Pesti Napló, esti kiadás, 1876. szeptember (27. évfolyam, 210-235. szám)

1876-09-02 / 211. szám

211. szám. Budapest, Szombat September 2.1876. 27. évfolyam. Szerkesztési iroda: Bari­tok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. 1. »I­ ------­Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra 8 frt — kr. — 6 hónapra 12 frt — kr. Az úti kiadás postai különküldéséért fel kifizetés évnegyedenként 1 forint. Az eldizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de einek bár­mely napján történik­­, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti VS Napló kiadó­hivatalába Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épület, küldendők. Budapest, sept. 2. Az új szultán politikai nézeteiről és kü­lönösen azon álláspontról, melyet a reformok­kal szemben elfoglalni készül, a lapok a leg­ellentétesebb hírekkel telvek. Magában a török fővárosban sincsenek tájékozva Hamid egyéniségéről. Konstantinápolyból, augusz­tus 29-éről a következő sorokat veszszük : »Nagy feltűnést keltett Noury pasa a szul­tán sógorának elmozdítása a palota fő­­marsall állásáról. A nagyvezír, a reformel­lenes Mehemed Rusdi pasa befolyása nyilat­kozott utódjának kinevezésében.Noury helyét Hamdy pasa, Syria volt kormányzója s volt pénzügyminiszter foglalta el. Hamdy az ó-török párt egyik legtypicusabb képvi­selője , határozottan reactionarius s a haladás és a reform minden uj eszméjének ellensége. E tekintetben teljes öszhangzatban van a trónörökössel, a ki minden inkább, mint sza­badelvű s az európai eszmék barátja. Az uj uralkodónak Ignatieff tábornok csak­hamar be fogja magát mutatni. Oroszország nagykövete tegnap u­tazott el Pétervárról és Septem­ber első napjaiban fog ide ér­kezni.­ Tegnap óta II. Hamid uralkodik a tö­rök birodalomban. Az új szultán már forma­­szerüen birtokba vette a császári hatalmat, az állam főtisztviselőinek hódolatát fogadta s ünnepélyesen bemutatta magát a népnek. A diplomatia részéről az elismerés semmi nehézségekbe nem fog ütközni. Egyelőre a minisztériumban sem lesz változás, mert H. Hamid már kijelentette, hogy nem ellensége a reformoknak s az eddigi kormány politiká­ját minden tekintetben helyesli. A békealkudozásokat illetőleg félhivata­losan jelentik, hogy tegnap a konstantiná­polyi angol nagykövetségben a hat nagy­ha­talom képviselői ülést tartottak, a békére nézve teljesen azonos utasításokat kaptak mindnyájan. Ezek szerint mindenek előtt az ellenségeskedések teljes megszüntetését kell ajánlaniuk a csatatér minden pontján. A porta hír szerint már hivatalosan elő­adta nézeteit a mediatióról. A török kormány kijelenti, hogy kész béke- és fegyverszüneti tárgyalásokba bocsátkozni, és sohasem gon­dolt reá, hogy el nem fogadható feltételeket kívánjon Szerbiától, mert az országot a biro­dalom kiegészítő részének, a szerbeket pedig a saját alattvalóinak tekinti, kiknek javát szí­vén viseli. De hadikárpótlást mindenesetre kívánni fog, mert joga van hozzá; békega­­ranciákat szintén fog követelni, mert a há­ború a szerbek és a birodalom érdekeivel egy­aránt ellentétben van. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy a porta nem akarja megengedni, hogy a békealkudozások ügye a boszniai és her­­czegovinai reformok ügyével összebonyolít­tassék, mert ez által a lázadók hadviselő fél­nek ismertetnének el. Egyébiránt a török kormány újra kijelenti, hogy a már régebben ígért reformok valósítását kész megindítani. Egy félhivatalos pétervári sürgöny azonban épen ma jelenti, hogy az orosz kormány most is ragaszkodik a berlini emlékirathoz s annak vezérelveit a békealkudozások alkalmával akarja megvalósítani. E pontban tehát az orosz és a török kor­mányok közt a legélesebb ellenmondás léte­zik s még nagyon bizonytalan, sikerül-e majd a többi hatalmaknak a roppant elvi különb­séget békés után kiegyeztetni. A Csatatér eseményéről ma kevés újság érkezett. Egy elég megbízható magántávirat szerint a törökök aug. 30-án Alexinácz előtt három apróbb sánczot hatalmukba kerí­tettek. E távirat szerint ama napon a szerbek északon a prugováczi, délen pedig a vezimiri redoute, valamint három kisebb sáncz és két üteg birtokában voltak. Innen csak nehéz ostromágyuk segélyével lehet őket kiverni, mert az erődök sokkal jelentékenyebbek, sem­hogy rendes bombázás nélkül egyszerű roham útján el lehetne foglalni. E tudósításból bizo­nyos, hogy a törökök ma nem állanak oly közel Alexináczhoz, mint egy héttel ezelőtt. Az utolsó napok harczaiban csakugyan több pontról visszaüzettek. De másrészt az is bi­zonyos, hogy a Morava jobb partján is még mindig szerb földön állanak s a szerbek na­gyot hazudtak, midőn azt hirdették, hogy aug. 30-án Ah­med Ejub pasa seregét egészen viszszakergették a határon s Horvatovics sere­ge Gramadáig nyomult előre. Ma végre a zajcsári török sereg műkö­déséről is érkezett távirat. E szerint augusz­tus 28-án Osman pasa négy zászlóaljat és négy ágyút indított Assav és Halil pasa dan­­dárnokok vezetése alatt a Zajcsártól huszonöt kilométernyire levő Bila Réka felé, hogy on­nan a szerbeket kiűzze. A harcz délben kez­dődött, este a négy zászlóaljból álló szerb csa­pat teljes vereségével végződött. Ez utóbbi 200 halott és sebesült visszahagyásával Ne­­gotin felé vonult vissza. A törökök a közeli szerb falvakat mind felgyújtották. Mint Belgrád­ból jelentik, ott a kon­stantinápolyi trónváltozás híte igen ked­vező benyomást tett. A szerbek jobb békefel­tételeket reménylenek az új szultántól. Külön­ben erre nézve nem sok illuziót táplálhat­nak, mert a belgrádi idegen consulok már meg­kapták a porta fentebb ismertetett nyilatko­zatát a békefeltételekről, melyekkel Szerbia alig lesz megelégedve. Hogy Milán fejedelem sem sokat vár az alkudozásoktól, azt bizo­nyítja az új tizenkét milliomos kölcsön, mely Oroszországban most bocsáttatik aláírásra. Ha egyszer pénz lesz, akkor Szerbiában me­gint a háborús irány fog túlsúlyra vergődni. Budapest, sept. 2. (J­ó­z­s­e­f­ n­á­d­o­r e­m­l­é­k ü­n­n­e­p­e.) Ma dél­ben a főpolgáármester, a polgármester, a főkapitány és több tagja a törvényhatóságnak elment a viga­dó termébe megállapítani, hogy az ünnepélyen mikép fog a rend fentartatni, mikép helyezkednek el a kivá­lóbb vendégek és testületek stb. Az ünnepély tisztán a főváros ünnepélye lévén, a vidéki törvényhatóságo­kat nem hívták meg, csak Pest megyét, melynek örö­kös főispánja és a Jász-Kun kerületet, melynek főka­pitánya volt a boldogult nádor. A horvát országgyűlést — mint halljuk — báró S­m­a­i­c­s Bertalan, a horvát bánt pedig Zsivkovics osztályfőnök fogják képviselni az ünnepélyen. Zenta város azon küldöttsége, mely L­ó­n­y­a­y Menyhért grófnak áthozta a képviselői mandátumot, egyúttal azzal is volt megbízva, hogy Zenta városát képviselje a nádor-ünnepélyen, így tehát a vidék ré­széről ott lesz Zenta város tíztagú küldöttsége. Pest megye törvényhatóságától ma délelőtt érkezett a főváros polgármesteréhez az ünnepély tár­gyában átirat, mely igy hangzik : »Szeretett szomszédaink, barátaink és atyánk­fiai! A dicső emlékezetű József nádor születésének százados évfordulója alkalmából tartandó ünnepélyre szóló barátságos meghívást nemcsak azon szempont­ból veszszük örömmel, mert legkedvesebb szom­szédaink, barátaink és atyánkfiai részéről jött, a­kikkel nem­rég múlt időben is még egy törvény­­hatósági testületet képeztünk, és a­kik mindig leg­őszintébb testvéri szeretet és rokonszenvet tanúsí­tottak irányunkban; de kiváló kegyelettel veszünk részt a főváros ez emlékünnepélyén és hazafias ér­zelmeiben főleg azért is, mert a dicsőült emlékezetű nádor áldásdús működése, lelkének fényes tettei és nemes életének szakadatlan tevékenysége feled­­hetlenül vannak összekötve Pestmegye történetével, melynek épen a nemzeti ébredés dicsteljes korszaká­ban élén állott és melynek feltétlen hódolatát, tisz­teletét és szeretetét tudta kivívni a haza ja­vának szentelt önfeláldozó munkálkodása által. Ezen érzelmek és részvétünk által vezéreltetve az emlékünnepélyen küldöttségileg óhajtjuk magun­kat képviseltetni és ez ünnepélyes képviseltetésünk­­kel mai napon tartott bizottsági közgyűlésünkön az önkényt csatlakozó megyei bizottsági tagokon kívül gr. Szapáry István főispán és Szilassy István alispán vezetése mellett (ötven, név szerint felsorolt tagból ál­ló) küldöttséget bíztunk meg. Fogadják őszinte test­véri szeretetünk kifejezését hazafias üdvözletünkkel.« (A bankkérdésről) ismét több hír merült fel. A »B. K.« azt jelenti, hogy a bankügyben a két kormány közötti tárgyalások csak october közepén kezdetnek meg. A »N. Fr. Pr.« azon hírére vonatko­zólag pedig, hogy a magyar kormány kijelenti, mi­szerint a magyar kereskedelmi törvényt nem fogja az osztrák nemz. bankra alkalmazni, a »Nemz. Hb­t.« azt mondja, hogy érdekes volna ismerni a magyar kormány indokait, melyeknél fogva a kivételt nem is­merő törvény alól kivételt tesz az osztrák nemz. bank kedvéért. (Szt-Péter­várr­ó­l) Jávirják aug. 31-ről a »PoL Corr.-nek: »Bécsi lapok azon hire, hogy a te­herszállítást az orosz vasutakon állítólag katonaszál­­litások miatt beszüntették, minden alapot nélkülöz.« (A helyzet Szerbiában.) Belgrád­­ból, aug. 30-ról jelentik a »Pol. Corr.«-nek. A legutóbbi harc­téri sikerek itt nagy örömet keltettek. Ha most csakugyan létrejön a fegyverszü­net és a béke, akkor Szerbiának nem lesz oka a had­járat kimenetelét restelleni. Abdul Kerim pasa há­rom oldalról döntő csapást intézett a szerb sereg ellen,hogy azt megsemmisítse és kierőszakolja a Bel­­grád felé vezető utat. De nem számolt az alexináczi erődökkel és a szerb militia szívósságával. A szerb főhadiszálláson azt állítják, hogy Abdul Kerim aug. 19-től 28-ig legalább is 10,000 embert veszített, kik részint elestek, részint megsebesültek. Alig várható, hogy a törökök legközelebbi napokban újabb táma­dást kezdjenek. Itt bizton számítanak ugyan a béke helyreál­lására, de óvatosságból azon eshetőségre is készülnek, hátha az alkudozások ellenkezőleg végződnek. A had­ügyminiszter 44 ágyúból álló új parkot állított ki, összeiratta azon fiatal embereket, kiket még fegy­verre lehet szólítani, megbecsülteté az északi kerüle­tekben beszerezhető lisztet és zabot; elrendelték, hogy az idei termést mihamarább begyűjtsék; hiva­talból meghagyták, hogy az otthon maradott polgá­rok végezzék el a táborban levő polgártársaik mezei munkáját. A nagyhatalmak itteni képviselői majdnem minden nap értekezleteket tartanak egymás közt és a külügyminiszterrel. A skupstina állandó bizottsága szeptember 15-én fogja magát elnapolni. (Törökország és a görögök.) Janiik­ból, aug. 20-ről Írják : Néhány nap óta ijesztő hírek terjednek váro­sunkban, hogy Prevesában felkelés ütött volna ki. Hiteles jelentések még nem érkeztek, de a hír­nek alkalmasint van alapja, csakhogy az eset nem bír politikai jelentőséggel. Hadji Petros prevesai régi klephtha-vezér bandát alakított,mely a Pindus­­ban garázdálkodik, és e banda ellen a prevesai kaj­­makam kiküldött zapitéket és 50 nizamot. Sokkal nevezetesebb a kormány azon rendelete, hogy a jarinai, prevesai és artai kaimakamságok mohamedán lako­sságát fel kell fegyv­­ezni. Rendes katonaság nem igen lévén e vidéken, a kormány a basibozukok behívásával segít magán. Ennek első következménye az lett, hogy a jó módú görögök most kezdenek kivándorolni. Konstantinápolyból négy előkelőbb műszaki tiszt érkezett, kik a görög határon erődí­tési munkákat vesznek folyamatba. A portánál, úgy látszik, lehetségesnek tartják, hogy az eddigi jó viszony Szambul és Athén közt meg fog zavartatni. Már most is megvannak az előfeltételek a jó egyet­értés megzavarására. A törökök azzal vádolják Görögországot, hogy számos i­z­g­a 161 küld át a határon, kik zavargáso­kat szítanak, a görögök meg azzal állnak elő, hogy török rablóbandák törnek át a határon. De ezen utóbbiak a török kormánynak is sok bajt okoznak. A kormány Yolo felől 14 nap óta egyre ho­zatja a fegyvereket; eddig elé már vagy 30,000 pus­kát és 25 ágyút hoztak az itteni kormányzóhoz. Hír­­szerint sept. 5-én megkezdik e fegyverek szétosztását a »jó érzelmű« mohamedánok közt. Vannak a moha­medánok közt elégedetlenek, kik duzzognak a kor­mány ellen; ezeknek nem fognak fegyvereket adni. (Bolgárországi viszonyok.) Driná­­polyból, aug. 25 től jelentik a »Fol. Corr«-nek. A konstantinápolyi nagykövetségek, több eu­rópai és amerikai hírlaptudósító nyomozásai a bol­gár események tárgyában sehogy se tetszenek a tö­rök hatóságoknak. A legszigorúbb büntetések terhe alatt megtil­tották a bolgároknak, hogy az idegeneknek ne adja­nak semmi felvilágosítást az itt történt eseményekről. A kaimakamok minden faluban kihirdettették e tilalmat. Az itteni állapotok sehogy se akarnak jobbra fordulni, így pl. csak most tudódott k­i, hogy a c­s­e­r­­keszek két héttel ezelőtt teljesen kirabolták és felgyújtották Jamboli város Karbuna nevű részét. Nyolcz nőt megbecstelenítettek és elraboltak. Kara- Bunar faluban, mely Jambolitól három óra járásra van, 800 cserkesz jelent meg Hafus aga és Galib bey vezetése alatt, kirabolták a falut és a 230 házból 80-at felgyújtottak. Ez alkalommal 23 bolgárt agyon­ütöttek. A megmaradt lakosság teljesen elszegénye­dett és ki akar vándorolni Romániába. Hasonló ese­ményeket jelentenek a vilajet más helységeiből is. Itt Drinápolyban temérdek katona van. Teg­nap a 4 és 5-ik »ordu« zászlóaljai jöttek ide, két napig pihentek és azután tovább vitettek Nisbe. A beszál­lásolás terhei,a beszállásoltak lopási hajlamai s a ki­vetett hadi adó számos családot tesznek tönkre. Az itteni fogházból tegnap 270 bolgárt bocsá­tottak el, jobbára családapák, kiknek nem volt ré­­szük a felkelésben, csak azért fogták el őket, mert nyilvános helyeken roszalták a kormány tetteit. Ez emberek azt beszélik, hogy a fogházban tortúrát al­kalmaztak ellenük, mely miatt 18 fogoly meghalt. (A­ Z osztrák nemzeti bank) aug. havi kimutatása : Erczalap 136.598.088 frt 7 kr Erczben fizetendő váltók 11,694.771 frt 96 kr Leszámított váltók és értékek: Bécsben 47,238.486 ft 25 kr. az osztrák fiókokban 34,459.326 frt 94 kr. a magyar fiókoknál 28,462.729 frt 83 kr. Mindössze 110,160.543 frt 2 kr. Kölcsönök kézi­zálogra: Bécsben 11,113.500 frt 2 kr. az osztrák fiókokban 8,999.100 frt — kr. a magyar fiókokban 6,576.200 frt — kr. Mindössze: 26,689.200 frt — kr. A bank tulajdonát képező állam­jegyek 7331818 frt — kr. A bankszabadalom tartamára az államnak adott kölcsön 80000000 frt — kr Jelzálogkölcsönök 100552586 frt 79 kr. Börzeszerűen vásárolt nemzeti bank-záloglevelek 6038920 frt 40 kr. A tartalékalap értékei 16597721 frt 76 kr. A nyugdíjalap értékei 2410842 frt — kr. Épületek Bécsben és Budapesten összes beruházásokkal 3304091 frt 36 kr. KMások 368380 frt 93 kr. Folyó­számlák 3181857 frt 83 kr. Összesen: 504,928,822 frt 14 kr. Passiva. Bankalap 90000000 frt — kr. Tartalékalap 18000000 frt — kr. Bankjegyforgalom 286576070 frt — kr. Ki nem vett tőkevisszafizetések 74655 frt — kr Beváltandó bankutalványok 1325239 frt 15 kr. Forgatmányi követelések 560340 frt 45 kr. Ki nem vett osztalékok 285261 frt — kr. Forgalomban levő záloglevelek 100304730 frt — kr. Kisorsolt, de még be nem vál­tott záloglevelek 253800 frt — kr. Ki nem vett záloglevélkamatok 125917 frt 35 kr. Nyugdíjalap 2410842 frt — kr. Áthozatal a múlt félévről és zá­loglevelek kamatozására be­folyt összegek, folyójövedelmek 50­967 frt 18 kr. Összesen : 504928822 frt 14 kr. A congressus tagjait az eddigi megállapodáshoz képest T­r­e­f­o­r­t Ágost vallás és közoktatási mi­niszter fogja üdvözölni, utána P­u 18­z­k­y Ferencz, a a múzeum igazgatója, mint az előkészítő­ bizottság elnöke, ezután Rómer Flóris fog szólani. Mindhár­man franczia nyelven. József főherczeg ma d. e. 11 órakor meglá­togatta családja kíséretében a congressus kiállítását, s érdekkel szemlélte azt meg. Minden egyes szek­rénynél hosszabb ideig időzött, hallgatván P­u­l­s­z­k­y és R­ó­m­e­r magyarázatait s több kérdést intézvén az egyes leletekre nézve. A főherczeg kis­fia szintén nem egy tárgy iránt kérdezte meg Rómert. A közönség nagy számmal gyűlt össze a mú­zeum folyosóin és a múzeum kertjében. Míg a fő­herczeg a kiállítás helyiségeiben volt, a közönségből senkit sem bocsátottak be. Körülbelül */­ 12 órakor távozott a főherczeg a kiállításból s Römer Flóris vezetése mellett a múzeum régiségtárát szemlélte meg. Több külföldi tag érkezett már ma a főváros­ba. A tagok legnagyobb részét azonban holnap reg­gel várják. A kiállítást a külföldi tagok közöl ma F­r­a­n­k­s, a British­ múzeum őre, dr. Mierzynski Antal Varsóból, Dudik B. Brünnből és Mesterf kis­asszony a kieli múzeum régiségtárának conservatora látogatták meg. Ez utóbbi P­u­l­s­z­k­y Ferencz veze­tése mellett tekinti meg, a főherczeg eltávozása után, a kiállítást. A kiállított érdekes tárgyak 42 gazdagon meg­rakott szekrényben vannak elhelyezve a könyvtári helyiség folyosóján. Egyelőre a honi kiállítók neveit közöljük az elhelyezés sorrendje szerint. Ezek: Sátoralja-Ujhelyi gymnázium; Nagy-Kállói múzeum-egyesület; Hoffman Vilmos; E­ri érseki múzeum; Szvorényi József (Egerből); Gröber Jó­zsef (Borsodból); Trencsén megye, Nyitra megye, Sztáray Antal gróf; a szerb »Maticza« gyűjteménye, Majláth Béla; Pozsonyi múzeum; Hunyady László gróf; Dillesz Sándor; Lehóczky Tivadar,Szabó József; Ipolyi Arnold; Tariczky Endre (Tátra-Füred); Nyi­­kos Lajos; Pintér Sándor (Szécsény 1; Vég Adorján (Nemes Ocsa); Boleman Ede (Léva); Ebenchech Fe­rencz ; Simor János; a győri sz.­Benedek-rend; Káló­­czy Lajos (Győr); Mihályfy János (Sobor)Széchényi Béla gróf; Pauer János (Székesfehérvár); József főherczeg ; Pados János ; Vasmegyei régészeti egyesület; Gomba; Pátka községek; gödöllői múzeum­­egyesület; a tószegi leletek; Várady József (Páty­­ról); a pesti kegyesrendi gymnasium; Szívós Béla (Szentes); szentesi gymnasium; Hajdúböszörményi régészeti egyesület; Széll Farkas; Lóczy Lajos ; Or­mos Zsigmond; Torma Zsófia; Nyáry Jenő báró; Péchy Jenő; Deák Farkas; a veszprémi múzeum­­egyesület ; Magasházi Kálmán; Lipthay Ede; Kiss Gusztáv; Szontag Mátyás. Az embertani és őslénytörténelmi nem­zetközi congressus. — sept. 2. Az embertani és őslénytörténelmi nemzetközi congressus holnap délelőtt 10 órakor nyittatik meg a főrendek üléstermében, mely e czélra megfelelőleg­­ feldiszíttetik. A IX. nemzetközi statist­ikai congressus. (A sept. 2-diki osztályülések.) A statisztikai congressus I és VI osztályai ma délelőtt tíz óra után megkezdették rendes tanácsko­zásaikat. Az első osztály tagjai rendkívül nagy szám­mal jelentek meg. Hunfalvy János és Szemenov urak elnököltek. A rendes tárgyalás megkezdése előtt Kő­­rösy és több más tag azt indítványozza, hogy a nagy városok ügyeinek tárgyalására külön alosztály ala­­kíttassék. Az indítvány elfogadtatott. Ezen alosztály d. u. 9/13 órakor kezdi meg tanácskozását. Ezután az osztály azonnal megkezdette az ál­landó bizottság által hozzá utasított kérdések tár­gyalását. Összesen négy főkérdéssel kellene foglal­koznia. Az első kérdés, mely legelöl került napi­rendre, ez : »A statisztika mint az elemi, közép és felsőbb oktatás tárgya.« E kérdésről dr. Konek Sándor budapesti egyetemi tanár, Levasseur a franczia akadémia tagja és Tausson Gyula a pétervári egyetem taná­ra terjesztettek elő egész kimerítő és nagy becsű em­lék­iratokat, melyek alapján ma a tárgyalás megin­dult. Először is az emlékiratok szerzői szólíttattak föl, hogy javaslataikat szóbelileg indokolják. A többek közt dr. Konek Sándor tartott igen szép előadást, melyben részletezte az előterjesztett munkálatában foglaltakat. Hosszabb vita után elfogadtatott dr. Ficker Adolf hosszabb határozati javaslata, melyben kimon­­datik, hogy az elemi iskola felsőbb és a középis­kola alsóbb osztályaiban honismertetés alakjá­ban közölni kell a népesedésre, termési és ipari statisztikára vonatkozó adatokat; a tanítóképez­­dékben behatóbban kell a statisztikát előadni, hogy a tanítóknak arról fogalmuk legyen és pl. nép­számlálások esetén felvilágosíthassák a népet a sta­tisztika czéljairól; az államtudományi karoknál ki­válóbb gond fordítandó a statisztika elméleti, és gya­korlati oktatására. A statisztikai hivatalokban a fia­talabb tisztviselők számára tartsanak az esti órákban felolvasásokat a statisztikai kimutatások szerkesz­tési módjáról, mikénti használatukról stb. A VI. osztályban a kereskedelem kérdé­seivel foglalkoztak. A tanácskozások megkezdése előtt Bouschen helyébe, ki lemondott, Perl választatott elnöknek, Koumanine pedig Perl helyére alelnöknek. Az első kédés a be- és kivitel fogalmainak szaba­­tosítása volt. Matlekovics előadó a kérdés el­halasztását javasolta; ez indítványa pártolásra is talált, mások ellenben, többi közt Wahrmann Mór is arra utaltak, hogy ideje e kérdéssel, mely már 23 éve képezi vita tárgyát, tisztába jönni. Élén­­kebb vita után elfogadtatott Becker határozati ja­vaslata, mely szerint a kivitel kategóriájába sorozan­­dók azon áruk, melyek nyersen jönnek be és kikészí­­tetten vizetnek el, de ezen árukat ezentúl külön kel­lene mindig kimutatni. Fél egykor mindkét osztály befejezte tanác­so­­zásait; a IV. osztály akkor kezdte azokat, több osz­tály pedig csak hétfőn d.­e. Délután 4 órakor a congressus tagjai a Ká­roly laktanyánál összegyűlnek és lóvasúti kocsikon Kőbányára rándulnak ki. E kirándulásra elég szép számmal iratkoztak alá az irodában. Az unitáriusok zsinata. Árkoson, aug. 28-kan. A megállapított tárgysorozaton a zsinat szép rendben keresztül ment. Az egyházi közigazgatást illető intézkedések békés egyetértésben oldottak meg s itt a vitázó felek nem kevés érdekes elvi kérdéseket tettek discussió tárgyává. Mi csak a lényegesebbek és olvasó közönségünkre nézve kiválóbb érdekű mo­mentumok közlésére szorítkozunk. A különféle tanügyi és pénzügyi előterjesztések, véleményes javaslatok és évi jelentések után kétség­kívül legfontosabb tárgy volt Pap Mózes egyházi főjegyzőnek hivataláról leendő lemondása. Hogy Pap Mózes, a közigazgatás terén oly nagy érdemeket szer­zett, elismert tekintélyű férfi, mindenesetre jogosult volt a püspöki hivatalra való candidatióra, azt senki nem tagadhatja; de miután ezen püspökválasztás a liberális eszmék diadalának tekinthető, szemben a conservativ iránynyal, nekünk is úgy kell tekinte­nünk ezt, mint az elvek, nem pedig az egyén győ­zelmét. Épen ezért nem látjuk indokolva azon kese­­rülködés szülte resignatiót, melylyel Pap Mózes úr a választást fogadta. Még kevésbé látjuk indokolva azt Ferencz József püspök úr székfoglaló beszéde után, melyben a megválasztott püspök oly meleg és általá­nos elérzékenyülést keltő szavakban emlékezett meg vetélytársáról, kivel őt a gondviselés végzetszerű ha­talma most, 25 évi legbensőbb barátság és összetar­tás után ellentétbe helyezte. De a zsinati főtanács határozata folytán Hajós János min. tanácsos ur el­nöklete alatt kiküldött bizottság is azon válaszszal tért vissza, hogy Pap Mózes ur állhatatosan megma­rad lemondása mellett s a főtanács kénytelen volt a lemondást sajnálattal elfogadni s Pap Mózes ur egy­házi érdemeinek jegyzőkönyvi legmélyebb elismeré­sét kifejezni. Ugyanezen incidensből élénk vita támadt azon kérdés felett, hogy váljon a megürült főjegyzői állomás betöltessék-e, vagy halasztassék el a jövő évig. Az első mellett Csongvai, az utóbbi érdekében pedig Berde Áron tette meg indítványát. Hosszas ér­velések és tro et contra tartott vitatkozások után végre szavazattöbbséggel kimondatott, hogy az egy­házi főjegyzői állomás ezúttal választás alá nem lesz bocsátva, hanem — különösen ezen hivatalnak leendő szervezése czéljából megmarad még egy évig a sta­tus quo, t. i. a jegyzői teendők ezutánra is három felé osztatnak, u. m. tanügyi, pénztári és közigazgatási jegyzőségekre. Itt különösen kiemelendőnek tartjuk Kozma Ferencz keresztúri kép­­igazgató nagy tet­széssel és éljenzéssel fogadott beszédét, mely az egy­ház iránti tevékenységet és áldozatkész munkásság felébresztését czélozta. Következett a második főgondnoki állomás be­töltése. Miután ugyanis Nagy Elek kolozsvári egyi, főgondnok megrongált egészsége miatt ismételten kéri a főtanácsot állása tényleges viselése alóli fel­mentésére , a zsinat elfogadta a lemondást s egyszers­mind meghatározta, hogy Nagy Elek ur buzgó tevé­kenysége és jelenleg is tanúsított jó indulata iránti hálából öt tiszteletbeli gondnoknak megtartja s erről őt jegyzőkönyvi átirattal értesíti. A beadott szavazatok szerint 96 szavazatból 83-at Berde Áron, 9-et Berde Mózes, 2-et Paget Já­nos, 1-et Jakab Elek és 1-et Brassai Sámuel nyert. E szerint a második főgondnoki székre 83 szavazat­tal Berde Áron választatott meg. Délelőtt 10 órakor a szokásos isteni tisztelet kezdetét vette. Növelte itt az érdeklődést az ünnepé­lyes papszentelés is, mely alkalommal D­er­zs­i J­ó­z­s­e­f h. főjegyző mondott népszerű egyházbe­szédet. Beszéde után a püspöki szentelő beszéd kö­vetkezett. Ezután következett a papszentelés adtusa. A felszentelt lelkészek a következők: Derzsi Károly, tordai tanár, Péterfi Dénes kolozsvári tanár, Bara­bás Lajos, székely­ keresztúri tanár, László Domo­kos, sárdi lelkész, Péterfi Mihály, nagy-kedei lelkész, Dai Ádám, szent­ mihályi lelkész, Bedő József, tor­­dafalvi lelkész, Molnár János, ádámosi lelkész, Pap Sándor, nagy kadácsi lelkész, Radó Mózes éslaki, Kis László, kis-sárosi lelkész, Sándor Gergely, deés­­falvi lelkész, Kozma Dimény, firtos-váraljai lelkész, Török Sándor, homoród-ujfalusi lelkész. Ebéd előtt tárgyalás alá vétetett még az úgy­nevezett »Augusztinovics-alap«, mely szintén igen érdekes és hosszú eszmecserékre adott alkalmat, míg végre a megállapodás abban történt, hogy az elkü­lönített alaptőkéből fognak ingatlan jószágok vásá­roltatni. Az 1856/7. évben megindult iskolai közalapra való adakozás mintájára, különösen Pap Mózes és Nagy Lajos aláírási felhívására ismét szépszámú ada­kozások történtek. A gyűlést ismét közebéd követte, mely még a tegnapit is fölülmúlta kedélyességben, fesztelenség­ben és jókedvben. Az ebéd után az egyh. főtanács folytatta tár­gyalásait. Első­sorban az 1377. évre szóló költségve­tés terjesztetett elő. Szinte nem hinné az ember, ha hiteles adatok, hivatalos okmányok nem bizonyíta­nák, hogy mily csekély összegekkel vezetik az unitá­riusok a közigazgatást, tartják fen kolozsvári, sz.-ke­­reszturi és tordai középtanodáikat. Az előirány­zott kiadás alig 18 ezer forint, ebből ter­mészetesen, hogy nem is juthat nagy fizetés sem a püspöknek, sem a jegyzőknek, sem a tanároknak. A­mint tudjuk, a püspök fizetése pénzben 1500 frt, mellékesebben mintegy ezer forint. Egy tanár fizetése szállás mellett 600—600 frt. Most pótoltatott kivétel nélkül mindenik tanár fizetése 40 írttal. Meglévő tőkéik gyarapításán folyton igyekez­nek. Az egyes tehetősebb hitrokonok nemcsak felhi­vatnak a közpénztár gyarapítására áldozni, hanem valóban áldoznak is. E zsinaton is többrendbeli ala­pítvány jelentetett be, így p. o. egy Bagoly nevű úr összes vagyonát hagyományozta halála utánra, mint­egy 4 ezer forint értékben. B. Orbán Balázs keresz­túri k. tanoda számára 500 frtot és közpénztár szá­mára 100 frt, Nagy Dénes 100 frt, Tibád Mihály 100 frt, Biás István 100 frt, Szentiványi Gyula 500 frt, Kozma Ferencz 50 frt, Péterfi Dénes 100 frt, Nagy György 25 frt s igy többen is írtak alá és kö­telezték magukat fizetni. »Kelet.«

Next