Pesti Napló, 1875. december (26. évfolyam, 275-299. szám)
1875-12-03 / 277. szám
oly értelemben módosíttassák, hogy »ezen és más törvények korlátai közt intézkedik közigazgatási ügyekben.« Azonban egy ily szövegezés által még nem látjuk eloszlatva azon aggodalmakat, hogy a közigazgatási bizottság magát a végrehajtást magához ragadhatja, s azok, kik kétkednek abban, hogy a végrehajtás maga egy ily testület kezében jól lenne elhelyezve, kételyeket táplálnak a törvényjavaslat jó eredménye iránt is. Növeli ezen aggodalmakat az, hogy a 15. §. szerint »a közigazgatási ágak jelenlévő főnökei vagy képviselői minden havi rendes ülésben részletes jelentést tesznek a saját hatáskörükhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról, a netalán felmerült nehézségek, akadályok és összeütközésekről« s a 16. §. utolsó bekezdése szerint : a bizottság »intézkedik, az akár saját kebelében felmerült körülmények, akár hozzá intézett törvényhatósági határozatok vagy kormányrendeletek folytán szükséges teendők végrehajtása iránt. E szakaszokból merítheti a fővárosi kérvény azon állítását, hogy a tanács köréből a végrehajtás általában elvonatott. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat jelen szövegezése szerint az alispán, ki a közigazgatást vezeti, és a polgármester, ki a kormányrendeletek végrehajtója és egyszersmind a tanács elnöke, köteles arra, hogy jelentését az álra vezetett ügyekre kiterjeszsze, ez után azok a bizottságban felmerülnek, s a bizottság az azok körül szükséges teendők végrehajtása iránt intézkedhetik. Részünkről szükség felettinek, károsnak tartanánk egy oly helyzetet, melyben lehetővé válnék az, hogy a bizottság az alispán, polgármester és tanács hatáskörét a végrehajtás körében magához ragadhassa; nézetünk szerint ez nem czélja a törvényjavaslatnak sem, mert nem akart annyi és oly teendőt ruházni rá, amennyit és amilyet helyesen végezni képes nem is lehetne. A törvényjavaslat czélja az, hogy a bizottságnak legyenek oly önálló teendői, melyeket mint fórum czélszerűen gyakorolhat, és ilyenek többnyire — a fennebb jelzett kivételekkel — azok, melyek a törvényjavaslat szerint egyenesen hozzá vannak utalva; az állami közigazgatás körül pedig gyakorolja a szükséges felügyeletet és ellenőrzést, az akadályok, összeütközések elhárítását. Meglehet, az élet és gyakorlat a törvényjavaslat mostani szövegezése mellett is ezt a hatáskört fogja megállapítni, de azért nem tartjuk feleslegesnek a határozottabb körülírást az oly tárgyban, mely az önkormányzati testületek életét közelről érdekli, s mely az összes közigazgatási közegek egymáshoz való viszonyát szabályozza, hol a határozatlanság az összeütközéseket szaporíthatja, és a törvényjavaslat eredeti czéljával ellenkezőre vezethet. E körülírás ki volna terjesztendő azon aggodalmak eloszlatására is, melyek különösen a városi autonomistákat a tanács hatáskörének vélt megsemmisüléséért háborgatják. Miután a városokon a kormányrendeletek végrehajtója és így az állami közigazgatás közvetítője a törvény szerint a polgármester, a tanácsot önállóan az önkormányzati hatáskör illeti meg jelenleg is, és e hatáskört a polgármesternek a közigazgatási bizottsághoz egyedül az állami közigazgatás ügyeire korlátozott viszonya nem csökkenti. Tudtunkra az ilyszerű aggodalmak eloszlatása czéljából a képviselőház közigazgatási bizottságában a belügyminiszter úr magáévá tette azon módosítást, hogy a közigazgatási bizottság hatásköre a városok és megyék vagyona kezelésére nem terjedhet ki. E módosítást helyeseljük, de természetesnek találnók, ha a vagyonkezelésre felállított ezen kivétel majd még tápot fogna adni azon aggodalomnak, hogy a közigazgatási bizottság kiterjed vagy kiterjeszthető a többi, hasonlólag a tiszta önkormányzati hatáskörbe tartozó törvényhatósági ügyekre is. Óhajtandó volna ennélfogva annak határozottabb kifejezése, hogy : alispán és polgármester az általuk vezetett állami közigazgatási ágak végrehajtásának mibenlétéről tegyenek havonként jelentést, s a közigazgatási bizottság az ezek körül felmerült hiányok, összeütközések, akadályok elhárítása iránt intézkedik. Továbbá kifejezendő volna, hogy: a közigazgatási bizottságot nem csak a törvényhatóságok javainak kezelése, hanem más, tisztán önkormányzati teendők körüli intézkedés sem illeti. Ismételjük, hogy az élet és gyakorlat, nézetünk szerint, alkalmasint ily irányban léptetné életbe a törvényt a mostani szövegezés mellett is, de a különben tiszteletet érdemlő autonomistikus aggodalmak eloszlatása czéljából óhajtanák, hogy a kormány és törvényhozás a mostani szöveget ily irányban nem annyira módosítná, mint tisztábbá tenné. Az intézmény sikerére nagy befolyással van a bizalom, melylyel azt a közvélemény felkarolja, s míg egyfelől az állam minden polgára köteles megnyugodni abban, ha az állami közigazgatásnak új biztosítékok kerestetnek, sőt örömmel kell fogadnia azt, ha e biztosíték egy oly testületben találtatik fel, melynek többsége a közgyűlés választottaiból áll; másfelől nem felesleges megszerezni az előzetes megnyugvást az iránt, hogy a tisztán önkormányzati jogok érintve nincsenek. A tér szűkéhez képest röviden ki akarjuk fejezni ezúttal még azt, hogy nem helyeselhetjük a kir. ügyészeknek a bizottság tagjai közé sorozását. Alterálja ez az ügyészi intézményt, melynek az izolált helyzet, melybe őt a törvény helyezi, nemcsak alaki részét képezi, de mondhatni lényegéhez is tartozik. Ellenőre ő az igazságszolgáltatásnak, s a bűnügyekben a közérdeknek őre. Közigazgatási hatáskörbe vegyítni őt általában nem helyes, mert állásánál fogva alig lehet ahhoz érzéke. Azon visszásságra is vezet ez, hogy a bizottság fegyelmi hatósága reá is kiterjesztetik, s igy a királyi ügyész kettős fegyelmi kényszer alá jut , melyek közül egyik felesleges és pedig kétségen kívül az, melyet egy oly politikai hatóság gyakorol , melyhez ő hivatásánál fogva nem is tartozhatik. Lehet a kir. ügyész bevonásának jó oldala is, éspedig: az államhivatalnokok fegyelmi ügyeibe való befolyás, de ez rá bízható a nélkül, hogy a bizottság rendes tagjává tétessék. Tartózkodjunk a csekély előnyért, melyet a »királyi ügyésznek a bizottság tagjai közé sorozása által szerzünk, érzékeny csorbát ütni azon intézményen, mely különben helyes alapokon nyugszik.*) —y— Szemeit ég felé emelte, hogy csak két fehér golyót lehetett látni, néhány rángatózás, egy reszketés, mely átfutotta az egész testet, és a költő kimúlt. Ez éjfélkor történt, 1849. oct. 7-én. A platt-streeti fogadó kapusától megtudtam, hogy Poe October 5-én érkezett meg; a philadelphiai vonaton elutazott, de a vonatvezető ájultan találta a kocsiban. Havre de Graceban a vonatvezető a Baltimoreba visszatérő vonatra vitette át. Este nem látta senki, reggel aztán a Lightstreetben találták. Kétségkívül egész éjjel Baltimore utczáiban bolyongott. Halála után néhány perczcel megkaptam táskáját és átadtam Poe Nelson urnak Clemm Mária asszony számára. Most is megvannak a levelek, melyekben megköszönte, hogy kedves Eddiejét gondoztam. Poe Edgar holttestét gondosan megmosták, feketébe öltöztették és közszemlére kitették az egyetem nagy dísztermében, hol az elhunyt számos barátai és tisztelői adták meg neki a végtisztességet. Ötven hölgy nagy kérésre, a költő gyönyörű fekete hajából egy fürtöt kapott. A test egy egész napig volt kiállítva. Octóber 9-én reggel a Westminster temetőben, a »Fayette és Greenstreet« sarkon temették el. Baltimore számos lakói, a művészet és irodalom kitűnőségei követték a költő koporsóját. Hanem a tömegből egy személy hiányzott, és ez bizonyára legőszintébben siratta Poe Edgart: Clamm Mária asszony, Poe anyósa és nagynénje, mert unokahúgát vette nőül a költő. Poe arca nem változott meg a halál után sem, a vonások nyugodtak maradtak, ajkain mosoly játszott, akik csak látták, mind csodálták, hogy arcza mily békés, mennyire megóvta az élet színét; — a költő aludni látszott. Szemfedőjét nem és néhány barátnője díszíték fel, kik megtiszteltetésnek tekinték, hogy a kitűnő költőnek megadhatják a végtisztességet. Egy híres európai orvosigy végződik az orvosi jelentési ki Baltimore-on és akkor utazott keresztül és látta a költőt néhány perczczel halála előtt, könyeket hullatott e férfiú felett, ki — úgy mondá — Amerika legnagyobb költője vala. A képviselőháziból. — decz. 2. A fiatalok elkezdtek szerepelni. A meggyőződés bátorságát még nem fojta torkukba sem a haszonleső eszély, sem a hatalom szemöldöke. S kitűnt, hogy rokonszenv kiséri a ház ifjú szónokait, melyért ezek köszönettel is tartoznak a tapasztalt mestereknek. Ma Mudrony Soma beszélt. Polemicus, de higgadt, melegen és folyékonyan előadott beszédet tartott az önálló vámterület mellett, Kautz Gyula tegnapi fejtegetéseire válaszolván. Cáfolata sok részben sikerült, s adatokban bővelkedő volt. Egy fiatal ember állott a ház előtt, ki tanult, szakot választott, s komoly igyekezetet tanúsít. A ház figyelemmel hallgatta végig, s gyakran félbeszakító helyesléseivel Mudrony beszéde azért is fontos, mert a hangulat, melylyel találkozott, igen kedvező volt az önálló vámterületre nézve. A szabadelvű párt nagy része felkarolta az eszmét, s ellenpárt voltaképen nem mutatkozott. Vagy igen mégis. A szélsőjobb fél a magyar gazdasági önállóságtól, mint a tömjén füsttől, de hallgat s azt hiszi, hogy ebből zavar lesz a szabadelvű táborban, aminek majd ő veszi hasznát. Pedig csalódik, mert reméljük nemsokára kormány és szabadelvű párt osztatlanul fognak tanakodni a felett, hogy az önálló vámterület alapján minő vám- és kereskedelmi politika léptettessék életbe? Ma a kereskedelmi tárca általános vitája véget ért, e ezentúl gyorsan fog haladni a költségvetés tárgyalása reggeltől estig a szorgalmas képviselőházban. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése decz. 2 -án. (Folytatás esti lapunkhoz.) Wahrmann Mór előadó a kereskedelmi budget fölött folyt általános vitát azon kijelentésével zárja be, hogy a három napig e tárcza költségvetésénél folytatott eszmecserére nincs mit mondania, amennyiben ezen vita folyama alatt egy szó sem mondatott, ami a kereskedelmi minisztérium jövő évi budgetjére vonatkozott. A ház ezután megkezdte a részletes tárgyalást. A központi igazgatás költségeit Simonyi Ernő 62.000 forinttal leszállíttatni kívánja, s azt hiszi , hogy a minisztérium kényelmesen elvégezhetné 8 osztályban teendőit. Simonyi Lajos b. kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy a központi igazgatás költségeinél a folyó évre 10.000 írt takaríttatott meg, s jövőre 25.000 frtnyi megtakarítás indítványoztatik. Kijelenti, hogy ennél nagyobb megtakarítást nem eszközölhet, ha Simonyi és a különvélemény pártolói a 287.887 írtra előirányzott költségekből 62.000 irtot hisznek meg*) Midőn a t. szerzőnek ismételve köszönetet mondunk nézetei nyilvánításáért, megjegyezzük, hogy e nézetekre a magunk megjegyzéseit közelebb mondjuk el. A szerk. takaríthatni, ez az ügymenettel való teljes ismeretlenségekből származik. A ház az előirányzott összeget elfogadja. Ipari, és kereskedelmi czélokra előiráyoztatik 35.000 frt. Wahrmann Mór előadó: Ezen czím alatt a lefolyt évben 30.000 frt szavaztatott meg, az idén 5000 frttal több kéretik. Ezen magasabb összeg azzal indokoltatik, hogy a miniszter szükségesnek tartotta, hogy azon mozgalom, mely az országban a házi ipar fejlesztésére keletkezett, anyagi segélyben részesittessék. A pénzügyi bizottság szintén szükségesnek tartja, hogy a házi ipar az országban meghonosittassék s e czélból anyagilag támogattassék s bár tudja, hogy ily társulatok alapításánál igen gyakran visszaélések fordulnak elő, mindaz által ezen 5000 frtot megszavazandónak véleményezi. Simonyi Ernő az előirányzott összeget töröltetni kéri, mert azt hiszi, hogy az a czélnak megfelelő eredmény nélkül adatik ki. Ami a házi ipart illeti, azt nézete szerint nem a városokban, hanem a földművelők között kellene meghonosítani. Simonyi Lajos b. kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a kormány az előirányzott összeget nem is annyira az egyes iparágak segélyezésére, mint inkább ipariskolák támogatására fordítja, s ha kitűnik az, hogy egyik, vagy másik iparág fejlődésben van, s életképességgel bír, az állam részéről némi segélyben részesíttetik. Ha megerősödik az az ipar, akkor az államsegély elvonatik tőle, mint amelyre úgy sincs többé szüksége, mert megbír állam a maga lábán. Szintúgy ha a kormány azt tapasztalja, hogy nem életre való valamely ipar, akkor megszünteti az állami subvenciót, és azt máshova fordítja, ahol eredményre van reményünk. E mellett a kormány nagy fontosságot tulajdonít a házi iparnak. Nálunk a munkabér aránytalan nagyságának oka az, mert a munka nem folytonos. Midőn aratás, vagy egyéb mezei munkaidő van, akkor a munkabér felette drága. Mert ezen rövid néhány heti idő alatt kell azon szegény embernek, kinek két munkás kezén kívül semmi egyebe sincs, az egész évre szükséges eledelt megkeresni. Ha a munka folytonossá tétetik és ha lehetővé tétetik az, hogy más csekélyebb munkával is foglalkozhassék az a szegény ember, ha nincs mezei munkaidő, és ezzel a munkával magát azon idő alatt fentarthatja, ezzel — úgymond — azon szegény napszámos közönségnek igen nagy szolgálatot teszünk. Steinacker Ödön aránytalanul csekélynek tartja az előirányzott összeget azon fontossággal szemben, melylyel az ipar és kereskedelem viszonyaink között kétségtelenül bír. Azért szóló 75.000 frtot kíván e czélra előirányozni. Ha másként nem lehetne, a méneseknél kívánja ezen össszeget megtakaríttatni. Mocsáry Géza az előirányzott 35.000 frt helyett 40.000 frtot kíván megszavaztatni. A ház elvetvén Mocsáry és Steinacker indítványait, az előirányzott összeget szavazza meg. A gazdaság különböző ágainak emelésére előirányoztatik 50.000 frt. Wahrmann Mór előadó: Ezen czímnél ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint az előbbinél. Az 50,000 frt igen csekély összeg mindazon feladatok teljesítésére, melyek itt elősoroltatnak. Az előbbi években e czímen 100,000 frt szavaztatott meg és csak tavaly, a súlyos pénzügyi viszonyok következtében szállíttatott le ezen összeg 50,000 frtra. Ez oly csekély összeg, melynél kevesebbet alig lehet megszavazni, de nem tartotta magát hivatottnak arra a pénzügyi bizottság, hogy itt nagyobb tételt hozzon indítványba, és azért ennek megszavazását kéri. A pénzügyi bizottság meggyőződött arról,hogy micsoda kiadásokra fordíttatik ez összeg részletenként. Óhajtandónak tartja azoban azt, hogy a jövőre nézve nemcsak a pénzügyi bizottság tagjai, hanem a háznak minden tagja részletesen megtudhassa, hogy ez átalányképen megszavazott összeg mire fordíttatik. Én azon óhajtását fejezem ki a pénzügyi bizottságnak, és azt a ház figyelmébe ajánlom, hogy a miniszter szólíttassék fel, hogy jövő évi költségvetése indokolásában részletezze mindazon tételeket, melyekre ezen megszavazott átalány az év folyamában tényleg felhasználtatott. Simonyi Ernő: Az előirányzott 50,000 frtot beruházásra szívesen megszavazná, de azt hiszi, hogy annyi különféle nagy czélok előmozdítására, mint elő vannak sorolva e czím alatt, az 50,000 frt igen kevés , azért azt töröltetni kívánja. Berzeviczy Egyed az előirányzott összeget megszavazza, azon óhajának adva kifejezést, vajha jövőre ennél nagyobb összeget lehetne előirányozni. Roth Keresztély 100.000 frtot kiván megszavaztatni kereskedelmi növények termesztésének tanítása s a nép körében okszerűbb gazdálkodás meghonosítása czéljából. Simonyi Lajos báró kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a jelenlegi viszonyok között, bár teljesen méltányolja a felhozottakat, nem tartja szükségesnek az összeg felemelését. A ház az előirányzott összeget megszavazza. — Bánó József elfoglalja az elnöki széket. A gazdasági tanintézetekre előirányoztatik öszszesen 227.750 főt. Szalay Imre a szőlészet fontosságára hívja fel a kormány figyelmét s utal azon hátrányra, hogy valódi nemes fajú veszőket sehonnan sem lehet kapni, még a budai gazdasági intézetből sem. Simonyi János a tanintézetekkel összeköttetésben levő gazdaságokat bérbe kívánja ismét adatni. E mellett utal némely tanintézeteknél a tanulók csekély számára s felkéri a minisztert, hogy jövőre tüzetes kimutatást terjeszszen elő a tanulók létszámára nézve és ott, ahol a tanintézetek ily nagy számban való fenntartása nem szükséges, azok megszüntetésére tegyen javaslatot. Mocsáry Géza a következő indítványt terjeszti elő: »Azon tekintetből, hogy a magyaróvári gazdasági tanintézetnél a német előadások végett a tanárok száma 12 rendes és két póttanár, ezen létszámból 3 tanárt évi 1200 írttal s I. tanárt évi 400 írttal, a kik a német előadásokkal foglalkoztak, összesen 4600 frtot töröltetni s igy a tanoda kiadásait nem 60.000 írtban, de csak 55.400 frtban kérem megállapittatni.Horánszky Nándor nagy hibának tartaná azt, ha ezen tanintézetben a parallel német előadások megszüntettetnének. Nem arról van itt szó, hogy a magyar állam államiságának érdekével megegyeztethető-e vagy nem,hogy ott parallel német előadások tartatnak, mert igen sajnálná, ha a magyar államiság ily mód nélkül gyenge lábon állana, hogy ezen német előadások árthatnának neki. Itt szó van arról, hogy egy intézet, mely évek hosszú során keresztül nem csekély áldozatokkal az európai kultúra színvonalára emeltetett, ezen színvonalon továbbra is fenntartassék és megtegye a közművelődésnek azon szolgálatot, melyet eddig tett és szóló nem habozik kimondani, hogy a mely perezben a parallel német előadások ott megszűnnek, megindíttatott egyszersmind megnyirbálása azon különböző factoroknak, melyek ezen intézetet együttesen oly virágzóvá tették. Szóló sokkal kisebb bajnak tartaná azt, hogy ha ezen intézet bezáratnék, mint tartja azt, ha ezen intézetben a parallel német előadások megszüntettetnének, mert az első által igaz, közgazdasági intézetünk egyik legtekintélyesebbjét fognánk elveszteni, de az utoává rast még a morális bukás szégyene is érne bennünket. Nem pártolja Mocsáry indítványát. Madarász Jószef, Remete Géza és Simonyi Ernő Mocsáry indítványa mellett szólanak. Simonyi Lajos b. kereskedelmi miniszter: Minthogy sok részről nyilvánult azon kívánat, hogy azon tanulók száma terjesztessék a ház elé, akik oktatást nyernek a gazdasági tanintézetekben, a következő adatokkal szolgál: A magyaróvári gazdasági akadémián van 186 növendék, a keszthelyi tanintézetnél 55, a kolosmonostorinál 73, a kassainál,mint ahol csak az idén kezdődött az oktatás, 21, a debreczeninél 48, a debreczeni földművelési iskolán 46, a hradekin 24, az ér-diószeghi vinczellér képezdén 24, a tarczali vinczellér képezdén 13, összesen tehát 490 ifjú nyer gazdasági intézeteinkben oktatást. Tökéletesen osztozik a pénzügyi bizottság ama nézetében, hogy nem extensive, hanem intensive kell fejleszteni gazdasági tanintézeteinket. Elismeri, hogy azon ifjak számához képest, kik ez intézeteket látogatják, ez intézetek túlságos számmal vannak hazánkban, és hogy jobb volna, ha kevesebb volna az intézetek száma, és inkább támogattathatnának a fennmaradók, különösen azon szempontból, hogy magyaróvári gazdasági akadémiánk, mely méltán megállja helyét azon néhány gazdasági akadémia mellett, mely a kontinensen létezik, oly sokra fejlesztessék, amint ezt az ország érdeke megkívánja. Ha a magyaróvári akadémián az, ami ott németül adatik elő, nem adatnék elő hasonló terjedelemben magyar nyelven; ezt nagy hibának, nagy visszaélésnek tartattaná, mert úgy fogja fel a dolgot, hogy ezen akadémián, melyet Magyarország tart fenn, elsősorban magyar nyelven kell tanítani, mégpedig a kellő terjedelemben minden tantárgyat. Hogy e mellett német nyelven foly az oktatás, ez abban találja magyarázatát, hogy a tanintézet gazdasági akadémia lévén, nem csak belföldiek, hanem külföldiek is látogatják, mégpedig jelenleg van 49 külföldi, köztük 37 osztrák és 12 más országból való, 80 frt lévén a tandíj, ez évenként 3920 forintot tesz, amely összeg majdnem egészen pótolja az abból eredő költséget, hogy parallel tanfolyamok is vannak. A ház az indítványok elvetésével az előirányzott összeget elfogadja. Az állami lótenyészintézetek összes szükségletét Mocsáry Lajos 410.000 írtra kívánja szállíttatni. E mellett czélszerűnek tartaná, ha a mének egyes gazdáknak adatnának ki s a katonai költséges kezelés mellőztetnék. Wahrmann Mór előadó megjegyzi, hogy a pénzügyi bizottság teljesen méltányolja az állami lótenyész intézetek nagy fontosságát, s azért tekintettel azon körülményre, hogy az aratás nem volt igen kedvező, és hogy a lótenyésztés képezi a nép reményeinek egyikét a tekintetben, hogy némileg emelheti gazdaságát, alig merné javaslatba hozni a méntelepek leszállítását. Fokozatosan kíván tehát eljárni és ez okból abbeli óhaját nyilvánítja, hogy a miniszter e czél elérésére költségvetésében a lótenyésztésnek az országban fokozatos fejlődésével megegyező leszállításokat hozzon időről-időre javaslatba, úgyhogy nem egyszerre, hanem fokozatosan tűnjék el azon deficit, mely a pénzügyi bizottság javaslata szerint 455.000 írtra rúg. Simonyi Lajos b. kereskedelmi miniszter: T. ház! Meg fognak bocsátani, ha Mocsáry Lajos t. képviselő úr észrevételeire néhány felvilágosítást adok. A t. képviselő úr azon óhajtása igen helyes, hogy czélszerű lenne, ha az államfének egyes gazdáknak adatnának ki haszonbérbe. Erre nézve kijelentem, hogy készek vagyunk ezt tenni, természetesen kellő garancia mellett; történik ez jelenleg is, és ha nagyobb mérvben vétetnek igénybe van örvendeni fogok. Másik észrevétele az, hogy a katonai kezelés költségesebb, mint a privát kezelés. Ezt merem tagadni, mert a katonák csakugyan kevesebb díjt kapnak, mint bárki más, különben biztosítom a tisztelt képy. urat aziránt, hogy az alkalmazott katonák a minisztérium alatt állanak, a kereskedelmi minisztérium intézi, nem pedig a katonaság. (Élénk helyeslés a középen.) Simonyi János a különvélemény mellett szólalván fel, a ház szavazás útján a pénzügyi bizottság javaslata értelmében szavazza meg az összeget. Lótenyésztési jutalmakra előirányoztatik 15.617 forint. Wahrmann Mór előadó: Itt is következetesen vélt a p. n. bizottság eljárni és csak 12,150 irtot ajánl megszavazásra. Simonyi dr. Minthogy ezen díjazásban a hazának szegényebb osztályai részesülnek leginkább a végből, hogy alkalmas ménlovak nevelésére serkentessenek, hogy tehát az állam ne legyen kénytelen kétszer annyit kiadni, azért én ezen csekély összeg levonását nem tartom czélszerűnek és kérném a t. házat, méltóztassék az eredeti előirányzatot megtartani. (Helyeslés.) A ház az előirányzott összeget fogadja el. Elnök: A fedezetre nézve többen lévén még felírva, a tárgyalás folytatása holnapra halasztatik. Jelentem a t. háznak, hogy a cultus minisztérium költségvetése után tárgyalás alá kerül az igazságügyminisztérium költségvetése. Azonkívül figyelmeztetem a ház t. tagjait, hogy holnap, a mai ülésben hozott határozat következtében, délelőtt és délután lesz ülés. A holnapi d. e. ülés 10 órakor fog kezdődni. Ezzel az ülés 2 óra 15 perckor véget ért. Az osztrák birodalmi tanácsból. Az osztrák birodalmi tanács képviselőháza nov. 30. ülésében bevégezte a bélyegilletékről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány által előterjesztett szövegen csekély változtatás történt; lényegesebb módosítás az, mely a bizottság javaslata alapján elfogadtatott,hogy a váltóűrlapok, míg csak a kiállító által vannak aláírva, újakkal felcserélhetők. Zschock b. indítványára továbbá kimondatott, hogy a kereskedői számlák 10 órtig illetékmentesek. Az ülés kezdetén a bécsi községtanács kérvénye nyujtatott be, a hadsereg leszállítása ügyében. A képviselőház e kérvényt rögtön egész terjedelmében felolvastatta. »Az osztrák hadsereg költségeinek folytonos nagyobbodása az állam bevételeinek a lehetőségen túli felcsigázását tételezi fel. Az adók súlya máris a közjólétet fenyegeti, s a hadseregre fordított óriási összegek meggyengítik az állam erejét. Az állam segélyforrásainak rendkívüli igénybevételét háború esetén csak egy vagyonos nép képes elviselni, ha korlátlan hitelt vehet igénybe; egy közgazdászatilag tönkre ment népnek azonban ily esetben oly sors jut osztályrészül, melyet egyetlen egy hazáját szerető polgár sem kívánhat hazájának«. A ház e kérvényt a bizottsághoz utasította. Ezután a felekezeti bizottság elnöke, Hopfen, egy korábban hozzá intézett kérdésre válaszolva kijelenti, hogy a bizottság a házasságügyi törvényjavaslatot eddig, a tárgy bonyolódott voltánál fogva, nem állapíthatta meg; a jezsuiták kitiltásának kérdését pedig akkor fogja tanácskozás alá venni, ha a vallás felekezetek külső jogviszonyairól szóló tör-,vényjavaslat tárgyalását az urak háza befejezte. A legközelebbi ülés jövő pénteken tartatik. Budapest főváros rendes közgyűlése. — decz. 1. Ráth Károly főpolgármester megnyitja a közgyűlést. Jelenti, miszerint ő Felsége a királynénak nevenapja alkalmával a belügyminiszter útján a főú.hatóság nevében legmélyebb hódolatát kifejezte, mire ő Felsége ugyancsak a belügyminiszter által a szegények és az ő nevéről nevezett árvaház nevében köszönetét fejezte ki s további kegyéről biztosította. E jelentés tudomásul vétetik. Jelenti továbbá, hogy az igazoló választmány hatásköre e hó végével megszűnvén, új választás szüksége forog fenn. E választás a mához két heti közgyűlésen fog megejtetni; 8 tag választandó; a választási bizottság elnökségével Takács Miklós biz. tag bizatik meg. — Ezután jelenti a főpolgármester, hogy Szentkirályi Mór a főv. bizottsági tagságról lemondott s ezt külön levélben is a leghatározottabban kijelentette. ha a n biz. tag inditványozza, hogy legalább két tag által keressék fel Szentkirályi Mór elhatározásának visszavonására. Elnök ismételten kijelenti, miszerint a hozzá intézett levélben Szentkirályi kijelentette, hogy elhatározását — melyre nem személyi vagy családi, hanem csak tárgyilagos okok kényszerítők — vissza nem vonja. Máttyus A. inditványozza, hogy Szentkirályinak hosszú, fáradhatlan s buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönet fejeztessék ki, s fejeztessék ki egyszersmind a közgyűlés mély sajnálkozása is a lemondás felett. — A közgyűlés ez indítványt elfogadja s Szentkirályi M. erről jegyzőkönyvileg fog értesittetni. A II.ker. elöljáróvá kinevezett Frohmann Elek betegeskedése miatt ma a hivatalos esküt le nem teheti. Következett a napirend, melynek első tárgya a szegényügy szabályozása ügyében tett tanácsi előterjesztés. Némi csekély módosítással a tanács előterjesztése elfogadtatik, s mivel ennek több része, mint pl. a koldulási ügy, mely itt szigorúan tiltatik , a rendőrséget is illeti, a belügyminiszternek fel fog terjesztetni. A főv. tanács új polgári iskolák és az V. és VI. elemi népiskolai osztályok felállítását tartja szükségesnek s ez irányban előterjesztést tesz. Ezen javaslat Vecsey S. indítványa folytán addig függőben tartatik, mig az 1876-ki főv. költségvetés letárgyaltatik, s csak ha ennek eredménye tudva lesz, fog tárgyalás alá vétetni. A hajó-utczai iskolaépület iránt fennálló szerződés 1876. oct. 1-én lejár. Minthogy azonban akkorra az uj iskolaépület még aligha lesz kész, a tanács előterjesztést tesz az iránt, hogy a szerződés már most még egy évre hosszabbitassék meg. Haris S. köszönetét fejezi ki a tanácsnak, hogy ez ügyet már most előhozta, de a szerződés meghosszabbításának ellene van, mert egy év hosszú idő. Hiszi, hogy az épület előbb elkészül. A tanács javaslata mellett szólnak Zmeskall, Légrády és Ney Ferencz. Mire a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja. Az 1876. január 1-én életbe léptetendő métermértékek alapján a városi illetékek díjjegyzékének átszámítása szükségessé vált, a tanács ez ügyben, valamint ugyanezen időtől a házi szárnyasok, vad, és vadhús után szedendő községi adópótlék kivetése tárgyában előterjesztést tett a közgyűlés elé. A tanács a számvevőszék munkálata alapján indítványozza, hogy a házi szárnyasokra, vadakra, és vadhúsra stbtre kivetett állami adó után kör.férfi adónótlékként orv mint a többi adók után, 25 °/» szedessék. Ez új adóból a fővárosi adópénztárba mintegy 10.000 frt fogna befolyni. A díjjegyzékek átszámítását a közgyűlés elfogadja. Az új pótlékadóra nézve elnök megjegyzi, hogy miután itt új adóról van szó, a javaslat elfogadásához a közgyűlés jelen volt tagjainak 2/3- a szükséges. Miután a javaslat egyhangúlag nem fogadtatott el, névszerinti szavazás történt. Jelen volt 118 tag. Igennel szavazott 90, nemmel 28 biz. tag. E szerint a tanács javaslata az uj adópótlék tárgyában a közgyűlés által elfogadtatott. Az 1876. évre a sajtó esküdtszéki tagok szolgálati lajtszámának elkészítése tárgyában Balassa, Weninger és Prohászka biz. tagok küldettek ki. A franco-magyar bank ajánlatot tett a fővárosnak, hogy ha az új városház is elégtelennek mutatkozik a hivatalok elhelyezésére, vegye meg az ő Ferencz József-téri házát. A közgyűlés, bár néhányan a gazdasági bizottsághoz utasítás mellett ugyancsak buzogtak, s nagy többséggel visszautasította a bank kérvényét. A közokt. minisztérium abbeli leiratára, hogy a Klotild utczai állami főreáltanoda czéljára a város által adott telek iránti szerződés 2 dik pontja elhagyassák, a tanács előterjesztése elfogadtatott, s a miniszter feliratilag értesittetik. A 2-dik pont azt tartalmazza, hogy ama tanodának 1877-ben késznek kell lenni. A határidő 1880-ra meghosszabbittatik. Következett végül a Duna-jobbparti városrésznek vízzel való ellátása, illetőleg a vizmű programmja megállapításának fontos ügye és a belügyminiszter leirata a vízvezeték ügyében kiküldendő vegyes bizottság tárgyában. A középítési bizottság által kidolgozott Programm elfogadtatott s a javasolt négy külföldi mérnök u. m. Lindey, Laibach, G 11 és Hobrecht felszólíttatnak a vázlat elkészítésére. A vegyes bizottmány kiküldésére vonatkozó belügym.lokat elvettetik, s a középbizottságot megbízták, hogy ez ügyben minél előbb javaslatot tegyen. Ezzel a közgyűlés esti12-kor befejeztetik. (Az ülés két érdekes tárgyát már tegnap említettük.) — decz. 2. A mai folytatólagos közgyűlésen Frohmann Elek II. ker. elöljáró leteszi az esküt. Tárgyaltatott ezután a Duna jobbparti hegyi vizek levezetése s az utak rendezése iránt előterjesztett középitési bizottsági és tanácsi javaslat, mely a veszélyeztetett telkek, területek befásitását s a hegyi rendőrség szervezését ajánlja. Rövid vita után elfogadtatik a tanács előterjesztése, hogy t. i. a budai hegyek befásitása ügyében az országos erdészeti egyesület véleménye fog kikéretni; a budai utak és szőlők szabályozási ügye a középítési bizottságnak adatik ki, s ez egy albizottságnak adja ki tanulmányozás végett. Végül az egész terv azután a közmunkatanácsnak adandó át. Egy folyamodó azt kéri, hogy 130 frtnyi vízfogyasztási illetéktöbbletét a hatóság visszafizesse. A tanács elutasíttatni kéri a folyamodványt. Markus pártolja azt, mert a vizi órák rosz állapotban vannak, úgy hogy azoknak hinni nem lehet, a valóban fogyasztott víz mennyiségét nem mutatják pontosan. A közgyűlés a tanács javaslatát elveti, s Markus indítványa fogadtatik el. A belügyminiszter a budai vár erődítményi jellegének megszüntetéséről értesíti a várost. A közgyűlés örvendetes tudomásul veszi e leiratot.