Pesti Napló, 1879. február (30. évfolyam, 28-51. szám)
1879-02-01 / 28. szám
28. szám. Budapest, 1879. szombat» február 1. 30. évi folyam. Szerkesztési iroda* Baritók-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS: Előfizetési feltételek: Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 3 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forintos előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármái napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések aPesti Napló kiadóhivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. Pétervár, jan. 31. Az orosz hivatalos lap jan. 30-ai száma konstatálja, hogy Seletrenczében és környékén három új megbetegedés történt. A kormányzó elrendelte, hogy az illető hely szoros katonai kordonnal szigorúan elzárassék. Charkovból egy kozák ezredet küldtek oda Január 30-ai hírek szerint Moszkvában gyanús megbetegedési eset nem történt. Pária, február. 1. Számos hír kering a diplomácziai testületben készülő személyváltozásokról. Edinburg, jan. 31. A glasgowi bank igazgatóinak perében Potter igazgató, Stronach főtitkár az ellenök felhozott összes vádakban bűnösöknek nyilváníttattak. A többi igazgatók csak a banktársulat mérlegének meghamisításában nyilváníttattak bűnösöknek. Az ítéletet holnap hirdetik ki. London, febr. 1. Hartington tegnap installáltatott mint az edinburgi egyetem lordigazgatója. A Times-nek oly egyéniség, ki ismeri a kormány szándéklatait Konstantinápolyból a következőket távírja : A porta legközelebb közzéteszi a tervet a török államadósság kamatainak fizetésére és a rendezkedésre, mely szerint a vámok nemzetközi bizottság ellenőrzése alá helyeztetnek. A vámok 8 millió font st. bevételt fognának szolgáltatni, mely a papírpénz amortizácziójára, a csendőrség s a törvényszékek szervezésére fordittatik. Midhát pasa fermant nyer, mely őt felhatalmazza, hogy Syriában a csendőrséget külföldi tanítókkal és tisztekkel szervezze; hasonló intézkedések történnek Anatoliában. Bécs, febr. 1. Az 1860-diki sorsjegyek mai kisorsolása alkalmával a következő sorozatszámok huzattak ki: 204 385 534 1170 1257 1432 1550 557 (?) 1727 1897 1930 2081 2389 2821 3102 4144 4484 4799 4916 4940 5112 5240 5539 5610 5809 5822 5650 (?) 6328 6329 6438 65599(?) 6788 6919 7053 7104 7252 7292 7329 7636 7978 8484 8494 8774 8819 8916 9235 9257 9290 9846 9982 10098 10192 10444 10901 11030 11140 11165 11047 11726 11556 12592 12732 12810 13060 13069 13081 13159 13349 13767 13875 13981 14138 14212 14545 14347 14487 15001 15060 15399 15634 15790 16065 16063 16196 16663 17126 17322 17603 18581 18659 18762 18812 19005 19391 19527 19550. Budapest, február 1. (A kormánypárti többség) nagyon megfogyatkozott. A képviselőház mai ülésében kétszer volt szavazás, első ízben 13, másodízben 12 volt a kormánypárti többség. (Az országgyűlés elnapolása.) A Magyarország a következőt közli: A kormány, mint a legjobb forrásból értesülünk, a külügyminisztériummal egyetértőleg megállapodott abban, hogy a képviselőházat áprilió végén királyi leirattal hazaküldi s az összehívásra nézve nem intézkedik. A czél, mely ezen intézkedés mögé rejtőzik, világos. Májusban lejár a berlini szerződésben kijelölt határidő az orosz seregek ruméliai tartózkodására nézve s ugyanakkor az e kérdésből »támasztandó« komplikácziók szükségessé fogják tenni, hogy hadaink megkezdjék a novibazári expedícziót. A királyi leirattal hazaküldött országgyűlés 20 tag kívánatéra nem hívható össze s igy a kormány az év őszén, ismét újabb »bevégzett tényekkel« lepheti meg a parlamentet. elrendelt büntetések kegyelmi uton elengedhetők, föltéve, hogy az elitélt azért folyamodik. II. czikk. Ama pillanattól kedve, midőn az illetőnek a megkegyelmezés tudtára adatott, az elitélt ellen, a ki Francziaországba visszatért, a büntető eljárás 476 pontjában előirt minden további eljárás elesik. (Ez azt jelenti, hogy az elitélt nem kérhet perújítást.) III. czikk. Az 1871-ki lázadásban való részvételére akár a rendes perúton, akár in contumadam kimondott büntetések következményei kegyelmi úton elengedhetők. (E következmények közé tartoznak az állampolgári jogok elvesztése s a rendőri felügyet alá helyezés.) A radikálisok a kormány e javaslatával tudvalevőleg nincsenek megelégedve. Louis Blanc a képviselőházban, Victor Hugo a szenátusban külön javaslatot nyújtanak be, mely már 83 aláírással van ellátva. Escarguel külön javaslatot terjesztett elő, azon egyénekre nézve, kik 1870-ben Kelet-Pyréne megyében hadi törvényszékileg elítéltettek. Végül Marcon képv. következő indítványt terjesztett elő: 1. Amnesztiát kap mindenki, aki az utolsó 1870 ki amnesztia óta politikai bűntettekért vagy vétségekért, valamint sajtóvétségekért elítéltetett. 2. Az amnesztia hatásai kiterjednek azon közönséges bűntettekre és vétségekre is, melyek a tettesek szándéka és politikai czélja folytán nyilvánvaló összefüggésben állanak az 1871-ki márcziusi, áprilisi és májusi eseményekkel; ide tartoznak : a közhivatalok jogtalan birtokba vétele, törvénytelen elfogatások, harácsolások stb. 3. A kormány három hó alatt jelentést tesz e rendszabály végrehajtásáról a kamráknak s előterjeszti azon elítéltek név szerinti kimutatását, kiket ez amnesztiába be nem foglalni szükségesnek talált. 4. Hat képviselőből és hat szenátorból álló bizottság fogja megvizsgálni azon elítéltek panaszait, kik az amnesztiából való kizárás ellen felszólalnak. A kamra az összes ide vágó indítványokat sürgősöknek nyilvánította s a bizottsághoz utasította. (Az amnesztia kérdése a franczia kamrában.) Az amnesztia-törvényjavaslat, melyet a Dufaure-kormány a kamra jan. 28-ki ülésében előterjesztett, igy hangzik : I. czikk. Azon cselekedetekért, melyek az 1871-diki lázadásra vonatkoznak, in contumaciam A Pesti Napló tárczája. A rt női Franczia regény. Irta: Juliette Lumber. XII. (Folyt.) Egy merész terv, melynek kivitele a férfi elbizakodottságát megalázná, némely nőt veszélyesen felizgat. A vágy, bátraknak mutatkozni, mámorba ejti őket, és megesik, hogy az igazságszolgáltatást összetévesztik a visszatorló büntetéssel. Helén egész büszke volt tervére, melyet nemesnek merésznek gondolt, pedig abban nem nyilvánult egyéb érzés, mint a harag a múlt miatt. A következő választ adta Romain Guynek: »Szegény testvér, a találkára, melyre kértél, nem fogok elmenni. Nem vagyok én már olyan nő, akit csak úgy elhívnak Olaszországba; valamikor egy imádóm fog oda kisérni édes, költői köjútra. Akár megengeded, akár nem, én már nem vagyok amolyan utolsó menedék. Ha Párisba jösz, nem fogsz hozzám szólni. Te vagy az egyetlen hódoló, akinek megtiltom az udvarlást. Neked a szép nőkkel szemben olyan szokásaid vannak, hogy Romain Guynét még feleségi czíme sem óvná meg vállalkozásaidtól. Be fogod látni, hogy feleségednek nehezére esik téged kitiltani házából, ha, megfeledkezve házassági egyezségünkről, neki udvarolni bátorkodnál. Deczember 15-én bemutatom szép személyemet a világnak, még ünnepélyesebben, mint a hogy most négy hónapja szép palotámat bemutattam. Ha kedved van távozni veronai herczegnődtől, hogy őt csak festményben lásd viszont, ám jer, ünnepélyemre meg vagy hiva vendégnek, de csak úgy mint a többi, Helén.« Guy levelező barátja egy levélben, melyet közös barátaik mind aláírtak, meghívta Guyt, de figyelmeztette, hogy csak éjfél után érkezzék meg. »Szigorú vigyázat lesz — így szólt a levél — hogy e feltétel megtartassék. Helén számos imádója elhatározta meg nem engedni azt a botrányt, hogy Helén titokba lássa viszont férjét. Guyt oly nyilvánosan kell háztartásába beigtatni, mint amily nyilvánosan abból távozott.« Ezen ultimátumot harminczkét festő írta alá. A »kisérő lovag,« midőn megkapta Helén levelét és barátai közös nyilatkozatát, még inkább azt hitte, hogy misztifikálják. Tetszett neki ez a mulattató meghívás. Maga se szeretett volna feleségéhez, mint banális férj jönni, és örült, hogy barátai mulattató fogadtatásra készülnek. Unatkozott. Tetszett neki a gondolat, hogy visszatér Párisba, viszont látja barátait, atyját, Martialt, hogy lát egy franczia ünnepélyt, fényt, vigságot, viszont látja a nőt, akit szívesen vall feleségének, akit tán szebbé tehettek az eleganczia, az exczentriczitás, a nagyvilági élet sikerei. És könnyen vált meg unalmassá vált szerelmétől. A következő választ írta barátainak: »Bármivel készültök is meglepni, sejtem, hogy a meglepetés szellemes, párisias lesz. Készülök rá. December 15 én éjjel pontban 12 órakor el fogom játszani a bűnbánóan hazatérő férj szerepét, ott leszek kópé barátim közt.« Helén jókedvű volt, a közelgő viszontlátás gondolata nem hozta izgalomba, összes imádói segélyével oly estélyre készült, melyre a párisiak még tíz évvel később is visszaemlékeztek. A fehér salonba hajlékony ágú, kényes levelű mimózát állíttatott, melynek szárai görnyedeztek a tömérdek virág édes terhe alatt. A piros terem díszítését Martial vállalta el. A híres Helén-szobrot a szoba közepére állította, kis fáktól környezett emelvényre. Helén Dioszkár ezen szobra, mely Martial elhunyt feleségének képére alkottatott, most Rómain Guinénak arczképe lett. Az étterem falait valóságos szőlőindák lepték el, melyekre szőlőgerezdek valának aggatva. A képtárban a festmények helyébe exotikus virágok voltak felállítva, közbe velenczei lámpákkal. Csak a rózsaszín asszony — ahogy Romain nevezte — maradt meg a táncteremben, mintha ott a vásznon ő akarna a bálkirályné lenni. Helén, némi maliczia által vezéreltetve, Guynak mindjárt hazaérkeztekor tudtul akarta adni, hogy olaszországi imádottját itt is megtalálja. Ez a kedvese ott fog maradni házában és szükség esetén kikergeti belőle. A Veronába hagyott marquisnő Párisban is diadalmasan uralkodott. Romain Guyné elhatározta, hogy kétszínű atlaszruhát fog viselni, melynek színei, sárgás és világos fehér harmonikusan illenek össze. A corsaget és a ruhát természetes mimózia-gallyakkal és keresztbe helyezett redőkkel díszítette. Nyakára arany gyöngylánczot tett, minőt a görög nők szoktak viselni. Midőn Helén a vendégeket a bondokban fogadta, melynek falát szintén mimóza virágok lepték el, rendkívüli benyomást keltett. Az ünnepély iránt, kivált a nőknél, nagy kíváncsiságot keltett Romain Guy visszatérése. Annak idejében közbeszéd tárgyát képezte Helén házassága, elhagyatása, betegsége, mindenki ismerte a történetet, annak minden részletét, még azt is tudták, hogy mit írt Guy, aki nejét még mindig rútnak hiszi és misztifikácziót vár megérkezése estéjére. Végnélküli viták folytak, sőt fogadások is létettek. Helén minden vendége oly kiváncsi lett, hogy december 15-én 11 órakor már egy sem hiányzott Romain Guyné termeiből. Sorfalat képeztek az előszoba ajtajától kezdve. Néhányan úgy vélekedtek, hogy ováczió lesz, mások meg azt ajánlották, hogy tüntető hidegséggel kell a férjet fogadni. Ismét mások a mellett voltak, hogy meg kell őt ragadni és térden csúsztatva vezetni felesége elé. Helén nevetett e terveken, tapsolt mindegyiknek, de nem nyilatkozott egy mellett sem; barátjaira bízta, hogy a hűtlen férjjel bánjanak el a hogy akarnak. De Romain résen volt Kijátszotta a féltékenykedők ármányait. Az éjféli óra közeledtekor Helén kevésbé nyugodtnak érezte magát. Aggódni kezdett, majd meg hevesen dobogott a szíve. Az ünnepélyes perek közeledtekor a fiatal nő nyugtalannak, zavartnak érezte magát. A viszontlátás izgató benyomását nem vette számításba. Guy mégsem volt rá nézve közömbös. Azt tudta, hogy méltán haragszik Guyra, és hogy haragját, ha ugyan elfeledi, csak lassan, több megpróbáltatás után fogja elfeledni,nem pedig a viszontlátás első pereében. Gyengesége meglepte, haragudott annak okozójára ; amint bejelentették férjét, a termeken át a képtárba menekült, az olasz hölgy arczképe alá; arra számított, hogy itt majd megint felbátorodik. Megnyugtatta a távolság, mely őt Guytól még elválasztja és a marquisnő szomszédsága visszanyerni igyekezett büszkeségét. Elhitette magával, hogy férje, majd ha viszont fogja látni, még nagyobb zavarban lesz mint ő. Feltette magában, hogy férjét ez arczkép mellett fogadja majd. Atyja utána ment és azon tanácsot adta neki, hogy ne maradjon mozdulatlanul az arczkép mellett, hanem tegyen néhány lépést a bűnös felé, mert Guy, a nagy festő fia bizonyára bámulni fogja a szobrász leányának nem csak szépségét, de olympi járását is. Bravók hangzottak fel, mind közelebb és közelebb elárulták Helénnek férje közeledését. A fiatalember még mindig azt képzelte, hogy próbára teszik, nem akarta elhinni hogy Helén, ki eleinte szép volt, majd rut lett, most ismét szép. Vidáman állított be barátaihoz. De amint a vendégek csoportján végig haladt, több csinos nő, aki őt üdvözölte, oly résztvevő arccal fogadta, hogy némi kétely támadt benne, elsápadt és felkiáltott: — De ha az igaz, hogy Helén csakugyan szép lett, akkor vigyázzatok, felindulásom igen erős lesz, mert nem vagyok eléggé előkészítve. — De ha mondom, hogy igaz! kiáltott fel Romain, akit azonban csakhamar eltuszkolt a fia mellől. A fiatalembert barátai körül fogták és úgyszólván vitték a piros terembe és odaállították Martial szobra elé. — Itt van! kiáltottak fel a vendégek. — Pompás ! felelt Guy nevetve, most már értem. Gúnyos mosolylyal lépett Helén Dioszkár elé, kezet csókolt neki. — Nagyon szép, mondá, még egy menyegzőt tartok vele. Nem ez lesz az első márványszobor, akit férfi magáénak mondott, nemde barátim ? Jegygyűrűt tegyek tán az ujjára ? Ha kívánjátok, megteszem azt is. — Még mit sem sejt! kiálták fel többen. No de most mindjárt meg lesz büntetve. Gyorsan gyorsan mutassuk meg neki a szépek legszebbjét. Guyt a képtár felé tuszkolták, ahol Helén elrejtőzött. De oly sokan fogták körül, hogy alig bírt előre haladni. Romain csel által oda furakodott fia mellé és karon fogta. — Téged is mulattat ez a komédia ? mondá Guy, aki némileg zavarba jött. — Komédia ? mondá Romain reszketve. Helén csábítóbb, gyönyörűbb, mint a legszebb azok közül, kik itt körül vesznek. Nézd csak hány gúnyos pillantás csügg rajtad. Kérlek fiam, ne kövess el esztelenséget. Helén ma nem csak szép, de gőgös is. Életünk boldogságát, de kivált a magadét biztosíthatja vagy tönkre teheti az első szó, mit feleségedhez intézni fogsz. Vigyázz magadra és ha megrendülsz, akkor inkább hallgass. — Atyám, esküdjék meg, hogy Helén csakugyan szép, nagyon szép ! Siessen a felelettel, mert egy-két pillanatig okvetlen szűk égés, hogy magamat összeszedjem, rebegő Guy. — Becsületemre mondom, esküszöm! mondá az aggastyán. Guy behunyta szemét. A távol múlt halvány emlékei közt kereste gyermekkori barátnőjét.Kimondhatlan érzés fogta el a fiatalembert. Félt, hogy elájul. — Nézze, ez az! kiáltott fel egyszerre a vendégsereg. — Nézz oda fiam ! mondá Romain. (Folyt köv, Országgyűlés. A képviselőház ülése február 1-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Baross Gábor. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., Kemény Gábor b., Pauler Tivadar, Péchy Tamás, Trefort Ágoston, Szende Béla és Bedekovics Kálmán b. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Szeged város két feliratát a fényűzési adók eltörlése és a közigazgatási bíráskodás életbe léptetése iránt. Pécs város két feliratát az illetékek kiszabása és beosztása körül elkövetett visszaélések megszüntetése tárgyában és az adómentességnek a köd által okozott károkra leendő kiterjesztése iránt; Arad megye föliratát az illetékek szabályozása és a földadó szabályozásáról szóló törvény módosítása iránt ;Budapest főváros két föliratát az illetékek és az azok után szedett késedelmi kamatok szabályozásáért; Ernyei Ferencz budapesti lakos kérvényét a reá öt év óta törvénytelenül kivetett állami és községi adó törléséért. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. Bemutatja a horvát országgyűlés elnökének levelét, mely szerint a horvát képviselők megbízó leveleiben a törvény által használt és engedélyezett czím használtatott a közös országgyűlés megnevezésére, s mely egyúttal azon óhajt tartalmazza, melyet a horvát országgyűlés határozatilag fejezett ki, hogy a horvát képviselők megbízó levele ne szolgáljon a bizottságok tárgyalásának alapjául. A levél ki fog nyomatni, kiosztatni; napirendre tűzése iránt a ház később fog intézkedni. Voncsina Iván horvát képviselő megbízó levele az igazoló bizottságnak adatik ki. Szapáry Gyula gr. végleg igazoltatik. Felolvastatik a benyújtott határozati és törvényjavaslatokról, interpellácziókról és indítványokról szóló elnöki előterjesztés. Hegedűs Sándor bemutatja a pénzügyi bizottság jelenését a 79-ben hitelműveletek útján fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatról, s jelenti, hogy Lukács Béla és Bujanovics Sándor különvéleményt adtak be. A tárgyalás a szerdai ülés napirendjére tűzetik. Tisza Kálmán miniszterelnök bemutatja az Olaszországgal kötött szerződésről szóló törvényczikket, mely kihirdettetik. Apponyi Albert gr. T. ház ! Azon interpellácziómra akarom újból a t. ház és a t. miniszterelnök úr figyelmét felhívni, melyet ma már majdnem két hete, hogy hozzá intézni szerencsés vagy inkább szerencsétlen voltam, mert a tárgy, melyről ezen interpelláczió szól, csakugyan olyan, hogy nem lehet szerencsének nevezni,ha bármely alakban is a házban szóba hozatik. (Helyeslés balfelől.) Tudom, hogy a házszabályok minden miniszternek egy hónapot engednek, amely idő alatt köteles a hozzá intézett interpelláczióra nézve nyilatkozni, tudom azt is, hogy ezen határidő eddig még nem telt le, de interpellációm tárgya tulajdonkép arra vonatkozott: szándékozik-e a kormány egy flagráns esetben alkotmányellenesen eljárni vagy nem ? Az erre vonatkozó válasz adásáról sokáig gondolkozni és tanácskozni és annyira nem szükséges, mint amennyire szükséges volna szerintem az iránt minden haladék nélkül megnyugtatni. (Helyeslés balfelöl.) Tudom, hogy nem áll hatalmomban semmi eszköz, sem a t. háznak nem áll hatalmában egyéb eszköz, mint a presszió erkölcsi eszköze arra nézve, hogy a miniszterelnök urat nyilatkozatra szolítsa. De felhívom a t. házat, és felhívom a t. miniszterelnök urat, méltóztassék tekintetbe venni, hogy ha ily hírek terjednek el az országban , az esetre vonatkozó kérdésre két hétig válasz nem adatik, ami világos jele annak, hogy e válasz megállapítása fölött még tárgyalásokat és tanácskozásokat kell folytatni, ez csak a nyugtalanságot fokozhatja és az alkotmány biztonsága iránti érzetet csak csökkentheti, ami úgy hiszem sem a kormánynak, sem az országnak érdekében nem áll. Azért kérem a t. miniszterelnök urat, méltóztassék mindnyájunk megnyugtatása érdekében kérdésemre mielőbb válaszolni. (Élénk helyeslés balfelől.) Tisza Kálmán miniszterelnök : T. ház! A válaszmegadásnak sürgős volta s az erkölcsi presszió érzete attól is függ, hogy a felhívás minő modorban történik. (Mozgás balfelől.) Sokkal inkább érzem én, legalább erkölcsi pressziók alatt magamat, ha valaki a kérdésére adott felelet megadása után vádol, mint ha már akkor, midőn kérdez, vádol és el is ítél. Azonban biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a felelet megadása végett semmiféle tanácskozásra szükség nincs, és biztosíthatom a t. képv. urat, ha magánúton megkérdezett volna, vagy ha nem kérdezett volna is meg sem magánúton,sem úgy, amint ezt most tette, szándékom volt ma bejelenteni, hogy a jövő hét valamelyik ülésében okvetlenül válaszolni fogok interpellációjára. Hogy ezt eddig nem tettem, oka az, mert a válaszra határnapot kitűzni nem lehetett, minthogy nem voltam bizonyos benne, nem kell-e néhány napra a fővárosból távoznom és nem akartam oly határnapot kitűzni, melyen esetleg nem lehetvén jelen, a t. képviselő úr talán azt mondta volna, hogy megszöktem a válasz elől. Kemény Gábor b. kereskedelmi miniszter jelenti, hogy Boross Béni interpellácziójára a monarchiánkból Szerbiába bevitt borokat illetőleg a legközelebbi ülésben fog felelni. Az interpellácziós könyvbe Németh Albert jegyezte be interpelláczióját a dohánykultúra emelése , Ráth Károly a bankfiókok felállítása és Markus István a pestis tárgyában. Az ülés végén terjesztetnek elő. Simonyi Ernő a pestis tárgyában jelentett be egy indítványt, mely így hangzik: Indítvány. Tekintve, hogy az orosz birodalom némely részeiben kiütött ragályos természetű járvány a tudósok általános véleménye szerint a keleti pestis; tekintve, hogy a tapasztalás által eddigelé ezen veszedelmes ragály terjedésének hathatós korlátot csak a teljes elzárás volt képes vetni; tekintve, hogy más, távolabb fekvő államok is oly rendszabályok megtételéről gondoskodnak, melyek folytán a teljes határzárlat behozatala is kilátásba van helyezve; tekintve, hogy Ausztria és Magyarország közös külügyi kormánya, a német birodalmi kormány kezdményezése folytán, máris szükségesnek tartott bizonyos részleges évrendszabályok iránt intézkedéseket tenni, ezáltal elismervén nemcsak a ragály létezését, hanem egyszersmind annak veszélyes voltát; tekintve végre, hogy félrendszabályok által a veszélyt hazánk határaitól elhárítani nem lehet, s Magyarország lakosaira nézve tökéletesen mindegy, hogy miféle áru, utazó, vagy annak málkája által hozatik be esetleg a ragály. Találkottak indítványozzuk: utasítsa a ház a kormányt, hogy egy teljes és tökéletes zárvonal felállítása által Magyar- és Oroszország között a közlekedést a járvány tartamára beszüntesse és ez által a lehetőségig a vszélyt hazánk határaitól elhárítsa egyrészt és elejét vegye más részt annak, hogy más államok netán Magyarország irányában hasonló intézkedések foganatba vételére legyenek utalva. Bedadják: Simonyi Ernő, Csávolszky Lajos, Verhovay Gyula, Semberi István, Kaszap Bertalan, Orbán Balázs, Turgonyi Lajos, Bakai Nándor, Duka Ferencz, Tors Kálmán. Az indítvány indokolása a jövő keddi ülésben fog megtörténni. Ezután Fröhlich Gusztáv indokolja általunk közölt indítványát, melynek czélja az, hogy az ország a pénzügyi helyzetet a maga teljes valóságában ismerje meg, s azért az indítványában foglalt pontok szerint készítendő részletes kimutatás készítésének elhatározására kéri a házat. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter kijelenti, hogy nincs ellenvetése az indítvány ellen. Az eljárás könnnyebb volna ugyan, ha a kimutatást a számszék készítené el, de nincs kifogása az ellen sem, ha a zárszámadási bizottság vállalkoznék e munkára. Csupán azon részt kívánja az indítványból kihagyatni, mely a jelentés előterjesztését a budget tárgyalás megkezdése előtt kívánja, mert ezt kivihetetlennek tartja. Zay Adolf arra figyelmeztet, hogy az indítványban különben is benne vannak azon szavak, »amennyire lehetséges«, s így az indítvány eredeti szövegében elfogadható. Lukács Béla azon indítványt terjeszti elő, hogy a bizottság ne csak a kölcsönökből, hanem a »vagyonfogyasztásból« befolyt összegek kimutatására is utasíttassék. Szapáry Gyula pénzügyminiszter előre tudja, hogy a kérdéses munkálat elkészítése a kiszabott rövid idő alatt nem lehetséges. (Zaj: Ellenmondás a baloldalon.) Egy hang: Ohó! (Hosszas zaj.) Szapáry Gyula pénzügyminiszter: Van elég türelmem ahhoz, hogy megvárjam, míg a t. képviselő urak kilármázzák magukat. (Mozgás.) Eötvös Károly: Kérem a t. elnök urat, tessék rendre utasítani a pénzügyminiszter urat. (Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben lenni és a pénzügyminiszter urat meghallgatni. Szapáry Gyula pénzügyminiszter folytatva beszédét, kijelenti, hogy nem fogadhatja el az indítványt a jelenlegi szövegben, mert teljes lehetetlenség a kimutatásnak a kívánt rövid idő alatti elkészítése. Helfy Ignácz elfogadja Fröhlich Gusztáv indítványát Lukács Béla képviselő módosításával; a miniszterelnök a tegnapi értekezleten azt jegyezte meg, hogy minden egyes képviselő maga is megcsinálhatja magának a kimutatást; ha ez olyan könnyű akkor a bizottság is elkészítheti két hét alatt. Ivánka Imre nézete szerint a munka oly nagy horderejű, hogy tökéletesen alaposnak kell lennie; ő kimutatást kíván arról is, hogy mennyivel gyarapodott az állam vagyona, mily befolyásuk volt a vasutaknak adott kamatbiztosítások az építés alatt és azóta az államháztartás évi mérlegére és mily mértékben növekedett azon tőkevagyon, mely a garantírozott vasutak által visszafizetendő összegekből alakult. Nyáry Jenő báró a főrendiház jegyzője áthozza a főrendiház üzenetét a Francziaországgal kötött keresk. egyezményekől szóló javaslat elfogadását illetőleg, jelenti további, hogy a felsőház a horvát pénzügyi kiegyezés megállapítására és a Deákemlék tárgyában kiküldendő orsz. bizottság tagjait megválasztotta. A franczia keresk. szerződésről szóló tvjavaslat, melyet immár mind a két ház elfogadott, jégi szentesítés alá fog terjesztetni. Az üzenet kapcsán elhatározza a ház, hogy a Deák-emlékügyi bizottságba a képviselőház a maga részéről a keddi ülésben tíz tagot fog választani, egyúttal Jakics Antal helyébe is választ majd egy tagot a zárszámadási bizottságba. Lónyay Menyhért felszólalása folytán hosszú vita indul meg a felett, hogy Fröhlich indítványa általánosságban elfogadtatván, lehet-e még általánosságban hozzászólni. A ház elhatározza, hogy az általános vitát befejezettnek tekinti és áttér az indítvány pontonkénti tárgyalására. A részletes tárgyalásnál elfogadtatik Lukács Bélának a vagyonfogyasztás felvételére vonatkozó indítványa. Elfogadtatott továbbá Ivánka Imre indítványára az, hogy kimutattassék, mennyivel gyarapodott az államvagyon ingóságokban és ingatlanokban. Ivánka Imre ezután azt indítványozza, hogy a kimutatásban tüntettessék ki egyszersmind az is, hogy mily befolyással voltak a vasutaknak adott kamatbiztosítások az építés alatt és azután az államháztartás évi mérlegére és mily mértékben növekedett azon tőkevagyon, mely a garantírozott vasutak által visszafizetendő összegekből alakult ? Rövid eszmecsere után a ház a képviselők fejenkénti megszámlálása útján, 123 szavazattal 110 ellenében elfogadta Ivánka indítványát. Tárgyalás alá vétetett az indítvány záradéka, mely szerint a zárszámadási bizottság lehetőleg a budgettárgyalás megkezdése előtt terjeszsze be a háznak munkálatát. Lónyay Menyhért gr. azt hiszi, hogy a pénzügyminiszter és a kormány szempontjából kiváló fontossággal bír, hogy a tíz évi pénzgazdálkodás eredményei a ház előtt feküdjenek a budget tárgyalása alkalmával. A jelenlegi súlyos körülmények között semmi sem oly kívánatos, mint a teljes világosság, hogy a ház teljes megnyugvással és a helyzet teljes felismerésével szavazhassa meg a budgetet. (Helyeslés balról.) Kéri az indítvány záradékának elfogadását; ha az a pénzügyminiszter indítványa értelmében kihagyatnék, ebben bizonyos utasítás rejlenék a bizottságnak és a számszék részére. A feladat nem oly nehéz, teljesíthető s hiszi is, hogy oly nagy organizmus, mint az államszámszék, mely több mint 100.000 forintba kerül, teljesíteni fogja a kellő időben a megbízást. Tisza Kálmán miniszterelnök teljesen lehetetlennek tartja a kimutatás elkészítését az indítványban jelzett időre; a sietség által oly kimutatás készülhetne, mely magán hordaná a megbízhatlanság bélyegét. Ajánlja a záradék kihagyását. A maga részéről kijelenti készségét, hogy közreműködik a szóban forgó kimutatás hű és megbízható elkészítésére , a munka gyorsítására. Simonyi Ernő elfogadja az indítvány eredeti szövegét, mert azt hiszi, a kimutatás elkészülhet a budgettárgyalás megkezdéséig. Szilágyi Dezső sajnálja, hogy a miniszterelnök már előre a megbízhatlanság bélyegét sütötte azon munkálatra, melyet esetleg a zárszámadási bizottság a budget tárgyalás előtt beadna. Elfogadja az indítványban foglalt utasítást, amennyiben az a lehetőségről szól, s így nem prejudikál annak, hogy hű és megbízható kimutatás készíttessék. Azoknak kik komolyan azt akarják, hogy a ház világosan lássa a helyzetet, el kell fogadniok az indítvány záradékát. (Helyeslés balról.) A ház, ismét a képviselők megszámlálása útján, 124 szóval 112 ellen elveti az indítvány záradékát. A határozat a zárszámadási bizottsághoz tétetett át. Ezután a horvát pénzügyi egyezmény létesítése tárgyában kiküldendő országos bizottság tagjaira adatnak be a szavazati jegyek. * * A szavazás után a ház áttért az interpellácziókra. Németh Albert interpellálta a minisztert szándékozik-e a dohánytermesztés emelésére szükséges intézkedéseket megtenni. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter kijelenti, hogy úgy ezen interpelláczióra, mint Rakovszky