Pesti Napló, 1879. május (30. évfolyam, 106-132. szám)

1879-05-02 / 107. szám

A betömési munkálatok aligha fognak várt sikert eredményezni, a Tisza szintén rohamosan árad s e tenger borzalmas gyűrűje övezte kis szá­raz területnek lakói nagyon el vannak keseredve, sokan lemondanak előbbi építési tervezéseikről s idehagyni készülnek a szerencsétlen várost, melynek jó és balszerencse közt hű, kitartó, s­zűrni tudó ma­gyarjai valójában nem tudják, hogy milyen lesz a jö­vendő ! S nem elég e sors hatványozta baj, de súlyos­bítja azt a szűkkeblűség, mert igazán nem is tudjuk, minek nevezhető azon miniszteriális eljárás, mely a moratórium kiterjesztését oly egérfarknyi rövidségre szabta, hogy most maga a különben hasznot élvező közjegyző sokalta már meg a váltói óvatolásokat és fölszólította a pénzintézeteket, hogy a miniszternél ez iránt tegyenek lépéseket. A pénzintézetek, bár a víz helyiségeiket ismét elárasztó, folytatják műkö­désüket. Forgalmi életünket azonban ismét igen — igen kis térre szorította az újabb roppant áradás, s az ide oda billenő úszójárdákon leirhatlanul kínos a közlekedés.Órahosszat kell sokszor várni, míg az egy­másutáni menésben alig 10 perc­nyi távolságú czél­­jához jut az ember. Minden forgalmas f) épületekhez láblók készíttetnek, csakhogy fájdalom luczaszék módjára. A víz szemlátomást hömpölyög utálatos szinével száraz utczáinkra, ijesztgetvén a számos fabódéba me­nekült lakosságot az újbóli kiöntéssel, mi valószínűleg holnap bekövetkezik, mert a víz lehúzódása folytán több bódé oly helyre építtetett, hogy most a növekvő víz útjában találván, kíméletlenül betolakszik e bódék tűzhelyéhez is. A tanodák, bár májusra tervezték egynéhány osztálynak megnyitását, meg nem nyílhatnak, mert a víz nem várt emelkedése lehetetlenné és czélarányta­­lanná teszi ezt. Újszegeden és Szőregen, hol a legtöbb szegedi menekült él, illetve tengeti életét, ma dobszóval hir­dették a lakosoknak a vízveszély ismétt jelentkezését, kijelöltetvén nekik menekvést magasabb pontul a vas­út, kamarális töltés és szőregi templomtér. Borzad az ember már a gondolatnál is, hogy e sokat zaklatott népnek ismét menekülnie kell a Maros garázdálko­dása folytán, menekülnie f­­eg de hová, innen a szeretett város közeléből ? A Maros és Tisza közti mederben az úgyneve­zett »királyhczában« már a fakadó viz nagysága fe­nyegető jelleget öltött, s az uj­szegedi népkertet any­­nyi szép nyánlakokkal és tömérdek földdel, melyen szép sárguló repczék illatoztak, már eddig sem­mivé tette. Az itt fakadó belviz már az ujszegedi barakko­kat is nyugtalanitá, noha ezeknek nagyszámú mene­kült lakói egész megnyugvással valának sorsukban és egész patriarchális életet éltek ott a »vörös ke­reszt« sátrának sorában, most ismét a rettegés félel­me és borzalma szállta meg őket. Méltán, hiszen abból a mederből nem is tud­nak hirtelen hova menekülni, különösen az ily galád időben. A víz ilymérvű emelkedése elkerülhetlenné teszi Újszeged és Szöregnek elpusztulását, mely Szeged oly véghetetlen sokat sanyargatott lakóira a legnagyobb fokú szerencsétlenség leend, hiszen sokan megmentett holmijuk és tőkéjük itteni beruházásával csak a föld­höz ragadtak számát szaporítandják a katasztrófa esetében, és még hozzá el kellend vándorolniok nolle­­velle messzebb erről a szomorú tájról, mely fölött a kerengő gólya és barátsággal ide-oda suhanó fecske is bánattal repül tova, a megsemmisült fészek és tanya­helyet újat keresve, újat építeni. A szivattyúzások nem tudni mikor veszik kez­detöket, a gépeknek még csak helyeit igazgatják. Új­szegeden egy pár mintaházat is építenek vállalkozók; ha készen lesznek, csak akkor lehet róluk ítéletet mondani. Szomszéd községekben óriási területeken mindenütt vályogvetőkkel találkozunk, sokan szege­diek is ott találnak foglalkozást, lévén szegedi vállal­kozó is a téglát égetők között. Tanyaiak panaszkodnak, hogy a víz most feléjük is lassan hömpölyögve emelkedik, mert az osztrák vasút emelkedése akadály a viz délnyugat felé való elfolyhatásának. Tápéiak visszamentek többen a falujokat kör­nyező keskeny töltésre, hol gyékény kunyhóikban nyugtalanul várják a viz lehúzódását, csak szegények meg ne járják, hogy a viz kirántsa alóluk a gyékényt, elvivén az egész meggyengült töltést velük együtt. Az algyőiek talán megállapodásra jutnak föl­­desurakkal és elmennek a homoki majorba, onnan a rakonczátlan s gyilkos csendesen folydogáló szőke Tisza partjairól. Nagyon lassan mozognak, eddig alig negyven írta alá beleegyezését, odahagyni a hul­­lámos Tiszát a buczkás homok­tengerért cserében, de a perczről-perczre fenyegetőbben emelkedő víz ráfanyaritja őket a cserére. Most újból remeg és fél a Tiszától a partja mellett elterülő számos község és város, előttük áll­­ván a világrenditő szerencsétlen Szeged mostoha sorsa, melyből hogy szebb Szeged — bár tervek quantum satis vannak már is — mikor leszen, boldog isten tudja! A most közeledő vásár sem tudható, hol leszen, m­ illő tempore,midőn a viz húzódott lefelé s több-több száraz területünk volt, elhatároztatott itt Szegeden megtartani, a­hol sátor üthető; de most nagyon kis, sőt napról-napra kevesebb téren üthető ám sátor; te­hát talán (?) Uj-Szegeden lesz, ha Maros ő nagymél­­tósága engedi, vagy a Tisza nem lesz kegyes partjaira kitekinteni. —cs. — ápril 30. Hírlik, hogy H.-M.-Vásárhelyt a viz elöntötte; belvizünk apadt is 1 hüvelyket. Rendkívüli szélvihar dühöngött, a betömésnél roppant károkat okozott; hajók szétzúzattak, s egyet az egész tengeri viharrá fejlődött hánykódó habtolulat elsülyesztett. Emberek vízbe hulltak, de emberélet állítólag nem esett áldo­zatul; ha éjjel történik, elvesz az ott dolgozó 1500 munkás nagy része. Pilóta­verő kosok, szerszámok, mind vízbe hulltak, s az egész munka, mely különben sem jól vezettetik — mint szakértők állítják — kárba veszendő lesz. Szegedről május 1-sejétől távírják. Az osztrák államvasút szatymazi vonalán dolgozó 400 oláh napszámos fizetésük leszállítása miatt lázongott; a pénztárnok csak nagy bajjal menekült, s elzárkó­zott, de a lázongók ajtaját feszegették. Az egész hely­őrség kivonult, s néhány lázongót elfogtak, mig a többi eloszlott. A tegnapi viharnak a betöltési mun­kánál egy áldozata lett. A belvíz másfél hüvelyket áradt, az idő borongós. III. Dorozsma, május 1. A múlt napokban folytonosan szakadt az eső, dühöngött a szél, a minden oldalról fenyegő vész el­leni védekezést csaknem lehetlenné tette. Ma már csak­is a megmaradt városrész, 700 ház megmenté­re gondolhatunk, a lapályban lévő vetéseink ismét víz alatt vannak. A védelmi vonalak felosztattak egyes községi képviselők között, a ledőlt házak anya­gai használtatnak töltésül, s alapos reményünk van, hogy az újabb 8 küszöbön álló katasztrófát elkerül­hetjük. Karóknak a szélmalmok s házak tetőit hasz­­­­­náljuk. Küzdelmünk kétségbeesett. A tanyai lakosok, s a kiknek házai már bedőltek, nem segédkeznek a védekezésben s nem engedelmeskednek a hatóságnak. Többen elfogattak. Különfélék. — május 2. (Személyi hírek.) Tisza Kálmán mi­niszterelnök, gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula és K. W­e­n­c­k­­h­e­i­m Béla miniszterek a mai reggeli vonattal Bécs­­ből haza érkeztek. (A szucsányi kerületben) Mudrony Pál ellenében báró Révay Gyula kormánypárti választatott meg országgyűlési képviselőnek. (A bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában) kiadott igazságügyminiszteri rendelet 2-ik kiadásban megjelent az Eggenberger (Hoffman és Molnár)-féle könyvkereskedésben. Az a 40 kr. E rendeletet, mely külön lenyomatban már egy év óta nem kapható és a­mely a rendeletek tárából, mintha soha sem létezett volna, teljesen hiányzik, ajánl­juk a szakközönség figyelmébe. (A m­i­s­k­o­l­c­z­i­ 3. sz. vonat tegnap este, minthogy Hatvannál a nagy eső következtében a híd megrongáltatott 45 perczc­el késett, a mai reggeli vonat pedig egészen elmaradt. (Honvédverekedés.) V­alasik Márton közhonvéd hetedmagával a múlt éjjel több lebujban mu­latván, reggeli 4 órakor a kismezőutczai Gyalog-féle kávéházba ment, hol ő és társai a többi ott levő ven­dégekkel kötekedni kezdtek. A kávés a garázdálko­­dókat ki akarta utasítani, a­mi Valasikot annyira dühbe hozta, hogy szuronyt rántott s ezzel Gyalogot leakarta ütni. Az okozott lármára a tett helyén rend­őrök jelentek meg, kiknek sikerült Valasikot a Ká­roly laká­nyába kisérni. Időközben a többi katonák szépen megugrottak. Törvényszéki csarnok. A takarék- és hitelegylet bünpöre. (Ötödik nap.) — május 2. A bíróság ma folytatta a Schön Jakab-féle jel­zálog-számla ügyének tisztázását. Első­sorban kihall­gatta a telekvásárló konzorczium harmadik tagját, Steinberg Ignácz volt választmányi tagot. Ez előadja, hogy Kellerrel és Schön Jakabbal együtt megvette a gyár­ utczai zsibárucsarnok telkeket és azt állítja, hogy a nyereségből a vételárt rendesen meg­fizették, még pedig készpénzben. Előadja továbbá, hogy hallott egy jegyzékről, amelyben fel voltak sorolva azon c­égek, melyeknek váltóit Keller az igazg.­tanács megkérdezése nélkül leszámítolhatta, de ezen jegyzéket nem látta. Keller ismét kijelenti, hogy neki a váltóle­számítolás körül egészen szabad keze volt, és az in­tézetnek nem is volt a váltóleszámítolási üzletből semmi vesztesége; a kérdéses jegyzéket nem is lehe­tett volna összeállítani, hisz nem lehet előre tudni, hogy mely c­égek fognak az intézethez fodulni. Volt Schönnek még egy 42.000 forintos hátra­léka ; erről Schön és Keller írtak alá kötelezvényt; felszólították Steinberget is, hogy írja ezt alá, de Steinberg megtagadta az aláírást. A teleküzletre nézve előadja, hogy 1875. nov. havában már csak 18.000 írttal tartoztak a telekért és az egész összeg be volt táblázva a telekre. A szakértők ezután előadják véleményüket több eléjük terjesztett kérdésre nézve. A véleményből felemlítjük a következőket: Blau M. P. neve 1869 — 1875-ig számos elfogadványon fordul elő, kitűnik, hogy a régebben benyújtott váltók kiegyenlittettek. Kaufmann 1874. és 1875. években időnkint össze­sen vagy 132.000 frt erejéig volt megterhelve; 1875. sept. 26-án 63.000 írttal tartozott és ebből 1875. végéig 38.800 irtot fizetett le, összes váltói rendesen be voltak vezetve és elkönyvelve. Arra nézve, hogy 21.400 frt Schön Jakab saldó számlájára íratott, holott az a Schön Jakab­­féle jelzálog-számlára tartozott, a szakértők megjegy­zik, hogy ez nem tévedésből, hanem szándékosan tör­tént, oly czélból, hogy ne tűnjék ki, miszerint a jel­zálog számlára csak 2400 frt fizettetett; 5000 frt, amely ezen 21.400 frtnak kiegészítő része volt, jog­talanul folyt ki a pénztárból. Kihallgattatik ezután Steinitz Ignácz. Ez régóta összeköttetésben állottt Kellerrel, gyakran kölcsönzött neki pénzt és pedig olyan pénzt, melyet ő a banknál benyújtott váltóira kapott. Steinitz a vál­tók benyújtásánál ívet íratott alá, melyen Keller kö­telezi magát, hogy e váltókat lejáratkor be fogja váltani. Steinitz most kijelenti, hogy ő mindig a maga készpénzéből adott Kellernek kölcsönöket és nem folyamodott mindig az említett biztosítási módozat­hoz, mert Keller legtöbb esetben készpénzben fizette neki vissza a kölcsön vett összeget. A bíróság ezután áttér a vád egy lényeges pontjára. Találtatott Kellernek egy sajátkezű utal­ványa, mely deczember 11-én, tehát egy nappal a katasztrófa előtt állíttatott ki. Az utalvány Roth’sche Effekten czím alatt állíttatott ki 9500 frtra, de nem találtak semmiféle értéket, mely ezen 9500 frtot fedezné. Az elnök tíz perczre felfüggesztette az ülést, hogy Keller a könyvekből kimutathassa ezen 9500 forintos utalvány fedezetét. Negyed órai szünet után Keller kijelenti, hogy e tételre nézve még nem tudott felvilágosítást adni, időt kér, Friedmann védő­ügyvéd erre nézve több tanút beidéztetni kér. A bíróság ezen ügyre nézve felfüggeszti a tár­gyalást ; az illető tanukat holnap délelőtt 9 órára fogja megidéztetni; és egyúttal felkéri a lipótvárosi bank képviselőjét, hogy holnapra terjeszsze elő a pénztárkönyvet is, melyben ezen 9500 frt tételnek tán nyomára akadnak. A törvényszék áttér a Deutsch Lajos neve alatti 5388 frtnyi depot ügyére. Deutsch Lajos az elővizsgálat alkalmával kijelentette, hogy neki ezen depotról nem volt tudomása. Keller beismeri, hogy Deutsch név alatt a saját értékpapírjaira vett fel ma­gának kölcsönöket. Elnök Kellerhez : Ön tehát saját értékpapír­jaira vett fel tetszése szerinti kölcsönöket ? Keller: Azok mindig fedezve voltak; a papí­rok értéke a felvett összeget 30°/0-al meghaladta. Elnök: Hátha Deutschnak fedeznie kellett volna a papírokat pótlékkal ? Keller: Még nem szólítottak fel eddig, hogy fizessek pótlékot. (Derültség.) Elnök: Miért nem szólt erről Deutsch La­josnak, hisz reá nézve nem lehetett közömbös, hogy az ő neve egy kontón előfordul. K é 11 e r: Az igazgatótanács azt mondta, hogy neki a név nem határoz, ha az értékek a felvett ösz­­szeget fedezték. Teleszky István, a káros intézet képviselője erre nézve előterjesztést kívánt tenni. Friedmann védő­ügyvéd ellenzi, hogy a káros intézet képviselője felszólaljon ezen ügyben, melyre nézve az intézet lemondott kártérítési igényei­ről. Úgyis példátlan a büntető törvénykezésben, hogy a panaszosok annyira beavatkozhatnak a bizonyítási eljárásba. A bíróság a szakértőket ezen incidens elejté­sével felszólítja, hogy derítsék ki, mennyit értek a depotba tett értékpapírok, mert az eddig kiderített adatok szerint csak 39 db takarék- és hitelegyleti részvénynyel volt a felvett 5388 frtnyi kölcsön fedez­ve, holott ezen értékpapírokért, mikor eladták, csak 1890 frt folyt be; maradt tehát 3498 frtnyi fedezet­len összeg. A beadott értékekre 1874. jul. 1-én 85 frt kölcsön volt; de ezután Keller különböző időkben összesen 5948 frt előleget vett fel, a kérdés az, hogy ezen összeg mivel volt fedezve ? Ezen kérdés kideríthetése végett a tárgyalás félórára felfüggesztetik. A további tudósítást reggeli lapunkban közöljük. Irodalom­művészet. Uj könyvek. Aigner Lajosnál Budapesten megjelent: Vitkovics Mihály munkái. Születés­napja százados emlékünnepének alkalmából közre­bocsátja az egri Yitkovics-bizottság. Szerkeszti Szvo­­rényi József. Vitkovics Mihály már 1809-ben fölkérte Kazinczy Ferenczet, »tartsa fenn az ő emlékezetét«, vagyis gyűjtse össze és adja ki összes munkáit. A költő halála után 1829-ben Kazinczy hozzáfogott a különböző munkák összegyűjtéséhez, de kiadásukban megakadályozta őt halála. Később nagynevű iroda­­lomtörténetirónk Toldy Ferencz vette kezébe az ügyet, de ő sem fejezhette be művét. Csak az egri Vitkovics ünnepély rendező bizottsága teljesíthette 70 év után Vitkovics óhaját. Sok fáradsággal összeszedte mindazt, a mihez hozzáférhetett s legközelebb Vitko­vics műveinek első kötetét közzé is tette. A 342 ol­dalra terjedő első kötet tartalma: 1. Népies dalok, regedalok; 2. ódák, epistolák, elegyes versek; 3. epi­­grammok hat csoportban; 4. mesék két csoportban; 6. a költő regénye levelekben. A kötetet Szvorényi jegyzetei zárják be. Az igen díszesen kiállított kötet ára 2 frt. Tettey Nándor és társánál Budapesten meg­jelent : Hazánk tót népe. (A tót nép, a tót köl­tészet.) Irta Gáspár Imre. Budapest, 1879. A jelen 169 oldalra terjedő munkából ki van zárva a politika. Szerző érinti ugyan a tót és a pánszláv fo­galmakat, de nézete szerint a kettőt el kell egymás­tól választani. A pánszláv rajongás előfordul ugyan az irodalomban, de a tót nép tömege távol áll tőle. A tót — mondja szerző — a felföldi béretek, völ­gyek jó lelkű népe; szánt, vet, szenet éget; nyárban belátogat az alföldre, segít aratni, kaszálni. Vannak dalai, van sípja, fuvolája, gazdag rege világa. Női, kék szeműkkel munkás, hős, nyájas teremtések; fér­­fiai Detva körül óriásak, »ha máskülönben nem is nagyon daliás a faj.« Szerző előszeretettel fog­lalkozik tárgyával. Műve két főrészből áll; az egyik czíme: A tót nép, a másiké: A tót költészet. Az első rész nyolcz apró, élénken és szellemesen írott rajzban mutatja be a tót nép belső életét, szokásait, regevi­lágát, a felföldről Budapestre jövő karavánokat stb. A második rész tizenegy tót költő műveiből ad sike­rült fordításokat s ezen kívül tizennégy népdalt kö­zöl szintén csinosan fordítva. Végül szerző Beniczky Péter tót verseit ismerteti s közöl belőlök magyar fordításban néhány mutatványt. Az érdekes és csino­san kiállított munka ára 1 írt 20 kr. Hoffmann és Molnár könyvkereskedésében meg­jelent : Borotvás vitézek és divathősök. Történelmi rajzok az életből és az ábrándok világá­ból. Irta Torma Jeremias, B. Gyula Dobay Imre nyomdája. A munka a borotválás ellen s a szakál és bajusz dicsőítésére sok helyen igen jó iznen van írva. Ára 1 frt 20 kr. Légrády testvéreknél megjelent: A kisértetes palota. Regény a mai Ve­­lencze titkaiból. lata Wilkie Collins. Angolból: Huszár Imre. Ára 1 frt 20 kr. Megjelentek továbbá: N é p s z e r­ü természettudományi előadók gyűjteménye. II. kötet 14 füzet. Mihalkovics Géza : Vázlatok az állatok fejlődés­története köréből. Két előadás. 7 táblarajzzal. Ára 50 kr. Honfoglalás. Irta Somogyi Antal. Budapest 1879. Szerző, a már ismert adatok alapján igyekszik a honfoglalás folyamáról áttekinthető képet nyújtani. A 45 oldalra terjedő füzet ára ? Értekezés a fülbetegeknél alkal­mazható vizsgálati módszerekről s azoknak kórjelzési és gyógyértékéről. Irta Dr. Kun Zoltán. Sárospatak, nyomtatta Steinfeld Béla 1879. A 85 oldalra terjedő szakmunka ára t írt. Egy szó »a nemzetiségi kérdés állametnikai világításban« czimü röpirathoz. Irta Kab­­debo Ferencz. Nagy-Szeben 1879. Szerző nagy gonddal és alapossággal igyekszik megczáfolni egy szász szellemű röpiratot, mely annyira telve van fer­dítéssel és képtelenséggel, hogy alig érdemli a c­á­­folat dicsőségét. A hazafias szellemben irt s 39 oldal­ra terjedő kis munka ára 50 kr. Der Kurort Skleno. Ungarn Barscher Komitat, von Dr. Moritz Baschschitz. A kis füzet magyar nyelven is meg fog jelenni. A füzetes vállalatok sorából vettük: Literarische Berichte aus Un­garn. III. kötet II. füzet. Budapest 1879. A jelen füzet tartalma igen gazdag és változatos. P­u­­­s­z­k­y Ferencz a magyarországi kelta uralom emlékeit igen kimerítően ismerteti; becses czikke 32 képpel van illusztrálva. Ezt követi H­a­y­n­a­l­d Lajos érsek em­lékbeszéde Parlatore Fülöp felett. Dux Adolf Szig­ligeti Ede életét és működését, dr. Schwicker a ma­gyarországi szerbeket ismerteti, Aigner Lajos Feszler történetíró néhány kiadatlan levelét közli. A füzet­ben Sturm Albert, ki már több magyar művet igen sikerült fordításban ültetett át németre, Arany János Buda halálának német fordításából közöl ter­jedelmes mutatványt. E mutatványok a »Rege a csodaszarvasról« s a IX-ik ének. Mindkettő nagy gonddal, lendületes, költői nyelven készült. Különö­sen sikerült a Rege a csodaszarvasról, melyben a fordító a legtöbb helyen szerencsésen adja vissza az eredetinek szépségeit. E mutatványokból ítélve, Buda halála német fordítása — Sturm az egészet lefordí­totta s legközelebb Lipcsében közrebocsátja — sike­rült lesz s a német közönség is élvezheti majd a ma­gyar költői irodalom egyik legszebb termékét. A füzetet a rendes rovatok (Irodalom, Akadémiai és Kisfaludy társ­­ülések stb.) zárják be, adják először. — Heim Róza csak augusztus­ban válik meg a nemzeti színháztól. Helyét Bély Hermin k. a. fogja betölteni. — Láng Fü­löp már megvált a nemz. színháztól. A búcsúfellépések eddigi szokása, úgy látszik véget ért, mert se Ellinger, se Láng nem vettek búcsút a közönségtől, ámbár mind a kettő régi tagja volt a színháznak. Láng egyelőre még Budapesten marad. Ellinger már elutazott kül­földi körútjára. Először Németország nagyobb váro­saiban fog vendégszerepelni, azután Olaszországba megy és ott Lingeri álnévvel próbál szerencsét. Kí­vánjuk neki, hogy az olaszokat elragadja! Meyer­­beer Északcsillagát még a szünidők előtt előadják új szereposztással. A főszerepet (Balázsné eddigi sze­repét) Maleczkyné fogja énekelni, a czárt (Láng sze­repét) Odry Lehel. (B­é­cs­i s­zí­n­h­á­z­i hírek) A Burgszín­­házban most folynak a próbák a Götz von Ber­­lichengenből. Legközelebb Hugo Viktor Er­­naniját adják elő; a főszerepeket Walter asszony, Robert és Sonnenthal képviselik. Az újonnan szer­ződött tag, Wessely k. a. (lipcsei színésznő) május 9-én lép föl az Orleansi Szűzben. — Az operaszín­házban Linda k. a., prímaballerina, kedden lépett föl utoljára Delibes Sylviájában. Helyét O e r e a r e k. a. fogja betölteni, a­kit az olasz sajtó magasztalá­­sokkal halmozott el. — A Stadttheater vasár­nap tartotta meg díszelőadását a fejedelmi pár tisz­teletére. — Az »An der Wien« színházban Geistin­­ger befejezte vendégszereplését. (Párisi színházak.) A Vaudevilleben Gondinet új színműve a »Tapageurs«, nagy si­kert arat. Gondinet a »Tapageurs« alatt azokat érti, kik keresik a zajt, a feltűnést, kik még a botránytól sem rettenek vissza, csakhogy a világ figyelmét ma­gukra vonják. Szép társaságot gyűjt össze ebből a fajból. Az egyik politikus, a másik hivatalnok, a har­madik iparos, a negyedik művész vagy író stb. Maga a darab cselekvénye nem más, mint a Feuillet-féle Montjoye körülírása. A­mi benne hatásos, azt a részletek okozzák; a közönség mulat a mellék­alakokon és felejti a főalakok hiányait.­­ A »Troi­­sième Théatre-Frangais«-ban Ernest de Calonne »Dispense« czímű vígjátékát adják. A darab cse­lekvénye meglehetősen frivol. Egy vőlegényről van szó, ki a dispenzáczió elkésése miatt kénytelen elha­lasztani esküvőjét négy hétre. A darab azt tünteti föl, a mit a szerelmes vőlegény a 4 hét alatt kiáll. (Héz­agpótló munka.) Erney Józseftől, a budapesti nemzeti zenede tanárától »Gyakorlati énektan« czímmel az énektanítás terén hézagpótló munka jelent meg. A mű pedagógiailag helyes elve­ken alapszik s különös előnye az, hogy a könyv úgy van összeállítva, hogy az első években párhuzamosan, később eltérve tárgyalja a két nembeli ifjúság ének­tanítását. Az eddigi tankönyvekben e czélszerű elkü­­lönzés nem található föl. A munka Dobrovszky és Franke helybeli könyvárusok kiadása. Művészeti hírek. (A nemzeti színház köréből)Az igaz­gatóságot értesítették Bécsből, hogy a fejedelmi pár a jövő hét folyamában meg fogja látogatni a nemzeti színházat. Az igazgatóság erre az alkalomra, mint halljuk, az »11­k­a« operát fogja színre hozatni Cop­­pe­l­iáva­l vagy Sylviával és Linda k. a. köz­reműködésével, ki a napokban Budapestre érkezik. — V­á­r­a­d­y Antal új darabjából az »Eredendő bűn«-ből, tegnap volt a főpróba. A darabot ma Közgazdaság. A. Kimutatása az 1879-ki április havi sorsoláskor kihúzott magyar földtehermentesitési kötelezvényeknek. (A záradéktalan kötelezvények 44-ik, a záradékosok 21-dik sorsolása.) Budai szelvényes kötelezvények. 50 frtos: 642 716 1433 1738 1892 1899 2544 2558 2561 2621 2768 szám. 1OO­­rtos : 78 324 346 386 522 584 809 842 888 898 932 1023 1071 1160 1162 1231 1302 1333 1351 1538 1575 1682 1808 1948 1968 2134 2144 2238 2340 2416 2784 2811 2886 2970 2983 3017 3105 3215 3241 3287 3382 3448 3495 3558 3806 4079 4098 4191 4490 4512 4595 4789 4835 5370 5560 5575 5597 5724 5728 5742 5908 6184 6340 6356 6368 6398 6519 6639 6881 6907 6958 7321 7597 7705 7717 7800 7826 7888 7909 8125 8210 8251 8675 8886 9200 9222 9251 9447 9486 9527 9722 9777 9851 9897 10130 10133 10150 10173 10210 10231 10387 10542 10554 10614 10800 10836 10905 10940 11006 11073 11092 11228 11246 11308 11523 11556 11574 11621 11758 11843 11947 11971 12201 12277 12286 12372 12496 12512 12529 12608 12672 12696 12995 13081 13093 13218 szám: 500 frtos: 20 132 166 188 350 399 476 510 635 724 747 853 1020 1168 1347 1534 1559 1561 1900 2081 2110 2126 2200 2240 2304 2417 2558 szám. IOOO fros. 28 98 230 237 312 342 383 677 732 759 775 795 844 892 901 921 982 990 1178 1534 1588 1657 1767 1899 2027 2206 2225 2238 2517 2632 2721 2775 2823 3028 3097 3132 3180 3245 3295 3370 3375 3434 3458 3631 3727 3779 4073 4095 4100 4104 4173 4228 4355 4420 4483 4587 4916 5048 5222 5312 5377 5491 5585 5590 5658 5750 5851 5989 6020 6117 6343 6362 6368 6369 6672 6815 7183 7256 7270 8276 8416 8513 8701 8739 8896 8952 9291 9341 9538 9620 9720 9849 9913 9916 9964 996910058 10133 10178 10186 10226 10328 10528 10644 10843 11084 11105 11177 11181 11202 11372 11450 11454 11515 11554 11642 11736 szám. 5000 frtos: 16 66 220 373 (kisorsoltatott 4200 frttal) 734 831 924 szám. 10.000 frtos: 432 661 (kisorsoltatott 5200 frttal) 769 szám. A betűs: 355 sz. 20­0 frt,376 sz. 520 frt, 1093 sz. 7350 frt, 1199 sz.000 frt. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — május 2. Búzában kínálat, vásárlási kedv és forga­lom egyaránt gyenge volt, az irány és árak változatlanul ma­radtak. Ma csak 8000 mm. búza kelt el, a többi gabnane­­műek szilárd jegyzéseiket fen­tartották. A határidőüzletben búza őszre 9.30—9.40, zab őszre 5.60—5.70, tengeri bánsági 4.84—4.87, káposztarepete 13—13.25, bánsági repete 12.75 — 13 órzig. A budapesti értéktőzsdéről: Budapest, május 2. Bár a­ tegnap este külföldről je­­lentett árfolyamok kevéssé kielégítők, a mai előtőzsde folyamata rendkívüli kedvező volt. Az osztrák hitel 253.80 — 254.70, magyar hitel 237, arany­rente 91.85 —92-ig volt for­galomban. A déli tőzsdén mérsékelt reakczió állott be, s az árfolyamok kissé hanyatlottak. Osztr. hit. 254.20-ig, ma­gyar hitel 286.75-ig, aranyrente 91.95-ig. Sorsjegyek emelke­dők, magyar dijsorsjegy 99,50.". A helyi papírok közül takarékpénztárak keresettek, pesti biztosító intézet s közúti 3 frttal emelkedett. Drasche­­féle olcsóbb. Valuták s devizek változatlanok. A forgalom mérsékelt kivéve az aranyrentét, mely nagy tételekben vásároltatott. Jegyzéseink a következők : Magyar vasúti kölcsön 106.75, magyar dijsorsjegy 99.40, magyar arany rente 91.90—91.97­/1, osztrák hitel 254.20—254.60, pesti biztosító intézet 117 — 118, Concordia gőzmalom 253, pesti közúti 257—257.30,­ országos központi takarékp. 101, első pesti hazai takarékpénztár 2575, téglavető 8 mészégető 57—55.75, spodium gyár 235, német bankpiaczok 57.50, Páris 46.20, London 117.20. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, máj. 2. Búza 9.20 — 9.25, őszre 9.60 — 9.65 , rozs magyar 6.40—7.10 , a­z őszre 6.10— 8.15, kereskedelmi 5.85—5.90 ; tengeri május—júniusra Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-epuret. 5.15—5.20, régi 5.80—6.10, új 5.20— 5.30; sz­e­s­z 28.25— 28.50 ; olaj 34.25—34.50, őszre 85.00—35.50. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, május 2. (Megnyitás ) Hitelrészvény 253.20. M. hitelrészv. 287.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhit­elb. —. Angol-osztrák —.— Államvasut —.—. 1860-as —. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.35% Aranyjáradék 91.92 Unió-Bank —.— Hangulat: szilárd. Béva, május 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 253.10. M. hitelrészv. 236.50. Lombard 77.10. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —. M. földhitelb. —. Angol-osztrák 110.80. Államvasut 267.—. 1860-as —. Magyar sorsjegy ------. Napoleon d’or 9.35‘/s Aranyjáradék 91.82. Unio-bank —.—. Hangulat: szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (május 2.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­á­l. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 79.— 79.50 ftc. ezüstb.) 106.50 107.— Szőlődézsmvlcs. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 85.75 86.25 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 68.75 69.— K. jegyekben 65.25 65.75 M. keleti v. el- m. egys. áll.-ad. sebbs. kötv. ezüstben jan. II. kibocs. 79.75 80.25 jul. kamat 65.75 68.— M. államv. kötv. 0. egys. áll.-ad. 1877-röl, 100 ezüstben ápr. star.-ban 56/6 70.50 71.— okt. kamat 66.— 66.25 M. díjjegy köl- 0. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 99.50 100.— 1860-ki kiszs. M. díjjegy köl- 500 ft 119.50 120.50 csőn 50 ftd. 99.50 100.— 0. egys. áll.-ad. M. kínost, utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, II. 100 ft 128.— 129.— kib. szerl. fnt. 0. egys. áll.-ad. ezüstben 119.50 120.— 1864-ki kisrs. M.ar.-járad. 6°/o 100 ft 161.— 163.— adóm. 91.90 92.— 0. egys. áll.-ad. M. földt. kötv. 85.25 86.— 1864-kikisrs. M. földteherm. 50 ft 161.— 163.— kötv., temes- Pest város köles. bánsági 81.25 81.75 1870-ből 93.— 93.50 M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1871-ből 93.— 93.50 kiszsl. zárad. 78.75 79.25 Részvények. Ált. m. munk­. Lipótv.b. 1001t 36.— 37.— hitelintézet 143.— 145.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 237.— 237.50 részv. társ. ——.— Br. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol. alatt) —.— —.— O.hitelintézet 254.80 255.— Ipar-bank 42.— 44.— Pesti iparbank 142.— 145.— Kisbirt. földhi- » keresked. b. 578.— 580.— telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 66.— 70.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2480.— —.— Pesti bizt. int. 118.— 118.50 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 650.— —.— intézet 136.— 140.— Gőzmalmok. Concordia 553.— 555.— Moln.és sat.m. 347.— 350.— I. budapesti 1520.—1530.— » . . » Erzsébet-mal. 289.— 289.— III. kibocs. 124.— 125.— Henger-malom 820.— 830.— Pannónia 1500.—1520.— Lujza-malom 287.— 290.— Viktória 478.— 483.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 127.50 128.50 Ar.-körösv. » —.— —.— Báttaszék-Dom­ bov.-Zákányi —.— —.— Béli-vasút —. — —.— Éjsz.-keleti v. 123.— 123.50 Er­délyi vasút 96.50 97.50 Hegyi vasút 75.— 80.— Győr - Sopron- Ebenfurti —.— —.— Kassa-Oderb.v. 107.50 108.50 D. államvasp. 267.— 268.— Pécs-barosi —.— —.— Vágvölgyi — 0. gőzk­. társ. —.— —.— Pesti közúti v. 258.50 259.50 Takarékpénztárak. Or.sz. központi 101.— 101.50 Bpesti fővár. 375.— —.— Pesti hazai I. 2565.—2585.— Pest külvárosi 51.— 53.— Különf. vállalatok. Alagút 92.— —.— S.-Tarj. kőszén 93.— 95.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. —.— —.— öntöde 295.— 297.— Schlick-félevas-Gschwindt-féle öntöde 88.— 90.— szeszgyár 260.— —.— I. m. serfőződe 445.— 455.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bizom. —.— —. — Sóskúti köb. —.— —.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 360.— —.— liszt-gyár­ 235.— 240.— Pesti könyvny.­ Újlaki tégla- és részv.-társ. —.— —.— mészégető 25.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 118.— 120.— gyár 55.— 55.50 Záloglevelek. M.földh.i.5y2% 98.50 98.75 Pesti teresk. b. 98.25 98.75 » » » 5% 89.75 90.25 M. ált. földh. r. » » » ar.v. társ. 6% 79.— 80.— » ezüstben 5% 108.— 108.50 Kisb. fldh.i.78/0 95.— —.— jelzhb. 5°/0 86.— 87.— » » »6% 85.— —.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 72.50 73.— vasút 50/0 66-75 67.25 6. áll.­­ 5°/o —.— — Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5°/o —.— —.— pálya 5°/o ——.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vész­társulat 6% —•— —•— kötszv.7­/10/o —•— —.— Északk. vp. 5°/» 68.50 69.— Bostilánch.60/« 95.— —.— » vasp. » malom 6% —.— —.— ar.-ban 5% —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 —.— —gyár­t. 6% 87.— —.— I. érd. vasp. 5% —.— —.— Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5°/o 79.50 80.— Ebenf. v. 5°/n­ —.— —.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 168.— 169.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.52 5.54 U. m. ezüst 100.— 1O0.lo O. m. 8sztos ar. 9.33 9.35 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.33 9.35 jegylOOb.m. 57.50 57.60 Török ar.-lira —.— —.— Váltók. Ném.bankpiac­. 57.05 57.15 Svájc­ipénzpia-Amsterdam 100 c­oklOOfrk. 46.10 46.20 boll. ftért 96.90 97.10 Zürich 100­­ 46.10 46.20 Páris lOOfrk. 46.35 46.45 LondonlOnitstll7.05 117.20 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100 » —.— —.— olasz 1. —.— —•— Üzleti táviratok. Frankfurt, május 1. (Esti börze.) Váltóért. Bécsre —.—, Osztr. bankr. —.—, Osztr. hitelr. 218.S/S) Osztr. államv. részv. 331.3/s, Lombard 65.3/4, Galicziai 204.—. Papir járadék 56.—. Ezüst járadék —, Osztr. arany járadék 67.—, Magy. aranyjáradék 79.’/t­ szilárd. Hamburg, május 1. Búza csendes 188.—, 188.50 rozs csendes 115.50, 123, repereolaj bágyadt 59.— 59.—, szesz bágyadt 38.— , 38.50, 39.50, 40.50. Hideg. Páris, május 1. (Zárlat.) Liszt folyó hóra 59 50, júniusra 60.—, julius—augusztusra 60.25,­­ utolsó hóra 60.—. Búza folyó hóra 27.50, júniusra 27.50, julius—augusz­tusra 27.50, a négy utolsó hóra 27.50. K­o­z­s folyó hóra 17.50, júniusra 17.75, julius—aug.-ra 18.—, a négy utolsó hóra 18.—. 0 1 a­j folyó hóra 81.75, júniusra 82.50, julius— augusztusra 83.—, a négy utolsó hóra 84.25­. Szesz folyó hóra 54.75, júniusra 55.—, julius—augusztusra 56.—, a négy utolsó hóra 56 25. Liszt búza szilárd, a többi csendes. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos. Ilyik­-tér. Nyári lakásokra kikölcsönzök zongorákat, rövid szárnyzongorákat és pla­­ninokat,5 írttól kezdve feljebb. Pirnitzer Frigyes zongoraterme vácii­ utcza 24. szám. Szép nagy utczai lakás (5 szoba és mellékhelyiségek) azonnal, vagy aug. hó 1-jétől kezdve bérbe adandó a Lipót- és borz-utcza sarkán, borzutcza 7. szám alatt.____________849

Next