Pesti Napló, 1874. július (25. évfolyam, 148-174. szám)

csak az összes kormányok egyesített erőfeszítései ál- I tal érhetők el, a­miért is kívánatos, hogy a humani-­­ tási szellem minden kicsinyes aggodalmat kizárjon a tanácskozásokból. Bayonne, június 29. A kormány­ csapatok csütörtökön és pénteken győzelmesen előrenyomul­tak, és szombaton az Esteik felett uralkodó magas­latokat meg akarván rohanni, megverettek és rendet­lenségbe hozattak. Concha tábornagy eleste után ál­talános futásban kerestek menedéket. Az Echague­­hadosztály visszavonulását a tüzérség fedezte. Az összes ágyuk és hadivonatok visszavonattak. A kor­mányi csapatok vesztesége 4000 főre megy, de a cai­listák vesztesége is jelentékeny. Berlin, június­ 30. A »Nordd. Ztg.« alapta­lannak nyilatkoztatja azon hírt, mintha gr. Schwei­nitz nem fogna visszatérni bécsi nagyköveti állo­mására. Bécs, jun. 30. A múlt évben felállított nem­zetközi bizottmány a bécsi gabona­­börzével egyet­értésben azt határoza, hogy az idei nemzetközi ga­bonavásár aug. 12. és 13-án Bécsben lesz megtartan­dó ; egyidejűleg ezzel egy külön kiállítás is fog tar­tatni a molnárüzlet körébe vágó gépekből és ehhez tartozó segédeszközökből; ez utóbbi kiállítást az alsó­ausztriai iparegyesület rendezendi. München, jan. 30. A képviselőházban a kul­­tuszügyi költségvetés felett folyt igen heves vitában a többek közt Kraetzer is részt vett, ki a kamara feloszlatását kívánta. Joerg válaszolt a cultuszmi­­niszter jun. 26-ki beszédére; végül a cultuszminisz­­ter az előtte szóló ultramontán képviselő szemrehá­­sait ismételve és behatólag visszautasitá. Bécs, jun. 30. (Zárlat.) Hitelrészvény 219.75. Galicziai 261.—. Államvasut 325.—. Rente 69.45. 1860-ki 110.—. 1864-ki 133.50 .Ezüst 105.70. Lon­don 111.60. Unio­ bank 99.—. Ált. épitő­ bank 57.50. Angol-osztrák 140.50 Lombard 140.—. Tramway 149.—. Hitelsorsjegy 159.—. Napoleonhor 892.50. Arany. 529.—.­­Frankfurt 93.70. Porosz pénzutal- t­vány 165.25. Török sorsjegy 47.—. Angol épitő­­bank 65.50. Bécs, jun. 30. (Hív. Zárlat.) Magyar földte­­herment. kötvény 75.25 — Salgó-Tarján 83.—. — Magyar hitel 155.—. —­ Magyar záloglevél 85.50. — Erdély 140.50. — Magyar keleti vasút 52.— — Magyar sorsjegy 80.—. — Magyar földhitel —.-------Magyar vasúti kölcsön 95.50. — Anglo­magyar 31.-------Franco-magyar bank 71.50. Al­föld 144.—0. — Magyar északkeleti vasút 120.------­Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 67.40. — Tiszai vasút 234.50. — Municipal-bank —.—. — Pesti bank —.—. Berlin, junius 30. (Kezdet) Galicziai —.— — Lombardok 84.75. — Ezüst jövedék —.—. — 1860-as —.—. — Bécs —.-------Romániai 44.—. — Államvaspálya 192.50. — Papirjövedék —.— — Hitelsorsjegyek —.—. — 1864-diki —.—. — Hi­telrészvények 131.—. Magyar sorsjegy —.—. Berlin, junius 30. (Zárlat.) Galicziai 116.50. Lombard 83.50. — Ezüst jövedék 67.5­8. — 1860-as 103.75. — Bécs 90.—. —Romániai 42.75. — Állam­vaspálya 193.25.— Papir-jövedék 62.75. — Hitel­sorsjegy 109.—. — 1864-es 91. */* Hitelrészvé­nyek 131.50. — Magyar sorsjegy 51.—. Utóbörze 131.— Berlin, junius 30. Búza 84.50. 78.-------Rozs 60.—. 59.50. 57.0­. 57.25. — Zab 64.50. 54.75. — Olaj 20.25. — 20.—. 20.50. 20. 23. — Szesz 26.—. 25.28. 23.21. Frankfurt, junius 30. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre —.—. — Amerikai 1882-re —.—. — 1860-diki —.—. — Lombardok 147.—. — Évjáru­­léki papír —.—. — Osztrák bankrészvény —.—. — Osztrák hitelrészvény 229.75. — Osztrák állam vasp részv. 339.75. — 1864-diki—.—. — Galicziai 267.— Évjáruléki ezüst —.—. — Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, junius 30. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 105.5/a. Amerikai 1882-re.—.—1860. 103.— Lombardok 145.50— Évjáruléki papir 62.75 Osztrák bankrészv. 10.34. — Osztrák hitelrészvény 228.—. — Osztrák államvasp. részv. 336 */*.. — 1864-diki 159.75. — Galicziai 270.50. — Évjáruléki ezüst 67.—. — Győr-Gráczi —.—. — Utóbörze Páris, junius 30. (Kezdet) 3 °/,-es járad. 59.50 Olasz járad. 67.45. Credit mobilier .—.—. — Osztr. napra* —.—. — Consulok —.—. Éjszaknyugoti v. pálya —.—. — 3'/a °/2-es járadék—.—. — Államv. pálya 727.—. — Lombardok 313.—. — Amerikai —.—. — Magyar kölcsön —.—. — Magyar keleti pálya —.—. —• 1871-diki kölcsön —.—. — 1872- diki —.—. Páris, junius 30. (Zárlat) 3°/0 járadék 59.55 — 5’/2 °/e járadék 95.60. — Olasz járadék 67.50.— Credit mobilier 258.—. — Lombard 312.—. —. Államvaspálya 725.—. — Koronajószági zálogleve­­­e­lek —.—. —Ausztriai kötvények—.—. —1871-diki a térkölcsön —.—. — 1872-diki kölcsön —.—. i­ár Páris, junius 30. Liszt 84.75, 79.50, 68.25. ille' Répaolaj 83.—, 83.2,5 85.25, 86.—, Lenolaj 79.—. 79.25. 80.— Szesz 65.50, 65.75, 65.75. Czukor 151. ,­ Boroszló, junius 30. Búza 280.— Rozs 217—.­zér Zab 204. Olaj 19.75 19.50. — Szesz 24.5/2. 25.—. év 25.—. és Antwerpen, jun. 30. Petroleum 27.50. lé New-York, junius 30. Liszt 6.25. KÖZGAZDASÁG. A keleti vasút közgyűlése. (Folytatás esti lapunkhoz.) Lazarus indítványára, mely mint esti lapunk­ban említek, a jövő közgyűlés napirendjének meg­állapítására vonatkozott, Rendes János, a kormány képviselője kije­lenti, hogy a közgyűlések napirendjének megállapí­tása az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, s ha valakinek az igazgatótanács határozatai ellen kifo­gása van, az a minisztériumnál kereshet orvoslást és pedig közvetlenül, nem pedig a közgyűlés útján. A­mi a négy hó múlva összehívandó rendkívüli közgyű­lést illeti, megjegyzi, hogy az alapszabályok értel­mében a részvényeseknek a kellő számú részvények letétele mellett mindenkor van joguk rendkívüli köz­gyűlést összehívni. Schönberger Lajos mindenekelőtt kijelenti, hogy a keleti vasúttársulat alapszabályait s általában a társulat egész alakulását nem tartja törvényeinkkel megegyezőnek. Ennek folytán mindent, a­mi e tekin­tetben eddig történt, törvényellenesnek declarál, s a társulatot úgy tekinti, mely törvényesen nem is léte­zik. Sajnálja, hogy a társulat igazgatótanácsa min­dent megtett arra nézve, hogy a részvényesek a dol­gok valódi állása felől fel ne világosíttassanak, s pl. a tavaly tartott közgyűlésen oly rögtönözve terjesz­tette elő a felmentési indítványt, mely az igazgatóta­nácsot a múltra nézve minden felelősség alól felsza­badítja, hogy az ámuló részvényesek tulajdonképen csak akkor vették észre hogy mi történt, midőn a ju­­liusi szelvény nem fizettetett ki. Figyelmezteti a közgyűlést, hogy ezúttal ne engedje magát meglepetni az igazgatótanács által előterjesztett hasonló czélú határozati javaslatok ál­tal, melyek a részvényeseket eddig még megmaradt jogaiktól is megfosztják. Elmondja azután a keleti vasút alapításának történetét; megemlíti, hogy hány milliót nyeltek el az engedményesek, kiknek általában igen jó gyom­ruk szokott lenni, s kijelenti, hogy a vasúttársulatok történelmének adatai után épen nem csodálkozik azon, mert vannak oly nagynevű és magas szárma­zású férfiak egyes vasutak igazgatótanácsában. Főleg a keleti vasútnál látszik ez előtte természetesnek, hol minden arra volt számítva, hogy a közönség lép­­re vezettessék. A keleti vasút ügyének jelenlegi állásában kí­vánatosnak tartaná, hogy a múlt közgyűlés által ho­zott azon határozat, mely szerint az igazgatótanács­nak a felmentvény megadatott, megsemmisíttessék, mert azt hiszi, hogy ha bizonyos dolgokról, új vizs­gálat elrendelése által a fátyol le fog vétetni, oly ada­tok fognak felmerülni, melyeknek alapján e kérdés sokkal előbb lesz tisztába hozható. Azt hiszi, hogy ily eljárás ellen nem is merül föl törvényes akadály, a­menynyiben lehetetlen, hogy ha idő­közben oly ügy kerül, melyre nézve a részvé­nyesek jóhiszeműleg megadták a felmentést, bizonyos figyelmen kívül nem hagyható adatok me­rülnek fel, az újra ne vétethessék tüzetes vizsgálat alá. Annyival inkább szükségesnek tartja pedig a már megadott absolutórium felülvizsgálatát, a­mennyiben a­mint az igazgatótanácsnak a közgyűlés elé terjesz­tett jelentéséből látja, a részvényesek újabban is e jelentés fogadása által mély álomba szándékoltat­­nak ringattatok Nem akarja, hogy a részvényesek tovább tűrjék azon játékot, melyet velük az igazga­tó tanács már régóta űz, s mely nem méltó az igaz­gató tanácshoz, melynek körében oly kitűnő férfiak ülnek, mint Vay M. K. az egykori udvari cancellár, és Horváth Boldizsár, a volt igazságügyminiszter, ki az ország lelkiismeretét képviselte hivataloskodása alatt, s tudhatja, hogy a jelenlegi állapot nem szol­gál az ország hitelének előnyére. Csodálkozik azon, hogy mindeddig nem ter­jesztetett elő részletes számadás a pálya építéséről, mint ez minden vasútnál megtörténik, hogy a részvé­nyesek végre tudhatnák, mire fordíttatott vagyonuk ? E mellett követeli, hogy az igazgatótanács is a kor­mány között legutóbb kötött szerződés is előterjesz­tessék, mert nem ismeri el jogosultságát annak, hogy az igazgatótanács, bár a kormány beleegyezésével, az alapszabályokban meghatározott eseteken kívül új prioritásokat bocsáthasson ki. Végül felkéri az igazgatótanácsot, hogy álljon el azon kívánságától, miszerint a jelenleg javasolt absolutórium megadas­sák, s egyezzék bele abba, hogy a múltra nézve meg­adott felmentés új vizsgálat alá vétessék. Rendes János kijelenti, hogy azon kérdés, váljon a társulat alapszabályai jogérvényesek-e, vagy sem, teljesen el van döntve, a­mennyiben azokat maga a részvénytársulat is elismerte, mert több ízben azok alapján tartott közgyűlést; elismerte azokat a kormány is, mert az azok alapján alakult igazgató­tanácscsal szerződéseket kötött. Ugyanez áll a má­sodprioritásokra nézve, melyeknek érvényességét is­mét a törvényhozás ismerte el. A múlt közgyűlés azon határozatát, melynél fogva az igazgatótanács­nak a felmentvény megadatott, jogérvényre emelke­dettnek tartja, mely újabb tanácskozás és határozat­­hozatal tárgyát épen ennélfogva nem képezheti. Schönberger Lajos megjegyzi, hogy mindaz, a­mit a kormány képviselője érvként felhozott, csak azt bizonyítja, hogy az igazgatótanács, a kormány és a törvényhozás­ kényszerhelyzetben volt, midőn e kérdésben intézkedett, de e kényszerhelyzet nem hat ki a részvényesekre, kiknek joguk van igényeik érvé­nyesítésére. Wilkin nem tartja helyesnek, ha a részvé­nyesek által a társulat alapszabályai támadtatnak meg, mert azt hiszi, hogy ezen érv megakadályozza a részvényesek igényeinek közgyűlési határozat általi érvényesítését. A részvényesek az által, hogy a rész­vényeket aláírták, alávetették magukat ezen alapsza­bályoknak s ha e tekintetben tévedtek, s bizalmuk által tévútra vezettettek,csak saját magukat okozhat­ják, a mint szóló szintén önmagát tartja hibásnak,mert nem volt kényszerítve az aláírásra. A mi azon kérdést illeti, ki a keleti vasút ügyében tulajdonképen a hi­bás, szóló úgy látja, hogy a legsúlyosabb vád Waring testvéreket és az anglobankot terheli, kik a szó szoros értelmében rászedték a közönséget a garantia kérdé­sében. Kétségkívül vád terheli, nézete szerint, az igaz­gató­tanácsot és kormányt is, de sokkal kisebb mérv­ben. E tekintetben azonban a kérdést még nem látja teljesen tisztázva s szükségesnek tartaná, hogy az igazgatótanács által ezúttal kért felmentvény felett a közgyűlés csak akkor határozzon, ha a képr­­ház által a keleti vasút ügyében kiküldött bizottság befejezvén munkálkodását, a képviselőház végérvényes határo­zatot hozott. E mellett kimondatni indítványozza, hogy a kormány és az igazgató tanács között 1874. január 25-én kötött szerződés semmisnek tekintessék, me­lyet szóló a részvényesekre nézve nem tart kötelező­nek, s e tekintetben azt hiszi, hogy legczélszerűbb lesz, ha a társulat törvény útján fogja a kormány el­len jogos igényeit érvényesíteni. Elhatároztatni kí­vánja továbbá,hogy a kormány felszólíttassék az alap­szabályok értelmében fizetendő kamatbiztosítási ösz­­szeget a társulat pénztárába átszolgáltatni, mely összegből a már lejárt szelvényeket kívánja beváltatni. Ha erre a kormány nem mutatkoznék hajlandónak, az igazgatótanácsot kívánja utasíttatni, hogy a társulat ezen követelését a kormány ellen per útján érvé­nyesítse. Kasper amsterdami részvényes több társa nevében egy tiltakozást nyújt be, melyben azt pana­szolják, hogy táviratilag a kormányhoz intézett ké­relmük daczára az igazgatótanács nem intézkedett Amsterdamban depót-k felállítása iránt, hol a rész­vényesek részvényeiket letéteményezhették volna. Bottlik vezérigazgató kijelenti, hogy eddig a társulat részvényei csak Budapesten és Bécsben téteményeztethettek le, jövőre azonban az igazgató­ság gondoskodni fog, hogy ily letéteményezési helyek több helyütt állíttassanak fel. Schönberger Lajos ismételve a közgyűlés figyelmébe ajánlja indítványát. Úgy látja, hogy az igazgatótanács jelentése telve van rabulistikával, mely a részvényeseket tévútra akarja vezetni. E mel­lett hangsúlyozza azon kényszerhelyzetet, melybe a részvényesek jutottak az­által, hogy az alapszabályok értelmében nincsenek feljogosítva több szavazatot gyakorolni 50-nél, még felhatalmazás esetében is, mi szükségképen arra viszi őket, hogy a részvények bir­toka tekintetében a tényállás meghamisíttassék, s olyanoknak adassanak részvények, kik azzal nem bírnak, csakhogy a részvényesek vagyona az igazga­tótanács javaslatainak elfogadása által ne veszélyez­tessék. Felkéri a közgyűlést, hogy, a hozandó határo­zat fontosságát tekintve, a tanácskozás délután 5 óráig függesztessék fel. Horn pártolja az indítványt, minek folytán a közgyűlés délutáni 5 óráig felfüggesztetett. A délután 5 órakor megnyílt közgyűlésen Lazarus azon indítványt terjeszti elő, hogy a napirend 1, 2 és 3-ik pontja, vagyis: 1) Az üzleti jelentés. 2) Az üzleti mérleg s a számvizsgáló bizott­mány jelentése és 3) Az építési munkák állásáról s azoknak szakadatlan folytathatása, valamint vég­leges rendezése érdekében tett intézkedésekről szóló jelentés fölötti határozathozatal a jövő rendkívüli közgyűlésig függesztessék fel, mely 4—5 hó múlva volna egybehívandó. A napirend 4-ik pontja iránt pedig, mely igy szól: »Határozat­hozatal­a felett, váljon az 1873. június 28-án tartott 2-ik rendkívüli közgyűlés által az igazgatótanácsnak a végleges rendezésre vo­natkozólag adott meghatalmazás a jövőre nézve meg­szüntetendő-e ?« Kimondatni kívánja, hogy az igazgatótanács utasíttatik, a közgyűlés jóváhagyásának fenntar­tásával, mindazon lépések megtételére, melyek a társulat ügyének végleges lebonyolítására alkal­masak. Schönberger Lajos attól fél, hogy ha ezen indítvány elfogadtatik, akkor a részvényesek jogaik­tól elüttetnek, s az igazgatótanács az absolutorium tekintetében igen kényelmes helyzetbe jut. Lazarus felvilágosítja szólót, hogy indítvá­nyának elfogadása által az absolutorium megadásá­nak, vagy megtagadásának kérdése csupán elhalasz­­tatnék a jövő közgyűlésig, midőn a kérdés sok tekin­tetben tisztábban fog a részvényesek előtt állani, a mennyiben ezen idő alatt a képviselőháznak ezen ügy­ben kiküldött bizottsága fölött a ház valószínűleg ma határozatot is hozott. Wilkus az 1843. június 28-án tartott köz­gyűlésre való hivatkozással kívánná a felhatalmazást megadatni és pedig azon határozott kikötéssel, hogy az igazgatótanács minden intézkedésének ratificáció­­ja a közgyűlésnek tartandó fenn. Elnök kérdi a közgyűlést, elfogadja-e l­ilkus indítványát ? Schönberger sajátságosnak tartja, hogy az igazgatótanács oly nagyon sürgeti a határozathoza­talt e kérdés felett, noha a fölött a részvényesek még gondolkodni kívánnak. Elnök azon nézetét fejezi ki, hogy utóvégre a közgyűlésnek még­is csak kell e kérdésben határo­zatot hozni, s minden részvényesnek elég ideje volt eddig e kérdés felett, mely egy hét óta közkézen fo­rog, a bizottság jelentésében, behatóan gondolkodni. Azon modor ellen, melyet Schönberger nyilatkoza­taiban használ, határozottan tiltakozik. A zavar oly nagy lesz, hogy a részvényesek el­hagyván helyeiket, csoportokba gyűlnek tanácskozás végett azon kérdés felett, vajjon miként lehetne oly határozatot hozni, mely által az igazgató­tanácsnak adott korábbi korlátlan felhatalmazás implicite nem érintették. Horn Ede azt hiszi, hogy legczélszerűbb volna kimondani, hogy a 4-ik pont is, mint mely szoros összefüggésben áll a napirend első 3 pontjával, füg­gőben hagyatik s az igazgatótanács felhivatik, hogy a közgyűlés jóváhagyásának fenntartása mellett az uj közgyűlés összehívásáig előtte szükségesnek látszó lépéseket tegye meg. Végül hosszas magántanácskozások után Wald­­stein Pálnak a következő indítványa bocsáttatott szavazás alá: Az igazgatótanács felhatalmazta­tik a kormány­nyal tárgyalásokba bocsátkozni a társulat ügyének végleges rendezése czéljából, a közgyűlés jóváhagyá­sának fenntartása mellett. Minden ezzel ellenkező közgyűlési határozat érvénye megszűnik. Az indítvány 1519 szóval 1202 ellen fogadta­tott el. Ezután megkezdődött a szavazás a kilépett igazgatótanácsosok helyének betöltése czéljából vá­lasztandó hat tagra. Az elnök kijelente, hogy V­á­­r­a­d­y Gábor, H­ó­d­o­s­s­y Imre és Horváth Boldizsár határozottan kijelentették, hogy újra meg­választatásukat nem fogadják el. Ezután megkezdődött a szavazás, mely azon­ban ne­m fejeztetett be. A közgyűlés több részvényes kivonatára, kik indítványokat szándékoznak előter­jeszteni, holnap délután 5 órakor folytattatni fog. Ezzel a közgyűlés fél 9 órakor véget ért. Vegyes hírek. (A budapesti géptéglagyár részvénytársulat)r­0. május 30-án tar­tott közgyűlésén a választmány által előterjesztett végleszámolási javaslat tárgyalását, több részvényes kivonatára, egy mára, június 30-ára kitűzött újabb közgyűlésre halasztották volt. A mai közgyűlésen 37 részvényes által 2785 db részvény volt letéve 360 szavazattal. A legtöbb részvényes a leszámolás ki­mondását a jelen körülmények között czélszerűtlen­­nek jelentvén ki, az igazgatótanácsnak arra c­élzó indítványa 340 szavazattal 20 ellen elvettetett. Ezzel a közgyűlés napirendje ki volt merítve. (Gab­oa csarnokok és raktárak G­e­n­f­b­e­n.) A Genfben székelő osztrák-magyar consulság jelentése folytán a budapesti kereskedel­mi és iparkamara a m. kir. földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi minisztériumtól azon értesítést vet­te, hogy Genfben gabonacsarnokok és raktárak léte­­síttettek. A genfi piacznak törekvése oda irányul, hogy magát a német Sveicz gabonapiaczaitól függet­lenítvén a franczia Sveicz, Savoya és Francziaország határos területeinek főkereskedelmi piaczává váljék, mely irányban a német-franczia háború óta neveze­tes haladást tett. A genfi piacz jelentőségét illetőleg a szövetségi statistika részéről közölt adatok szerint az 1872-ik évben Genfen keresztül behozatott 1.429.770 mázsa, kivitetett pedig 265.000 mázsa gabona. A Genfen keresztül a Sveiczba behozott ga­­bonaneműek eddigelé Francziaországból és Oroszor­szágból érkeztek. A német birodalomból és az osztr.­­magy. monarchiából az 1871-ik évben 2.688.000 má­zsa gabona érkezett a Sveiczba, míg az országnak a gabona-, liszt- és hüvelyes veteményekből való összes bevitele 4 millió mázsát, és az összes átvitel 524000 mázsát tett. Genfnek kereskedői már most közvetlen összeköttetésbe kívánnak lépni a pesti piaczc­al,mely czélból az itteni gabonakereskedő c­égek és műmal­­mok jegyzéke a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium által az ottani consullal közölte­­tett. A genfi consulság szívesen fogja megadni a kö­zelebbi felvilágosításokat, és igen óhajtandó volna, hogy Magyarországból Genfbe élénk gabona­ kivitel kifejlődjék. Üzleti hírek. Gabnaüzlet. Budapest jun. 30. Gabo­nában tegnap és ma gyenge volt a kínálat, a vevők azonban szintén tartózkodók voltak, úgy hogy az eladóknak a múlt heti búzaárakból 15—20 krt le kellett engedniök. Eladatott: tiszai első min. 84 fs 7-10, 600 vm. 83 V* fs 6-90, 500 vm. 83 V/2 fs 6'90, 600 vm. 83 V. fs 6'90, 800 vm. 83 fs 6‘90, 400 vm. 83 fs 6­ 70, 800 vm. 83 fs 6-60, bánsági 600 vm. 85 fs és 400 vm. 84 fs 7'05, 1200 vm. 82 V/2 fs 6‘60, 300 vm. 84 fs és 100 vm. 81 fs 6'50. Rozsban nem volt üzlet. Árpa csendes. Tengeri 4-20—4'15-ön csak gyéren talált vevőre, 1000 vm. 4'25 készpénzül, 1200 vm. 430 időre. Zaba gyenge hozatal miatt szilárd, 1200 mérő 50 fs 2,831/2 készpénzül. A határidőüzletben búza őszre 6'16—6’18, zab őszre P97—1*98­­/2, tengeri július­­augusztusra 4'21—4­24. Az esti börzén csendes üzlet volt, az árfolyamok keveset változtak. Magyar hitelbank 155'25—155'50-en, municipális hitelintézet 27 3/s— 27'50-en, magyar földhitel 63'50-en, takarék és hitelt egylet 49'25-ön áruitatott. Árokszállás, jun. 24. A papokban ol­vastam egy hírlapi közleményt, mely szerint —■­ álta­lában — kielégítő aratás reménylhető. Azon tudósí­tó, ki az érintett közleményt világgá eresztette, ba­josan látta vidékünket. Valóban elszorul szívünk, ha ezen, különben gazdag határ jelenlegi képével megismerkedünk. Határozottan állítom, hogy nemcsak városunk határában, de a szomszédos dósai és vámosgyörki határban sem fog senki sem a bokáig érő őszi vetés­ből kamrájába magát elhelyezni. Legnagyobb részben azt már most levágják, hogy így legalább takarmánynak használhassák. A legközelebb múlt hetekben esett országos eső sem idézte elő nálunk a sóvárogva várt ered­ményt. Nem mondom, hogy az a tavaszi veteményekre nézve némi lendülettel nem bírt, de általában külö­nös eredmény nem mutatkozik. Még szomorítóbb azonban annak tudata, hogy kiválóképen a napszámos osztály legnagyobb része mindennapi kenyérrel sem bír, mert a napirenden levő kapálás alkalmából napszámla fejében 20—40 krt kap; egy közönséges nagyságú fekete kenyér ára pedig piaczunkon egy forint lévén , keresményéből csak kenyérrel sem képes az illető családját élel­mezni. Azonkívül nyomasztó a helyzet kisebb fö­zbir­­tokosainkra nézve is. Mert már a múlt évi rész­ter­més folytán, midőn a vetőmagot földjébe tette, az évi táplálékra szükséges búza csak keveseknél volt fellelhető, s igy hogy magán s családján némileg segíthessen, kölcsönhöz kénytelen folyamodni, me­lyet azután némely lesipuskás, és többnyire a jerikói rózsa hazájából származott polgártárs 40—50°/c mellett szolgáltat ki az éhező birtokosnak. Mit szóljak iparosaink, s egyéb üzletembe­reinkről ? S mindezen elmondottak helyes figyelembe­vétele mellett bámulnunk kell úgy a városi, mint a kerületi hatóság szok­ás egykedvűségét, melyet men­teni még csak nem is lehet. Segélyről, még­pedig sürgős segélyről van itt szó, melynek kieszközlése a jelzettem nyomasztó kö­rülmények indokolt kimutatása mellett, a belügymi­nisztériumnál könnyen foganatosítható. S ez érdem­ben különösen figyelmeztetjük városunk polgármes­terét, s felkérjük a sürgős intézkedések megtételére. Legyen meggyőződve arról, hogy segély kieszközlé­se, hogy az e tekintetben kiáltó szükség már épen a tizenkettedik órában történik. S. Z i­­ a h, junius vége. — E f. hó jól viselte magát. Megyénk belső felében (Szilágyság)­­az őszi és tavaszi vetés csupa Kanaán. A külső félben (Ér­mellék) az őszit sokan kiszántották volt, kik ezt nem tevék, jó fél őszi termést várhatnak; a tavaszi itt is igen szép. Ha vész nem jön, a félt­in­séget jóllét vált­ja fel. A kaszás jó rendet vág. Az elmaradva volt szőlő kellő fokra fejlődött; itt ott dús— általában jó félszüretet igér. Szilva, alma s más gyümölcsfajok elszórtan adnak jó termést. A tiszta búza köble 14 —15 frtról 12 írtra szállt, a kétszeresnek köble 8 frt — a zilahi gabnapiaczon. Alsó-Bácska, jun. 27. F. év mártius 30-án irt azon szomorú közlésemet, »hogy kénytelenek voltunk a buzavetést részint árpával keverve megfo­gásotok részint kiszántani s tavaszi búzával vagy tengerivel bevetni«, — most azon örvendetesebb közléssel egészíthetem ki, miszerint a kedvező idő­járás folytán, az újonnan bevetett földekben a­z á­r­­pa szintúgy, mint a tavaszi búza igen szépen diszlik. A kender és ten­geri jó reménynyel biztat, zabtermésü­nk pedig oly kitűnő, hogy ez évet valószínűleg a legjobb zab­ter­mő évek közé számíthatjuk. Meteorológiai jegyzetek. A meteorológiai m. k. központi intézet időjárási táv­irati jelentései 1874. évi junius 30-ról, reggel 7. o. Észlelési Hornét Szél , nyomot feklet . . . , Felhőzet állomás m g c ír.nya erőssége Budapest 756.5 -f- 16.2 E 3 borult Beszterczeb. 761.4 -f- 15.6 — — borult Soprony 759.2 -f- 16.2 I­ 6 borult , Zágráb 760.2 -f 19.2 DNy 3 borult Szeged 754.8 -f- 15.4 DNy 1 borult Debreczen 755.3 -f- 15.6 D 1 borult Csáktornya 758.9 -f- 15.0 Ny 0 borult Ungvár 756.3 -f- 17.5 E 1 derült Durazzo 761.1 -f- 24.6 D 1 derült A m­egelőző 24 óra alatti tünemények. A lég­­nyomat mindenütt emelkedett, Zágrábban 4.7 m. m.-rel. A hőmérséklet többnyire sülyedett Szegeden 8.6 fokkal. Eső: m. m.-ben: Budapesten égiháboru 19.8, Be­zterczebányán 35.7, Sopronban 24.3, Zág­rábban égiháboru 9.6, Szegeden 11.1, Debreczenben 5.6, Csáktornyán 12.5, Ungvárott égiháboru eső 5.3, Ózonmérő Budapesten nappal 3, éjjel 8. — Duraz­­eroban a tenger állapota zajlongó. Kivonat a „Budapesti Közlönyeiből. Árverések: Milotán aug. 8-án Kiss Já­nos és neje ingatlanai 35198 frt. — Pécsett julius 29-én Szatter Anna malma 4000^frt. — Fr­any­ovim jul. 27-én Despotov Márta, ingatlanai 1748 frt. — Debreczenben aug. 10-én Ág Józsefné házastelke 6000 frt. — Maczedonián jul. 13-án Butya Petru ingatlana 1475 frt. — Ebergöczön jul. 27-én Szabó János ingatlanai 2850 frt. — P.-Tészeren jul. 25-én Szőlős Pál birtokjutaléka 1404 frt.) Budai színkör. Ma, junius 30-án adatik : »A száz szűz, vagy A zöld sziget«. Nagy operette 3 felv.; írták Clairville, Chinot és Duni; zenéjét L­e c­o­mp. (Kar­nagy Káldy Gy.) Első felv.: György király vendéglője. Második felv.: Nősülés sorshúzás útján. Harmadik felv. : A­z­őt­lene­k lázadása. Kezdete 7 órakor. A vízállás junius hóiban. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. ’ ’i g i ....... °______| 3. Hold j falatt 1 alatt ! Időjárás 3 I láb . httv. láb­­ huv. ’ 30 Pesten 12 3 — — esős 20 Pozsonyban 8 11 — — felhős 29 M. Szigeten 2 11­­ — — 1 száraz 29 Szatmáron 2 3 1 — — . » 29 Tokajban 8 2 j — — » 30 Szolnokon 9 9 1 — — 1 felhős 30 Szegeden 13 5 1 — — j száraz 29 Aradon — — 1 2 1 esős 29 Nagybecskerek 1 10 , — — , » 29 Bezdán(Fer.cs.) 7 1 — — • » — Verbászon . — — •. — — j » — Barcson — i — — — ’ 30 Eszéken 8 11 — — 1 esős — Mitroviczon — — — — i — Sziszeken — — — — j — Zimonyban — — — — j — 0-Orsován — — — — j WVILT-TÉS. „Karlsbad.“ Dr. Sztankovánszky János, született magyar, a bécsi cs. kir. kóroda érdemesített kórházi orvosa, a karlsbadi gyógyforrások több évi megfigye­lése után, ugyanott mint fürdőorvos rendezte be ma­gát, és rendel magyar nyelven a »zum Feige­­baum« czimü házban. T. ez. földbirtokosok és gazdáknak ajánljuk legjobb minőségű salgótarjáni darabos szenünket mérsékelt áron. Salgótarjáni kőszénbánya- 910 részvénytársulat, sütő-utcza 1. szám, I. em. -rnnni tím, 11. ntgjTimMIWncniMBIkTnm'-LrTTT k budapesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése június 30-án« | 1 , Is® I to? 4* Értékpapír te 3, adva tartva Értékpapír i­s adva tartva Értékpapír .. S adva tartva _______________r°“l Imn m rn Állaté«­dása&gr. „ . , _ | I i Mas? vasat! kütooBn . 8ark< k : Pasi! keraa.ii«. 5 00 740 — 745 — I gemfl­l áramvarát­ 9585 05 50 , Pest! iparijuk *00 395 — 400 — Spodium és csonttiszt. . 800 150 — 155 — silóidéval'5 -----------------­­- Pest-budai kés- I Szeszgyár I. magyar . . 500 190 —. *00 — i \10 -j -- . B?°! uij L8i ISIM i!1« ! 1872.ki magy! államkötv! ~ 89 ~ " bu't'e’hfteinit' i !? ~ t? ~ ^gjogyér szt­endrat . . S00--------j _ -187■r. m. kir. kincstári — 86 | 87 ~ • Bír. t.e.hltallnt. 60 48— 48— lésrlagyar Vindapsid­ . . 200 -------------- --­atalii y « petes esti tb ~ ” B»r»oy.tb. fa­b. 50----------1-------Tégla és mfaségati újlaki 200 84 — 63 — Z L ángotv magy = fo« Té = *. C­VXT*. 40| = Z Z = Nagyér «bénya. .. 200, U 50 5-I " ' ‘te in "a sí* * ~ ~~ - l • • ISSj-------1------­­1 " 1887. afc. ~ 74 7i 75 _ * Szegedi fonr. b. 200... j --------­' ” ----------------1-------Vaa-aalat^Brpbauk1®’ *’!*' loo-----------' -------Magyar «Mb. 6«/0 ... — j 85 25 85 50 * . .» — 72 50 73 50 fakpena. : óbudai . ion-----------------15vcjikbircsa «ty, — I --------------------— — StSn5de*a.-v40 a. k5 tv. . _ 71 50 71 7o Idiegyhis­ . 40-----------------­­» felsilogb. 50/,0/r — . 77 60, 78 — Osztr. Ül. adón. l»ap. 5% _ 60 50 60 75 05d.ui5i . . 40' -------­ ------­­- nyug). bank é% — --------— — - - . ezüst.kam. — —I ------­­. Orsi. kr.aponti 100---------------------Wagy. ált. Midiibe 1­6% . — 80 —, 8889 Jan.Jti!.5/o _ 7450 75— Jau.-Jull 5"/„ ÍOO 76 — 76 50 , , 5V» . . . • — 84 —, 84 vO » ■ » ezüst. kam. „ Pemi 1. hazai looo 2325 — 2550 — VSvirosl takarékp. 6 p*t — ----------— ~ itpr.ok. 5/„ _ 74 50 75 — , Pest budai f5v. lno 150 50, 151 — Pesti kereskedelmi bank. — 84 75 85 ~ Kisorsol 1880-ból A 500 frt — 109 — 110 — „ 11. k. e r---------------------Szebeni fisldkit, 5Vi% . — ----------1 — ~ „ 1860-ból a 100 frt _ Hl—, 112— , Pest-kőbányai . ion — — ---------Kisb­tosorok földklt. t’n ~ 85— i­C, ~~ 1884-ből A 100 frt _ i 132—, 134— , Pest külvárosi . 100 42 50, 43 50 Paetv. k51. 1871-b51 8% — J 83—J 83 50 , Szt.-andrel . . 40 37—; 38— Meöbbné^lk. I SlöHvfatszek. ! ’ STfíS? ' ' ’ 30 77 ~ 77 ~ átszakkeleti vaspálya 5% 300------------------­.Bszt.-táre.: Atlas vlsabla. 80* ---------|­i á­t búd. polg­ájjj 43 -j 45- keleti vasút­i kit. 300 ------------------­: iST. : : *-rj«!= : SS -­­~ -- = -: S3“ :-: 2 : 8S­T .: SS »=■•»= i ^ ; -, Hunnia . . . m 30 — 33 — , Borsod-Miskolcz 500---------------------Peat budai láticshid 8»/. . 100 , 83 — 8» — j - Kro. jár. fa «fa. go-------------------------­­, Eva néhia . . . 200 100 — 103 — Porsod miakolczi ma «1. W0 - — ---------­, Unió .... 300 140 -1 145- , Luiza ... ITM 14S — 141- »“'^pesti malom */, . 1*0, 1*- ---------1 „ Haza .... _ 1----------------------- ,­­temesvári gőz. 500------------Um­onia gőzmalom 6%. 100---------_ -1Vaapályák : Pest-barcsi 4 j -------1 — — , Molnárok-sütők 200 1°8 —i 200 —­­ „ Pesti kössati . . .200 204 — 266 — « Hengermalom . 500 780 — 790 — „ Budai küruti . 100 90 —1 95— , Viktoria . . . 200 90 “I 95 *“ „ Újpest -rákospa. 100------------------­­* *• Budapesti 100 7*5 — 730 — . 1.« — 5 99 5 31 —­­ „ Alföld-fiumei . 200 --------, -----------­­» Budai gyártelep 100 17 50. 18 — , tr -m­urv Msrtoimav — 8 91 8 94 — „ Északkeleti . . 200 ——1 --------. 5 Pannónia . . . —1 445 — . . . ‘ ^ — 8 91 8 94 — , Magyar keleti . 200 -------1 -------Építi:ámulat, Petti . . 80 19“-' 19 50 arany . . « __ 1Q5 106 — I. Erdély! . . 200 - - - - - Pesti cottage . 89 _ _ _ _ _s«tr. és magyar ezott. • _ ”­­_ , Déli .... 200 -----------------Serfőzde, I. magyar . . sop. 410 -1­412 - ?-rosz pénstar-barcza. .­­80 „ Budai hegypálya 200 69 ~1­60 ~ Sertéshizlaló............... 2001 1** —1­155 — Bankok : Által.m. mun. b. 86’ 27 ~ 27 25 Könyvt,y. „Athenaeum“ 206 253 —1­255 — vanik. . Angol-magyar . s' 31 — 3180 » pesti .... goo 405 — 500 — a­ngeb­arg 100 d. a. 1. után 5 93 25 93 . Au. m. II. kibo. — -------1 --------------­­. eFranklia'1 . . 175.--------jFrankfurt 101 d.«.­­. □. * 93 50 ** » Ban. kér. és lp. — — —! — — Gőzhajói éra, rangy. egy. 80---------------------Hamburg 100 - tik fa. n. * ,**50 , Által. mag. hite. 1601 l“ 13« - , Nagybecakerokl 100 ~ ~| ~~ London 100 tam fa. n. . * "1 60 9 : esus»- z «32* 1»1» pA .T: &#=!$= s:;r-ri ««r **» „ Ma. jelz. in­telb. 60---------------------Gyógy­intézet I. magyar . 206 21 50, 22 — „ Kisbirt. fölüli. . 80---------------------Kereskedő-testület épülete 200 7°° —1 ---------. . , . . ; NÄ Ä 80------------------M Ä ,T r. : : zz íz Nem-MaleSlfe. Pozsony ... 50------------------­­p,y J’El 81 l8 P , / , • • ■ 2501 ------------------Aradi kor. b. beflz fai.s«! - - --------­’ j6“ tü” Ä lS i^ n ir,. !_°°. I I I - Hotel részvény­tár... ig . 200 210 212 _ " Nyl. kere. hiteli. 50____________Cyaptomosó . . . . . 200' 105 —, ,06 — Securitas...........................300 — _ — — , Pozsonyi hitelb. 100 -- - - “*| “«II ,«­ I **»•*?*' • ~ —! ~ -’ A Pesti pénzv, * 80 -- -- Sód», és vegyi, a-gya, 999 _ -- N­­várad, ker. és iparbank - - _[ „ Buda-ób. népb. 50 31 — 31 50 Sí­pkú­ti kőbanya. ... 200 ^ — 90 — győri karoskedaluti bank — — ~ — _ Iparbank . . . 100 62 50 53 — Sz.-fehérvári ker. b. bezs. 80 —­­ — „ Sud keres, ba 200 174 — 175 — Kecskeméti kőip. lak. p. 50 — _J — ~ ___________________________________­ in „.. — a „ .. font­­ár vámmá­­font­­ár vámmá- . m » .. TM a „ _ font. I placil font- Ár vám-1 ei meny „v­­alánkint „yi zsánkin! ieimeny nyli szokás nyi mázsá Búza bánsági .... g, 6 15—630 84 1 7 80-640 I 80 ______ ______ . s » • ■ ■ 83 6 40—6 55 86 I 6 55—6 65 ‘ ............................... ... " » „ „ ■ • . 85 6 65—6 75 88 1 ------ — Arpa malgiának . .. 72 ----- — 78/78 ---------­» H"“*1 ..................... 81 6 35-6 50 84 1 6 50-6 65 . etetésre . .. 72 ---------- 45/48 -----------­s s ..................... 83 6 65—6 75 86 i 6 75—C 90 ,,oh 1 .. „ „ . .. „ „ ..................... g5 6 go-7 — 88 ! ___ — ^ b 30 8 82—2 85 _ ---------­S pesti .............. 81 6 30—6 45 84­­ 6 45—6 60 Kukoricza................ m. ----- — _ --------­­ S ..................... 83 6 60—0 70 86 6 70—0 35 B ab................................ . _______»„ 4 35 4 40 „ fehérmegyei ... 81 6 40—6 55 84 , 6 55—6 70 kbl ................................ - ----------­­— 4­­0 4 35 , s ... 83 6 70—6 80 86 6 80—7 95 Repcze káposzta . . 75 ----- _ _ ---------­... 85 6 95—7 05 83 1 -------— bánsági ... 82 ----- — _ „ bácskai . . . . . 84 ------— 83 1 ------— ~ n * ............. 85 —— — 86 | --- — » » ..................... 87 ----------- 88 | ---------­­j ... . ÉMiiiiiiiiiMiimmmmmmmmmmmmmmmmsrn

Next