Pesti Napló, 1878. szeptember (29. évfolyam, 211-236. szám)
1878-09-11 / 219. szám
És ime most egy őrült lépés, a szerencsétlen boszniai hódítás egyszerre megsemmisíti a több évi verejtékes munka gyümölcseit. Mert nemcsak ezen egy évről van szó, melynek deficitjét emberi előrelátás szám szerint meg nem határozhatja, mert akár 60, akár 45 millióra tegyék, az eredmény könnyen meghaladhatja mindkettőt; — mondjuk — nemcsak ezen egy évről van szó, hanem egy egész korszakról, mely e monarchiától, ha Boszniában bennrekedünk, folytonosan új és nagy áldozatokat követel. Egy egész hadseregnek eltartása e kipusztult országban tetemesen felfokozza majd a hadügyi rendes budgetet; az ottani közigazgatás szervezése s fenntartása, a közlekedés elodázhatlan javítása évről-évre nagyobb költségeket igényel, mert Bosznia jövedelmezővé tételére csak akkor ígérkezik kilátás, ha a közbiztonság, az administratió, a közlekedés és forgalom javíttatik. És mindezen költekezéshez maga az elsanyargatott tartomány éveken át, csak parányi jövedelemmel lesz képes járulni. Most, hogy Magyarország a sziszek-novii vasút engedélyezésével újabb közgazdasági s pénzügyi áldozatra hivatik fel Bosznia meghódítása végett, alkalma nyílik Széll Kálmán pénzügyminiszternek a korona tanácsában kifejteni azt, hogy e szerencsétlen politika menthetlenül pénzügyi bukásba sodorja hazánkat, és hogy e monarchia, hitelt vesztve, anyagi erejében meg lesz bénítva, épen akkor, midőn önvédelmében egész hatalmát érvényesítenie kellene. Hiszszük, hogy Széll pénzügyminiszter e hazafias kötelességét teljesítette korábbi alkalommal is, midőn Bosznia occupátiójának pénzügyi következményei a korona tanácsában szóba kerültek, de ismételnie kell ez intést, és ha hatástalanul elhangzik, számot kell vetni magával, hogy annyi fáradozás és elismerésre méltó siker után tűrje-e, hogy pénzügyeink pusztulása az ő nevéhez legyen fűzve ? Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1878. évi ápr. 1-től jun. végéig előfordult bruttó bevételek és kiadásokról. (Összehasonlítva azokat az 1877-diki évi hason időszaki eredményekkel.) * Egyenlő tényezők helyes összehasonlítása czéljából 124.018 frt 04 kr mint a gömöri iparvasutnak a múlt évekből származó pénzfölöslege és 312.630 frt 21 kr mint a boszniai menekülteknek 1875. és 1876. években adott segély fedezésére a közös pénzkészletből nyert összeg, összesen 436.640 frt 25 kr jelen kimutatásból kihagyandó volt. Felvilágosítások. A bevételek egészben 286.206 forint 25/8 krral fakiadások 8139 frt 36® krral kedvezőbb eredményt mutatnak fel, mint az 1877. év II. negyedében. A különböző eltérések nagyobbrészt csekélyek, s az egyes évnegyedi eredmények rendes hul Tényleges eredmény Bevételek. 1878 1877 (A krajczárok elhagyásával.) évi II-ik negyedben. forint forint Egyenes adók....................... 15,845.048 15,708.171 Fogyasztási adók............................. 8,458.957 8,118.643 Vámkezelési átalányból................... 182.406 129.014 Bélyeg................................................ 1,858.138 1,894.661 Jogilletékek...................................... 2,941.184 2,975.124 Dijak................................................ 119.727 120.551 Fémjelzés................................. 4.202 3.801 Út-, hid- és révvám ............................. 10.554 6.232 Dohányjövedék.................................. 7,285.793 7,443.839 Lottójövedék....................................... 890.706 1,120.758 Lójövedék........................................... 3,098.422 3,192.802 Államjószágok.................................. 1,137.098 1,128.180 Államérdek...................................... 1,104.952 1,224.152 Bányászat és pénzverés ..... 4,273.618 3,862.938 Államnyomda....................... 121.088 200.576 Államépületek.................................. 9.949* 10.930 Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme . 350.000 400.000 Ingó államvagyon............................. 555.637 611.769 Különféle bevételek ...... 111.958 87.905 Állami előlegekből............................. 115.808* 99.899 Átmeneti bevételek............................. 140.042 209.309 Posta................................................ 1,875.010 1,292.019 Távirda............................................ 484.725 890.360 Ménesek........................................... 733.309 526.613 A somlási kölcsön bevételei . . . 259.855* 169.761 Összesen : 46,218.224 45,927.018 Tényleges eredmény Kiad&aob 1878 1877 (a krajczárok elhagyásával.) évi Il-ik negyedben. forint forint A kir. udvartartás költségei .... 1,162.589 1,162.350 Ő cs. és ap. királyi Felsége cabineti irodája............................................ 30.214 18.510 A főrendi- és képv.ház szükségletei . 245.573 234.493 Közösügyi kiadások........................ 5,954.160 5,534.099 Államadósságok, és pedig : Államadóssági járulék........................ 6,679.688 6,788.057 Földtehermentesités és örökváltság . 5,770.796 5,537.211 Vasúti kölcsön kamatai s törlesztése 71.197 21.546 Gömöri vasúti kölcsön kamatai s törlesztése ........................................... 25.077 33 30 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése ........................................... 814.283 868.776 158 millió frtos kölcsön kamatai . . ..129.351 2.956.147 Aranyjáradék-kölcsön kamatai ... 113 4.894 Keleti vasúti államkötvények kamatai 154 14.739 1877. évi kölcsön kamatai .... . — Függő államadósságok kamatai . . 203.116 82.365 Vasúti kamatbiztosítási előlegek . . 1,912.813 1,700.812 Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete...................................... 1,346.975 1,270.735 Fiume................................................ 28.776 20.531 Állami számvevőszék........................ 29.956 31.867 Miniszterelnökség ........................ 76.227 76.624 Ő Felsége személye körüli ministérium 12.966 14.257 Horvát-szlavon-dalmát minisztérium 9.122 7.477 Belügyminisztérium........................ 1,872.169 1,888.801 Pénzügyminisztérium, és pedig : Pénzügyigazgatás, adóbeszedési és kezelési költségek s nyugdijakkal együtt........................................... 2,719.162 2,745.132 dohányjövedék............................. 2.513.125 2.529.212 lottójövedék.................................. 475.565 788.720 sójövedék....................................... 437.976 495.603 államjószágok.................................. 417.792 525.067 államerdők...................................... 1,176.460 1,150.694 bányászat és pénzverés .... 4,849.067 4,056.682 államnyomda................................. 129.302 123.044 államépületek.................................. 5.430 4.119 különféle kiadások........................ 71.321 76.366 földadószabályozási költségek . . 385.411 .. átmeneti kiadások........................ 385.2041 6 9. 7 Közmunka- és köztek. minisztérium 2.123.161 2.036.206 Földm., ipar- és keresk. minisztérium 382.500 223.798 Távirda........................................... 662.471 492.810 Posta................................................ 1,181.788 1,157.119 Ménesek ....................................... 630.056 551.327 Vallás-és közoktatásügyi miniszerium 914.483 1,027.278 Igazságügyi misztérium................... 2,598.533 2,552.539 Honvédelmi minisztérium .... 1,507.202 1,484.754 Összesen : 50,936.344 50,944.483 sámzásából erednek és további indokolást nem igényelnek. Csak a dohányjövedék czimén mutatkozó 157.546 frt EU/a krnyi bevételi kevesebbletre nézve kell megjegyezni, hogy az a »kivitelre eladott nyers dohányért befolyt összeg« rovatára esik: t. i. 1878. év I. felében kivitelre eladott nyers dohányért csak 42.242 frt 34 kr, mig az 1877. év I. felében e czimen 565.815 frt 67 kr folyt be; az idén tehát e szerint 523.573 frt 33 krral kevesebb. Ellenben a dohányeladás belföldön emelkedett az 1877-i első félévi eredményhez képest 314.114 írttal. Az aradi tanügy. Megkeresés folytán közöljük a következő levelet (melynek megjelenése tárgyhalmaz miatt késett, a szerk.), a választ aradi 1. levelezőnknek tartván fenn: A Pesti Napló 1. évi September 7-iki esti lapjában Arad, sept. 5. ketettel megjelent levélnek a Bibics-alap elköltésére s megkárosítására vonatkozó része, az ügyben való teljes tájékozatlanságot árulja el; de ez részletes cáfolatot azért nem kíván, mert a vád is átalánosságban van tartva. Levelező továbbá azt állítja, hogy az aradi gymnasiumnál és reáliskolánál öt tanári állomás van üresen, melyek betöltése iránt nem csak intézkedés nem történt, sőt szándék sincs (hogy tudja ?) akár ideiglenes, akár végleges betöltésükre. A részletezésben aztán nem is öt, hanem hat ily üres állomást sorol elő. Bizton állíthatjuk, hogy a hány állomásnak akár ideiglenesen (mozgósítás által), akár végleg megüresüléséről (lemondás, vagy más állomásra kinevezés által) a minisztériumnak tudomása van, mindeniknek megfelelő (ideiglenes vagy végleges) betöltése iránt az intézkedés haladéktalanul megtörtént. S ha sept. 5-ére még Aradra nem érkezett, oka az, mert egy tanár mozgósításáról a jelentés csak aug. 31-én, egy tanár lemondása csak sept. 5-én érkezett be, egynek más helyre kinevezése pedig szintén csak aznap történt meg. S miért is ne intézkednék a minisztérium rögtön az ily esetekben, holott fedezete meg van, s tanerőkben is, hála istennek, hiány nincs, akik várva várják, hogy valahol bár csak helyetteskép is, 800 írttal alkalmaztassanak. S azt mondani, hogy az ilykér alkalmazott helyettes tanár a magáéból ad 600 frtot a Bibics-alap kárainak pótlására, invectivának is merész. Sőt, hol van pálya, a tanárin kívül, melyen az iskolából kilépő, mikor oklevelén az aláírás még meg sem száradt, egyszerre 800 — gyakran 1200 — írt rendes fizetésbe lépne. Ami a tanítóképezdének, a más két intézettel együtt egy épületben elhelyezése, vagy mivel eddig is együtt voltak, jobban mondva, tovább is együtt tartása iránt a levelező által »a mily absurd, és oly sajátságos«-nak nevezett intézkedést illeti: az fölmerült ugyan a tárgyalások alatt mint egyik terv a sok közül, de azon mód fel is vettetett s ellenkezőleg oly intézkedés állapíttatott meg s fog még ezután a minisztérium elé terjesztetni, melylyel nemcsak mind a három intézet megelégedett, de a melylyel állandólag is megférhetnek együtt mind a hárman. Eldöntés e tárgyban még nincs. Általában a levelező mindent előre s oly mohón bírál, hogy még azt sem akarta bevárni, mig az intézkedések megtételére a physikai idő és lehetőség feltétele meglehetett volna. A táborból. A 44-ik gyalogezred egy katonája a következőket írja haza Sopronba, amint azt a Somogy czimü lap közli: Cserna melletti tábor sept. 3. Kedves barátom ! Itt a szabad mezőn, egy dobon irom e sorokat. Mint tudod, aug. 31-én indultunk el Kaposvárról. Somogy megye községeiben mindenhol szives fogadtatásra találtunk; leányok, nők és férfiak osztogattak gyümölcsöt, szivart, csokrokat; Babócsán zenével fogadtak, Szigetvárt fáklyavilágitás volt; itt is szivart, csokrokat osztogattak; 18 akó borral vendégeltek meg. Itt találtunk legszivélyesebb fogadtatásra; a lakosság szinte versenyzett vendégszeretetben; kedves Somogyunk határaiból távozván, már nem leltünk élénkségre. Pécsett vártak ugyan sokan az indóháznál, de megérkezésünknek ideje bizonyosan jelezve nem lévén, a nép elszéledett. Pécsre éjjeli 3 órakor értünk; sept. 1-én délben Eszékre érkeztünk, több szolgálati teendőt elintézvén, — én élelmi- és egyéb szereket vettem át, — aznap estefelé még elmentünk, éjfél után 1 órakor érkeztünk Pacetinbe, hol egy mezőn megállapodva, reggelig táboroztunk, nyugodtunk. 2 fin reggel 2 ökör levágatott, megásták a tűzhelyeket s elkészült a hatalmas rizsleves hússal, kétszersültet már Eszéken kaptunk; 12 órakor étkeztünk, vásároltunk dinnyét is; vettem 10 krért egy akkora görögdinnyét, minőt még soha se láttam: kisebbet 6— 8 krért kaptunk ; czukrot, kávét részint még Kaposvárott, részint Eszéken kikapván, készítettünk fekete kávét is. Délután 3 órakor tovább mentünk (gyalog) Vinkovczán át, (az egy csinos, körülbelül két akkora város, mint Kaposvár), éji 11 órakor Cérnára érkeztünk. Eszéktől Pacetinig tartó utunkon 250 ember maradt el tőlünk , Pecetintől Cérnáig pedig közel 200 ember. Éji 11 órakor itt megérkezvén, tarlóföldön tábort készítettünk, fáradságtól egészen leverve, lefeküdtem borjúmra és köpenyemmel betakarózva, mélyen elaludtam; reggeli 3 óra tájban kezdett esni, mire még jobban takaróm alá húzódva, tovább aludtam ; reggel ismét kávé főzetett és minden ment a legjobb rendben. — Táborállásunk helyén kerítésekről szó sem lehet, ezek mind lerontatnak; a szerbek egyre panaszkodnak, de hasztalan. Gyalogolás közben elmaradtak Zánkay, Löszl és az egy éves önkénytesek jóformán mind én is már leroskadáshoz közel, egy árokba akartam lefeküdni, midőn előre bocsátott táborszemlélőinknek tűz által adott távjelét megpillantván, uj erővel tovább hatoltunk. — Egyelőre rendeltetésünk a Száva vonalt őrizni; hogy tovább mi lesz, azt a jó Isten tudja. A kaposvári markotányosok velünk vannak, kik majd bőrünket húzzák le; mindent kétszeres áron kell náluk fizetnünk Szent Pétervár, sept. 3. Az orosz kormány nem éri be azzal, hogy a nihilisták ellen rendszabályokat létesít. Épen most fordult a néphez, azzal a felhívással, hogy a nép segítse a kormányt a nihilisták elnyomásában. Más modern európai államban a népre való hivatkozás egyszerű és érthető volna. Ott, hol a nép maga gondoskodik az állam fenntartásáról, természetes és logikus eféle hivatkozás. Nálunk másképen áll a dolog, hol a népnek, mint ilyennek semmi köze az ország ügyeihez. A czár uralkodik egyedül és nincs a birodalomban közeg, melyhez appellálni lehetne. Kit illet hát a felhívás ? A köznép feltétlenül követi a czár szavát, akár hová vezessen is az. A köznép még mindig védte az államot akár a külellenség, akár a nihilista ellen, ki falujában a forradalom tanait prédikálta, és akit az orosz paraszt vagy kinevetett, vagy elpáholt. A felhívás tehát kiválólag a társadalom felsőbb osztályainak szól. És ez és akkor éri a felsőbb osztályokat, mikor a kormány erőszakos rendszabályai folytán már-már ingadozó állásba jutottak az államellenes nihilizmussal szemben. A kormányközegek és a bureaucratia erősítése gondolkodóba ejtette a szabadelvű elemeket. Mert nálunk az állami meghasonlás magva épen a romlott hivatalnok-sereg hatalmában rejlik. Ha a hivatalnok hatalma nő,nő az önkény is. A politikailag gondolkodók ennélfogva kezdték sokallani, hogy a nihilistikus törekvések elnyomása miatt a rendőrség hatalma mindenhatóvá szaporodjék föl, s a politikai vétkesek fölött haditörvényszék ítéljen. Ekkor érkezik a felhívás s a kormány mintegy hivatalosan megkérdi a felső osztályokat: akarják-e támogatni az administratív hatalmat ? E kérdésre még nem adtak határozott választ. Először — legalább közvetve — azzal az ellenkérdéssel fordulnak a kormányhoz: várjon a nép támogatását nem akarja-e a nép ellen kizsákmányolni ? Mi szívesen támogatjuk a kormányt — így szólnak az illetők — a nihilisták ellen, de kikérjük magunknak a jogot, hogy a nihilisták ellen nyíltan írhassunk és küzdhessünk. Úgy, de ha a nihilisták ellen írnak, lehetetlen hogy ne írjanak az állam viszonyairól is, és így a politikai discussiónak szokatlanul tág tere nyílnék. Sajtószabadságot akarnak a nihilismus ellen. De ha valószínű, hogy a nyilvános politikai élet a nihilistikus propagandát csakhamar háttérbe szorítaná, az is bizonyos, hogy a jelenlegi kormányrendszer ellen szintén jelentékenyebb oppositiót hozna létre. Mert a szabadelvű és a szláv párt fontossága sokkal nagyobb, mint a nihilistáké. A nihilisták helyére a szabadelvűek és a szlávok lépnének, nem mint agitátorok, hanem mint az összes államélet képviselői. Még nem lehet tudni, mire határozza el magát a kormány, de nem valószínű, hogy a sajtószabadságot egyhamar megadja az országnak. Különfélék. sept. 10. (Ő felsége Erzsébet királyné) Tegernseeből, ahol szülei aranylakoldalmán volt jelen, tegnap este fivérével, Lajos herczeggel Magyarországba, Gödöllőre utazott el. A német császár müncheni katonai meghatalmazottja által küldött üdvözlő levelet a jubiláris párnak. Ő felsége királyunk üdvözlő levelét a királyné adta át. (A montenegrói fejedelem) 3 leánya: Ljubica, (született 1864-ben) Milica (sz. 1866.) és Aspásia (sz. 1867.) Bécsbe érkeztek, honnan Pétervárra utaznak, a nemes kisasszonyok neveldéjébe. A hűnők ott neveltetnek s a szünidőket töltötték otthon. (Katonai barakok Boszniában.) Azon geniecsapat egy hadnagya, mely Boszniában Travnikban állomásozik, ide azon jelentést küldötte, hogy Travnik körül a kincstár 300.000 frtnyi összegen katonai barakokat akar építeni, mely czék a vállalkozók kerestetnek. A barakokhoz szükséges anyag: tégla, fa, vas ára a vállalkozónak pontosan megtéríttetik. Fa és agyag van elég Travnik közelében, de gőzfürészt kellene állítani. A munkások katonailag élelmeztetnek s a katonai hatóságnak lesznek alárendelve. Hiány főleg előfogatokban van. A vállalkozó nem köteles óvadékot adni, elég ha a fővárosi hatóság megbízhatónak mondja az illetőt. A vállalkozók az ajánlatot a VII. hadosztály parancsnokához küldjék. Egy másik mozgósított tartalékos geniehadnagy azt jelenti, hogy hír szerint a Boszniában álló geniecsapatok egy része még e hó folyamában haza bocsáttatik. (A budapesti egyetemi polgárság már a jövő napokban megkezdendő előadásokra nagy számban jelent meg a fővárosban, és a fehér-zöld toll, mely az ifjúság kalapját diszíti,arra mutat, hogy az egyetemi polgárság között megkezdődött a választási harcz a segélyző egyleti elnökért. A behatások azonban csak rendkívüli lassúsággal folynak, mert a felsőbb évnek tartva a mozgósítástól várnak az utolsó pillanatig. Tegnap este az egyetemi orvostanhallgatók az »Orient« dísztermében tartották meg ismerkedési estélyüket. A szép számmal megjelent ifjúság poharazás közben nem felejtette el a haza ügyeit és megemlékezett a mozgósított collegükről. Bárczai Iván a haza iránti kötelességről beszélt és felemlíté, hogy az egyetemi polgárság kötelessége a mozgósítottak családjait segélyezni, és a miskolczi károsultak részére gyűjtést rendezni. Beszélt még Bókay Árpád elnökjelölt, Okolicsányi János ellenjelölt Major Ferencz volt elnököt éltette, ki sikeres beszédben válaszolt. Az azonnal megindított gyűjtés a kedélyes estély bezártával máris szép eredményt mutat fel, s az egyetemi polgárság a megkezdett működést buzgón folytatja. (Az egyetemi segélybizottság, mely a mozgósított s megsebesült egyetemi tanulók s a miskolczi s egri árvízkárosultak számára gyűjt, már megalakult, és szétküldötte aláírási íveit. Elnök: Bárczai Iván, jegyző: Deési Gyula.) (A Verhovay-féle ügyben ma megint voltak kihallgatások. A vizsgáló bíró által kerestetik egy fiatal ember, kiről csak annyit tudnak, hogy a demonstratio alkalmával szürke kabátot viselt és a közönséghez izgató szavakat intézett. Már több ily szürke kabátos hallgattatott ki, de a valódi szürke nyomába jönni mindeddig nem sikerült. (Izgalmas jelenet) folyt le legközelebb a konstantinápolyi haditörvényszék előtt. Szulejman pasa perének tárgyalása folytattatván, az elnök egy tanút hallgatott ki, mire a vádlott szót kért. Az elnök megjegyzi, hogy Szulejman ma csak azért idéztetett a törvényszék elé, hogy a tanúk vallomásait meghallgassa s a hozzá intézett kérdésekre válaszoljon. Szulejmán, ki dühbe jött, emelt hangon felelte, hogy neki lehetetlen a tanuk által felhozott minden vádat megjegyezni, azon tanukéit, kik halálos ellenségei, s ő követeli, hogy megengedtessék neki azokat, amint kimondatnak, rendre megcáfolni. Ha őt erre nem hatalmazzák föl, nem fog felelni a hozzá intézett kérdésekre. Nedzsib pasa főügyész megfeledkezvén a köteles tiszteletről a törvényszék iránt, s nem törődve a helylyel, a hol volt, fölugrott üléséről, s durva hangon kiálta a két őrnek, kik tiszteletteljesen álltak Szulejmán pasa háta mögött: »Üssétek, ha nem felel!« Az illetlen beszéd fölháborította a közönséget, s leirhatlan zavar állott be. A bírák nagyobb része megérttette Nedzsib pasával, hogy túlment teljhatalma határán, hogy önérzetének kellene pirulni az ilyen modor miatt, s hogy neki semmi esetre sem áll jogában parancsokat osztogatni, míg a haditörvényszék együtt ül. Ez éles megjegyzéseket heves vita követte, mely alatt Szulejmán elájult, sőt a szomszéd szobába kellett vinni. Az ülést rögtön bezárták. Az esetet megsürgönyözték a császári palotába, s a szultán rögtön Ozmán pasa marsallt küldte a seraskieratusba. Ez az ülést ismét megnyitotta, s elfoglalta az elnöki széket. Nedzsib pasának éles szemrehányásokat tett — a közönség többet várt, — s megrótta Samid pasát az elnököt, hogy a botrányt nem előzte meg, vagy azt legalább csirájában nem fojtotta el. Az ülésben ezután kihallgattattak a többi tanuk. Másnap Samich pasa helyébe Nusred pasa neveztetett ki a haditörvényszék elnökévé. (Tépés adományokat)vettünk: Petrik Gézáné asszonytól 1 csomag; Pullman Izsák, a 435-ik számú targonczástól 1 csomag. (A csodadoktor) Turóczból írják nekünk: Turóczban nagy hírnek örvend jelenleg egy ujdonnatuj orvos, aki a megye területén fel s alá csaknem hosannák kíséretében jár, uras hintókban viszik ide-oda s úri kastélyokban is szívesen látott vendég. Az ő becses igazi neve nem igen ismeretes, ő maga azonban, hogy qualificáltságát némileg okadatolja, »Zelinkár« (füvész)-nek hivatja magát. Származására nézve tót, de nem is beszél más nyelven; iskolába szintén nem járt, mert olvasás és írásban is csak nagy ügygyel-bajra tud eligazodni. A társalgásban ügyetlen, szögletes. Életkorra vagy 40 éves, magas, vállas, urasan öltözött, imponáló tekintetű, s elég alkalmas arra hogy parancsoló szavával a könnyen hivők felett fölényt gyakorolhasson, ami megint elég ahhoz, hogy nagy orvossá declarálja magát. Gyógyít pompásan, mert csak az emberre tekint, máris annak szeméből kiolvassa kórjeleit, persze olykor tévesen is, de soknál mégis eltalálja a bajt s azért »méltó a pártolásra.« Néha egy-egy kiváncsi kisértő koczkáztat hozzá egy-két kérdést az általa használt gyógyfüvek neveire nézve, mire ő rendesen kitérőleg tud válaszolni t. i. hogy majd »nappal« — majd »este«, nem szabad az illető növényt megnevezni, nehogy — úgymond — e növény elveszítse gyógyhatását. »Némely gyógyszereit — mondja — Brünnből hozatja s pedig drága pénzen.« A többi között egyik gyógyszere a következő: Elmegy Stubnya fürdőbe s ott az úgynevezett »czigány fürdőben«, a hol a köznép köpölyöztetik s fürdik, az ásványvíznek habos-mocskos felszínét egy zsindely segitségével gyűjtögeti s abból pompás kenőcsöt készít, mert — úgy mond — a gyógyvíznek összes hatékony ereje a nevezett mocsokban concentrálódik. Gyógyszerei igen drágák, 10 —15 forint néhány csepp, s a betegek szívesen fizetik a drága egészség jóreményében. Vállalkozik 10—15 éves süketnémák és vakok, de sőt minden néven nevezendő acut vagy chronicus bajokban sintődők gyógyítására . .. stb. stb. . . Személyisége a nevezett orvosnak bizonyára nem érdemli meg, hogy szavakat pazaroljunk s hosszasabban foglalkozzunk vele; nem is találnám méltónak, hogy valamely tekintélyesebb újság parányi tért is szakítson hasábjain nevének említésére vagy ámításainak ecsetelésére; — de megérdemli azon körülmény illetőleg a nevezett ámitónak azon ügyessége, hogy miután még idáig semmi nevezetesebb eredményt nem tudott gyógyításaival felmutatni, daczára annak mégis több turóczi aristokrata bona fide igénybe veszi az ő tudományát, valamint azon körülmény is, hogy ő 10—12 hétig tudja magát a politikai hatósági közegek tudtával, de sőt azok pártfogása mellett a megye területén egészen nyilvánosan fentartani. Ez már valóban csodálatos, s ennek fölemlítése megérdemli, hogy tekintélyes újságokban is helyet foglaljon. (A nemzetközi börtön-congresssus Stockholmban.) A nemzetközi börtön-congressus, mely Stockholmban gyülekezett össze (távirataink annak idején jelentették a congressus megalakulását), befejezte működését. A congressus 296 tagból állott, — 60 közülök hivatalos, (45 öt a souverain hatalmak,15-öt a nem souverain hatalmak küldtek) a többi nagyobbára szaktudós a világ minden pontjáról. Az európai börtönök három negyedrésze a congressus tagjainak felügyelete alatt áll, — ez az, ami nagy reménynyel kecsegtet a börtönreform jövőjére nézve. Nem volt még egyetemes egyházi zsinat, mely távolibb pontokról gyűjtött volna össze képviselőket, mint a stockholmi börtönügyi congressus. Éjszakról Island és Új-Skótia, délről a Jóreményfoka, keletről Japán és Új-Leeland, nyugatról a Sandvieh-szigetek küldték el képviselőiket Stockholmba. A congressus roppant munkát végzett. Az elintézett ügyek czímeiből könyvet lehetne összeállítani. A munkálatok legnevezetesebb pontjai: a nemzetközi börtön-statisztika, a börtönhivatalnokok rendszeres kiképeztetése, javító és praeventív intézmények, nemzetközi rendőrség, külön ügynökségek a bűnbe való visszaesés meggátlására, fegyelmi büntetések, kiszabadult foglyok védelme stb. Svédország főszerepet játszott a congressuson. A svéd miniszterelnök volt a congressus elnöke. A stockholmi kormányzó a legnagyobb figyelemben részesítette a congressust s az upsalai kormányzó kirándulást rendezett Upsalába. A király Norvégiából visszatért Stockholmba, egyenesen a congressus tiszteletére és részt vett a congressus egy ülésén. Ékes beszédet tartott és nagyszerű lakomát rendezett. A svéd és norvég udvarnál levő követek mind részt vettek a congressuson s Stockholmban a kitüntető ünnepélyek egymást érték. (A szegzárdi Ferencz-kórházról megjelent a múlt évi kimutatás, melyből látjuk, hogy e kórházban 1390 beteg ápoltatott. A kórház kitűnő főorvosa, dr. Gálási Lajos a jelentésben érdekes czikket írt a lelenczügyről. A czikk ismerteti a lelenczügyre vonatkozólag a Franczia- és Poroszországban fennálló törvényes s társadalmi intézkedéseket, de írója — mit sajnálni lehet — nem mondja el, hogy ez ügyet miként kellene nálunk rendezni. (Esküdtszéki tárgyalás.) Oct. 3-án délelőtt 9 órakor a budapesti sajtóbíróság előtt esküdtszéki tárgyalás lesz. Vádlott Csitáry Kálmán a Sz.Fehérvár szerkesztője; a vádat a királyi ügyész emelte. (Halálozás) Weöreös Imre köz-és váltó ügyvéd, volt táblabiró, a volt bírói államvizsgáló bizottság tagja, Győrött, sept.9-én, élte 62. évében meghalt, béke poraira. (Fegyelmi ügyek.) Guttmann Imre ipolysági kir. törvényszéki írnok fegyelmi ügyét a budapesti kir. ítélő tábla fegyelmi tanácsa most vette felülvizsgálat alá. Elsőbiróságilag vádlott kötelességmulasztás iránt emelt vád alól fölmentetett. Közvádló az I. fokú büntetést, a rosszulást indítványozta. Védő Weinek Benedek indítványára a fegyelmi tanács az első biróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Báthory István czeglédi járásbíró azzal vádoltatott, hogy Majthényi Nándor és Mészáros Máténak Losonczy Gyula ellen indított ügyükben késedelmes eljárást, illetőleg vétkes mulasztást követett el. A királyi ügyész indítványozza az I. fokú büntetés alkalmazásával a rosszalást kimondatni. A kir. tábla fegyelmi tanácsa, vádlottat az ellene emelt fegyelmi vétség terhe alól felmentette és panaszlókat egyetemlegesen 19 frt 90 kr. költségek megtérítésében marasztalta. — Buzáth Simon volt makói, jelenleg szegedi kir. aljárásbiró azzal vádoltatik, hogy B. Szűcs István, makói lakosnak — Para János és neje elleni visszahelyezési ügyében, 1875. május 31-én végrehajtás foganatosítására kiküldetvén, a teljesített eljárásról jelentését nem a helyszínen, hanem a hivatalos helyiségben készítvén utólag,s mint később kiderült, vádlott aljárásbiró ezen jelentését be nem adván, az a többi iratokkal együtt eltévedett. A bpesti kir. ítélő tábla fegyelmi tanácsa mint első fokú bíróság vádlottat az 1871. XII. t. sz. 20. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek találta és rosszalásra ítélte. (A törvényszék köréből.) Teitlbaum Sándor debreczeni születésű 18 éves fiatalember ült ma a vádlottak padján. A tényállás a következő: Vádlott dr. Morgenstern Sándor ügyvéd irodájában mint írnok alkalmazva lévén — 1878. julius 1-én midőn az irodában magányosan maradt, a szomszéd szobában elhelyezett ruhaszekrényből ruhanemüeket és könyveket lopott, ezeket részben eladta részint elzálogosította, továbbá f. évi augustus 3-án nevezett ügyvéd úrtól egy Frankfurtra szóló 250 frttal terhelt levelet a postán leendő feladás végett vett át, ő azonban a levelet felbontván, a 250 frtot kivette és azzal Budapestről megszökött Bécsbe, ott a pénzt elköltötte, és midőn már látta, hogy több, mint visszautazási költsége nincsen, visszajött és a rendőrségnél] önként jelentkezett. A kir. törvényszék fenyitő osztálya vádlottat a mai végtárgyaláson a lopás és sikkasztás bűntényében bűnösnek ismervén fel, egy és félévi börtönbüntetés elszenvedésére ítélte. (A harcztérről). Egy Molináry-baka aug. 22-ről a következőket írja a Kecskeméti Lapoknak: Sok baka, aki nem utálja a halottakat, szerencsés lehet; ezüst órákat, gombokat, pénzt szednek el a halott törököktől; de én utálom őket, a mint nyitott szemekkel hevernek és szájaikban a legyek hemzsegnek. 16 án a hol csata volt, a falut kiraboltuk; volt ott enni való elég, hordó túró, kanta vaj, méz stb. Nemcsak a tatár, hanem a molinári baka is tud pusztítani ; a betapasztott túrós hordókat beverték, a túró kiömlött a földre s akkor a bakák egymást lökdösték a túróba. A házakban, a mit találtak összezúzták, az ablakokat bakkancscsal rugdosták be, a méhkasokat felforgatták, a mézet sajtárral hordták, úgyszintén a lisztet és vajat; minden két baka egy hornyát vezetett ; selyemruhákat, finom fehér ingeket és szoknyákat kaperának szaggatták el; a nagybecsü, ezüsttel kivert fegyvereket a földhöz vagdosták, úgy hordott ki a baka a faluból mindent, mint a hangya; azután főzéshez fogtak, és kenyér hiányában a lisztet összegyúrták vajjal és mézzel s úgy sütötték meg. Hol a baka táboroz, ott nem marad krumpli, kukoricza; a legszebb kukoriczát kitépi sátornak, a malmokból a molnárt elzavarja, a búzát maga megőrli, nagyjából megszitálja, meggyurja valahogy s parázsba megsüti. Hol a malomban nincs őrleni való, ott megereszti a malmot üresen s az úgy forog; a faházakat szétrombolni egy perez müve stb. (Ma délelőtt két derék termetű huszárt szállítottak el hajón. De nem ám a harcztérre, hanem a komáromi fegyintézetbe, hogy ott büntetésüket leüljék. Három-három évre vannak elitélve és Miskolczról szállították ide. Meglopták pajtásaikat, és ez a katonaságnál legszigorúbban büntettetik. (Gerőfy Andor) a jövő télen Kassán működő szintársulata f. évi sept. 28-án kezdi meg előadásait Dobsa L. »Negyedik László« czimű drámájával. A társulat elsőbbrendű tagai: id. Bokor József, Takács Ádám, id. Bokorné, Berényi Gy., ifj. Bokor, ifj. Bokorné, Makai, Makainé, akik Egerben a felhőszakadás által szerencsétlenül jártak) továbbá: Gerőfyné Ilka, Lipthai Laura, Alszegi Etel, Tatai E., Bertóthy A., Komincsné Anna, Hahnelné, Kövesi Sarolta, Szabó Kriszt., Bácsné, Lenkeyné, Bagyola Emma magántánczosné, úgyszintén Liczenmayer nővérek és Neumann A. a népszínháztól, özv. Szilágyiné pénztárnoknő, Wappenstein Róza ellenőr.— Balogh Árpád (tenor), Gerőfy Andor, Bács Károly, Fehérváry Ottó, Szombathy V, Lenkey Gy., Dobocsányi Gy., Mészáros L., Kovács E., Hahner K., Vigh K. karnagy, Nagy D. ruhatárnok. Ezeken kívül 12 kardalnoknő, 12 kardalnok és 24 zenész. Gerőfy igazgató sept. 12-én az egri és miskolczi vizkárosultak javára előadást rendez Nagy Károlyban, hol jelenleg társulatával szép anyagi és szellemi siker mellett működik. Gyűjtéseink: A vizkárosultak javára : Han va y Capdebo Constantin 15 frt, Jakabffy Ágnes 15 frt Miskolcznak és Egernek ; Remetei Sebestiáni Pál 10 frt, Kunz és Mösmer 4 frt Miskolcznak és Egernek. Összesen 739 frt 20 kr. A mozgósítottak családjai javára: Hanvay Capdebo Constantia s Jakabffy Ágnes 15 frt. Összesen befolyt: 351 frt 71 kr s 1 db arany. A sebesültek javára Hanvay Capdebo Constantia s Jakabffy Ágnes 15 frt, összesen 80 frt 80 fr. Átadatott sept. 10. Deák Ferencz szobrára 44 frt, sebesülteknek 8 frt s a begyült lépésadományok, Miskoczra küldetett 89 frt. — Ebben benn foglaltatik 6 ezüst frt is, melyért azonban nem kaptunk ágrót. Helyi hírek. (A fővárosi tanács) mai ülésében engedélyezte a Melling-féle bűvészeti színházat azon föltételekkel, amelyekkel a középítési 7-es bizottság fölállíthatónak tartotta, t. i. 4 hó tartamra, ha a szomszédok is beleegyezéseket nyilvánítják. A közmunkatanácshoz ez ügyben átirat küldetett. Az üllői út melletti katonai gyakorló tér iránt fennálló szerződés a katonai parancsnoksággal 1. évi october 1-jétől 5 évre meghosszabbítandónak javasoltatok. A tanács jóváhagyta ma, hogy a városi hivatalos helyiségek, s iskolák számára a jövő télre a kőszenet a salgótarjáni kőszénbánya és vasfinomító-társulat szállítsa, a pirszént pedig a légszesztársulat. Az első magyar kecskefejészeti és savókészítési vállalat folyamodott, hogy a régi váczi temető adassék neki bérbe legelőül. A tanács e kívánalmat és ajánlatot visszautassá, mert a kecskék a gyönge ültetvényeket mind lekoppasztanák. A váczi úti vámház kijavítása 500 forint költséggel elrendeltetett. A pénzügyigazgatóság megkereste a fővárost, hogy az idénre is fenn óhajtja-e tartani a bortermésnek feltételes adómentes behozatalát az eddigi gyakorlat szerint. A tanács erre igenlőleg felelvén, utasította a kér elöljáróságokat, hogy a szüret határnapjainak megállapításáról nyilatkozzanak, s egyszersmind figyelmeztessék a szőlősgazdákat, hogy csak annak lesz szabad mustját a vámon díjmentesen behozni, aki mind borfogyasztási adóját, mind a hegy vám illetéket lefizette. A szeretetházegylet, mely egy városi épületben olcsó bérért helyiséget vett ki, az épület tetejének javításáért fordult a fővároshoz, de miután ily javítás az egylet (mint bérlő) kötelessége, a tanács jótékony hajlamai daczára se hallgathatott e kérelemre. Békey tanácsnok tanügyi előterjesztései közül különös figyelmet érdemel a kötő-utczai elemi iskolai igazgatóság kérelme, hogy a kötő-utczában az iskola mellett levő bordélyház előtt és az egész utczában esténkint előforduló erkölcstelen csábitgatásoknak rendőri utón vége vettessék, mert az ott mindennap történő dolgok az esti ismétlő iskolába járó tanonczok erkölcsét megmételyezik. A rendőrség már több ízben volt a tanács által hasonló botrányok megszüntetése végett fölhíva, mégis mind eredménytelen maradt, mert a főkapitányi hivatal megtörtént dolgok, tények fölhozását óhajtotta volna — tán gyerekek megnevezését, akik megmételyeződtek. A tanács ismét megkereste most a rendőrséget, hogy az igazgató kérelme értelmében a kötő-utczai jeleneteknek véget vessen, de bizonyos, hogy e megkeresés is hiában való lesz. (A bpesti gymnasiumok) tudvalevőleg annyira túl vannak tömve növendékekkel, hogy már