Pesti Napló, 1874. június (25. évfolyam, 124-147. szám)
1874-06-30 / 147. szám
147. szám.________________________________________Budapest, Kedd, junius 30.1874.___________________________________25. évi folyam, Szerkesztési iroda, Kiadó-fiatal. _______ ____________________________________________________ | Előfizetési feltételei? ] Hirdetései? Barátok-tare, Athenaeum-épiLt. Barátok tere, AiWenm-éptU*. I A TtTT A hitfo“ ft^“ Szintúgy mintelöfizetések A lap anyagi részét illato kOal» M A I | M I lg 1 I Ä .* .* / ,? 1* Z KIADÓ-HÍV AT ALBA, N—urtM MMmk i X «kl JLX X JJJ Barátok tere, Athenaeum-épült FCJ I «tok n in a ’annak vitai. kia*.ló hivatalhoz intézendők a J_ X 1% | | J napjától számittatik 1 * * Budapest, június 30. A két ünnep kevés politikai hírt hozott. Politikai köreink közül a baloldali tanácskozott a választási törvényjavaslat felett. A censusra vonatkozólag a városi házaknál a két lakrészt elegendőnek nyilvánító, s továbbá azt határozta, hogy a váasztói képesség a befizetett adótól ne függesztessék föl. A képv.ház bizottságai közül a pénzügy ma délelőtt tárgyalta a temesvárorsovai vasút kiépítéséről szóló engedményt. Bécsben a Konstantin nagyherczeg tiszteletére rendezett ünnepélyek képezik a nap eseményeit A nagyherczeg tegnap, hétfőn, fogadta Andrássy grófot, s e fogadtatás egy órán át tartott. A külföldről Gönczia tábornok, a spanyol északi hadsereg főparancsnokának a csatatéren történt hősi halálát jelentik. A tábornok Muzonál, Estella, a carlista főhadiszállás közvetlen közelében, csapatai élén hullott el. Politikai heti szemle. A múlt hét elején a franczia nemzetgyűlés befejezte a municipális választótörvényjavaslat tárgyalását. Azóta fontosabb ügyekbe nem bocsátkozott s a közvélemény figyelme inkább a harminczas bizottságra irányult, mely példátlan lassúsággal tárgyalja a hozzá utasított nagyjelentőségű indítványokat. A bizottság egész titokban tanácskozik és jun. 26-diki üléséről csak azt jelentik, hogy Taou képviselő a Lambert-féle indítványt védelmezte, de oly feltétellel, hogy Mac Mahon hatalma tiz évre meghosszabbittassék s alelnöki állomás is alkottassék. Dufaure megtámadta e tervet s azt hangsúlyozta, hogy addig újat nem szabad alkotni, mig a régi nem consolidáltatott. Pár is képviselő Mac Mahon mostani czímének megtartását követelte. Még Laboulaye szólott s ellenezte Perrier indítványának minden módosítását. A legközelebbi ülés tegnapra, hétfőre volt kitűzve; ekkor választották meg az előadót, ki a bizottsági jelentést elkészítene is. A parlamentáris kezdeményező bizottság is ülést tartott a múlt héten, s La Rochefoucauld-Bisacca herczeg ismert, s a monarchia visszaállítására irányuló indítványát akarta tárgyalni. Hosszabb eszmecsere után azt határozta, hogy" előbb az indítványozót személyesen meg fogja hallgatni. A héten a pártfondorlatok is sok zajt keltettek. Orleanisták és bourbonisták hírlapilag viaskodtak egymással, a bonapartisták ellen pedig a kormány erélyes intézkedéseket ten. Számos házmotozás tartatott, és pedig hír szerint nem eredmény nélkül. A bonapartista központi bizottság igazgatóinál Mansard és Amigues uraknál állítólag megtalálták azon munkások névsorát, kik pártcélokból fizetést húznak. Pietri alezredesnél és Bauny csendőrtisztnél olyan okmányokat találtak, melyek számos főbb tisztet compromittálnak. Egy kiadónál a párt legújabb programjának kéziratát confiscálták. Végül megemlítjük, hogy a költségveté-si bizottság Magne pénzügyminiszter új adó- t terveit elvetette. A hivatalos lap közzéteszi az április és május havi állambevételek kimutatásait ; e két hóban a bevétel tizennégy millióval kevesebb az előirányzatnál. A német közvélemény figyelme különösen a fuldai püspöki értekezletekre irányult. Azt reményük, hogy itt olyan határozatok hozattak, melyeknek alapján a további küzdelem az állam és az egyház közt meglesz szüntetve. Mennyiben igaz ez és mennyiben nem, ma még kétséges. Eddig csak azt tudjuk, hogy a püspökök közös pásztorlevélben fogják elhatározásukat füveikkel tudatni. Kedvező jelnek tartatik, hogy a püspökök nem a padernburni, hanem az ermelandi püspökre bízták a közös pásztorlevél elkészítését. Ebből azt következtetik, hogy az értekezletek engesztelékeny irányban folytak. A püspökök pénteken már elhagyták Fuldát. A bajor kamra a múlt hét végén igen heves viharok színhelye volt. A kamrában a pártok tudvalevőleg körülbelül egyenlő számmal képviselték, mi a harcrokat igen szenvedélyesekké teszi. A budgettárgyalások alkalmával az ultramontánok elhatározák, hogy Lutz kultusminiszter ellen bizalmatlansági szavazatot fognak indítványozni. Június 26-án terjesztették elő az indítványt, mely azt mondja, hogy a párt kész ugyan a közoktatás számára minden áldozatot meghozni, de Lutz közoktatási miniszterben nincs és nem lehet bizalma. Lutz úr igen erélyesen védte magát.Utána Maguardsen a szabadelvűek vezetője az inditvány mellőzését ajánlotta, mit a ház 76 szóval 75 ellen megtagadott s elhatározta, hogy esti ülésében folytatni fogja a vitát. Ez megtörténvén, a ház 78 szóval 75 ellen megszavazta a költségvetés egyik igen megtámadott tételét. Azután azon tétel fölött folyt a szavazás, melyhez az ultramontánok a bizalmatlansági savazatot kötötték. A szavazásban a pont 76 szóval 76 ellen elvettetett, s igy, mint a hivatalos távirat mondja, e tétel elvettetett ugyan, de a szavazatok egyenlősége folytán a hozzákötött bizalmatlansági szavazat is elesett. Lutz úr nem is fog visszalépni. Az olasz fővárosban a pápa trónra lépésének 29-dik évfordulója alkalmából több ízben zavargások fordultak elő. Pénteken a pápa a római főnemesség küldöttségét fogadta s örömét fejezte ki az ő javára vasárnap tartott manifestatiók felett s azt mondá, hogy a szerdai ellentüntetések fájdalommal árasztották el. Azt is kijelenté, hogy levélben felsábták, hogy távozzék Rómából, mert személyes biztonsága fenyegetve van. De ő addig is ott maradt, s mindaddig ott fog maradni, mig az isten és a viszonyok megengedik. Az olasz képviselőkamrai baloldala az új választásokkal szemben manifestumot ten közzé melyben az államháztartás egyszerűsítése, a katonai reorganisatió előmozdítása s erélyesebb egyházi politika mellett szólal föl. Ez utóbbi tekintetben a párt a német egyházpolitika elfogadását ajánlja az országnak. A spanyol csatatéren a döntő harcrok, úgy látszik, megindultak.25-én Alfonz herczeg 10.000 emberével Chelvánál az Ebro déli részén megveretett. Ugyanez időtájban Concha tábornagy is megkezdé sokáig halasztott hadműveleteit ; június 26-án Estella környékén, a carlisták főhadiszállásán Villatuerta, Caca és Lorcaz helyeket hatalmába kerítette. Itt Murona, Estella közvetlen közelében kemény csata fejlődött ki, melyben az újabb hírek szerint Concha tábornagy s több főtiszteesett. A köztársaságiak, úgy látszik, visszavetettek. Az északi hadsereg főparancsnokává Zabala hadügyminiszter neveztetett ki. Ő egyszersmind miniszterelnök is volt, mely állás most Sagasta belügyminiszterre ruháztatott. Az angol kormány három tagja: Disraeli miniszterelnök, Derby külügyminiszter s Salisbury marquis jun. 24-én a szabószék tiszteletbeli tagjaivá avattatván, a két első hosszabb beszédet tartott. Disraeli különösen a torypárt jelentőségét és politikáját magyarázta. Derby úr az európai békéről is szólt s azt monda,, hogy ennek fenntartása Anglia kötelességét képezi. A „Pesti Napló“ tározója. Capri szigeteit. Regény. Irta Vetlef Károly. — Szerző által jogosított magyar kiadás. — X. (Folytatás.) »Azt követeltem tőle« — folytatá Andy, mig könyveit letörlé— »hogy egyelőre kíméljen meg látásától, és hogy ne alkalmatlankodjék levelekkel. Az Írás nem kedvencz foglalkozása« — a kis száj körül ismét mutatkozott egy könnyű mosoly, — »azért e követelés nem talált ellenkezésére . . . Én mindig értettem hozzá, hogy a megváltozhatatlanba a »fait accompli«-kban megnyugodtam-------ha körülnéztem ismerőseim körében, azt tapasztaltam, hogy végre mindegy, ha az emberek szerelemmel vagy szerelem nélkül házasodnak,az eredmény mindkét esetben ugyanaz volt: udvarias közönyösség , vagy hideg barátságos együttélés. — A férfiak, kik szenvedélyes odaadással szerettetnek , zsarnokok voltak, a férjeik által imádott nők önzők lettek . . . átalában úgy látszik, hogy az ember hosszú időre nem tűr el jó bánásmódot, s ez épen nem fényes bizonyítéka az ember erkölcsi értékének. Legszívesebben maradtam volna szabad; ez igen természetes kívánság függetlenségi hajlamom és első házasságom tapasztalatainál fogva! Miután ez nem volt lehetséges, rajta kellett lennem, hogy a viszonyok legjobb oldalát kitaláljam. A gróf ellenében nem kellett fenntartanom a látszatot, mintha csak egy parányi hajlam is litt volna az elhatározásra, az érdek, a legközönségesebb érdek az, mi bennünket összeköt, és így fel vagyok oldva minden további magyarázattól ... Mi egybekelünk azon szándékkal, hogy amennyire csak lehet, egymás útjába ne lépjünk; ha nevét is viselem és házában lakom, azért úgy fogunk élni, mint két idegen.« »De hiszen ez őrültség!« kiálta fel Walter, a gyermekarcos tündéralakot nézve, »ily állapot nem tartható fenn! Ön igazán azt hiszi, hogy a gróf, amint férje lesz, jogait nem fogja érvényesíteni?» »Nem fogja!« felelt Andy szikrázó tekintettel, »becsületszavát birom ... de ne beszéljünk erről. Ön tehát most tudja, hogy én ezen összekötést valami tisztán külső formának tekintem, mely benső életemet nem érinti; szivem szabad, annak adhatom, kinek akarom — neheztel ön reám, hogy önnek ajánlom ? Midőn önt Florenczben láttam legelőször, vonásainak komoly nyugalma majdnem felbőszített, és ingerelt, hogy e felsőbbségi önuralmat kissé megrendítsem. »Én nem engedek velem játszani! állott az ön homlokán.« Andy mosolyogva emelte fel szemeit hozzá. »Azt hittem, hogy csak múlandó tetszés vonz engem önhöz . . . gyermek nem voltam többé és már sokat tapasztaltam, annyit udvaroltak már nekem — a változás kedvéért miért nem tehetném én egyszer az első lépést ? Ha ön akarja, nem bánom, nevezze kaczérságnak a vágyat önt próbára tenni, hogy várjon ön is, rövid küzdés után leteszi-e a fegyvert kis személyem előtt, mint a többi. Önben azonban csalódtam, azaz inkább önt kevésre becsültem, ön kevés hatalmat engedett a szerelemnek önmaga felett — hisz alig tudtam kipuhatolni, hogy mily tartós volt a benyomás, melyet önre tettem .... Én önnél mindig csak második rangot foglaltam el, ez boszantott, elszomorított és én felfedeztem, hogy ön nekem drágább mindazoknál, akiket valaha ismertem. Azért követtem önt Rómába és csak akkor lettem boldog, midőn önt feltaláltam a Campagnában, a Casale rotondon......... emlékszik még?« Hosszú fürjeivel játszott és a sötét pillák alól lángoló sugár lövellt elő. »Miért mondottam volna meg önnek, hogy kezem már nem szabad, midőn még tisztában sem voltam magammal, hogy vájjon ön szeret-e? Minő elzárkózott volt és minő megfelejthetlenek vonásai ! — úgy éreztem magamat, mintha nem volnék önnek több, mint egy tarka virág, egy fényes pillangó; ön bájosnak talált, és ha hazatért,nem gondolt többé reám . ..« Walter tagadólag intett. »Ön csalódik Andy, én önt nagyon is szerettem , nem bizonyítottam be önnek, midőn önt kérdeztem, hogy meg akarja-e osztani sorsomat.« Andy bíborpiros lett. »Oh, az akkor a pillanat mámorában történt, mindketten elvesztettük fejünket.« »Miért jött ön ide, ha erősen el volt határozva hogy nem lesz az enyém? »Miért ? minő különös kérdés! Hogy lássam önt, hogy beszélhessek önnel, hogy ugyanazon levegőt szívjam, mit ön!« kiáltá fel Andy szenvedélyesen. »És ha a véletlen utamba nem vezeti Linden urat, még ezen órában is be volnának kötve szemeim! Én azon szándékkal tértem ma vissza, hogy nagyapja előtt nyilatkozzam .... Hogy önnek soha nem jutott eszébe, hogy minő kínzó zavarba hozhatna önnek — őszintelensége!« »Az nem történt volna, ön előbb velem beszél és én . . .« »És ön épen oly kétértelműen felelt volna, mint akkor, midőn a karperecz miatt kérdeztem.« »Ha csak egy tekintetet vethetne szivembe, Walter, én meggyőződhetnék, hogy csak is ön számára van hely abban,« mondá Andy fájdalmasan. »Ezek oly szavak, Andy, melyeknek valóságát talán e perezben önmaga is elhiszi.. . Ha ez csakugyan úgy volna, én nem haboznék e nyomorult fényt magától elvetni és egy nemesebb boldogságot fölkeresni a visszavonulásban ? . . Hol marad önnek büszkesége ? Ön gyűlöli férjének még csak emlékét is, és mégis elfogadja annak vagyonát, melyet, bocsássa meg a kemény kifejezést, megvetendőbb feltételek alatt nem hagyhatott volna vissza !« »Van jogom ahhoz, és nem engedem magamat ezért megcsalatni,« felelte Andy gőgösen, »nem alamizsna mit elfogadok , mert 8 évi rabszolgaság által szereztem azt.« »Jól van,« mondá Walter majdnem türelmetlenül, »szakítsuk meg e magyarázatokat. Önnek nincs arra bátorsága, hogy egy egyszerű tudós neje legyen. . .« »Mert ön nemsokára megbánná e lépést.« »Az az én gondom lenne. Ön belenyugodott abba, hogy P. grófnő lesz — így nekem nem marad egyéb hátra, mint hogy elváljak öntől.« »Elválni!« ismétlé Andy és Walter felé sietve, kezét kérően tette annak karjára. . . »Vonja vissza e szót, Walter, ön összezúzza szivemet! Istenem, mi változott reánk nézve ? Hiszen ön hallotta, én személyes szabadságomat megtartom ; a gróf feleségének fognak nevezni, de nem leszek azért önre, önnek barátságára számítottam; mi gátol bérnünket abban, hogy úgy éljünk egymás mellett, mi eddig? Ugyanazon örömre, mint Rómában, minden este, továbbá is fogom őn üdvözölni házamban.« »Hogy férje ajtót mutasson nekem? Önből a gyermek önfejűségébe.«‘Lki játékszerét nem akarja kiadni kezéből. Térjen magához, Andy!« »Ön egészen lear mondani rólam, ön nem fog felkeresni engem . »Szavamat add, hogy nem teszem. Ki fogok önnek térni, hogy találkozzam önnel.« »Ah, szeretni meghalni!« sóhajtozott Andy, könnyektől fálaszt hangon. »Ön sokkalában szereti az életet, semhogy azt komolyan kivágná.« Andy kezet dörzsölte. »Még a válás órájában sem veszíti el híg nyugalmát.« »Ne vizsgál, hogy kettőnk közül ki szenved többet,« szólt ‘"Rer. »Nem volm ön előtt egészen más, mint a minőnek a vil ismer ? Ön háladatlan !« »Ön ro ezen órában is meg van győződve arról, hogy isületes volt irányomban ?« »Mindlesetre a szivemben az voltam, és ez egyedül az iránya.« »Ez mjdnem jezsuita fogás!« »Obz a Linden, az a tűrhetetlen fecsegő«, kiáltá fennig dühösen, »elrabolt tőlem egy havi boldogság •* Wer vállat vont; e nő lelke aczél volt, mely ellentál minden észszerű oknak. A komoly életkérdés'6) a kötelesség, a hűségre nagy gyermekszemed bámult és nem értette azokat. Önt sújtja majd a felelősség, ha holmi őrült dolgreszek végbe«, mondá Andy durczásan, könyny eltörölve, ki kell magamat tombolni, hogy ismély nyalonra tegyek szert. Olyasmit teszek, amin sajnálni fog. Salto mellvédfalán futok végi vagy kicsónakázom a tengerre, mikor az legvikígabb ... Ha holtetememet kihalászszák, talán ő is megsajnálja Andyt, és talán azt gondolja maján, hogy az önt annyira szerette, hogy ön nélkül a tudott élni.« Gyermek volt, elkényezteti, önfejű gyermek, sötét szobába kellett volna zárni, hogy észre érjön .. »Ön csak nem hiszi, hogy e fenyegetéseket komolynak tartsam«, felelt Walter nyugodtan, »én sokkal veszedelmesebbnek tartom, hogy ön ide jött, — rá valaki önt meglátta, midőn szobámba lépett. ’. ..« » Az nekem tökéletesen mindegy, egészen mindegy !« felelte Andy hevesen, »hadd tudják mindnyájan, hogy önt szeretem!« »Önnek távoznia kell, Andy, önnek távolléte feltűnést fog okozni.« Andy fürtjeivel megtörölte könnyes arczát. »Isten önnel, Walter,« mondá halkan »még mindig nem tudom felfogni, miért kell egymástól haraggal elválnunk ?« »Meg kell értenie« felelte Walter, könnyű csókot nyomva finom ujjaira, »és nem fog nehezére esni! Néhány hét múlva a halottak közé fog engem dobni.« Andy különös merev tekintetet vetett Walterra. »Talán nem« felelte halkan. A küszöbön visszafordult — nem fogja őt egy intés által visszatartani ? Walter feszes formasággal hajolt meg előtte és Andy félig dühös mozdulattal rántotta fel az ajtót, mely zajosan hullt vissza zárjába. A zivatar nagyobb lett, felhőtlen ég és világos holdfény mellett kergette fel magasra a hullámokat a sziklasziget felé. Walter az ebéd után rögtön elhagyta volt az ebédlő termet és szobájába ment, hol papírjait rendezgette és podgyászát csomagolta. A két kis láda készen állott már, holnap korán reggel Sorrentoba készült és azután Nápolyon át a sabini hegységbe akart menni. Schulze Vilmos Genazzanot dicsérte előtte, hűvös és árnyékos helynek nevezte. Ha Andy el is hagyja Caprit, az itteni tartózkodás mégis kellemetlenné vált volna Walterra nézve; új benyomások, új környezett, ismeretlen arczok után vágyódott. Az asztalnál a kis bárónő szikrázó élénkséget mutatott. Walter alig emlékezett, hogy a bájos arczot ily mozgékonyságban látta volna; homloka égett, és szeme villogott, a finom gúnyos mosoly sokszor hallatszott. A bosszú festővel és Linder úrral szellemdús szikrázó társalgást vezetett, mely mint Walter észrevenni gondolta, ez utóbbi rovására folytattatik. Walter a tábornokot üdvözölte és a fiatal asszonynyal néhány szót váltott; azon ürügy alatt, hogy fontos leveleket kell írnia, visszavonult a társaságtól és Pietronak parancsot adott, hogy a kávét hozza fel szobájába. A lámpával kilépett a loggiára, hogy néhány ott felejtett könyvét keresse. A vihar borzasztón tombolt. (Folyt. köv.) Budapest, június 30. (A főrendiház) mai ülésében a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat 7. §-ánál Keglevics Béla gr. azon módosítványt tette, hogy a közjegyzők által kiadandó minden okmány magyarul állítandó ki, a fél kívánságára más nyelven is kiadható, de akkor nem eredeti, hanem csak hiteles fordításnak tekintendő. A módosítvány az igazságügyminiszternek két izbeni ellenző felszólalása daczára nagy többséggel elfogadtatott. (Andrássy gróf), mint a »Karls. Zrg«nak írják, odautasította a követségeket, hogy előforduló alkalomkor jelentsék ki, hogy a hadügyminiszterségben történt változást egyedül a katonai szervezet körül fölmerült teendők tették szükségessé, s hogy az távolról sem jelenti a politikában történt változást, mely most is csak úgy, mint azelőtt, nem ismer más törekvést, mint hogy a monarchia szövetségeseivel való egyetértésben a világbéke fenntartassék. (A kiskorúakat illető örökségi tömegek) az illető árvaszék, mint gyámhatóság részére a pénzügyminiszter rendelete alapján bélyegmentes vérbizonyítvány mellett lévén kiutalványozandók, az igazságügyminiszter a hivatalos lapban közzétett körrendeletben ez értelemben leendő eljárásra hívta fel a bíróságokat. (A Sz. - György-ünnepély Bécsben.) A bécsi Sz.-György ünnepélyről irt érdekes vezérczikkben visszautasítja a »P. Lt.« azon provocatiokat, melyeket néhány föderalista lap Konstantin orosz nagyherczeg Bécsbe érkezte alkalmából hangoztatott. Idézzük e czikkből a következőket: »Vájjon tapintatos, vájjon illő dolog-e azt, aki ritka önmegtagadással elhagyva az évek során követett utat, az elkövetett tévedést beismerte és azoknak, kiket e tévedés folytán egy ideig erőszakkal leverendő elleneinek tekintett, őszinte kibékülésben kezet nyújtó, azon kezet, melyet a másik oldalról őszinte lelkesedéssel elfogadtak és azóta tántorithatlan hűséggel megragadva tartanak, vájjon tapintatos és illő dolog-e azt, aki ma így gondolkodik és cselekszik, egészen hívatlan oldalról arra emlékeztetni, hogy egykor máskép gondolkodott és cselekedett, annak megítélését olvasóink gyengédségére bízzuk. Kém minket ér tehát a gúny, mely ma a cseh táborból hozzánk áthangzik, és ha az orosz küldöttség megérkezésében csakugyan »memento« rejlik, akkor az nem nekünk szól, hanem azoknak, akiknek talán megint eszükbe juthatna megújítani ama tanácsokat, melyekkel egy negyedszázad előtt egy jóakaró fejedelem szellemét körülhálózták, és akiknek az ilyen ismétlés esetén még azon mentségük sem volna, hogy szándékuk jó volt, és hogy tanácsaik következményeit előre ki nem számíthatták, mert e negyedszázad elenyészhetlen betűkkel jegyezte föl a történet könyvébe, hogy hova vezet ez urak politikája, és hogy vannak pillanatok, amidőn egy állam a czár minden testvércsókja, és minden György rendje daczára feltartóztathatlanul romlásnak indul, ha népeinek odaadása és áldozatkészsége nem menti meg a bukástól.« ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendür sír ülése június 30-án. Elnök: Cziráky János gr. Jegyzők: Zichy Feri, Victor és Vay Béla b. A kormány részéről jelen van : Bittó, Bartal, Pauler, Wenckheim b. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a közoktatási minisztérium megküldötte kiosztás végett 150 példányban a népoktatás ügyének 1872. évi állásáról készített jelentését. Több tagnak szabadság adatik. Elnök bemutatja a bizottságok jelentését a nők teljeskorúságáról, a törvényhatóságoknak adandó ínséges kölcsönre szükséges 500.000 frtnyi póthitelről és a budapesti egyetem sebészeti kóroda építéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. E tárgyak a már kitűzött törvjavaslatok elintézése után fognak napirendre kerülni. A napirend folytán olvastatnak az országos statistika ügyének szervezéséről; a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék kereskedelmi ülnökei számának szaporításáról; a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról; a bírói gyakorlati vizsgálatról szóló törv. javaslatok, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvastatik a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslat. Az ülés tovább foly. Törvényjavaslat a román fejedelemséggel vasúti csatlakozások tárgyában 1874. évi máj. hó 31-én kötött egyezményről a császári és apostoli királyi Felségének valamint Románia fejedelme Ő Fenségének meghatalmazottjai által az 1867. évi 26. törvényez. IIL czikkében előszabott mód szerint kötött és Bukarestben 1874. évi május hó 31-én aláírt vasúti egyezmény, miután annak a magyar-s románországi vasutak csatlakozására vonatkozó határozatai az országgyűlés által elfogadtattak, az említett egyezmény utóbb mindkét szerződő fél által szokott módon megerősíttetett, ezennel az ország törvényei közé igtattatik. Bittó István s. k. Báró Wentheim Béla s. k. Dr. Pauler Tivadar s. k. Trefort Ágoston s. k. Gróf Zichy József s. k. Szende Béla s k. Gróf Szapáry Gyula s. k. Ghyczy Kálmán s. k. Jártál György s. k. Az egyezmény szövege a kvetkező: Ő Felsége az ausztriai csátár, Csehország királya stb. és Magyarország apátoli királyának kormánya és Ő Fensége Románia fejdelmének kormánya egyaránt áthatva azon óhajtásét, hogy illető alattvalóiknak új közlekedési könyveseket szerezzenek, és a két határos állam kölcnös viszonyait szabályozzák, elhatározták vasutak kapcsolása czéljából egyezményt kötni, s e végre teljhatalmazottaikut kinevezték, úgymint : Ö császári és apostoli királyi Felsége : Báró Calice-t, diplomatiai ügynökét és főconsulát, s II. oszt. vaskorona rendjének lovagját stb. és Ő Fensége Romania fejedelme : Boeresco urat, miniszterét s a külügyek államtitkárát stb. Kik, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölték, a következő czikkekben állapodtak meg: 1. czikk. Más kapcsoló vonalakat ki nem zárva, melyek később közös érdekben a két határos állam közt létesítendők lennének és függetlenül a már meglévő Itzkani-Burdujeni csatlakozástól, a magas szerződő felek vasutaik csatlakozásának az ezen okmányban megállapított feltételek alatt határuknak következő pontjain leendő létesítését hatá-rozták el, nevezetesen: Verderova (Orsova) és Tömös (Predeal) 2. czikk. Az Itzkani Burdujeniben végződő vonalak már meg lévén építve és az üzletnek át lévén adva, a két kormány ezen vonalakon a szabad nemzetközi forgalmat határain át szentesíti, és mostantól fogva kötelezi magát a különböző rendőri, vám, s egyéb a két ország nemzetközi viszonyaira vonatkozó kérdéseket külön egyezmény által szabályozni. A másik két csatlakozási vonalat illetőleg ezek mindketteje , első rangú vasutaknak megfelelő ugyanazon feltételek szerint, a következő módon létesítendők : Az első a Temesvártól Orsován (Vercserova) átvezető irányban Turn-Severinig , mint csatlakozás az építés alatt levő bukarest-vercserovai vonalhoz ; a második Brassóból kiindulva a Tömös (Predeal) szorosan át Plojesten végződvén, mint csatlakozás a bukarest-galatzi vonalhoz. 3. czikk. Az előbbi czikkben említett vercserovai kapcsoló vonalat illetőleg ő felsége a császár és király kormánya megteendi a szükséges intézkedéseket, hogy annak építése és üzletbehelyezése saját területén a határig a jelen szerződés megerősítésének kicserélése napjától számítandó 4 év alatt biztosíttassék. A fejedelmi kormány ellenben kötelezi magát a határig Vercserova mellett terjedő és e szerint a romániai vasúthálózatot Orsován át a magyar vasúthálózattal kapcsoló vonalat ugyanazon határideig kiépíttetni és üzletbe tétetni. 4. czikk. A második czikkben másodsorban említett és a tömösi szorosan átlétesítendő kapcsoló vonalat illetőleg kötelezi magát a két kormány a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy mindenik a maga illető területén, annak a jelen szerződés megerősítésének kicserélése napjától számítandó négy évi határidő alatt leendő kiépítését és üzletbe helyezését biztosítsa. 5. ciikk. A két kormány kötelezi magát továbbá, hogy egy ezen szerződés megkötése után azonnal a helyszínére kiküldendő külön bizottság által a brassó-plojestii vonal két szakaszának a határon teendő csatlakozási pontjának megállapítására szükséges tanulmányokat és műszaki előkészítő munkálatokat eszközöltetni fogja. Ezen munkálatok befejezése s a tömösi csatlakozási pont végleges megállapítása a két kormány által a jelen szerződés megerősítésétől számítandó legkésőbb egy év alatt fog eszközöltetni. (Vége következik) Különfélék. Budapest, június 30. (Kinevezések). A földmivelés-, ipar- és kereskedemi miniszter a vezetése alatt álló orsz. statistikai hivatalnál: Pámitzky Ede irodavezetőt és Juhos János segédfogalmazót fogalmazókká, Lajos Gyula fogalmazógyakornokot segédfogalmazóvá, Grobetti Lajos számtisztet irodavezetővé, végül Andriska Sándot számtisztté nevezte ki. (Konstantin nagyherczeg Bécsién). Szombaton délben érkezett Bécsbe Konstan