Pesti Napló, 1879. június (30. évfolyam, 134-157. szám)

1879-06-03 / 134. szám

addig, míg az 1878. évben megkötött kiegyezés új revízió alá nem kerül. II. Az utóbbi időben lábra kapott, úgynevezett »vándor raktárak« melyek sem a szorosabb értelem­ben vett házalási kereskedéshez, sem az állandó vál­lalatok — helyesebben kiskereskedők fogalma alá nem sorolhatók, hanem tekintve a vállalat indokát, czélját és kimenetelét, legtöbbször a végeladás czím alatt folytatott üzérkedés jellegével bírnak, egészen eltiltandók. Ami pedig magát a »végeladás« vagy végkiárusítás rendezését illeti, az csupán az állandó üzlettulajdonosoknak engedhető meg, de csupán az üzlettelep vagy fiók­üzlet székhelyén, s ott is csak ak­kor, ha a végeladás nem színlelt s nem az üzérkedés jellegével bír, és akkor is csak úgy, ha az illető terü­leti iparhatóságnál bejelentetett, amely tartozik az ily végkiárusítások felett ellenőrködni, nehogy a fo­gyasztó közönség jóhiszeműsége kijátszassék. Végül a fegyencz ipar rendezése ügyében Gyu­­b­e­k Lajos előadó a következő indítványt terjesz­ti elő : A magyar iparosok II. orsz. gyűlése kimondja: 1. A fegyenczek foglalkoztatása iparos munká­val különösen némely vidéken igen súlyosan érezhető, de átalában is tapasztalható versenyt támaszt a sza­badon űzött iparral szemben, mely ellen a védelem joggal követelhető . 2. A fegyenczmunka erkölcsi és államháztar­tási tekintetekből nem mellőzhető ugyan, de a sza­bad iparnak jogosan követelhető megvédése szem­pontjából a fegyenczmunka olyan módon szervezendő, mely a teljesen el nem kerülhető versenyt a szabad iparra való hatásában lehetőleg enyhíti. 3. Mivel a fegyenczek munkaerejének bérlő­je, csak saját üzleti érdekét tartva szem előtt, ter­mészet szerint semmi tekintettel sincs és nem is lehet a szabad iparra, de általában nem is a fegyenczmun­ka erk­ölcsi czéljait, hanem a fegyenczek munkaere­jének lehető legnagyobb kiaknázását tartja szem előtt: a bérbeadás rendszere mellőzendő és a fe­gyenczmunka házilag kezelendő. 4. A fegyenczmunka által a szabad ipar ellen támasztott verseny enyhítése czéljából szükséges, hogy a fegyenczek foglalkoztatására, — némely ál­lami szükségleteknek a fegyenczekkel való előállítá­sa, továbbá mezei és földmunkák stb. mellett — lehe­tőleg oly iparágak választassanak, melyek az illető vidéken vagy épen nincsenek képviselve, vagy a vi­dék szükségletét a szabad ipar útján ki nem elé­gíthetik. Ezen indítvány után szót emelt Tóth Bálint mátészalkai szíjgyártó és a kongresszusi tagok élénk derültsége között ajánló, hogy ha a rabokból a kor­mán­y embert,akar nevelni, más foglalkozásra ta­níttassa őket. Állíttasson fel a fegyházakban isko­lákat, illetőleg gymnáziumokat, és végeztes­sen a súlyosabb fegyenczekkel theológiát, jogot; legyenek ezek papok, ügyvédek, csillag­­vizsgálók; a kisebb fegyenczekből pedig képez­­tessen legalább diurnistákat. Csepreghy János megjegyzi, hogy a mező­­gazdaságra nem alkalmazhatjuk a fegyenczeket, mert minden kapás mellé egy-egy hajdú kellene. Csak a házi iparos foglalkozás marad számukra, de lehetne munkaerejüket az iparosok kára nélkül értékesíteni, ha olyan iparágra oktatnák a fegyenczeket, mely az illető vidéken nem dívik, amely sok pénzt visz kül­földre, pl. nür­nbergi árukra, vagy pl. tömegesen le­hetne őket alkalmazni a tiszaszabályozási munkák­nál. (Élénk helyeslés.) Weinberger Soma (Gyöngyös)a bizottság javaslatát ajánlja elfogadásra. Ezzel a vita s a napirendre kitűzött tárgyak ki lettek merítve — a gyűlés az előkészítő bizottság ja­vaslatát fogadta el. Ezzel a napirend el lévén intézve, a vidéki egy­letek részéről beadott indítványok olvastattak fel. M­a­j­o­r­o­s­s­y István azt kívánja kimondatni, hogy a kongresszus az 1844-ben érdemes hazafiak ál­tal alkotott »V­édegyletek« eszméjét s intézmé­nyét magáévá teszi, s annak terjesztésére a czélirá­­nyos lépéseket teljes erejéből megteendi, ő végre 25 tagú bizottságot küld ki. Szóló továbbá az iparczik­­keket fogyasztó szövetkezet tárgyában tesz in­dítványt. Ezen, s a többi vidéki indítványok elintézés vé­gett a központi bizottságnak adattak ki. Ezután következett a Turócz-Sz.­Mártonról, Orsováról beérkezett üdvözlő sürgönyök felolvasása. A központi bizottságba megválasztottak : El­nök Ráth Károly (iparos). Alelnök Bakay Nándor. Bizottsági tagok : Mudrony Soma, dr.. Gaál Jenő (Arad), dr. Szabóky Adolf, Steinacker Ödön, Csep­reghy János, Gelléry Mór, Fritz Péter, Stock Endre, Jónás János, Mudrony Pál, Streitmann (Gyöngyös), Radványi János (Miskolcz), Lengyel Antal (Szol­nok), Gyubek Lajos (Eger), Strasser Albert (Temes­vár), Szentléleky Máté (Pozsony), Reiner Ferencz (Szeged), dr. Szandics (Újvidék), Nagy István (Győr) és Molnár Gedeon (Sz.­Tamás). A kongresszus munkálatait ekkér bevégezvén, Ráth Károly elnök köszönetet mondott a tagoknak részvétükért, szakértő nyilatkozataikért, melyekkel a törvényhozásnak anyagot nyújtottak az ipar védel­mére és fejlesztésére megtenni a szükségeseket. Re­ményét fejezi ki, hogy a II. orsz. iparosgyűlés fon­tos munkálatai jóakarattal fogadtatnak a kormány és törvényhozásnál, mert ez az út az egyedüli, melyen földművelő államunkat a nyűgat iparos államai közé emelhetjük s közvetlenül iparosaink súlyos helyzetén javíthatunk. A gyűlés köszönetet szavazott a fővárosnak és az elnökségnek és az elnököt zajosan éltetve, szét­oszlott. Különfélék. — jun. 3. (A­li­­­v. 1 a­p . 6­1.) Az igazságügyminiszter, a veze­tése alatt álló minisztériumhoz segédfogalmazóvá, Dusóczky Károly ottani díjtalan fogalmazó gyakornokot nevezte ki s Ár­va­ Imre segédtelekkönyvvezetőt, és Balla János telekkönyvi írnokot, a székesfehérvári kir. törvényszéktől a moóri kir. jbi­­rósághoz helyezte át. — A honvédelmi miniszter, Kállay Ist­ván honvédelmi miniszteri fogalmazó-gyakornokot, ugyanazon minisztériumhoz negyedosztályu irodatisztté, — a pénzügy­­miniszter, Zatroch Gusztáv vaskohászt, a rhoniczi bányaszám­vevő osztályhoz III-ad oszt. számtisztté nevezte ki. Groszmann Jakab szerdáki lakos vezetéknevét Nagyra változtatta. Schiefer Ede endrődi róm. kath. prépost-plébános, ő Felségeik ezüstlakodalma alkalmából, az Endrődön létesí­tendő róm. kath. jellegű iskola építésének, vagy kész épület megvételének esetére, 5000 forint összeget ajánlott fel. (B. Wenckheim Béla) miniszter, mint említettük, súlyosban megbetegedett. A miniszter testvére, b. Wenckheim László táviratilag hivatott Budapestre, a­hova tegnap megérkezett. A tegnapi n­ap folyamában a beteg állapotában kedvező fordu­lat következett be, úgy, hogy az orvosok a válságot túlhaladottnak tekintik. (Nagy­k­u­n-S­z­o­l­n­o­k m­e­g­y­e) ma közgyű­lést tart, melynek főpontjául a Jász-Nagy és Kis- Kun kerületi közös vagyon elkülönítésének kérdése volt kitűzve. A kérdésre nézve előértek­ezl­etet tartot­tak s mint halljuk, abban történt megállapodás, hogy az ügy barátságos egyesség reményében elnapoltas­sék. A Pest megyébe kebelezett kis­kun részek 15000 frt kártalanítást követelnek a Szolnokkal összecsatolt jász-nagy-kunoktól, ezek azonban arra hivatkoznak, hogy a kis kunok birtokában tetemes vagyon maradt s ők, legalább a követelt mértékben nem hajlandók kártalanítani a kis-kunokat. (Marosvásárhelyről) május 31-ről írják nekünk : Tegnap kezdetét vette azon tiz estély, me­lyet a Kemény Zsigmond társaság rendez s melyen dr. Tolnai Lajos költőnk a magyar irodalom törté­netét vállalkozott előadni. — A beállott meleg da­czára szép számú és igen válogatott közönség je­lent meg a tudós előadó érdekes fölolvasását meg­hallgatni. Tolnai fölemlíté azon feltűnő körülményt, hogy míg egy régi csont, ékszer vagy szerszám darabnak egész sereg tudós leírója, ismertetője akad, addig az irodalomtörténet meglehetősen el van hanyagolva, s csak Toldi Ferencz nagy­becsű dolgozata áll előtérben és számos koszorús és koszorutlan íróink még megénekelve, életük, munkásságuk méltatva sehol nem található. A Királyhágón inneni kerületi tűzoltó egyletek szö­vetkezeti közgyűlése holnap és holnapután tartatván városunkban és egyidejűleg a helyi egylet zászlószen­­telési ünnepélye (zászlóanya gr. Teleki Gézáné, a bájos Bethlen Margit grófnő), a mai vonattal 250 tűzoltó vendégünk érkezik, kiket diadalkapun a város számos egyletei zászlóikkal, zenekarokkal fogad­nak ; este nagy ismerkedési estély, holnap és hol­napután az ünnepélyek egész sorozata következik. Alig hogy a tűzoltói ünnepélyek bevégződnek, meg­alakul a városi és megyei bizottság, a történelmi társulat augusztusi gyűlésének előkészítése czéljából. (Dr. Kemény Gyulát) rövid idő alatt két érzékeny családi veszteség érte. Nem rég halt meg egyik fia, s most már a másiknak is halálhírét vesz­­szü­k. A gyászjelentés így szól: Magyar-Gyerőmonos­­tori báró Kemény Gyula és neje Zeykfalvi Zeyk Ka­­rolina maguk, leányuk Anna, szüleik, testvéreik és számos rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen fiuknak Magyar-Gyerő­­monostori báró Kemény Zoltánnak élete virágjában, hosszas betegség következtében, tü­dővészben máj. hó 29-ikén reggeli 4 órakor, élete 17-ik évében történt gyászos kimultát. (Selmeczen) a bányász és erdész akadémiai ifjúsági kör legközelebb tartott tiszújításánál meg­választottak: elnökké Demarcsek Béla, alelnökké La­­votha Albert, jegyzőkké Geszner Lajos és Le­ese Béni urak. Ezen egyletnek, mely az előbb lé­tezett két egymással versengő társulat egyesüléséből alakult, s csaknem az összes akadémiai hallgatósá­got foglalja magában, s új tiszviselőinek kívánjuk, hogy szencsésen működjenek, törekedve elejét venni mindazon, habár gyakran alaptalan megtámadtatá­­soknak is, melyeknek az akadémia ifjúsága még a legközelebb múlt időben is többször kitéve volt. (H u m e n.) Kazár Emil irótársunk, a jeles be­­szélyb­e, jegyet váltott Polányi Ilona kisasz­­szonynyal. (S o­­­d o s n­é) tegnap búcsúzott el a népszínház közönségétől a bornevilli harangokban. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat és viharos tapssal újráztatta dalait, melyeket három hónapig nem lesz alkalma hallani. Kapott díszes bokrétákat is; az egyik bokréta szalagján a következő felírás volt ol­vasható : »Isten veled, a viszontlátásig«. A kedves művésznő jún. 10-én Nyíregyházára megy vendégsze­repelni, de mielőtt külföldre utaznék, még visszatér Budapestre és részt vesz a népszínház majálisán. (A sz.-fehérvári kiállításról­ az augs­­burgi Allgemeine Zeitung hosszabb ismertetést kö­zöl ; igen sikerültnek mondja a kiállítást és kiválóan dicséri a gépcsarnokot, a vasipar osztályt, az üveg, fayence és porczellán kiállítást, a nemzeti viseleteket, a bőripart, a malmok kiállítását stb. A levelező ki­emeli, hogy a kiállításnak business-like színe van. (Az egyetemi orvoskarban)az 1879— 80-ik tanfolyamra ismét dr. Rupp Nép. választatott dékánnak. Rektor választók lettek : Fodor József, Balogh Kálmán, Schulek Vilmos és Nedelkó De­meter. (A humbug a szegedi telegrammok­­kal.)A Szeg. Híradó a következőt írja : A Bud. Corr. szegedi sürgönye május 28-ikáról hirdeté urbi et orbi, hogy a töltésvonalon a víz immár teljesen el van fogva. Ugyancsak a nevezett félhivatalos közlöny május 30-ik­ sürgönye Szegedről jelenti, hogy »a köz­töltési munkálatok Baktótól az alföldi vasút állo­másépületéig, ez idő szerint már csak a töltésnek előre megállapított magasságig való emelésére szo­rítkoznak, minthogy a töltés egész hosszában ellent­­áll a vízbefolyásnak. »Mi pedig a saját szemünk látása után, tehát közvetlen tapasztalásunk nyomán határo­zottan állítjuk, hogy mindebből egy szó sem igaz. Ha­nem igen­is igaz az, a­mit most mondunk, a­mit sa­ját szemeinkkel láttunk május 30-dikán, pénteken, tehát az utóbbi sürgöny keltének napján s az előb­­benné után két nappal, hogy a külső víz három helyen (az indulóház közelében, fölfelé az első őrház mellett s még följebb a második őrház felé) , pedig mintegy 50, 150 és 3—400, tehát összesen körülbelül hatszáz méter szélességben nem is szivárogva, hanem roha­mosan, zúgva, bömbölve ömlik át a belső ártérbe. Ezt nevezik nálunk vízelfogásnak — hivatalos nyel­ven , és beszélnek arról, hogy immár »csak a töltés­nek előre megállapított magasságig való emelésére szorítkoznak«, holott a valóságban úgy áll a dolog, hogy száz és száz méter hosszúságban a szádfalak közt nincs egyéb átrohanó víznél, a­mely, saját méré­sünk szerint máj. 30-án még két méter mély volt s kívülről, a szádfal mellé állított dereglyékből, ebbe hányták lapátokkal a földet, a­melynek háromnegyed részét rögtön kihordta a sebes víz. És a szivattyúzás­ról beszélnek akkor, midőn még ily nyomorúságosan vannak az eltöltési munkával; midőn a legkisebb szakadáson annyi viz ömlik be, amennyit száz gőz­gép ezer szivattyúval nem lenne képes kipumpázni! (Aranylakodalmat) ünnepelt június 1-én Bukarestben Szőllősy József hazánkfia, ki Nagykő­rösről 1828-ban Romániába költözött és mai napig megmaradt magyar embernek. Ernyedetlen szorga­lom és munkásság által Bukarestben jelentékeny va­gyonra tett szert. (Veszedelmes »szappant«) küldöttek nemrég Angolországból Kievbe. A küldemény a kievi nihilistáknak volt szánva. A rendőrség idejeko­rán lefoglalta a csomagot, melyben szappan helyett dinamitot talált. (A Derby verseny) Epsomban május 2- án ment végbe. Roppant közönség nézte, mert a nép­szerű versenynek ez százéves jubileuma volt. Már kora reggeltől fogva a borús idő daczára való­ságos népvándorlás volt a versenytér felé. Az ég csatornái nem is nyíltak meg, csak késő este felé. A Derby díjért nem kevesebb, mint 23 ló futott, Mr. Acton »Sir Revy«-je győzött, Trotter »Palmbearer«­­je második, lord Roseberry »Visconti«-ja harmadik lett. Az eredmény nagyon meglepte a sportférfiakat, mert a legtöbben lord Gordon Cadoganjára és a westminsteri hg »Victor Chief«-jére fogadtak, »Zut«, a franczia Derby nyertese ötödik lett. (Nihilista dalok.) A sz1.­pétervári titkos rendőrségnek sikerült ugyan a forradalmi párt egy nagy nyomdáját elkobozni, de ezzel a nihilisták iro­dalmi tevékenysége nem ért véget. Pár nappal ezelőtt egy forradalmi röpirat jelent meg, mely a nihilista költészet anthologiájának mondható. A röpirat végén az olvasóközönség értesíttetik, hogy a Yolnaja Tipo­gráfia kiadásában Nekraszoffnak egy nagyobb hátra­hagyott költeménye fog megjelenni, melynek czime »Pir­va vesz mir« (ünnep az egész világnak). (Gr. Károlyi Istvánnak) az iparosok múlt szombati lakomáján mondott felköszöntése, melyről reggeli lapunkban megemlékeztünk, így hangzott: Uram, uram Streitman József uram szólok az úrhoz! — Ha a láthatár sötétülni kezd a hon felett, korábban tűzi ki feladatául a polgár, komoly életczést választani, mint mikor tavaszi napsugár úr hajtásra, virágzásra hívja fel a boldog békében élő hazát. Ma 34 éves vagyok, de oly rég ideje nélkülö­zöm már, s úgy nélkülözi velem együtt minden ma­gyar, ki még szívén hordja a hon javát, a tiszta, de­rült eget, az éltető napsugárt, hogy többé nem merek egy napot is csak saját örömeim, érdekeim valósítására fordítani, de a maiknál még zordabb idők bekövet­­kezhetésétől tartva, elhatároztam: jövendőre életem­nek minden napját, óráját, legelső, legszentebb köte­lességemnek ismerve azt: mindnyájunk édes­anyja a haza javára fordítani! S meg vagyok győződve a felől, miszerint bár­mily csekély reend is erőm, alig számbavehető talán tehetségem; de ígérem, óriási nagy, önzetlen, tiszta és becsületes honszerelmem, ha karöltve jár velem tíz, száz meg ezer magyar, lendíthetünk ez ország ügyein, mint lendít a nálunknál sokkal gyengébb hangyáraj, melynek erőt, munkaképességet ugyan az ad, mi kell, hogy adjon minekünk is magyaroknak : vele született kötelességérzet, kitartás és szorgalom. Mióta a világ fennáll, minden nemzetnek négy szomszédja van : észak, kelet, dél és nyűgat. Ha e négy szomszéd ellene, mi segíthet rajta ? Mi mentheti meg a végenyészettől ? Az, ha feltekint, s az égből várja a segélyt ? Nem uraim! e babonás hiten ma már túltette magát az emberiség ! A lelki­ gyáva ott fenn szövetségesre nem talál. Szövetkeznie kell itt lenn, az ősi fészekben, erőt kell keresni, a történelem lapjain példakövetésre fel­jegyzett aczélos inakban őseink polgárerényeiben, s a magyarnak a magyar nevet megérdemeltté tevő pél­dátlan honszerelmében. Igen­is uraim! szövetkeznie kell ma, a nemzet mindegyik fiának, épp úgy rang, mint faj különb­ség nélkül; szövetkeznie a végből, hogy e drága szép magyar hazát, miként derék őseink mine­künk, úgy mi unokáinknak is szintén átadhas­suk pedig mint magyart, a tudomány, a művé­szet, ipar, kereskedelem, társadalom tekintetében egy­aránt előre haladottat, és végre átadhassuk mint olyat, mely az európai műveltség színvonalát el­érte már! Legyen jelszavunk e három szó magyarság, szorgalom, becsületesség! Magyarság ! mert azok voltunk, azok vagyunk, s ha élni létezni akarunk, kell, hogy azok maradjunk! Szorgalom! mert ez az alapköve minden nem­zet előre haladásának, vagyonosodásának, hitelének, s ezekből kifolyólag — erejének. Becsületesség, mert isten áldását csak oly nemzet érdemelheti ki, mely önmaga előtt pirulni nem kénytelen. Engedjék meg nekem, uraim, hogy e harmadik szónál: becsületesség pár perczre tovább időz­hessek. 1867 óta sok változáson ment át az ország, igen nagy változáson számtalan egyén polgári állása; a kicsinyből lett valami, a nagyból még nagyobb, — sőt mi több, a semmikből lettek óriások is. Gőzerővel haladt minálunk az emberi gépezet. Lettek tehát nagyjaink és ez nagyján lett volna; de hiába, igen nagy hiba volt, hogy nagyok­nak hittük mindnyájan önmagunkat. Nem emeltünk emlékszobrot a múlt fiának, mert pénzügyeink zilál­tak voltak, de feljogosítva éreztük magunkat a leg­nagyobb fényűzés gyakorlására, és véstünk eleven óriásokat — genieket — mint a magyar szereti mondani és ezen újonnan felfedezett geniek megtöl­tötték a nagy parliamentáris többséget csodálattal, de — fájdalom — nem töltötték meg a szegény or­szág perselyét nemzeti vagyonnal. Nem akarom a politikát érinteni és pedig két okból nem: először nem tartozik ide, másodszor pe­dig azért, nem, mert ez sokak szerint talán terra incognita én előttem.... De igenis akarom, feltett szándékom ujjal mutatni a sebre, mely az elmúlt 12 év alatt az ország minden rétegében elterjedt. Tudom igen jól, miszerint fáj mindenkinek, ha legdrágább kincsét — legféltékenyebben őrzött bir­tokát — jellemét, becsületét kétségbe vonjuk és mél­tán ; — de én ezt nem is teendem, mert én általános­ságban csak a bajról, mint bajról kívánok szólani, imádott hazám egy fiára sem utalva. A seb, melyet e nemzet szívén hordoz, szerintem a becsület dolgában való túlságos szabadelvűség. Tágan magyarázzuk a becsület kérdését, kivé­telt teszünk az egyén miatt, félünk a példa felmuta­tásától, tűhegyen keressük az enyhítő körülményeket és agyon hallgatjuk a kidobálni valót. Hova ujjal kellene mutatni, oda inkább fátyolt vetünk, hol már régóta megtörtént a botrány, ott félünk a skanda­lumtól. Ez uraim! gyengeség — ez »fausse honte« mint a franczia mondja, ez nem felebaráti szeretet, de ép ennek az ellenkezője. Ha kíméljük a rosszat, sújtjuk a jót, ha büntetjük, kiirtjuk a gazt, kitüntet­jük a nemest és virágzását segítjük elő. Ki kell gyógyítani a bajból a nemzetet és ki is gyógyuland bizton remény­em a magyar polgárok ama vívmánya által, ha zászlójukat a szorgalom és tiszta becsület lengeti. Az őserdőt a fák összessége teszi széppé, nagy­szerűvé, mondhatnám meghatóvá, egy országot a nem­zet összetartása emelhet magasra. Az őserdő leveleit hullatja le a csemetékre, egy nemzet hintse be ne­mes példáival az uj nemzedéket s legyen magyar, munkás és becsületes, s a mint tenyészik az őserdő sarja, úgy fog felnőni, virulni, diszleni e hazában az uj és a derék nemzedék! Küzdjünk a honért, melyet nem kártyán, de véren nyert a magyar! Küzdjünk észszel, tollal, ve­­rejtékhullatással, s ha minden szakad, s ha a trón és nemzet érdeke megkívánja —■ a nemzet ősi fegyveré­vel, karddal; s ha kiváncsi lesz, a sok ideig hüvelyé­ben pihent kardot viszontlátni, régi jó gazdánk, »a magyarok istene« talán reánk tekint a magasból, — s tekintete győzelmünk leend. Bízva egy szebb jövőben, bízva a magyar pol­gárok összetartásában, közös, nemes czélunk elérése érdekében — értem hazánk nagygyá, virágzóvá téte­lét, — bízva a magyarosodás erősbödésében, bízva a magyar ipar gyors fejlődésében, poharam Magyar­­ország összes iparosaiért üríteni, kérve őket, csekély személyemet jövendőre is lekötelezett barátjukul te­kinteni. Éljenek a magyar iparosok ! Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi s gazdasági­ bizottság mai gyűlésében Kada polgármester elnök­lete alatt következő tárgyak fordultak elő: A böl­csőde egylet, munkás szülők gyermekei részére, az új épület háta mögött, (Lipótváros) telkeken új bölcsödét szándékozik felirtani. A felolvasott bead­ványban az egylet elnöke, gr.Károlyi Edéné a kitűzött czélra JOOOQ ölnyi telket kér ajándékba. Az ügy­ben bizottság küldetett ki, mely Házmán, Tavaszy és Haris bizottsági tagokból áll.­­ A Duna gőz­­haj­ózási társulattal, a vízivárosi irodája iránti bérleti szerződés évi 500 frt bér mellett megujittatott. Herzog Ármin azon megkeresése, hogy a József­városban általa vásárlott telek vételárának törlesztésé­re hat évi halasztás adassék, elutasittatott. A K­i c­k­a féle ház a tabáni görög egyh. hitközségnek a felaján­lott 10.000 frtnyi vételárért odaadatni javasoltatik. Ezután még a főszámvevő által a legközelebb lejá­­randó szerződések jelentettek be, s ezzel a gyűlés be­fejeztetett. (A budapesti iparot képző prot. e­g y­­­e­t) f. hó május hó 28-án tartott választmány­ülése kiküldött tagjai közül 2 vasmunkás, 2 famun­kás és 2 vegyes munkás iparos ifjút a sz.-fehérvári iparmű kiállítás tárgyainak tanulmányozására és el­­határozá, hogy utolsó társas estélyének tiszta jöve­delméből 50 osztr. ért. Izt az orsz. m. iparegyesület azon gyűjtő bizottságának kézbesittessék, mely a sze­gedi árvízkárosult iparosokat a szükséges szerszá­mokkal fogja ellátni; — és végre, hogy ez évi köz­gyűlését f. é. junius hó 10-én esti 8 órakor saját he­lyiségeiben (Deák tér 3 sz. a., tartandja. (Születések és halálozások a fővárosban) május 18—24. A lefolyt héten élve született 292 gyermek, elhalt 257 sze­mély, a születések tehát 35 esettel múlják felül a halá­lozásokat. — Az élve szülöttek közt volt 194 tör­vényes, 98 törvénytelen; nemre nézve 155 fiú, 137 leány. — Halvaszületett 15 gyermek, köztük 11 tör­vényes, 4 törvénytelen. — A halottak közt volt 137 férfi, 120 nő, egy éven aluli gyermek 61. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 14. — (A tartózkodás tartama 24-nél ki nem tud­ható). Ez év 21 hetében élveszületett összesen 5374 gyermek, elhalt 5483 egyén, a halálozások többlete tehát 109. — Születések arányszáma 1000 lakosra: 46.9. — Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 41.2, az egy éven felüli la­kosságnál : 32.3, az öt éven felüli lakosságnál: 24,6 (Zálogházi forgalom.) A budapesti kir. zálogházban április hóban elzálogosittatott összesen 35.612 darab 250.970 frt előleggel; ebből az éksze­rekre adott előleg volt 19. 410 frt, egyéb tárgyakra adott előleg pedig 55.560 frt.­­ Kiváltatott össze­sen 34.776 db 257.674 frt visszafizetése mellett, és pedig visszaváltott ékszerekért fizettetett 210.358 frt, egyéb tárgyakért 47.316 A folyó év 4 havában előlegeztetett összesen 956.326 frt, visszafizettetett 1,016.275 frt. A múlt év megfelelő időszakában tett az előleg 1,057.601 forintot, a visszafizetés pedig 1,084.721 frtot. Közgazdaság. Vegyes hírek. (Az első magyar általános bizto­sitó társaságnál) életbiztosítási kötvények május hó folyama alatt 551.255 frt erejéig állít­tattak ki, s ezen osztály díjbevétele 1879. év január hó elsejétől 489.620 frt, és a bejelentett halálesetek összege 190.450 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta május hó végéig 4.512.117 forint 07 krajcrárt fizetett ki. (A pesti biztosító intézet­ életbizto­sí­tási osztályánál f. év május havában 47 bevallás 77.000 frt biztosítási tőkére és 540 frt évjáradékra nyujtatott be, 42 kötvény 62.400 frt tőke és 540 frt évjáradékról állíttatott ki. A bevétel dijakban 21.275 frt 99 frt és betétekben 655 frtot teszen; haláleset 7 jelentetett 14.300 frtról. A bevétel 1. év január 1-től dijaknál 102.433 frt 97 krra és betéteknél 6332 frt 50 krajcrárra rúg; haláleset 20 jelentetett 23.800 forintról. (Az első magyar vasúti kocsigyár részvénytársulat Steudemann Károly elnöklete alatt szombaton d.­u.­tatta ez évi rendes közgyűlését. A felolvasott évi jelentésből kitűnik, hogy a társulat megrendelések hiánya folytán gyárát csak korlátolt módon működtethető, s a szállítások 599.606 frt 26 krnyi forgalomra szorítkoztak. Az ezáltal elért tiszta nyereség az ingatlanokra történt leírások után, mely 116.462 frt 30 krra rúg, 35.254 frt 80 krt tesz ki, mely által az 1877 év 333.827 frt 28 krnyi veszteség saldója 298.573 frt és 8 krra csökken. A jelentés jóváhagyólag vétetett tudomásul s az igazgatóságnak a felment vény megadatok Végül, Neuschlosz Károly, Neuschlosz Emil és Steudemann Károly igazgatósági, úgyszintén Adler Mór, Heidel­berg Ármin, Mezey Mór és Strausz Emil felügyelő bizottsági tagok egyhangúlag újra megválasztottak. (»A­z Anker«) 1879-ik évi április havi üzletkimutatása. E hóban a társulatnál benyujta­­tott összesen 346 bevallás 820.160 frt biztosí­tandó összeggel, és­pedig: 239 bevallás 611.205 forinttal halálesetre, és 107 bevallás 208.955 forint­tal életesetre. Kiállítva jön 208 kötvény 486.532 írttal halálesetre, és 100 kötvény 203.035 írttal élet­­esetre, összesen tehát 308 kötvény 689.567 írttal. A havi bevétel volt 99.056 frt haláleseti díj, és 98.996 frt betételekben, összesen : 198.052 frt. Ha­lálesetekért kifizettetett 57.906 frt. Ez évben be­­nyujtatott 1722 bevallás, 3.868.236 frttal, és kiállít­tatott 1643 kötvény, 3.338.184 fttal; ugyan­ezen idő­ben bevézetett 924.745 forint, a halálesetekért pedig kifizettetett : 184.517 forint. A társaság mű­ködése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 8.613.168 forintot, és az 1871—78-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 9.648.509 frt volt. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — junius 8. A szép idő miatt a t­ulajdonosok már va­sárnap és tegnap több kedvet mutattak az eladásra, tegnap és ma sürgősebben is kínálták készletüket, de a vevők tartózko­dók maradtak és a vásárlások csak kis tételekre szorítkoztak. A tulajdonosok kényszerítve voltak az árakból engedni, úgy hogy finom és középfinom 10, közöns, pedig 15 krral olcsóbb áron kelt, mint szombaton és könnyen volt kapható. A forga­­lom vasárnap óta alig 30.000 mm. A többi gabnafajok ára változatlan maradt, csak ten­geri drágult 5 — 8 krral szombat óta, minőség szerint 5.10 — 5.30-on kelt. A határidőüzletben búza 10.000 és tengeri 15.000 mm. engedő áron köttetett és maradt búza őszre 10.15 —10.20, zab őszre 5.85—5.20, tengeri junius—júliusra 5.20— 5.25, jul.—aug.-ra 5.30—5.85, káposztarepeze aug.—szeptem­berre 13—13.13, bánsági repeze julius—aug.-ra 12.75—13 frt. A budapesti értéktőzsdéről. Legutóbbi tudósításunk óta, daczára a két napi ünnep­nek, nagyobb áringadozások történtek az értékpapírokban. Osztrák hitelt­ élénken kerestettek és 275-ig emelkedtek , m. hitel 255,50-ig, aranyjáradék élénken vásároltatott 96-ig javult árakon. Helyi papírok közül biztosító intézetek részvényei és Ginzféle részvények keresettek, malmok csendesebbek , kőbá­nyai téglagyár lanyha. Valuták és devizek csökkenők. A for­galom az előtőzsdén jelentékeny volt, de a déli tőzsdén némi tartózkodás volt észlelhető. Az előtözsdén osztrák hitel 274, 275, 275.20, magy. aranyjáradék 96.10—96.25-ön köttettek. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület A déli tőzsdén a hír, hogy csapataink legköze­lebb bevonulnak Novi-Bazárba, rövid ideig tartó lehangoltsá­­got okozott . A következő kötések fordultak elő : m. aranyj. 95.90—96, oszt. hit. 274.90—275, anglo bank 129.50, Pannónia viszontbizt. 705, Unió viszontbizt. 120.50, pesti közúti 300, köszénb. és téglagyár 67.25. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, junius 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 272.10. K. hitelrészv. 255.90. Lombard 91.30. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. K. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 129.10. Államvasut 278.—. 1860-as —. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.25»/« Aranyjáradék 96,02. Unio-bank —.—. Igen szilárd. Béva, junius 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 271,30. M. hitelrészv. 254,50. Lombard —. 1884-es —.—. Eztut —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —. Angol-osztrák —.— Államvasut —.—. 1830-as —. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.29— Aranyjáradék 96 02. Unió-Bank —.—. Igen szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (junius 3.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­á­l. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 83.— 83.50 ftc. ezüstb.) 111.50 112.— Szőlődézsmvlcs. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 86.75 87.25 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 73.50 74.— K. jegyekben 68.75 69.— M. keleti v. el- O. egys. áll.-ad. sebbs. kötv. ezüstben jan. II. kibocs. 85.— 86.— jul. kamat 71.75 72.— M.államv. kötv. O. egys. áll.-ad. 1877-ről, 100 ezüstben ápr. star.-ban 5*/0 74.— 75.— okt. kamat 71.— 71.25 M. dijjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 107.— 107.25 1860-ki kisrs. M. dijjegy köl- 500 ft 126.50 127.50 csőn 50 ft d. 105.— 106.— O. egys. áll.-ad. M. kínost, utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, H. 100 ft 129.— 130.— kib. szerk. fnt. O. egys. áll.-ad. ezüstben 118.12 119.— 1864-ki kiszs. M.ar.-járad. 6°/. 100 ft 160.50 161.50 adóm. 95.95 96.10 O. egys. áll.-ad. M. földt. kötv. 85.*/. 85.75 1864-ki kiszs. M. földteherm. 50 ft 159.— 160.— kötv., temes- Pest város köles, bánsági 83.— 83.50 1870-ből 94.50 —.— M. földteherm. Pestváros köles. kötv., 1867-ki 1871-ből 94.50 —.— kiszsl. zárad. 81.50 82.50 O. aranyjáradék 80.50 80.75 Részvények. Anglo-osztr. b. 129.— 129.50 Lipótv.b. 100 ft 38.— 39.— Ált. m. munk­. M. ált. földhitel hitelintézet 146.— 146.50 részv. társ. —.— —.— M. ált. hitelb. 255.50 256.— M. jelzálogb. —.— —.— Fr. m. bank (be- O.hitelintézet 275.— 275.10 számol. alatt) —.— —.— Pesti iparbank 142.— 145.— Ipar­bank 45.— 46.—­­ keresked. b. 585.— 590.— Kisbirt. földhi- Bpesti kézm. b. 66.— 70.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2810.—2775.— Pesti bizt. int. 120.50 121.— Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 700.— 705.— intézet 167.— 170.— Gőzmalmok. Concordia 560.— 562.— Moln.és sat.m. 349.— 351.— I. budapesti 1490.—1520.— » » » » Erzsébet-mal. 288.— 290.— IIl. kibocs. 200.— 205.— Henger-malom 876.— 885.— Pannónia 1500.—1525.— Lujza-malom 290.— 294.— Viktoria 480.— 482.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 140.— 141.— Győr - Sopron-Ar.-Körösv.­­ —.— —.— Ebenfurti —.— —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 118.— 118.50 bev.-Zákányi 125.— 125.50 O. államvasp. 277.— 278.50 Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 131.50 132.— Tiszai vasút 207.50 209.— Erdélyi vasút 106.50 107.50 Vágvölgyi —.— —.— Hegyi vasút 76.— 78.— O. gőzh. társ. —.— —.— Pesti közúti v. 270.— 271.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 105.— 105.50 .pesti fővár. 386.— 388.— Pesti hazai I. 2700.—2710.— Pest külvárosi 55.— 57.— Különf. vállalatok. Alagút 95.— 97.— S.-Tarj. kőszén 100.— 101.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. 80.— —.— öntöde 298.— 300.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 75.— 80.— szeszgyár 260.— 265.— I. m. sej’főződe 450.— 452.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bízom. —.— —.— Sóskúti köb. —.— —.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 365.— —.— liszt-gyár 236.— 240.— Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 500.— —.— mészégető 28.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 100.— 105.— gyár 67.— 67.50 Franklin 110.— 120.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 81.— 81.50 vasút 5% 71.75 72.— 6. áll. » 5®/„ —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5°/. —.— —.— pálya 5«/o —.— —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi rész­társulat 6°/0 —.— —.— kötszv.7*/«°/o —.— —.— Északk. vp. 5«/. 75.75 76.25 Bostilánch.6®/. 96.— —.— » vasp. » malom 6% —.— —•— ar.-ban 5°/o 88.50 89.50 Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/« —— —.— gyár­t. 6»/0 87.— —.— f. érd. vasp. 5% 73.25 73.75 Pesti Lloyd és Győr-Sopron- börze-ép. 5°/o 81.50 82.— Ebenf. v. 5°/« ——.— Záloglevelek. M.földh.i.50/2®/o 99.52 99.5/« Pesti keresk. b. 99.50 99.75 » » » 5®/o 91.50 92.— M. ált. földh. i. » » » ar.v. társ. 6®/« 79.— 80.— » ezüstben 50/0 109.— —.— Kisb. fldh.i.7®/o 96.50 97.— jelzőb. 5®/o 87.— 88.— » » »6®/« 85.— — Sorsjegyek. O. hit. intézet 172.— 173.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.43 5.45 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.24 9.26 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.28 9.30 jegylőOb.m. 56.95 56.10 Török ar.-lira 9.34 9.36 Váltók. Ném.bankpiacz. 56.60 56.80 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 ezek 100 frk. 45.90 46.— holl. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 46.30 46.40 Páris 100 frk. 46.— 46.10 London 10 fnt stíl 6.30 116.85 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz L —.— —. — jelintézete ——.— Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések Budapesten: jun. 10. Kunszt Magdolna ingtl. 3560 frt . — jun. 26. Fauscher Mihály ingtl. 1303 frt . —jul. 3. Paisch Antal ingtl. 6043 frt.—jun. 5. Naszluhácz Lajos ingtl. 21,670 frt. Árverések a vidéken: F. Illmicz (Nezsider) jul. 14. Haider Tamás ingtl. 932 frt. — Kassa jun. 21. Ozide­­rusz Mária ingtl. 1100 frt. — Misznya (Szt.-Gothárd) jul. 14. Ziiszky Éva ingtl. 1295 frt. — Pálfalu (Nezsider) jun. 19. Kirchmayer János ingtl. 5902 frt. — Hernád-Petri (Kassa) jul. 2. Stefanko Mária ingtl. 1234 frt. — Vácz (Pestv.) jun. 25. Varsányi Pál ingtl. 1005 frt. — Lak (Komárom) jan. 27. Halászy Zsigmond ingdl. 8609 frt. — Gyarmata (Temesvár) jul. 2. Hovaker Antal ingtl. 2146 frt. — Óbecse jun. 10. Fehér István ingtl. 1032 frt. — Em­őd (Miskolcz) jun. 26. Kis L. Já­nos ingtl. 1885 frt. — Selmecz jun. 9. Sader Vilma ingtl. 2500 frt. — Temesváriak 2. Grausam Borbála ing. 2036 frt.— Piskolt (NI.­Károly) jun. 18. Papp Mihályné ingd­. 1450 frt. — Jabuka (Pancsova) jun. 27. Fuchs Péter ingdl. 1000 frt. — Be­regszász jun. 19. Lakatos József ingdl. 8000 frt.— Ó-Ivánfalva (Medgyes) jun. 9. Keserű Sándor ingdl. 3397 frt. — Seregélyes (Sz.-Fehérvár) jun. 18. Czechmeister Györgyné ingdl. 8870 frt. — Pécs jun. 9. Simicg József ingtl. 1200 frt. —B.­Tamási (Pápa) jun. 13. Gombás Dávid ingdl. 2448 frt. — Gyirok (Te­mesvár) jun. 8. Gaitza György ingdl. 1279 frt. — Sim­a (N.­­Szeben) jun. 24. Póka Torna ingdl. 1335 frt. — B.­Gyarmat jun. 16. Márton Mátyás ingd­. 1140 frt. — Ákos (Tasnád) jun. 23. Szalavecz Ágoston ingd­. 9810 frt. Pályázat: A soproni pénzügyigazgatóság kerüle­tében Csep­regen ül. oszt. adótárnoki és egy III. oszt. ellenőri állomásra jun. 12-ig. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next