Pesti Napló, 1879. június (30. évfolyam, 134-157. szám)
1879-06-03 / 134. szám
addig, míg az 1878. évben megkötött kiegyezés új revízió alá nem kerül. II. Az utóbbi időben lábra kapott, úgynevezett »vándor raktárak« melyek sem a szorosabb értelemben vett házalási kereskedéshez, sem az állandó vállalatok — helyesebben kiskereskedők fogalma alá nem sorolhatók, hanem tekintve a vállalat indokát, czélját és kimenetelét, legtöbbször a végeladás czím alatt folytatott üzérkedés jellegével bírnak, egészen eltiltandók. Ami pedig magát a »végeladás« vagy végkiárusítás rendezését illeti, az csupán az állandó üzlettulajdonosoknak engedhető meg, de csupán az üzlettelep vagy fióküzlet székhelyén, s ott is csak akkor, ha a végeladás nem színlelt s nem az üzérkedés jellegével bír, és akkor is csak úgy, ha az illető területi iparhatóságnál bejelentetett, amely tartozik az ily végkiárusítások felett ellenőrködni, nehogy a fogyasztó közönség jóhiszeműsége kijátszassék. Végül a fegyencz ipar rendezése ügyében Gyubek Lajos előadó a következő indítványt terjeszti elő : A magyar iparosok II. orsz. gyűlése kimondja: 1. A fegyenczek foglalkoztatása iparos munkával különösen némely vidéken igen súlyosan érezhető, de átalában is tapasztalható versenyt támaszt a szabadon űzött iparral szemben, mely ellen a védelem joggal követelhető . 2. A fegyenczmunka erkölcsi és államháztartási tekintetekből nem mellőzhető ugyan, de a szabad iparnak jogosan követelhető megvédése szempontjából a fegyenczmunka olyan módon szervezendő, mely a teljesen el nem kerülhető versenyt a szabad iparra való hatásában lehetőleg enyhíti. 3. Mivel a fegyenczek munkaerejének bérlője, csak saját üzleti érdekét tartva szem előtt, természet szerint semmi tekintettel sincs és nem is lehet a szabad iparra, de általában nem is a fegyenczmunka erkölcsi czéljait, hanem a fegyenczek munkaerejének lehető legnagyobb kiaknázását tartja szem előtt: a bérbeadás rendszere mellőzendő és a fegyenczmunka házilag kezelendő. 4. A fegyenczmunka által a szabad ipar ellen támasztott verseny enyhítése czéljából szükséges, hogy a fegyenczek foglalkoztatására, — némely állami szükségleteknek a fegyenczekkel való előállítása, továbbá mezei és földmunkák stb. mellett — lehetőleg oly iparágak választassanak, melyek az illető vidéken vagy épen nincsenek képviselve, vagy a vidék szükségletét a szabad ipar útján ki nem elégíthetik. Ezen indítvány után szót emelt Tóth Bálint mátészalkai szíjgyártó és a kongresszusi tagok élénk derültsége között ajánló, hogy ha a rabokból a kormány embert,akar nevelni, más foglalkozásra taníttassa őket. Állíttasson fel a fegyházakban iskolákat, illetőleg gymnáziumokat, és végeztessen a súlyosabb fegyenczekkel theológiát, jogot; legyenek ezek papok, ügyvédek, csillagvizsgálók; a kisebb fegyenczekből pedig képeztessen legalább diurnistákat. Csepreghy János megjegyzi, hogy a mezőgazdaságra nem alkalmazhatjuk a fegyenczeket, mert minden kapás mellé egy-egy hajdú kellene. Csak a házi iparos foglalkozás marad számukra, de lehetne munkaerejüket az iparosok kára nélkül értékesíteni, ha olyan iparágra oktatnák a fegyenczeket, mely az illető vidéken nem dívik, amely sok pénzt visz külföldre, pl. nürnbergi árukra, vagy pl. tömegesen lehetne őket alkalmazni a tiszaszabályozási munkáknál. (Élénk helyeslés.) Weinberger Soma (Gyöngyös)a bizottság javaslatát ajánlja elfogadásra. Ezzel a vita s a napirendre kitűzött tárgyak ki lettek merítve — a gyűlés az előkészítő bizottság javaslatát fogadta el. Ezzel a napirend el lévén intézve, a vidéki egyletek részéről beadott indítványok olvastattak fel. Majorossy István azt kívánja kimondatni, hogy a kongresszus az 1844-ben érdemes hazafiak által alkotott »Védegyletek« eszméjét s intézményét magáévá teszi, s annak terjesztésére a czélirányos lépéseket teljes erejéből megteendi, ő végre 25 tagú bizottságot küld ki. Szóló továbbá az iparczikkeket fogyasztó szövetkezet tárgyában tesz indítványt. Ezen, s a többi vidéki indítványok elintézés végett a központi bizottságnak adattak ki. Ezután következett a Turócz-Sz.Mártonról, Orsováról beérkezett üdvözlő sürgönyök felolvasása. A központi bizottságba megválasztottak : Elnök Ráth Károly (iparos). Alelnök Bakay Nándor. Bizottsági tagok : Mudrony Soma, dr.. Gaál Jenő (Arad), dr. Szabóky Adolf, Steinacker Ödön, Csepreghy János, Gelléry Mór, Fritz Péter, Stock Endre, Jónás János, Mudrony Pál, Streitmann (Gyöngyös), Radványi János (Miskolcz), Lengyel Antal (Szolnok), Gyubek Lajos (Eger), Strasser Albert (Temesvár), Szentléleky Máté (Pozsony), Reiner Ferencz (Szeged), dr. Szandics (Újvidék), Nagy István (Győr) és Molnár Gedeon (Sz.Tamás). A kongresszus munkálatait ekkér bevégezvén, Ráth Károly elnök köszönetet mondott a tagoknak részvétükért, szakértő nyilatkozataikért, melyekkel a törvényhozásnak anyagot nyújtottak az ipar védelmére és fejlesztésére megtenni a szükségeseket. Reményét fejezi ki, hogy a II. orsz. iparosgyűlés fontos munkálatai jóakarattal fogadtatnak a kormány és törvényhozásnál, mert ez az út az egyedüli, melyen földművelő államunkat a nyűgat iparos államai közé emelhetjük s közvetlenül iparosaink súlyos helyzetén javíthatunk. A gyűlés köszönetet szavazott a fővárosnak és az elnökségnek és az elnököt zajosan éltetve, szétoszlott. Különfélék. — jun. 3. (Aliv. 1 ap . 61.) Az igazságügyminiszter, a vezetése alatt álló minisztériumhoz segédfogalmazóvá, Dusóczky Károly ottani díjtalan fogalmazó gyakornokot nevezte ki s Árva Imre segédtelekkönyvvezetőt, és Balla János telekkönyvi írnokot, a székesfehérvári kir. törvényszéktől a moóri kir. jbirósághoz helyezte át. — A honvédelmi miniszter, Kállay István honvédelmi miniszteri fogalmazó-gyakornokot, ugyanazon minisztériumhoz negyedosztályu irodatisztté, — a pénzügyminiszter, Zatroch Gusztáv vaskohászt, a rhoniczi bányaszámvevő osztályhoz III-ad oszt. számtisztté nevezte ki. Groszmann Jakab szerdáki lakos vezetéknevét Nagyra változtatta. Schiefer Ede endrődi róm. kath. prépost-plébános, ő Felségeik ezüstlakodalma alkalmából, az Endrődön létesítendő róm. kath. jellegű iskola építésének, vagy kész épület megvételének esetére, 5000 forint összeget ajánlott fel. (B. Wenckheim Béla) miniszter, mint említettük, súlyosban megbetegedett. A miniszter testvére, b. Wenckheim László táviratilag hivatott Budapestre, ahova tegnap megérkezett. A tegnapi nap folyamában a beteg állapotában kedvező fordulat következett be, úgy, hogy az orvosok a válságot túlhaladottnak tekintik. (Nagykun-Szolnok megye) ma közgyűlést tart, melynek főpontjául a Jász-Nagy és Kis- Kun kerületi közös vagyon elkülönítésének kérdése volt kitűzve. A kérdésre nézve előértekezletet tartottak s mint halljuk, abban történt megállapodás, hogy az ügy barátságos egyesség reményében elnapoltassék. A Pest megyébe kebelezett kiskun részek 15000 frt kártalanítást követelnek a Szolnokkal összecsatolt jász-nagy-kunoktól, ezek azonban arra hivatkoznak, hogy a kis kunok birtokában tetemes vagyon maradt s ők, legalább a követelt mértékben nem hajlandók kártalanítani a kis-kunokat. (Marosvásárhelyről) május 31-ről írják nekünk : Tegnap kezdetét vette azon tiz estély, melyet a Kemény Zsigmond társaság rendez s melyen dr. Tolnai Lajos költőnk a magyar irodalom történetét vállalkozott előadni. — A beállott meleg daczára szép számú és igen válogatott közönség jelent meg a tudós előadó érdekes fölolvasását meghallgatni. Tolnai fölemlíté azon feltűnő körülményt, hogy míg egy régi csont, ékszer vagy szerszám darabnak egész sereg tudós leírója, ismertetője akad, addig az irodalomtörténet meglehetősen el van hanyagolva, s csak Toldi Ferencz nagybecsű dolgozata áll előtérben és számos koszorús és koszorutlan íróink még megénekelve, életük, munkásságuk méltatva sehol nem található. A Királyhágón inneni kerületi tűzoltó egyletek szövetkezeti közgyűlése holnap és holnapután tartatván városunkban és egyidejűleg a helyi egylet zászlószentelési ünnepélye (zászlóanya gr. Teleki Gézáné, a bájos Bethlen Margit grófnő), a mai vonattal 250 tűzoltó vendégünk érkezik, kiket diadalkapun a város számos egyletei zászlóikkal, zenekarokkal fogadnak ; este nagy ismerkedési estély, holnap és holnapután az ünnepélyek egész sorozata következik. Alig hogy a tűzoltói ünnepélyek bevégződnek, megalakul a városi és megyei bizottság, a történelmi társulat augusztusi gyűlésének előkészítése czéljából. (Dr. Kemény Gyulát) rövid idő alatt két érzékeny családi veszteség érte. Nem rég halt meg egyik fia, s most már a másiknak is halálhírét veszszük. A gyászjelentés így szól: Magyar-Gyerőmonostori báró Kemény Gyula és neje Zeykfalvi Zeyk Karolina maguk, leányuk Anna, szüleik, testvéreik és számos rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen fiuknak Magyar-Gyerőmonostori báró Kemény Zoltánnak élete virágjában, hosszas betegség következtében, tüdővészben máj. hó 29-ikén reggeli 4 órakor, élete 17-ik évében történt gyászos kimultát. (Selmeczen) a bányász és erdész akadémiai ifjúsági kör legközelebb tartott tiszújításánál megválasztottak: elnökké Demarcsek Béla, alelnökké Lavotha Albert, jegyzőkké Geszner Lajos és Leese Béni urak. Ezen egyletnek, mely az előbb létezett két egymással versengő társulat egyesüléséből alakult, s csaknem az összes akadémiai hallgatóságot foglalja magában, s új tiszviselőinek kívánjuk, hogy szencsésen működjenek, törekedve elejét venni mindazon, habár gyakran alaptalan megtámadtatásoknak is, melyeknek az akadémia ifjúsága még a legközelebb múlt időben is többször kitéve volt. (H u m e n.) Kazár Emil irótársunk, a jeles beszélybe, jegyet váltott Polányi Ilona kisaszszonynyal. (S od o s né) tegnap búcsúzott el a népszínház közönségétől a bornevilli harangokban. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat és viharos tapssal újráztatta dalait, melyeket három hónapig nem lesz alkalma hallani. Kapott díszes bokrétákat is; az egyik bokréta szalagján a következő felírás volt olvasható : »Isten veled, a viszontlátásig«. A kedves művésznő jún. 10-én Nyíregyházára megy vendégszerepelni, de mielőtt külföldre utaznék, még visszatér Budapestre és részt vesz a népszínház majálisán. (A sz.-fehérvári kiállításról az augsburgi Allgemeine Zeitung hosszabb ismertetést közöl ; igen sikerültnek mondja a kiállítást és kiválóan dicséri a gépcsarnokot, a vasipar osztályt, az üveg, fayence és porczellán kiállítást, a nemzeti viseleteket, a bőripart, a malmok kiállítását stb. A levelező kiemeli, hogy a kiállításnak business-like színe van. (Az egyetemi orvoskarban)az 1879— 80-ik tanfolyamra ismét dr. Rupp Nép. választatott dékánnak. Rektor választók lettek : Fodor József, Balogh Kálmán, Schulek Vilmos és Nedelkó Demeter. (A humbug a szegedi telegrammokkal.)A Szeg. Híradó a következőt írja : A Bud. Corr. szegedi sürgönye május 28-ikáról hirdeté urbi et orbi, hogy a töltésvonalon a víz immár teljesen el van fogva. Ugyancsak a nevezett félhivatalos közlöny május 30-ik sürgönye Szegedről jelenti, hogy »a köztöltési munkálatok Baktótól az alföldi vasút állomásépületéig, ez idő szerint már csak a töltésnek előre megállapított magasságig való emelésére szorítkoznak, minthogy a töltés egész hosszában ellentáll a vízbefolyásnak. »Mi pedig a saját szemünk látása után, tehát közvetlen tapasztalásunk nyomán határozottan állítjuk, hogy mindebből egy szó sem igaz. Hanem igenis igaz az, amit most mondunk, amit saját szemeinkkel láttunk május 30-dikán, pénteken, tehát az utóbbi sürgöny keltének napján s az előbbenné után két nappal, hogy a külső víz három helyen (az indulóház közelében, fölfelé az első őrház mellett s még följebb a második őrház felé) , pedig mintegy 50, 150 és 3—400, tehát összesen körülbelül hatszáz méter szélességben nem is szivárogva, hanem rohamosan, zúgva, bömbölve ömlik át a belső ártérbe. Ezt nevezik nálunk vízelfogásnak — hivatalos nyelven , és beszélnek arról, hogy immár »csak a töltésnek előre megállapított magasságig való emelésére szorítkoznak«, holott a valóságban úgy áll a dolog, hogy száz és száz méter hosszúságban a szádfalak közt nincs egyéb átrohanó víznél, amely, saját mérésünk szerint máj. 30-án még két méter mély volt s kívülről, a szádfal mellé állított dereglyékből, ebbe hányták lapátokkal a földet, amelynek háromnegyed részét rögtön kihordta a sebes víz. És a szivattyúzásról beszélnek akkor, midőn még ily nyomorúságosan vannak az eltöltési munkával; midőn a legkisebb szakadáson annyi viz ömlik be, amennyit száz gőzgép ezer szivattyúval nem lenne képes kipumpázni! (Aranylakodalmat) ünnepelt június 1-én Bukarestben Szőllősy József hazánkfia, ki Nagykőrösről 1828-ban Romániába költözött és mai napig megmaradt magyar embernek. Ernyedetlen szorgalom és munkásság által Bukarestben jelentékeny vagyonra tett szert. (Veszedelmes »szappant«) küldöttek nemrég Angolországból Kievbe. A küldemény a kievi nihilistáknak volt szánva. A rendőrség idejekorán lefoglalta a csomagot, melyben szappan helyett dinamitot talált. (A Derby verseny) Epsomban május 2- án ment végbe. Roppant közönség nézte, mert a népszerű versenynek ez százéves jubileuma volt. Már kora reggeltől fogva a borús idő daczára valóságos népvándorlás volt a versenytér felé. Az ég csatornái nem is nyíltak meg, csak késő este felé. A Derby díjért nem kevesebb, mint 23 ló futott, Mr. Acton »Sir Revy«-je győzött, Trotter »Palmbearer«je második, lord Roseberry »Visconti«-ja harmadik lett. Az eredmény nagyon meglepte a sportférfiakat, mert a legtöbben lord Gordon Cadoganjára és a westminsteri hg »Victor Chief«-jére fogadtak, »Zut«, a franczia Derby nyertese ötödik lett. (Nihilista dalok.) A sz1.pétervári titkos rendőrségnek sikerült ugyan a forradalmi párt egy nagy nyomdáját elkobozni, de ezzel a nihilisták irodalmi tevékenysége nem ért véget. Pár nappal ezelőtt egy forradalmi röpirat jelent meg, mely a nihilista költészet anthologiájának mondható. A röpirat végén az olvasóközönség értesíttetik, hogy a Yolnaja Tipográfia kiadásában Nekraszoffnak egy nagyobb hátrahagyott költeménye fog megjelenni, melynek czime »Pirva vesz mir« (ünnep az egész világnak). (Gr. Károlyi Istvánnak) az iparosok múlt szombati lakomáján mondott felköszöntése, melyről reggeli lapunkban megemlékeztünk, így hangzott: Uram, uram Streitman József uram szólok az úrhoz! — Ha a láthatár sötétülni kezd a hon felett, korábban tűzi ki feladatául a polgár, komoly életczést választani, mint mikor tavaszi napsugár úr hajtásra, virágzásra hívja fel a boldog békében élő hazát. Ma 34 éves vagyok, de oly rég ideje nélkülözöm már, s úgy nélkülözi velem együtt minden magyar, ki még szívén hordja a hon javát, a tiszta, derült eget, az éltető napsugárt, hogy többé nem merek egy napot is csak saját örömeim, érdekeim valósítására fordítani, de a maiknál még zordabb idők bekövetkezhetésétől tartva, elhatároztam: jövendőre életemnek minden napját, óráját, legelső, legszentebb kötelességemnek ismerve azt: mindnyájunk édesanyja a haza javára fordítani! S meg vagyok győződve a felől, miszerint bármily csekély reend is erőm, alig számbavehető talán tehetségem; de ígérem, óriási nagy, önzetlen, tiszta és becsületes honszerelmem, ha karöltve jár velem tíz, száz meg ezer magyar, lendíthetünk ez ország ügyein, mint lendít a nálunknál sokkal gyengébb hangyáraj, melynek erőt, munkaképességet ugyan az ad, mi kell, hogy adjon minekünk is magyaroknak : vele született kötelességérzet, kitartás és szorgalom. Mióta a világ fennáll, minden nemzetnek négy szomszédja van : észak, kelet, dél és nyűgat. Ha e négy szomszéd ellene, mi segíthet rajta ? Mi mentheti meg a végenyészettől ? Az, ha feltekint, s az égből várja a segélyt ? Nem uraim! e babonás hiten ma már túltette magát az emberiség ! A lelki gyáva ott fenn szövetségesre nem talál. Szövetkeznie kell itt lenn, az ősi fészekben, erőt kell keresni, a történelem lapjain példakövetésre feljegyzett aczélos inakban őseink polgárerényeiben, s a magyarnak a magyar nevet megérdemeltté tevő példátlan honszerelmében. Igenis uraim! szövetkeznie kell ma, a nemzet mindegyik fiának, épp úgy rang, mint faj különbség nélkül; szövetkeznie a végből, hogy e drága szép magyar hazát, miként derék őseink minekünk, úgy mi unokáinknak is szintén átadhassuk pedig mint magyart, a tudomány, a művészet, ipar, kereskedelem, társadalom tekintetében egyaránt előre haladottat, és végre átadhassuk mint olyat, mely az európai műveltség színvonalát elérte már! Legyen jelszavunk e három szó magyarság, szorgalom, becsületesség! Magyarság ! mert azok voltunk, azok vagyunk, s ha élni létezni akarunk, kell, hogy azok maradjunk! Szorgalom! mert ez az alapköve minden nemzet előre haladásának, vagyonosodásának, hitelének, s ezekből kifolyólag — erejének. Becsületesség, mert isten áldását csak oly nemzet érdemelheti ki, mely önmaga előtt pirulni nem kénytelen. Engedjék meg nekem, uraim, hogy e harmadik szónál: becsületesség pár perczre tovább időzhessek. 1867 óta sok változáson ment át az ország, igen nagy változáson számtalan egyén polgári állása; a kicsinyből lett valami, a nagyból még nagyobb, — sőt mi több, a semmikből lettek óriások is. Gőzerővel haladt minálunk az emberi gépezet. Lettek tehát nagyjaink és ez nagyján lett volna; de hiába, igen nagy hiba volt, hogy nagyoknak hittük mindnyájan önmagunkat. Nem emeltünk emlékszobrot a múlt fiának, mert pénzügyeink ziláltak voltak, de feljogosítva éreztük magunkat a legnagyobb fényűzés gyakorlására, és véstünk eleven óriásokat — genieket — mint a magyar szereti mondani és ezen újonnan felfedezett geniek megtöltötték a nagy parliamentáris többséget csodálattal, de — fájdalom — nem töltötték meg a szegény ország perselyét nemzeti vagyonnal. Nem akarom a politikát érinteni és pedig két okból nem: először nem tartozik ide, másodszor pedig azért, nem, mert ez sokak szerint talán terra incognita én előttem.... De igenis akarom, feltett szándékom ujjal mutatni a sebre, mely az elmúlt 12 év alatt az ország minden rétegében elterjedt. Tudom igen jól, miszerint fáj mindenkinek, ha legdrágább kincsét — legféltékenyebben őrzött birtokát — jellemét, becsületét kétségbe vonjuk és méltán ; — de én ezt nem is teendem, mert én általánosságban csak a bajról, mint bajról kívánok szólani, imádott hazám egy fiára sem utalva. A seb, melyet e nemzet szívén hordoz, szerintem a becsület dolgában való túlságos szabadelvűség. Tágan magyarázzuk a becsület kérdését, kivételt teszünk az egyén miatt, félünk a példa felmutatásától, tűhegyen keressük az enyhítő körülményeket és agyon hallgatjuk a kidobálni valót. Hova ujjal kellene mutatni, oda inkább fátyolt vetünk, hol már régóta megtörtént a botrány, ott félünk a skandalumtól. Ez uraim! gyengeség — ez »fausse honte« mint a franczia mondja, ez nem felebaráti szeretet, de ép ennek az ellenkezője. Ha kíméljük a rosszat, sújtjuk a jót, ha büntetjük, kiirtjuk a gazt, kitüntetjük a nemest és virágzását segítjük elő. Ki kell gyógyítani a bajból a nemzetet és ki is gyógyuland bizton reményem a magyar polgárok ama vívmánya által, ha zászlójukat a szorgalom és tiszta becsület lengeti. Az őserdőt a fák összessége teszi széppé, nagyszerűvé, mondhatnám meghatóvá, egy országot a nemzet összetartása emelhet magasra. Az őserdő leveleit hullatja le a csemetékre, egy nemzet hintse be nemes példáival az uj nemzedéket s legyen magyar, munkás és becsületes, s a mint tenyészik az őserdő sarja, úgy fog felnőni, virulni, diszleni e hazában az uj és a derék nemzedék! Küzdjünk a honért, melyet nem kártyán, de véren nyert a magyar! Küzdjünk észszel, tollal, verejtékhullatással, s ha minden szakad, s ha a trón és nemzet érdeke megkívánja —■ a nemzet ősi fegyverével, karddal; s ha kiváncsi lesz, a sok ideig hüvelyében pihent kardot viszontlátni, régi jó gazdánk, »a magyarok istene« talán reánk tekint a magasból, — s tekintete győzelmünk leend. Bízva egy szebb jövőben, bízva a magyar polgárok összetartásában, közös, nemes czélunk elérése érdekében — értem hazánk nagygyá, virágzóvá tételét, — bízva a magyarosodás erősbödésében, bízva a magyar ipar gyors fejlődésében, poharam Magyarország összes iparosaiért üríteni, kérve őket, csekély személyemet jövendőre is lekötelezett barátjukul tekinteni. Éljenek a magyar iparosok ! Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi s gazdasági bizottság mai gyűlésében Kada polgármester elnöklete alatt következő tárgyak fordultak elő: A bölcsőde egylet, munkás szülők gyermekei részére, az új épület háta mögött, (Lipótváros) telkeken új bölcsödét szándékozik felirtani. A felolvasott beadványban az egylet elnöke, gr.Károlyi Edéné a kitűzött czélra JOOOQ ölnyi telket kér ajándékba. Az ügyben bizottság küldetett ki, mely Házmán, Tavaszy és Haris bizottsági tagokból áll. A Duna gőzhajózási társulattal, a vízivárosi irodája iránti bérleti szerződés évi 500 frt bér mellett megujittatott. Herzog Ármin azon megkeresése, hogy a Józsefvárosban általa vásárlott telek vételárának törlesztésére hat évi halasztás adassék, elutasittatott. A Ki cka féle ház a tabáni görög egyh. hitközségnek a felajánlott 10.000 frtnyi vételárért odaadatni javasoltatik. Ezután még a főszámvevő által a legközelebb lejárandó szerződések jelentettek be, s ezzel a gyűlés befejeztetett. (A budapesti iparot képző prot. eg yet) f. hó május hó 28-án tartott választmányülése kiküldött tagjai közül 2 vasmunkás, 2 famunkás és 2 vegyes munkás iparos ifjút a sz.-fehérvári iparmű kiállítás tárgyainak tanulmányozására és elhatározá, hogy utolsó társas estélyének tiszta jövedelméből 50 osztr. ért. Izt az orsz. m. iparegyesület azon gyűjtő bizottságának kézbesittessék, mely a szegedi árvízkárosult iparosokat a szükséges szerszámokkal fogja ellátni; — és végre, hogy ez évi közgyűlését f. é. junius hó 10-én esti 8 órakor saját helyiségeiben (Deák tér 3 sz. a., tartandja. (Születések és halálozások a fővárosban) május 18—24. A lefolyt héten élve született 292 gyermek, elhalt 257 személy, a születések tehát 35 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élve szülöttek közt volt 194 törvényes, 98 törvénytelen; nemre nézve 155 fiú, 137 leány. — Halvaszületett 15 gyermek, köztük 11 törvényes, 4 törvénytelen. — A halottak közt volt 137 férfi, 120 nő, egy éven aluli gyermek 61. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 14. — (A tartózkodás tartama 24-nél ki nem tudható). Ez év 21 hetében élveszületett összesen 5374 gyermek, elhalt 5483 egyén, a halálozások többlete tehát 109. — Születések arányszáma 1000 lakosra: 46.9. — Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 41.2, az egy éven felüli lakosságnál : 32.3, az öt éven felüli lakosságnál: 24,6 (Zálogházi forgalom.) A budapesti kir. zálogházban április hóban elzálogosittatott összesen 35.612 darab 250.970 frt előleggel; ebből az ékszerekre adott előleg volt 19. 410 frt, egyéb tárgyakra adott előleg pedig 55.560 frt. Kiváltatott összesen 34.776 db 257.674 frt visszafizetése mellett, és pedig visszaváltott ékszerekért fizettetett 210.358 frt, egyéb tárgyakért 47.316 A folyó év 4 havában előlegeztetett összesen 956.326 frt, visszafizettetett 1,016.275 frt. A múlt év megfelelő időszakában tett az előleg 1,057.601 forintot, a visszafizetés pedig 1,084.721 frtot. Közgazdaság. Vegyes hírek. (Az első magyar általános biztositó társaságnál) életbiztosítási kötvények május hó folyama alatt 551.255 frt erejéig állíttattak ki, s ezen osztály díjbevétele 1879. év január hó elsejétől 489.620 frt, és a bejelentett halálesetek összege 190.450 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta május hó végéig 4.512.117 forint 07 krajcrárt fizetett ki. (A pesti biztosító intézet életbiztosítási osztályánál f. év május havában 47 bevallás 77.000 frt biztosítási tőkére és 540 frt évjáradékra nyujtatott be, 42 kötvény 62.400 frt tőke és 540 frt évjáradékról állíttatott ki. A bevétel dijakban 21.275 frt 99 frt és betétekben 655 frtot teszen; haláleset 7 jelentetett 14.300 frtról. A bevétel 1. év január 1-től dijaknál 102.433 frt 97 krra és betéteknél 6332 frt 50 krajcrárra rúg; haláleset 20 jelentetett 23.800 forintról. (Az első magyar vasúti kocsigyár részvénytársulat Steudemann Károly elnöklete alatt szombaton d.u.tatta ez évi rendes közgyűlését. A felolvasott évi jelentésből kitűnik, hogy a társulat megrendelések hiánya folytán gyárát csak korlátolt módon működtethető, s a szállítások 599.606 frt 26 krnyi forgalomra szorítkoztak. Az ezáltal elért tiszta nyereség az ingatlanokra történt leírások után, mely 116.462 frt 30 krra rúg, 35.254 frt 80 krt tesz ki, mely által az 1877 év 333.827 frt 28 krnyi veszteség saldója 298.573 frt és 8 krra csökken. A jelentés jóváhagyólag vétetett tudomásul s az igazgatóságnak a felment vény megadatok Végül, Neuschlosz Károly, Neuschlosz Emil és Steudemann Károly igazgatósági, úgyszintén Adler Mór, Heidelberg Ármin, Mezey Mór és Strausz Emil felügyelő bizottsági tagok egyhangúlag újra megválasztottak. (»Az Anker«) 1879-ik évi április havi üzletkimutatása. E hóban a társulatnál benyujtatott összesen 346 bevallás 820.160 frt biztosítandó összeggel, éspedig: 239 bevallás 611.205 forinttal halálesetre, és 107 bevallás 208.955 forinttal életesetre. Kiállítva jön 208 kötvény 486.532 írttal halálesetre, és 100 kötvény 203.035 írttal életesetre, összesen tehát 308 kötvény 689.567 írttal. A havi bevétel volt 99.056 frt haláleseti díj, és 98.996 frt betételekben, összesen : 198.052 frt. Halálesetekért kifizettetett 57.906 frt. Ez évben benyujtatott 1722 bevallás, 3.868.236 frttal, és kiállíttatott 1643 kötvény, 3.338.184 fttal; ugyanezen időben bevézetett 924.745 forint, a halálesetekért pedig kifizettetett : 184.517 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 8.613.168 forintot, és az 1871—78-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 9.648.509 frt volt. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — junius 8. A szép idő miatt a tulajdonosok már vasárnap és tegnap több kedvet mutattak az eladásra, tegnap és ma sürgősebben is kínálták készletüket, de a vevők tartózkodók maradtak és a vásárlások csak kis tételekre szorítkoztak. A tulajdonosok kényszerítve voltak az árakból engedni, úgy hogy finom és középfinom 10, közöns, pedig 15 krral olcsóbb áron kelt, mint szombaton és könnyen volt kapható. A forgalom vasárnap óta alig 30.000 mm. A többi gabnafajok ára változatlan maradt, csak tengeri drágult 5 — 8 krral szombat óta, minőség szerint 5.10 — 5.30-on kelt. A határidőüzletben búza 10.000 és tengeri 15.000 mm. engedő áron köttetett és maradt búza őszre 10.15 —10.20, zab őszre 5.85—5.20, tengeri junius—júliusra 5.20— 5.25, jul.—aug.-ra 5.30—5.85, káposztarepeze aug.—szeptemberre 13—13.13, bánsági repeze julius—aug.-ra 12.75—13 frt. A budapesti értéktőzsdéről. Legutóbbi tudósításunk óta, daczára a két napi ünnepnek, nagyobb áringadozások történtek az értékpapírokban. Osztrák hitelt élénken kerestettek és 275-ig emelkedtek , m. hitel 255,50-ig, aranyjáradék élénken vásároltatott 96-ig javult árakon. Helyi papírok közül biztosító intézetek részvényei és Ginzféle részvények keresettek, malmok csendesebbek , kőbányai téglagyár lanyha. Valuták és devizek csökkenők. A forgalom az előtőzsdén jelentékeny volt, de a déli tőzsdén némi tartózkodás volt észlelhető. Az előtözsdén osztrák hitel 274, 275, 275.20, magy. aranyjáradék 96.10—96.25-ön köttettek. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület A déli tőzsdén a hír, hogy csapataink legközelebb bevonulnak Novi-Bazárba, rövid ideig tartó lehangoltságot okozott . A következő kötések fordultak elő : m. aranyj. 95.90—96, oszt. hit. 274.90—275, anglo bank 129.50, Pannónia viszontbizt. 705, Unió viszontbizt. 120.50, pesti közúti 300, köszénb. és téglagyár 67.25. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, junius 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 272.10. K. hitelrészv. 255.90. Lombard 91.30. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. K. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 129.10. Államvasut 278.—. 1860-as —. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.25»/« Aranyjáradék 96,02. Unio-bank —.—. Igen szilárd. Béva, junius 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 271,30. M. hitelrészv. 254,50. Lombard —. 1884-es —.—. Eztut —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —. Angol-osztrák —.— Államvasut —.—. 1830-as —. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.29— Aranyjáradék 96 02. Unió-Bank —.—. Igen szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (junius 3.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötvál. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 83.— 83.50 ftc. ezüstb.) 111.50 112.— Szőlődézsmvlcs. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 86.75 87.25 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 73.50 74.— K. jegyekben 68.75 69.— M. keleti v. el- O. egys. áll.-ad. sebbs. kötv. ezüstben jan. II. kibocs. 85.— 86.— jul. kamat 71.75 72.— M.államv. kötv. O. egys. áll.-ad. 1877-ről, 100 ezüstben ápr. star.-ban 5*/0 74.— 75.— okt. kamat 71.— 71.25 M. dijjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 107.— 107.25 1860-ki kisrs. M. dijjegy köl- 500 ft 126.50 127.50 csőn 50 ft d. 105.— 106.— O. egys. áll.-ad. M. kínost, utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, H. 100 ft 129.— 130.— kib. szerk. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 118.12 119.— 1864-ki kiszs. M.ar.-járad. 6°/. 100 ft 160.50 161.50 adóm. 95.95 96.10 O. egys. áll.-ad. M. földt. kötv. 85.*/. 85.75 1864-ki kiszs. M. földteherm. 50 ft 159.— 160.— kötv., temes- Pest város köles, bánsági 83.— 83.50 1870-ből 94.50 —.— M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1871-ből 94.50 —.— kiszsl. zárad. 81.50 82.50 O. aranyjáradék 80.50 80.75 Részvények. Anglo-osztr. b. 129.— 129.50 Lipótv.b. 100 ft 38.— 39.— Ált. m. munk. M. ált. földhitel hitelintézet 146.— 146.50 részv. társ. —.— —.— M. ált. hitelb. 255.50 256.— M. jelzálogb. —.— —.— Fr. m. bank (be- O.hitelintézet 275.— 275.10 számol. alatt) —.— —.— Pesti iparbank 142.— 145.— Iparbank 45.— 46.— keresked. b. 585.— 590.— Kisbirt. földhi- Bpesti kézm. b. 66.— 70.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2810.—2775.— Pesti bizt. int. 120.50 121.— Pann. viszont- Unió visz.bizt. bizt. intézet 700.— 705.— intézet 167.— 170.— Gőzmalmok. Concordia 560.— 562.— Moln.és sat.m. 349.— 351.— I. budapesti 1490.—1520.— » » » » Erzsébet-mal. 288.— 290.— IIl. kibocs. 200.— 205.— Henger-malom 876.— 885.— Pannónia 1500.—1525.— Lujza-malom 290.— 294.— Viktoria 480.— 482.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 140.— 141.— Győr - Sopron-Ar.-Körösv. —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 118.— 118.50 bev.-Zákányi 125.— 125.50 O. államvasp. 277.— 278.50 Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 131.50 132.— Tiszai vasút 207.50 209.— Erdélyi vasút 106.50 107.50 Vágvölgyi —.— —.— Hegyi vasút 76.— 78.— O. gőzh. társ. —.— —.— Pesti közúti v. 270.— 271.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 105.— 105.50 .pesti fővár. 386.— 388.— Pesti hazai I. 2700.—2710.— Pest külvárosi 55.— 57.— Különf. vállalatok. Alagút 95.— 97.— S.-Tarj. kőszén 100.— 101.— Ganz és tsa. vas- vasfinom. 80.— —.— öntöde 298.— 300.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 75.— 80.— szeszgyár 260.— 265.— I. m. sej’főződe 450.— 452.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bízom. —.— —.— Sóskúti köb. —.— —.— Athenaeum Spod. és csontkönyvny. 365.— —.— liszt-gyár 236.— 240.— Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 500.— —.— mészégető 28.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 100.— 105.— gyár 67.— 67.50 Franklin 110.— 120.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5% 81.— 81.50 vasút 5% 71.75 72.— 6. áll. » 5®/„ —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vastársulat 5°/. —.— —.— pálya 5«/o —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi résztársulat 6°/0 —.— —.— kötszv.7*/«°/o —.— —.— Északk. vp. 5«/. 75.75 76.25 Bostilánch.6®/. 96.— —.— » vasp. » malom 6% —.— —•— ar.-ban 5°/o 88.50 89.50 Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/« —— —.— gyárt. 6»/0 87.— —.— f. érd. vasp. 5% 73.25 73.75 Pesti Lloyd és Győr-Sopron- börze-ép. 5°/o 81.50 82.— Ebenf. v. 5°/« ——.— Záloglevelek. M.földh.i.50/2®/o 99.52 99.5/« Pesti keresk. b. 99.50 99.75 » » » 5®/o 91.50 92.— M. ált. földh. i. » » » ar.v. társ. 6®/« 79.— 80.— » ezüstben 50/0 109.— —.— Kisb. fldh.i.7®/o 96.50 97.— jelzőb. 5®/o 87.— 88.— » » »6®/« 85.— — Sorsjegyek. O. hit. intézet 172.— 173.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.43 5.45 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.24 9.26 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.28 9.30 jegylőOb.m. 56.95 56.10 Török ar.-lira 9.34 9.36 Váltók. Ném.bankpiacz. 56.60 56.80 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 ezek 100 frk. 45.90 46.— holl. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 46.30 46.40 Páris 100 frk. 46.— 46.10 London 10 fnt stíl 6.30 116.85 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz L —.— —. — jelintézete ——.— Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések Budapesten: jun. 10. Kunszt Magdolna ingtl. 3560 frt . — jun. 26. Fauscher Mihály ingtl. 1303 frt . —jul. 3. Paisch Antal ingtl. 6043 frt.—jun. 5. Naszluhácz Lajos ingtl. 21,670 frt. Árverések a vidéken: F. Illmicz (Nezsider) jul. 14. Haider Tamás ingtl. 932 frt. — Kassa jun. 21. Oziderusz Mária ingtl. 1100 frt. — Misznya (Szt.-Gothárd) jul. 14. Ziiszky Éva ingtl. 1295 frt. — Pálfalu (Nezsider) jun. 19. Kirchmayer János ingtl. 5902 frt. — Hernád-Petri (Kassa) jul. 2. Stefanko Mária ingtl. 1234 frt. — Vácz (Pestv.) jun. 25. Varsányi Pál ingtl. 1005 frt. — Lak (Komárom) jan. 27. Halászy Zsigmond ingdl. 8609 frt. — Gyarmata (Temesvár) jul. 2. Hovaker Antal ingtl. 2146 frt. — Óbecse jun. 10. Fehér István ingtl. 1032 frt. — Emőd (Miskolcz) jun. 26. Kis L. János ingtl. 1885 frt. — Selmecz jun. 9. Sader Vilma ingtl. 2500 frt. — Temesváriak 2. Grausam Borbála ing. 2036 frt.— Piskolt (NI.Károly) jun. 18. Papp Mihályné ingd. 1450 frt. — Jabuka (Pancsova) jun. 27. Fuchs Péter ingdl. 1000 frt. — Beregszász jun. 19. Lakatos József ingdl. 8000 frt.— Ó-Ivánfalva (Medgyes) jun. 9. Keserű Sándor ingdl. 3397 frt. — Seregélyes (Sz.-Fehérvár) jun. 18. Czechmeister Györgyné ingdl. 8870 frt. — Pécs jun. 9. Simicg József ingtl. 1200 frt. —B.Tamási (Pápa) jun. 13. Gombás Dávid ingdl. 2448 frt. — Gyirok (Temesvár) jun. 8. Gaitza György ingdl. 1279 frt. — Sima (N.Szeben) jun. 24. Póka Torna ingdl. 1335 frt. — B.Gyarmat jun. 16. Márton Mátyás ingd. 1140 frt. — Ákos (Tasnád) jun. 23. Szalavecz Ágoston ingd. 9810 frt. Pályázat: A soproni pénzügyigazgatóság kerületében Csepregen ül. oszt. adótárnoki és egy III. oszt. ellenőri állomásra jun. 12-ig. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.