Pesti Napló, 1879. február (30. évfolyam, 28-51. szám)

1879-02-14 / 39. szám

nyújtott anyjának, a házi­asszonyi tiszt teljesítésében. Lord Lyons és Beust gróf csak­nem egyszerre ér­keztek meg. A társalgás igen fesztelen volt. Grévy asszony épen nem szívesen távozott régi lakásáról; az Elizé helyiségeiben még nem rendezkedett be egészen.Sok változtatást is tétet a lakás beosztásában. Grévy ur ama néhány termet fogja elfoglalni, a­hol Thiers lakott; saját háló- és dolgozó szobája búto­raival rendezteti be a lakosztályt. Megijedt, midőn meglátta a nagy elnöki hálószobát s a négy lábon álló roppant ágyat, mely inkább ravatalhoz hasonlít. Körülbelül három hét múlva megkezdődnek az elnöki ebédek. Grévy asszony Fraisse­ur, Nancy egyik leg­gazdagabb kereskedőjének leánya. Egyetlen leány­­gyermeke van, ki 16—17 éves. (Murat herczegnő.) Murat Lucian her­­czeg neje szül. Frazer Georgina Karolina hétfőn Pá­­risban 70 éves korában meghalt. Egy Amerikába ki­vándorolt skót ember leánya volt s 1827-ben ment nőül a szintén Amerikába költözött Murat herczeg­­hez, Joachim Murat király és neje Bonaparte Karo­lina másodszülött fiához. Az ifjú házaspár egy ideig szűk viszonyok közt élt s Murat herczegnének leány­­növeldét kellett nyitnia. De a második császárság ismét gazdagságot és befolyást hozott neki. III. Na­póleon bukása után Murat Lucian herczegnő egészen a magánéletbe vonult vissza. Öt gyermeke maradt Joachim, Achill és Louis Murat herczegek,J. Garden asszony és Mouchy herczegné. (Egerből) írják nekünk: Egerben pár hét óta a következő izgalmas eset foglalkoztatja a közön­séget, mely eset, hogy hova fog fejlődni, képzelni sem lehet. A korcsolyázó-egylet tánczmulatságán, a szünóra alatt, a nők a tánczteremből a kaszinó azon helyiségébe mentek, mely részükre a kaszinó által átengedtetett, mely helyiségben, közös hadseregbeli tisztek, s polgári fiatal emberek voltak, s azt elfog­lalták. Petrovich Antal ügyvéd, ki a nőket vezető fel­kérte az ott levő urakat, hogy a nők részére enged­nék át a helyet, a­mi meg is történt. Másnap azon­ban két tiszt jelent meg P. A.-nál, s nyilatkozat­ra hívták fel, hogy az említett felhívással sér­teni akarta-e őket ? P. A. meglepetve e nem várt felhívásra készséggel kijelente, hogy sem oka, sem gondolata sérteni nem volt, nem lehetett, hiszen az ott levő tisztek legnagyobb részével barátsági viszonyban is van. Mindennek da­czára két tiszt újra megjelent s 9 tiszt nevében pro­vokálták. P. A. e megtámadott helyzetben F. K. és G. G. urakat bízta meg, hogy nevében a provokáló tiszt urakkal intézkedjenek. A megbízottak azt ter­jesztették a tiszt urak elé, hogy miután P. A. már nyilatkozott, hogy sérteni sem oka, sem gondolata nem volt,ítélje meg egy becsületbiróság, forog-e vagy forog­hat-e fenn sérelem ? A tiszt urak ezt visszautasították s fegyveres elégtételt követeltek s magok közül kijelöltek sorshúzás utján három tisztet, kikkel meg kell vere­kedni P. A.-nak. A három tiszt neve Sz. köz. hadse­regbeli hadnagy, T. szintén és Sz. honvédhadnagy. P. A. ezen megtámadott helyzetben, Sz.-al, a közös hadseregbeli hadnagygyal már mégis verekedett kardra. P. A. sértetlen maradt, Sz. kapta a sebet. A másik hadnagygyal már szintén összejött volna, azon­ban a közönség e hallatlan támadás neszét vevén, iz­galomba jött, a rendőrség közbelépett, a katona­­tiszti gyülhely tájékán állást foglalt, hol a tiszturak csoportosulva voltak s P. A.-t segédeivel együtt, az oda menéstől letartóztatás terhe alatt letiltotta, s azóta is szoros felügyelet alatt tartja őket. Felhívjuk ez esetre úgy az igazságügyi miniszter úr, mint a köztiszteletű Edelsheim Gyulay főhadparancsnok figyelmét. (E­sztergo­m megye Bajna mezővá­rosában) ideiglenesen beszüntetett postahivatal f. hó 16-án ismét megnyittatik, azon különbséggel, hogy összeköttetését ezentúl nem Nyerges Újfalun, hanem Dorogon át fogja naponkinti gyalogküldöncz-posta­­járatok által nyerni. (Halálozás.) Szügyi Trajtler J­ó­­zsef, a nógrádmegyei Trajtler család legidősb tagja, Budapesten elhunyt. Három megyének volt táblabi­­rája, köztiszteletben álló derék hazafi. Béke poraival! (Eger újabb rettegése.) Egerben, mint onnan febr. 12-ről írják, nagy volt a rettegés a köze­lebbi napokban. A lágy időjárás fölhigította a he­gyek közt felhalmozott roppant hórakásokat, az egri patak habjai egyszerre csak dagadozni kezdtek és pedig a legrohamosabban. Eger már újabb árvízve­szélytől félt, a partmenti lakók éjjel nem feküdtek le, sőt mikor febr. 12-én éjfél felé heves záporeső zu­hogott alá, burczolkodni kezdtek a házakból kifelé. Fáklyákkal, lámpákkal nézték a vízállást egész éj­szaka. A vízállás reggel felé már oly magas volt, hogy ha csak 30 centiméterrel tovább emelkedik, a rom­boló víz kiárad medréből és szörnyű pusztítást visz véghez. Szerencsére 8 óra után a víz kezdett apadni s most már, mint az Egyetértés írja, Eger túl van a veszélyen. (A ruttkai vonat) tegnap 1 órát és 40 perczet késett. A gépnek esett baja. (Egy művésznő bal­esete.) Balázsné Bognár Vilma, a nemz.­színház egyik jeles prima­donnája, pár nap óta fogfájásban szenvedett s e fáj­dalom tartós álmatlanságot okozott. A művésznő teg­nap este ópiumot vett be az álmatlanság ellen, de a kellőnél sokkal nagyobb adagban. Erre oly mély álom következett be, hogy a művésznő ébredését más­nap reggel hasztalan várták. Orvos után kellett kül­deni s az orvosi segély épen a legjobbkor jött, mert a művésznőt már csak a legnagyobb erőfeszítéssel le­hetett fölébreszteni veszélyes aléltságából. Balázsné asszony, mint az Egyetértés írja, már túl van a ve­szélyen, de kimerültsége miatt valószínűleg több na­pig nem léphet a színpadra. (Az országos közegészségi tanács) tegnapi a pestis elleni óvintézkedések tárgyában tar­tott ülésén dr. P­a­t­r­u­b­á­n­y. t. főorvos javaslatát tárgyalási alapul elfogadta és az azonnal összeült al­bizottság azt le is tárgyalta. (A nemzetközi orvosi bizottság­ tegnap Moszkvába érkezett. A pestisről a bizott­ság eddig semmiféle hírt sem kapott s egyes bizott­sági tagok által feladatni szándékolt táviratok fel­vétele az orosz távirdai állomásokon megtagadtatott. (Vakmerő gyilkossági kísérlet) történt 12-én Pozsonyban. Mint lapunknak írják, a Grüneberg-féle kefegyárban a tulajdonos már régóta észlelte, hogy a raktárakban tolvaj garázdálkodik. Egynéhány munkás rálesett a tolvajra, egy Pi­­­s­­n­y­á­k nevű 22 éves egyénre, a­kit a tulajdonos rög­tön el is csapott. Plisnyák e­miatt boszut forralván, megvárta, mikor a munkások haza mentek, s a föl­adót, Kubeschát pisztolylyal megtámadta. Ku­­bescha, mikor Plisnyák a ravaszt elcsettentette, le­bukott s a golyó az átelleni ház falába fúródott. A többi munkás rögtön lefogta a dühöngőt, de ez oly erővel védte magát, hogy a görcsösen megszorított pisztoly agyának foglalványa is letörött, míg kibirták csavarni a kezéből. A merénylőt erre, a­ki átaláno­­san ismert veszekedő, a városházára kisérték. (Az aradi rablógyilkosságról,­ me­lyet tegnapi esti lapunkban említettünk, az Alföld a következő újabb részleteket közli: A meggyilkolt Bérczy Lajost kedden délután bonczolták. A bonczo­­lás kiderítő, hogy a gyilkosságot két egyénnek kellett elkövetni, s hogy a meggyilkoltan ejtett sértések mindegyike halálos volt. A torok és nyeldeklő, mely az áldozat aggkoránál fogva elcsontosodott volt, bal­tával vagy hasonló eszközzel van szétzúzva és metszve; az arczon végig egy nagy és mély vágás van, míg fe­jén zúzott , vágott seb, fültövén pedig egész a ge­­rinczoszlopig hasonló szúrás találtatott. A szeren­csétlen mindenesetre küzdhetett a gyilkossal vagy gyilkosokkal, fejszevágásaik nem lévén elegendők, szúrásokat is ejtettek rajta, melyek aztán előidézhet­ték a halált. Nagy zajt nem ütöttek, mert az áldozat valószínűleg ágyában fekve, torkára kap­ta az első baltavágást s igy nem is kiállhatott. A vizsgálóbíró gondosan átkutatott minden nyomot és sikerült konstatálni, hogy a gyilkos vagy azok egyike alacsony ember lehetett, mert bár a szoba ab­laka nem oly magas, hogy középtermetű ember fel ne érhetné, ha be akarja függönyözni, mégis a szek­rényre s az ablak párkányára állott fel az illető (a­mint az ottmaradt sáros lábnyomok igazolják­, hogy befüggönyözze az ablakot, mielőtt gyertyát gyújtott volna, mert minden valószínűség szerint világosságnál kutatott a pénz után, mikor az áldozat már halva volt. Legvalószínűbbnek tartják, hogy a meggyil­kolttal, mint postamesterrel érintkezésben állott ko­csisok valamelyike követte el a gaztettet, s már ked­den este elfogtak két kocsist, kikre a legnagyobb gyanú súlya nehezedett. Somogyi városkapitány B.­Csabára, Kovács János vizsgálóbíró pedig Pécs­­kára utazott, hol állítólag gyanús nyomok fedeztet­tek volna fel. (A­ki mindenáron meg akar halni.) Szászvárosból írják, hogy ott Daróczi János szücs­­mester, kit igen szorgalmas és takarékos embernek ismertek a városban, e hó 5-én öngyilkossági kísér­letet követett el. E szándék, úgy látszik, régóta meg­­fogamzott benne. A megelőző este barátai körében mulatott egy borcsarnokban, hol zenészek is játszot­tak. Itt éjfél utáni 2 óráig voltak s Daróczi ekkor magához hívta meg barátait jó vörös borra. A ven­dégek reggeli 6 órakor távoztak el tőle; erre alud­ni ment s 9 óráig aludt. Fölkelvén, kávézott. Mig felesége és gyermekei a házon kívül voltak, ő az udvarba ment, s ott a pajtában beretvával nyakán balról jobbra megmetszette magát egész a csigo­lyáig, de gégéje sértetlen maradt. Így véresen ismét visszament szobájába s ott mosolyogva adta át a be­­retvát időközben megérkezett nejének s a vérző seb­helyre mutatott. Csakhamar megérkezett a szomszé­dok hívására az orvos, de Daróczi kijelente, hogy nem azért metszette meg nyakát, hogy azt összevarr­ják. Nem is engedte, hogy az orvos közeledjék hozzá, de azért az ágya mellé állított vízből maga vette ki a borogatókat s nyakára rakta. E közben arra kérte nejét, hogy zeneszóval temettesse el s fölkelvén ágyá­ból, a fogadószobába ment s elrendelte,hogy a ravatal ott állittassék fel. Ételt nem vesz magához, de jó­ízűen szivarozik, mi­közben a füst a borogató ruha alól torkán is kiszáll. Az orvosok azt mondják, hogy Daróczi éhhalállal fog kimúlni. Tettének indokát nem akarja megmondani. Farsangi hírek. Pozsonyból Írják ne­künk :A pozsonyi ifjú urak bálja folyó hó 12-én olyan sikert aratott, mint ez idény egyik mu­latsága sem. Feltűnő jelenség volt, hogy az arisztok­­ráczia egészen mellőzte a kasztszerű különczködést, s mintegy elvegyült a többi mulatók közé. A bál szaka­datlan jó kedvvel egész reggeli 61/2 óráig tartott. A lövölde termében, mely alig képes 40—50 párnál többet magába fogadni, ezúttal nyolc­van pár zsúfo­lódott össze, a­mi két év óta az egyetlen eset. A há­ziasszony tisztét báró D­u­k­a Györgyné viselte. Tu­dósítónk a sok szép hölgy közül a következőket em­líti : gróf Eszterházy Istvánné, gróf S­z­ap­ár­y Biri, gróf C­u­p­p­i­n­é, gróf Batthyányné leányá­val, gróf P­á­l­f­f­y Istvánné leányával, báró P­o­d­­­maniczkyné, báró Feilicsné-Eszterházy Mira grófnő,Tuchinszkyné, Simonyi Gyu­­láné, Streleczné,Edl nővérek, Kornis nővé­rek, Mossóczy Katicza, Schauer nővérek, Im­­r­é­d­y nővérek, Jäger nővérek, Vermes Gizella, Hackenberger Ida, Mayer Ilka, Szent­­györgyi k. a., Babóthy Jenny, Kankovszky Jozefin, Öllé Irma, Feig­­­er Mari, Schlachla Margit, S­z­a­­­c­z­e­r Irma, L­e­y­r­e­r kisasszony, Z­á­­­horszky Irma, Kur­ez nővérek, Udvarnoky Atala. — Marosvásárhelyen a jótékony nőegy­let és a székely leányárvaház köz­vacsorát rendezett, mely fényesen sikerült. A tánc­teremben 120 pár tánczolt 9 órán kezdve reggeli 5 óráig. Az étterem­ben, a­hol alig lehetett helyhez jutni, 50 bájos pin­­ctérnő szolgált fel, a legnagyobb ügyességgel és min­den várakozást felülmúló eredménynyel. Az olcsó belépti díj (50 krajczár) daczára, a bruttó bevéte az ezer forintot meghaladja (1027 forint 52 krajczárt a miből 800 forint tiszta haszon. A rendezés körü­l legnagyobb érdemük van az elnöknőknek, zarándi Knöpfler Vilmosné és Fülep Albertnénak; továbbá: Ugrón Gáborné, Görög Józsefné, Ggés Károlyné, Pálffy Dénesné, Fogarasi Döméné stb. asszonyoknak. Helyi hirek. (A jégpályáról — ravatalra.) Budán egy tragikus eset foglalkoztatja a társasköröket. Brunner Imre malomigazgató alig 24 éves neje,szül. Klemm Jozefin, egyike a legünnepeltebb budai szép­ségeknek, tegnap férjével a budai torna egylet jég­pályáját látogatta meg, hol verseny­korcsolyázást rendeztek, mit egy bécsi nő, ki igen jól korcsolyáz, óhajtott. A versenyben Brunnerné ért először a czél­­hoz. A közönség zajos éljenzésén azonban a szép asszony velekig ható sikoltása hatott át, ki alig czél­­hoz érve, ott a jégre rogyott. A korcsolyákat azonna leoldották lábáról, s mindent megtettek, hogy az ájul­at eszméletre hozzák. Ez nem sikerülvén, haza szállították, de mig az orvos megérkezett, a szép asszony­­ meghalt, szivszélhüdés okozta a rögtöni halált. A budai polgárkörökben ezen szomorú eset általános részvétet kelt. (El­g­á z o l­á­s.) Tegnap este a népszínház elő­adása után Klein Betti napszámosnőt egy sebesen haladó kétfogatú bérkocsi elgázolta. A leány a sú­lyos sérelmek miatt kórházba szállíttatott.­­ A bér­kocsis szélgyorsasággal elhajtott ugyan, de száma se van jegyezve. (Korcsmai verekedés.) Berta János viczeházmester és Szanyó Károly napszámos egy u,i világ-utczai korcsmában borozás közt összevesztek s Berta János ellenfelét jól összeszurkálta. Szanyó kór­házba szállíttatott, Berta János pedig elfogatott. (Vízbe esett.) Váry Janka 18 éves leány, tegnap este 5 órakor az aldunasoron állítólag vélet­­lenségből a Dunába esett. De nem sokára kihalász­ták s a már egészen eszméletlen fiatal leányt hosszas dörzsölés után ismét életre hozták. (Házi tolvaj.) Kiss Mari Schreulitzer La­jos urnái, nagy korona utcza 16. sz. házban, mint cseléd szolgált. Hogy urát meglopja, a házmesternél tői álkulcsokat szerzett a szekrények felnyitására, melyek segedelmével a cseléd e napokban csakugyan megkisérlette a szekrények feltörését s pedig jó ered­ménynyel. Nagymennyiségű és nagyobb értékű ruha­neműt s egyéb értékes tárgyakat ellopott. A lopott jószágon megosztozkodott a házmesternével, mire azonban megugrott, s csakhamar a király utczai ba­zárban nyert alkalmazást. Itt azonban megtudta, hogy rendőrileg üldöztetik, s igy a két­szeresen ut­­czában rejtőzött el. De a rendőrség itt is felfedezte s tegnap Szabó Pál biztos elfogta. A ruhanemüek s egyéb lopott tárgyak a 2 szerecsen utcza 10. sz. ház padlásán voltak elrejtve s nagyrészt megtaláltattak. A házmester­nő is elfogatott. A pápáról. Róma, febr. 8. A Vatikánból most sok mindenféle apró »titok« szivárog ki a rómaiak közé. A pápa meghitt személy­zetét a bibornoktól kezdve le a tulajdonképeni cse­lédségig ezer meg ezer szál kapcsolja a polgársághoz és ezért a nép közé jut sok mindenféle hír arról, a­mi a Vatikánban történik. Leo pápa legújabban tetemesen megváltoztatta életmódját. A Vatikán nagy kiterjedésű kerteiben so­kat szokott sétálgatni, és ilyenkor gyakran feleleve­níti szülőfölde emlékeit, magával viszi vadászpuská­ját. Olykor panaszkodik, hogy bíbornok korában sze­rencsésebb volt, mert az erdőkben szabadon baran­golt a vadak után. A pápa különben viruló színben van. Fél évvel ezelőtt azt hitték, hogy már csak egy évig élhet még, most meg úgy látják, hogy isten se­gítségével elélhet bizony még húsz évig is. A bíbornokokkal és a Vatikánba járó klerikális patric­iusokkal szemben a pontifex maximust mutatja. A római papság, mely nem a legjobb szemmel nézi, egy torzképet juttatott kezei közé, melyben a pápa oroszlánnak van ábrázolva. A kép alá ez van írva: »È un leone di nome e di fatto.« És ez a pápának meg­tetszett. Gyakran mondogatja: »Oroszlán akarok len­ni névben és tettben.« Jól tudja, hogy takarékossága a főpapság és az alsó papság közt rész­vért szült. De ha azért panasz­­szal jönnek hozzá, elbánik az illetőkkel. »Nekem se ad senki semmit, mondá egy alkalommal, míg Fiús­nak mindenfelől hoztak egyet-mást.« Az e körökből való bizalmas látogatókat csak este szokta fogadni, mert akkor ott van a Vatikánban az öcscse is, ki faktotuma és látatlan tanúja minden látogatásnak. A pápa semmit sem tesz öcscse nélkül, a ki jezsuita volt. »Ha ő nincs, már meg volnék halva« mondá egykor. De nem csak az boszantja a főpapokat és a ró­mai patric­iusokat, hogy a pápa olyan takarékos és oly őszintén szokott velük beszélni, hanem az is, hogy majdnem liberálisnak nevezhető hangon nyilatkozik a római állapotokról, a királyi udvarról és ne­vezetesen a »jámbor és jótékony« királynéról. Ha valaki a katholikusok üldöztetéséről szól neki, a pápa semmit se felel. Ilyesmivel nem szabad hozzájönni, mert a pápa sok hírlapot olvas, szabad­elvűeket is, és öcscse, ki mindennap kijár a városba, midenről értesíti. A Vatikánban régen volt ilyen idő. A deréknek kitették a szűrét. A kocsisok panaszkodnak, hogy egy árva zabszemet se lehet lopni; az a borzasztó testvér mindenbe beleü­ti az orrát és, mint vidéki nemes, ért az istálló dolgaihoz is. A korcsmák — Pius korában három volt e szent csarnokokban — meg vannak szüntetve. Egyik másik régi szolga oly szűk kegydí­jat kapott, hogy kolduláshoz kell folyamodnia, ami aztán sok pletykára ad okot. — Demoralizált pápa! mondják gyakran a zúgolódók. De ha a pápa meghallja az efféle panaszt, pó­rul jár az illető, így az öreg Randi bíbornok, ki egykor a pápai uralom alatt rendőrminiszter volt és a Vatikánban talált menedéket, ezeket mondá: »Pius­­nak nincs párja.« Leo pápa meghallotta ezt és maga elé idéztete az öreg bíbornokot. «Ön azt mondá, hogy Piusnak nincs párja. Jól van, most én vagyok a pápa. Róma most csendes és biztos város. Bátran lakhatik benne­ a lakásra, melyet ön a Vatikánban elfoglalva tartott, szükségem van. Keressen más szállást.« Az efféle dolgokban nagy része van a pápa öcscsének. Az öreg Pius, kinek nem volt meghitt em­bere, se látott, se hallott, mit sem tudott a nagy visz­­szaélésekről. De Leo az öcscse Argus szemeivel lát, aki aztán szálka is mindenki szemében, kezdve Nina bibornokon, le az utolsó kocsisig. A pápai kocsisok egyike minap ezt mondá: Ha családomat nem sajnálnám, megkoc­káztatnám miat­ta, hogy gályarabságba vigyenek. Reggel nyolc­ órakor a fiatal Pecci kimegy a városba, híreket gyűjt, czukorsüteményeket vásárol be, melyeket a pápa nagyon szeret; 1 órakor visszatér a Vatikánba. Egyedül étkezik, de jelen van bátyja ebédjénél, mely levesből és beatsteakból áll, míg este beéri felmelegített étellel; egyszerű de erős ételeket eszik, mint bíbornok korában Perugiában. A Vatikánban senki se kapta azon utasítást, hogy a szentatya magánélete titok legyen, úgy lát­szik a pápa tudtával és semmi esetre sem akarata ellenére­­ történt, hogy szabadelvű és klerikális la­pok nem rég közzétették a szent­atya tüzetes napi­rendjét. E szerint Leo pápa télen-nyáron reggel 6 óra­kor kél és magán kápolnájában misét olvas, 7 órakor kávét és tojást, vagy csokoládét reggelizik. Reggeli után a kertekben vagy a loggiákban sétát tesz, oly­kor kíváncsiságból elmegy a Vatikán félreeső helyisé­geibe is, tüzetesen megnéz, megvizsgál és megítél mindent, dicsér vagy ócsárol és mi sem kerüli el figyelmét. Nyolc­ órakor a bibornok-államtitkárt fo­gadja és elintézi vele a folyó ügyeket, azután audien­­cziákat ad. Először a bibornokok, azután az apostoli kongregácziók, a papok, a laikusok és végül a nem katholikusok következnek. Az audiencziák tartamától függ, hogy mikor ebédel a pápa. Átlag két órakor ebédel és ilyenkor mindig vele van az öcscse, ki a vatikáni könyvtár prefektje. Az ebéd rendesen rizsleves, csirke és beat­­steak; a gyümölcsöt, kivált a körtét a pápa nagyon szereti. Ebéd közben 2—3 pohár könnyű vörös bort iszik, de ebéd után nem kávézik. Ebéd után a pápa a karosszékben szundikál egyet, de legfeljebb 20 perczig, azután dolgozó szo­bájába megy, meghallgatja az alárendeltebb titkárok előadásait. ir, aláír, elolvassa a beérkezett folyamod­ványokat és panaszokat és intézkedéseket tesz. Ezen munka végeztével a loggiákban és a könyvtárban több meghitt személy és bíbornok kíséretében sé­tálgat. Séta közben a pápa leül egy karosszékre, kísérői megállnak és ilyenkor a sétát társalgó cercle, sőt irodalmi és művészeti akadémia váltja fel. A pápa igen járatos a franczia és olasz irodalomban és ele­gáns formában, bár — mint mondják — mélyebb önálló ítélet nélkül, szeret azokról beszélni. Mások bírálatait reprodukálja. Amellett, kivált ha művé­szetről van szó, oly hangon beszél, mint egy tanár a tanítványaihoz. A franczia és olasz irodalomból sok mindenfélét tud könyv nélkül. Olykor egész verssza­kokat szaval Lamartine vagy Victor Hugo műveiből. A pápa olvasmányai közt az első helyet termé­szetesen a katholikus irodalom foglalja el. Rendesen olvassa a Popolo Romanot, gyakran az Opinio­­net és Dirittót. Asztalán mindig ott van a Revue des deux Mondes és a rokon Nuova Antológia, melyből minden nap elolvas néhány lapot. Dolgozó asztalán mindig ott van a Dóré által illusztrált biblia; mi­kor felkel székéről, ől fel alá jár szobájában, egy pil­lantást vet a rajzokra és a vonzó képeket hosszabb ideig szemléli. Az esti séta után egy óráig együtt van egy praelatussal és olvassa vele az officziókat. Azután a háztartással, a Vatikán személyzetének és berendezé­sének ügyeivel foglalkozik és ilyenkor nem ritkán esik meg, hogy a mindig derült és nyugodt pápa nagy erélyt tanúsít és parancsoló hangon beszélget. Tíz órakor szokott nyugalomra térni. — Ez a napirendje a méltán népszerű és szeretett pápának. Adva Tartva Adv« Tartva Mécs! tőzsde. -------- ------­Galicziai fMdl.szellnt . . 7 » l i J . • . — . „j ,nr, - ~ r r - 82.25 82.75 T-i r / 1 Q Bécsi giro-­ pénztáregylet .......................................... 212.— 214.— Károly Lajos P 7­­00 frt .­­........................- 100.15 100 60 Február 13. Magyar jelz. bank ............................................................ Károly Lajos TM­­ 99.75 100— E. Közlekedési vállalatok részvényei. ’ ' ív. ’ !!*.!!!!!'. — —— '• 1 1 ■ ■- ■ ' -........ — -----■'• ---------~—~ ------- ----------------- Kassa-oderbergi 200 frt...................................................... 69.25 69.75 Adva Tartva ^ . ! i *. *. 1 ! i ! -- Arnberg csern.-ja.syi pálya IHM­U. .... -.~ A. Államadósság 100 frt.-------------------------otzt^dma^Szkajaziai társulat 500 p. p. ... 498.— 501.— " • * ’ líl! " 1868 i ! ! 71.— 71.50 . ... - - • Ir fin Erzsébet-pálya 200 frt p. ................................................... 162.— 163.— " " " " ív " 1872 . . . . —.— —.— Egységes járadék, jegyekben máj.­nov. 4*/. . . . 62.45 62 60 Eperjes.t^nJwi 200 frt...................................................... | Tbivd ?­•/% p" V' t ------­a » » febr.—aug. 5/. . . . 62.45 2. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst......................... 2055.— *060.— 0 trak 1,1 yfl “A­­rany v’ezüst ........................ —.— ------­» ' 6 atril-oct 6*A : . : cs:« eLo Ferencz-Jtael pálya 200 frt ezüst............................... 129.­ 129­0 Osztrák észak-nyugati vízpilya 900 frt 5*/. . . . . 87.25 87.75 tea &• -*» ► •: ■ K­­ »; Itesa WKSarr.::::::: 8s iS.« —*• sa: :::::::::::: « 8:8 : Sau““fe:: ::: :: Sat S:2 S515S« «S as ::::::: 88 88 : sas :1*:: ::::: TM” ss sssssray rasfr» :::::: 8: 8K ::::::::: * IlfillhKl1«« ” ........................................... 146 50 147 — Osztrák-északnyugati 200 frt . ..................................... 112.75 113.— ’ kiég. hál. S»/................................................. 154.75 155 75 „­­ Ura" ........................................... 23 - 25 - « a (Lit. B.) 200 frt......................... 64.-- 54.50 * I. kib. 200 frt 5»/..................................... — — gom° járadékjegy 42 lira . . ........................ ■ u“ __ Rudolf pálya 200 frt............................................................. 118.— 118.50 " II. kib. 200 frt 5»/».................................... —— ------­Aramjószági jelzáloglevél 120 ft 5/. ... . . . Első erdélyi pálya 200 frt................................................ 108.75 109.25 Déli Vasut Január—Juli. 3»/» 600 fr...............................111.40 11140 “ ‘­L117 u........................................... 75 05 75 20 Allampálya 200frt .. .............................................................. 246.75 246.50 “ Április-ikt. 3- 500 fr.....................................111.60 112-Arany rente 4%/............................... 75.05 la­zu Déli pálya 200 frt ............................................................. 67.50 68. " 200 frt ezüst 5%.......................................... 98.70 99­­... . Tiszai pálya 200 frt............................................................. 191.— 192.— 1878 bon 60/­ 500 frt..................................... — B. földteh­ermentes. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 frt...................................................... 173— 173.50 Tiszavidéki 5% 100 frt..................................... 83.75 84 50 Magy. gácsországi első pálya 200 frt ........................ 81.59 82.50 Magy.-gácsországi 200 frt .. ................................................ 63.75 64 25 Csehországi ...................................................................... 102— 103— „ északkeleti első •„ 200 frt ezüst .... 66.50 117— Magy.-északkeled 300 frt 5»/............................................. 67.60 67 90 Bukovinai ...................................................................... 80— 81.-- „ nyugati székesfehérvar-grsez 200 frt . . . 109.50 110.- „ , 200 frt arany ez. 5«/......................... 79.50 80 — Gácsországi 5%.................................... 85.60 86.-- ,,,,,, . Magyar nyugati 200 frt 51»/........................................... 65.90 96 80 . Krajnai és tengermellék 5«/. 96.50 97.50 F. Ipar- és keresk. Vállalatok réSZV. „ „ 200 frt 1874................................................ ..--------| Karinthiai 5»/0........................................................... ?1­5? Azienda Assicuratrice 1000 30% ........................................ —— —— v THWanSOrste­rvek* Morvaországi 5% ....­­.............................. 98.25 99— Pesti e 200 frt 400/o bef. .................................... -— ------- Magen SorsjegyeH. Alsó-ausztriai ...................................................................... 104.50 105— „Donatiu bizt. társ. 200 frt................................................. — — Hitelintézet 100 frt............................................... . ■ \gro I Felső-ausztriai 6% • .................................... 99.75 N.­czenki czukorgyár 800 frt........................................... —.— —.— Clai­r 40 frt .. ..................................................... • • • ne ® !?'.A Salzburgi 96— 97— Salgótarjáni vasfinom. 100 frt........................................... —— —— Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4%..................................... «fi . r.vév. ............................................................. iTMTM » " kÖSZénb- 100 ........................................... —- — Innsbrucki városi 20 frt..................................................... Stájerországi 5%......................................................11 ü®'50 °°-60 Securitas visz.­b. 300 frt........................................................ -— -— RegleTrib 10 frt................................................................... J*’80 Zfro1* . . ..................................................... ■ ®®-~ Vagyonkörcs. Pest 80 frt....................................................... .......... — — Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt.................................... 18' 18’80 Bánság «•/* G. Záloglevelek. iv.ny 40 frt .. ....................................................................... 6006 8®­” Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal......................... 73'— 74— Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst . 7 . 110.25 110.50 gfídolín10 Ut..............................4075 42.25 Magyar 5»/„............................................. 80.50 81.50 „ 13 éves, visszafizetés 5%..................................... 96.50 97.50 t aiPJ*jeev g0 fit .' .‘ .’ ...... 17­ 50 „ 1867-diki sorsolási záradékkal ...... 76— 77— Cseh jelzálogb. 5%................................................ 96.25 97.25 * rend­s 40 frrttf3^) 83.75 84.25 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás..................................... — -— ■városi 20 fti .­­..................................... 23.75 24.25 c. Más közkölcsönök. Mag^r «idhite^ti 34 iv 5V.%. . . . . . .4%%. .... • • • • »«•« Duna-szabályozási 5% 100 frtot . ••*••• 104.80 104.70 “ff7" »fdhitelintízsír 5%-o« ’...................................... 87 AO — — Wa­rtemn 20 frt P­p................................. 25.26 25.75 Magyar aranyrente adómentes 6% .... 83.80 83.95 “^f7“ ££ arany 39 év ....................................................... 103.25 103.75 Windischgrát. .0 frt............................................................ Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5/, ezüst . . . lo2.— 102.50 Magyar jelzálogbank 5­/.%.................................... • • 83.50 84.25 Váltók (3 flóra). Magyar vasút cumulatív ................................................ 101.80 102.20 Magyar kisbirtokosok MteUnt. Budap. 6% 12 év .. 83.50 84— 1 ’ •1. Gömöri záloglevél 5% 150 frt............................... . • —.— —. 7'/. 15 év . . 97.50 98— Amsterdamra 100 frt hollandi............................... 96.60 96.70 Keleti vasút elsőbbe. 5% • ........................................... 62.75 63.— 1 7% 30 év . . 97.50 98— Au^lom­era 100 bír. mark.................................... 4 67— 57.25 Magyar állami kötv. (keleti vasút) ...... 74.25 74.75 Galicziai rustical Kit. 6% 92.25 —.— Berlin 100 kit. mark ......... 4 57.— 57.25 „ » » . ..............................................................—.— — •— . földhitel. Krakó 6% 18 év............................... 91.25 92.50 Frankfurti 100 bir. márk................................ 4 57— 57.25 Urb. vált. kötv. 5%........................................... 66.10 66.40 ^ részv. jelzálogbank 6% ....... 95.50 —.— Hamburgra 100 bir. márk ....... 4 57.— 57-25 Magyar nyeremény 100 frt .................................... • 81.50 81.75 Bécsi kazp. földhitelb. 51/. 6 év........................................... —.— —.— Más német piaczok....................................................... 4 57 — 57.25 » » . . . ,80 frt ,o,»',n'T '«./ - - ' 81.— 81.50 „ 6% 20 év..................................... —— —­— Brüssel! 100 frank......................................................6„ —— Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 5% .... 177.70 K­8.— N.­szebeni földhitelint. 20% befiz. 5'/................................. 95— 95.50 Londonra 10 font sterling....................................4 116.80 117.10 , 1874­ ki 10 L. 6% . .................................... —.— —— Első oszt. takp. 5'/. 30 év.................................................. 101.90 102.10 Milánó 100 lira............................................................6 —— — .— , kölcsön 1871. SO mii............................................... —_ —.— „ 5’,'j 32 év................................................. 101.90 102.10 Marseille 100 frank............................................................ —— —— a 1873-iki 54 mi. 5% ........................................... —.— Paris 100 frank...................................................... 8 46.30 *6.85 . Szölödézsma-valtsag 100 fto.................................. 81.80 82.21 J­. Elsőbbségi kötvények. Pétervir 100 rubel..................................................... — — Pest városi 6% ................................................................... —— —_ Zürich 100 frank...............................• • • • 4 ——•— Bécs városi sorsol. ................................................................... 92.50 93.— Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . ..... 68.21 69.— Svn­czi piaczok 100 frank.......................................... —— Török vasúti 400 franc.................................................7 23.30 28.50 Albrechtp. 800 frt 5%.............................................................. 68.25 68.75 a kölcsön 1865 5% ................................................ —— —— Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%....................................... ——■— Valu­!­ok árfolyama. 1869 5%...................................................... —.— —.— Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5%................................ 95.50 — . költ 1873 6%/.................................... ------- „ „ 100 és 200 frt 6% . . . . 101.— 101.50 arany............................................................................. p8“ 8-8® . kincst. jegyek 1876—1878 9%............................... —__.— „ 200 frt 5% arany . . . . ——.— Szegélyes arany......................................................................... 6186 5.56 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 92.80 93.20 Osztrák-magyar 8 fr. arany................................................. D. Bankok részvényei. . . ^ ! ! ll fs li.~ g££'dSK i i ! i *. i ! *. *. • '• • 1^0 n.H Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés 7 . 99.*_5 9_9 50 , . J 1 ! “jj ^0 i i I : V-S “S Angoloma^ar bank 1T0 frt. ........ ^a « 1873 » J........................................... 80.10 80.40 Mária Terézia tallér............................................................ — r SÄTÄ64 • • : : : -- -:- : : : : : : m- A USS^.w««: : : : : : : : -" ...............................SloU 120 50 ”, ”, ” M#: ezüst 5% ! ! i '• V-­­- S&SÄT“ : ^ ^ ! — Magyar ált. minimpalis 200 frt 40°/* ..... . . 1876. ................................................. 101._ 102.50 A* osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért .........................* * * * ‘ 66 50 66 75 Ferenc* József pálya 1867. 200 frt............................... 87.25 87­ 75 Béctre és a bankfiókokra 4Vt#/d­, telepítvén­yekre 5 /, Unicbank 200 frt 70*/, •••••*•••* Ab-O0 . 1873......................................... . ._____________ lombard-kölcsönökért 6%. GalicEiai jeU. bank .*•••♦•*••• —.— —■ " " ________________________________________________________________________________ — -------!-----^ Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest barátok­ tere, Athenaeum épület. Közgazdaság, Üzleti hirek. A gabnatőzsdéről. Budapest, febr. 14. A búza kí­nálat, valamint tegnap úgy ma is mérsékelt volt, a vásárlási kedv elég élénk, az árak nem változtak, az irány szilárd, a forgalom mintegy 8.000 mm. A többi gabnaneműek árai válto­zatlanok maradtak, csekély üzlet mellett. A határidőüzletben búza tavaszra 8.48 — 8.50, zab tavaszra 5.35—5.40,­ tengeri bánsági máj.—júniusra 4.87—4.90, jun.—júliusra 4.95 — 5.—, káposztarepere aug.— szeptemberre 1­Vs —13.50, bánsági jul.—aug.-ra 127/a—13 frt. Az értéktőzsdéről. Budapest, február 14. Az élő­­tőzsdén külföldről magas jegyzések érkeztek, a forgalom nem élénkült fel és osztrák hitel részvények 223-ról 222-ig, ma­gyar aranyjáradék 83.80-ról 83.65-ig hanyatlottak. A déli tőzsdén osztr. hit. részv. 222.10—222.30 között mozogtak magy. hitel részv. névleges 219-en jegyez­tettek, magy aranyjáradék 83.65—83.55-ön kelt Helyi értékekek is egy kissé elhanyagoltattak, pesti közúti vasút részv. 227-en vásároltattak. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 14. B­u­z­a 9—9.05 ; r­o­z­s­magyar 6.20—6.80 s z a b 5.90— 6.00, régi 8 — 6.05; tengeri május—júniusra 5.22—5.27, régi 5.90—6.00, uj 5—5.30 ,repczeolaj 32—8. 50, őszre 34 — 35, április 28 — 28.25. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 14. Az előtőzsdén gyér forgalom mellett valamivel alacso­­nyabb árfolyamok kerültek jegyzésre : osztrák hitel 221.40, magyar hitel 219, osztrák államvasut 248, magyar aranyjá­radék 83,60, 20 frankos arany 9.33. Bécs, febr. 14. (Megnyitás.) Hitelrészvény 222.—. M. hitelrészv. 220.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —. M. földhitelb. —. Angol-osztrák —. Államvasut —.—. 1860-as —. Magyar sorsjegy —.— Napoleon d’or 9.82. Aranyjáradék 83.72 Unió-Bank —.—. Hangulat csendes. Bécs, febr. 14. (Előbörze.) Hitelrészvény 221.50. Magy. hitelrészv. 219.40. Lombard 68.—. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 98.60. Államvasut 247.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.32. Aranyjáradék 83,70. Unio-bank —.—. Hangulat: üzletnélküli. Frankfurt, február 13. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre — , Osztr. bankr. —, Osztr. hitelr. 199.»/«. Osztr. állami részv. 214.60, Lombard —, Galicziai 192.50, Papír járadék 54.68, Ezüst járadék 54.81, Osztr. arany járadék 64.93, Magy. aranyjáradék 72. — . Magánjegyzéseink a mai budapesti tőzsdéről a következők, a hivatalos jegyzést reggel közöljük: Államadósság. pén« Áru pens Áru Vasúti kölcsön 101.75 102.25 Keleti vasút I. 63.— 63.50 Sorsjegy » 81.50 82.— » I­II. 74.50 75.— Kincst. utalv. 117.50 117.75 » » III. 66.50 67.— Aranyjáradék 84.55 84.70 Szölőv. kötv. 82.— 82.50 Földteherm. m. 80.75 81.50 Földthm. érd. 75.75 76.50 Bankrészvények. Magyar hitel 219.— 220.— Osztrák hitel ——.— Budap. ipar —.— —.— Magyar ipar ——.— Kisb. földhitel —.— —.— Pesti keresk. —.— —.— Lipótvárosi —. — —.—­­ kézmüv. —.— __.— Vasutak részv. Alföldi 118.— 119.— Magy. északk. 117.— 118.— Pesti közúti 227.— 228.— Kassa-oderb. 102,50 108,50 Biztosító társ. részv. I. magy. —.— —.— Pannónia v. b. 580.— 590.— Pesti 10759. 108.— Unió v. b. — Gőzmalmok részv. Concordia 542.— 645.— Luiza 293.— 297.— I. bu­dapesti 1875.— —.— M. és sütők-------—.— Erzsébet —.— —.— Pannónia __—.— Hengermalom 750.— 770.— Victoria 480 — 485.— Takarékpénzt, részv. Központi 91.— 92.— Fővárosi — I. hazai —.— —.— Külvárosi —.— —.— Különféle vállalatok részv. Alagút —.— —.— Dräsche tégl. —.— —.— Ganz 227.— 229.— Salgót. kösz. ——.— Gschwindt 288.— 272.— Sörfőzöde ——.— Gyapjumosó —.— —.— Athenaeum ——.— Záloglevelek. M. f.h. i. 5 ’/*°/o ——.— M.jelz. h. b. — .— »»» 5 » Pesti ker. b. —.— — aranyban —.— —.— Pénznemek és váltók. Cs. kir. arany —.— —.— Német bankj. —.— — 20 fr. 1­9.32 9.34 Páris 46.35 46.46 Ezüst —.— —.— Schweicz 46.10 46.20 Márkajegyek 57.55 57.60 London 116.70 116.85 Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.

Next