész idején s azon kívül történő intézkedések határozott elkülönítésére vonatkoztak. Ezen elkülönítés czéljából több szakasz újabb szövegezés miatt a központi bizottságba visszautasittatott. A törvényjavaslat részletes tárgyalása a holnapi ülésben fog folytattatni. .. (Folytatás esti lapunkhoz.) Következett az 1871. 31. t. ez. 24-ik szakaszának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Schmausz Endre előadó átalánosságban elfogadásra ajánlja a tvjavaslatot, mert ezáltal, habár csak a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok körében, a bírósági eljárásnak a telekkönyvi ügyekre vonatkozó egyszerűsítése fog elévetni, anélkül, hogy ezáltal a jogbiztonság és jogszolgáltatás legkevésbé zavartatnék. A jelenleg hatályban levő telekkönyvi rendelettel összeköttetésben álló bajok orvoslását azonban a bizottság csakis egy, a telekkönyvi eljárást végleg szabályozó törvényjavaslatban véli fellelhetni, e törvényjavaslat égető szüksége mellett azonban azt is figyelembe véve, hogy egy ily nagyfontosságú törvényjavaslat elkészítése az igazságügyi minisztertől igen rövid idő alatt helyesen nem kívánható, a központi bizottság következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : »Hívja fel a ház az igazságügyminisztert, hogy a telekkönyvi eljárás egyszerűsítése czéljából, — a birói teendőknek a telekkönyvek vezetésétők lehető elválasztása — és az egyes bírósági rendszernek szemben tartása — mellett, mielőbb és mindenesetre oly időben terjeszszen be törvényjavaslatot, hogy az még ezen országgyűlés folyama alatt tárgyalás alá kerülhessen. Vidliczkay József nem fogadhatja el a törvényjavaslatot, mert pozitív meggyőződése, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elfogadása által a jogbiztonság csökkentetnék szóló károsnak tart általában minden oly foltozgatást, mint a jelen törvényjavaslat által czéloztatik s azért szívesebben elfogadja azon radicális reformot czélzó határozati javaslatot, melyet a központi bizottság javasol, bár erre is vannak észrevételei, melyeket a részletes tárgyalás alkalmával elő fog terjeszteni. Fauler Tivadar igazságügyminiszter ajánlja a törvényjavaslat elfogadását ; azt hiszi, hogy ha rögtön nem lehet valamely bajon segíteni, ez nem szabad, hogy visszatartóztassa a törvényhozást oly javítások megtételétől, melyek nyomban eszközölhetők. A törvényjavaslat úgy általánosságban, mind részleteiben elfogadtatott. A határozati javaslat, Vidliczkay módosítása mellőzésével, mely szerint az igazságügyminiszter csak egész általánosságban (e szók kihagyásával: »és az egyes bírósági rendszernek szemben tartása és a birói rendeknek a telekkönyvek vezetésétöl lehető elkülönítése«) utasíttatnék. Elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett a főváros pesti része telekkönyvének átalakításáról szóló törvényjavaslat. Steiger Gyula : A telekkönyvek egyöntetűsége tekintetéből az igazságügyminiszter a pesti telekkönyveket átalakítani óhajtván, miután másrészről az eddig Pesten vezetett telekkönyvekben minden néven vezetendő tulajdon-zálog és egyéb jogok bejegyzése az osztrák törvények szerint eszközöltetvén, a ház 1872. február 21-én hozott határozatával utasította a minisztert, hogy e tárgyban törvényjavaslatot terjesztvén elő, abban azon irányelvet kövesse, hogy a mostani telekkönyvbe bejegyzett minden még érvényben álló bejegyzések az új telekkönyvbe hivatalból átvezettessenek. Ezen, a ház határozatán alapuló, irányelv alapján nyújtotta be az igazságügyminiszter a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, melyet a jogügyi és központi bizottság nevében elfogadásra ajánl. A tjavaslat úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatik. A kereskedelmi hajók lajtromozásáról szóló tvjavaslat előadója megbetegedvén, a sorrend mellőzésével tárgyalás alá vétetett a keleti marhavészről szóló tjavaslat. Harkányi Frigyes előadó : Azon országokban, melyek nagymérvű gyáriparral bírnak, vagy ahol a kézműipar virágzik, a törvényhozás megtesz mindent, ami a törvényhozás útján tehető arra, hogy a virágzó állapot fenntartassék és fejlesztessék.Nálunk a gyáripar — a virágzó malomipart kivéve — még jelentéktelen, valamint szerény kézműiparunk is, és a nemzeti vagyon legnagyobb része a mezőgazdaságban fekszik. A mezőgazdaságnak egyik fő tényezője a marhaállomány lévén, a törvényhozásnak fontos feladata az, hogy minden intézkedéseket megtegyen, ami a marhaállományt megóvhatja azon veszélytől, mely azt, mint e szomorú tapasztalás mutatja, ezen század kezdete óta fenyegeti. Felhozzák, hogy a vész természetét még nem ismerik teljesen és hogy ennélfogva talán nem volna czélszerű, már most a tárgyban törvényhozási intézkedéseket tenni. Azt azonban fájdalmasan tapasztaljuk, hogy egész időnkint rendkívüli pusztításokat visz véghez ; és amint ez arra irdította az európai érdekelt, kormányokat , hogy 1872-ben Bécsben nemzetközi congressust rendezzen, mely megállapította mindazon elveket, melyek életbeléptetendők arra, hogy a vész bekövetkezése megakadályoztassék és terjedése meggátoltassák ; legfontosabb érdekünk parancsolja, hogy kövessük a példát. Nálunk is történtek igenis kormányrendeletek által egy évtized óta intézkedések, különösen Magyarország keleti határszéle felé, melyek a baj elhárítására irányultak, és el kell ismerni, hogy kormányunk nem mulasztotta el a szükséges elővigyázatot, és hogy sikerrel törekedett arra, hogy rendeletek útján segítsen ott, hol a törvény hiányzik. De épen azért, mivel az ilyen intézkedés nem lehet tökéletes, a törvényhozás feladata törvények útján segíteni ott, hol rendeletek által a baj kellőleg nem orvosolható. Az előadottaknál fogva elfogadásra ajánlja a központi bizottság aal elfogadott törvényjavaslatot. (Tetszés.) Cseh Károly hosszasan bizonyítja, hogy a marhavész nem ragályos s a következő határozati javaslatot terjeszti elő . Tekintetbe véve, hogy a marhavész elleni intézkedések eddig is csaknem oly módon tétettek meg, voltak életben, mint azt az előttünk fekvő törvényjavaslat czélozza; tekintetbe véve, hogy legújabb időben külföldi előhaladott államok is lépéseket tettek, hogy az eddigi marhavész elleni eljárás átvizsgáltassék, illetőleg a tudomány és elfogulatlan tapasztalatok alapján, azok követelményei szerint módosíttassák ; tekintetbe véve, hogy Pécsben 1873-ban tartott nemzetközi orvosi congressus főleg a szárazföldi quarantra-it megszüntetendőnek nyilvánította ; kimondja a ház, hogy a marhavészre vonatkozó törvényjavaslatot jelenleg nem tárgyalja, hanem utasítja a kereskedelmi miniszterhez, miszerint tanulmányoztassa ezen tárgyat szakférfiak által és igyekezzék magának a külföldön ez irányban legújabban tett és teendő intézkedésekről kellő tudomást szerezni, s ezek alapján aztán annak idejében a ház elé javaslatot terjeszteni. Bartal György: Lehetnek e tárgyra nézve eltérő nézetek, lehetnek tudósok és kitűnő egyéniségek, kik a marhavésznek r aggályosságát tagadják. Szóló előtt azonban e tárgyban döntő a magyar országos közvéleménynek e részben meglehetősen öszhangzó megállapodása, és az európai áramoknak bizonyosan saját szaktudósaik véleményére állapított álláspontja. A maga részéről azt hiszi és amennyire mint practicus gazda , személyes tapasztalatai is vannak e tárgyban, mondhatja, hogy ha épen a marha tulajdonosoknak közvéleménye nem találta volna szükségesnek és czélravezetőknek a kormánynak e tárgyban rendeleti úton tett intézkedéseit, melyek az egyes honpolgároktól tetemes vagyoni áldozatokat követeltek, nem fogott volna a törvényhatóságok részéről oly dicsérendő pártolásban részesülni, mint amely egyedül tette lehetővé azt, hogy a marhavésznek több igen terjedt mértékben általunk is tapasztalt kiütései lehetőleg rövid időn sikeresen megszüntettetek s melyeknek tulajdonítható jelenleg az is, hogy a legutóbbi kiütés a marhavész elleni rendeleteknek korai és szigorú alkalmazása által a lehető legkisebb körre szorittatott, úgyszólván kiütési helyére insultáltatott. E tárgyban emellett még döntőbb azon érdekközösség, mely nemcsak Európának nyugoti államai által állíttatott fel és ismertetett el, hanem a melyet már a kelethez sokkal közelebb álló országok és tartományok szintén felismertek és melynek hódolva ők a marhavész meggátlására célzó határőrizetre és belső rendelkezésekre nézve magukévá tették azon alapelveket, melyeket az 1872. évi bécsi congressus e részben felállított. Érti Szerbiát és Ruméniát. Törökország hasonlókép elfogadta az alapelveket. Ránk nézve fontossággal bír az, hogy közvetlen szomszédunk, Szerbia és Roménia, már e tekintetben oly erélyes intézkedéseket tesznek, hogy a veszteg intézeteket, melyeket az ország eddig ezen két fejedelemség határain fenntartani kénytelen volt, és amelyek mindenesetre sok financziális terheltetéssel is jártak, az esetre, ha a tapasztalás azt fogja bebizonytani, hogy a két fejedelemségnek kormányai az általuk elfogadott rendszabályokat ép oly erélylyel fogják keresztülvinni, amint elismerték elvi helyességüket akkor, képesítve leszünk a határőrizést minél kevésbé megszorító rendszabályokkal és csupán csak a vész kiütésekor alkalmazni. Márpedig valamely országnak, mely nyűgöt és kelet közt az összekötő kapcsot képezi, kiválni ily érdekközösségből csupán csak azon indokból , hogy talán találkoznak szakférfiak, akik ellenkező irányból kiindulva, némi mozgalmat indítottak meg, mely azonban eddig még szűk körre szorítkozik, ezt nem tartaná czélszerűnek azon roppant nemzetgazdászati károkkal szemben, melyek ez okán különösen saját magyar marhafajunknak az európai kereskedésbe való biztos és könnyű bebocsátására támadnának, azon esetre, ha a magyar törvényhozás nem sietne törvényerőre emelni azon rendeleteket, melyek irányában oly elismerés nyilatkozott a külföld részéről is, hogy Olaszország helybeli consula sietett saját kormányával közölni azon rendeleteket, melyek különösen az idei tavasz kinyíltával a marhák kihajtása iránt a minisztérium részéről kibocsáttattak, és melyek iránt az olasz kormány teljes elismerését nyilvánította. Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat általánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatik. A 17-ik szakasznál. Tisza Kálmán megjegyzi, hogy ha e szakasz mely szerint az egészségi bizonyítványt a helyi hatóság vész idején csak orvosi, ha lehet állatorvosi vizsgálat alapján állíthatja ki, úgy értelmeztetik, hogy pl. ha az országnak egyik szélén van marhavész, akkor az egész országban minden darab marhánál orvosi vizsgálatra legyen szükség, hogy azt vásárra lehessen hajtani, részéről túlságosnak és a forgalmat nehezítőnek tartja. Mert utoljára roppant bajjal fog járni és nem szükséges, ha talán 40—50 mfldnyire van marhavész, minden egyes marhánál orvosi bizonyítványt kiállítani, s szerinte elég lenne oly bizonyítvány, hogy amely vidékről jött, nincsen marhavész, nem pedig a marháknak egyenkénti megvizsgálása. Ezt tisztábban szeretné kifejezve látni. A törvényjavaslat e szakasza a 18-ik szakaszszal együtt a központi bizottsághoz utasíttatik újbóli szövegezés végett. A 22-ik szakasz azt rendeli, hogy vész idején a mészárosok kötelesek vett marháikat tíz napon át többi gazdasági marháiktól elkülönítve tartani. Csanády Sándor kérdi, melyik mészáros az melynek hatalmában lehetne 10 napig tartani vágó mirháit, ha azokat nem egy, hanem több helyen vásárolta ; ily esetben legalább 10 felé kellene legelőkkel birnia, hogy azokat külön csapatokban tarthassa. Harkányi Frigyes előadó: A tapasztalás azt mutatja,hogy a marhavész becsempészése főleg a mészárosok által történik és ez intézkedés praktikus kivitelére nézve természetes, hogy kénytelen magának kelönleges őket fogadni és azt a mészáros szokta is tenni. Éz azért a közp.bizottság ezen szakaszt, mint a a tvjavaslat keresztülvitele főleg ebben szokott nagy csorbát szenvedni, akkor indítványozta meghagyatni, amint tervezve volt. Szomjas József legfölebb azt tartaná kimondandónak, hogy a mészáros által a község határába hozott marhák jelentessenek be, nem pedig, hogy minden marha bejelentessék. (Helyeslés.) Simonyi Lajos e szakaszt a központi bizottsághoz kívánja visszautasíttatni, hogy az abban foglalt szigorú rendszabályokat csak azon vidékekre terjessze ki, melyeken a vész uralkodik. (Helyeslés.) Tisza Kálmán belátja, hogy bizonyos intézkedést kell tenni a mészárosokra nézve, mert nem lehet tagadni, hogy a becsempészés legnagyobb részt a mészárosok által történik. Mindazonáltal részint azért, mert nincs distinguálva, hogy a vidéken vész uralkodik-e vagy nem, részint mert ez intézkedést túlhajtottnak tartja, hozzájárul ahhoz, hogy e szakasz újra szövégeztessék. Bartal György : Nincs észrevételem az ellen, hogy e szakasz visszautasíttassék a központi bizottsághoz, mert magam is osztom azon nézetet, melyet dr. Simonyi képviselő úr előadott, hogy a tiltó rendszabályoknál tekintettel kell lenni arra, hogy meg is tartassanak, szükséges tehát, hogy külön intézkedések legyenek téve oly vidékek számára, melyekben a marhavész uralkodik, és olyanok számára, melyek vészmentesek. A 24-ik szakaszban Simonyi Lajos b. tüzetesen ki akarná jelölni, hogy mely intézkedések szólnak a vész idejére, s mely vidék számíttassék azon vidékhez, melyre a vész elleni intézkedések szólnak. A 22, 23. és 24-dik szakaszok Csiky, Péchy Tamás és Harkányi felszólalása után újabb szövegezés végett a központi bizottság utasíttatnak. A 25 szakasznál Balogh János helyesli annak azon intézkedését, hogy a vágóhidak a községeken kívül helyeztessenek el, és pedig úgy értelmezve, hogy nemcsak a vész idejéről, hanem Általában mindenkorról van szó. Szerinte azonban még nem elégséges, hogy a községen kívül legyenek a vágóhidak, hanem még arról is kell gondoskodni, hogy ne legyenek oly helyen, melyhez igen közel jelentékeny közlekedési utak esnek. Ez értelemben módosíványt terjeszt elő, mely elfogadtatott. A 27. szakasz intézkedését Csiky Sándor kivihetetlennek tartja, nem lehet elkülöníteni a marhákat, hacsak a szabad ég alá ki nem hajtják; csakhogy akkor még nem kell az illetőnek vendégfogadóba mennie. Harkányi Frigyes előadó: Azt hiszem, a törvény ezen rendelkezésének következménye lesz, hogy oly helyeken, hol marhahajtás van, a korcsmáros saját marhája számára külön kis istállót építtet, mert az természetes, hogy ott, hol gyakran érintkeznek a hajtott marhák az övével, ott legkönnyebben fog a marhavész becsempésztetni és terjesztetni. Elismerem, hogy ez az illetékre kényelmetlen, de ezt is szükségesnek látta a központ és én annak szószólója vagyok. A ház az eredeti szöveget elfogadja. A 28-ik szakasz Hedry Ernő : kivihetetlennek tartja. Ezen passus : »mielőtt a szarvasmarha telelő helyéről a közös legelőre hajtatnék, állategészségileg megvizsgálandó és kellőleg számba veendő.« Feltételezi, hogy minden helységben, ahol községi legelő van, állatorvos legyen s ennek megvizsgálása nélkül a marha legelőre ne bocsáttassák. Kéri az egész szakaszt kihagyatni. Péchy Tamás : A kérdés csak a körül fordul, hogy e szó »állategészségi«, milyen értelemben veendő, mert ha azt jelenti, hogy állatorvos által vizsgálandó meg a marha, akkor igazsága van Hedrynek, de véleménye szerint a megvizsgálást a falusi kisbiró is megteheti, úgy, mint itt elrendelve van. (Helyeslés.) A szakasz eredeti szerkezetében elfogadtatik. A 29. és 30. §-ok észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök : T. ház ! Az idő előrehaladott, tehát a részletes tárgyalást holnap folytatjuk. A holnapi ülésnek a most tárgyalás alatt levő tvjavaslat részletes tárgyalásán kívül még tárgya lesz a ma elfogadott két igazságügyminiszteri tvjavaslatnak harmadszori felolvasása. Az ülést bezárom. Ülés vége 2 órakor. Tavaszi előléptetés a honvédségnél. Ő felsége Bécsben áprilió 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar honvédségnél folyó évi május 1-től számítandó ranggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott: I.A tettleges állományban A gyalogságnál: ezredessé: karstenfelsi Pacor Albert, honvéd-alezredest, a honvédelmi minisztérium 1-fő ügycsoport-főnökét, jelen alkalmazásában megmaradás mellett. Őrnagyokká: a következő 1-ső osztályú honvéd századosokat: galanthai Balogh Sándort, egyúttal a gradiskai 91. zászlóalj parancsnokává, Pintér Antalt, egyúttal a péterváradi 92-dik zászlóalj parancsnokává, dreznicki lovag Durst Antalt, egyúttal az ottocsáczi 87. zászlóalj parancsnokává; továbbá: Maximovics Sándor honvéd-százados számára való rangfentartással kassai Farkas Dánielt, egyúttal a hunyadi 19-ik zászlóalj parancsnokává; Szvetics Józsefet, egyúttal a zalai 76-ik zászlóalj parancsnokává, és Memlaur Károlyt, a honvédelmi minisztérium I. ügyosztályába való beosztással. I. oszt. századosokká: Kürthy Ferencz szabadságolt állományú honvédszázadost, Nagel Arnold, a Vilmos főhg nevét viselő 12-ik számú sorgyalogezredbeli Nod oszt. századost, Wachtel Zsigmond, szabadságolt állományú honvédszázadost, továbbá a következő Hod osztályú tettleges állománybeli honvédszázadosokat: Glatz Ödönt, Kovács Jánost, Orbok Istvánt, Janassevics Lukácsot, Gunesek Gusztávot, pázmándi Kempelen Bélát, Markovics Györgyöt, Stöger Henriket, Angeli Miklóst, Skorics Mihályt, Schenzel Károlyt, Tóth Bélát, Zsoldos Ferenczet, és phauenthali Pavic Károlyt. II-e . osztályú századosokká a következő tettleges állománybeli honvéd főhadnagyokat : Kiczei Antalt, Budimirovic Kálmánt, ippi Bydeskuthy Sándort, karstenfelsi Pacor Vilmost, Mandic Pált, Markovic Imrét, Hernyák Miksát, Habrovszky Frigyest, Schneider Nándort, Györgypál Ferenczet, Kónya Lajost, Sian Györgyöt, Jekelfalussy Lajost, Pervulesco Sándort, soóvári Soós Elemért, Kekessovics Gyulát, Chemerlich Pétert, Jellic Józsefet, b. Siber Győzőt, és szentmárton és m.-macskási Leehey Károlyt. Főhadnagyokká: Zubovic Mihály, — a III. Vilmos németalföldi király nevét viselő 63. számú sorgyalogezredbeli főhadnagyot, Lehreiner Imre, 23. vadászzászlóaljbeli főhadnagyot, Seidl Gyula, a báró Ramming nevét viselő 72. számú sorgyalogezredbeli főhadnagyot, Csáky Károly Henrik, a gróf Jellach nevét viselő 69. számú sorgyalogezredbeli főhadnagyot, Pachner Szilárd, a báró Mamula nevét viselő 25. számú sorgyalogezredbeli főhadnagyot, továbbá a következő tettleges állománybeli honvédhadnagyokat : Saric Mihályt, Bolun Jánost, Vukovic Jánost, Pajor Gáspárt, Tarczaly Dávidot, Ferric Mátyást, Roth Jánost, Laposán Lászlót, Lesic Andrást, Zigic Illést, Svillokos Szilárdot, Ortic Györgyöt, Dragoevic Mihályt, Matanic Miklóst, csik-delnei Csathó Lajost, Mikulás Károlyt, Ratkovic Gábort, Semsey Dénest, Vasdinyey Gyulát, Zsolnai Józsefet, Cálmán Rezsőt, Dobos Kálmánt, Radvánszky Andort, Pap Mihályt, és Hoffinger Károlyt. Hadnagyokká: Feszti Rajmund, és Wache József, a Ferencz Károly főherczeg nevét viselő 52. számú sorgyalogezredbeli hadnagyokat, továbbá következő szabadságolt állománybeli honvédhadgynagyokat, úgymint: Szűcs Albertet, Toczauer Hugót, Sinkovics Mihályt, és Mihucz Györgyöt. (Vége köv.) Különfélék. Budapest, ápril 30. (Kitüntetések.) Ő Felsége Capdebo János földbirtokosnak és a temesmegyei külső lótenyész-bizottság elnökének, e minőségben szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. — Metz György hivatalszolgának, negyven évi hi és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszt adományoztatok. (Deák Ferencz) egészségi állapota, mint halljuk, örvendetesen javul. Nagy hazánkfia már több hét óta folytatja szokott életmódját; most csak szép időjárást vár, hogy a városligetbe költözködhessék, Nedeczky családjához. E napokban fogadta a főpolgármestert is, ki arról értesítette,hogy arczképének elkészítésével Than Mór van megbízva s egyuttal megkérte, határozna napot, amikor Thannak ülni fog. Deák örömét jelentette ki e választás felett, de óhajtaná, ha az arczkép elkészítésével várnának addig, mig a városligetbe mehet. E napokban Thant is fogadta, kinek ugyanezeket mondá. Than egyébiránt már el is kezdte az arczkép festését. Ez alkalommal megemlítjük még, hogy az arczkép az új városház tanácstermében fog elhelyeztetni, de építészeti akadályok miatt a képet nem lehet a falra függeszteni, hanem állványra fogják helyezni. (Gróf Zichy közlekedési miniszter) a gyakorlati hajózást tárgyaló mű tervezetéhez szolgáltatandó legjobb programmra kitűzött 400 frtnyi disz Rapach Rikárdnak, az első Dunagőzhajózási társaság kapitányának ítélte oda. (Két diszalbum.) Az 1873. évi bécsi világtárlat magyar kiállítói hálájukat kívánván kifejezni gróf Zichy József miniszternek, ki a kiállítás idején a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárczát viselte, és báró Orczy Béla külügyminiszteriumi osztályfőnöknek, mint a m. k. kiállítási biztosság volt elnökének, azon támogatásért, melylyel a magyar kiállitás ügyét előmozdították, sok ezer aláírással ellátott feliratot intéztek hozzájuk, melyet két-két díszalbumban Posner Károly Lajos vezetése alatt holnap fog egy küldöttség átnyújtani. Az aláírások e felirathoz oly nagy számmal érkeztek, hogy úgyszólván az utolsó pillanatban még mindenik felirat számára még egy második albumot kellett készíteni. Ez albumokat volt alkalmunk megtekinteni. A két első igen díszes mű , a miniszternek szánt előlapja közepén a Zichyek czirkerét mutatja, négy sarkán pedig medaillonokban a földmivelés, ipar, kereskedelem és a tudomány jelképeit mutatja. Báró Orczy albuma szintén a czímerrel négy oldalán négy számot visel; születése, tanulmányai bevégzése, államszolgálatba lépése és a világtárlaton való működése évét. Az albumok kiállítását nem lehet egykönnyen leírni; mindkettő dús díszítés és ízlés által tűnik ki. Ezek úgy, mint a másik két egyszerűbb vörös album Posner Károly Lajos úr gyárában készültek. A küldöttség fogadása holnap délelőtt háromnegyed 11 és háromnegyed 12 órakor lesz. A kiállítók Posner K. L. urnak mint volt kiállítási biztosnak, e minőségben szerzett ér’demes elismeréséül szintén emléket akartak átnyújtani, a mit ő azonban el nem fogadott. (Az országos honvédségét űző egylet tagjai tisztelettel fölkéretnek, hogy f. hó 3-án d. e. 11 órakor tartandó közgyűlésre a képviselőház I. sz. osztálytermében megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 1874. május 1 én az elnökség. (Reviczky Sándor) Turinban már hosszabb idő óta a »Dogana Vecchia« czimű vendéglőben lakott, és ott fogatott el, miután az állítólagos dr. Stein Rudolffal való azonossága constatálva volt. Mint a »P. Lt.« írja, a turini rendőrség tudósítása Reviczky elfogatásáról már négy órával a budapesti kirr. bünfenyitőtörvényszék megkeresése után ide érkezett. (Egy hírhedt rabló elfogatása.) Mint a »Somogy« jelenti, a hírhedt »Borbély« rabló f. hó 25-én három tolnamegyei pandúr által Kaposvárra hozatott. Elfogatása alkalmával a rabló lövést kapott, mely azonban nem volt veszélyes. (Nyilatkozat.) A »Hon« i. é. 91i-dik számában megjelent s becses apja által átvett közleményben az elnökletem alatt levő »magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesületet létesítő bizottságáról az állíttatik,hogy az egyesület mielőbbi megalakulhatása érdekében nem jár el kellő erélylyel s kiküldetése óta nem ad életjelt magáról. A bizottság első feladata lévén az alapszabálytervezetet a kormánynak jóváhagyás végett felterjeszteni, ezt kiküldetése után mindjárt meg is tette, hogy azonban az ügy érdekében azóta egyebet nem tehetett, annak egyedüli oka az, hogy az alapszabály-tervezet eddig a kormánytól jóváhagyva vissza nem érkezett. A dolog szorgalmazását mindazonáltal a bizottság — tekintettel annak sürgősségére — el nem mulasztotta. Kérem e sorokat úgy a nyilvánosság, valamint a bizottság érdekében becses lapjában közölni. Gr. Festetics Pál: Személyi hírek, (Halálozások.) Jelentettük, hogy Kovách László neje tegnap meghalt A kiadott családi gyászjelentés következőleg hangzik: Kovách László maga és gyermekei Zoltán, Ilona és Juliska nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti feledhetlen felesége, illetőleg édesanyjuk Visontai Kovách Lászlóné szül. Mocsáry Rozália asszonynak, I. 1874. április 29-én, élete 46-ik, boldog házasságuk 24-ik évében történt halálát. Hűlt tetemei vámosgyörki családi sirkertünkben fognak május hó 1-ső napján délután 2 órakor örök nyugalomra tétetni. Helyi hírek. (Az új kioszk.) Midőn e sorok az olvasó elé kerülnek, azon diszes középületek száma, melyek az idegent meglepik, lebilincselik, ismét egy díszes specialitással gyarapodik : értjük az új Erzsébetién kioszkot. Ha a város közlekedésének felén elhaladva, az országútról a három legélénkebb városrész érintkezési pontja a mindig zajos Deák térre tekintünk, förogatólag szemünkbe ötlik az Erzsébettől’ zöldjéből kiemelkedő csillogó és egy kalifasírhoz hasonló kioszktető. Végigmegyünk a sima aszfalton és egy öt symmetrian részből álló, megkapó ellentétekben bővelkedő hatásos épület előtt állunk. A csinos renaissance-modorban épült, emelkedett ízlésű ornamentikával ékített kioszk 210 négyszögölnyi tért foglal el, és pedig a magas középépület 52, a karzatok 10—10, az oldalépületek 17—17 négyszögölet; a terrasse, mely köröskörül övedzi az épületet, és melyhez öt lépcső és egy félkör alakú kiszökelés vezet, 360—400 személynek ad helyet. Az egészében úgy, mint részleteiben jelesül keresztülvitt mű Hauszmann építész egyik legszebb műve. A külső, műépítészeti kiállítás megszemlélése után belépünk a kőkerítésen is; a sötét verde-anticoban kivitt korynthusi kettős oszlopzat, a felette rónnai modorban elrendezett oszlopzattal együtt hatásos színezési összhangban áll a külső ornamentikával; a correct asztalos és lakatos munkákra még egy futó pillantást vetve, belépünk a nagy terembe, melynek szobatetőzetén Treuchert úr csinos díszletekkel vette körül a megkapó festményeket. Ez utóbbiak sárga alapon, életnagyságban sorakoznak az oszlopokra emelt tükörzet köré, és a Psyche mondakörét tárgyazzák. A festmény-cyclust hatásosan fejezi be az alakokban bővelkedő tetőzetkép, mely Psyche menyegzőjét ábrázolja. A cyclus, melyben Löffler phantasiája inkább az érzéki, epikureusi szépségét emeli ki, a terem előrészén, balfelől kezdődik. Az első képen a szépség istennőjét látják ülő helyzetben, amint megparancsolja fiának, a pajkos Ámornak, eszközölje ki, hogy Psyche, aki ellen irigységgel viseltetik, a legnyomorultabb emberbe szeressen. — Amor megígéri ezt, de midőn meglátja Psychét, maga szeret belé. A második képen Psychét figyelmeztetik, hogy Venus megharagudott reá, és hogy azért egy szörnyetegnek van nőül szánva. Psychét ennek folytán a delphii jósda tanácsára gyászruhában egy hegy ormára viszik ; onnét azonban a szárnyas sárkány helyett Zephyr viszi ki, és Amor kastélyában teszi le, ahol Amor esténkint meglátogatja, azon szigorú meghagyással, hogy ne iparkodjék megtudni ki látogatja meg. A harmadik képen Psyche egy lámpással Ámor fekhelyéhez lép és megismeri Ámort . — ijedtében Amor váll hra csepp forró olajat csepegtet. A negyedik képen Psyche térden állva könyörög Ámornak, bocsássa meg kíváncsiságát, de Amor nem hallgat reá, és elsiet. — Az ötödik képen a vigasztalhatom Psyche elpanaszolja baját Pánnak. A hatodik képen Psyche menedéket kér Cerestől, ez azonban csak azt tanácsolhatja neki, hogy fusson Venus haragja elől. Bolyongásai közben Psyche Venus templomába kerül; itt a legkeményebb rabmunkákra ítéltetik, melyek alatt összeroskadt volna, ha Amor nem segíti. A hetedik képen Psyche egy sas segítségével a Styx forrásából egy korsó vizet merít. A nyolczadik képen Psyche elhozza Venusnak Pandora szelencséjét, de a kíváncsiságtól faggatva, kinyitja azt és a kiáramló halálos gőzöktől elájulva, összerogy. Amor nyilának érintése azonban ismét életre támasztja. Ekkor Venus is kibékül. A kilenczedik képen Amor megkéri Jupitertől Psychét és meg is kapja, a tizedik képen pedig Mercur felhozza Psychét az Olympusra, ahol aztán mint Amor neje a halhatatlanok közé igtattatik. Az egész cyclust végül a tetőzetkép zárja be, mely Amor és Pschye menyegzőjét ábrázolja. Az előtéren az érett szépség hervadhatlan díszében viruló Venus tánczol virágokkal borított földön, az asztal felső végén Jupiter és Juno ülnek, a túlsó végén Amor enyeleg a boldogságtól sugárzó Psychével. Az asztal hosszában a főbb istenek láthatók, oldalvástban fuvolázik, kisérve az oreadoktól. Ezek után még egy futó pillantást vetünk az épület egyéb részeire, elmondhatjuk magunknak, hogy ez mind 165.000 írtjába került a városnak, és megbámuljuk a sétatért, mely olyan jól illik — Kecskemétre. (K.f.) (A várerőditmények megszüntetése) tárgyában egybehívott vegyes bizottság a honvédelmi minisztérium helyiségeiben ma délelőtt tartotta első ülését. Jelen voltak Havas Sándor mint tanácsos mint elnök, gr. Wellsberg Richard altábornagy, mint a közös hadügyminisztériumnak, Ribáry József mint tanácsos, mint a belügyminiszternek, b. Podmaniczky Frigyes mint a közmunkatanácsnak, Kammermayer polgármester, Hamza Máté tanácsnok, Csengey tiszti ügyész, Incze György főmérnök, Havas Ignácz, Haris Sándor, Hunfalvy János, Scheich Károly, Hofhauser Lajos és Varasdi Lipót mint a fővárosi bizottságnak képviselői. Az elnök rövid beszédben előadta a tanácskozás tárgyát, azután kimondatott, hogy a bizottmány nyilatkozatai nem kötelezők a fővárosra nézve. Tárgyalás alá kerülvén a hadügyminiszter ismert föltételei, kimondatott, hogy azon pont, mely szerint a fellegvár körül 3—600 ölnyi tért beépítetlenül kell hagyni, nem hozható összeköttetésbe a várterődítmények megszüntetésének ügyével; felhozatott továbbá, hogy a kisajátítási törvény értelmében a bizottság nem intézkedhetik az illető telektulajdonosok jogairól. A bizottság megelégedéssel veszi tudomásul azon pontot, mely szerint a várfalak lebonthatók, ha azt a már megállapított szabályozási terv igényli; a hadgyakorló terek és katonai épületekért adandó kárpótlásra nézve külön tárgyalás tartatott szükségesnek. A falakért és az ezek által elfoglalt térért kárpótlás nem ígérhető, minthogy a lebontási engedély kegyelmi tény volt és nem tehető föl, hogy ő felségének intenciójában lett volna ez engedély fejében kárpótlást igényelni. (Általános munkás kórház.) A magyarországi munkások még múlt évi szeptemberben emlékiratot intéztek a kormányhoz egy általános munkáskórház felállítása iránt. Tegnap egy munkás küldöttség tisztelgeti a belügyminiszternél és kikérté a kormány határozatát. A miniszternél a küldöttség arról értesült, hogy az emlékirat akkor mindjárt a városi tanácsnak adatott át véleményzés végett. A küldöttség a minisztertől a városházra ment, hol azon megnyugtató biztosítást nyerte, hogy a tanács szintén már pártolólag nyilatkozott az ügy iránt, sőt hogy a városi főorvos az általános munkáskórházat úgy a községi, mint társadalmi szempontból közhasznú intézetnek jelentette ki. Ily körülmények közt tehát ezen intézet felállítása biztosítva van. (A főváros első költségvetése.) A főv. bizottság máj. 16-án, 18-án és a rákövetkező napokon rendkívüli közgyűlést tart, melyen kizárólag a költségvetés fog tárgyaltatni. (Tűzkár elleni biztosítás.) A közgyűlés annak idején bizottságot küldött ki, mely jelentést tegyen arra nézve, miként lehetne a tűzkár elleni önbiztosítási rendszert a városnál alkalmazni. E bizottság kiküldte Lampel Hugót, Körösi Józsefet és Weninger Ferenczet, hogy a kerületi elöljáróságok útján gyűjtse be az adatokat, hány ház van biztosítva és mily összegekkel. (Tüzesetek.) Ma a három dobutczában 21. sz. a. és a Rákosárok utcza 11. sz. a. kémények égtek. Ez utóbbi utczában a tüzet csak fél óra múlva lehetett eloltani. (Öngyilkossági kísérlet.) Egy S. nevű chansonette-énekesnő, ki az utolsó időben a »Corso« kevéházban énekelt,tegnap szerelmi bánatból villóoldattal meg akarta magát ölni; azonban oly csekély adagot ivott meg a méregből, hogy a segítségül hivott orvosnak sikerült őt megmenteni. Tettét a fölötti bánata okozta volna, hogy egy commis-voyageur’, kivel az utolsó időben érintkezett, szerelmét megvetette. (Megszökött börzealkusz.) B. börzealkusz néhány nap előtt eltűnt, a különbözetett kiegyenlíteni azonban elfelejtette. Mivel csalással is van vádolva, ellene a bünfenyitő törvényszéknél följelentés létetett. (A budai csendbiztosoktól) az eddigi 4 ft havi lakbérátalány és 50 kv. ruhamosási átalány ismeretlen okból megvonatott. Az ezen rendszabály által eléggé sújtott csendbiztosok folyamodványt intéztek Thaisz főkapitányhoz, melyben ha már a lakbérátalány tekintetében a pesti csendbiztosokkal, (kik e czimen 120 frtot kapnak) nem is egyenlősittetnek, legalább ama 4 frt 50 kr továbbrai meghagyatását kérik. (Születések és halálozások.) A lefolyt héten élve született 286 gyermek, elhalt 260 személy; a halálozásokat tehát 261 esettel múlják felül a születések. — Az élve szülöttek közt volt 206 törvényes, 80 törvénytelen; nemre nézve 151 fiú, 135 leány. — Halva született 14 gyermek, köztük 11 törvényes, 3 törvénytelen. — A halottak közt volt 159 férfi, 101 nő, egy éven aluli gyermek 69. — Élve születtek vallás, nem s törvényesség szerinti kimutatása: Katholikus 78 fiú, 66 leány, 144 együtt törvényes, 33 fiú, 33 leány, 66 együtt törvénytelen ; mindössze: 111 fiú,99 leány, 210 együtt— Ágostai 11 fiú, 5 leány, együtt 16 törvényes; 1 fiú, 1 leány, 2 együtt törvénytelen; mindössze: 12 fiú, 6 leány, 18 együtt. — Helvét 7 fiú, 5 leány, 12 együtt törvényes; — fiú, 3 leány, együtt, törvénytelen; mindössze 7 fiú, 8 leány, 15 együtt. — Görög n. e. — fiú, 2 leány, 2 együtt törvényes; — fiú, — leány, — együtt törvénytelen; mindössze: — fiú, 2 leány, 2 együtt. — Zsidó 16 fiú, 16 leány, 32 együtt törvényes ; 5 fiú, 4 leány, 9 együtt törvénytelen; mindössze 21 fiú, 20 leány, 41 együtt. — Nevezetesebb halálokok: Veleszületett gyöngeség és alkathiba 13.