Pesti Napló, 1879. január (30. évfolyam, 2-27. szám)
1879-01-22 / 19. szám
19. szám. Szerkesztés irodai Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal, Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Budapest, 1879. szerda, január 22. ESTI KIADÁSi 30. évi folyam. Előfizetési feltételeit s Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 1 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kisfiak postai kilönkfildéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forintos előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármly napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Hirdetéseit szintúgy mint előfizetések a Pesti Napló kiadói hivatalába Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. London, jan. 21. A hesseni nagy herczeg ma a walesi herczeggel Osborneba érkezett. Kalkutta, jan. 21. (Hivatalos.) Tank közelében összegyűlt háromezer vasiasi szétszóratott, miután több falu ellen sikertelen támadási kísérleteket intéztek. Pétervár, jan. 21. Az Agence Russe jelenti : A török követséghez érkezett jelentések szerint a végleges békeszerződés aláírásának ma kellett megtörténnie. Róma, január 21. A kamara bizottságának jelentése, az Ausztria-Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés helybenhagyását indítványozza, miután annak előnyei jelentékenyen felülmúlják a hátrányosabb tételeket. A czukor- és szeszkérdést illetőleg a jelentés azt ajánlja, hogy a vita elhalasztassék addigra, mikor a pénzügyminiszter e két adótárgyat illető törvényjavaslatát benyújtja. A szerződést alkalmasint holnapután kezdik tárgyalni. Pária, jan. 22. A Journal Officiel rendeletet tesz közé, mely szerint De Normandie szenátor a franczia bank kormányzójává neveztetik ki. Washington, jan. 21. A kincstári államtitkár a kölcsön-szindikátussal egyezményre lépett, mely szerint a 4°0-ás kölcsönből Európában havonkint legalább öt milliót bocsát ki ugyanoly feltételek alatt, mint az Egyesült Államokban. Az egyezmény 1879. július 1-ig érvényes; a jövedelem a 6%-os kötvények visszavásárlására van szánva. Az intézkedés czélja az, hogy a 6°/0 kötvények kicserélése 4°/0-osokra Európában eszközöltessék. A szindikátus tíz milliót ír alá. A kincstár húsz milliónyi kötvényt vásárolt össze, melyek ápr. 21-én megszűnnek kamatozni. BOCS, jan. 22. (A b. t. képv. házából.) Fürth az olasz kereskedelmi szerződésről referál és elfogadásra ajánlja. Kopp sajnálja, hogy oly fontos ügy tárgyalására csak ily rövid idő jut és hogy a kormány nem mutatta be az olasz autonóm tarifát, holott az új szerződés kedvező vagy nem kedvező voltát csak úgy konstatálhatjuk, ha tételeit összehasonlítjuk az autonóm olasz tarifa tételeivel. Budapest, január 22. (Unger beszédéről) és az abban foglalt elméletről a Magyarország a következőket mondja : A törvény megnehezíti azt, hogy külpolitikát a nemzet akarata ellenére folytassanak. S ezért kell e törvényt elvitatni, vagy teljesen mellőzni. Azzal persze a fó urak nem törődnek, hogy ez a rendszer odavezet, hogy a folytonos »bevégzett tények« alakjában lassankint olyan útra tereltetik a külpolitika, melyen megfordulni csak nagy károkkal, vagy az államnak nagy sérelmével lehetséges. Az osztrák miniszter beszéde még egy fontos állítást tartalmaz. Azt, hogy idegen tartományokban a kormányzat átvétele a korona jogai közé tartozik, melyet az szabadon gyakorol és gyakorolhat oly hatóságok által, melyek belföldi hatóságok. Nem hiszszük, hogy volna Magyarországon bibliczista, aki ezt Magyarországon, közjogunk szerint megengedné. Alkotmányunk értelmében úgy a magyar államnak, mint a monarchiának főhatóságai törvények által körülírt hatáskörrel bírnak. A magyar miniszter nem működhetik más hatáskörben, mint amit neki a magyar törvény kijelöl, és a monarchia közös miniszterei nem kormányozhatnak más ügyekre nézve, mint amelyeket törvényeink közöseknek ismertek el, s melyeknek igazgatását a törvények bízták reájuk. (Az osztrák pártok köréből.) A két haladó klub Bécsben tegnap előbb külön, később együttesen tanácskozott a teendőkről. A régi haladó klub azon határozatot hozta, hogy a napirendre térésre szavaz , ezután csekély többséggel azon határozat fogadtatott el, hogy a klub tagjai tetszésük szerint szavazhatnak Herbst kisebbségi indítványára. Az új haladó klub tagjaira bízta, hogy elsősorban a napirendre térés iránti indítványra szavazzanak, de kötelezőleg mondotta ki, hogy másodsorban a kisebbségi indítványra és végül a szerződés ellen szó A Pesti Napló tárczája. Az unok Franczia regény. Irta: Juliette Lamber. VII. (Folyt.) Helén mosolygott és megtiltotta Romainnek, hogy ne, legyen féltékeny fia kedveseire. Nagylelkű nyilatkozataival és azon kijelentésével, hogy gyermeki szeretettel viseltetik ipja iránt, lecsillapította ennek haragját. — Sajátságos foglalkozás egy nászéjre, mondá, midőn megvigasztalt ipja eltávozott és levetvén magáról a kétely és az önzetlenség kettős álarczát, zokogva fakadt. Majd meg keserűen nevetni kezdett maga, és becsületes, mulatságos missziója felett. — Elfogadtam e nemes barátságot, folytatá. Méltónak látszottam rá, megérdemeltem bizalmát és ime most megkapom az erénydijat. Minden vágyam teljesült, Guy felesége vagyok! De utálom magamat és mikor majd még jobban ismerem magam, meg fogom vetni önmagamat. — Helén, mondá a dajka rémülten, ön nem szeretheti Guyt, miután igy megbántotta önt. Az ön méltósága megköveteli, hogy ne legyen neki egyebe, mind társnője. — Lásd, én is csak mint pajtást szeretem, de jogom van önmagamat gyűlölni. Magamra haragszom, amiért ilyen vagyok. Ha szép volnék, belém szeretett volna, azt most már biztosan tudom, e két hónap alatt elég boszantó tapasztalatot szereztem. Rutának lenni! Oh te szerencsétlen, téged soha sem fognak sóvár szemmel nézni! Egy nő, kinek szíve tele van gyöngéd érzelmekkel, és képzelnie költészettel, kevesebbet ér, mint egy gyümölcs, egy virág, egy állat ; nem óhajtja, nem élvezi, nem nyeli el senki. Gyűlölt végzetem arra szánt, hogy hazudjam, mosolyogjak, mikor bántanak, kijelentsem, hogy csak akkor vagyok boldog, mikor gyötörnek, hogy csak a lehetetlent akarjam? Hát rútságom az én hibám, hogy ennyire bűnhődöm ? Én rémülve gondolok a jövőre.Félek meghallgatni azt, mi keblemben zug, ajkamat égeti és amit ezennel neked elmondok. Én szenvedélyesen szeretem Romain Guyt, akinek felesége vagyok és aki nem fogadna el kedvesének. — Ön már régóta szereti, felelt az öreg Jozefin komolyan. Ön mindig szerette és örökké fogja szeretni. Most, hogy e rettenetes házasság által hozzá van bilincselve, most nem kerülheti őt, és mikor ő haza fog jönni, az ön gyötrelmei csak súlyosbodni fognak. — Üres agyvelőmbe be van irva a kegyetlen, a könyörületlen »soha!« Oda volt az irva gyermekéveimtől fogva egész a mai napig és mindig csak ezt a »soha« szót fogom látni magam körül, örökké uj meg uj betűkkel felírva! — Soha! ismétlé Jozefin és mellét verte, mintha vigasztaló szavakat akarna onnét kifacsarni. Helén az ágyra ült; hálóöltözetében még soványabbnak és még csontosabbnak látszott; komor bánattal nézte a tükörben kellemetlen arczát. — Nem, nem, kiáltott fel a szerencsétlen rút nő, a szép nők nem örülnek annyira szépségüknek, mint amennyire én örülnék, ha szép volnék. Bizonyára akad köztük nem egy, aki e megbecsülhetlen szerencsét szívesen odaadná vagyonomért. Aha szerencsések, az irigyelni valók! Óh természetmondó kétségbeesetten, dicsérnek-e ők annyira, mint ahogy én dicsérnélek, értik-e, kifejezik-e a hálát? Mondanak-e áhitatos köszönetet isteni adományaidért ? Azt hiszem, egy szép nőnek fogalma sincs a szépség kimondhatatlan előnyeiről! Látod Jozefin — folytató mind nagyobb hévvel — el tudod-e képzelni, mit tesz az egyforma prestige-el lépni fel a tanult és a műveletlen ember, a köznapi kereskedő és a kényes érzékű művész előtt? Tudod-e mi az én meg nem valósítható vágyam és amit a marquisnő élvez ? Olyan nő szeretnék lenni, aki önmagát csodálhatja, szeretheti, akiről írnak, olvasnak, akit márványba vésnek, aki ragyogó remekmű, aki vakítja, meglepi, indulatba ejti a férfiakat, aki egy mosolyával kieszközöl mindent, amit óhajt, lehetségest, lehetetlent, igazságost, igazságtalant, egy tekintetével elárulja kívánságát és szerelmet kelt Guyben. Helén csakhamar elbocsátotta dajkáját, noha ez nagyon szeretett volna nála maradni, mert nem merte kedves leányát ily ideges állapotban magára hagyni. A nagy bánatot szeretnék olykor ki is zárni valaki előtt, magunkba is zárni. A fiatal nő megsokalta sóhajtozásait, kedélyének csendet akart parancsolni ; úgy gondolta, hogy a néma fájdalom nyomasztó terhét jobban fogja elviselni, mint hogyha méltatlan szavakban keres könnyebbülést. De alig hogy egyedül volt, feltűnt előtte az öngyilkosság kísértete, mely végre akarta hajtani a sors ítéletét. Helén úgy találta, hogy ő a rútság bűnét követte el, oly körben ahol a szépség erkölcsi törvény, neki tehát meg kellene halnia . . . Három, négy öngyilkossági terv merült fel lelkében; egész hidegen hányta-vetette meg ezeket. Eltökélte magát arra, hogy véget vet életének, és most mintegy leltárt készített arról, amit feláldozni készül. De egy valami tiltakozott, kezdett ellentállni és követelte az életet. Ez a valami hideg, volt, mint egy számítás, szabatos mint egy jól átgondolt érv, számokban fejeződött ki és egy óriási érték arányait ölte, melyet nem szabad megsemmisíteni. Helén látta, amint büszke domináló, korlátlan uralomra kész értelmisége kiválik az érzelmek rombadőlt világából. És elméje két fogalmat kezdett felkarolni: az egyik az, hogy jobb lesz társnőin túltenni, mint őket irigyelni, a másik pedig az, hogy ha nem szépülhet, de nagygyá igenis válhatik. Aki visszafojtja szenvedélyét, eltűri a szűziességet, elnémítja a szív ömlengéseit, ellenállhatatlan erővel tesz szert jellemre. Helén, ki eddig csak azon paradox titkot fedezte fel, hogy a rut ne igyekezzék a világ előtt feltűnni, most úgy találta, hogy a gőg és a büszkeség, melyet nemes értelmiség hordoz, megérdemli, hogy a világ előtt mutogassuk. Hymen fáklyájának lángjai, melyek itt a nászszobában egy perezre megégették a fiatal menyecske szemeit, egyszerre elaludtak és átengedték a tért a dicsőség szép tüzeinek. A művész leányának az a gondolata támadt, hogy ő is művésznő lesz; reményt merített a művészetben már is tanúsított hivatottságából. A jövő hátterében határozatlan árnyvonalakban merültek fel vonzó képek. Füleiben zűrzavaros hangok zendültek meg, melyekben már harmónia kezd nyilvánulni. Helén elhatározta, hogy vagy festőnő , vagy híres zeneműltónő lesz. Madame Romain Guyben meg van az eredetiség, a tudomány, a művészeti nevelés, a tehetség, melyet a munka fejleszt és az önszeretet lelkesít. Azt hitte, hogy mindehhez elég az akarat. Helén teljesen a munkának szentelte magát, rögtönzött zenedarabokat, megpróbálkozott a rajzzal, nem csak a reggeli órákban, melyek már nagyon rövidek voltak, hanem az esti órákban is, mikor Martial és Romain magára hagyták. Lángoló lelkesedés szállotta meg és lázba ejtette. Félelem és öröm, tépelődő kétely és öntudatos diadalérzet lepték el az ihlet óráiban, a szellemi munka kellemes fáradalmai mellett elfeledte a személyes küzdelem keserűségét. Azelőtt alázatosságból választotta a magányt, most meg szerette azt, mert vigaszt, büszke öntudatot keresett a magányban. Három hét telt el legérdekesebb kísérletekkel. Helén leírta mindazon dallamokat, melyek szelleméből ajkaira és ujjai alá perdültek. A torzképekhez, volt szokva, melyek a röpke benyomás szüleményei ’ türelmetlen kézzel vetett a vászonra vagy húsz kompozícziót, de nem vett magának időt, hogy csak egyet is befejezzen. De fájdalom, a művészetben hamar kimerül az ihlet, ha csak is a lelkesedés táplálja. A zenében Helén a tökélyt kereste, még mielőtt az alapgondolattal tisztába jött volna és így később csak zűrzavaros emléke maradt fenn. A rajzban egész futólagosan adott alakot az első gondolatnak, meghagyta vázlatnak, anélkül, hogy elég kitartása lett volna azt tökéletesíteni. A fiatal nő aggódni kezdett; egy szép estén belátta, hogy tévúton és irány nélkül bolyong a kezdet nehézségei közt, melyeket csak egy nagy művész segélyével küzdhet le. Azt hitte, hogy csak módszert kell választania, és ha egyszer rászánta magát, a műkedvelő egy reggelen arra ébred, hogy művész. Elhatározta, hogy tanácsot kér Romainától és bemutatja neki kísérleteit De azt a hibát követte el, hogy bizalmasan elmondta indokait is, azt hogy csak azért adja magát a művészetre, mert meg akar menekülni a barátságtól , hogy kész volna a magányba vonulni, ahol több eredménynyel, több sikerrel dolgozhatnék. Da Romainnek esze ágába se volt neki azt javasolni, hogy magányba vonuljon; attól tartott, hogy a magány még inkább aláásná menyének úgy is gyenge egészségét. Lebeszélte, elcsüggesztette és Helén lemondott szép terveiről, az álmodott dicsőségről, a magányról és utolsó illúziójáról. (Folyt, köv.) vazzanak. A két klub közös tanácskozásában, melyben az úgynevezett »vadak« is részt vettek, az együttes határozati javaslat volna megállapítandó, minthogy azonban a módosított Scharschmidt-féle indítvány nem terjesztetett elő, a tanácskozás holnapra halasztatott. A plénumban történő szavazás alkalmával az ellenzék névszerinti szavazást fog kívánni. (A sziszek novii vasútvonal ügyében a horvát tartománygyűlés közvetlenül elnapolása előtt egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el : A kormány felszólíttatik, hogy a közös országgyűlésen a horvát képviselőkkel egyetemben a közös kormánynál oda hasson, hogy az a sziszeknovű vasútvonal ügyében az országgyűlés elé mihamarább törvényjavaslatot terjeszszen. (A Dobrudsában, mely most teljesen a romániai kormányzat alatt áll, tetemes uratlan föld s egyéb jószág van, melynek gazdája nincs. Azon menekültek közül, kik, midőn az oroszok bevonultak a Dobrudsába, onnan eltávoztak, újabban számosan visszatértek, de még nagyon sokan vannak távol. A romániai kormány ennélfogva közhírré tette, hogy mindazoknak, kik lakhelyüket és birtokukat a háború alatt elhagyták, ezek visszaadatnak, ha bebizonyítják, hogy azokhoz igénynyel bírnak; egyúttal elrendelte, hogy az uratlan vagyon a községek által addig kezeltessék, míg annak tulajdonosai jelentkeznek, a mire határidőül a jövő év kezdete van kitűzve. A kormány egyúttal kölcsönt ad azoknak, kik a Dobrudjában a háború alatt oly károkat szenvedtek, hogy megélhetésök van koczkára téve; e czélra azonban csak 10.000 frank utalványoztatott, ami alig felel meg a szükségletnek. Konstantinápoly, jan. 16. (Orosz-török tárgyalások. A szultán és Ausztria-Magyarország. A görög kérdés. Kelet-Rumélia. Görögök és bolgárok. A pénzügyi helyzet Klapka tábornok.) Az orosz-török tárgyalások Oroszország egyik követelésén csaknem meghiúsultak. Lobanoff herczeg már a tárgyalások kezdetén egy fontos záradékot helyezett kilátásba, melyet csak az utolsó ülések egyikén formulázott határozottan Onou követségi tanácsos. Ez a záradék hír szerint így szól: »A két szerződő fél kölcsönösen biztosítja egymásnak a berlini szerződés pontos végrehajtását összes határozataiban.« Ez a meglehetősen inoffenzíve formulázott feltétel Törökországra nézve először is hálót rejt magában s egyúttal fenyegetést is, mit a török államférfiak azonnal fölfogtak. Azt mondák maguknak, hogy Törökország az adott viszonyok közt tehetetlen az orosz Herkulessel szemben. Ha a porta a berlini szerződést végre nem hajtj , Herkules jól elverheti rajta a port, míg ha Herkules nem hajtja végre ugyan a szerződést és nem váltja be kötelezettségeit, a törökök nem tehetnek mást, mint leföljebb panaszkodhatnak. Teljesen igaz is, hogy a záradékkal Oroszországnak igen veszedelmes beavatkozási jog engedtetnék, melyet az egyre gyakorolna s melylyel vissza is élhetne. Az ottomán meghatalmazottak határozott ellenállása folytán Onou úr a tegnapi ülésben e záradékot nem vonta ugyan vissza, de lényegesen módosította. De hogy nem sokára mégis csak létre jött a megegyezés, kitűnik abból, hogy Selami pasatbnok parancsot kapott, álljon készen 11 zászlóaljával, hogy Drinápoly megszállására indulhassan Az utóbbi napokban a szultán ismételve kifejezésre juttatta abbeli élénk óhaját, hogy Ausztria-Magyarországgal barátságos és szívélyes viszonyok létesüljenek. Ezek létesítése természetesen nem a törökökön múlik. Eléggé kedvezőtlen a görög kérdés mostani állapota is. Minthogy Vahan effendi (örmény) ottomán biztos beadta lemondását, s a porta nem nevezett ki helyére mást, most csak két muzulmán képviseli Törökországot a tárgyalásokban. Európa beavatkozása lesz szükséges, hogy e kérdést békés úton megoldják. Hasonlóképen általános a nézet, hogy a berlini szerződés aláíró hatalmai kénytelenek lesznek a Kelet-Ruméliára vonatkozó szerződési pont gyökeres módosítása iránt megegyezni. Az összes biztosoknak az a nézetük, hogy sem eszélyes, sem humánus dolog nem lenne meghagyni a szultánnak a helyőrségi jogot a Balkánban.(1) E szellemben javaslatokat készítenek elő s eszközöket igyekeznek találni, hogy meggyőzzék, vagy kényszerítsék a törököket joguk gyakorlását elnapolni. A biztosok egyike Törökországot egyenesen arra akarja kötelezni, hogy erődöket és laktanyákat építsen az okkupálandó pontokon, mielőtt azokat megszállja. Az illető azt hiszi, hogy a porta sokkal szegényebb, semhogy az építéseket eszközölhetné s igy a Balkán megszállása abban fog maradni. Az oroszok tudvalevőleg Rusztem basának Kelet-Ruméliába főkormányzóvá való kinevezése ellen azt hozzák föl, hogy katholikus. A porta erre azt felelte, hogy épen mint katholikus pártatlanabb lesz , fentartja az egyensúlyt görögök és bolgárok közt. Az európai biztosok is egyetértenek benne, hogy Kelet-Ruméliában csak európai kormányzó tarthatja magát. A görögök és bolgárok közt uralkodó ellenszenv a görög újév napján Drinápolyban újra sajnos kihágásokra adott alkalmat. A bolgárok erőszakosan megszállottak egy templomot, melyet a görögök a magok tulajdonának mondottak s istentisztelet után véres verekedés támadt a templom előtt a két nemzetiség közt. A várnai püspök a patriarchához s a portához fordult, ez utóbbit felkérve, tiltakozzék az orosz hatóságoknál a tulajdonjog megsértése ellen. A Thráczia és Drinápoly újra megszállásából Törökországra háramló katonai költségek a török budgetet teljesen kimerítenék. A nagyvezér újabb tanácskozásra hívta össze Galata pénzembereit. A hír, hogy Khereddin pasa állása meg lenne ingatva, egyelőre még alaptalan; ellenkezőleg a szultán újabban megint jóakarata bizonyságaiban részesítette őt. Said sokkal jobban ismeri a jelen helyzet nehézségeit, semhogy sietne vele, hogy Khereddin örökébe lépjen. Különben is birtokában van a tényleges hatalomnak, anélkül, hogy annak bajait és nehézségeit viselnie kellene. Nartes örmény patriarcha a porta sürgős óhajára s Fournier tanácsára visszavonta lemondását A múlt kedden Fournier épen a patriarcha palotájában volt, midőn egy örmény küldöttség jelent meg. Azért jött, hogy panaszt emeljen a kihágások ellen, melyeket a kurdok Guörtun faluban Arméniában elkövettek. Mir Ali, a törökök által elfogott, de ismét szabadon bocsátott kurd főnök egy csapattal megrohanta a nevezett falut s hét embert megölt. Midőn a küldöttség tagjai a franczia nagykövet jelenlétéről értesültek, őt is felkérték ügyek támogatására. Fournier átvette a kérvényt s megigérte, hogy azt a nagyvezérhez juttatja. A kérvény másolatát Fournier Layard úrnak is átadta. A közmunkaminiszter Klapka tábornoknak az Euphrates-vasutra vonatkozó összes iratait visszaküldötte, úgy, hogy e terv meghiúsultnak tekinthető. A múlt szombaton Klapka kihallgatáson volt Said pasánál, kitől terveinek visszautasítása tulajdonkép kiindult. Országgyűlés. A pénzügyi bizottságból. — jan. 22. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartott ülésében a pénzügyminisztérium költségvetését vette tárgyalás alá. A tárgyalás megkezdése előtt Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter előadja, hogy ezen költségvetés már augusztus hóban készen volt, de akkor nem lehetett előterjeszteni, így az indokolás is csak az augusztust megelőző időszak tapasztalataira terjedhetett. A készen talált költségvetésen kineveztetése óta az idő rövidsége miatt sok változtatást már nem tehetett; ami változtatás történt, a mérleg rovására tétetett, a múlt évi eredmények alapján. Előadja továbbá, hogy a lebegő adósság és a rente ügy lebonyolításáról szóló részletes jelentést legközebb a házunk be fogja mutatni, midőn a legújabb kölcsönről szóló javaslatot beterjeszti, mi valószínűleg pénteken, vagy szombaton fog történni. Addig is főösszegekben bejelenti a végeredményt. A kormány felhatalmaztatok 260 millió rente kibocsátására; ebből 28 millió a II. kibocsátású kincstári utalványok beváltására fordítandó. A többi 232 millióból 1878 végéig eladatott 211 millió s így rendelkezésre áll még 21 millió. A függő adósság 4 millió és néhány százezer frt aranyban. A kincstutalványokból beváltatott 7 millió font sterlingnél több, marad még beváltatlan 182 ezer font, mely nem mutattatok be beváltás végett. Ebből azonban az államnak kára nincsen, mert a kamatozás megszüntettetett. A kamatozó pénztárjegyek állása 1878. végén 8.366.300 frt. Lukács Béla ezen általános adatokat nem tartja elégségesnek, s kifejezi azon óhajtását, hogy a fedezet tárgyalásánál a részletes adatok is a bizottság elé terjesztessenek. Hegedűs Sándor előadó ezután megkezdi a költségvetés előterjesztését, melynek úgy kiadási, mint bevételi tételeit az 1877. évi eredményeknek megfelelőknek találja. Előirányozva van: rendes kiadás ............................................. 39,499.557 frt (620.410 írttal több a múlt évinél). Rendes bevételek . . . 198,176.195 » 4,545.023 írttal több a múlt évinél. Nyugdijak........................ 2,096.443 » 38.829 írttal több a múlt évinél. Átmeneti kiadások. . 1,674.271 » 369.960 írttal több a múlt évinél. Beruházások. . . . . 2,367.165 » 289.353 írttal több a múlt évinél. Átmeneti bevételek : 2,929.615 . 124249 írttal kevesebb a múlt évinél. Ezután a részletes tárgyalás vette kezdetét. A képviselőhöz jan. 20-diki üléséből. A képviselőház jan. 20-diki ülésében az elnökség a következő iratokat jelentette be, melyek a szünidők alatt érkeztek : Nógrád, Bars, Trencsén, Szatmár, Heves, Ung, Temes, Szepes megyék, Arad és Szabadka sz. kir. városok, Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyének a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránti feliratát pártolván, annak behozatala iránt mielőbb törvényt alkottatni kérnek. Árva, Győr, Nógrád, Udvarhely, Heves megyék és Arad sz. kir. város közönségei, Pest-Pilis-Solt- Kiskun és Nyitra megyéknek feliratait pártolván, az illeték kiszabásának szabályozása s az adós illeték kiszabási hivataloknál rendszeres könyvvezetés megállapítása iránt mielőbb törvényt alkottatni kérnek. Udvarhely és Nógrád megyék s Kecskemét város közönségei az 1873. évi 9. t.-cz. 15. §-át oly módon módosíttatni kérik, hogy az illetékhátralékok után fizetendő kamat a 8°/0-ot felül ne haladhassa. Sz. kir. Sopron és Szatmárnémeti városok és Hevesmegye közönségei az 1875. évi 21. és 26. törv.czikkekkel behozott úgynevezett fényüzési adókat megszüntetni kérik. Csongrádmegye közönsége a fegyveradó megszüntetését kéri. Győr, Szatmár, Heves, Ung és Csongrádmegyék közönségei kérik, hogy a letakaritott, de még be nem hordott, vagy asztagokban és csűrökben levő terményeknek árvíz, illetőleg felhőszakadás általi megsemmisítése esetén is adóelengedésnek legyen helye. Heves megye és H. M.-Vásárhely város közönsége a terményekben köd által okozott károknak adóelengedés tárgyává emelését kéri. Udvarhelymegye Sopron megyének feliratát pártolván, a községi és közjegyzők magánügyködési körének törvény által leendő szabályozását kéri. Udvarhelymegye, Brassó megyének a brassóplojesti nemzetközi pályaudvarnak hazánk területére leendő áthelyezése, továbbá a brassó plojesti vasútvonal kiépítése s ennek megtörténtéig a temesvárorsovai vasútvonal megnyitásának elhalasztása iránti feliratát pártolja. Kecskemét város közönsége a katonabeszállásolási viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat némely hiányainak pótoltatását kéri. Nógrád megye közönsége a közkórházi követelések súlyos terhének enyhítésére szükséges intézkedéseket megtétetni kéri. Arad sz. k. város közönsége a legtöbb adót fizető bizottsági tagok megállapítását tárgyazó törvényt, a törvényhatósági joggal felruházott városokra nézve módosíttatni kéri. Udvarhely megye közösége Maros-Torda megyének a birtokrendezési eljárás és birtokelosztás körül eddig fennállott bélyeg, és kincstári illeték mentességének további fenntartása iránti feliratát pártolja. Nógrád megye az ország nemeseinek a vásári helypénz fizetése alóli mentessége megszüntetését, Losoncz város kérvényére elrendelő földmű-, ipar- és kereskedelmi miniszteri rendelet folytán ezen jogsérelem lehető orvoslását s a törvény további intézkedéséig mindazon egyéni jogoknak, melyek törvény által még megszüntetve nincsenek — fenntartását kéri. Budapest főváros a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter iparügyekben 3-ik fokozatban megillető hatáskörnek közigazgatási bizottságra történt átruházását hatályon kívül helyeztetni kéri. Halbod községe Pap Lajos képviselő által benyújtott kérvényében Nagy Küküllő megyéből Fogaras megyébe leendő átkebelezését kéri. Miskolcz sz. kir. városa képviselő testülete Horváth Lajos képviselő által benyújtott folyamodványában, a katonai beszállásolási törvényjavaslat mielőbbi napirendre tűzését s életbe léptetését kéri. Az aradi keresk. és iparkamara Gaál Jenő képviselő által benyújtott kérvénye némely osztr. kereskedelmi és iparkamara javaslatához képest netán beterjesztendő s Bosznia és Herczegovina számára bármily alakban közgazdasági beruházásokat javaslatba hozó előterjesztések mellőzése iránt. Az aradi keresk. és iparkamara Gaál Jenő képviselő által bemutatott kérvénye az iparoktatásnak nagyobb mérvű segélyezése iránt. A budapesti keresk. és iparkamara Ráth Károly képviselő által beadott kérvényében az iparos oktatás szervezése czéljából bizonyos megfelelő öszszeget az 1879. évi költségvetésbe felvétetni kér. A budapesti kereskedelmi és iparkamara Wahrmann Mór képviselő úr által beadott kérvényében a budapesti kereskedelmi akadémiának országos segélyt kér. A budapesti kávésipar képviselői Wahrmann Mór képviselő ur által beadott kérvényükben az 1875. évi XXVI. t. sz. teke-asztalok és játék-szobák megadóztatására vonatkozó határozmányainak módosítását kérik. Makó város közönsége Széll György képviselő ur által beadott kérvényében az 1875. évi XXXIX. t. sz. 13. §-ának hiteles magyarázását kéri. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Különfélék. — jan. 22. (Ő Felsége) a kútfalvi gör. kath. egyházközségnek templomépitésre 200 forintot adományozott. (Személyi dr.) Jekelfalusy Lajos miniszteri tanácsos a reggeli gyorsvonattal Bécsbe utazott. (Dr. Patrubány Gerő) fővárosi tiszti főorvost a párisi »Société de médécine publique et d’hygiéne professionelle« deczember 27-ki ülésén külföldi levelezőtaggá választotta. A társulat nem szorítkozik működésével Francziaországra, hanem figyelmét más országokra is kiterjesztvén, az itteni közegészségügyi mozgalmakról külföldi levelező tagjainak jelentései nyomán értesül . Budapest nálunk mindenesetre azon hatóság, hol az ország többi részeihez képest egészségügyi tekintetben legtöbb történik és a legváltozatosabb dolgok fordulnak elő. (Mun kácsi Mihályról) több lapban életrajzi adatok jelentek meg, melyek egy része, úgy látszik, nem felel meg a tényeknek. Than tanár a következő részleteket beszéli el, részben egyes téves állítások helyreigazítására a P. Lloydban. Munkácsi a hatvanas években jött Pestre és pedig nem Mohácsról, hanem Békés Csabáról és pedig nem gyalog vagy hajón, hanem vasúton. Csabán nagybátyjánál, Rock Istvánnál tartózkodott. Haan Antal festő ajánlatával jött onnan Pestre Ligetihez. Már Aradon tanult festeni Szamositól. Ligeti szívesen fogadta a kezdő festőt s midőn rajzait s egy be nem végzett genre-képét látta, rögtön felismerte benne a nagy tehetséget; azt ajánlotta neki, hogy a közelben vegyen szállást s megigérte neki, hogy szívesen szolgál neki tanácscsal és útmutatással. Nem múlt el nap, melyen Munkácsi nem mutatta volna meg műveit Ligetinek, ki őt szintén gyakran meglátogatta. A lakbért rendesen úgy egyenlítette ki, hogy gazdájának képet festett. Ekkor kezdette meg a mesélő honvédet, s a kép oly szépen sikerült, hogy azt a képzőművészeti társulat Than és Ligeti ajánlatára 400 írton megvette. Ezen időben itt több arczképet és genre-műveket festett s egy nagyobb történeti képet is megkezdett, azt azonban nem végezte be. Dr. Hirschlernek, ki szembajából kigyógyította.