Pesti Napló, esti kiadás, 1876. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1876-01-13 / 9. szám

Kiadó-hivatal : tsSíÁs,as­isjÁsiáiS­TTh­fVÉr MbÜs£? mtskxst 'll gsf&n ssHhs dszJhb tsdlÉistsSist -üsegy szintúgy mint előfizetések Barátok-tere, Athenaeum-épület, a Pesti ISTapló kiadó-hivatalába A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli ESTI KIADÁS. Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épület panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők, küldendők. 9. szám.________________________________________Budapest, Csütörtök, január 13,1876.__________________________________27. évi folyam, Szerkesztési iroda,­ Előfizetési feltételeit: Barátok­ tere, Athenaeum-épület. _________ __ ____ _____ _______ * Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki-A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez . ***131 adás együtt­ intézendő. ÉÉ 18 «P fk 1 ■ B n Ei Imi Mm is mm 3 hónapra 6 frt­­kr­ —6 WnaP»12«­p§ JE? Égj Jj* *8 H III lg fni 1|| §|| Ma ||| n Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. p§#8 §| g tó § B ill «8 |g gj ■ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár-Kéziratok nem adatnak vissza ^ g ||| g g3aBBh­ ||| m B H mely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. ----- '2 1 Jj Bt JS || M 'll m H Bili Hirdetések Budapest, január 13. A képviselői ház mai ülése bágyadt volt. A javaslat mellett történő felszólalások sorát Szivák Imre nyita meg. A javaslat mellett szóltak továbbá Éber Nándor (ki­tűnő beszédben, mely az önkormányzat mel­lett tört lándzsát), és Horváth Gyula. Ellene Hedry Ernő s Hegyessy Márton. Az ülés végén szóba jött a főváros ügye, a­miről országgyűlési rovatunkban szólunk, tartsa eddigi állásában. Az ismételve tarta­tott miniszteri tanácsokban úgy látszik sike­rült az ellentéteket kibékíteni. A Szerb skupstina ülései folyton igen zivatarosak, s a ház minden alkalmat megra­gad, hogy kellemetlenséget szerezzen a kor­mánynak. A budget előirányzatban roppant törlések történtek, s az alkotmánybizottság még azt is indítványozta, hogy az előbbeni kormány a megszavazott budgettételek meg nem tartása miatt vád alá helyeztessék. A herczegovinai csatatéren a zordán téli időjárás megszüntette a hadműveleteket. A török csapatok zöme Trebinjében van téli szálláson; a nyugalom a Trebinje, Bileki, Gacsko, Socska s a montenegrói határ közötti vidékek kivételével mindenütt helyre van állítva. E­közbe­n a török fővárosból ismét mi­niszterválság híre érkezett. A hadügyminiszter elbocsáttatott s helyére Riza pasa tengerészet­­ügyi miniszter jön kinevezve. Távirataink már megemlékeztek ama nagyérdekű nyilatkozatokról, melyek tegnap a bécsi reichsrark haladópártjának clubjában történtek. Az osztrák kormány két tagja meg­jelent e párt helyiségében s a Magyarország­gal való alkudozások meritumáról nem nyi­latkozott ugyan, de másrészt kijelentette, hogy tekintve az ügy rendkívüli jelentőségét, mind a képviselőház, mind az urakháza al­kotmány hű elemeivel állandó érintkezésben akar maradni, még azon esetre is, ha a reichsrath nem ülésezik. E czélból bizalmi férfiak kiküldésére fogja a pártokat fölszólí­tani. Az osztrák miniszterek e kérdésben nem követik tehát azt a rettenetes titkolódzást, melynek példáját Budapesten látjuk; nem zárkóznak el chinai fallal párthíveiktől,hanem e kérdésben is szakadatlanul fenntartják az értekezést azokkal, kiknek bizalmára támasz­kodnak. Azon kimerítő táviratunkat, mely a haladó clubban történtekről értesítést hozott, még következőkkel egészíthetjük ki: A haladó clubban január 12-én Auersperg her­­czeg és Lasser miniszterek, a Budapesten a magyar kormánynyal folytatott alkudozásokról felvilágosítást adtak. A miniszterelnök következőket mond­ta : A fennforgó vám- és kereskedelmi kérdések sze­rencsés megoldása remélhető. Cislaszhania nem fog kényszerhelyzetbe kerülni, minthogy a cabinet Ma­gyarországgal szemben, mely az offensivát meg­ragadta, a védelmet illetőleg erősnek érzi ma­gát . Interpellate vagy akárminő resolutio a reichsratbban nem czélszerű, minthogy a kifej­lődhető vita folyamát előre megítélni nem lehet , mert a­ kormány a plénumban sem mondhatna töb­bet, mint a­mennyit a clubban mondott. Azon kérdés­re : miért vett részt Andrássy gróf a tárgyalások­ban ? a miniszterelnök azt felelte: Andrássy gróf az alkotmánypártnak sokféle szolgálatot ten , egyik főmotora volt Hohenwart megbuktatásának. Rész­vétele az alkudozásokban az uralkodó kivonatára történt. Lasser miniszter ezeket mondá: Őt Ma­gyarországban nem szeretik s leutazása kezdetben nem kellemes benyomást ten. Az osztrák cabinetet félig meg­hal­tnak mondják; ez nem áll. Inkább olyan cabinet az, mely szeretne egészen meghalni, mely szeretné a »morituri te salutant«-ot kimondani. De a parla­mentnek figyelembe kell vennie, hogy csak korlátlan kölcsönös bizalommal menthető meg az alkotmány. A minisztériumnak e teljes bizalomra még hat héten át van szüksége ; ez időben viszálynak a kormány s az alkotmánypárt közt fölmerülni nem szabad. Lasser úr azt is kijelentette, hogy az al­kudozások a magyar kormánynyal február végén, midőn a reichsrath még együtt leszen, fognak újra fölvétetni. A club csak mai ülé­sében fog a további eljárást illetőleg határo­zatot hozni. Ugyancsak ma jelennek meg a miniszterek a baloldali clubban. A külföldi posta ma egészen, a bécsi pe­dig nagy részben elmaradt, s így a külföld­ről ma csak távirati értesítéseink vannak. A franczia miniszterválság végkép el­intézve még nincs ugyan, de mindemellett ál­talános a remény, hogy a kormány jelen összeállításában meg fog maradni. A kabinet választási programmja már meg van álla­pítva. Mac-Mahon maga intézi azt a franczia néphez proclamatio alakjában, mely tegnap volt közzéteendő, Buffet ellenjegyzését vi­seli s azt hangsúlyozza, hogy a kormány múlt évi februári programmjainak alapjain áll ma is. Azon esetre, ha Say és DuGvur© urak a kabinetből kilépnének, a kamara ál­landó bizottságának köztársasági többsége a nemzetgyűlés öszszehívását készül indítvá­nyozni. A válság keletkezését a »Temps« követ­kezőleg adja elő. Say pénzügyminiszter Feray Gilbert, és Boncher képviselőkkel manifestu­­mot intézett választóihoz. Ennek folytán Mac Mahon szombaton magához hivatta Say urat s szemére vetette, hogy a kormány ellensé­geivel ért egyet. Say megnyugtató felvilágo­sításokat adott. Másnap azonban a tábornagy ismét magához hivatta s azt mondá neki, hogy szolgálatait sohasem fogja ugyan feledni, de Buffet úrnak az a nézete, hogy a jelen viszo­nyok közt a cabinet homogenitása meg van zavarva s Say­er lemondása elkerülhe­tetlen. A pénzügyminiszter azt felelte,­­hogy lemondását már ismételve beadta, s hogy az ellene felhozott vádak a legcsekélyebb alappal sem birnak. Különben újra benyúj­totta lemondását, mely el is fogadtatott. De a­mint ezt Dufaure megtudta, azon­nal leköszönt ő is. Ennek folytán a válság egészen más jellemet öltött, s a tábornagy oda működött, hogy mindkét minisztert meg­(B. Sennyey Pál), mint sajnálattal hall­juk, tegnapi beszéde után megbetegedett, s ma nem jelenhetett meg a képviselőház ülésén. (A közoktatási minisztérium­ köréből a következő híreket közli a »Hon.« A kalo­csai érsek, az érseki megyéjében létező felekezeti is­kolák állapotáról, 1868. óta történt gyarapodásáról stb. kimerítő kimutatást terjesztett a közoktatási mi­niszter elébe kisérve azt nem kevésbé terjedelmes és érdekes jelentéssel, melyben a hatósága alatti iskolák irányában követett elveit és eljárásait részletesen fejtegeti. A miniszter, az érsekhez intézett válaszá­ban, míg egyfelől saját törvényes álláspontját a fele­kezeti és a községi iskolákra vonatkozólag fenntartja és hangsúlyozza, nagy elismeréssel nyilatkozik az ér­seknek saját felekezeti iskolái érdekében kifejtett buzgalmáról, melynek eredménye, hogy alig van az egész érseki megyében népiskola, melyben 68 óta valami és pedig sok helyi, lényeges és tetemes előmenetel ne történt volna, vagy tantermek, osztá­lyok és tanítói állomások szaporításában, vagy a tan­rendszer jobb beosztásában, vagy az épületek na­­gyobbítása és jobb karba hozása körül, vagy a felsze­relésben. Különösen örvendetes, hogy nincs tanítói állo­más, melynek javadalma a törvényes minimumot el ne érné, sok azt meghaladja, sok 500—1000 frtra menő, sőt azon is felüli fizetéssel van ellátva stb. A. 1» — -—- —— — —— — xz/v 1 ■ ' -■ 1 ■*- - 1 felhívta, gondolkozzék a bölcsészeti karban oly szük­séges reformokról, netalán felesleges tanszékek meg­szüntetése, vagy hiányzó, de szükséges tanszékek fel­állítása felől s átalában az egyetem egyik karánál sem annyira — mint a bölcsészetinél — kívánatos új élet megindításáról, érdeklődéssel várjuk az ered­ményt. (A pénztári utalványozási s meg­szüntetési jegyzékek) szerkesztése tárgyá­­n a pénzügyminiszter valamennyi pénzügyigazga­tósághoz körrendeletet intézett, mely meghagyja, h­ogy — az állami számvevőszéknek egy átirata sze­rint — az év végével fennmaradt folytonos illetősé­gek változatlanul vezettessenek át a következő év január havi utalványozási jegyzéke első tételéül; azon folytonos illetőségek pedig, melyek a folyó évben megszűnvén, a következő évre ki nem hatnak, téte­­lenként részletezve veendők fel a január havi meg­szüntetési jegyzékbe, magától értetvén, hogy a foly­tonos illetőségek hasábjában a teljes évi járandóság, a rovathasábban pedig csak azon összeg vonandó le, mely a folyó évet már nem terheli. Napi illetmények­nél a szökőév beálltával vagy elmúltával az egynapi különbözet sohasem a folytonos illetőség hasábjában, hanem csak a rovathasábban veendő számba külön tétel alatti hozzáadás, illetőleg levonás által. (Hohenwart korszaka és a mai tár­gyal­ások.) Az osztrák haladó-párti club tanács­kozásaiban, melyek alkalmával a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról volt szó, az egyik tag azt jegyzi meg, hogy a mai helyzet hasonlít ahhoz, mely gróf Hohenwart idejében uralgott. Erre a »Tages­presse« a következő talpraesett megjegyzéseket teszi: Akkor Ausztria politikai tétele állt koczkán; ma politikai kérdés nem szolgál vita tárgy­ul. Akkor arról volt szó, hogy a német nép Ausztriában az örök­lött állását megtartsa-e, vagy pedig a szlávok tenyere alá kerüljön; m­a megint arról van szó, hogy a gyapot egy fur­usial lol­b, vagy kevesabb vámot fizessen-e. Akkor a törvényesen alkotott alkotmány volt koc­­­kára téve, ma az a nagy kérdés, hogy fennmaradjon-e a vámvisszatérítésénél ama módszer, mely ellen Ma­gyarországnak jogos oka van a panaszra ? Akkor a parl­ament helyére kényszer­kabátba öltöztetett dele­­gátusgyűlést akartak tenni; ma az a kérdés, vájjon az adatok, melyeket Magyarország előterjesztett, hogy megrövidítését a fogyasztási adóknál kimutassa, jogosultak-e vagy nem ? De mindez semmi. A helyzetnek mégis van hasonlatossága a Ho­henwart gróf alattival. Miért? Mert ma a véd­­vám zászlaját az amaz időbeli alkotmány or­láng­­jával egy rangba helyezni, s az osztrák népet arra bírni nagyon szeretnék, hogy ennek vagy amannak a nadrágszövetnek érdekében épen oly egy­hangúlag és odaadással szálljon síkra, mint akkor szabadságunk palládiumáért. Hogy e palládiumot általában kivívtuk, ahhoz Magyarország lényegesen hozzájárult; hogy a palládiumot Hohenwart alatt megőrizhettük, abban Magyarország lényegesen köz­reműködött; de ez a Magyarország ma minden áron tönkre akarja tenni a monarchiát, a­mely­ben létele gyökerezik. Gúzsba akarja kötni és kirabolni Ausztria német népét, melyben egye­düli becsületes és őszinte szövetségesét ismeri, és mindezt egyszerre el kell hinnie az osztrák kö­zönségnek, ha üdvözölni akar, és ha Magyaror­szág iránt az osztrák közönség egyszerre borzadal­­mat kíván érezni. A­kiben meg­van a dicsvágy, hogy némely osztrák politikust igazi német-osztrák hazafinak tartson, annak már ma élesítenie kell toll- ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése január 13-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Széll Kálmán, Wenkheim Béla b., Perczel Bé­la, Trefort Ágoston, Szende Béla, Péchy Tamás, Si­­monyi Lajos b. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Selmecz és Bélabá­­n­y­a városok törvényhatóságának Zsedényi által be­adott kérvényét a Selmeczen elhelyezett törvényszék fentartása iránt. E­n­d­r­ő­d község kérvényét a köz­ség lakosaira adószaporulat czímén illetéktelenül és törvény­ellenesen kivetett összeg elengedése iránt; a baranyamegyei siklósi ellenzéki körnek Ma­darász József által beadott kérvényét; az önálló vámterületnek és nemzeti jegybanknak teljesen füg­getlen alapokon leendő életbe léptetése végett; a késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum könyvtárának Berzeviczy Egyed által beadott kérvényét az országgyűlési irományok megküldé­se iránt. A kérvényt, bizottsághoz utasíttatnak. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási mi­niszter kijelenti, hogy Bagh Károly által a múlt évben hozzá és a honvédelmi miniszterhez a néptaní­tók katonai kötelezettsége tárgyában intézett inter­pellation mindaddig nem válaszolhat, míg a kívánt adatokat és felvilágosításokat meg nem kapja, ezt azonban legközelebb meg fogja tenni. Tudomásul vétetik. Kihirdettek a tegnapi ülés végén a naplóbíráló bizottság hiányzó két tagjára, és mentelmi bizottságba választandó egy tagra beadott szavazatok eredménye, mely szerint L­u­k­a Lajos és Szivák Imre a naplóbíráló bizottság tagjaiul és Veres Pál a mentelmi bizottság tagjául választattak meg. A megválasztott képviselők utasíttatnak bizott­­sági teendőik teljesítésére. Következett a napirend , a közigazgatási bi­zottságról szóló törvényjavaslat. Szivák Imre kijelenti, hogy elfogadja a tár­gyalás alatt levő törvényjavaslatot. Nem tartja c­él­­szerűnek, hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával a kinevezés és választás rendszere közti kü­lönbség indokoltassék és részleteztessék, mert azt hiszi, ez nem tartozik szorosan a vita keretébe annyi­val kevésbé, mert a tények elvitázhatlan logikájánál fogva államunk közigazgatási szervezetének javítása üdvözli a törvényjavaslatot, mely a létező alapokat respectálja. E mellett közigazgatási szervezetünk ki­egészítése czéljából legfőlebb némely intézmények creálását tartaná czélszerűnek, minek pl. a közigaz­gatási bíróságok, melyek az állampolgárok jogait, midőn azok a közigazgatással ellentétbe jönnek, meg­védjék. E mellett közigazgatási tanfolyamok felállí­tását hangsúlyozza. Tény az, hogy bennünket magyarokat, bizo­nyos egoisticus, nagyobb körben foederalisticus haj­lam jellemez, mely sokszor pártot,­­­ megyét, várost, sőt egyént is az állam fölé helyez. Én ennek rugóit sem ítélhetem el egészen, mert egyrészt természetsze­rűleg a múlt s ránk mindig idegen közp. kormány­hatalom alkotmány­ellenes állása elleni antipathiaba, másrészt azon az individuális és corporatív szabadság szeretetben gyökerezik,melyet a modern államélet s a nemzeti államhatalom igényeivel olykép összeegyeztet­ni,hogy egyes az összeség elnyomása ellen védve legyen! Ez czélja azon pártnak,melyhez szóló tartozik,s czélja akkor is, midőn esetleg a kormányhatalom gyakor­lása az ő kezeiben van, s annyival inkább, mert ha a régi megye sok biztosítékát nyújtotta a szabadság­nak, a reform feladata nem lehet az, hogy a­miket ott elvett, más oldalon ne pótolja. (Helyeslés a kö­zépen.) Az is mondatott e házban épen a nemzetiségi kérdés szóvivői által, hogy a nemz. kérdés nem a sza­badság vagy hatalom kérdése, hanem administratív kérdés. Ezért is üdvözöli a törvényjavaslatot, mely a nemzet politikai egységének sértetlen fenntartása mellett, az arra hivatott municipális testületeknek megadja a jogot — külön érdekeiknek — ha vannak ilyenek, önkormányzati úton való létesítésére. (He­lyeslés a közepén.) Hedry Ernő nem fogadja el a törvényjavasla­tot, mert azt nem tartja közigazgatási rendszerünk javítására c­élzónak, s oly kísérletnek hiszi azt, mely nem fog kellő eredményre vezetni. A­mi a közigazga­tás elveit illeti, e tekintetben ugyanazokat hangsú­lyozza, melyeket pártjának több, tagja a házban részletesen előadott. A­mi a közigazgatási tanfolya­moknak Hedry által sürgetett felállítását illeti, azt hiszi, hogy ily tanfolyamoknak, melyeknek szükségét és czélszerűségét elismeri, csak akkor fognak kellő eredményre vezetni, ha a tisztviselők kineveztetnek, mert választás mellett, midőn az illető tisztviselő nem látja magát állásában biztosítottnak, kevesen fogják magukat rendszeres tanulmány útján a tisztviselői pályára szánni, mely biztos megélhetési módot szá­mukra nem nyújt. Pártolja a Sennyey által beadott határozati javaslatot. Éber Nándor tüzetes bírálat alá veszi köz­­igazgatási viszonyainkat, s azon sajátságos körül­mény okait fejtegeti, hogy egyes államok, mint pl. Francziaország és Poroszország, a legválságosabb körülmények között ismét visszanyerték előbbi ál­lami erejüket, s hogy különösen Poroszország ki tudta magának vívni az utolsó 10 év alatt Németor­szágban a fölényt. Ennek titkát legnagyobb részben ezen országok közigazgatási rendszerében keresi. Poroszországban még a múlt század elején a nagy brandenburgi választó fejedelem, Frigyes alatt vet­tetett meg alapja azon közigazgatási rendszernek, melynek hivatása volt a nemzet minden erejét az ál­lam czéljaira kiképezni és felhasználni. Ezen szerve­zet a következő fejedelmek alatt 150 év lefolyása alatt minden irányban fejlesztetett, és az ez által elért összpontosítása és fegyelmezése az egész nem­zeti erőnek, tette lehetségessé azon lendületet, mely Poroszországot Németország élére állította. Egyik tagja az ellenzéknek azon nézetének adott kifejezést, hogy ez nem korszakot alkotó kez­deményezés, erre válasza az, hogy a ki sajátos con­­ceptiókat contemporál korszakot alkotók gyanánt,egyé­­ni appretiatio dolga s azon nézetben van, hogy mind­az, mi a régi hibásnak felismert múlttal szakit, fejlő­dést jelez, s a mennyiben a régi korszakot bezárja, l ipso facto új korszakot is nyit, az aztán, hogy va­laki minden részleteiben nem felel meg valaki ideál­jának, de a jövő természetszerű fejlődést sem zárja ki — s mind a mellett teljesen elveti, — lehet con­­servativ eljárás, de következetes aligha.Szól, minthogy e törvényjavaslat s vele együtt a többi intézkedés ösz­­szeségében megfelel a helyes rendszerváltoztatásnak, a­mint a szabadelvű haladás barátja elfogadja a ja­vaslatot. (Élénk helyeslés a középen.) Az európai többi önkormányzati rendszerek nagy részben színezetlen másai az angol rendszer­nek, s ennek okát abban látja, hogy az illetők nem a lényeget tanulmányozták, hanem a formát. Az al­kotmányos kormányrendszer a népek nagykorúságát jelenti s a­ki azt elfogadja, annak el kell fogadnia azt minden következéseivel. Az önkormányzatra, az önsegélyre és felelősségre kell azt alapítania, ellen­tétben az absolut kormánynyal, mely a népek kisko­rúságát feltételezi s az autonómia helyébe a gyámko­dást állítja. Hazánk egész fejlődését az utóbbi 8 év alatt azon törekvés jellemzi, mely a megkedvelt autonómiá­hoz való ragaszkodást összhangba igyekszik hozni a központi kormány követelményeivel ; nézete szerint nem abban áll az önkormányzat lényege : választas­sanak-e, vagy kineveztessenek a tisztviselők, hanem, hogy megszüntessék azon létező úr, mely a kormány­zók és kormányzottak között a jelen rendszer kereté­ben fenáll és, hogy minden közeg saját hatásköre és felelőssége kiszabassék. Ha azt akarjuk, hogy valami állandót építsünk e tekintetben, nem elvekre kell építenünk, hanem azt csak irányul kell elfogadni. Nézete szerint az egész parliamentarismus nem egyéb, mint zár­köve az önkormányzati rendszernek. (Élénk helyeslés.) A szabadság és alkotmány ott nagyon gyenge, a­hol nincs önkormányzat. A szabadság önuralom nélkül nem létezik. (Helyeslés.) Ha akár az erősebb erejét, akár a gyengébb ellenállását a végletekig viszi, ebből haláltusa lesz, mely tönkre teszi a nemzetet, a­helyett hogy élesztené. Nézete szerint csak ott lehet egészséges a sza­bad közélet, a­hol a párttusa nem élet-halálban, hanem egy nemes harczjáték, a­melyben ugyan min­denki ki akarja ellenét emelni a nyeregből, de ha egyszer kiemelte és a földön látja, odanyújtja kezét és felemeli. Másrészről a legyőzött, nem hogy a nyúj­tott kezet visszautasítaná, ellenkezőleg elfogadja, fel­emelkedik és újra megkezdi a harczot, a­melyben talán a szerencse neki fog kedvezni. Ha szabadságot akarunk, úgymond, tág köröket kell szabnunk, a­melyekben mozoghatunk és ezen­ tág körökb­en csak­ a folytonos önkori"A--.'''nem szabad odáig menni, a mennyire menni lelletne és a­mely eltalálja a helyes vonalat, hogy meddig lehet menni. A­hol ezen tapin­tat nem létezik, ott csak­ torzképe lesz meg az alkot­mányos szellemnek, és nem valódi alkotmány. E mellett a nemzeti tekintet is úgyszólván élet­kérdéssé teszi nálunk az önkormányzati rendszert. Nagy nemzetektől és népcsoportoktól, amelyek bennünket kétszer, háromszor, sőt ötszörösen is fe­lülmúlnak számban és erőben, mi hasztalan tekintünk bármely oldalra, nem találunk fajrokonokat, melyek velünk egyesülni akarnának, vagy a­melyekkel mi egyesülni kívánnánk ; ez pedig baj, mert a népek éle­tében is csak ugyanazon örök törvények a mérvadók, a­melyeket az egész természetben érvényesülni lá­tunk. Egyik igen jól ismert törvény, az úgynevezett erőtörvény, mely bennünket arra tanít, hogy minden erő két tényezőből áll: súlyból és mozgékonyságból és hogy e kettő egymással felváltva működik. Súlyra nézve mi azon nagy nemzetekkel, a­me­lyek körülöttünk vannak, nem fogunk mérkőzhetni, azok súlyokkal el fognak minket nyomni, ha csak mi a mi mozgékonyságunkkal­ nem fogjuk pótolni azt, a­mi súlyban hiányzik. (Élénk tetszés.) Ezen axiómát szeretné szóló minden magyar ember fe­jébe és szívébe beverni, hogy tudja, hogy az ő személyes fáradozásától, ernyedetlen szorgalmától és kötelességétől függ nagy részben az , hogy a nemzet létezni fog-e vagy sem? (Tetszés.) Hatalmas a magyarok istene; történelmünk minden lapja tanúsítja ezt; de bármily hatalmas legyen és bármily kedvencze legyen neki a magyar, a minden­­ség örök törvényeit nem fogja megváltoztatni. (Élénk helyeslés.) Beszéde folytatását reggeli lapunkban ismer­tetjük. A képviselőház mai ülésében a fönntebb em­lített szónokok után Helfy Ignácz azt mondotta, hogy Tisza a főváros ívhatósága iránt oly kifejezé­sekkel élt, melyeket önérzetes díjnok sem tűrne el. . Tisza sajnálja, hogy erre nézve interpelláció nem intéztetett hozzá, hogy így alkalma lett volna a rendeletet is felmutatni. Meggyőződésem, hogy a kormánynak feladata egyetlen municipium irányában sem az, hogy kérje a törvényes kötelesség teljesítését, hanem, hogy azt rendelje.­­Élénk helyeslés középen.) Ha valaki kimutatja nekem hogy oly körbe nyúltam bele, melybe nem volt szabad, akkor igazat adok neki. De ha a kormány jogos körében intézkedtem, akkor nem tartom megengedhetőnek hibául felrovat­ni, hogy a kormány nem kérte, hanem rendelte a kö­telesség teljesítését. (Helyeslés.) Ő az ellenkező eljárást fogná bármely más kor­mányban megróni és fogja is, mert a parlamentáris élet változásai ezt neki minél­ előbb lehetővé fogja tenni. (Élénk mozgás.) Simonyi Ernő: Remélem. Tisza: Tudom hogy reméli. (Derültség.) Kü­lönben, folytatja, azt, amit mondott, általánosságban nem egy esetre applicálva, hanem 10 havi belügymi­­niszterségének tapasztalataiból abstrahálva mon­dotta. " Ő az esetet conflictusnak nem tartja. Elmondja azután az eset előzményeit. Azon municipium mely említtetett, múlt évben igen elkésett a budgettel. Megintetvén. Ígérte hogy ez többé nem fog történni és íme ez, noha ő az év vége felé ismé­telten megsürgette, mégis megtörtént és mégis ugyan­azon szavakkal tette ígéretét, mint a múlt évben és 3 havi indemnityt kért, mint valamely országgyűlés. Budapest, január 13. kését a Magyarország elleni háborúra, a­­háborúra a gyapotért, a még drágább nadrág szövetekért s a leg­drágább nemzeti bankért. Német szív, mit kívánsz még egyebet ? Erre írta, hogy a municipium eljárása megro­­vandó. (Helyeslés), hogy ez eljárást megrovatlanul miniszteri helyzetében nem hagyhatja. (Élénk helyes­­lés) és megírta, hogy az ígéretre, melyet tavaly ugyan"­azon szavakkal tett, nagy súlyt nem fektethet. (Za­jos helyeslés.) Különfélék. — jan. 13. (Kinevezések.) Az igazságügyminiszter Van­­gyer Pál orosházi járásbirósági végrehajtót a csabai, és Berczy István csabai járásbírósági végrehajtót az orosházi járásbíró­sághoz ; Feley Gyula promontori járásbírósági aljegyzőt a budapesti törvényszékhez ; Kálmán Lajos szolnoki­­bírósági aljegyzőt a kassai törvényszékhez helyezte át; a szepesii járásbírósághoz írnokká Tepliczky Nándor bártfai járás­birósági dijnokot; a zsolnai törvényszékhez aljegyzővé Lom­bardei Sándor ottani törvényszéki díjas joggyakornnokot; a beregszászi jbság mellé végrehajtóvá Tariska Endre ottani ügyészségi írnokot; a m.-szigeti törvényszékhez II. oszt. jegy­zővé Majoros Mihály ottani tvszéki aljegyzőt, aljegyzővé pe­dig Mihály Gábor ügyvédjelöltet; az oraviczabányai tvszék mellé végrehajtóvá Bugarszky Milán hódsághi lakost nevezte ki. A vallás- és közoktatási miniszer Horváth Simon ügyészt a dévai állami tanitóképezde igazgatótanácsába rendes tagul. Schallmeiner Lipótot és Callagiacomo Simont a fiumei áll. felsőbb középtanodához rendes tanárokká nevezte ki. (Az udvarról.) B. Nopcsaa királyné udvarmestere az éjjel Bécsből Budapeste érkezett. (A bécsi gyorsvonat,­ mely este 10 órakor szokott Budapestre érkezni, az éjjel két órát késett, mert Köbölkútnál a gép megromlott. (A budapesti ügyvéd jelöltek és jog­gyakornokok­ egyesületének végleges megalakí­­tása tárgyában f. évi jan. 16-án délután fél 3 órakor az ügyvédi kamara nagy termében (zöldfa-utcza 12. sz.) tartandó közgyűlésre a budapesti ügyvédjelölt és joggyakornok urakat meghívja. Az id. választmány. (A magyarországi központi Frőbel nőegylet) által f. évi január 6-kán a vigadó termeiben rendezett »Tombolával« egybe­kötött álarczos sétahangverseny, 687 frt 28 krnyi be­vétel mellett, a költségek levonása után, az egylet czéljaira tisztán 235 frt 45 krt jövedelmezett. Ez egyletnek a bál alkalmával az eddig hallatlan do­log sikerült: az osztrák nemzeti banktól kapott száz forintot. (Az első álarczos bál.)Vasárnap 1876. évi jan. 16-án tartatik a pesti jótékony nőegyesület ál­tal a fővárosi vigazda helyiségeiben rendezett első álar­czos bál az általa gyámolított szegények javára. A bál mint az előbbi években, különféle becses tárgyak ki­sorsolásával leend egybekötve. Helyárak következők: Páholyjegyek két-két belépti és ugyanannyi sorsjegy­gyel együtt: sarokpáholy 25 frt, középpáholy 20 frt, egy betéti­ jegy a terembe egy sorsjegygyel 1 ft 50, estve a pénztárnál 2 frt. — Egy külön sorsjegy 70 kr. Be­lépti jegyek sorsjegy nélkül nem adatnak. A helyáron felüli kegyes adakozások hírlapokban fognak közzé tétetni. A pénztár megnyittatik 8 órakor. — Kezdete­n A—,, A a,, ©B­iUlBKUlOZl in. akr. so­­hivatalok) feloszlattatván, működésük múlt év deczember 31-én megszűnt. (Meglopott hordár.) Itzig Lipót hordár tegnap este a vasúttól Vendéghy Gábor földbirtokos úti pod­gyászát hazaszállította. Míg a podgyász egy részét az emeletbe fölvitte, addig valaki egy úti bő­röndöt, melyben 200 frtnyi értéket meghaladó ezüst­szerek voltak, kézi kocsijáról ellopott. A szegény családos hordár kétségbeesve szaladgált az utczán, s a tolvajt a Rókus-kórház szögletén szerencsésen meg is találta, minthogy egy rendőr az illetőt a bőrönd miatt a városház felé kisérte. Az elfogott tolvaj Ste­­ger Ferencz, ismert csavargó, a fényő­tszéknek át­adatott. (Megható eset) történt legközelebb Szé­­kes-Fehérvárott. Oszvald József, nagy-oroszi szüle­tésű szücslegény, ritka szorgalommal megtakarított magának vagy száz frtot. Innen haza ment, hogy két­száz s nehány frtnyi örökségét kézbe kapja s azután kedvesét Székes-Fehérvárott nőül akarta venni. Ott­hon örökségét megkapván, a vonatra szállt. De a kocsiban elaludt, s e közben egy vele utazó szabóle­gény meglopta. A tolvaj, noha jegye Pestig szólt, már Váczott kiszállt. Oszwald csak a fővárosban vette észre, hogy mindene elveszett. Kétségbeesve tért vissza Fehérvárra, búcsút vett kedvesétől s egykori gazdája háza előtt, ki őt bebocsátani nem akarta, főbelőtte magát. . A„ Pesti Napló“ táviratai. Berlin, jan. 12. Az egyháztörvényszék mai ülésében megindította a kölni érsek ellen az eljárást a hivatalból való elbocsátás iránt; a törvényszék el­rendelte az elővizsgálatot. Pária, jan. 12. A »Journal de Paris« azt írja, hogy a cabinet összes tagjai helyeslik Mac Mahon proclamatióját; ez csak oly kérdéseket érint, melyek iránt a megegyezés létrejött. Pária, jan. 13. Mac Mahon proclamatiója a franczia néphez ezeket mondja: A senatoroknak, képviselőknek és a köztársaság elnökének fenn kell tartaniuk az óhajtott rendet és békét. Az alkotmány intézményeit csak akkor szabad revideálni, ha legáli­­san alkalmaztattak, de hogy foganatosíttassanak, a­mint Francziaország igényli, az általam folyvást ja­vasolt, igazán conserva­tiv politika szükséges. Mac-Mahon egyetértésre hívja fel mindazon férfiakat, kik a társadalmi rend védelmét a törvények tiszteletét és a hazához való ragaszkodást többre be­csülik, mint a pártok visszaemlékezéseit és törek­véseit. Ezeket felhívja, sorakozzanak a kormány köré. Nemcsak azokat kell lefegyverezni, kik a mostani biztonságot zavarhatnák, hanem azokat is el kell csüggeszteni, kik társadalom­ellenes tanok forradal­mi programmok által a jövőt fenyegetik. Nem kerestem a hatalmat, de gyengeség nél­kül fogom gyakorolni és isten segélyével, a nemzet közreműködésével teljesíteni fogom e missiót. Béva, jan. 13. (Megnyitás.) Hitelrészv. 190.10. Angol­osztrák 92.—. Béva, jan. 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 190.50. Magy. Földhitel —. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 91.90. M. hitelrészény 177.25. Franco-magy.—.—. Lombard 114.30. Államvasp. 293.50. Municipalbank —. Uniobank 74.—. Által. építő bank —. Angol épitő bank —Magyar sors­jegy 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Napo­leondor 9.15—. Rente —.—. Frankfurt, január 12. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre — . Osztrák bankrészvények —.—.— 1860-diki —.— • Évjáruléki papír —.—. Lombardok 99.------Osztrák hitel­részvények 166.—.— Osztrák államvasutrészvények 255.78.— 1864-diki—.—. — Évjáruléki ezüst —.—. Galicziai 177.3/*­­Magyar sorsj. —.

Next