Pesti Napló, 1879. június (30. évfolyam, 134-157. szám)

1879-06-30 / 157. szám

A ma délelőtti orvosi jelentés így hangzik: »Báró Wenckheim Béla ő Nagyméltóságánál a láz megszűnt, rövid időközökben homályos öntudat mutatkozik, az érlökés erősebb, a mozgási képesség visszatért, lényegére nézve a betegség nem változott. Dr. Lumniczer, dr. Korányi.« Ma déltájban a beteg annyira föleszmélt, hogy megismerte a körülötte állókat, de az orvosok ezen tünethez nem fűznek semmi reményt. B. Wenckheim László, a miniszter öcscse — mint értesülünk — be­tegen fekszik békésmegyei birtokán és ezért nem jö­hetett fel bátyja betegágyához. A vidéken levő ro­konok és barátok mind táviratilag értesittettek a be­teg állapotáról és többen már meg is érkeztek és meglátogatták ma délelőtt a beteget, így gróf Ká­rolyi Gyula, báró Simonyi Lajos voltak ma ott. Arról is értesülünk, hogy király és ki­rály­n­é ő Felségeik, b. Wenckheim Béla egészségi állapotáról táviratilag kétóránkint jelentést küldet­nek maguknak Aschlbe. (A herczegprímás) Grundl Ignácz nem­rég elhunyt doroghi lelkész és természettudósnak nagyszerű botanikus gyűjteményét és szakkönyvtárát megvásárolta, tudományos elrendezésével pedig dr. Feichtinger Sándor urat, a jeles tudóst és orvost bízta meg. Mivel pedig a megvásárolt gyűjtemény oly gaz­dag, hogy másod-harmadpéldányai is vannak,a herczeg­primás elhatározta, a gyűjtemény elsődletét a nagy­­szombati gymnáziumnak, a másodlatot a papnöveldé­nek, a harmadlatot pedig az esztergomi főgymnázium­­nak ajándékozni. (Kemény Gábor kereskedelmi mi­­n­i­s­z­t­e­r) július 1-én Kolozsváron lesz, honnan va­sárnap indul Fogarasba, azután Háromszék megyébe megy. Vele utaznak Lipthay István s Kozma Ferencz miniszteri tanácsosok. Sepsi-Szt.-Györgyben a vendé­geket ünnepélyesen akarják fogadni. (Szegedről) jan. 28-ról Írják nekünk: Teg­nap késő este értesültem egy sajnálatra méltó sze­rencsétlenségről, mely, fájdalom, egy emberélet el­vesztésébe került. Ugyanis a baktó-szilléri szivattyú­telep egyik gépésze, egyik gőzgépet és szivattyút összekötő gépszijját (transmission) lépvén át, általa elkapatott és a gőzgép oldalához sodortatott oly erő­vel, hogy a szerencsétlen szörnyet halt. A rögtöni halált a mellkasnak teljes bezúzása okozta. A sze­rencsétlenséget az illető maga idézte elő az által,hogy a gépszijjakat szabályellenesen átlépte és nem körül járta vagyis megkerülte. A gépész neve S­v­a­­­z­k­ó István Budapestről, még tegnap a városi kórházba szállították hulláján A kir. biztos délben érkezett haza Zsombolyáról, hol a Csekonics család vendége volt Ebéd után, melyre hivatalosak voltak: Horváth Gyula, Tallián Béla, Rónay Béla, Rosenberg Izidor tanácsosok, általános kihallgatás volt, Taschler vá­rosi főkapitány egészségi állapotának helyreállítá­sára egy havi szabadságidőt nyert. Távolléte alatt Szabados városi tanácsnok fogja helyettesíteni. (Bem tábornoknak nővére), ki egy Roman Twardzicki nevű lengyel hazafihoz ment nőül, férjével, mivel ez az 1863-ks fölkelésben részt vett, Kostromában senyved száműzetésben s a legnagyobb nyomorban. Az iratok, melyek személy­­azonosságát igazolják, Plater László grófnál van­nak Breil­bergben. Valóban illő volna, hogy magyar részről segíttessék egyik legnagyobb hősünk és vé­dőnk ínségben tengő nővére, s ennek elérésére bizo­nyára elegendő, hogy ha a tényt fölemlítjük. (Sopron megye főispánja) hg. Eszter­­házy viszonzásul a fogadtatásért, melyben őt a me­gye nászutja alkalmával részesité, az alispánhoz a következő levelet intézte: Szavakban kifejezést adni érzelmeimnek, melyektől áthatva valék tegnap, mi­dőn német Sopronmegye és Sopron sz. kir. városon át ide nyaralómba, Lékára hoztam, — képes alig vagyok. Ha folyó hó 17-én, mint egybekelésem nap­ján, nagy napom volt, nem kevésbbé örökké emlékeze­tes örömünnepnek jelezhetem a tegnapi napot, midőn minden, utamban érintett községben, a megyebeli la­kosság, kivált a megyei bizottsági tagoknak, csa­ládom és személyem iránti őszinte szeretete és ra­gaszkodása oly megható jeleit észlelni és élvezni alkalmam és mélyen érzett szerencsém volt. Erkölcsi kedves kötelességemmé válik ennélfogva tekintetes alispán urat jelen soraimmal felkeresni, és úgy ma­gam, mint nem nevében szívből eredő köszönetet mondani azon üdvkívánatok és nagyszerű, de a mel­lett szívélyes fogadtatásért, melyben tegnap Sopron­megye területén részesültünk. Legyen, kérem ezen ér­zelmünknek tolmácsa a többi számos üdvözlő, külö­nösen a szolgabiró urak irányában is, és legyen meg­győződve, hogy a vonzalom sugalta ezen tegnapi tün­tetések által azon szilárd kapocs, mely az Eszter­­házyakat Sopronmegyével — mondhatni — egyesíti, csak fokozódik. Hazafius üdvözlet és legőszintébb tiszteletem kijelentésével vagyok Lékán, 1879 junius hó 22-én. Herczeg Esterházy Pál, s. k. (A szemleút a Tiszán.) A dunagőz­­hajózási társaság szegedi forgalmi főnöksége hivata­los rendeletet kapott, a­melyből kitűnik, hogy Péchy Tamás közlekedési miniszter s vele tizennégy vízépí­­tészeti szaktekintély — köztük bizonyára a meghí­vott külföldi szakértők — a »Maros« gőzösön julius 1-én indulnak el Náményból a tiszai szemleútra. — Az út Náménytól Titelig van tervezve. (Soldosné a vidéken) folyton a legna­gyobb ovácziók tárgya. Szathmárt, noha éjjel érke­zett meg, a vasútnál óriási néptömeg várta és harsány éljenekkel üdvözölte. Kocsijából ki akarták fogni a lovakat, de a művésznő megszökött a kitüntetés elől, s gyorsan a városba hajtatott. Hogy minden fellépése túltömött ház előtt történt, s hogy kihívás, taps, virág és koszorú volt bőven, azt mondásunk sem kell. Ban­kettet és fáklyászenét is akartak tiszteletére rendezni. A művésznő Szathmárról pénteken este érkezett Debreczenbe, s valódi diadalmenetben vonult be a városba. Már az indóházban nagy közönség várta, s a tűzoltók zenekara üdvözlő marssal fogadta, midőn a kocsiból kiszállt. Roppant néptömeg kísérte őt a vendéglőig. Szombaton és vasárnap este lépett fel a színházban. (Edelsheim-Filippovics)Az ezen czím alatt múlt napokban közölt szellemes újdonság (mely szerint Filippovics korcsmáros megvendégelte Ung­­várott b. Edelsheimet és tisztikarát) tendencziózus kacsa, mert — mint Ungvárról tudósítanak — báró Edelsheira ,Syjslay, gróf Szapáry és az egész suite a püspöknek volt a vendége. Filippovics vendéglős volt az, ki legjobban bámult azon újságra, melynek hősévé tették. (Z s o l a á r ö 1) írják nekünk : E hó 21-én en­gedtetett ki a közönség vám nélküli használatának ama­bid, melyet az állam e fontos pont közlekedésé­nek könnyítésére a Vág folyón át épített. Az átadás minden ünnepély s pompa nélkül történt, de elég pompa a nagyszerű mű, mely másfél évi szakadatlan munka eredménye s mely a maga nemében bátran mérkőzhetik hazánk nagyobbszerű hídjaival. E híd fekvése a vasúti vonallal szemben oly előnyös, hogy a szám©s idegen utazónak fel kell tűnnie, praegnans bizonyítékát adván hazánk emelkedő kultúrájának a külfölddel szemben. (Távlovagló herczeg.) Szabadkán leg­közelebb Pál mecklenburgi herczeg, százados, öt tiszttársával 112 és fél kilométernyi távlovaglást tett, melynél az utolsó 75 kilométer homoktalaj volt. A leghamarabb beérkezett ló, 5 óra 50 percz alatt tette meg az utat; a második 9 perczc­el később, s a har­madik (a herczeg lova) további 11 percz alatt érke­zett be. Kifáradva csak az első ló volt, míg a máso­dik és harmadik lóra nézve ama vélemény keletke­zett, hogy lovasaik több erőkifejtésre is sarkalhatták volna lovaikat. Egy német mértföldet átlag véve 23 p. 18 mp. alatt tett meg az első ló, a­mi pedig 15 mértföldnyi távolságnál eléggé szép eredmény. (A magyar orvosok és természet­vizsgálók­ ez idei nagygyűlése alkalmából a fő­város által kiküldött fogadási albizottság az állandó választmány több tagjával egyetemben ma a követ­kező ünnepélyi és szórakozási programmot állapí­totta meg. Augusztus 27-dikén szerdán este is­merkedési estély a vigadóban, csütörtökön a nagy­gyűlés napján délután 3 órakor díszebéd a Hun­gáriában aláírás útján, este a nemzeti színház­ban opera előadás teljes kivilágítás mellett, pén­teken a közvágóhíd megtekintése és kirándulás Kő­bányára, este népszínműelőadás Blahánéval, a nép­színház teljes kivilágítása mellett; szombaton bál a Margit-szigeten, vasárnap nagy kirándulás Kalocsára és Visegrád vagy Gödöllőre, hétfőn pedig búcsuestély az állatkertben. (Chelmsford levelei Napóleon her­czeg­r­ő­l.) Az angol alsóház csütörtöki ülésén Stan­ley hadügyminiszter felolvasta, hogy lord Chelmsford, a dél-afrikai angol hadsereg főparancsnoka miket írt nejének a császári herczegről. Ezekből a következőket idézzük : »Durban ápr. 11-én. »A császári herczeget a vezérkarhoz osztottam be. Nagyon örült ennek és roppantul óhajt aktív szolgálatot tenni. A­mit eddig tőle láttam, nagyon megtetszett nekem. Úgy fogok vele bánni, mint akármelyik hadsegédemmel és meg vagyok róla győződve, hogy ő ezt legjobban fogja sze­retni.« April 14-én lord ezeket írta: »A császári her­czeg igen megörült,hogy hadsegédemnek vettem.Remé­­lem egészsége meg fog maradni, mert komoly felelős­ség hárulna rám, ha ő megtörnék, úgy látszik a herczeg igen derék katona.« — April 20-án a lord ezt irta: Folyó hó 17-dikén érkeztem ide. A csá­szári herczeg elkísért. Durbanban láz fogta el, a szekér zökkenése és a nagy hőség még növelte baját. Tartok tőle, hogy ő nem erős testalkatú és nem fogja megállani a nagy lovaglásokat, ha velem akar menni. Pedig kívánja és telve van bá­torsággal. Tegnap elmentem hozzá beszélgetni és a térképen megmutattam neki haditerveimet. Megle­pett a gyors felfogás és józan ítélet, melyet katonai dolgokban tanusított. A­mióta itt vagyok, ezúttal elő­ször vittem magammal orvost és pedig azért, hogy az orvos a herczeget ápolja.Dr. Scotnak hívják az orvost.« — Colenso apr. 26-káról ezt írja a lord : »A herczeg nem távozhatott Pietermaritzburgból mert láza volt. De azt hiszem, nemsokára utánunk jön.« — Dundee­­ből, apr. 30-ról Írja a lord: »Tegnap d. u. érkeztünk ide és épen jókor ütöttük fel sátrainkat, mert csak­hamar zivatar tört ki. A herczeg és az orvos Ladys­­mithben értek utat. A herczeg most egészséges, az égalj bűvös, kellemes, jót fog tenni a herczegnek.« — Május 6. A herczeg elkísért Kambulában, de a hő­ségtől lázt kapott és nem mehetett velünk a Lungun hegyre. Igen vigyázatlan, nagyon kell rá ügyelni.« — Május 21. »A herczeg pár nappal ezelőtt részt vett egy kémszemlén és majdnem pórul járt. Hacsak lehet, egy perczig se fogom szem elől téveszteni.« (Egy ügyvéd öngyilkossága.)Keresz­tes István ó-kanizsai ügyvéd f. hó 22-én Martonos és Ó-Kanizsa között a Tiszába ölte magát. Holttestét Török-Kanizsa táján fogták ki a halászok. Keresztes a hatvanas években Erdély egyik kerületét képviselte az országgyűlésen és a »határozati« párt tevékeny tagja volt. (A külső váczi­ úti rablógyilkosság­ról­ tegnap a következőket jelenték: Szombat esti 8 órától vasárnap reggel 7 óráig folytatta Farkassányi tollnak erélyes kutatásait. A rendbiztosok is mind­annyian lábon voltak, hogy a tettest kinyomozzák. Ha az eredmény,melyet Farkassányi szerzett,nem is egész siker, de mégis eléggé megvilágítja az esetet, hogy a tettes nyomába vezesse az üldözőket. A nyomozás két irányban folyik. A rendbiztosok egyik része a a franczia közmondás után »cherches la femme« (keresd az asszonyt) indult, Farkassányi pedig a kül­telki haramiákat kergeti. Az »asszony keresésére« az adott alkalmat,hogy az után a meggyilkolt mellett három narancsnak lehámozott héja feküdt, miből a rendőrség most azt a következtetést vonja, hogy a meggyilkolt itt a fővárosban töltötte az éj­szakát és hajnal tájban egy-egy »Zrínyi« vagy »Oroszlán« kávéházi nymphával eltávozott, s az úgynevezett »csábítónő« által a haramiák fészké­be csalatott, a­hol megölték. Persze ez csak kombi­­náczió, s nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a sze­rencsétlent a kültelken útközben gyilkolták meg. — Farkassányi bejárta a kültelkeket egész Dunakeszig, betért minden csárdába, kihallgatott számos tanút, de minden eredmény nélkül, a leirt személyt nem lát­ta senki. Ma vasárnap d. e. 10 órakor volt a Rókus­­kórházban a meggyilkoltnak törvényszéki bonczol­­tatása. A bonczolás közben az orvosok meglepetésére bizonyos Schönstein Róza kávésné kéredzkedett be a bonczterembe azzal, hogy az újságok szerint b­irt meggyilkoltat ő ismeri. Bevezettetett a bonetterembe s ott alig hogy belépett, elmondta, hogy a meggyil­kolt neve Gubics s foglalkozásra nézve borjukeres­­kedő. Újpesten pedig egy Gubics Lipót nevű bátyja lakik, ki ottan szabómester. Schönsteinné azt is mondta még, hogy pénteken este látta itt a főváros­ban az illetőt. Farkassányi azonnal egy rendbiztost küldött Újpestre, hogy a kérdéses Gubicsot felkeresse. A B.-kórház boncttermébe lépve,Gubicsnak megmutat­ták a megbonczolt hullát,elmondták neki, hogy mit be­szélt Schönstein Rozália és megkérdezték tőle, hogy nem-e ismeri fel a meggyilkoltban öcscsét. Erre Gu­bics behatóan megtekintette a kimúltnak arczát és hosszas gondolkozás után azt válaszolá: »Lehet, hogy öcsém, az orra nagyon hasonlít a családbeli orrhoz.« Ezen naiv nyilatkozat a komoly momentum daczára a jelenlevőket nevetésre késztette. »Ha a meg­gyilkolt« — igy folytatá Gubics, csakugyan az­ álta­­lam vélt öcsém, akkor Adolfnak hívják, ki Ürmé­­nyen lakik és kit én már 16 év óta nem láttam, kü­lönben a személy­azonosságát Ürményen lakó szülei egjobban volnának képesek megállapítani.« A tény felderítése végett az új­pesti Gubics fiát azonnal út­nak indította Ürményre (Nyitra megye,­ kinek fel­adata lesz kitudni, hogy a meggyilkolt csakugyan Gubics Adolf-e? Valószínű, hogy ez irányban a rendőrség által is történtek intézkedések. Saját tudósításainkból, melyeket a mai délelőtt folyamában vettünk, kitűnik, hogy azon verzió, mintha a meggyilkolt egyén az újpesti Gubics Lipót­­nak öcscse, alaptalan. Már szombat esti lapunkban j­elentettük, hogy a meggyilkoltnak zsebében egy mar­halevél foszlányát találták. Ez vezetett a meggyilkolt egyén kivoltának nyomára ; a rendőrség táviratozott több felé, nem-e tudnak egy egyénről, ki marhahaj­csárokat kisért ide Budapestre. Tegnap este féltízkor a rendőrséghez B­r­­­a­s­­s­a-G­yarmatról távirat érkezett, mely jelenti, hogy onnét Neumann Sándor nevű egyén ment pár nap­pal ezelőtt Budapestre marhákat venni, tetemesebb pénzösszeg volt nála. Azt is távírták, hogy a nevezett egyén nyakán görvélyes daganat van. Ezt a meggyil­kolt egyén nyakán csakugyan megtalálták. Konstatálva van tehát a személy­azonosság, valamint az is, hogy itt nem egyszerű gyilkosság, hanem rablógyilkosság történt.­­ Értesüléseink szerint a rendőrségnek már vannak adatai, melyek a gyilkos nyomára vezethetnek. A dolog természeténél fogva ez iránt most nem tehe­tünk bővebb közléseket. Még csak azt említjük, hogy az éjjel is razzia tartatott és vagy 10—12 egyént fogtak el. Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi s gazdasági bizottság) mai ülésében Kada polgármester el­nöklete a következő tárgyak fordultak elő : V­­­o­­­a főjegyző felolvassa a közraktárak építéséhez szüksé­ges kölcsön ügyében a kiküldött albizottság jelenté­sét, mely a következőkben kulminál: Az első építke­zési szükséglet 1,538.790 frtra rúg, beleértve azon 700.000 frtot is, melynek viselését a kormány elvál­lalta. Ezen költség­összeg megszerzésének módozatára nézve az albizottmány azon véleményt fogadta el, hogy ily összegre nézve hosszabb idejű kölcsön felvétel a házipénztárra nézve káros volna. Ennek folytán a kérdésben forgó összegnek függő adósságkint felvé­telét javasolja. A művelet alapjául kerek összeg ve­tessék fel é. p. 1.600.000 frt. A felveendő összeg a fővárosnak nem egyszerre, hanem az építés előhala­­dása szerinti részletekben volna kifizetendő. Az első három év alatt a főváros csak a kamatot fizeti és a tőke­törlesztést csak a negyedik évben kezdi meg és ezt 10 esetleg 15 évre felosztva teljesí­­tendő, jogában legyen azonban a fővárosnak, a felvett összegnek nagyobb részét vagy az egészet is hat havi előleges felmondás mellett visszafizetni. A felveendő összegekre nézve három ajánlat érkezett. A központi takarékpénztár és a kereskedelmi bank kü­lön és egyenként ajánlanak 500.000 főt 10 évi törlesz­tés mellett 6­0­0 kamatra oly képen, hogy a főváros félévi felmondás mellett nagyobb részlet­fizetéseket te­het vagy az egészet visszafizetheti, míg ellenben az I. hazai takarékpénztár az egész 1.600.000 frt kölcsönt hajlandó a főváros közjavadalmainak lekötése mellett utalványozni 6°­0 kamattal és oly feltétellel, hogy az első három év alatt csak kamat, fizetendő, a tőke pe­dig ezután 15 év alatt 30 egyenlő féléves részletek­ben törlesztendő, oly hozzáadással, hogy a­mennyi­ben a főváros részletfizetéseket tenne, ezek egy havi előleges bejelentés mellett, a takarékpénztár által elfogadtatnak.A bizottság az utolsó ajánlatot pártolja, melyet a pénzügyi s gazdasági bizottság el is fogadott. A második tárgy a kőbányai sertésszállá­sokhoz építendő utat illeti. Az út kiépítése, úgy­szin­tén a múlt ülés alkalmából felemlített homokbánya­­helynek kijelölése a sertéskereskedelem érdekében sürgősnek találtatott és a bizotts­ág a gyors kivitelt fogja javasolni. Huszár Adolf műszobrász azon kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy a szedreskert­ben egy műterem építése czéljára olcsó áron en­gedjen át neki 6—900 négyszögöl telket. A bizott­ság kötelességének tekinti hazánk jeles művészét tőle kitelhetőleg támogatni, és egyhangúlag a telek átadása mellett nyilatkozott. A kérdés csak a felett forgott, hogy minő módon tétessék lehetővé, hogy a telek ne legyen a kitűzött czél elől elvonható. Minden eshetőség kikerülése végett a bizottság elha­tározta azt javasolni, hogy a kérdéses telek folyamo­dónak 30 évre ingyen átengedtessék. Tavaszy András bizottsági tag azt javasolja, hogy a telek örök árban 5 írttal □ élenkint adassék el a művésznek. A vételár 10 év alatt törlesztendő. Minthogy ezen javaslat nem talált visszhangra, a többség szavazata ellen Tavaszy különvéleményt jelentett be. Ezután kisebb lényegtelen tárgyak intéztettek el. (Tolvaj.) H­a­d z s i Gyoma és M e­h e­­m e­d Emil szerb kereskedők szerdán este érkeztek a fővárosba a bécsi hajóval, hogy a sugár­ uton csemege­kereskedést nyissanak. Podgyászaikat egy targonczás tőt emberre bízták, kinek egy körülbelül 13 éves fiú segített. Már előbb bevett lakásukra érve, észrevették, hogy a fiú eltűnt s vele eltűnt az egyik láda, melyben 138 ezüst írt és 100 értékű ruhanemű volt. Az esetet följelentették a rendőrségnek. (R a­z z i a.) A rendőrség ma éjjel 16 kósza nőt fogott el. (Öngyilkossági kísérlet.) Ettmayer Nándor András czipész segéd, tegnap délután 4 óra­kor a vámháztéren öngyilkossági szándékból a Du­nába ugrott, de közellevő hajósok segítségére indul­tak, kifogták és a rendőrséghez szállították. Itt tette indokául azt mondta, hogy szerelmes s tegnap vallo­mást tett Juliskájának. De ez kinevette, és azt felelte neki, hogy sohasem lesz egy szegény ember neje. Közgazdaság. Vegyes hírek. (A magyar­ és a közös vasutak) f. évi május havi üzleteredményeinek kimutatása. A magyar kir. államvasutak: északi vonalon összes bevétel 517.884 forint (a múlt évben 499.929 frtnyi bevételével szemben), a keleti vonalon 213.698 frt (a m. évi en 226.914 frt), a déli vonalon 73,146 frt (a m. évben 72,823 forint). Az osztrák állam­­vasút: 2,805.321 frt (a m. évben 2,492.403 frt); déli v­a­s­u­t: 3,100.653 frt (a m. évben 2,953.362 frt). Tiszavidéki vasút: 622.000 (a m. év­ben 452.511 frt). Első erdélyi vasút: 120.079 frt (a m. évben 110.292 frt). Alföld­fiumei vasút: 121.410 forint (a m. évben 159.459 forint). Pécs-barcsi vasút: 38.037 frt (a m. évben 46.840 forint). Mohács-pécsi vasút: 77.175 frt (a m. évben 128.236 forint). Kassa-oderbergi vasút: 298.157 frt (a m. évben 292.717 frt). Magyar északkeleti vas­út: 222.585 frt (a m. évben 222.442 frt). Arad­­temesvári vasút: 51.000 frt (a m. évben 29 831 frt). Magyar nyugati vasút: 124.149 frt (a m. évben 108.507 frt). Első magyar gácsor­­szági vasút: 60.552 frt (a m. évben 58.542 frt). Eperjes-tarnovi vasút: 8501 frt (a m. évben 8733 frt). Vág­völgy­i vasút: 47.177 frt (a m­. évben 48.667 forint). Gy­őr-sopron-e­benfurti vasút: 31.583 frt (a m. évben 29.706 frt). Gömö­­ri iparvasutak: 39.728 frt (a m. évben 33.961 frt). Du­na-drávai vasút: 25.959 frt (a m. évben 34.034 frt). Ara­d-k­örösvölgyi vasút: 15.862 frt (a m. évben 16.759 frt). (A kassa-oderbergi vasút­ részvényesei vasárnap tartották 7-ik rendes közgyűléseket báró Vay Miklós elnöklete alatt. A kormányt Záhorszky Kálmán min. tanácsos képviselt­. Az üzleti jelentés, mely­en bloc elfogad­atott, tudtunkra adja, hogy a bruttó bevétel összege 3,303.384 frt 25 kr, a kiadá­soké 2,100.004 forint volt, tehát tiszta nyeremény 1,185.751 frt 22 kr maradt, miből a magyar vonal­részre 659.909 frt 79 kr esik. De ez nem elég a rész­­vénykamatszámla, elsőbbségi kötvények stb. 2,948.410 frtot kitevő szükségletének fedezésére, tehát az ál­lam terhére kamatgarancziaképen esik (a magyar vonalra) 1.748.480 frt 21 kr. Az üzleti jelentés, vala­mint a felügyelő bizottság jelentése tudomásul véte­tett és a felmentvény kiadatott. Ezután az igazgató­ság jelenti, hogy az eperjes-tarnovi vasút magyar­­országi részével való egyesülés, s az építésekből füg­gőben maradt ügyek rendezéséről készített szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, s a szükséges pénz beszerzése iránt az angol-osztrák bankkal Bécs­­ben már egyezményt kötött; 6.828.000 forint név­értékű értékpapírt a bank 87 °/0 árfolyamon át­­veené. Ezen jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A társulat vonalhálózatának megnagyobbodása foly­tán a említett egyesülés értelmében, az igazgatóság javaslatba hozza az alapszabályok megfelelő módosí­­tását, és­pedig: (28. §.) az igazgatóság 10 tagról 12-re emeltessék, s közülök hét magyar honpolgár legyen . (30. §.) 10 tagot a közgyűlés választ, egyet­­egyet a magyar és az osztrák kormány. — Ezen változtatásokat a közgyűlés jóváhagyta és felhatal­mazta az igazgatóságot, hogy a felügyelő hatóságok részéről netán követelt módosításokat újabb közgyű­lés egybehívása nélkül végrehajthassa. Egyúttal ki­mondatott, hogy az igazgatók számának kettővel nö­velése folytán most megürült két hely betöltése a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen történjék, hol az eperjes-tarnovi vasút érdekelt részvényesei is jelen lesznek. Az igazgatóság díjazása 1879-re 8400 írt­ban, a felügyelő bizottságé 2400 írtban állapíttatott meg.­­ Ezután tárgyaltatott öt berlini rész­vényes indítványa, több szerződési rendelet elszámo­lás és kimutatás előterjesztése és a kártalanítási ügy létrehozatalánál részt vett a mostani és azelőtt igazg. tanácsosok és igazg. tagok ellenében támasztandó ke­­reset iránt. Bár ezen indítványt az indítványozók később maguk is visszavonták, az igazg. előterjesz­tette azt. Nyíri Lajos indítványozta, hogy ezen, a részvényesekre is hátrányos indítványt a közgyűlés ne csak vesse el, hanem tovább menve, az igazgatóság­nak buzgalmáért köszönetet szavazzon. A közgyűlés ezen indítványt elfogadta. A két kisorsolt igazgató L­o­­­s­c­h Ede és Mayer Rafael újra megválasz­tottak. (A pénzügyminiszter), miután kérdés támadt, vájjon a cselédek és segédmunkások kereset­adójának befizetésére nézve az 1875. évi XXIX. sz. 11. §-ában kimondott szavatosság a vasúti társu­latokra is alkalmazható-e, valamennyi adófelügyelő­höz körlevelet intézett, melyben elrendeli,hogy a vas­úti társulatok mint munkaadók csak a rendes ok­mánynyal kinevezett és a havi fizetési lajstromba felvett munkások adójának fizetésére kötelezhetők, de nem kötelezhetők az u. n. csak a szükség tartamá­ra fölvett napszámosok keresetadójának fizetésére, minthogy az ily napszámosok maguk kötelesek azon községben, hol rendesen laknak, vagy tartózkodnak, s a­hol azok az I. osztályú kereseti adó alá sza­bályszerűen összeírandók, keresetadójukat fizetni. (Sorsolási jegyzék.) A magyar jelzálogos úrbéri (maradvány és irtvány föld) váltsági államkötvények­nek 1879. évi­ jan. hó 27-én Budapesten tartott első kisorso­lása alkalmával a következő kötvén­yszámok húzattak ki: 60 frtos: 2­4 8. sz. 100 frtos : 12 13 21 24 26 28 34 43 52 55 58 65 68 73 77 91 98 103 104 105 106 107 109 113 117 189 140 143 146 148 149 152 163 175 182 188 195 197 201 216 220 228 229 244. sz. 600 frtos : 2 3. sz. 1000 forintos : 13 16 28 39 49 53 58 61 82 80 107 111. sz. Névre szólók: 10. sz. 2750 frt, 31. sz. 6250 forint ér­tékben. Az utoljára kihúzott 31. számú 6250 frt névértékű kötvény csak 3900 frt erejéig sorsoltatott ki. (A káros rovarok) az idén mindenhol és mindenfelé úgy a gyümölcsfákon, mint a gabnában és szőlőben rendkívüli károkat tesznek. így a múlt héten Szarvasról Csongrádra egy árpával telt hajó érkezett, a­melyben, midőn a munkások az árpa kira­kodása végett bementek, a férgek által megtámadott árpa oly rendkívülien infirziálva volt, hogy a mun­kások a férgektől sokat szenvedtek, úgy hogy a munkásokat orvosi kezelés alá kellett venni.­­ A belügyminiszter részéről történt sürgős intézke­dések folytán azonban minden nagyobb bajnak eleje vézetett, az infirziált árpa megsemmisíttetett, a hajó pedig kénsavval fertőzteleníttetett meg. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — jun. 80. Az üzlet lanyhul, már tegnap is csekély forgalom volt, a malmok tartózkodást mutattak a vásárlás­ban, ma aztán az irány teljesen ellanyhult úgy, hogy finom búza 5 krral, közönséges 10 krral, silány 15 krral olcsóbban jegyeztetett, mit szombaton is igy is nehezen volt eladható. A kötések kis mennyiségekre szóltak, az összes haza eladások tegnap és ma alig 25.000 mm.-t tettek. Kon bővebben kínáltatott 10 krral olcsóbb, kész­pénzért 5.60—5.70, zab szilárd 5.50—5.70, tengeri 5 krral drágábban adatott el, bánsági készpénzért 5.15 — 5.20, más fajú minőség szerint 5—10 krral olcsóbb a bánságinál. A határidőüzletben kevés köttetett, búza ára 10, repetéé 85 krral csökkent, zab ára 5 krral javult. Zár­lat: búza őszre 9.87 —9.92, zab őszre 5.60—5.65, tengeri, bán­sági junius—jul.-ra 5.25—5.35, káposztarepeze augusztus — szeptemberre 11.75—12.00, bánsági repeze julius—augusztusra llls—11.25. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsdén ma igen jelentéktelen forgalom volt. Az ul­timo következtében a spekuláczió tartózkodó volt, járadékok és bankpapírok többé-kevésbbé csökkentek. A déli tőzsdén a következő kötések fordul­tak elő : földteherm. kötv. 86.25 ; oszt. hitel 285.50—264.80 ; pesti közúti 277, orsz. közp. tkptár 104.50 kőbányai téglagyár 32, cs. k. arany 5.50 ; német bankvaluta 56.95. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, jun. 30. B­u­d­a őszre 10.20 — 10.30 ; ss magyar 6.40—7.05 ; zab őszre 6.30—6.35 ; ten­geri junius—júliusra 5.45—5.50; régi 5.80—6.10, uj 5.40 — 5.50; repczeolaj 33.50—33.75, őszre 83.75—33.25; szesz 29.00—29.25. A bécsi értéktőzsdéről. Béva, junius 30 (Megnyitás.) Hitelrészvény 262 40. M. hitelrészv. 257 75 Lombard -.—. 1864-es —.— Ezüst —. Járadék —.—. M földhitelb. —.—. Angol osztrák 123.50 Államvasut - .— 1860 as —. —. Magyar sorsjegy -.Napoleondor 9.23*/« Aranyjáradék 93.60. Unio­bank —.—. Gyenge. Bécs, junius 30. Előbörze / Hitelrészvény 282.80 M. hitelrészv. 251.50 Lombard .— 1864 és —.—. Ezüst járadék —.— . földhitelb. — Angol osztrák 123 60. Államvasut 277 — 1860-at. —.—. U­agyar sorsjegy .—. Napoleondor 9.23—. Aranyjáradére 98,35. Unió Bank­­... Szilárdabb. Pária, junius 80. Boul. k. 116.10, magyar aranyjára­dék 831/S. Csendes. Sertés üzlet. (Az első magyar sertéshizlaló és előlegező rész­vén­y-társulat jelentése.) Mindjárt a hét kezdetén nehéz minőségű áru élénken kináltatott, melyből nagy készlet létezik. Minthogy vevők hi­ányoltak, az árak csak nehezen tartották magukat Könnyű, különösen 160—180 klgmos kedveltetik és gyors kelendőség­nek örvend. Augusztus, szeptember és október havában szállí­tandó 1500 drb 39Ve­krral klgramm mint ............................ részére. adatott el külföld Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Jegyzett árak: magyar 400 klgrmos 321]« kr, 800 —850 klgrmos 33‘/a—33*/«kr, 220—250 klgrmos 35*/«—381/, kr, 125 — 190 kgrammos 37*/a—391/, kr, szerbiai 83—83*/, kr kilogrammonkint tiszta sulylyal. Takarmány árak: tengeri bánsági 5 frt 25 kr, árpa 5,30 frt mmázsánkint. Helybeli sertés állomány : junius 20-án maradt 81,870 drb. Felhajtatott: alvidékről 4560 darab, Erdélyből 40 drb, Szerbiából 2050 drb, Oláhországból 1830 darab, vaspályán 20 drb, vidékről 190 darab. Elhajtatott: Felvidékre 480 drb, Bécsbe 3430 db, Prá­gába 480 db, Bodenbachon át 720 darab, Bátkába 290 darab, Mainczba 110 drb, Győrbe 700 drb, budapesti fogyasztás 2850 db, kültelki fogyasztás 80 darab, összesen 9140 drb, marad állagban 80.720 darab, melyből 14.550 db a részvényszállá­sokon fekszik. Bécsi vásár június 24. Felhajtatott 4285 drb. A tulajdonosok nagyobb igényeket támasztanak, de siker nél­kül. A múlt heti árak szilárdak. Nehéz 31 — 32’/1 frt, közép­­nehéz 29—30 frt, süldő és lengyel 28—88 forint 100 klgrkint élő súlyban. Drezdai vásár junius 23. A vásáron 419 drb vidéki 42—48 fillérrel, és 173 drb magyar sertés volt 42— 45 fillérrel fél klgkint. Eladatlan maradt 100 drb magyar. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (junius 30.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­a­g. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., erdélyi 83.— 83.50 ftc. ezüstb.) 110.50 111.— Szölődézsmvics. M. keleti v. el- kötv. (100 ft) 88.25 88.75 főbbs. kötv.I. O. egys. áll .-ad. kibocs. 71.25 71.75 b. jegyekben 66.50 67.— M. keleti v. el- O. egys. áll.-,vd. főbbs. kötv. ezüstben ián, II. kibocs. 83.25 83.75 jul. kamat 68.— 68.25 M. államv. kötv. O. egys. áll.-ad. 1877-ről, 100 ezüstben ápr. star.-ban 50/0 73.75 74.25 okt. kamat 67.75 68.— M. díjjegy köl- O. egys. áll.-ad. csőn 100 ft d. 102.*/8 102.*/« 1860-t kisrs. M. díjjegy köl- 500 ft 126.— 127.— csőn 50 ft d. 101.— 102.— O. egys. .....-ad. M. kincst. utalv. 1860-ki kisrs. 1874-ről, H. 100 ft 127.50 128.50 kib. szerl. fnt. O. egys. áll-ad. ezüstben 116.75 —.— 1804-ki k.szs. M.av.-járad. 60­, 100 ft 156.50 157.50 adóm. 93.50 93.65 O. egys. áll.­ad. M. földt. kötv. 86.25 86.75 1864-ki kisrs. M. földteherm. 50 ft 155.— 156.— kötv., temes- Pestv.m,ros.» les. bánsági 83.50 84.50 1870-ből 96.— 96.50 M. földteherm. Pestváros kö­cs. kötv., 1867-ki 1871-ből 95.75 96.50 kiszsl. zárad. 83.50 84.— O. aranyjáradék 77.75 78.— Részvények. 0.­­magy. b. 825.- 828.— Lipótv.b. 1001t 87.— 38.— Anglo-osztr. b. 123.— 124.— M. ált. földhitel Ált. m. munk­. részv. társ. —.— —.— hitelintézet 127.— 127.50 M. jelzálog!). —.— — M. ált. hitelb. 251.— 252.— O.hitelintézet 264.80 265.— Fr. m. bank (be- Pesti iparbank 140.— 145.— számol.alatt) —.— —.—­­ keresked. b. 592.— 595.— Ipar­bank 40.— 42.— Bpesti kézm. b. 69.— 70.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Unió bank 87.— 88.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2820.—2830.— Pesti bizt. int. 110.75 111.25 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 790.— 800.— intézet 145.— 148.— Gőzmalmok. Concordia 556.— 558.— Moln.és sat.m. 338.— 340.— 1. budapesti 1480.—1500.— » » » — Erzsébet-mal. 288.— 290.— III. kibocs. 202.— 205.— Henger-malom 880.— 885.— Pannónia 1485. —1500.— Lujza-malom 285.— 287.— Viktoria 478.— 482.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 136.— 136.50 Győr - Sopron- Ar.-Körösv. » —.— —.— Ebenfurti —.— — Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 114. - 114.50 bev.-Zákányi 117.50 119.— O. államvasp. 278.50 279.50 Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 127.50 127.75 Tiszai vasút 213.— 214.— Erdélyi vasút 102.— 103.— Vágvölgyi —.— .-----­Hegyi vasút 76.— 78.— O. gőzh. társ. —.— ._— Pesti közúti v. 276.75 277.25 Takarékpénztárak, Orsz. központi 104.50 105.— Bpesti fővár. 380.— 385.— Pesti hazai I. 2700.—2705.— Pest külvárosi 51.— 53.— Különf. vállalatok. Alagút 100.— 101.— S.-Tarj. kőszén 103.— 104.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. 85.— —.— öntöde 292.— 294.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 65.— 70.— szeszgyár 263.— 266.— I. m. serfőző le 478.— 482.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló —.— —.— és bizom. —.— —.— Sóskúti köb. 232.— 286.— Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 375.— 380.— liszt-gyár 234.— 236.— Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 650.— 600.— mészégető 28.— 28.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 92.— 95.— gyár 68.50 69.— Franklin 105.— 110.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Győr - Sopron­bov.-Zákányi Ebenf. v. 5°/« —.— — vasút 5»/. 69.25 69.50 Kassa-Oderber-Dunagőzhajóz. gi vasp. 5% 79.50 80.50 társulat 5°/« —.— —.— O. áll. » 5«/0 —.— —.— Dunagőzhajóz. Bpsti lánch.80/, 96.75 97.25 társulat 6% —.— —.—­­ malom 6% —.— —.— Északk. vp. 5°/« 73.75 74.25 Kőszén és t­égla­» vasp. gyár­t. 6% 87.— —.— ar.-ban 5*/0 88.50 89.50 Pesti Lloyd és M.-gal. v. 5°/0 —.— —.— börze-ép. 5»/, 82.50 83.50 I. érd. vasp. 5°/o 71.50 72.— Alföldi vasút 80.75 81.— Záloglevelek. M.földb.i.5’/í0/* 99.25 Pesti keresk. b. 99.75 100.— » » » 5% 92.25 92.50 M. ált. földh. r. » » » ar.v. társ. 6% 79.— 80.— » ezüstben 5°/0 109.— 109.50­­ —­6'/a'/o 75.— 76.— jelzőb. 5»/, 87.— 88.— Kisb. fldh.i.78/, 96.50 97.— O­szt.-m. b. 5»/, 100.75 101.25 » » »6»/, 86.50 87.50 Sorsjegy­ek. O. hit. intézet 170.50 171.50 Pénznemek. Cs. k. reezós ar. 5.48 5.50 O. m. ezüst 100.­ 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.21 9.23 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.21 9.23 JegylőOb.m. 56.90 56.95 Török ar.-lira 9.34 9.36 Váltók. Ném.bankpiacz. 56.55 56.75 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 ezek 100 frk. 45.70 45.80 boll. start 95.80 96.10 Zürich 100 » 45.70 45.80 Páris 100 frk. 45.80 45.90 London10fotstll5.90 116.20 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— —. — Nemzeti színház. Népszínház. Ma, junins 30 án Ma, junins 30-án A. MÁSOLÓ Az élhetetlenek. Dramolet­­ felvonásb. Meilhac Eredeti vig színmű 5 felvonás­­után Ábrányi Emil­­ban. Irta Csepreghy Ferencz. Maxen­ce, iró Náday Julietta Molnárné Személyek: Pernet Vihár Károly Tihanyi , m­e' Mariska Rákosi Sz. Ezt követi: Krafli Tóbiás, Pártényi A felolvasó nő. KT­EST“ Színmű 2 felv. Bayard után Körzö Sándor Eöry fordította Feleki Miklós. Körzöné Pártényiné Végül másodszor: Terka Dancz N. Az eladó ház. Palkó, huszár Horváth Vígjáték 1 felvonásban. írták A kocsis V. Kovács Meilhac H. és Halévy L. A kertész Kolosvári Boismartin Halmi A szakács Marton La Marsilliére Bercsényi A kapus Kovács I. Cerney Antoniette Molnárné A Budi Közjegyző Pintér Pinczér Bakonyi József, inas Sántha Kezdete 7­­s órakor. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos, Nyilt-tér. Az Oktogon-kávéház (Sugárút 51.) utczai kerthelyiségében este Bunkó Gyula zenekar­a. 1202

Next