Pesti Napló, 1879. április (30. évfolyam, 79-105. szám)
1879-04-02 / 80. szám
megmenthetni. Lichtenstein József hosszabb beszédben a különvéleményt ajánlja elfogadásra. Ezen egyezményben ismét ajándékot lát, mely a kölcsönműveletek fejében adatik. Ilyen ajándék azon törvényjavaslat is, mely az Unióbanknak a kaucziót visszaadja. Sajátságosnak tartja, hogy ez erre vonatkozó törvényjavaslatot csak a pénzügyminiszter nyújtotta be ; ez annál feltűnőbb, mert a lapok azt írják, hogy a közlekedési miniszter a minisztertanácsban a kauczió visszaadása ellen szavazott. És nem dementáltatott, pedig azt hiszi, hogy ha e hír nem igaz, azt nem volna szabad dementi nélkül hagyni. Borosa Béni visszautasíttatni kéri a törvényjavaslatot, hogy a kormány új tárgyalásokat kezdjen a román kormánynyal s jobban biztosítani igyekezzék a vasút kiépítését, s a magyar kormánynak a kezelésre és a forgalomra befolyását. Orbán Balázs a törvényjavaslat ellen szavaz. Az elnök az általános tárgyalást befejezettnek nyilvánítja. Tudósításunk befejezésekor a közlekedési miniszter szólal fel. Tóth Vilmos interpellácziója így hangzik: Interpelláczió a közlekedésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e a t. miniszter úrnak tudomása arról, hogy Nyitra megye egyik legtermékenyebb vidékének értem a Nyitra völgyét, Nyitrától fölfelé Nagy-Tapolcsányig, sőt tovább — mely vidék Magyarországnak iparilag legfejlettebb és aránylag legtöbb adófizető részét képezi — utai járhatlanokká lettek ? 2 Nem tartja-e a t. miniszter úr szükségesnek a törvényhatóság meghallgatása mellett egy szakember kiküldését a végből, hogy a közlekedési viszonyok e helyzetéről és annak okairól alapos és közvetlen értesítést nyerjen ? 3. Hajlandó e a miniszter úr ezen értesítés alapján a baj orvoslására alkalmasnak mutatkozó erélyes intézkedéseket mielőbb megtenni ? Szentes és az árvízveszély. Szentesről Sima Ferencz úr, volt gátvédelmi felügyelő s városi tanácsostól, Szentesnek az árvízveszély alatt tanúsított magatartásáról hosszabb nagyérdekű nyilatkozatot vettünk, melyből — a tér iránti tekintetből — a következő főpontokat idézzük: Nyilatkozó úr, ki teljesen ismeri a Szentes város részéről tett védelmi intézkedéseket, alaptalan s rósz akaratú koholmánynak jelenti ki a márcz. 17 -i távirat következő állításait: »A teljhatalmú kormánybiztos, Bodoky miniszteri kiküldött műszaki felügyelő erélyes intézkedése folytán 1000 katona, 2000 pénzes állandó munkás, 8 szakértő mérnök felügyelete alatt éjjel-nappal felváltva dolgozik gátvonalunkon. A részbizottság-féle testület eddigi tétlensége alól felmentve, a kényszermunka nevezete alatt eddig a gáton lábatlankodó inas és szolgáló csőcselék népség a gátról eltávolitva, Szentes a veszélytől megmentve. Mily nagy változás, isten jóvoltából!« Márczius 17-én, midőn a távirat kelt, mindössze 400 s néhány katona volt a gátvédelem czéljából kirendelve, a pénzes munkások száma 800 volt, mig a védelem alatt folytonosan 4—5 ezer kényszermunkás dolgozott. Márcz. 17-én a viz 26 láb 3 hüvelykről, 24 lábra leapadt, mig a márcz. 11-én támadt, sőt egész napon át tartott, márcz. 13—14-én orkánképen dühöngött szél ijesztő pusztításaival megküzdve, a közerő a társulat 3—4 száz munkásával együtt fentárta a gátat. Márczius 16 án a szél csendesült, 17-én már egészen más irányt vett, s azóta folytonosan olyan időnk van, hogy ha 17-én teljesen ott hagytuk volna is gátunkat, ha csak a víz újra nem árad, és a szél ellenünk föl nem támad, semmi veszélytől tartanunk nem lehetett volna. A kérdéses közleményben hirdetett segítség tehát akkor érkezett, mikor már minden veszélyt átéltünk, átéltünk úgy, hogy bár gátjaink az öt napi szél által kétségbeejtő módon meg voltak rongálva, de a hirtelen beállt jó idő, s folytonosan tartó apadás mellett semmi veszélytől többé nem tarthattunk, S ha érdemet akarunk csinálni a katonai erő és a legnagyobb részben a részbizottság által a város részéről fölfogadott pénzes munkások segítségéből, ez nem abból áll, hogy a veszélytől, mely ijesztőn fenyegetett bennünket, megmentették városunkat, hanem hogy megrongált gátainkat a vész múltával már segítették a városi kényszer munkaerőnek kijavítani. Ekkor jött Bodoki úr is városunkba, legalább a gáton ekkor láttam legelőször. Nem vonom kétségbe, hogy ha a vész kétségbeejtő perczeiben a gát egyes veszélyeztetett vonalán a mentés körül velünk együtt közreműködhetett volna, nem lenne némi érdeme abban, hogy istennek legyen hála, a veszélyt szerencsésen átéltük; de midőn én már a gáton legelőször láttam, a szél megállt, s a veszély, mely fenyegetett bennünket, megszűnt. S az érdemet, melyet városunk megmentésénél a vészbizottság s lakosságunk gyalázásával melléhez fűztek, neki magának kell legelőször visszautasítani. A koholmány márcz. 17-én azt mondja, hogy a kényszer-munkaerő a gátról el van távolítva, most már a kormánybiztos s Bodoki úr emberei dolgoznak a gáton. A kényszer-munkaerő febr. 28-án lett kirendelve és künn dolgozott a gáton 22 napig, tehát márcz. 21-ig, ekkor a részbizottság, miután ennek tovább szükségét nem látta, beszüntette. Márcz. 17-ike után még 4 egész napig volt künn a kényszermunkaerő és a tétlenséggel czímzett részbizottság még most is erélyesen működik, javíttatja a város által föntartott gátakat és építtet 30 láb víznek megfelelő négyes lejtőjű körtöltést a város megvédése tekintetéből. Ezekből tehát kitűnik, hogy a kérdéses közlemény minden ízében valótlanságot tartalmaz s talán azért készült, hogy egy pár emberre fölhívja a kormány figyelmét. S midőn a közleményérdemére nézve ezeket előre bocsátom, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Szentesen a vész alatt senkinek nem jutott eszébe sem teljhatalmú kormánybiztos, sem Bodoki arért folyamodni, miután a gátvédelemben növekedett és ebben megőszült lakosságunk mellett voltak szakértő mérnökök kellő számban, kiknek támogatása s a részbizottság erélyes intézkedése mellett, kettőzött tevékenységgel dolgozott népünk, s küzdve minden idegen segítség nélkül föntartá gátunkat. S ami ateljhatalmú kormánybiztos és Bodoki úr közbejövetelét illeti, ez onnan ered, hogy a márcz. 13—14-iki szél által szorongatva, vészbizottságunk sürgette a kormánynál a Pallavicini őrgróf által Mindszentnél építtetett úgynevezett hármas töltésnek elvágatását. — Ezen ügyben lett Stammer alispán ur teljhatalmú kormánybiztossá kinevezve s mellé a minisztériumtól műszaki tanácsosul leküldve Bodoki állami felügyelő úr. A kérdéses hármas töltésre meg kell jegyeznem, hogy az évekkel ezelőtt Pallavicini által építtetett, törvénytelenül, anélkül, hogy a viz lefolyására kívánt s törvényben meghatározott ártérterület ki lett volna hagyva. — Hogy a gróf minél több árteret mentsen meg, Mindszentnél mintegy 2000 ölön úgy összeszokta a gátakat, hogy a víznek nincs több, mint 90 öl lefolyási tere. Ennek azután eredménye az, hogy mikor Szentesnél a viz magassága 26' 3", akkor a mindszenti szorulat elején 26' 11", miután a Szentesnél 4—500 öl széles ártéren mozgó víztömeg szabad és rendszeres lefolyását a 90 ölre elszoritott mindszenti szorulat akadályozta. A kérdéses gát mondom törvénytelenül lett megyei és miniszteri szabályszerű engedély nélkü építve, s midőn a megye belátta, hogy ezen önkényesen épített védtöltés veszélyezteti Szentessel együtt Hód-M.-Vásárhely, Csongrád és mindszent léterét, akkor elhatározta és utasitotta a grófot, hogy e védtöltést elhányva az 1871-iki vizszabályozási törvényben irt kellékeknek megfelelőleg építse ki, kihagyván a víznek könnyű lefolyhatásához szükséges ártér közt. A megyének ezen határozatát évekkel ezelőtt jóváhagyta a miniszter, a gát azonban állt meg. — Alit, mert egy nagy úrról, Pallavicini őrgrófról van szó, kinek kedvéért a végrehajtás megáll útjában. — Ezért nem vádoljuk Pallavicinit; neki egy uj, a törvénynek megfelelő gát kiépítése 3—400 ezer írtba kerülne, igy neki érdekében áll húzni az ügyet; azonban a megye hatósága előtt, ezen ügyben kifejtett lelkiismeretes tevékenységéért nem veszszük le a kalapot. — Szomorú állapot az, midőn egyes Pallavicini- féle nagy urak kedvéért 100 ezer léleknek kell kockáztatni anyagi biztonságát. Jó lesz, ha a szakminiszter kellő figyelemre méltatja e dolgot, talán Szentes, Hód-Mező-Vásárhely, Csongrád, Mindszent létele megérdemli e tekintetben a kormánynak figyelmét is, addig, mig Csongrád megyének a mai árvíztől megkímélt része egy beállható árvíz által viz alá nem temettetik, hogy meg legyen semmisítve Magyarország legmagyarabb megyéje s koldussá legyen téve legvagyonosabb, adóképes népe, Szeged borzasztó példa erre. Szóval a kormánybiztos azért lett kiküldve Bodoki úrral egyetemben, hogy a Pallavicini-töltés elvágása ügyében határozzanak. Mielőtt ezen urak ez ügyben határoztak volna, lejött városunkba Hieronimy Károly államtitkár úr, ki véleményem szerint a kormány akaratát produkálván, kijelenté, hogy a kérdéses töltést elvágatni semmi esetre nem szabad. Természetes, hogy ezen nyilatkozattal be volt vágva a teljhatalmú kormánybiztosság tételének szüksége, legalább ezen ügy Bodoki úr részéről is be lett fejezve Hieronimy nyilatkozata után. Hogy a teljhatalmú kormánybiztos és Bodoki úr mit fognak Csongrád megye jövője iránt való tekintetből ez ügyben tenni, azt nem tudom; de úgy a józan észnek, mint az állam közös, mindent koncentráló érdekének komolyan tiltakozni kell Hieronimy úrnak azon kormányférfiúi nyilatkozata ellen, melyet a kérdéses, törvénytelenül, nagyúri önkénytől épített töltés elvágatásának sürgetésére tett. Mert nem tekintve azt, hogy egy törvénytelenül épített töltés fönntartása semmi esetben nem számíthat egy igazságos kormány támogatására, nem számíthat különösen akkor, mikor ennek tétele egy egész megyének lételét veszélyezteti! Magyar orvosok bécsi lapokban. Bécs, ápril 1. T. szerk. ur! A magyar rendőri törvényjavaslatnak az orvosi kötelességekre vonatkozó részei Magyarországon is nagy megütközést keltettek a szakkörökben, hanem a tulajdonképeni vihar Bécsben indult meg. Ez alkalommal sok magyar orvos, mintha csak arra törekednék, hogy ellenszenvét irántunk mindenkinek ad oculom demonstrálja, oly nyíltan véleményez ellenünk a bécsi lapokban. Egy dr. Sam. Gr. úr azt írja a Med. Pressében a múlt héten, hogy mert e lap már annyi bajt megszüntetett nálunk se bízik annak ismert befolyásában, kéri, az egészségügyi törvény s a rendőri tslat egyes intézkedéseire s azok értelmezésére is fordítson figyelmet, mert nekünk nincs erre illetékes közegünk. A Med. Pr. szerkesztősége pedig elég szíves e panaszra megígérni, hogy hatalmát (Macht) latba veti a megindult törekvések sikeréért. Egy másik Jr. Éta úr a múlt heti W. Med. Wochenschrift-ben sopánkodik a magyar orvosok helyzete fölött a rendőri tllattal szemben, gyanúsításait a magyar közönség józan belátása ellen pedig gondosan a sorok közé s gondolatjelekbe dugdosta, úgy hogy osztrák kollégája ha elolvasta a bíráló közleményt, mintha csak gondolkozott volna, oly egészen szája ize szerintinek érezhette. Az orvosok társadalmi s kereseti viszonyai ha annyira nyomorultak nálunk, mint ez urak vázolni méltóztatnak, ugyan mi tartja közöttünk ? Ha már az idegen nyelvet úgyis ily gyönyörűen megtanulták, miért nem vonulnak ki a szerintük mindenfelé anynyira korlátolt Magyarországból oda, ahol tágasabb ? Nálunk, én úgy tudom, 40 éves működése után eddig még egy orvos sem kéregetett alamizsnát pályatársaitól, amint az másutt, s a bécsi orvosi szaklapok budapesti levelezői s bírálói azt jól tudják, hogy hol, közelebbről megtörtént. Nálunk igen is, becsült ember az orvos, különösen ha erkölcsi értéke olyan, hogy a közönség megismerheti ; én tehát e folyton s különféle alakban ismétlődő gyanúsításokat s támadásokat a magyar háladatosság s elismerés ellen, mint egy kevéskét hírlapíró is, ki nemzetének nyilvános sértegetését a külföldön nem veheti egykedvűen, visszautasítom. Ezzel azonban korántsem akarok a törvényjavaslat pártolói közzé fölcsapni. Sőt inkább! Határozottan mondhatom, hogy oly egyoldalú intézkedés, milyen e törvényjavaslat számos §-ában kifejezést nyer, s oly felelősség s korlátozás, milyen e törvényjavaslat következtében az orvosokra nehezednék, csak oly államférfiúban fogamzhatott meg, ki nem ért rá a modern orvosi szakképződés intenzitását s azon társadalmi műveltséget tekintetbe venni, meylyel az orvosi körök tényleg rendelkeznek. A 89-ik p. p. azt mondja, hogy minden gyakorló orvos, sebész, szülész stb. kihivatásával járó s igénybe vett szolgálatát megtagadja, halogatja, 100 írttal bűnhődjék. Kinek szól ez ? A városi orvosnak bajosan, az örül, ha küldenek érte, s a falusi ugyan hol tagadta meg szolgálatát s kinek, hogy ily tények által eme intézkedés szükséges volta is kiderüljön , mert a törvények eredetek szerint utóvégre mindenütt oly szükségek szabályozói, oly kölcsönös kötelezettségek elrendelői,melyek a gyakorlati életben tapasztalás által jelentőséget nyertek, az orvosok erőszakos megszorítása végett talán csak nem akar egy-egy magyar államférfiú e józan felfogástól eltérni ? 8 mily egyoldalú ezen ? ! Miért nem rendelkezik pl. arról is, hogy az orvos fáradozásai biztos jutalmazásban részesüljenek ? E tylat összes intézkedései úgy mutatják be az orvost a közönségnek, mint a megyék, járások, városok, körök s egyesek mindeneset, kinek e javaslat szerint kötelességei s büntetései vannak, de kinek joga s igénye talán csak a mások szívességéből lehet. Az orvosok társadalmi s nyilvános kötelességei felel az államnak oly felfogásra, milyen c tjlatban nyilvánul, csak akkor lehetne joga, ha a vagyontalanokért a teljesített orvosi szolgálatok fejében díjazásra vállalkoznék. Erről azonban a tilat semmit sem mond. Hire jár, hogy a magyar orvosi testületek nagyban készülnek a rendőri tilat ellen síkra szállani, s hogy a remény igen élénk, miszerint az e végre országosan egyesülendő orvosi szakkörök lépéseit majd siker koronázza. Ebben én nem kételkedem. De miért a kártyaház ellen földindulást rendezni ? Fújjunk rá előbb! Hazai politikai intézményeink által minden jóravaló orvos azon kellemes helyzetben van, hogy szavának, ha becsületérzése érdekében felszólal, egyegy megye közönsége nyomatékot adhat. Álljanak az orvosok, mint mások teszik, a törvényhatóságok elé, s mondják el, a kormány egy tvjavaslatában mily vékony lelkiismeretű embereknek tartja őket; mondják el, mit követel tőlük, kivétel nélkül arra, közszolgálatban vannak-e, nem-e, s teljesített kötelességeik után hogy nem gondoskodik róluk; egy szóval mondják csak azt el, amit minden becsületes orvosnak éreznie kell, ha e tvjavaslatot átolvassa s önérzete van, és meggyőződésem, hogy az a meggyalázott magyar belátatás, mely hallgatóikban él, nem fog habozni, hanem fölér az országgyűléshez s kérvényezni fog értük az ő czélba vett erkölcsi bántódásuk elhárítására s méltányosságért. Ez az eljárás magyar s törvényszerű lesz, a karra nemesitő, s tekintettel a megyék legutolsó föllépésére, illetőleg a magyar nyelvoktatás kötelezését a népiskolákban, mi ma már kész törvény, előreláthatólag hatékonyabb is, mint hogy ha az orvosi körök országos egyesülése által e czélra, idegen formájú új fórum alakul, mely a bécsi szaklapok közvetlen befolyása s közvetett vezetése alatt csakhamar meggyőződhetnék, mennyire gyönge, mert sem magyar, sem törvényszerű. Szokjunk hozzá a hazai dolgokat itthon végezni el. Kit a sors közzénk hozott s nálunk tart, az ha fölfogása szerint méltatlanság érte, maradjon azzal is itthon, ne menjen jzász módra ínséggel házalni a világba, mikor az átalános szükség közepette annyira mennyire jól érzi magát itthon. Berencsy László: Különfélék. — ápril 2. (D o ros már a 1.) márczius 30-ról Írják nekünk : A viz napról-napra s igen szépen apad, húzódik a Mattyéren át, — honnan városunkba tért — a Tiszába. Szárazföldi közlekedésünk Szatymar felől már helyre állott s az egy pár nap alatt elkészülendő 16 öles híddal nyűgat felől is akadálytalan összeköttetésünk lesz, úgy, hogy ápril hó 6-án a szokott helyen, országos vásárunk is meg fog tartatni. Hajlék nélkül maradt lakosaink a tanyákon s az árvíz által megkímélt házaknál nyertek ideiglenes lakhelyet, de élelmezésükről még folyton gondoskodni kell. És ez a legnehezebb feladat, mert Halas, Majsa, Csongrád, Zenta, Kis-Kőrös és Félegyháza városok, továbbá Horgos és Kistelek községek oly mérvben tanussták áldozatkészségüket, hogy segélyért hozzájuk folyamodni szerénytelen zaklatás lenne. Tegnap Szeged városától kértünk 300 kenyeret s ezzel egy-két napra segítettünk ínséggel küzdő lakosainkon, de mit adjunk nekik ezután, ha az emberbaráti szeretet nem könyörül sorsunkon továbbra is ? A malmok összedőltek s ha volna is mit, nem lehet őröltetni. Hálával kell megemlékeznünk a főváros áldozatkészségéről a küldött 3500 klarm kenyérért, de különösen Balajthy Imréné asszony szívességéről, ki több ízben küldött élelmiszerek és ruhanemüekkel sietett az ínséget és nyomort enyhíteni. Dorosma az országra nézve nem bir oly jelentőséggel mint Szeged s a szerencsétlenség nem is sújtotta oly iszonyúan mint Szegedet, de azért háromezernyi károsult, ínséggel s nyomorral küzdő lakosaink szánandó sorsa valóban részvétre indító s az ország figyelme és könyörületére méltó. Z. K. (E sorokat a legmelegebben ajánljuk az illető gyűjtők figyelmébe. Élelmiszerekből Szeged javára nagy mennyiség gyűlt össze a fővárosban is, s minthogy azokra Szegeden nincs szükség, az élelmiszereket haladéktalanul Dorozsmára kellene küldeni. Mi is az adakozók intencziójának vélünk megfelelni, ha a föntebbi levél következtében, a nálunk begyűlő pénzekből legközelebb egy részletet Dorosmára küldünk. A szerk.) (Vertán Endre) földbirtokos elhunyt battonyai birtokán, 61 éves korában. Ő az 1861-diki országgyűlésen képviselő volt s a publiczistika terén is működött. Kunágotai név alatt számos politikai czikket irt, melyek avatott képzettségről s erős meggyőződésről tanúskodtak. Béke poraival (Veszter Imre) orez. képviselőt, ki választói körébe utazott, A.Lendván, pártkülönbség nélkül igen szívesen fogadták. Veszter Imre a múltkor tartott képviselőházi beszéddel magára vonta a közfigyelmet. (Egy katholikus püspök adománya ref. templomra.) Magyarország a vallásfelekezetek közötti türelem hazája s ennek megragadó példáját olvassuk a Nagyvárad czimü lapban. A tenkei ref. hívek uj templomot akarván építtetni, segélyt kértek a latin szert, nagyváradi püspöktől, Lipovniczky Istvántól is, ismeretes lévén előttük az áldozatkészség, melylyel Lipovniczky püspök a tanügy és egyházak iránt, felekezeti különbség nélkül, eljárni szokott. A püspök a templomépítésre szükségelt tégla égetésére, az uradalmi erdőből elegendő tűzifát utalványozott. Oly adomány ez, mely legalább ezer irtót képvisel. A presbyteri gyűlés a nagylelkűségért a püspöknek a legmelegebb köszönetét nyilvánitá s ezt az említett lapban a tenkei ref. lelkész fejezi ki. (Az orsz. magyar képzőművészeti társulat) műcsarnokában mai naptól kezdve látható XII. Leo pápa arczképe, melyet Szoldatics Antal hazánkfia természet után festett. A művet Kaczvinczky Viktor jászói praelatus szíveskedett bizonytalan időre a kiállításra átengedni. (Nagy Mihályon) műkedvelői színi előadás tartatott márcz. 25-én a szegediek javára. Az előadásban közreműködtek: Balogh Gézáné úrnő, Ujfalussy Erzsi k. a., Sulyovszky István és Mokcsay Béla, Jámborszky Emma k. a., Polányi Gyuláné, Bakajsza Andorné úrnők továbbá Neuman Lajos, Polányi Gyula, Görgey Géza, Mathiasz József, Bakajsza Andor és Horváth Gyula urak. Az előadás jövedelme, (207 forint) mely hozzánk küldetett. — A szép eredmény a műkedvelő hölgyek és urak nemes buzgalmának méltó jutalma. (Tiszavidéki vaspálya.) A folyó év márczius hó 21-én Budapest és Temesvár között életbe léptetett 107. és 108. számú külön személyvonatok folyó évi ápril 5-től kezdve nem fognak többé közlekedni. E vonatok tehát ápril 4-én utoljára fognak Budapestről, illetve Temesvárról indíttatni. A Budapest és Temesvár közt Aradon át fennálló többi két összeköttetés egyelőre épségben tartszik, s az osztrák államvasút a tiszavidéki és arad-temesvákri vasútnak nappal közlekedő személyvonataival Szeged felé s onnan való közvetlen csatlakozásokat léptet életbe. (Birtokárverezések Stájerországban.) Egy gráczi levél szerint Stájerországban a múlt márczius hó folyamában naponkint átlag hét parasztcsalád űzetett el végrehajtási után házából és telkéről. A hivatalos lap márczius havában 207 végrehajtási árveréshirdetést közölt. Tíz esetben maga az államkincstár volt kénytelen adóhátralékok miatt az árverést kérelmezni; hogy hány más esetben okozta a túlságos adóteher az illető család romlását, azt a kimutatásból, fájdalom, kivenni nem lehet. Hogy a végrehajtások minő folyamatot vesznek, azt megítélhetni a következő, valóban elszomorító esetről : Márczius 31-én tartatott egy kranichsfeldi nagybirtok harmadik árverése. A birtok becsára 145.000 frt; az árverésen egy árverező, dr. Berzé ügyvéd volt jelen, a ki többet ígérő hiányában a birtokot — száz írton vette meg. (Strauss Budapesten.) A bécsi Strauss Eduárd ápril 4-én 48 tagból álló zenekarával Budapestre érkezik s a vigadó termeiben két nagy séta hangversenyt rendez ápril 5. és 6-án. Az újabb dalműirodalom érdekes szemelvényein kívül bátyja János és a saját fris keringőit fogja bemutatni. Itt fölemlítjük, hogy Strauss Eduárd bátyjával, Jánossal egyesülten, május hóban nagy zeneünnepélyt szándékszik rendezni Bécsben a szegedi árvízkárosultak javára. (Martonfalvi gyilkosát — mint már reggeli lapunkban tudattuk — Aradon tegnap este kilencz órakor elfogták. Farkassányi a gyilkossal az aradi főkapitányságnál jegyzőkönyvet vétetett fel, a gyilkosnak holmiját összeszedette és igy a tizenegy órai vonattal nem indulhatott Budapestre. A helybeli indóháznál és a főkapitányságnál roppant néptömeg várta ma reggel a gyilkost. De az csak ma este fog megérkezni. Meglehet, hogy nem is a rendőrséghez, hanem egyenesen a Fortunába viszik. Az elfogatás és az első vallatás részleteiről az U. A. Corr. a következő táviratot vette Aradról . Madarászt tegnap este 9 órakor a főtéri Huszerl-féle szivartőzsdében Matzko fodrász ismerte fel. Nagy rendőr azonnal letartóztatta és átadta Farkassányt budapesti és Boxberg aradi rendőr közegeknek. Bilincsbe verték és a városházára kísérték. Urbányi aradi főkapitány azonnal vallatta és Madarász a következő részleteket adta elő: Ő Martonfalvi Izidort álmában lepte meg, úgy mérte rá az első ütést, mire az az ágyból kifordult a földre. Ő azután baltájának tompa élével több ütést mért rá. Ennek végeztével kutatott az éjjeli szekrényben, ott találta meg a Wertheim-kassza kulcsát. Kinyitotta a kasszát, kiszedte az abban levő pénzt és szivarokat. Majd a ruha és fehérnemű után látott, berakta a bőröndbe. A rablótt pénzt már elverte, csak 65 írtja van még belőle. Értékpapírok nincsenek nála. Vasárnap érkezett Aradra, és a Fekete Bárányhoz czimzett fogadóba szállt. Este az Arénakertben tivornyázott. Hétfőn szeretőjével Világosra rándult és onnét tegnap d. e. visszaérkezett. Ma reggel 9 órakor vitték a vasúthoz és Budapestre szállítják. Megemlíthetjük még, hogy pénzt csakugyan nem találtak a gyilkosnál, de találtak nála sok bűnjelt, nevezetesen arany és ezüst ékszereket. Értékpapírokat azért nem rabolhatott a Wertheim-kasszában, mert azokat dr. Martonfalvi Bécsbe küldte volt. A rendőrség egyébiránt számított azon eshetőségre is, hogy a gyilkos nem megy Aradra, hanem valahol útközben kiszáll. Dubov ay tollnok kérdést intézett a vasárnapi aradi vonatot kísért személyzethez, hogy egy egyén, ki Aradra váltott jegyet, nem szállott-e ki útközben. E kérdésre azon megnyugtató felvilágosítást kapta, hogy a gyilkos nem tette ezt és igy csakugyan Aradon kell a nyomozást megindítani. (Egy kapitány rögtöni halála.) Ma reggel az itt állomásozó Russevich ezrednek egy százada vonult a sugárúton végig a gyakorlatra. A 83 számú ház előtt, egyszerre Ofner a vezénylő kapitány lováról lebukott, s hirtelen meghalt. Bevitték őt egy házba, ecsettel, vízzel dörzsölték, gyors orvosi segély is volt, de minden sikertelennek bizonyult. Holttestét a Károly kaszárnyába szálliták. A közönség* köréből.*) — ápril 2. T. szerk. ur 1 A budapesti IV. kerületben levő kötő utczai városi elemi iskola 2-ik osztályát a napokban, a tanulók között járványosan kiütött himlő miatt, három hétre be kellett zárni, míg az ugyanazon iskolában levő többi osztályokban a tanítás, ugyane betegség veszélye nélkül, folytattathatik. A második osztály helyisége egy sötét zug, borult őszi és téli napokon világ nélkül a betűket sem láthatni benne, azonkívül még kellőleg nem is szellőztethető. Hogy használható ily helyiség iskolai czélokra ? Egy apa. Közgazdaság. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest, április 2. Búzában a kínálat, vásárlás és forgalom igen gyér volt, változatlan hanyatló irányban a hivatalosan jegyzett árak nehezen kaphatók meg, a vevők csak nyomott áron akarnak vásárolni, a mai forgalom alig volt 6.000 mm. A többi gabnaneműek szilárd árjegyzéseiket fentartották, tengeri élénken kerestetett, rozs és zab mérsékelten, árpa elhanyagolva maradt. A határidőüzletben búza tavaszra 8.52 — 8.60, őszre 9.20—9.30, zab tavaszra 5.50—5.57, őszre 5.85—5.95, tengeri bánsági május—júniusra 4.90— 4.92, június—júliusra 4.90—5.00, káposztarepcze aug.—szeptemberre 13.25—13.50, bánsági jul.—augusztusra 13 —13.25. A budapesti értéktőzsdéről. A külföldi tőzsdékről jelzett szilárd magatartás következtében valamennyi, papírban nevezetesen hitelrészvényekben és befektetési papírokban hausse érvényesült; helyi értékek szilárdak, jelentékeny forgalom mellett. Valuták és devisek lanyhák. Az előtőzsdén osztr. int. 246.80 (a 6 fs szelvény nélkül) —248, magy. hit. 231.25—231.75, magyar aranyjáradék 87.40—87.62'/1-en köttetett. A déli tőzsdén a hangulat továbbra is szilárd maradt. A következő kötések fordultak elő : m. vasúti kölcsön 104.50, I. kib. keleti vasúti kötvények 66.40, 100 fs dijjegyek 97 l/s, m. aranyjáradék 87.85—87.80, erdélyi földteherm. kötv. 77.75, osztr. biz. 247.30—248, pesti bizt. 138, molnárok és sü*) E rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltétnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület, tök 340, pesti közúti 264—265.50, Ganz-féle vasöntöde (szalv. nélkül) 260—258.50, kőszén és téglagyár 40, m. arany 9.29'/ német bírod. 100 márka 57.35, párisi valuta 46.10. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, ápril 2. Búza tavaszra 9.30— 9.35, őszre 9.40 — 9.45 ; rozs magyar 6.40—6.45; zab őszre 6.50—6.55, kész áru 6.10—6.15; tengeri május— júniusra 5.20—5.25, régi 5.90—6.25, új 5.50 — 5.60; repczeolaj 34.25—84.75, őszre 35.60—36.00 ; szesz 28.25 — 28.50. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg ) Béva, ápr. 2. A mai tőzsdén élénk hangulat mellett tetemes üzlet fejlődött. april 2. (Alagnyitás.) Hitelrészvény 245.90. M. hitelrészv. 231.—. Lombard —.—. 1884-es —.—. Ezüst — . Járadék —.— M. földhitalb. —. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-*« —.—. Magyar sorsjegy .— Napoleon d’or 9.30.— Arany járadék 87.75. Unió-Bank —.—. Hangulat : igen szilárd. Bács, ápril 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 246.—. M. hitelrészv. 230.80 Lombard 68 75 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. M. földhitelb. —■—. Angol-osztrák 105.75 Államvasut 256 —, 1860-at —.—. Magyar sorsjegy 98 15. Napoleonh’ol 9.30—. Aranyjáradék 87.75. Unióbank 76.50. Hangulat: élénk. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (ápril 2.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötváv. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv. 84.— 84.50 ftc. ezüstb.) 104.50 104.75 M. földteherm. M. keleti v. el- kötv., temesfőbbs. kötv. I. bánsági 79.— 80.— kibocs. 65.25 66.75 M. földteherm. M. keleti v. el- kötv.,1867-kisebbs. kötv. kiszsl. zárad. 78.50 79.50 H. kibocs. 77.5078.50 M. földteherm. M.államv. kötv. kötv., erdélyi 77.25 77.75 1877-ről, 100 Szőlődézsmvlts. star.-ban5»/o 68.50 69.— kötv. (100 ft) 84.50 85. M. dijjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 97.50 98.— b. jegyekben 64.75 65.— M. dijjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 50 ft d. 97.— 97.25 ezüstben jan. M. áll.-kölcsön- jul. kamat 61.75 65.— kötv. 1871-től O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, ezüstben ápr. ezüstben, 5% —•— —— okt. kamat 65.— 65.25 M. állam-köles. 0. egys. áll.-ad. kötv. 1872-től 1860-ki kisrs. sterl. fontok, 500 ft 117.50 118.50 ezüstben, 5% —.— —.— 0. egys. áll.-ad. M.kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1873- ról szerl. 100 ft 127.— 128.— font. ez.-ben —.— —.— 0. egys. áll.-ad. M. kincst. utalv. 1864-ki kiszs. 1874- ről, H. 100 ft 152.— 153.— kib. szerl. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 119.75 120.— 1864-ki kiszs. M.uv.-járad.60/6 50 ft 150.— 151.— adóm. földje Pest város köles. herm. kötv. 87.80 88.— 1871-ből 93.— 93.50 Részvények. Áll. m. munk. Lipótv.b. 100 ft 32.— 34.— hitelintézet —.— —.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 231.50 232.— részv. társ. ——.— Fr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol, alatt) —.— —.— O.hitelintézet*) 248.— 248.20 Ipar-bank 40.— 42.— Pesti iparbank 120.— 130.— Kisbirt. földhi- » keresked. b. 560.— 565.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 66.— 70.— Biztositó társulatok. Első m.biztos. 2175.— —.— Pesti bizt. int. 104.— 104.50 Pann. viszont- Unió visz.bizt. bizt. intézet 600.— —.— intézet 187.— 139.— Gőzmalmok. Concordia —.— —.— Lujza-malom 273.— 275.— I. budapesti’ —.— —.— Moln.és sat.m.*340.— 345.— Erzsébet-mal. —.— —.— Pannónia 1460.—1470.— Henger-malom —.— —.— Viktoria —.— —.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 124.— 125.— Győr - Sopron- Ar.-Körös v. —.— —.— Ebenfurti .— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v.108.— 109.— bev.-Zákányi —.— —.— O. államvasp. 256.— 257.— Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 121.— 122.— Vágvölgyi —.— —.— Erdélyi vasút 96.— 98.— O. gőzh. társ. —.— —.— Hevyi vasút 74.— 75.— Pesti közúti v. 265.— 266.50 Takarékpénztárak: Orsz. központi 96.— 96.50 Bpesti fővár. 375.— —.— Pesti hazai I. 2410.—2420.— Pest külvárosi —.— —.— Különf. vállalatok. Alagút 85.— —.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas- » vasfinom. —.— —.— öntöde*) 258.— 260.— Wehlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 76.— 78.— szeszgyár*) 238.— 242.— I. m. serfőződe 445.— —.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bízom. —.— —.— Sóskúti köb. —.— —.— Athenaeum Spod. és csont- , könyvny. 385.— —.— liszt-gyár 224.— —.— Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. —.— —.— mészégető 25.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 81.— 82.— gyár 39.— 40.— Záloglevelek. M.földh.i.5V2% 98-75 97.— Pesti kerssk. b. 97.75 — » » » 5°/« 88.50 —.— M. ált. földh. i. » » » ar.v. társ. 60/, 79.— 80.— » ezüstben 5°/O 107.— —.— Kisb. fldh.i.7% 95.— —.— jelzőb. 53/4°/o 85.— 86.— » » »60/o 85.— —.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi givasp. 5% 72.50 73.— vasút 5»/o 63.75 64.250. áll.» 5»/. —.— — .— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vastársulat 5 °/o —.— —.— pálya 5°/0 —. — —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi résztársulat 6°/o —.— —.— kötszv. 70«°/o —•— —•— Északk. vp. 5°/« 68.50 69.— Bostilánch.6°/o 93.— —.— » vasp. » malom 6°/o —.— —.— ar.-ban 5»/0 —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 —.— —gyárt. 6% 87.— — I. érd. vasp. 5% —.— —.— Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5°/o 76.— — Ebenf. v. 5°/o —.— —.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 167.50 168.50 Pénznemek. Os. k. reezés ar. 5.50 5.55’/• O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8fztos ar. 9.29 9.30 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.31 jegylOOb.m. 57.30 57.40 Török ar.-lira —.— —.— Váltók. Ném.bankpiacz. 56.90 57.— Svájczipénzpia-Amsterdam 100 czoklOOfrk. 46.05 46.10 holl. start 96.25 96.50 Zürich 100 — 46.— 46.10 Páris lOOfrk. 46.10 46.20 Londonl0ritstl16.90 117.10 Brüssel 100 46.15 46.25 Milánó 100 Marseille 100 . —.— —.— olasz 1. —.— — *) Szelvény nélkül. Üzleti táviratok: Pária, April 1. (Zára 1.) Liszt folyó hóra 60.25, májusra 60.25, májustól 4 hóra 60.50, július—augusztusra 60.75. Búza folyó hóra 27.25, májusra 27.25, májustól 4 hóra 27.75, julius—augusztusra 27.75. Boza folyó hóra 17.25 májusra 17.50, májustól 4 hóra 17.75, julius—aug.-ra 17.76. Olaj folyó hóra 82.75, májusra 83.25, májustól 4 hóra 83.50, a néreg utolsó hóra 85.—. Szesz folyó hóra 54.75, májusra 55.25, májustól 4 hóra 56.— a négy utolsó hóra 56.—. Esős idő. Frankfurt, ápril 1. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre —.—, Osztr. bankr. —.—, Osztr. hitelv. 213.’/si Osztr. Államv. részv. 222.70, Lombard —. Galicziai 203.3/,, Papír járadék —, Ezüst járadék 56.’/,, Osztr. arany járadék —.—, Magy. aranyjáradék 76.31. Hamburg, april 1. Búza csendes 175.50, 183.—, rozs szilárd 115.—, 121 repczeolaj csendes 60.50 60.—, szesz lanyha 39.50, 39.50,— 40.75.____________________________ Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.