Pesti Napló, esti kiadás, 1876. június (27. évfolyam, 126-148. szám)

1876-06-30 / 148. szám

Csapatokat kiküldeni és így a központi sereget gyengíteni. _ , ------------------A boszniai felkelés erősítésére szánt ezen Drina-hadosztályban van 100 tiszt és 250 altiszt az állandó hadseregből. Magával visz 30,000 hátultöltő fegyvert. E keret feladata szervezni a boszniai felkelést, vezényelni ennek, eddig vezetés nélkül állott kisebb bandáit és ellátni őket fegyverekkel. Egész Szerbia dobogó szívvel várja az ágyuk első szavát és bízik a győzelemben. Belgrád, június 26. »P. C.« (Sláv forrásból) Anglia, Francziaország és Olaszország itteni képviselői abbahagyták a béke érdekében közbenjárásukat a kormánynál. E szerint követték a három császárszövetség képviselőinek példáját, kik hosszabb idő óta teljesen elhallgattak s óvó szavukat többé nem hallatták. Szerbia ekként teljesen saját magára van hagyatva. Christich senator missiójának meghiúsulása tekintetében a következő hiteles adatokkal szolgálhatok. A senator czélja volt, hogy megkísérelje, várjon az utolsó pillanatban nem lehetséges-e a portát engedményekre békés úton bírni. Feladata volt a portánál oda működni, hogy elfogadtassák azon javaslat,mely 37 év alatt negyedszer melegíttetik fel Szerbia részéről, s melytől Szerbia azt várja,hogy teljesen megszűnjenek azon időközönként visszatérő súrlódások, melyek Szerbia és a porta között annyiszor okot adtak a legkomolyabb válságokra. Ha Boszniában és a régi Szerbiában a lázadás jól ismert tényezők közreműködése folytán is kiütött, mindig Szerbia viselte ennek káros következéseit. Az egész ország izgatottságát idézte fel e körülmény, mi az ország fejlődését hosszabb időre megakasztotta. E viszonyok tekintetében Szerbia legelőször 1839-ben szólalt fel Konstantinápolyban s egyúttal előterjesztő azon orvoslási módot, mely most is Christich missiójának alapját képezte. Midőn 1850- ben Boszniában ismét kitört a lázadás, Szerbia ismét a porta elé terjesztő 11 évvel azelőtt visszautasított javaslatát, de nem nagyobb sikerrel. 1867-ben Mihály fejedelem személyesen és határozottan hozta szóba ezen ügyet a portánál. A ai pasa, az akkori nagyvezír a fejedelmet azzal biztatá, hogy el fog jönni e terv előkészítésére a kedvező időpont. Ez a kedvező időpont azonban mindeddig nem érkezett meg. Egy évvel ezelőtt kitört a jelenlegi lázadás, mely Szerbiát a lehető legnagyobb izgatottságba hozta. Hogy Szerbia ily viszonyok között teljesen tönkre ne menjen, kell valaminek történnie. A kormány tehát elhatározta magát, hogy még egyszer megkísérli a békés kiegyezést, s a régi javaslat elfogadását ajánlá Konstantinápolyban. E javaslat szerint a porta Boszniát és-Szerbiából egy területrészt engedne át hübér mellett Szerbiának. Szerbia ezzel szemben kötelezte volna magát, hogy oly magas hübért fog a portának fizetni, a minő adóösszeg foly be ezen tartományokból, melyekre nézve nem a szultán souzerainitását, hanem souverainitását fogta volna elismerni, s háború esetében a porta számára meglehetős contingenst állítana ki. E javaslatok főbb vonalaikban közöltettek a portával, mielőtt Christich missiója megtörtént volna, Magazinovich szerb ügynök által. Minthogy azonban a porta határozottan kijelentette, hogy ily nemű javaslatokat nem vehet tekintetbe, Christich misséja tárgy nélkülivé vált, s ezzel eltűnt minden remény ezen ügy békés kiegyenlítése iránt, s Szerbia kénytelenítve volt fegyverhez nyúlni, hogy ez által vívja ki magának és biztosítsa a fejlődhetésére szükséges nélkülözhetlen nyugalmat. Egy ideig tervben volt a központi hivataloknak Kragujeváczba való költöztetése. E tervből nem lett semmi. A minisztériumok és egyéb hivatalok Belgrádban fognak maradni A fejedelemmel csak Alimpija Vassiljevics ment a táborba, a többiek mind a fővárosban maradtak. Noha a tulajdonképeni hadi műveletek csak jövő hó 4—5-dike körül kezdetnek meg, az önkénytes csapatok már most is átlépik a határt. A Kladovánál összpontosított nagy bolgár légió néhány nap múlva benyomul Bulgáriába. A Drinánál és Usizánál levő önkéntes csapatok ma lépték át a határt. Számuk 6-7000-re megy. E légiók fő feladata a bosnyákok fellázítása, s e czélból 20.000 darab fegyvert vittek magukkal. A kényszerkölcsön meglehetősen befolyt, s a kormány egyelőre kellőleg el van látva pénzzel. E pénz azonban nem igen sokáig fog tartani, s azért a kormány külföldön keres kölcsönt. Jelenleg Európa északi részében remélnek pénzt kapni. E czélból Milován, a szerb államadóssági bizottság elnöke, és Protits Milovan, a semmitőszék tagja, Oroszországba utaztak. Oreskovich ezredes, ki Widdinbe a határsértés megvizsgálása czéljából küldetett, visszarendeltetett s már Negotinba érkezett. Oreskovichnak Tefik pasával kellett volna itt működnie, de a török kormány megfeledkezett ígéretéről és Tefik pasát nem is küldte Widdinbe. Az itteni törvényszék az osztrák-magyar consulatus előtt történt rendzavarásban vétkes három szerbet hat havi börtönre ítélte. Az e bűnre szabott büntetésnek ez a legnagyobb mérve. Felebbezés nem történt. A honvédség a háborúban. A hadsereg hivatalos lapjának egy előre jelzett közleménye intézkedéseket tartalmaz a honvédség szaporított gyalogsági és lovassági létszámáról és az egyes zászlóaljak, dandárok, féldandárok és hadosztályokhoz beosztandó szekerészetről. E katona-osztály úton alakíttatik, de nem mint önálló hadtest, hanem mint függelék az egyes szakaszokhoz. 1790 gyalogosból áll, minden gyalogzászlóaljhoz 10, minden félszázadhoz 2, a tíz lovasezred mindegyikéhez 21 ember osztatik be; a lőszer- és élelmikocsik száma az egész honvédség számára 1010 lesz. Az egyes osztályok száma háború esetére jelentékenyen szaporíttatott; egy-egy gyalogsági zászlóalj létszáma 974-ről 1211-re, a harcolóké 916-ről 1138-ra, a lovasságnál egy-egy ezredé 734-ről 922-re, a lovaké 645-ről 799-re. A mozgósítás szervezésére nézve jelentékeny változások történtek: minden kerület egy-egy mozgó hadosztály, a dandárok száma 14-ről 16-ra, a féldandároké (ezredek) 28-ról 32-re szaporíttatik, a 92 honvédzászlóalj kiegészítési századaiból még 32 zászlóalj alakittatik, melyek »2. osztály« elnevezés mellett a 92—124 folyószámokat viselik. Alakittatik továbbá 63 helyőrségi század, egy-egy zászlóalj (Budapestre három esik), áll 5 tiszt és 136 legényből. A tíz lovassági ezrednél, melyek (az utolsót kivéve, ez horvát dzsidásokból áll) mind huszárok, mozgósítás esetén a béke idején keretben meglevő négy századon kívül egy-egy 5-ik kiegészítési század alakíttatik; ezek képezik a 11 és 12 számú, 4—4 századból álló új lovasezredeket. A megmaradó két század szakaszonkint beosztatik a hadosztályparancsnokokhoz, törzslovasságnak. Hogy a honvéd-lovasság a háborúban önállólag minél nagyobb expeditiókra legyen képes, ezentúl minden lovasezrednél a 4. számú századok 4. számú szakaszait ki fogják képezni az utászszolgálatra, nevezetesen vasútvonalak helyreállítása s szétrombolására; ezen szakaszokat, melyek lovassági utászosztályoknak fognak elneveztetni, azonnal el kell látni a szükséges szerszámokkal, melyeket minden gyakorlatra elvisznek magukkal. Az eddig nem active szerepelt 20 szerlövegosztály hét tüzérdandárt képez, melyek mindegyike egy-egy hadosztályhoz osztatik be; egy dandárban van 3 üteg, melyek mindegyike 4 szerlöveget, 1 törzstisztet, 10 tisztet és 98 legényt számlál. A honvédség összes létszáma a legújabb rendeletek szerint 191.857 legény, 10.840 házas, 5016 teherló, 80 ágyú; —a harczolók száma 164.830 ember. A keleti kérdés az angol parlamentben. Mint említettük, a keleti kérdés az angol parlament június 26-ki ülésében újra szóba került. A felsőház figyelmét Argyin herczeg azon kegyetlenségekre irányozta, melyeket a török csapatok Bulgáriában elkövettek. Ezek szerint aggastyánokat, nőket és gyermekeket lemészároltak. Közép-Bulgáriában 100 falut, mely nem vett részt a lázadásban fölperzselték, egy faluban 1500 embert, a másikban a fegyverét letevő lakosságot lekaszabolták. A herczeg nem akarja a »hazafias tartózkodást« a keleti ügyekkel szemben megsérteni, de tudni akarja, értesült-e a kormány ez ügyről, vagy akar-e értesítést szerezni. Derby lord kijelenti, hogy maga is olvasta az illető lap ide vágó tudósítását, de azon jelentések, melyeket maga kapott, a legkevésbé sem állanak öszhangzatban azon közlésekkel, melyeket a herczeg tett. Minthogy hivatalos tudósítást nem kapott, ebből azt gyanítja, hogy a szóban forgó közlemények nagyon túlzottak. De la Wavre lord azután azt kérdi, alaposak-e a szerb ügyek állásáról jött válságos hírek, Derby úr így válaszolt: »A kérdés olyan, melyre nem könnyű felelni. A dolgok állása Szerbiában bizonyos értelemben kétségkívül válságos, mert, azt hiszem, mindnyájan tudjuk, hogy ez országban katonai készülődések történnek, hogy a miliczia és a tartalékok behivattak, szóval minden előkészület megtörtént, mely a hadjárat haladéktalan megkezdéséhez szükséges lenne. De ha nemes barátom azt óhajtja tudni, szándéka-e a szerb kormánynak hadat üzenni vagy nem, ez olyan kérdés, melyre felelni nem áll hatalmamban. Azoknak, akik ez előkészületeket tették, természetesen szabadságukban áll kijelenteni, hogy e készülődések, nézetek szerint, tekintve a körülöttök levő fölötte rendetlen állapotokat önvédelmekre szükségesek. Ez az egész felvilágosítás, melyet nemes barátomnak adhatok.« Azután Stratheden és Camples urak az angol és német kormányok között a keleti ügyekre vonatkozólag váltott okmányok haladéktalan előterjesztését követelték. Camples kijelenti, hogy nézete szerint a britt parliament valami jól megfontolt határozata nagy súlylyal lenne Belgrádban, Bukarestben, Konstantinápolyban, Bécsben, vagy Pétervárott. Ha a parliament 1853-ban nézetét kifejezte volna, könnyen elmaradhatott volna a háború Oroszországgal. Néhány szónok észrevételei után Derby lord állt fel, s ezeket mondá: »Azt hiszem, nem szorul mentségre, hogy a keleti kérdés megvitatásának szükségét itt érintették. Kétségkívül nagy érdeket keltene az nemcsak egyedül Angliában, hanem az egész világon. Köteles vagyok elismerni a tárgy fontosságát, s azt, hogy a nemes lordok, akik szót emeltek, az ügyben lényeges tartózkodást tanúsítottak, s fölötte hálátlan lennék, ha akármi kifogást emelnék eljárások ellen. Nemes barátom három pontot érintett. Először a herczegovinai lázadásra utalt, s úgy szólt róla, mintha ezt a török birodalom határain kívülről vezették volna. Ez olyan kérdés, melyről nem akarok vele vitatkozni. Azután megjegyzi, hogy az osztrák beavatkozás az 1856-os szerződéssel nem indokolható; csakhogy azon kérdés, vajjon ez a beavatkozás a szerződés határain belül mozgott-e, ma már történeti érdekű. A harmadik pont, melyet nemes barátom kiemelt, azon eljárás volt, melyet a szerb kormánynyal szemben követni kellene, ha az hadat kezd a portával. Ez igen méltányos kérdés, de nem hiszem, hogy azt várná valaki, hogy én vagy az, aki hozzám hasonló állást foglal el, vitába bocsátkozzam arról, mit kellene egy hypotheticus esetben tenni. De nemes barátom egy fontos javaslatot tett. Azt ajánlja, hogy e parlament két háza resolutiót fogadjon el, mely a krími háború politikájához való ragaszkodást mondja ki. E javaslattal nemes barátom a kormányt akarta támogatni. Köszönöm ezt neki, de azt hiszem, hogy kellő gondolkodás után maga fogja belátni, hogy az általa javasolt eljárást jelentékeny gyakorlati természetű kényelmetlenség kisérné. Különben az ügyállás 1876-ban más mint 1854. évben volt s a történeti mozzanatokon nyugvó elvont resolutió nem kielégítő módszer a mostani eseményekkel való bánásra, s a kormány kezét oly mértékben megköthetné, amely kényelmetlenné válhatnék. Nemes barátom, aki utoljára szólt, megadta helyettem a választ. De mielőtt leülök, nyilatkozatot akarok tenni a keleti ügyek jelen állásáról, amennyiben abban ő Felsége kormánya érdekelve van. Nem kell visszatérnem az osztrák jegyzék idejére, amelyről olyan sokat beszéltek már. Helyeslésünkkel járultunk e jegyzékhez, noha, amint újabban előadtam, nem igen voltunk vérmes reménynek, hogy meglesz a kívánt hatása. Ami a berlini emlékiratot illeti, melyhez később Franczia- és Olaszország hozzájárultak, e jegyzékhez nem csalatkoztunk, mert azt hittük, hogy a benne megtestesült positiók ellen kifogásokat tehetni. Előadtuk kifogásainkat azon jegyzékekben, amelyek előbb-utóbb a ház elé fognak kerülni. Egy ideig actiónk következtében az elszigeteltség állapotában voltunk a többi Európával szemben, de azon események, amelyek bekövetkeztek, állásunkat nagy mértékben megváltoztatták. Midőn az az eddigi szultán vér nélküli forradalom által letétetett s utódja a trónt elfoglalta, mindenki érezte, hogy olyan országban, ahol annyi függ az uralkodó személyes jellemétől, a kényszerűség parancsolja, hogy neki és tanácsosainak kellő időt engedjenek helyzetét meggondolni s olyan reformintézkedéseket és engedményeket tenni, a melyek az ő nézetök szerint a pacificatiót előidézhetik. Az Anglia és a többi hatalmak közötti egyenetlenség fennforgó oka a szerint ki van küszöbölve s mindnyájunknak szabad, ha czélszerűnek tartjuk,az európai béke biztosítására uj erőfeszítésekbe bocsátkozni. Korai lenne megmondani, mit várhatunk az új kormánytól, de nem akarok késni meggyőződésemet constatálni, hogy a hatalomnak a régi szultánról az újra való átruházása, noha olyan tény mely a legcsekélyebb mérvben sem tulajdonítható idegen tanácsnak vagy befolyásnak, olyan volt, mely jogosultan áll előttünk, egy nagy közveszedelem jelenléte s azon bebizonyított lehetetlenség folytán, hogy a régi szultán kormánya alatt a közigazgatásban valódi reform létesíttessék. Azt mondották, hogy a forradalom, mely végbement, a fanatikus és a keresztény-ellenes párt diadala. Ez, azt hiszem, az igazságnak tulajdonképen az ellenkezője. A helyzet tehát következő : A porta felbátoríttatott, hogy közvetlenül a lázadókkal alkudozzék. E tárgyalások eredménye nem ismeretes, s még nem is lehet az; talán sikerülnek, talán meghiúsulnak. Ha sikerülnek, a hatalmaknak nincs több mondani, vagy tenni valójuk. Ha meghiúsulnak és az ellenségeskedések újra megkezdődnek, szabadságunkban áll közvetítésünket újra felajánlani, ha ezt hasznosnak tartanók, vagy attól egy ideig tartózkodni, ha sikerre nem nyílik kilátás. Hogy minden tanács, melyet adunk, önzetlen, az alig szorul fölemlítésre. Természetesen nem állíthatom, el fog-e fogadtatni, de azt hiszem, hogy a porta, mint egy barátságos hatalom tanácsát s Európa, mint olyan állam véleményét fogja azt venni, mely nem óhajt egyebet, mint a béke fenntartását. (Helyeslés.) Nem tudom, lesz-e súlya szavaimnak, de sajnálnék minden elhamarkodott vagy ellenséges bírálatot az idegen hatalmak magatartásáról. A helyzet nagyon bonyolult. Még azon országokban is, amelyeknek nincs parliamentáris kormányuk, a közvélemény olyan hatalom, melyet figyelembe kell venni s részemről nem látok okot kételkedni abban, hogy az összes hatalmak örvendenének olyan viszályt befejezésre juttatni, mely a veszély annyi elemeit rejti magában nemcsak Törökországra, hanem más államokra is. Eljárási módunk világos. Hevesen ki akarnék egymással békíteni a portát és fellázadt tartományait, de nézetem szerint nincs jogunk és óhajunk egy tisztán belügyi tárgyban az egyik fél pártjára kelni a másik ellen. (Tetszés.) Ez olyan szabály, amely szerint nem régen múlt időkben is sokkal terjedelmesebb és véresebb polgárháborúk esetében is eljártunk. Nem óhajtom e szabályt föltétlennek és egyetemesen kötelezőnek fölállítani. Az emberi ügyek sokkal bonyolultabbak és változékonyabbak, semhogy valami formulával lehetne őket szabályozni, de az a szabály a mi eljárásunk általános sarkelve s azt hiszem egészséges is az. Amint már mondottam, kötelezve éreztük magunkat a portának a saját ügyeiben meghagyni a kezdeményezést,de a portával és más hatalmakkal összeköttetésbe álltunk azon czélból, hogy olyan tanácsokat ajánljunk, melyek belátásunk szerint megfelelőknek mutatkoztak.« Granville lord kijelente, hogy véleménye elmondását fenntartja magának, mire lord Strathewen visszavonta indítványát. A bulgáriai állítólagos kegyetlenségeket az alsóházban Forster említette föl. Disraeli így válaszolt: Ha ezek az adatok valóságon alapulnának, nekünk tudomásunk lenne róluk. De nincs értesítésünk, mely az adatokat igazolná. (Halljuk.) Midőn a zavarok Bulgáriában először kitörtek, úgy látszik idegenek szervezték azt, akik azzal kezdték a dolgot, hogy a falvakat, nem tekintve a lakosok vallását és eredetét, fölperzselték. Akkor a török kormánynak rendes csapatai nem voltak Bulgáriában s a lakosok maguk voltak kénytelenek védeni magukat. Úgynevezett basi-bozukok és cserkeszek telepedtek le az országban s én legkevésbé sem kételkedem, hogy a zavargások a ma bejött idegenek s a basi-bozukok közt forognak fenn. Azt mondják, nagy rémtettek fordulnak elő, könnyen megérthetni, hogy ilyenek eféle lakosságnál elő is fordulhatnak. Nem adtak kegyelmet s olyan jelenetek történtek, melyeket mindnyájunknak mélyen sajnálnunk kell. De májusban sir Elliot figyelme e dolgokra lön irányozva s ő haladéktalanul érintkezett a porta minisztereivel, kik rögtön rendes csapatokat küldöttek Bulgáriába. Lépések történtek a basibozukok és cserkeszek elfogatására s úgy látszik, a zavarok csakhamar véget értek. Ez az összes felvilágosítás, amelyet adhatok. De ismétlem, hogy az értesítések, amelyeket különböző időben vettünk, bizonyára nem indokolják az idézett adatokat. Különfélék. — jun. 30. (Ő Felsége a király) tegnap Ischlből Bécsbe s julius 7-dikén Reichstadba utazik. Tegnap Bécsbe fontos hírek érkeztek Albrecht főhgtől, ki Jugenheimban a czárnál volt. (A hiv. lapók) A vallás- és közokt. miniszterem előterjesztésére a munkácsi gör.kath. székeskáptalanban megürült cancellár-kanonokságra Markos Mihály hetedik kanonok, hittanár és székesegyházi lelkésznek fokozatos előléptetését megengedvén, és ezen előléptetés által megürült utolsó kanonokságot Firczák Gyula tiszteletbeli kanonok és papnöveldéi igazgatónak adományozom. Kelt Bécsben, 1876., évi junius hó 21-én. Ferencz József s. k. Trefort Ágoston, s. k. (A szerb hadimanifestum) csak szombaton tétetik közzé, s mint távirják, a közzététel máról azért halasztatott el, mert a »péntek szerencsétlen nap.« A szerb fejedelemné áldott állapotban van ; Milán fejedelem, elutazásakor, megható búcsút vett nejétől. (Kozma államügyész), mint halljuk, Újvidéken időzik. Csütörtöki lapunk azon híre, hogy a n.kikindai takarékpénztár igazgatója elfogatott, nem vonatkozik Eremics igazgatóra, ki hetek óta a budai császárfürdőben lakik. (Pellagics archimandrita) még nem szállíttatott el Jászberénybe, hanem egyelőre itt a fővárosban van letartóztatva. Tegnap lefényképeztette magát. (A belvárosi kereseti-adó-kivető bizottság)1. évi július hó 1-jén a 100—200 régi házszámok alatt lakó adózók ügyeit tárgyalni fogja. (Új tankönyv.) Aradon, Gyulai István kiadásában megjelent: Magyar nyelvkönyv. Népiskolák számára, irta Bököy Gyula. I. füzet. Ara 25 kr. (Az ó-budai búcsúnak) tegnap derült idő kedvezett. A délelőtt a templomi ájtatosságé volt, mig a délután a legiigabb mulatságé. Munkások nagy számmal sereglettek össze a főváros több részeiből s a helyi hajó minden megérkezésénél tömve volt. Minden udvaron volt czigány vagy sípláda, s e körül vígan jártak mindenféle képzelhető tánczot. Mulatóhelyeken aránylag kevés volt a vendég. A templom háta mögött mindenféle komédiások mutogatták ügyességöket. A szomszéd falukból is sokan vettek részt a búcsún. Estve az Ó-Budán nagyon elszaporodott német »Sängerek« mulattatták aljas viczeikkel, torszitásaikkal s a magyar szokások gunyolásával azokat, akik gyönyörködtek bennök. (Kifogott hulla.) Tegnap este a tábori kórház irányában egy 40 évesnek látszó, tisztességes szürke ruhába öltözött férfi nagyfokú ernyedésben levő hullája huzatott ki a Dunából, mely kórházba szállíttatott. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Belgrád, jun. 30. (»B.C.«) A szerb fejedelem tegnap éjjel Alexináczra érkezett, miután a »Deligrád« gőzösön Smedorovóig ment. Itt a legnagyobb nyugalom uralt. A már megtörtént harczokról szóló hírek mind alaptalanok. (Ered. sürg.) Belgrad, jun. 30. (»P. C.«) A hadsereghez tartott beszédét a fejedelem rá összehangzó hangon tartó, a katonaság lelkesült zsinói között. A fejedelem így szólt : »Mi örökös ellenünk ellen szállunk a táborba, kivel őseink oly dicsteljesen megküzdöttek. « Konstantinápoly, június 29. Öt katonaszállító hajó indult el Smyrnába, hogy az ott öszpontosított ázsiai ezredeket fölvegye. Nisben öt szerb kémet fogtak el. Róma, jun. 29. A senatus 113 szóval 5 ellen a felső-olaszországi vasutakról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Versailles, junius 29. (A kamarából.) Ifj. Staspail hétfőn interpellálni fog Mac Mahon levele és a legújabb elfogatások tárgyában. — A kamara elhatározta, hogy az osztályok kedden fogják tárgyalni Jolibois (bonapartista) indítványát a mairekérdés gyors elintézéséről. — A baloldal több megbízottat választott, kik a minisztériummal egyetértésre iparkodnak jutni a maire-ek kinevezését illetőleg. Berlin, jun 28. Az urak háza az illetékességi tvjavaslatot a képuház szövege szerint fogadta el, de a felsőbb közigazgatás és a városi közigazgatásról szóló javaslatok tekintetében fenntartja a képvházétól eltérő szövegét. Brüssel, jun. 29. A »Journal de Bruxelles« fel van hatalmazva merő koholmánynak nyilvánítani az »Univers« brüsseli levelének híreit a belga király és Derby lord közti értekezésről. " .) London, jun. 29. Az akóházban Disraeli megerősíti, hogy Milán fejedelem a főhadiszállásra ment, de kijelenti, hogy a szerb sereg még nem lépte át a határt. A felsőházban Derby kijelenti, hogy nem constatálhatja feltétlenül bizonyosnak, hogy a hadüzenet meg fog történni, de kötelességének tartja kijelenteni, hogy a hozzá érkezett jelentések általános benyomása szerint kevés reményt táplálhat a háború kikerülésére Darmstadt, jun. 29. A »Darmst. Ztg.« szerint Albrecht főherczeg, Koblenzből Bécsbe utaztában tegnap a heiligenbergi kastélyban (Jugenheim) ebédelt. Strassburg, jun. 29. A »Strassb. Ztg.« jelenti, hogy Vilmos császár az elzászi árvízkárosultaknak 10,000 márkát adott magánpénztárából. New-York, jun. 28. A demokrata nagygyűlés Saint-Louisban elfogadta a választási programmot, szükségesnek tartja a közigazgatási és kormányzati reformokat, fenntartja az alkotmányt, ellenzi, hogy 1879-ben a készpénzfizetések ismét megkezdessenek ; a választáson Tide-t választotta elnökségi jelöltnek. Sophia, jun. 29. reggel 6 óra. Hat gárdaezred ment itt át Nisbe való útjában. Nejib pasa, a török határhadak táborkari főnöke, szintén átutazott. Bécs, június 30. (Megnyitás.) Hitelrészvény 135.50. Magy. Földhitel —.—. Angol-Magyar —.—. Angol-Osztrák 67.—. M. hitelrészv. 114.50 Franco-Magyar —.—. Lombard 83.—. Államvasp. —.—. Municipalbank —. Unio-bank —.—. Által. épitő-bank —.—. Angol épitő-bank —..—. Magy. sorsjegy —.—.1868-as —. 1864-es —. Ezüst —.—. Napoleon d’or 8.86. Bente —.—. BeO*, junius 30. (Előbörze.) Hitelrészv. 135 75. Magy. Földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 66.40. M. hitelrészvény 114.25. Franco-magy.—.—.Lombard 82.75. Álllamvasp. 266.50. Municipalbank —.—. Uniobank —. Által. építő bank —.—. Angol épitő bank —.— Magyar »or«jígyr------. 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Napoleondor 9 84/1 Bent» —.— Berlin, junius 29. (Zárlat.) Galicziai 82.75. Lombardok 132.—. Ezüstjövedék _ 55.10.— 1860-as 97.—.— Bécs 163.50. Romániai 14.50. Államvasut 437.50. — Papirjövedék 53.20. — Hitelsorsjegy 315.—. — 1864-es 250.—. Hitelrészv. 224 50. Magyar sorsjegy 140.—. Magyar keleti vasút 47.—. — Utóbörze 224.—, 437.—,1132.50. — Pária, jun. 29. (Zárlat.) 8/p-es járadék 67.45. Olasz, járadék 72.25. Credit mobilier 155. —. Török sorsjegy 36.50. 5°/p-es járadék 104.92. Államv. 551.—. Lomb. 171.— osztrák földh. —. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest junius 30. A forgalom búzában gyenge, mert a vevők legnélkülözhetlenebb szükségleteik fedezésére szorítkoznak ; a gyér kinálat daczára is csökkenők az árak ; első buzafajok 20—25 krral, alsóbb rendűek 40—50 krral, olcsóbban keltek egyéb gabnafajok árai felette gyér forgalom mellett, névleg változatlanok. Búza tegnap és ma mintegy 25.000 mm.jött forgalomba. Az átlagárak következők : X min. 70.8 kgrs 10.05 — 10.25 ; 78., kgrs 10.45—10.85;. 74., kgrs 10.45 — 10.65; 75.3 kgrs 11.25— 11.50; 76.4 kgrs 11.80—12.00 ; 77.3 kgrs 12.05—12.50 ; 78.3 kgrs 12.30—12.40. A határidőüzletben búza 30 kr, rozs 25 kr tengeri 10 krral olcsóbb, csak a zab javult.Jegyzéseink: búza őszre 9.95—10.10, rozs őszre 7.92 —8.07, zab őszre 7.00—7.07, tengeri, bánsági julius—augustusra 5.70 —5.80. Repcze, nem változott, káposzta-repcze aug.—sept. 16 25 — 16.56, bánsági jul.—aug. 15.25—15.50. Az értéktőzsdéről. Budapest, junius 30. Ma csekély forgalom volt az értéktőzsdén, a háborút kétségkivülinek tartották, üzérkedő papírokra tehát alig akadt vásárló, legfelebb itt-ott egy contremine fedezte magát. Helyi értékek kevés figyelemben részesültek, Victoria-gőzmalom és I.magyar biztosítótárs, részvények keresettek és emelkedtek. Valuták és érczváltók emelkedő irányban jöttek forgalomba. Az előtőzsdén osztrák hitel-részvények 135.30 — 134.70-ig adattak el, magyar hitel-részvények 114.50-en voltak kínálva. A déli tőzsdén osztr. hitel-részvények 135— 133.90-ig, magyar hitel-részvények 113-en köttettek. Victoria gőzm. részvényekből 200-al eszközöltetett kötés, 1 80 biztositó részvények 1000-el voltak keresettek. Magy. sorsjegyek 67-en, markjegyek 60.60—60.80-on vásároltattak. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, jun. 30. Búza őszre 10.00—10.05. Zab kész áru : 980 — 9 90, őszre 7.28—7.35. Tengeri azonnal 6.30—6.35, julius — augusztusra 6.30—6.35. Rozs 8.75—8.85, őszre 9.25 — 9.35. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, junius 30. Az előtözsde igen lanyha, a baisse irány azonban a deport küzdelme miatt nem képes jelentékenyen haladni; osztrák hitel 135.76, anglo 66.75, magy. hitel 114.50, osztrák államvasut 266, déli vasút 82.75. A kis sorsjáték húzásai. Junius 28 án. Brttnl: 79, 37 21, 87, 34. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. Adv» T»rtv» Ad»» Tartv BÉCSI TŐZSDE. . —— Hw.» életbiztosítóé* hitel 20» frt......................................... — — -------r.toyd p p. . . •• • g5 sn _| T . Mzgy. ált. municipal!« 200 frt 40*5................................................................. 0«»rak »Mpily«, *0* «, Pfc • • • • 60 ?8 ~| Junius 28. v.»g. Fi,»io,b too 30«/. ......... -- - - RadokPity.. .............................................. ” 8_°|Osztr. noon*. lftDk ..........................• • • * • • 833 —• 83- — ■ JJJl...................................................* * * 7S... 711 ka —— ----------------------------------—------—-------------------------------------- ------------ Unicbank 200 frt ....................................................... 67 501 58 — ■ 18.7* .■ . •••••••? * -1 70 ------------------------------------------- 0 Első pálya 200 frt esQfft «••••••• 01 •w Állam pála 500 frank . . . . ••••«•• 4 — 60 A. Államadósság 100frt. E. Közlekedési vállalatok részvényei. . | m Z ZZ Alföld-fiumei pálya 200 frt..............................................* 9® ^9 | Déli vasút Január -Juli 8% 500 fr. •#•••• • *** — 114 50 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pre. . « «5 20 66 36 Albrechtpálya 200 frt.......................................................•_______ „ april.—okt- S'*/, 500 , «•••••• 7T m n n flebr.—aug. 5 pro. . • 65 20 65 í>0 J^^'^riva! *00 -.•♦•»•éléé««!1 _ _ 1 » 200 frt es. 5% *•••••••• 9 75 91 2 * s ezüstben jan.—Jul. 5 pre. , , *9 gg 20 ®oie8ter 200.............................. . . • é • • 4 i » • 1875—1870 6% 600 fr. • • • • e • • — - . . . ápril-oct. 5 pro. . . 1, _ go „ Osztrák dunagőzhajózási társat.1 S00 p. ...........................?60 - 362 . 1877-1878 M0................................ . - - - -Bortolans.l 18S9-M1 .eész lorsi. p. p............................... .0 Erzsébet-pily» S00 ft t p. ..................................................... 148 149 — 7(sz*»tdékl....................................6»/.............................. JJ 50 98 50 , 183»-b6l ötöd................................................ 2« — 917 Bporjeí-taraovl 200 frt........................................i . . . — — j Tr«raw»y 82 é» klsmr.....................5»/, .... I . 79*5 79 75 , 1854-b«1250frto» 4%......................................... Zlí’erdinánd éaz»király» 1000 frt ......................................... ’100 1800 flagy. gir.omr.igt »00 frt o. . 8% ...... — — 6150 , 1880-ból 500 . 5»/„. ..... 1 íno 11V Ferencz József pity» 200 frt ezüst . ■ .......................... 131 — 132 -- »lágy. é zakkeleti 300 frt. .. 5% ..... . 6* — 63 50 „ 1860-ból 100 . 6"/„.........................I 1°« et tia 76 focs-bárost pilys *00 frt ezüst ~ ~ Mspyar keleti 300 frt . . 5%......................... 5.25 59 50 , 18t4-ből 100..................................................... .1, 75 Lajos-Király pilys »00 frt .. .............................................. 199 1'* Magy- keleti II. klb. 300 frt .. 6% ..... • ------------------Comot Uradékjegy 42 fr»............................................... ., Kassa-oderbergi pály» *00 frt......................................... 87 75 88 Magyar nyugati 200 frt . . 6»/0 . ...» . — ------Allamipszigi jelzáloglevél 120 frt 5%........................... ..q _ *6 Lemberg-ezernoviczi pálya 200 frt........................... . — 119 50 Osztr. kincstári jegyek 5"/............................................... qV ,r g, Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. ........................................ f?9 — 844 — ‘ 97 *' 97 50 Osztrák-északnyugati 200 frt............................................... 128 - 129 _ MmrAnsorsiftlPTAk „ „ . . (i.ttbj 200 frt............................... — ------- *• masansorsjestje E. u. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rudolf pálya, topfvt............................................................. 107 75 tps _ Eing erdélyi pálya 200 frt ezüst ......................................................................... hitelintézet 100 frt. .............................................. . . . 157 — 157 50 Csehországi 50/.. ...... , 100 — ------Arampálya 200 frt .. ................................................................ 888 — 267 — Clary 40 frt p. p............................................................ . • 1 9 »5 29 75 Bukovinai » ”..................... ’ ' . 81 60 88 ~ Deli P41?* *00 frt ............................................................. 86 — 86 25 ronagázhajózist 100 frt p. p. 4% ............................... 95 50 96 — Gicsországi................................................ . . . 86 10 86 60 Tiszai pálya 800 frt.............................................................. 1,9 — 180 Innsbrucki városi 20 frt.................................................... 18— 19 — Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% 91 --------------Bécsi Tramway 200 frt....................................... 105 50 106 50 Beglevich 10 frt . ............................... 13— 1350 HorvitiffyorskiT5% ' * * * _____Magyar-gácsországi első pálya »00 frt............................... 8' - «8 - Krakkói sorsjegy kölcsön *0 frt . ........ 14 50 15 -Morvariszávl W ......................................... aasn 100 - - északkeleti . 200 frt ezüst...................................................— — Buda város kulcs. 40 frt .................................................... .------------------Alsó-áuszMái !A • .!?“ S . . ................................. s»- usc|ni*«Mik».................................... »950 **_ 5' * * * * n, fffi _ „ nyugati ■iékeafehérvir-gracB 200 frt.................... 93— 95 60 RudolDalapitvany 10 frt..........................13 50 14 — Salzburgi s! ■.’.'■'’!*** 1 ’ 97 ------ Salm 40 frt p. p. . . •...............................«... 40 41 — Q7nA-iAi K* ..................... * ave„ Salzburgi dijsprej. 20 frt.................................................... 17 25 17 75 Erdélyi i’k ‘ 72 ^ 73 E. Záloglevelek. Bt. Denois 40 frt. p. ............................................................... 28 75 29 25 TtroHTM"***1 5................................................................ 95 80 Osztrák földhitelintézet sors. 5'/...................................... 108 60 104 — TriMt'város TCC pp. 4'/,•/, ! *. '. ”, ‘ ‘ ‘ 1H ^ 119 -6 Temeaf Bin.a. W........................................................ H ~ ,Z ~ - 38 visszafizetés 5%..................................... 88 - 88 25 . . 60 p. p. 40 //‘ . ! ! ! ! I ! ! 1 ! fii Z JJ -Termnfli 1 dHit ftnrnnla i' A.....................* ^ Cseb Jelz&logb. 5% .............................................................. 92 — 98 -• Waldstein 20 frt p. p. . 2® 25 23 75 — 57, sorsoli»^ záradékkal ...... 70 - - Nemzeti b.nk p. f 5% sorsolás. . . . . . . . . - - - - Wtndi.cbgrgt, *oV . . . .* .* .* i ! H £ 11 11 , 1867-dlki sorsolási záradékkal........................... 70 50 71 50 Ml^ar reidWteitirsnlsl! 34 év 5'/,Ve................................ 85 — 85 50 _ 15 ldhltelintézeti 5Vi% • ••••••••• 86 60 86 — !TétéAi% #*. — _ i, \ C. Más közkölcsünök. . 57« arany....................................i . . . i . 96 — 97 — válték (három hóra)» . kereskedelmi bank 23 év..................................... 88 75 89 25 ,una szabályozási 57, 100 frtoa . . . . 1 . 1 . 102 50 103 — Jelzálogbank S'/sVe................................................... 75— 79 — Amsterdamra 100 frt hollandi .... 3»/. . .------------------ Magyar vasnti 120 frt (300 frank) 6»/.......................... 99 50 100 — Angsburgre 100 bír. mirk ..it.. S•/,% . .------------------- Gömöri záloglevél 6% 150 frt............................................................................... Berlin 100 bir. mirk....................................ST/170 . . 59 90 60 — Magyar nyeremény 100 frt.............................................. 67 — 67 60 6. Elsőbbségi kötvények. Boroszló 100 bír. mkk................................/. . . 59 90 60 — . . SOfrt . ......................................... 66 50 67 50 „„„ ^ Brüssel 100 frs..............................................*'/,»/. . .------------------Magyar kincstári utalvány 1873 10 L «"/. . . . . 95 50 96 — AlfSId-fiumel palya 200 frt ezüst 5°/................................. 84 85 84 Jo Frankfurti 100 bir. mbrk...........................30/.»/. . . 69 90 60 — , 1874-kl 10 L. 6%....................................................................................A’.breehtp, 300 frt 5"/.. . ■ . ................................. 1 . 69 ~ 69 50 Hamburgra 100 b. mark.................................8*/.°/.. . . 69 90 60 — 1 kölcsön 1871. 30 mii. « « • • • • • — — _ _ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. “/o • ••••••• Londonra 10 font sterling •#•••• 26n . 123 40 123 70 . 1873-ikl 6* mii. 5% ..............................J._______________Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. — — ~ ~ Lyonra 100 frank........................................ ____________ , szólódézams-váltóág 100 frtpe. ......____________„ * 300 frt a. 6%............................... 93 60 94 — Milano 100 Ura . . .................................Ge/: ____________ Pest városi 67. . . . .....................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 86 — 86 50 Marscale 100 frank......................................--------------------------------------------Török vasúti 400 frank.......................... . . . jg — ,7 _ a » 1862-lkl . . . ......................................... 82 50 83 — Mfnnchoni 100 ft. d. .......................................3»/„ . ____— .. . , 145 frank defiz. ................................................................................ , 1869-Ikl........................................................................... - »5 26 pAris 100 frank ..........................................3»/» . . . 48 60 48 70 „ „ 800 frtoa .................................................... .......... 83 — pétervar, 100 rubel....................................6°/« ... — — —Eperjes-tarnovi 300 frt........................................................ — — 61 50 garieb 100 frank........................................ jó ____________ D. Bankok részvényAl. Feldmnanrt északi pálya 800 frt. p. p.................................. — — 100 25 fr. nansok ressvenyei. b , 100 m o. é................................. 94 so 95 50 Angol-osztrák bank 200 frto. 120 frt befizetés .. . 6S 21 68 40 Ferencz József ] M0 0. ** .* \ \ \ *89 ’»| 50 Pénzek árfolyama. \ maXyl.rioOfrtfrt.....................1 ’. ti- 6» 50 KSS« * Z ’ ^.......................... ZZ g 2| *. «any...................................................................... 4 , 6 84 5 86 Osztrák földhitelintézet 200 frt, es. 40..................... ^ _ 59 50 Károly Lajos .............................................. TMb ^ 20 fokos arany.................................................................* . 9 81 9 75/ Magyar földhitelintézet 200 frt............................................ 89 56 _ * ' jti * * ' igei.............................. _ 7‘ »overeign . .......................................... • • i • i . 12 30 12 40 Kersk. és iparbitelintés. 160 frt..................................... ' * " IV* " címn * * * * * * * Orosz imperiale......................................... ...........................* Magyar alt. bite'tot. 200 frt...............................................?5 K Iff fr Ka«a ode’rbenri 200’frt" ! * ....................... 7* Z Za 7n Mária-Terézia-tallér............................................................. __ „ r^ti kereskedelmi bank ^ frt . . .................................................................Lembergi czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst * * ! !______________| * *........................................................................... 10160 10175 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt...................... ... 6 kih 1M* mn tal Wr........................................................................................... Franco-osztrák-magy. 600 frank 50% •••••• 64) — 650 ■ * ' * n ’ irat * * * * ”. Poros* pénztári utalvány . ••••••«*.. _ _ _ _ B... „„(,4W 1101 frt ... -- ---------------• Rönl e • e e 7© 26 76 75 Franco-osztrák 100 frt........................................................ 18 25 13 75 . . . , III. , 1868 .... 66 66 50 9 • ■ • IV. 0 1971 .... — — — - Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz.