Pesti Napló, 1878. június (29. évfolyam, 132-157. szám)

1878-06-30 / 157. szám

Sokban és nagyban eltérők voltak ezen két tárgy felett a ház tagjainak véleményei: távol van tőlem bírálni azokat, de szabad legyen azon egyéni véleményemet kijelenteni, hogy az országgyűlés, mi­dőn eltérve elődjeinek példájától, az állami háztartás költségeinek fedezésére fokozott mérvben igénybe vette a haza polgárainak közvetlen hozzájárulását, s együttlétének mind a három ülésszakában jelentékeny, de elkerülhetetlen adókat szavazott meg, s mi­dőn az állami jövedék befolyásának biztosítására rendezte nagy részben az adókezelést, szakított azon önámítással, melyben a törvényhozás az állam jöve­delmének nagyságára és évenkénti természetszerű fo­kozatos emelkedésére nézve több évek lefolyása alatt ringatta magát, s a kormány erélyes kezdeményezé­sének hozzájárulásával a kiadások szigorú ellenőr­zése mellett kétségtelen reális alapokra igyekezett fektetni, s azt hiszem, azokra valóban fektette is az államköltségvetési előirányzatot; ezek által saját népszerűségének talán rovására, de bizonyosan az ország fennállásának biztosítására letette a rendes állami háztartásnak nélkülözhetetlen alapjait, melye­ken állami pénzügyünk rendezésének továbbá is kö­vetkezetesen haladnia kell. Az újabb kiegyezés, hazánk és ő­felsége többi királyságai és országai között vette igénybe legna­gyobb részét ezen országgyűlés tartamának; hosszú, nehéz tárgyalások után létesült az, a­mi nem is tör­ténhetett máskép, ha fontolóra vétetik, hogy az annyi nagy fontosságú tárgyakra kiterjedő egyezség a monarchia két állama között, sem egyiknek, sem a másiknak parancs szavával nem, hanem csak mind a két félnek, a két országgyűlésnek kisebb ügyekben is mindig igen nehezen eszközölhető kölcsönös, önkéntes megegyezésével volt létesíthető. Legyen azonban szabad erre nézve is csak azon őszinte meggyőződésemet kijelentenem, hogy nézetem szerint túlzottak azon aggodalmak, melyekkel ezen kiegyezés úgy nálunk, mint a monarchia másik álla­mában sok oldalról fogadtatott, nem fognak bekövet­kezni nálunk sem azon súlyos következmények, me­lyeket sokan hazafias meggyőződésüket követve nem egyszer sütőt színekkel festettek előttünk; s előbb­­utóbb el fog ismertetni, hogy ezen kiegyezésnek léte­sítése által, mely újabb tiz évre állandó alapokra fek­teti a monarchia két állama között fenálló közös ér­dekű viszonyokat s úgy bel-, mint külügyeink tekin­tetében megszilárdította a monarchiának s hazánk­nak állását, az országgyűlés feladatát nehéz körül­mények között a haza javára teljesítette. Ezeknek azon czélból tett rövid felsorolása után, hogy az országgyűlés befejezésével némely fő­vonásokban képét adjam három évi működésének, engedje meg a t. ház, hogy úgy magam, mint elnök­társaim s a jegyzői kar nevében tiszteletteljesen bú­csút vegyek a t. háztól. Hálás érzéssel mondok köszönetet a t. háznak, s a ház minden tagjainak azon kitű­nő megtisztelte­tésért, melylyel engem e helyre megválasztani mél­­tóztatott, s azon kegyességért, melylyel engemet el­nöki tisztem teljesítésében folytonosan támogattak. Hasonló mélyen érzett köszönetet mondok elnök­tár­saim, s a ház jegyzőkarának nevében is, s midőn mindnyájunkat nagybetűs emlékezetükbe tisztelettel ajánlom, tiszta szivemből óhajtom, hogy az isteni gondviselés szerencsésen vezérelje a ház minden tag­ját az élet minden viszontagságain keresztül és sza­vaimat a haza minden polgárával egyetértve ezen buzgó óhajtással fejezem be: Éljen a király! Éljen és legyen boldog mindig a haza. (A képviselők felál­­lanak, s meg-megújuló lelkes éljeneket hangoz­tatnak.) Jókai Mór a ház nevében köszönetet mond az , elnöknek, az alelnököknek, a jegyzőknek és a háznagy­nak buzgó fáradozásaikért. (Éijenz­o.) Elnök: Méltóztassék megengedni, hogy a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttessék. Molnár Aladár jegyző olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét. Elnök: A jegyzőkönyv hitelesíttetvén, ezen or­szággyűlésnek utolsó ülését ezennel bezárom. (Szűnni nem akaró élénk általános felkiáltások: Éljen Ghyczy Kálmán.) Az ü­lés végződik 2 órakor. n. A főrendiház ülése június 29-én. Elnök: Mailáth György. Jegyzők: Zichy F. Victor gr., Kiss Miklós, Pallavicini Ede gr. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Széll Kálmán, Perczel Béla, Trefort Ágoston, Szende Béla, Wenckheim Béla miniszterek. Elnök: Az utóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesít­ve lévén, a mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Zichy F. Victor jegyző urat kérem fel. A képviselőház jegyzője üzenetet hozott. Tombor Iván, képviselőházi jegyző: Nagy­­méltóságu elnök ur, mélt. főrendek ! A képviselőház megbízásából van szerencsém az 1874. LV. t. ez. alapján indítandó birtokrendezési eljárás bélyeg- és illetékmentességéről,­­ valamint sz. kir. Versecz vá­ros központi választmánya által 1878. évre elkésve kiigazított országgyűlési képviselő választók név­jegyzékének kivételes összeállításáról szóló s­e­bes­sége legmagasabb szentesítésével ellátott két tör­­vényczikket, melyek a képviselőház mai ülésében hó­doló tisztelettel fogadtattak és kihirdettettek s ha­sonló kihirdetés véget a mélt. főrendekkel közöltetni rendeltettek, az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés.) A törvény­­czikkek kihirdettek. Elnök: Az imént felolvasott törvényczikkek e helyen is hódoló tisztelettel kihirdettetvén, biztos megőriztetés végett az országos levéltárba fognak helyeztetni. ő Felsége legkegyelmesebb urunk holnap déli 12 órakor fogja az 1875. augusztus 28-ára összehí­vott országgyűlést berekeszteni és igy csak nehány óra választ el azon percztől, melyben elválnunk kell. Szokássá vált, méltó főrendek, ily alkalommal a törvényhozás működésére rövid visszapillantást vetni. (Halljuk!) Ha az ülésszakok hosszú időtartamát, ha az ülések számát, ha a legfelsőbb szentesítést nyert 121 törvényc­ikk mennyiségét tekintjük, ez országgyűlés kétségkívül egyike volt a legmunkásabbaknak. Ha mégis az eredmény minden vágyainkat ki nem elégíti, ha különösen beléletünk fejlesztésére nem történt annyi, a­mennyit talán várhattunk, ez részben a törvényhozáson kívül fekvő okokban ke­resendő. Visszatérve a törvényekre, mondhatni, hogy ezeknek nagy része alkalmi szükségből keletkezett. Egy része kétségen kívül hiányt pótol, de még az élettől várja a siker és eredmény sanctióját. Ezek közt kimagasul a büntetőtörvénykönyv, mind belér­­téke, mind azon rég és mélyen érzett szükség tekinte­téből, a­melyet pótolni hivatva van. Ámde ez is holt betű marad mindaddig, míg azon előfeltételek be nem töltetnek, a­melyeknek megvitatása, úgy­ hiszem, a jövő törvényhozás első feladatát fogja képezni. Az általam érintett okok, a­melyek részben ta­lán a törvényhozáson kívül is keresendők, két mo­mentumra vonhatók vissza. Az első volt azon világ­­rendítő esemény, a­melynek déli határainkon közel­ről érdekelt tanúi voltnk, és a­mely ezen ország la­kosait lázas izgatottságban tartotta. Ha különbözők voltak is honunk polyglott la­kosai közt az érzések, melyekkel ezen küzdelemnek egyes fázisai kisértettek, általános volt mégis azon tudat, közös volt azon aggály, hogy a hajdan félel­mes ellenből békés szomszéddá vált török birodalom felbomlásával új alakulások fognak képződni, me­lyek mélyen érinthetik saját létünk feltételeit és érdekeit. Most a csaták vihara lezajlott és a párisi, 1856-iki békét aláírt hatalmak képviselői a megza­vart közbéke helyreállításán fáradoznak. Mi nekünk nem marad egyéb hátra, mint azon óhajnak kifejezést adni, hogy sikerüljön a békét teljes és maradandó alapokon megkötni, és az eddigieknél sikeresebb biz­­tositékok oltalma alá helyezni. (Helyeslés.) Azon momentumok másodika, melyeket érin­­tek, az u. n. kiegyezési kérdések megvitatása és tár­gyalása. Az 1867. XII. t. sz. élesen elkülönítve a közös ügyeket a közös érdekektől, az elsőkre nézve véglegesen rendelkezett, az utóbbiakra nézve pedig a szerződések útját, és ezeknek bizonyos módozatok mellett 10 évről 10 évre való utánvizsgálhatását álla­pította meg. A szerződés, mely hosszas tanácskoz­­mány előrebocsátásával a dolgok mélyébe való­­hato­lás után 1867-ben megköttetett, 1877-ben volt lejá­randó ; s így természetes volt, hogy mind a két fél latba vetette az előnyöket és hátrányokat, melyekben az őket részesítette. Előre kell bocsátanom, hogy midőn a közös háztartás 1867-ben megszűnt, mind a két fél saját belátása szerint önállóan rendezte be állami háztar­tását, mind a kettő különösen a befektetések és beru­házások közül nem mérlegelte helyesen a kívánatos javításokat a józan takarékosság követelményeivel. (Élénk helyeslés) Nagyobb része azon befektetések­nek vagy épen nem,vagy csak igen későn fog gyümöl­csözni és igy igen természetes, hogy a két kedvező évet követett mostoha viszonyok hatása alatt meg­zavart súlyegyen progressive mind inkább elvesztette azon normális alkatát, melyet helyesen vezetett ál­lamgazdaságtól megkívánni lehet, és évről évre nö­vekedvén a deficit, és hozzájárulván még az 1873-iki pénz- és hitelválság, természetes volt, hogy mind a két fél megdöbbenve érezte, mikép ily módon az elszegé­nyedés örvénye felé sodortatik. Ily előzmények után természetszerűleg kétsze­res érdekkel vizsgálta mindegyik fél: várjon az 1867- ben kötött egyezség nem tartalmaz-e túlságos előnyt a másik szerződő fél javára. Ily hangulat közepette indult meg a közgazdasági kiegyezés után vizsgálata. A támadás szívós ellenállásra akadt és eleinte ugyan nemzetgazdászati érvekkel és tárgyilagosan, majd élesebb és keserűbb hangon folyt a küzdelem, míg végre azon jelenetnek voltunk mély fájdalommal áthatott tanúi, hogy azon pillanatban, midőn az ösz­­szesített erő olyannyira szükséges leendett, midőn Európa szemei csüggtek az osztrák-magyar birodal­mon ; midőn azon tudatnak,hogy a monarchia minden lakosát egy szív, egy lélek egyesíti, a mely maga egy hadsereggel felér, kellett volna érvényesülni. (Helyes­lés és tetszés.) azon pillanatban a szenvedély és indu­lat fegyverével küzdöttek egymás ellen azok, kiket nem egyedül az uralkodó személyének,nemcsak a pragma­­tica sanctió által biztosított elvárhatlanságának kapcsa fűzi egymáshoz, hanem kiket, tekintve a geographiai helyzetet, az európai áramlatot saját, helyesen felfo­gott érdekeik egymásra és szoros egyetértésre utal­nak, ők tágítottak, vagy indultak tágítani azon köte­lékeken, melyeken nem tágítani, melyeket nem gyen­gíteni, hanem a melyeket minden szorosabbra edzeni, ma inkább,mint valaha minden honpolgár legszentebb kötelessége. (Élénk helyeslés.) A dolog így lévén, a bajból legalább azon ta­nulság vonható le, hogy várjon most, midőn a fegy­verszünet bekövetkezett és a szenvedély hullámai csil­lapodni indultak, nem lenne-e czélszerű eleve gondos­kodni oly módokról, melyek az ily jelenetek megúju­lását megakadályoztatják ? Mert higgyék el a méltó főrendek, azon erkölcsi és politikai hátrányokon túl, a­melyekkel ez járt,maga az anyagi kár, mely e más­fél év alatt és pedig mindkét félre nehezedett, messze túlszárnyalja azon számszerűleg parányi előnyt, a­melyet az egyik fél a másikon talán kivívott. (He­lyeslés.) A másik kérdés, a­melyet felvetek, az, várjon most, midőn a bankkal 10 évre megköttetett a szer­ződés s igy 10 évre biztosítva van a pénzjel egysége, nem lenne-e czélszerű kezdeményezni a valuta rende­zésére vezető eszközöket, miután pénzügyi bajaink gyökeres orvoslása csak ez után remélhető. A hosszas vitát compromissum fejezte be. A compromissum természetével egyezőleg egyik fél sem elégedett meg annak eredményével. Annak nemzet­­gazdasági és pénzügyi hatásáról most alaposan ítél­ni még korai lenne, annyi mégis vélelmezhető, hogy mindkét fél állampénztárának némi előnyével jár, de viszont mindkét fél adófizetőire újabb teher há­rul. Ezen előny és ezen teher arányát most számsze­rűleg kifejezni nem lehet; annyit azonban mondhat­­ni, hogy a teher, a­mely bennünket ér, súlyos és csak akkor lesz elviselhető, ha egy nagy nemzet példáján okulva, ernyedetlen és értelmes munkássággal, fárad­­hatlan szorgalommal és bölcs takarékossággal igyek­szünk kiköszörülni a csorbát, mely rajtunk ejtetett, és ha a törvényhozás és kormány elkövetnek min­dent, a­mi ezen czél kivívását elősegíti, ha jelesül a törvényhozás és kormány, mint már annak kétségkí­­vüli jeleit adta, a takarékosságban jó példával jár elő; ha az annyi concurrens által fenyegetett földmű­velés érdekeit telhetőleg gondozza; ha mindent elkö­vet, a­mi a kereskedelem élénkítésére, a forgalom könnyítésére szolgál; egy szóval: ha részéről meg­teszi mindazt, a­mi a munka és szorgalom útját egyengeti, könnyítheti. (Helyeslés.) A méltóságos főrendek ezekből látják, hogy a jövő országgyűlésnek igen fontos és sok lesz a teen­dője, és így a méltóságos főrendeknek bő alkalma nyílik törvényes jogaikat érvényesíthetni. Remélem, hogy lehetőleg teljes számmal fognak e jogukkal élni, s e kötelességeiknek megfelelni; remélnem kellene ezt különösen azoktól, kik a polgári jogok e legszeb­­bikét hitbizományként öröklötték őseiktől és a­kik kötelmeik pontos teljesítése által maradhatnak mél­tók arra, hogy ezt utódaikra átszállíthassák. (Élénk helyeslés.) És már most engedjék meg a mélt. főrendek (Felállva), hogy személyemre vonatkozólag a hála adóját rógjam le a mélt. főrendek irányában, kiknek fogyatkozásaim iránti türelme, kegyes elnézése és soha eléggé nem becsülhető bizalma tisztem gyakor­lását oly kedvessé varázsolta. (Élénk éljenzés.) Legyen szabad hálámat kifejeznem t. elnöktár­sam iránt, aki a köztanácskozásokban ép úgy, mint az előkészítő ülésekben ismereteinek és tapasztalatai­nak gazdag tárát készséggel állította a magi főren­diház rendelkezésére. (Élénk éljenzés.) Legyen sza­bad köszönetet mondanom az igen t. háznagynak (Éljenzés), aki a méltóságos főrendek java s kényelme iránti gondoskodásában sem fáradságot, sem határt nem ismert. (Éljenzés.) Köszönetemet kívánom még kifejezni hű és buzgó munkatársaim, a jegyzői kar és végül a bi­zottsági tagok iránt, (Éljenzés) akik a törvényhozási munkálatok előkészítésében oly készséggel és seré­nyen munkálkodtak. Fogadják egyenkint és összesen legmélyebb hálámat és legyen szabad remélnem, hogyha tűzhelyeikhez visszatérnek, emlékezetükben egy szerény helyet annak számára is fentartanak, a ki magát irányukban örökre lekötelezettnek vallja. (Hosszasan tartó élénk éljenzés.) Haynald Lajos kalocsai érsek: Nagy méltó­ságú főrendek! Elnök­i excellentiája államférfi, bölcseség, gondolatmélység, hazafias hév, és az álta­lunk oly kedvesen megszokott lapidar-stilszerű mag­vasság által kitűnő beszédében vázolt ezen ország­gyűlésnek, melynek bezárása küszöbén állunk, nagy­­ jelentőségét. És valóban emlékezetes marad ezen or­szággyűlés nemzetünk történetében mindazon műkö­déséért, melylyel, mint ő excellentiája különösen kie­­melő, a büntetőtörvénykönyvnek megteremtése által a legműveltebb nemzeteknek a modern jog­tudomány színvonalán álló legislatioi közé sorozza a magyart; mind pedig azért, hogy a fejedelem gondossága és magyar kir. kormányunknak hazafias bölcsesége és hűsége, becsületes, kitartó és nehéz napokban valóban nagy önmegtagadással járó munkássá­ga által előkészített kiegyezést létesíté, ezzel pe­dig a monarchia két része közt fennálló kapcsolat­nak szilárdságát, honi érdekeink és intézményeink fejlődhetését és monarchiánk nagyhatalmi állásának a külföldre kihatását biztosítá. Emlékezetes marad mindezekért a jelen országgyűlés a nemzet évköny­veiben , de emlékezetes marad előttünk is, kiknek azon szerencse jutott, hogy munkáiban részt vehet­tünk ; emlékezetes marad lelkünkben, ott, ahol az ér­demesség elismerést kelt, hol a jelességet tisztelet környezi, hol a hivatalos, szigorú pontossággal szépen párosulni tudó kedves, udvarias, szíves modor hálán­kat hívja fel. Ily kitűnő tulajdonokkal vívta ki ma­gának hódolatunkat, hálánkat nagyméltóságu elnö­künk, midőn országgyűlésbeli munkásságunkat biz­tosan czélhoz vezette. Nagy kötelességünket róvjuk tehát le, midőn ezen érzeteinknek kifejezést adva kívánjuk, hogy va­lamint elnöki magas állásában buzgósággal, bölcse­­séggel,tapintatossággal sikerre juttatta működésünket, úgy hasonló üdvös munkásságban még nagyon so­káig megtartva maradjon a honnak, a nemzetnek, a trónnak, a monarchiának. (Élénk helyeslés) és mind­azon feladatokat, melyeket mint a törvényhozás to­vábbi tárgyát imént feltüntetett, bölcseségével és munkás hozzájárulásával, szerencsésen megoldani se­gítse (Élénk helyeslés és éljenzés) és az istentől meg­áldva egyéni életében, boldogítva családi körében, dicsőséggel és sikerrel környezve közügyi munkás­ságában, a legkésőbb emberi korig, emlékezete pedig a nemzet oszthatlan tiszteletében örökké éljen. (Élénk tetszés és éljenzés.) De azokat is, kik a munkában és a gondosság­ban részt vettek, megilleti hálánk és tiszteletünk. Ő excellentiája már sokkal ékesebb szavakkal, mintsem hogy én valamit hozzáadni képes volnék, éltető nagy­érdemű alelnökünket,a közigazgatás és a törvényhozás terén bokrosan érdemesült veteránt, a tiszta lelkű hazafit, a tudomány, bölcseség, hazafiús hűség és be­csületesség által kitűnő férfiút. Ő is az Istentől meg­áldva, a nemzetnek és a hazának sokáig megtartva boldogul éljen. (Élénk éljenzés.) De még azon lelkes, tiszteletreméltó férfiaknak is mondjunk hálát és fe­jezzük ki tiszteletünket, kik nagyméltóságú elnökein­ket mint jegyzők folytonos, szorgalmas és önfelál­dozó működésükkel támogatták. A jegyzői kar érde­mes tagjai éljenek ! (Éljenzés.) Elnök: Méltóztassanak a mai ülés jegyző­könyvét hitelesítés végett meghallgatni. Zichy Ferraris Victor gróf jegyző olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Legyen szabad, méltó főrendek az ülést és a háznak üléseit azon imaszerű óhajtással bezárnom, hogy az ég áldása kisérje a hazát a jelen választási epochában, hogy a választások a közhaza javára dőljenek el, azon közös haza javára, mely e hon min­den lakosát faj-, vallás- és szin különbsége nélkül egyaránt átöleli; adjon a kormánynak a közjóra in­tézett törekvésében erőt, türelmet, kitartást (Éljen­zés) és adjon mindenekelőtt és mindenekfelett felsé­ges urunknak, alkotmányunk leghívebb őrének, ép erőt és hosszú életet. (Hosszan tartó élénk éljenzés.) Az ülés végződik 2 óra 30 perczkor. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Jászberény, jun. 29. Báró Lip­­thay Béla az egyesült ellenzék részéről, mai napon a városház nagytermében nagyszámú választók részvé­tele mellett, viharos lelkesedéssel Jászberény város országgyűlési képviselőjelöltjének egyhangúlag kiki­­áltatott. —-—-—“ " Berlin, jun. 29. (Pol. Corr.) A congressus An£olország indítványára — a porta kivé­telével — egyhangúlag elhatározta, hogy Bosznia és Herczegovina politikai és kato­nai igazgatása, az időtartam meghatározá­sa nélkül, Ausztria Magyarországra bízas­sák, hogy ott rendezett viszonyokat léptes­sen életbe.----------------", Berlin, jun. 29. Azon álláspont felől, melyet a­ török meghatalmazottak annak idejében Görögország bebocsátásának kérdésével szemben elfoglaltak, a következőt hallani: Midőn Salisbury azon körül­­ményre utalva, hogy a balkán-félszigeti bolgár-szláv elemnek a congressuson Oroszországban szászlója van, é­s a mellett nyilatkozott, hogy a görög érdekeket a congressuson Görögország képviselje, a török kül­döttek azt a nyilatkozatot tették, hogy a porta egye­düli képviselője úgy a bolgár és szláv, mint a görög elemnek is a török birodalomban. A görög küldöttek, mint már jelentetett, a congressus mai ülésére meg­hivattak. Az oláh küldöttek az eddigi tanácskozásból semmiféle reményt nem merítettek a memorandu­mukban foglalt álláspont tekintetbe vételére, azon­ban ahhoz határozottan ragaszkodnak. A congressus részéről eddig semmiféle válasz nem érkezett, a vá­lasz benne lesz a congressusnak erre vonatkozólag később hozandó határozatában. Berlin, június 29. Mint hírlik, a congressus tegnapi ülésén valamennyi nagyhatalom kívánatos­nak ismerte el Ausztria bevonulását Boszniába és Herczegovinába. Ellenvetéseket csak a tö­rökök tettek, az ezekkel szemben teendő to­vábbi lépések még bevárandók. Ellenmondás egyik nagy­hatalom részéről sem történt. Németország me­leg érdeklődést tanúsított Ausztria iránt, Anglia és Oroszország nem kevésbbé. Mint hírlik, e tárgyat az angol küldöttek hozták szóba. A congressus szer­kesztő bizottsága még csak ezután fogja előterjesz­teni a Bulgáriára vonatkozó munkálatokat. A mon­tenegrói kérdés, mint hallik, némely az oroszok által szóba hozott kívánságokra való tekintetből tegnap még nem vétetett tulajdonképeni tárgyalás alá. A törököknek a balkáni vonalon való megszállási és erődítési jogát illetőleg Törökországnak még egy a Balkánhoz vivő étappe-ut jogát is megígérték. Tö­rökországnak meghatározott étappe-utjai lesznek ke­leti Ruméliában, hol az átvonuló csapatok kaszár­nyákba szállhatnak. A lakosoknál egy török katonát sem szabad elszállásolni. Ha a parancsnokló tábor­nok intézkedései ellen Bolgárországban aggodalmak forognak fenn, ezeket az európai consulok a tábor­noknál szóba hozzák, s ha ez nem használ, a kon­stantinápolyi követekhez fordulnak. A görög ügyek hihetőleg ma jönnek először szóba s igy Görögor­szág küldöttei a mai gyűlésen valószínűleg jelen lesznek. A congressus ülése előtt hg. Hohenlohe német meghatalmazott elnöklete alatt előzetes ta­nácskozás lesz, melybe mindenik congressusi hata­lom küld egy képviselőt. Berlin, jun. 29. (Pol. Corr.) Az Ausztria- Magyarországot érdeklő kérdések elintézése után, mi több ülést vehet igénybe, Bessarábia kerül sorra. Orosz körökben e kérdés eldöntéséről azt tartják, hogy a Kina-torkolat Oroszországnak esik, a György­ös a hajókázható Szulinatorkolatot pedig Románia megtartja. Ezután az Angliát közvetlenül érdeklő kérdéseket, ezek között a görög kérdést tárgyalnák. A törökök birtokában maradó Nyugat-Rumélia szer­vezését a görög kérdéssel együttesen fogják megvitat­ni. Görögországnak kevés kilátása van az általa óhajtott területszerzésre, kivéve Kréta egyesítését. Anglia — a Globe állításaival ellenkezőleg — állí­tólag el van határozva kijelenteni, hogy Batumnak a porta birtokában maradása megvitatás alá nem vonható. Az oroszok kételkednek ezen nézetváltozás fölött. Berlin, jun. 29. A congressus mai ülése, me­lyen valamennyi meghatalmazott, Gorcsakoff­ág is megjelent, 2 órakor kezdődött s körülbelül 3/44 órá­ig tartott. Konstantinápoly, jun. 29. (Pol. Corr.) Tö­rök diplomatiai körök k­molyan megvitatják Bosznia occupatiójának kérdését. Zichy gr. Savfet pasa előtt e rendszabályt ideiglenesnek jelezte, melynek főczélja a menekültek visszatérésének biztosítása. A szultán elnöklete alatt tegnapelőtt tartott nagy tanácsban, melyre az ulemek, tábornokok és főméltóságok is meghivattak, hasonlóképen Bulgáriának Ausztria- Magyarország részéről való megszállása tárgyalta­tott. Folytonosan újabb újonczszállítmányok érkez­nek Konstantinápolyba. Szt.-Pétervár, jun. 29. A Journal de St. Pétersb. constatálja, hogy most, miután a bolgár kér­dés el van intézve, fordulat állt be Európa nézetei­ben, mely Törökország integritását eddig dogmának tekintette. Európa ma elismeri az utóbbi háború szükséges voltát, midőn annak eredményét szentesíti. Ez az orosz diplomatia ügyességének és okosságának sikere; a diplomatia hivatása elért czéljához szeren­csét kívánhat magának. Berlin, jun. 29. Délelőtt 10 óra. A császár kedvező állapotában semmi változás nem állott be. Barmen, jun. 29. A Schwelm mellett levő nagy alagút tegnap este 21 méternyi hosszúságban leszakadt, s 27 személyt betemetett, ma reggelig 7 holttestet találtak meg. A kutatási munkálatok foly­ton tartanak. 1. Lapunk legközelebbi száma — rendkí­vüli kiadásban - hétfőn, Júl. 1-én reggel jelen meg. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Ct. kír. szabad., az időjárási viszonyoknak e­lentábó 853 Plazm-maxanyag. Gyárhelyiség : Bécs, Getreidemarkt 15. Faraktérhelyiség : Budapesten , Hubert Fü­löp­nél, sugárút 42. az egyedüli időjárási viszonyoknak ellentálló festék-anyag mindenféle színváltó fatokban, a falak, homlokzatok stb. meg­óváséra a záporesök és idejárist viszonyok befolyása ellen, a nyirkos falak kiszárítására a vasat, pl.éhet stb. megóvja a rozsda ellen, a fát a rotha­dás stb. ellen. — Szám­tlan ház homlokzatokon, vashidakon, egész házakon, nyaralókon, pályaudvarokon tett munkálatok fényesen tanúskodnak ezen anyagunk ellentállási képessége mellett. Ezek között az új közfürdő Intézet Bécsben, (10,000­­ méter) mintegy 40 vashíd és dunai össze­­kötő híd. Az osztrák és magyar vasutak nagy része használja a mi anya­gunkat. Átnézetek, bizonyítvány­k, és ért­sitések kívánatra megküldetnek. Mázolási munkálatok jótállás mellett elvállaltatok s végrehajtatnak. A legolcsóbb és legszebb 519 SÍREMLÉKEK (1000 darabon felül) mindennemű gránit-, márvány- í* mészkőből, továbbá ak­ráonok, keretek, lapok, alakok, vázák fémből vagy márványból. Sírkövek veres márványból ITlfí ** 5 írttól kezdve feljebb az ENTREPRISE DE POMPES FUNEBRES gyár- és raktár-helyiségiben kerepenlant 21-dik szám (a népszínház átellenében.) g* H rr •% 1 szeges rendszerre, kézi hajtás vagy 1 egész H ® 1 tfa á%M A 17 4 vonóerőre’ ti­ltitó készülékkel, szállittat­■ ■flIllK nak a közelismert 16 kivitel és a könnyű w PV|liv»VMvil járás s nagy munkaképességérti kezesség A A mellett a legjutányosabb árakon. Tisztességes ügynökök óhajtatnak. — Ismét eladóknak magas árleengedés. — Levelek MAYFARTH P­H. és T &­­ s a gépgyárához s czimzendők Frankfurtba a Majna melett. 884 FEHÉR MIKLÓS mezőgazdasági gépraktár-tulaj(Ionos, Budapest, Bécs, Üllői­ ut 12. sz. »Köztelek.« Pragerstr. 18. »Hotel Hungária­­ Képviselője és vezérügynöke M­­BORSSBT A SONS (Grantham Anglia) „ . , és számos hírneves bel- és külföldi gazdasági gépgyárosoknak.­­ Ajánlja a nagyérdemű gazdakozó c­égnek : A HORNSBY & SONS általános elismerésben részesült és a legkevesebb tüzelő anyagot fogyasztó bozmozgonyait kívánatra szalmatüzelő készülékkel, valamint a legkevesebb pótrészeket igénylő slőzcséplő­gépeit, (melyek legutóbb az 1877-ik évben Christianiában tartott nagy nemzetközi cséplőgép versenyen az első díjjal és a nagy éremmel lettek kitüntetve) rendeletre biztonsági önetetővel felszerelve, úgy szintén egyéb kitűnő gazdasági gépeit. Árjegyzékek kívánatra díjmentesen és bér­­mentve mellküldetnek. _______________________187______ CWUz. kiz­ólag, hajfttő-D14 -kir. szabad. szer. k­T mint a hajrák szőke, gesztenye­­szin­tfeketére való festésére, a dió zid héjából készítve, az egészség és a hajnak legkevésbé sem hátrayos, a hajat 16 percz alatt szín és tartós szőke, gesz­tenyés/­s n­agy feketére festi, anél­kül hogy midisnál a szin lemenne. 1 üv. diók­onat folyékony 3 frt. 1 tégely dinomádé . . . frt. fél üveg diolaj .... 1 frt. valódi miőségben kapható: Maezuski illatszerésznél Bécs, K­imnerstrasse 26. Budaparte, T­ö r­ö k József gyógyszerész«, vértessi Sándor illatszerészné Lueff M. illatsze­­résznél, Kerttz Tódornál. Te­­mesváron: diner C. M. gyógy-­szerésznél. 833 Csipkét, zalagot, gombkösárut, rojtokat és gombokat, nemkülön j a női öltönyökhez való mindenm­ű kellékeket ajánl Brandt Sailor gyári azégi Bécs, Neubau, Kircheinsse 8. Jegyzet. Különösen megem­­lítendő egy nagy részlet hér és színes r­u­h­acsipkeiéterje 2 ki­lól feljebb. 845 Minták kívánatra bérhntve RUSTON, PROCTOR-1 Budapest, nádor-utcza 42. sz. ajánlják nagy választékú raktárukat, u.m. CrOZMOZ­DOLIYAIKAT szabadalm. szalmasütő készülékkel vagy anélkül, GŐZ-CSÉPLŐGÉPEIKET szabadalm. önetető készülékkel vagy anélkül, valamint malmokat, járgányokat, fűrészeket, rostákat, trieureket, vető- és arató­gépeket stb. 919­6 — 1­08^" Képes sorjegyzékek dij nélkül és bérmentve. ROBEY és TÁRSAI hírneves gőzcséplőgépei. ROBEY és TÁRSAI 168 LINCOLNBÓL (Angol hon lián) BUDAPESTEN. Iroda: Gyár és raktár: IX üllői út 1. sz. IX. Rákos-utcza 7. sz. ajánlják országszerte legjobban ismert tűzanyagot megtakarító szén-, fa- és szalma­fűtésre berendezett GŐZMOZDONYAIKAT. Javított gőzmozdony. felülmúlhatlan és bármely időjárás viszontagságainak legjobban ellentálló zab. »vasgerendás« cséplőgép. vasgerendás cséplőgépeiket szabadalmazott magán etető szerkezettel vagy anélkül. Kazal­ építőket, X­ójárgányokat,kézi cséplőgépeiket, kaszáló és arató gépeket. MALMOKAT, szecska és répavágókat, Bakor-féle rostákat trieuröket és minden más gazdasági gépszakmába vágó eszközeiket. Minden­nemű javítások gyorsan és legolcsóbban teljesítetnek. Bővebb tudósítással és árjegyzékkel szívesen számol­nak. ROBEY és TÁRSAI Budapest, IX. Üllői­ ut 1. sz Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai(es/Wn)társulat könyvnyomdájában Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület, Ír­dm el 6 órakor i­fi Bécsi-igérvények a kr ff Hitel - Ígérvények 4 kr ff Mind a kettő együtt véve csak 6 frt 50 kr és a bélyeg, a FAX? 400,000 frt! ÜV­ holnap ! fit NYITRAI és TÁRS­A Budapesten,­ vá­zl­ntozó 27. szám. ___889__

Next