Pesti Napló, 1874. november (25. évfolyam, 251-275. szám)
1874-11-01 / 251. szám
a csoport tagjai közt. Az első esetben nem lesz ösztönözve a csoport egy tagja sem arra, hogy társának vállára hárítsa adóterhét, a második esetben az adófelügyelőnek oly hatalom adatnék, mely közel jár a feltétlen adómegszabási joghoz. Az összegyűjtött csoportok tagjai előreláthatólag az adófelügyelő előzetes adókirovása ellen fognak síkraszállni, és találkozni fognak a reclamatiónál, de nem a vagyoni viszonyok kölcsönös felderítésében. Addig tehát, míg az adócontigens nem fölülről a törvényhozás által állapíttatik, és míg a községre eső jutalék nem változhatlan összegben vettetik ki, kevés sikert várunk az oly csoportonkénti tárgyalásból, mint a törvényjavaslatban terveztetik. JBudapest, oct. 31. Az 1875-iki költségvetés egyes tételeinek elemzését folytatván, a közlekedésügyi minisztérium ressortjára térünk át. E budgethez igen érdkes indokolás járul, mely a következő czimet viseli: »Jelentés a közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium 1875. évi költségvetéséhez« —s a képviselőház tagjai között a napokban fog kiosztatni. Összevetve az indokolást a költségvetéssel, azt találjuk, hogy a miniszter 1875-re nyolcz millió hatszázezer írttal irányoz elő kevesebbet, mint amennyit az 1874-diki előirányzat tesz. A központban a segédfogalmazói és segédmérnöki állomások megszüntetésével és más reformokkal a megtakarítás 93,686 frtot tesz, míg a rendkívüli szükséglet összesen 7.558.100 frt keresletet mutat fel. A beligazgatás egyik fontos reformja a vasúti főfelügyelőségeket és kormánybiztosokat illeti, mely reformról a min. indokolás így nyilatkozik: »Eddig a vasútépítészeti főfelügyelőség ideiglenes és a számos építésekhez mért tágabb szervezetben az engedélyezett vasútépítések ellenőrzésével, a vasúti és hajózási főfelügyelőség a forgalomnak már átadott közlekedési vállalatok felügyeletével, végre a kamatbiztosítéki számvevőség ugyancsak e vállalatok pénzkezelésének bírálatával külön-külön, önállóan és függetlenül működve foglalkozott. Mindhárom közeg egymással szerves összefüggést nélkülözvén, a kormányfelügyelet a várt sikerrel nem volt gyakorolható, mi több tekintetben ismert nehézségeket szült. Midőn tehát a vasútépítészeti főfelügyelőségnek a vasútépítési ügyek állásához mérten jóval szűkebb, vagyis az eddigi költségek felényi részéig sem terjedő, de végleges szervezés volt adandó, egyidejűleg a kamatbiztosítéki számvevőség a vasúti és hajózási főfelügyelőséggel volt egyesítendő, mert a kormány e hatóságoknak csak együttes és egyetértő működése mellett képes a forgalom biztonságát az ügykezelés olcsóságával párosítani, illetőleg a forgalmi vállalatokat mindkét főirányban hatályosan ellenőrizni. A vasutak tehát most már csak két főfelügyelőség alá esnek, amennyiben vagy építés alatt állanak, vagy már üzletben vannak, de még e két főfelügyelőség is oly bensőbb szolgálati összefüggésbe hozatott, hogy egy főczél felé irányult működésükben egymást kölcsönösen és közvetlenül támogatják és kiegészítik. A rendes szükséglet egyik legfontosb pontja : a közutak fenntartásánál 919,393 kt 156VGSD1CIUlUbatKu/jih^ uidljiCl Muilulo/ilvj. *6«7 szól : »A kőutak fenntartása és építésénél úgy a fenntartási, mint az új építési pénzigényt az 1874. évihez tetemesen leszállítottam. A fenntartásnál a kezelési vagyis személyzeti kiadásoknak jelentékeny apasztásán kívül, a dologi kiadások igen nevezetes elszállítása, egyrészt annak reményében történik,hogy a fedanyag szállítása, mely nyílt versenytárgyalások útján most biztosíttatik,a jövő évtől kezdve a mostaniaknál kedvezőbb árak mellett fog történni, s a napszám és anyagok ára már is jelentékeny mértékben csökken.« Az új építéseknél, folytatja a miniszteri indokolás, csak a meglevő szerződések teljesítésére, és a legégetőbb szükségek kielégítésére szorítkozom.« Az összes államutak kezelésének a törvényhatóságokra leendő beízását ez idő szerint a miniszter nem ajánlja, hanem szükségesnek tartja, hogy azok fenntartása egy kézben legyen letéve. Egyidejűleg kiemelendőnek véli azonban azt, hogy mindazon jelenleg államilag kezelt utakat, melyek egyéb közlekedési eszközök fejlődése folytán jelentőségüket elvesztették, ama hálózatból kiiktattatván, ívhatósági gondozás alá bocsátandók. Az ország közlekedési érdekeivel összeegyeztethetőnek nem tartja azon eszmének kivitelét, mely szerint az összes államutak első vonalban a közmunka, másodsorban az út- és hídvámok jövedelme, s végre az esetleges szükséghez képest önadóztatás mellett a törvényhatóságok kezelésére bizatnának, mert ha ez az állami kezelésre qualifikált hálózat lehető megcsonkítása nélkül történhetnék is, mit valószínűnek nem tart, mégis egyfelől az ország lakosságánk effektív könnyebbsége, mely tekintet pedig ama terv főindokát látszik képezni, nem éretnék el, mennyiben az adóalapból eddig merített fenntartási összegek közmunkával, vámokkal és hihetőkép adópótlékokkal helyettesíttetvén, csak a pénzkellék szedésének módja változnék; másfelől a törvényhatósági közegek választásnak és ennélfogva gyakori változásnak lévén alávetve, azon egyöntetűség és continuitás, melyet az államutak fenntartásánál szükségesnek tart, — ét nem érezhetnék. A miniszter az államutak kezelésének módosítására vonatkozó amaz eszmét legalább is addig véli mellőzendőnek, míg a törvényhatóságok vagy azoknak egyes közegei oly módosított szervezetet nem nyernek, mely teljes biztosítékot lenne képes az iránt nyújtani, hogy elsősorban országos, és a helyi érdekeknek alá nem rendelhető ily ügyek kezelése teljes megnyugvással rájuk lesz bizható. »A törvényhatóságoknak megyei utak és hidak fenntartására« czimű tételnél az 1874. évihez képest az ország súlyos pénzügyi helyzeténél fogva csak felényi igényt támaszt, mert itt csak a hadászati fontossággal bíró utakat és műtárgyakat tartja kiválóan szem előtt, míg ellenben azon törvényhatóságokat, melyek közlekedési eszközeiket a szabályozandó közmunkaerő segélyével jó karban tartani nem képesek, egy külön benyújtandó törvényjavaslat által út- és hídvámok szedésére felhatalmazandóknak véli.« Még egy pontját említjük fel a min. indokolásnak. Ez a vízszabályozásokról szól, s így hangzik : »Az új építkezések tekintetében pedig a Dunát, Vágot és Marost illetőleg felemlítendőnek tartom, hogy míg a Dunánál, hol az 1874. évihez képest mutatkozó aránylag csekély többlet kikerülhető nem volt, csakis az általános szabályozási tervbe illő munkálatok fognak végrehajtatni, addig a Vág részére, mivel a folyó évre megszavazva volt összegből az előkészületek miatt felhasználatlanul maradt tetemes rész, esetleg hitelátruházás mellett, a jövő évben felmerülendő szükségnek tökéletesen meg fog felelni, a Maros részére pedig azért, mert a reá eddig fordított aránylag csekély összegeknél e folyó nagy kiterjedésénél fogva sokkal nagyobb, mégpedig oly szabályozási pénzadományok szükségeltetnének, melyeket az ország a jelen viszonyok közt teljességgel nem nyújthat, mit sem iktattam be.« Mint a közleti adatokból kitűnik, a közlekedésügyi miniszter nemcsak jó akaratot tanúsít a költségvetés leszállítása iránt, hanem azt nagy mértékben valósítja is. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz ülése oct. 31. Elnök: Peresei Béla. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Széll Kálmán, Mihályi Péter, Beöthy Algernon. A kormány tagjai közül jelen varnnak : Bittó István, Pauler Tivadar. Az ülés kezdődik d. u. 1 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök bemutatja Fehérmegye kérvényét a tanfelügyelők eltörlése iránt. (Helyeslés a szélső bal felől). Arad megye fölterjesztését a községek egymássali csatlakozásának előmozdítása, ugyanazon megye fölterjesztését a Bibics-féle alapítvány kiegészítése; Alsó-Fehér megye fölterjesztését az indokolatlanul távollévő képviselők illetményének elvonása tárgyában. (Általános helyeslés.) Nógrád megye fölterjesztését ugyancsak az indokolatlanul távol lévő képviselők illetményének elvonása iránt; szintén Nógrádmegye fölterjesztését a tanfelügyelői intézmény megszüntetése és a népnevelési ügynek a törvényhatóságok körébe utasítása; végre ugyanazon megye fölterjesztését a véderőről szóló 1868. XL. t. sz. 27. §-ának módosítása iránt. Mindezen fölterjesztések véleményezés végett a kérvényi bizottságnak fognak kiadatni. Schmausz Endre a budapesti ügyvédegyletnek kérvényét mutatja be, melyben az ügyvédi rendtartás közelebbi tárgyalása alkalmával a főrendiháznak a vegyes fegyelmi bíróság létesítését célzó módosítását mellőztetni kéri. Kéri a házat, hogy ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítsa , tekintettel arra, hogy ezen törvényjavaslat talán már a jövő hét folyamában kerül újabb tárgyalás alá, ennek soronkívüli tárgyalását rendelje el. Molnár Antal: Több erdélyrészi község, nevezetesen Hétár, Szász-Nádas, Czikmantor, Mogyorós, Szénaverős, Kületelke, Domald, Hondorfi, Rod, Kis-Szőllős, Sz.-Szt-László, Örményes, Sz.-Szt-Iván, Kis-Kund, Jovedits, Darlócz, Szász-Almás, Somogyon, Gyákos, Szász-Ernye kérvényét mutatja be, melyben azt kérik, hogy egy újon felállítandó Segesvár-Medgyes megyébe kebeleztessenek be. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. A ház által megválasztott bizottságok, egynek kivételével megalakulván, bemutatják jelentéseiket. E szerint az igazságügyi bizottság elnöke: Horváth Boldizsár, jegyzője :Teleszky István. A pénzügyi bizottság elnöke: Csengery Antal, jegyzője: Széll Kálmán. A közoktatásügyi bizottság elnöke: Tisza Kálmán, jegyzője: Molnár Aladár. A kérvényi bizottság elnöke: Vizsonyi Gusztáv, jegyzője: Molnár Antal. A naplóbíráló bizottság elnöke : Degré Alajos, jegyzője : Bakcsi Ferencz. A véderő bizottság elnöke : Holján Ernő, jegyzője: Pulszky Á. A. houjTt&ix hiuoYoÁg okxolxo * J.Lorvál , jegyzője: Pulszky Ágost. A mentelmi bizottság elnöke: Hoffmann Pál, jegyzője: Bésán Mihály. Az adóügyi bizottság elnöke: Szávy József, jegyzője : Dániel Ernő. A zárszámadási bizottság elnöke: Prileszky Tádé, jegyzője: Mihályi Péter. Elnök: A számvizsgáló bizottság nem alakulván meg, kérem a bizottság tagjait, hogy ülés után megalakulás végett itt maradni szíveskedjenek. Az osztályok a következőképen alakultak meg: I. oszt. elnök: Muzslay Sándor, jegyző: Radocza János. II. oszt. elnök: Zsedényi Ede, jegyző : Schmausz Endre. III. oszt. elnök: Prileszky Tádé, jegyző : Máday Sándor. IV. oszt. elnök: Gorove István, jegyző: Pulszky Ágost V. oszt. elnök: Somssich Pál, jegyző : Molnár Aladár. VH. oszt. elnök: Házmán Fer., jegyző: Gullner Gyula. Vili. oszt. elnök: Just József, jegyző: Szilágyi Dezső. IX. oszt elnök: Móricz Pál, jegyző: Szentpály Jenő. Elnök : A VI. osztály s nem alakulván meg, annak tagjait felkérem, méltóztassanak holnapután, november 2-án reggeli 10 órakor összegyűlni és megalakulni. A központi bizottság előadója kiván jelentést tenni. Szeniczey Ödön a központi bizottság előadója : T. ház ! Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését van szerencsém bemutatni. Ezen jelentés azon módosításokra vonatkozik, melyeket a főrendiház az 1848. V. és erdélyi II. tezikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslaton tett. Kérem méltóztassék a jelentés kinyomatását és kiosztását elrendelni. Elnök : Ki fog nyomatni és kiosztatik, és ha a t. ház beleegyezik, a jövő kedden november 3-án d. e. 10 órakor tartandó ülésnek napirendjére fog kitüzetni. (Helyeslés.) Az állandó igazoló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Szögyény László előadó: Az állandó igazoló bizottság részéről van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy Czernadák György horvátországi képviselő, továbbáSoos Gábor, hajdúnánási kerületi képviselő választási jegyzőkönyveiket a bizottság tárgyalván, ezeket úgy tartalmukra, mint kiállításukra nézve kifogástalanoknak találta, és miután mindkét képviselő úr megválasztatása óta a szabályszerű 30 nap letelt, a nevezett képviselő urakat végleg igazolt képviselőknek nyilváníttatni javasolja. Elnök: E szerint Czernadák György és Soos Gábor a végleg igazolt képviselők sorába igtaztatnak. Az osztályok közül a IV. osztályban, a horvátokra nézve pedig a VI. osztályban hiányozván tagok, Soos Gábor a IV., Czernadák György pedig a VI. osztályba soroztatik. Szederkényi Nándor : T. ház! A központi bizottság előadója részéről tett jelentés kapcsában utólag jelentem, hogy a IX. osztálynak a törvényjavaslat 13. §-ára nézve külön véleménye van. Kérem ezen különvéleményt hasonlókép kinyomatni és szétosztatni. A különvélemény ki fog nyomatni és a központi bizottság jelentésével együtt ki fog osztatni. Radó Kálmán : T. ház! Az újonnan választott gazdasági bizottság megbízásából van szerencsém bemutatni annak jelentését a ház októberi költségvetésére vonatkozólag. Kérem a jelentés kinyomatását elrendelni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog oszlatni és a keddi ülésben tárgyalás alá fog vétetni. Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom. Ezzel az ülés 1 óra 45 perczkor véget ért. Különfélék. Budapest, oct. 31. (Mária Valéria főhgnő arczképe.) Koller Károly, a Koller és Borsos czég társa, ki mint fényképész és festő kitűnő hírnévnek örvend, a királyné ő Felsége megbízásából e napokban Gödöllőn időzött és Mária Valéria főherczegnőt többszörösen lefényképezte. A királyné a főherczegnőnek egy legnagyobb alakú színezett photographiáját rendelte meg. (A m. t. Akadémia II. osztálya nov. hó 2-án, d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Jakab Elek r. t. székfoglaló értekezése : »A levéltárakról általában, s különösen egy magyar állam levéltár szükségességéről.« II. Romer Eleks r. t. jelentése Svéd és Oroszországban tett tudományos utazásáról. III. Ribáry Ferencz értekezése: »A jobbágyi viszony a rómaiaknál és helléneknél.« Kraknói Vilmos osztálytitkár. (Az irói segélyegylet javára) Jakabffy Gergely hagyatékából 200 (kétszáz) frtot vettünk, melyet ezennel részünkről nyilvánosan nyugtázunk. (40,000 arany.) E napokban több lap nyomán mi is közöltük, hogy az elhunyt Jakabffy Gergely hagyatékában 40,000 darab aranyat találtak. Ezen hír, mint bennünket értesítenek, teljesen alaptalan. (Egy földrajzi tankönyv badarságai.) A kolozsvári »M. P.« felhívja a közoktatási miniszter figyelmét a Lampel Róbertnál megjelent, német nyelven irt Kuttner Sándor féle földrajz huszadik kiadására, melyben Erdélyre vonatkozólag a következő adatok állanak : Az »Agramer Komitat« feloszlik »Schässburger Stuhl« és »Der Mediascher Stuhl«-ra. Ez utóbbiban a következő nevezetesebb városok vannak: Agram (Zágráb) a Száva partján, és Karlstadt (Károlyváros.). — Továbbá Tolnamegyében fekszik Torda városa az Aranyos partján, Kolozsvárnak 36,000 lakosa van, Dobokamegyében a legnevezetesebb város Szék, Belsőszolnokban pedig Szamosujvár, Szebenszékben van Medgyes. És ez a temérdek badarság már húsz kiadást ért. — Ezen könyv méltó párját találja a következő úgynevezett tankönyvben: »Az általános földirat elemei Magyarország bővebb ismertetésével. Kozena Balázs után a »Tanterv« tekintetbe vételével s hazai viszonyaink szerint átdolgozva. Második javított és bővített kiadás.« Ezen könyv, noha 1875. évi kelettel van ellátva, s noha »hazai viszonyaink szerint« van átdolgozva, még mindig nem vett tudomást a magyar határőrvidék bekebelezéséről a magyar anyaországba,még mindig nem bir sejtelemmel Szörénymegye létezéséről, époly kevéssé ismeri a horvát Belovármegyét. Arról még fogalma sincs, hogy Kolozsvárit nem »jogakadémia«, hanem tudományos egyetem van. Zágráb az ő állítása szerint »egy püspök« székhelye s így azt sem tudja, hogy a zágrábi püspökség már évtizedek óta érsekséggé emeltetett. E botrányos hibák eléggé jellemezhetik mily lelkiismeretlenül gyártják hazánkban egynémelyek a tankönyveket. (Polgári házasság.) A zenekedvelők hangversenyeiben szép énekével több ízben föltűnt Wohler Irma k. a.— Írja a »Főv. Lapok« — november elején polgári házasságra lép Avakumovits Emil úrral Greifwaldban, Poroszországban. Hogy polgári házasságot kötnek, az nem kényszerűség dolga, miután mindketten keresztények; hogy pedig külföldre mennek esküdni, azt a menyasszony atyja iránti gyöngédségből teszik, miután Greifwald, a hollnczpoplAsiit tor7, az örömapa (Wökler Gotthárd pesti zeneíró és tanár) szülőföldje. (A kolozsvári szeretetház)javára rendezendő hangversenyen Jókainé asszony is közre fog működni. Gyulay Pálnak »három árva« czimű balladáját fogja elszavalni a Huber Károly által irt zenekisérettel. (Az öreg Táncsics Mihály házát tegnap árverezték el. Daczára a lapokban megjelent figyelmeztetésnek, összesen két vevő jelentkezett : az első hazai takarékpénztár és az őszizó egyik hitelezője, Svastics Sándor úr. A 600 négyszögöl területet elfoglaló ingatlan az első becslésnél 93.000 frtra becsültetett; de már a tegnapelőtti árverésen 47.000 ft volt kikiáltási ár; az első ígérő 12.000 frton kezdé az árverezést; végül a házat 18.050 frton, az üres telket a kis viskóval 4500 frton vette meg Svastics úr. A házra 33.000 frtnyi követelés és még több kezességi adósság volt betáblázva. A kezességi hitelezők egyike semmiségi panaszt nyújtott be. (Az országos magyar iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden f. évi november 3-ik napján d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (Országut 7. sz. I. em.) ülést tart, melynek fontosabb tárgya 1. Felolvasás a vasiparról (vége.) 2. Elnöki előterjesztés a hadi felszerelés ügyében működő bizottságról. 3. Műipari lapok. 4. Ipari tárgyak bemutatása. (»Műipari lapok«.) Hogy az alakító ipar, főleg a kézműipar csak akkor haladhat a versenyképesség útján, ha készítményeit a müizlés igényeinek fokára emeli, ez általános, tapasztalati igazság. Hazai iparunknak müizlés tekintetében emelésére irányul az országos m. iparegyesület által »Műipari Lapok« czím alatt megindított vállalat. A lapok rajzokat fognak tartalmazni, nevezetesen az ács, asztalos, lakatos, érem-, bronz- és vasöntő, aranyműves, aranyozó, esztergályos, könyvkötő, üveg- és porczellángyártó, szobafestő, szobrász, tapétakészítő, kárpitos iparosok számára stb. A közlendő rajzok vagy kivitelre szánt eredeti tervezetek lesznek, vagy belföldi iparosok figyelemreméltó készítményeinek rajzai, vagy végre a nemzeti és az iparmúzeumban levő oly jelesebb tárgyak rajzai, melyek főleg a magyar műipar szempontjából érdekkel bírnak. A »Műipari Lapok« első füzete már megjelent igen díszes kiállításban és Braun Arnold építész és a lapok szerkesztőjének 3 rajzával. A »Műipari Lapok«-ból minden hónapban 1 füzet jelenik meg 3 rajzlappal és legalább nyolcz különféle rajzzal, színes borítékban. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az orsz. m. iparegyesület tagjai kedvezményezett árban részesülnek, ugyanis számukra a lap egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek az orsz. m. iparegyesülethez (Budapest, országút 7. szám) bérmentesen intézendők. (A szegedi Petőfi-ünnepély) november 15-én lesz következő műsorral: Petőfi »Magyarok istene« czímű költeményére szerzett új dallam Roth Endrétől, énekli a dalárda; emlékbeszéd Petőfi fölött, tartja Magyar Gábor gymnasiumi igazgató; felolvasás Petőfi műveiről, Horváth István tanártól; ünnepi költemény Szabados Jánostól, szavalja Babarczy Flórák, a.. Petőfi »Csatadal»-a, énekli a dalárda. (Liszt Ferencz) zenekölteménye: »A holt költő szerelme«. Jókai költeményével együtt zongorára megjelent Táborszky és Parsch műkereskedésében. Ajánljuk e kitűnő művet, mely műkedvelői sat. előadásokra igen alkalmas. Ára 1 frt 20 kr. (A gyulafehérvári katonatiszti casino) a marosvásárhelyi plébánossá kinevezett Kovács Ferencz tiszteletére e hó 24-én duceveszélyt rendezett. A casino tágas helyiségei a katona és polgári l.övők legelőkelőbb képviselőivel teltek meg, s kivált a katonaság igen szép számmal volt képviselve. A távozó, köztiszteletben álló férfiúra legelőször a várparancsnok , Krich ezredes köszöntött poharat, melybe a válogatott társaság zajos hadi és éljen üdvözletei vegyültek. Erre az estély ünnepeltje megható köszönő szózatot intézett a tiszti casinóhoz, melynek legrégibb tagjai közé szónok is tartozik, s végül a várparancsnokot köszöntötte fel. (A fegyházakból.)A munkácsi, váczi, lipótvári és illavai fegyházakban elhelyezett, mintegy 3000 fegyencz ez évben több mint 40000 forintot keresett munkájával, mely összeg a fegyenczek számára kamatozólag elhelyeztetik, elbocsáttatásakor azután mindeniknek kiadatik a maga része. Váczon a fegyencz-munka házilag kezeltetik, mig a többi fegyintézetekben bérbe van adva. A mária-nostrai fegyházban a fegyencznek mintegy 300-an vannak az irgalmas nénék felügyelete alatt, és ezeké a fegyenczek keresete is. (Ma a pesti bünfenyitő törvényszék börtönhelyiségeiből negyven rab Veszprémbe szállíttatott, mert az itteni börtönök már olyannyira telvek, hogy az új vendégeknek már nem igen lenne helyük, pedig a télre — elég szomorú — sok vendéget várnak. (Lopás a távirdahivatalban.)A szegedi távirdahivatal kézi pénztárszekrényét szerdán éjjel feltörték és abból mintegy 30 forintot elvittek. A rendőrség azonnal erélyesen nyomozni kezdi a bűnöst, és mint a »Szeg. Hiradó« írja, azt G. K. ottani távirdatiszt személyében fel is fedezte. (Egy fejezet a »Szegény gazdagok«-ból.) Hogy Magyarországon az állam iránti polgári kötelességek lelkiismeretes teljesítése, nevezetesen az adó pontos fizetése nem tartozik a nemzeti erények sorába, írja a »Szeg. Híradó«, az rég tudvalevő dolog, amit elég hangosan hirdet a sok millióra rugó adóhátralék, mely évről-évre fölszaporodván, jórészt már behajtatlanná vált. — Hanem, hogy nem a szegény és legszegényebb osztály a legrosszabb adófizető, arról bizonyságot tehetnek az adókönyvek; és példa reá azon közelebb Szegeden történt eset, hogy X. »szegény« polgártárs sehogy sem akart adót fizetni, mig a végrehajtás nem jött a nyakára. Egy szép napon azután be is állított a házába az executio. X. úr mit tett ? — egyszerre megtalálta az adóhiatalhoz vezető utat és »fizetett mint a köles.« (Borzasztó gyilkosság)történt f. hó 25-én Ó-Homorozon. Az esetről a »Nagyv.« a következő tudósítást veszi: Az említett napon virradóra egy egész család, apa, anya és két gyermek meggyilkoltatott. A családapát az udvaron támadták meg, ahol aludt, és fejszével a fejét ketté, nyakát pedig keresztül vágták ; a két gyermeknek — az egyik 4 éves leány, a másik 1 éves fiú — a nyakát szúrták keresztül, a nőt pedig késsel mellbe szúrták, és oly erővel, hogy a szív mindkét kamrája keresztülszúratott. A borzasztó tett elkövetésével a meggyilkolt ember fivére, egy Kis Demeter nevű szabadságos katona gyanusittatik. A vizsgálattal Cseresnyés Sándor a-komorozi kir. járásbiró van megbízva. (Rész vásár.) Egy pátyi parasztnak, a ki tegnap élelmiszereket hozott a várbeli hetivásárra, e városban menet közben lelopták kocsijáról egész terhét. Miként történhetett ez, maga sem tudja, mert egy pillanatig sem távozott el kocsijától. Személyi hírek. (Házasságok.) Szilágyi Sándor pénzügyminiszteri hivatalnok jegyet váltott Kreiniszberger kisasszonynyal.— De és ez a múlt vasárnap nagy diszszel ment véghez Boér György honvédtiszt és Buczi Etelka k. a. (egy volthonvédszázados kedves leányának) esküvője. Helyi hirek. (Reformok a mérnöki hivatalban.) A számonkérő szék legutóbbi ülésében kiemeltetett azon körülmény, hogy a mérnöki hivatalnál sok a hátralék , Gerlóczy alpolgármester meg is bízatott, hogy ez ügyben tegyen vizsgálatot. Az alpolgármester azt találta, hogy sok itt a baj és a város mérnökei sok haszontalan munkára vétetnek igénybe. Valahányszor csak valamely bizottságban felmerül egy terv, azt ha elfogadtatására semmi kilátás nincs is, azonnal a mérnöki hivatalhoz utasítják terv és költségvetés kidolgozása végett; ugyanezt teszik oly tervekkel is, melyek csak évek múlva volnának valósítandók. Az alpolgármester a bizottságokat és ügyosztályokat oda kívánná tehát utasíttatni, hogy érjék be hozzávetőleges tervekkel és költségvetésekkel is. Egyébb bajok is vannak, így pl. a budai helyszínelési tervek Budán őriztetnek,s ha azokból valamire szükség van,az illető mérnök csak sok időveszteséggel másolhatja le a szükséges részletet. O-Budán még híre sem volt helyszínelésnek, úgy hogy ott minden csekélység miatt felmérést kell eszközölni. A hivatalnak összesen csak nyolc napszámosa van, úgy hogy az egyes mérnökök gyakran hónapokig várnak, míg valamelyik rendelkezésük alá bocsátható. A tervtárban nagy a rendetlenség, ezt tehát rendezni kellene. A mérnököknek ott kell lenniök minden árlejtésnél és kövezésnél, holott ezt részben a kerületi elöljárók is elvégezhetnék. Az alpolgármester ezen és több más indítványai a középítési bizottságban tegnap tárgyaltattak; hosszabb vita után következő javaslatokban állapodott meg a bizottság. A főmérnök számára 200 írtra menő pénzösszeg utalványoztatik a folyó apró kiadásokra, utólagos elszámolás mellett; a napszámosok száma felemeltetik tízre, számláik rövid uton a számvivőség által intéztetnek el. Hat műszaki gyakornoki állomás rendszeresíttetik, ezen állomások 600 frt évi fizetéssel fognak járni.Nagyobb munkálatoknál a költségvetésbe *2—1 százalék a felügyelői személyzet részére vétetik fel. — Miután az új telekkönyv összeállításához már legközelebb hozzáfognak, indítványoztatik, hogy a catasteri nyilvántartási könyvben már most registrálják a telekkönyvi változásokat. Az új telekkönyv összeállítása, melyet a város tartozik ,véghezvinni, 10—12 hónapot fog igénybe venni; ez alkalomból a mérnöki hivatalt rendkívüli erőkkel kell majd szaporítani. A bizottság azt javasolja, hogy a kültelkek felmérésére öt mérnök (5—5 frt napidijjal) az irodai munkákra 2 mérnök (4—4 frt napidij) a tervrajzok elkészítésére 2 mérnök (3—3 frt napidij) és 12 napszámos (1 frt 20 krral napszámmal) alkalmaztassák. Az új telekkönyv elkészítése összesen 19000 írtba fogna kerülni. A középítési bizottság mind e javaslatai a tanács útján elő fognak terjesztetni a közgyűlésnek. (A fővárosi tűzoltóság számára a költségvetésben 100,000 frt van megszavazva, de oly megjegyzéssel, hogy abból csak rendszeresített kiadások fedeztessenek, de minden beruházás függesztessék fel. Az ipar és rendészeti bizottság ma tárgyalta a tűzoltó-főparancsnok által kidolgozott jelentést a megszavazott összeg hovafordításáról. Eszerint a rendszeresített költségek az év végéig 87,500 frtot tesznek. A megmaradó 12, 500 írtból a bizottság — Széchenyi indítványa ellenében — csak két tűzoltó telepet javasol létesíttetni, egyet Budán, egyet pedig a közvágóhídnál. A bizottság határozottan ellenzi a főparancsnok azon indítványát, hogy a tűzvészfelügyelő fizetése 800 írttal, a segédtiszté pedig 450 írttal felemeltessék. (Öngyilkossági kiséret.) F. Antal a Vízivárosban lakó czipészsegéd, akinek valamely gyógyíthatlan baja miatt már hosszabb idő óta nincs keresete, tegnap este egy búskomor pillanatban a Dunaparton agyon akarta lőni magát. A pisztoly alkalmasint nagyon meg volt töltve és elsütéskor megrepedvén, jobb kezén súlyosan megsebző,mire F. ájultan összerogyott. A sebesültet kórházba szálliták. (A budapesti iparos képző prot. egylet) tagjai kéretnek, hogy hétfőn, f. évi november hó 2-án esti 8 órakor fontos értekezletre az egylet helyiségében (Deák tér 3. sz.) megjelenjenek. Ugyanazon egyletben minden csütörtökön esti 8 órakor nyilvános oktatás adatik az új métermérték megismertetésében, mely oktatásban a nem tagok is részt vehetnek. (Az »Unio«) kereskedelmi egylet (fürdőutcza 4-dik szám) november hó 1-sején esti 8 órakor egy társasestélyt rendez, melyre a t. ez. tagok tisztelettel meghivatnak. (A főváros felméréséhez.) Halácsy Sándor mérnöknek, ki a főváros háromszögtani felmérését eszközölte, akkori munkálataiból sok vázlata maradt meg, többi közt vagy 2800 háromszögtani pont terve. Halácsy úr e vázlatokat, melyeknek a mérnöki hivatal igen jó hasznát fogja vehetni, 4000 artért felajánlotta a városnak. A középítési bizottság ez ajánlatot elfogadásra ajánlja. (Gyanús ház.) A »L. D.« azt írta néhány nap előtt, hogy a királyutcza 3. sz. háromemeletes ház roskadófélben van. A középítési bizottság vizsgálatot rendelt el, és ekkor kiderült, hogy a ház igen szilárd és csak az a baj, hogy az ablakfák nem voltak jól megerősítve és kitörtek. (A himlő a fővárosban), különösen a VI. VII. Vin. és IX. kerületben sűrűbben kezd jelentkezni, sőt a »Gyógyászat« szerint több eset halállal is végződött. Az idézett lap erre nézve ezeket írja: »Hallomás szerint a IX. kerületi gyermekmenhelyben is több gyermek kapott himlőt, kiket azután a pesti szegény gyermekkórházba helyeztek át, melynek kötelessége nov. 1-étől kezdve az országos védhimlőoltás vezetése. Meg vagyunk győződve arról, hogy az alkalmazkodó humanitás meg fogja hozni a tudománynak az áldozatot, hogy ezentúl a gyermekkórházba ragályos betegek fel nem vétetnek, és egyúttal gondoskodni is fognak arról, hogy egy más városrészben külön, a ragályos betegségben szenvedő gyermekek számára kórház létesíttessék.« (A budapesti összekötő vasút tárgyában ma vegyes bizottság ülésezett, melyen aláíratott a kormány s a főváros közt megállapított szerződés. Színház és művészet. (A nemzeti színházban), mint már tegnap jelentettük, pénteken került színre Szigligeti uj népszínműve Blahánéval és sok dallal. Czime : »a háromszéki lányok.« Hajdan előadták már Budán s akkor volt is szó róla e lapokban, úgy hogy most rövidebben emlékezhetünk e műről. Szigligeti az ő gazdag inventiója mellett nem szokott tárgykeresni a a szomszédba járni s mig Seribe — kivel sokszor hasonlítják össze — gyakran dolgozott társakkal, magyar collegája százon felüli darabjait minden ízükben magának köszöni. Hogy e szokástól eltért és Jókainak egy igen kedves novelláját vette népszínművének alapjául, nem vált előnyére. Roszul fejeztük ki magunkat. Ha csak alapjául vette volna s az idegen fundamentumon maga emel olyan épületet, amlyen a drámaírónak kell, darabja ellen kevésb kifogás volna tehető, de ő csekély módosítással szorosan Jókainak epicus cselekvényéhez tartotta magát, a minek az lett következménye, hogy a darabnak drámai élete csekély. Első felvonása egészen fölösleges,ami ott végbemegy,hogy t.i.az uzoni székelyek visszatérnek a tatárjárás után elpusztított falukba s a lányok eltökélik magukat egy évre szolgálni menni Brassóba, ez röviden el volna mondható a Il-ik felvonás elején. Ez novellakép, nem drámai. Mikor a lányok Brassóba jutnak, gyorsabban lüktet a cselekvény. Róza (Helvey Laura) és Katicza (Blaháné) sorsán fordul meg. Rózát szereti Weimuth fürmendernek fia József, kinek anyja ellenzi e házasságot s hogy Rózát tönkretegye, elküldi a háztól, rá költi hogy megszökött, elfogatja és a polgármester távollétében férje, a fürmender által pellengérre ítélteti. Az uzoni székelyek azonban ép e nap gyűltek be vásárra, Katicza fellármázza az atyafiakat, Rózát kiszabadítják és Weimuthné csak a házassági ígéret árán mentheti meg életét. József aztán beáll molnárnak és székelynek. Szigligeti ezt a vékony fonalat, mely novellára elég, de 3 felvonásos darabra nem, kiváló ügyességgel szőtte úgy,hogy ha mélyebb érdekeltséget nem is költött, a figyelem mégsem lankadt el.A darab keretében több új genre szerepel a szászok városi életéből, melyek eddig még nem voltak népszínműveinkben felhasználva, vannak benne mulatságos alakok, így a Jókai által nagy humorral rajzolt Weimuthné. Szigligeti jó egészséges szelleme lengi végig a jeleneteket. Erkel Gyula csinos zenét készített hozzá, a vasárnapi játékrend tehát egy nekivaló művel megszaporodott. Több nagyon is ismert nótát (Heretya, Sárírom) jó lesz kihagyni, a történeti alapról leírnak. Az előadásról már tegnap szóltunk. (Kovács Gyula) a kolozsvári színház kiváló tagja hétfőn lép föl először a nemzeti színpadon Essex szerepében. Ezenkívül még kétszer lép föl, másodszor a Lowodi árvában, harmadszor Mackbethben. Mihelyt Kovács úr befejezi vendégjátékait, Szigeti Imre fogja magát két shakespearei szerepben bemutatni, mint halljuk, Othellóban és Mackbethben. A törekvő színész e szerepeket nagy gonddal tanulja be. (Orgona-hangverseny.) Budapesten szerdán nov. 4-én, délután pont 3 órakor, a józsefvárosi plébániatemplomban Lohr János helybeli zenetanító orgona-hangversenyt ad Kajdácsy kisaszszony és Szubolics úr szíves közreműködése mellett. Műsorozat: 1. a)Beethoven: Sonáta, 2.mű,II. szám, 2-ik tétel, b) Mendelssohn: Orgona-Sonáta III. szám, 1-ső tétel. 2. Alessandro Stradella: »Odelmio dolce ardor,« egyházi ének Kajdácsy k. a. 3. a) Liszt: »Dante synphoniájából.«b) Bach: Toccata D-mollban. 4. Mozart: Andante gordonkája Szubolics úr. 5. Bach: Nagy fuga A-mollban. Orgonára rendezve Gottschalg-tól. Bepti-jegyek írtjával műsorozattal együtt a következő 4 helyen kaphatók, u. m.: 1) Rózsavölgyi és társa urak hangjegy-kereskedésében a Kristóf-téren; 2) Táborszky és társa urak hangjegy-kereskedésében a korona-utczában; 3) Szemek és Mayer urak különlegességek kereskedésében a váczi utczában ; és 4) Szkalla ur gyógyszertárában, a józsefvárosi templom átellenében. A tiszta jövedelem fele a józsefvárosi plébánia-templom orgonájának tökéletesbitésére fordittatik. A bemenet a sekrestyeajtónál lesz. A Kullmann-per. Az oct. 30-iki tárgyaláson ismét nagy közönség volt jelen. Rüde államügyész az orvosok és szakértők kihallgatása után, miről már esti lapunkban szólottunk, 11 órakor kezdi meg vádbeszédét, elősorolván a vád alapjául szolgáló összes adatokat. Beszédét 12 órakor végzi el, s arra kérte az esküdteket, hogy Kullmannt minden mentő körülmény kizárásával vétkesnek jelentsék ki. Gerhard, a vádlott védője, röviden jellem-