Pesti Napló, 1879. október (30. évfolyam, 236-262. szám)

1879-10-09 / 243. szám

tént beruházásoknak rendkívüli terhei. S a­midőn Horvát-Szlavonországok a közös kiadások által meg­követelt adóemeléseknek is 45°/0-át autonóm czél­­jaikra vehették igénybe, kétségkívül egy nagy, s egész mértékben nem épen indokolt előnyt élveztek a ma­gyar korona országainak többi területével szemben, mely emez új adóknak is — úgy mint a többinek — csak mintegy 17°/0-át fordíthatja bel-, igazságügyi és közoktatási czéljaira, mig a többi 83°/0 át a kö­zös czélokra kénytelen áldozni. — E tény világosan rámutat arra, hogy a közös szükségleteknek újabb növekedése, s az adójövedelemnek ennek folytán szük­ségessé váló minden fokozása csak súlyosbítja ezen anomáliát, mely a fennállott pénzügyi viszony ter­mészetében rejlik. Mert nehéz volna tagadni, hogy a tényleges horvát-szlavén autonóm közigazgatás kiadásai, me­lyek természetesen nyomon követték az autonóm jövedelmi rész emelkedését, szembeállítva a magyar korona területe többi részeinek hasonló kiadásaival, több tekintetben anomál arányokat értek el. Nem csak hogy Horvát-Szlavonországok közjövedelmeik­nek 45°/0-át fordítják e czélokra addig, míg Magyar­­ország csak mintegy 17°/0-át — s a legtágabb szá­mítás szerint sem egészen 20°/o-át — képes bel-, igazságügy- és közoktatási adminisztrác­iójára ál­dozni ; de ha ezen kiadásokat nem az összes jövedel­mekhez, hanem a kérdéses területek kiterjedéséhez és lakosságához arányítjuk , akkor is igen feltűnő eltérések mutatkoznak a horvát-szlavónországi auto­nóm adminisztrác­ió előnyére. S mindezen arányta­lanságokat — melyek részletes fejtegetését e helyütt mellőzhetőnek tartjuk — még jobban megvilágítja az a tény, hogy épen azon utóbbi években, melyek alatt Horvát-Szlavonországok autonóm adminisz­­trác­ionális kiadásai folyton emelkedtek, Magyaror­szág kénytelen volt ugyanazon nemű, különben sem bő kiadásait elég jelentékenyen leszállítani. Ezen anomál viszonyok konstatálásából nem kívánjuk azt a következtetést levonni, hogy most már Horvát-Szlavónországok s a magyar korona többi területe közt ak­ármely irányban feltétlen egyenlőség volna helyreállítandó. Tudjuk, hogy a legkülönbözőbb tényezők találkozása az adminisztrác­ionális kiadá­sok tekintetében mindig szül bizonyos egyenlőtlensé­get a különböző országrészek közt. De kétségtelen, hogy Horvát-Szlavónországok viszonyai egész ösz­­szeségükben nem ütnek el Magyarország egyes ré­szeinek viszonyaitól oly mértékben, mely ez adminisz­­trác­ionális kiadásokban ily rendkívüli eltéréseket igazolna és kétségtelen az is, hogy tekintettel a hor­­vát autonóm kiadások által ez idő szerint elért évi összegekre, teljesen méltányos a közös állampénztár szempontjából az a kívánat, hogy amaz autonóm ad­minisztrác­ió igényei egy időre megállapodjanak vagy legalább is az eddigi arányokban ne fejlődjenek. A magyar országos bizottság nem kíván a fennebbi szempontoknak kizárólagos érvényt követelni, de vi­szont abban a nézetben van, hogy a nagyobb politikai érdekek mellett, melyek ez alkudozásokban szerepet játszanak, a fent kifejtett szempontoknak is komo­lyan mérlegeltetniök kell a horvát-szlavon autonóm kiadások fedezésére ezúttal meghatározandó jövedel­mi százalék megállapításánál. Mielőtt azonban a magyar orsz. bizottság e százalék számbeli meghatározásának, illetőleg a 1. horvát-szlavon orsz. bizottság által az eddigi száza­­léki aránynak fenntartása iránt tett indítványnak tárgyalásába ereszkednek, szükségesnek látja a hor­­vát orsz. bizottság által felvetett több kérdésre nézve, melyek a megosztás alá esendő jövedelmi alapnak, valamint az autonóm költségvetés által viselendő ter­­heknek megállapítására nem csekély fontossággal bírnak, saját felfogását, illetőleg a horvát üzenetétől eltérő indítványait előre bocsátani. A horvát-szlavén országos bizottság behatólag foglalkozik azon kérdéssel, váljon a határőrvidéki közvetett adókból folyó jövedelmek, melyek a zágrábi pénzügyi igazgatóság által való kezeltetésük folytán Horvát-Szlavonországok jövedelmeivel hosszabb időn át egyesítve jelentek meg a különféle pénzügyi ki­mutatásokban, a törvény rendeletéhez képest való­sággal Horvát-Szlavonországok közjövedelmei közé számít­hatók-e ? És a kérdésre válaszul részletes ér­veléssel támogatja azon felfogását, hogy Horvátor­szág a kiegyezési törvény értelmében igényt tartha­tott ezen jövedelmeknek is 45°/0-ára. (Folyt. köv.) Különfélék. — okt. 9. (A hivat­al­o­s l­a­p . 6­­.) Ő Felsége, barkóczi Rosty Flóris követségi titkárnak, a cs. kir. kamarási méltóságot ado­mányozta. Ő Felsége, f. évi szeptember hó 27-én kelt legfelső elhatározásával, Mistrogiacomo János tengerésznek, saját éle­­tének veszélyeztetése mellett, nyilt tengeren megkísértett em­­beréletmentés alkalmával tanúsított önfeláldozó magaviseleté­ért, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A m. kir. igazságügyminiszter, Papp Antal Szatmár megye szinyér­­váraljai járás szolgabiráját, a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruház­ta fel. A magyar királyi igazságügyminiszter, Simon Sándor szombathelyi kir. törvényszéki írnokot, ugyanezen kir. tör­vényszékhez segédtelekönyvvezetővé, Dévay Antal sepsi-szent­­györgyi lakost pedig a nagy-ajtai kir. járásbírósághoz végre­hajtóvá nevezte ki. A. kir. pénzügyminiszter, Petkovics Mik­lós temesvári adófelügyelőségi III-ad osztályú számtisztet, a pénzügyminiszteri központi számvevőségek személyzeti létszámába, és Buzinkay János közpon­ti III-ad oszt. szám­tisztet, a temesvári adófelügyelő mellé III-ad oszt. szám­tisztté, Goits József dormándi lakos szolgabirói helyettest, a szombathelyi adófelügyelő mellé III-ad oszt. számtisztté (ideig­lenes minőségben) nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Weninger Mátyás végzett gazdászt, köz­alapítványi kir. gazdasági gyakornokká Mária­ Családra ne­vezte ki. — A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, Deréky Gyula mérnököt, ösztöndíjas mérnökgyakornokká ne­vezte ki. — A brassói ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy­­ Weiss Ignácz ügyvédi, a kolozsvári ügyvédi kamara területéről történt átköltözése folytán, a kamara lajstromába fölvétetett, és hogy Varga Mihály maksai ügyvéd, önkéntes lemondása folytán, a kamara lajstromából kiterültetett. (Andrássy gróf) távozása előtt a külügy­minisztérium több hivatalnoka számára kitüntetése­ket eszközölt ki. Falke b. udvari tanácsos osztályfő­nökké lön, a sajtóiroda tagja, dr. Pieszling Theofi kormánytanácsossá, Péchy udvari titkár osztályta­nácsossá neveztetett ki s dr. Khu udvari titkár is ugyanazon rangot nyerte. Végül Nadhezny udvari tanácsos a Lipót-renddel, Pelz osztályfőnök a III-as osztályú vaskorona renddel tüntettetett ki. (A Szent­ László-társulat­ XIV.rendes közgyűlését f. évi november 6-dikán, délelőtti 10 óra­kor, Budapesten a központi papnövelde földszinti nagytermében tartandja, melyre a társulat tagjai tisztelettel meghivatnak. A gyűlést az egyetemi tem­plomban reggeli 9 órakor tartandó szent mise fogja megelőzni. Kelt Budapesten a Szent-László-társulat 1879. márczius 27-iki választmányi gyűléséből Ágos­ton Antal titkár. (M­ajthényi László úrtól) következő So­­rok közlésére kérettünk föl: A Pesti Napló legköze­lebbi számai egyikében Richter Ferencz karlsbadi férfiszabó úr báró Majthényi Lászlót felszólítja szám­lája kifizetésére. Kijelentem , hogy azon báró Maj­thényi László, ki Richter urnak adósa,­­é­n nem va­gyok, s tartozásaim, melyeket ily után követelni szük­ség volna, nincsenek. B. Majthényi László főispán­ (Pest megye közigazgatási bizott­sága) ma d. e. 10 órakor gr. Szapáry István főispán elnöklete alatt ülést tartott. Ilkey főjegyző ez alkalomból előterjeszti Tóth Imre szentbenedeki jegyző felebbezését az őt hivatalától felfüggesztő al­­ispáni határozat ellen. Az alispán a nevezett ellen szükségesnek látta e lépést megtenni, mivel ellene a vádak folytonosak voltak, s az előleges vizsgálatok nagy mérvű sikkasztást, hivatalos hatalommal való visszaélést derítettek ki. A bizottság mai ülésében jóváhagyta a tett intézkedéseket. Ezután Tahy jegyző terjeszt elő különféle nősülési, adó­elen­gedési , halasztási és más kérvényeket, melyek részint az illető közegekhez fognak áttétetni. — "Kindy jegyző, néhány csekélyebb fontosságú peres­ügyet terjesztett elő. Ezekben a megye lévén illeté­kes, mindnyájan rövid uton elintéztettek. Erzsébet­­,falva és Kossuthfal­va községek kérik a lóvonatú vasútnak hozzájuk kivezetését. A bizottság e tárgyban illetékes nem lévén, a kérvény visszaküldetik. Fr­u­c­k adófelügyelő tesz jelentést a befolyt adókról. A je­lentés szerint ez évi augusztus hó végéig, tehát nyolcz ló alatt befolyt: 2,053.931 frt 2D/a kr, szeptember javában: 315.981 frt 28 krajczár, összesen tehát: 2,369.913 frt 221/2 kr. Hátralék januártól szeptem­­ber végéig: 1.042.089 frt 781/8 kr, szeptember havá­ról van: 322.840 frt 27 kr. Az 1879 évi befizetés eredménye az 1878 január-aug. havában elértnél nagyobb 136.562 frt 53 krral, az 1878. szept. havá­ban elértnél pedig 6858 frt£99 krral. Több adóelen­gedési ügy letárgyaltatván, Mihálovics mérnök olvasta föl jelentését. Az ülés tovább foly. (Borzasztó mérgezési eset) történt ma a lipótvárosi kültelkeken, a Viktória malom köze­­ében. A Lupp féle telepen ma reggel egyszerre hat egyén mérgezési tünetek közt veszélyesen megbetege­dett. Az esetet rögtön feljelentették Kresz Géza ke­rületi orvosnak, ki a hely­színen megjelenve, két beteget már halva talált. Az egyik Malics An­drás 48 éves napszámos, a másik Muhuza Má­ria 60 éves napszámosnő volt. Ez utóbbinak 14 éves leánya Mária, továbbá Vojtek Katalin 35 éves napszámosnő és 14 éves leánya Mária, valamint éves fia még éltek ugyan, de állapotuk fölötte ag­gasztó volt. Az orvos észrevette, hogy itt pánczél­­gomba evése általi mérgezés történt s a kellő segély­nyújtás végett a betegeket rögtön kór­házba szállítatta. Felgyógyulásukhoz kevés a re­mény. A mérges gombát az illetők maguk szedték, s nem ismerve ártalmas voltukat, lakásukon megfőz­ték, s tegnap este elfogyasztották. Rövid idő múlva már mutatkozott a hatás, de a szerencsétlenek csak akkor fordultak orvosi segélyért, midőn az már leg­többjükre elkésett. (Bereg megyében) a közbiztonsági álla­potok folyton igen kedvezőtlenek. Legközelebb Dúló Demeter, a beregszászi börtönből megszökött fe­­gyencz, mint a Bereg Írja, új rabló bandát alakított s már megkezdte garázdálkodásait. A nevezett lap felhívja a hatóságokat, hogy a statárium engedélye­zése iránt a belügyminiszternél lépéseket tegyenek. (Garibaldi tábornok) Olaszországban ismét sokat beszéltet magáról. Említve volt már, hogy házasságának felbontása iránti keresetét a törvény­szék elutasitá. Barátai rábeszélésére a királyhoz for­dult s tőle kérte házasságának semmissé nyilvánítását. A király azt válaszolá, hogy kész mindent megtenni érette, a mit törvényesen s minisztereinek alkotmányos felelőssége mellett megtenni jogosítva van. Cairoli és Yare miniszterek természetesen nem készek kijelente­­, hogy Garibaldi kívánsága törvénytelen s annak teljesítéséért a felelősséget nem vállalhatják el. Gari­baldi mélyen megsértve érezte magát ezen eljárás ál­tal s hir szerint legközelebb éles röpiratot fog kiadni Cairoli ellen. Elhatározta továbbá, hogy a telet Pa­­lermóban fogja tölteni s a »Banfulla« ez alkalomból már felkelést helyez kilátásba Szicziliában. Bármily heves természetű legyen is még mindig az ősz tábor­nok, s bármily rendezetlenek a szicziliai állapotok, mégsem lehet feltenni, hogy ily terv komolyan meg­­fogamzott volna agyában, arra, hogy a kibékülés és a megegyezés szellemét ter­­jeszsze.A trónbeszédben nem fedezhető fel semmi, mi a reaktionált irányra vonatkoznék. A »Deutsche Ztg.« konstatálja, hogy megelé­ged azon reformokkal, melyeket a programm ígér, és melyeket a trónbeszéd mint a reichsrath előtt fel­terjesztendő javaslatokat, megemlít. — A »Tagblatt« megjegyzi: Senki se fogja megtagadni a miniszté­riumnak azon elismerést, hogy ezen javaslatok köz­zététele által sok óhajtás és szükségletnek felel meg. Az »Extrablatt« hangsúlyozza : Tényleg mi sem aka­dályozza, hogy a császár kívánsága beteljesedjék és­ a császári jelige életteljes illustráczióját nyerje egy va­lódi osztrák érdekeket megóvó teljes parliamentben. Miután a csehek az alkotmányt elismerik, lehet ve­­lük beszélni és vitatkozni. Egy alkotmány sincs úgy alkotva, hogy örökké megmaradjon az egyszer öntött formájában! Prága, oct. 9. A »Pokrok« a trónbeszédről szól és nagy elégtétellel üdvözli annak rokonszenves hangját, kivált, mert benne az egyetértést és a kibé­külést óhajtó népszava is megemlíttetett. A közgaz­dasági programm is sikeres tevékenységre nyújt ki­látást. — A »Narodny Listy« legteljesebb elégült­­séggel nyilatkozik a trónbeszéd azon pontjáról, mely a cseh képviselők belépését, mint az általános kibé­külés czélját tekinti; általában a trónbeszéd nagy államfeladat öntudatáról és szellemi emelkedettség­gel párosult államférfi a nyugalomról ad tanúságot. A »Politik« megjegyzi, hogy a cseh nép jogainak ün­nepélyes elismerése mindenütt a legörömteljesebb viszhangot fogja kelteni. A »Bohemia« kiemeli a trónbeszéd gazdag tartalmát, és megjegyzi, hogy an­nak politikailag legfontosabb pontjai világosan mu­tatják azon igyekezetét, hogy minden párt kitelhető kíméletben részesüljön. London, okt. 9. A londoni napisajtó az osz­trák trónbeszédről igen kedvezőleg nyilatkozik. A Times mondja : Anglia, Ausztria igyekezete iránt, mely egyességének és konzolidálásának tökélyesítését czélozza, csak rokonszenves indulattal viseltetik. Ausztria, az általános érdekek azonossága folytán, régi frigytársa Angliának Európában, ott, hol az egyensúly fenntartásáról szó van, s ez biztosítja An­glia érdekeit a keleten. Prága, okt. 9. A »Politik« jelenti: A cseh klub elhatározta, hogy az elnöki választásnál Coro­­nini grófnak fogja adni szavazatát; az al­elnökök ki­jelölését átengedi a lengyel és a jogi párt klubjának. London, okt. 9. A dublini mansion house-ban tegnap tartott lakomán Northcote lord azon remény­nek adott kifejezést, hogy az afghanisztáni krízis nem fog komoly nehézséget okozni. A kormány általános politikájának főrugóját képezte az, hogy Afghanisz­­tánban más állam befolyással ne bírjon; ezen elv változatlanul fennáll. Reménylendő, hogy Afghanisz­­tán ügyeit békésen lehet rendezni. — 2 órakor érkeztek. — Belgrád, okt.9. Tornielli gróf olasz követ és Belgrave belga főkonzul ma átnyújtották megbízó levelüket a fejedelemnek. Jovanovics pénzügyminiszter hat havi tá­vollét után, ismét átvette tárczáját. Bukarest, okt. 9. A kamra tegnapi ü­lésében a kormány­revízió javaslata feletti jelentés olvasta­­tott fel. Ezután Mat­esko hosszas, az egész ülést kitöltő beszédben megtámadta a jelzett javaslatot. Iparkodott bebizonyítani, hogy a zsidók vallási insti­­tuc­iói lehetetlenné teszik azok teljes assimilálását, mert vallási törvényeiknek néhány pontja például a házassági törvény, épen ellenkezik a román polgári törvénynyel. A szónok kiemeli: A­midőn Francziaország az izraelitáknak az állami polgári jogokat engedé­lyezte, egy nagy rabbi felhivatott, hogy a talmudot mindazon pontokban, melyek ellentétben állottak a franczia polgárii törvény czikkeivel ezeknek alá­rendelje. Ez azonban Romániában nem történt. Matesco azután kritizálja a javaslat minden egyes czikkét, és utal azon veszélyre, mely be fog állani ha az alkotmányban nem fognak felvétetni, minden kétséget kizáró törvények, a honosítás engedélyezése iránt. El kell kerülni, hogy még következő minisz­tériumok mindegyike feljogosítva legyen, a fennálló törvények megváltoztatását kérni. — 3 órakor érkeztek. — Becs, akt. 9. A »Bremdenblatt« a trónbeszéd­ről szól és kiemeli: A Taaffe minisztérium czélja az alkotmánynak, az­­összes népek egyenlő örömteljes elismerését kivívni és biztosítani. Az államjogi ellen­zék megjelenése az alkotmány küzdterén képezi az első nagy és döntő lépést ezen czél eléréséhez. — A kormány gazdag tartalmú programmja egyetlen egy ponttal sem bír, mely felkelthetné az államjogi kü­lönbségeket és feléleszthetné a belviszályt. A pártokon van most a sor, hogy teljesítsék kötelességüket, mérsékletet tanúsítsanak és ne pro­vokáljanak ellentéteket, melyek a csehek belépése által már úgy is az orvoslás útján vannak, de újólag felszakítva, csak kettőztetett szerencsétlenséget­ okoz­nának. A »Presse« írja: A reichsrathra a trónbeszéd azon komoly benyomást gyakorolta, hogy reá igen fontos törvényhozási munkálat vár és hogy az állam általános érdeke előbbvaló minden egyéb óhajtás­ és követelésnél, mely az egyesek érdekére irányul. A trónbeszéd megállapította a munka­rendet, mely a priori kielégíti a pártokat és nagyon is alkalmas közgazdaság. Üzleti hirek­. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, okt. 9. Ma is gyönge volt az üzlet, búza kevés kináltatott s a vételkedv is korlátolt maradt. A forga­lom csekély s 6—7000 mm.-t tett. Az árak változatlanok. Rozs szilárd maradt.. Minden más gabna csekély forgalom mellett változatlan. A határidő üzletben búza 5 krral javult, tengeri 5 krral lanyhult, zab változatlan. — Eladatott: Búza tiszai 300 mm. 78 k. 13.75 időre, 200 mm. 771 k. 13.621/2 időre, 100 mm. 765 k. 13.20 időre kevert, 300 mm. 765 k. 13.45 időre, 300 mm. 755 k. 13.— időre kevert, 100 mm. 74 k. 12.90 időre. Búza, fehérmegyei 800 mm. 771 k. 13.65 időre, 1100 mm. 76 k. 13.60 időre. Búza, bácskai 800 mm. 76 k. 13.20 időre. Búza, bánsági 500 mm. 76* k. 13.40 időre, 500 mm. 76 k. 12.90 időre, 300 mm. 74* k. 13.0 időre, 100 mm. 74 k. 12.50 időre kevert, 100 mm. 71 k. 11.80 időre. Búza, tiszai régi 400 mm. 77 k. 13.20 időre­. Búza, aradi 100 mm. 75* k. 12.50 időre. Rozs 500 mm. 8.90, 700 mm. 9.— mind készpénz. Zab 400 mm. 6.20 mind készpénz. Tengeri 1000 mm. 6.70 mind készpénz. Adva Tartva Adva Tartva t| ^ g|jl rfb ■ ■" ■■ ■ " ^ ^ ® ^ ^ ^ Galíciai földhltelint T t ; I T 7 i » » ‘ Pécs-barcsi pálya 100 frt estist . ..... 91.— 92 — Bécsi giro- 8 pénztáregylet ••••••«* 229.— 231.— Károly Lajos „ 300 frt.................................... 102. 75 103.25 Október 8. ' MagyarJe“b ................................— . . . . . . . ; «£•- }“.•« E. Közlekedési vállalatok részvényei. „ „ tv. „ ....................................................... 100.50 Kassa-oderbergi 200 frt............................................... • 81.— 81 30 ........- ' • ■ • ■— ..... ■ " ~---------------------------—----- Alföld-fiumei palva 200 frt ............................... 135.50 ! 136.-- Lemberg csern.-lassyi pálya 300 frt ezüst. .... —.— —.— Adva Tartva Albrechtpálya 200 frt................................................................. j n kib.­­** • • • • 84.40 84.60 Báttaszék-Domb........................................................................ 122.50 123.50 n „ „ ” 1T* » 1551 * * * ' 86.20 86.60 , m ..­.n—i. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. • i • 588.— ' 590.— „ „ „ n HL „ 181­ 8 ... — 80.50 a Állama 100 frt. Erzsébet-pálya 200 frt p. ...................................................... 173.50 I 174.50 „ * « » IV- » la 12 * * * 76.— 76.25 A. Alumunossag IUV fru Eperjes-tarnowi 200 frt.......................................................­.— ] —Osztrák Lloyd 8*/0 P- P- . • ..........................................— .. ^ -— Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst......................... 2253 — 2264 _ , 5% arany v. ezüst. • • • • • —.— —.— Egységes járadék,jegyekben máj. nov. 4/0 . . . &*.10 68 26 Ferencz­ Jó­­sef pálya 200 frt ezüst................................ 147.75 147.75 Osztrák észak­nyugati vaspálya 300 frt 5°/« . • . 96.40 96.70 « v .. w 1Uf* 10#° * * * Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst..................................... 17g’— 177 __ Rudolfp. 300 frt............................................................ 86.— 86.20 ‘ „ , ezüstben M­L • • • GS.S0 69 4b Lajos-Károly pálya 200 frt.................................................211! — 211!B0 „ 1*69-7*. . ...................................................... 85.75 86.­Sorsolással 1854-bol 260 ftos 4 /« „ n.........................121 25 121 75 Kas­a-oderb­ergi pálya 200 frt . • • • • • 113.50 114._ Első erde­di pálya 200 frt ezüst............................... 78 90 74.40 " JoSU’Va! rn! " K0/° n ".........................!!n Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt...................................................... 137 30 137.60 Állampálya 500 frank .................................................... 167.50 168.— . í!í?",b"línn " 6'°" " .........................JJ® ?® « Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. ....................................... 582.— 585.— » 1874 3»/.. ...................................................... 163.25 165.— 1864-bol 100 „ ...........................................157 .25 157-75 Osztrák-északnyugati 200 frt............................................ion ok­­.oo 75 „ kirg. bal. ..................................................... 173 — h­u 50 „ 18644)81 50 „ ........................................... 156 50 157.50 1 (Lit B.) 200 frt ......................... ! I. kib. 200 frt 5*/............................... __ __ Qomo járadékjegy 42 lira . . ..................................... 27.— 28 - Rudolf pálya 200 frt........................*..................................ls5'25 135'7K „ II. kib. 200 frt 5»/„.............................. Államjószági jelzáloglevel 120 frt 5/o........................ 144.­— 144 25 Első erdélyi pálya 200 frt....................................................... p.n .,07'_ Déli vasút január—jun. 3'/p 500 fr............................... **0 rq — Osztr. kincstári jegyek p /0..........................................* 101.— 101 50 Állampálya 200 frt p. p. ..................................................... 261 CO 965* *» április—okt. 3°/0 500 fr.....................................— Arany­mente 4%.................................................................. 80 60 80 75 Déli pálya 200 frt ..................................................................... 82’50 n 200 frt ezüst 5°/. .................................... 101.75 10*125 Tiszai pálya 200 frt............................................................. 205*75 206 25­6 1878 icon 6% 500 frt...................................................................— B. Földtel­crmcik­cs. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 frt . . . *............................... 205.25 205 75 Twzavideki h%­­01• • .......................................... 96*.­ 96.75 Magy.­gacsorszagi első palya 200 frt .............................. n ok m ko Magy.-Bacsorszagi 200 frt o. 5°/0 .............................. 76.20 76 50 . , mo f.K k­n 75 n északkeleti első ’v 200 frt ezüst .... . * Magy.-északkel­eti 300 frt 5% ...•*•• 76 90 77 20 Csehországi 5°/o.............................................................— » nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt . . . 112*« * * 200 frt arany ez. 5°/o • • • * 25 Bukovinai ............................................................................... 93 - 126.25 126.76 Magyar nyugati 200 frt ................................................. k­m­tengerb­dk^./.* . 97­ F. Ipar- és keresk, vállalatok részv. . . . «»«ima.......................................... T7.S5 „.75 Karinthiai 5®/0 ............................................................ 96 50 97 50 Azienda Assicuratrice 1000 30% bcf............................... __ __ ___ __ J# 3IaffállSOrsjCffTClí* Morvaországi 5%........................................... 102 50 --------7 Pesti epitő­társ. 200 frt 40% ................................................................ ....­__ Alsó-ausztriai 5%............................................................. 104 75 *05 25 „Donau“ bizt. társ. 200 frt............................................................___________ Hitelintézet 100 frt................................................* 168.­ 168.50 Felső-ausztriai ......................................................................101 75 102.25 N.­czenki czukorgyár 800 frt...........................................Cla­y 40 frt .. ........................................................................................................... 37 75 88.25 »Salzburgi 5%..................................................................... —Salgó­tarjáni vasfinom. 100 frt............................... ....*__ __­__ Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4%.............................. 103 50 104.50 Sziléziai 5%.............................................................’ 96-50 „ „ kőszénb. 100 frt .•••**• • _*__ Innsbrucki városi 20 frt................................................ 24.75 25.25 Stájerországi 5%............................................................. 99 75 *00 50 Securita* visz.­b. 300 frt .... a.....................................'__ __­__ Keglevicb 10 frt............................................................ 16.60 17.— Tiroli 5%...........................................* • • 99.— —. — Vagyonkölcs. Pest 80 frt................................ • • • • __* __­ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt............................... 19.25 19.75 Horvátországi ........................................................................89.­90.* * * Buda város kölcsöne 40 frt ........................................... 87.75 88125 Erdélyi 5% . . . ........................................... 86 80 87 20 6. Záloglevelek. Pálffy 40 frt p. .................................................................. 35.75 33.25 Temed fömn-diklVorsofi«! záradékkal" ! ! ! i ! g7 ^ 87 60 Osztrák földhitelintézet .őrs. 5»/p arany, ezüst . . . u6.50 117._ Balm'áo'frt’^pf ^ ** '. '. '. '. jg'5® Magyar 5»/o............................................................ 89.50 90 50 „ 33 éves, visszafizetés 5 /...................................... 100 *5 100.50 Salzburgi dijsorsjegy 20 frt................................................ 21'75 35.50 „ 3867-diki sorsolási záradékkal ..•••• 87 75 88 — Cseh jelzálogb. 5­0 . • • • • • * • • • * 99.90 100.30 St. Genois 40 frt p. ................................................................ ja 05 95 “ Nemzeti bank p. p. 50/. sorsolás................................................ titan­isla« városi 20 frt...................................................... ‘535 J“''5 C. Más közkölcsönök. Magyar földh­iteltársulati 34 év 5,/1®/, " .* TM 1 Triest város 100 V-V- ^U- ; — US- 1*0-, rn Magyar földhitelintézeti 5*/«%.................................................. 102.— WaWdi 20 frt­p ................................................................. !} .? «a Duna-szabályozási 5% 100 frtpt . . . . . . • 109 — 109.50 Magyar földhitelintézeti 5%-os.................................................... 96.— Windischgrätz 20 frt............................................................. J6­“ Joan Magyar aranyrente adómentes 6%.............................. 95 85 95 50 Magyar 5% arany 39 év.......................................................­*. ____________ 51* 50.ou Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst . . . 113 2S 113 75 Magyar jelzálogbank 1%%.............................. • • • 1i9’_ 60'_ Váltotí (3 flóra)­ Magyar vasút cumulativ ................................................112.75 113 — Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6% 32 év . . *_ q*‘ko *!•­­Gömöri záloglevél 5% 150 frt............................... • « „ „ s 7% 15 év . . Qff\Q Amsterdamra 100 frt hollandi . . . 2 1­3 96.65 96.75 Keleti vasút elsöbbs. 5% ...........................................* 72 50 72 80 „ „ „ „ 7% 30 év . . Augsburgra 100 Hr. mark 4 67.10 Magyar állami kötv. (keleti vasut) ••••*« 84.50 85 — Galicziai rustical bit. 6%................................................. *__ _ Berlin 100 bit. mark................................................ 4 57.10 57.20 n v v 1877 ..................................... 75 10 75.50 n földhitel. Krakó 6% 18 év • • . « • • __* Frankfurti 100 kir. márk ...«••• 4 57.10 57.*0 Urb. vált. kötv. 5%..................................................................... — —. — „ részv. jelzálogbank 6% .*••••.­­_ Hamburgra 100 kiz. márk.................................... 4 57.10 57.20 Magyar nyeremény 100 frt ...........................................iq3 — 103 25 Bécsi közp. földhitelb. 51/#­6 év.............................. • • * *_ Más német piaczok...................................................... 4 57.10 57-20 _ 50 frt ..............................• • 102 50 103 — « r n 6% 20 év..................................... * * Brüsseli 100 frank......................................................* *1» —.— Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 5% •••. • --- ---------------N.-szebeni földhitelint. 20% befiz. 51/» ••••*• nK’RA ak’ko Londonra 10 font sterling......................................2 116.95 117.25 _ 1874-ki 10 L. 6%................................................._* Első oszt. takp. 51/­ 30 év..........................................................................Milano 100 lira....................................................................................................4 —.— —.— ” kölcsön 1871. 30 mii................................................ „ 50/8 32 év.................................................114.61 104.75 Marseille 100 frank...........................................................2 — 1873-iki 54 mii. 5% ..*••••• g0*__ 90 50 104.60 101.75 páris 100 frauk....................................................... 2 46 25 46.50 „ Szőlődézsma-váltság 100 fto3 . • • . . __ __ _ _ 11# Elsőbbségi kötvények* Pétervár 100 rubel................................................6 ——.— Pest városi 6% .............................................................................. _^ Zürich 100 frank......................................................3 —.— —.— Bécs városi sorsol, k. 119 75­­no* Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% •••’•?• _ rt. 4.0 Svájczi piaczok 100 frank....................................3 —,— —.— 1 Török vasúti 400 franc.................................................z 2o 76 Albrechtp. 300 frt 5%..................................................................... 10 7**75 kölcsön 1865 5% ....••••• _ _ _ __ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%. ..•••• __ _ __­__ Vfillltilk árfolVÍUHIU 1869 5% ....................................................... *__ __*__ Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5%............................... ’__ 1 " költ. 1873 6% ...*•••••• ‘ „ „ 100 és 200 frt 6%. • • • IAR f.n inA*__ Cs. arany................................................ 7 7 • • 6.57 5.58 „ kincst. jegyek 1876—1878 9% ...... ~ „ 200 frt 5% arany . •­­ . ^ Szegélyes arany........................................................................ 5.68 5.60 “** Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.....................................* • 0 ’9f. Osztrák-magyar 8 fr. arany.......................................... • —.— —.— •n TtonVAlr rrfawrfnvAi " * 1862. 300 frt.........................................................^ ** JQbR 20 frankos arany................................................................... 9.30 9.31 B. Bankok részvényei: B­B­B 200 frt (Criz-Budwels). . . . 95 50 g®'50 20 márka darabja...........................................................................11.52 11.55 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés • • • 134.50 134 75 " ” 1872. ”­­Salzburg-Tyroli • • • 93 80 94.10 Orosz imperiale................................................ 9.61 9.62 Angol-magyar bank 100 frt. ........................................... 1873. „ .................................................91'~ Mária Terézia tallér.....................................................................................—.— —.— Bécsi bankegylet 100 frt . . ..................................... 136 75 137 25 Eperjes-tarnowi 300 frt...........................................1­­ 92 75 93 2.. .................................................................................................................. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. GO. . • . • • . Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . • • • • • 79 50 79.75 Ezüst ente szelvény 100 frtért ..*••**• —.— — Magyar földhitel-részvény 200 frt ...... 147 — 148 — 100 „ o. o.................................. 104 75 105.— Orosz pan­ír-rubel.................................................................. 1.83 1 JS Keresk. és iparhitelintéz. 160 rrt. .........................­ 266 20 267 40 ” * „ 100 „ ezüst ............................. 99 50 100.50 jjgyMi tallér................................................................................... Magyar ált. hitelint. 100 frt . ■ ......................... 254 254 25 Morva-sziléziai 100 frt................................................. .• Török arany lira....................................................................10.64 10.66 Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt .... 800 - 805 - 1872. köles............................... 1 1 . 105 50 105.80 Német kit. bankjegy 100 márk.....................................57.70 57.75 Magyar alt. municipalis 200 frt «V. .........................150.- -.- " ” 1876. „ '................................................. 108 25 108.75 Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Osztr. • • ^ ••****' - 835 — 837 — Ferencz József pálya 1867. 200 frt •••••. 168 75 104.25 Bécsre és a bankfiókokra 4%%A telepítvényekre 5% A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, október 9. Folyton lanyha külföldi jegy­zések a tőzsdén igen kedvezőtlen hatást tettek. Üzérkedési és befektetési papírok élénk hullámzás mellett hanyatló irány­ban mozogtak. A forgalom minden papírban fölötte korlá­tolt maradt. Az előtőzsdén osztrák hitel 265.80—264.30— 266.70-en kelt élénk forgalom mellett, aranyjár. 94.75 — 94.60 határidőre. A tőzsde zártában a hangulat valamivel szilárdult. A déli tőzsdén következő kötések fordultak elő : magy. aranyjár 94.62—50, pesti magy. iparbank 125, pesti közúti vasút 290 — 291, I, magy. serfőzde 532, 100 márka 57.75. A z a n s­z. Búza tavaszra 14.50 pénz 14.60 áru. » őszre 13.35 » 13.45 » Tengeri októberre 6.75 » 6.80 » » őszre 8.10 » 8.15 » Zab tavaszra 6.90 » 6.95 » » őszre 6.15 » 6.20 » A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, okt. 9. (Előbörze.) Hitelrészvény 263.40. Ma­gyar hitel 252.40. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.52. Járadék —.—. Angol-osztrák 133.—. Államvasut 263.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 8.31 */■. Unió-Bank 92.20. Ingadozó. BÉCS, okt. 9. (Megnyitás.) Hitelrészvény 263.—. Ma­gyar hitel 252.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.50. Járadék —.—. Angol-osztrák 133.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.32—. Unió-Bank —.—. Élénk. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sü­rg.) BÉCS, okt. 9. Búza őszre 13.60 — 13.65, tavaszra 14.60—14.70; rozs magyar 9.30—10.10; zab őszre 6.65 — 6.70, tavaszra 7.20—7.25, új 6.10—6.35, tengeri tavaszra 7.15—7.25, május—júniusra 8.20—8.25, július—augusztusra 6.65 — 6.55, régi 7.25 — 7.35 ; R­e­p­c­z­e­­olaj 31.50—31.75, őszre 31.50—31.75; szesz 33.25 — 33.50. Budapesti marhavásár. Október 9. (Schwarcz J. B. marhabizományos tudósí­tása.) A mai hetivásáron volt összesen 1875 drb vágómar­ha, és pedig 599 ökör, 841 tehén, 29 bivaly és 69 bika. Ökrök ára —.— —, tehenek ára 46 - 48.50, bivalyoké 45 — 47. A vásáron levő ökrök részint további hizlalásra valók, ré­szint sármosak voltak ; idegen vevők és helybeli hizlalók a nevezett czélokra meg is vették őket. Vágásra alkalmas ök­rök nem voltak, kivéve egy csapat erdélyi u. n. busa ökör alárendelt minőségűt, melynek párja 210 írton adatott el. Ennélfogva ökör árakat métermázsa szerint nem lehet je­gyeink Noha a felhajtás mérsékelt volt, az üzlet mégis lanyha maradt. Budapesti juhvásár. Október 9. A tegnapi juhvásáron volt ösz­­szesen 3641 darab. Jegyzett árak: erdélyi-magyar fajú juh 7 —15 frt, német juh 7—14 frtig. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (okt. 9.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv (á .. Szőlődózsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 90.25 80.50 fro. ezüstb.) 112.50 112.75 O. egys. ál­.­ad. M. keleti v. el- b. jegyekben 67.75 67.80 sebbs. kötv.X. O. egys. áll.-ad. kibocs. 72 25 72.75 ezüstben ián. M. keleti v. el- jul. kamat 69.— 69.50 sebbs. kötv. O. egys. ál .-ad. II. kibocs. 84.25 84.75 ezüstben ipr. M.államv. kötv. okt kamat 69.— 69.50 1877-ről, 100 O. égy­s. áll.-ad. star.-ban 5‘/« 75.— 75 50 1800-ki kisrs. M. díjjegy köl- 500 ft 125.50 126.50 csőn 100 ft d. 102.25 102 75 O. egy s. áll -ad. M. díjjegy köl- 18­60-ki kisrs. csőn 50 ft d. 102 — 102.50 lOu­­t 128.50 129.50 M. ar.-járad. 6°/. O. egy s. str -ad. adóm. 94.70 94.85 1864-ki kisrs. M. földt. kötv. 89.50 90.50 100 ft 157.— 158.— M. földteherm. O. egys. ali.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 88 — 81.50 50 ft 156.50 157.70 M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.25 99.50 kiszsl. zárad. 87.50 88.— Pest város kö­cs. M. földteherm. 1871-ből 99.25 99.50 kötv., erdélyi 36.75 67.25 O. aranyjáradék 80.50 80.75 Urbéri váltság 85.— — .— Biztosító társulatok. első m.biztos.2850.— 2900.— Pesti bizt. int. 109 75 10 50 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 840.— 850.— intézet 140.— .42­­Erzsébet-mal. 284.— 288.— Hl. kibocs. 280.— 284.— Henger-malom 780.— 800.— Pannónia 1410.—1480.— Lujza-malom 278.— 282.— Viktoria 505.— 510.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 136.— 186.50 Győr - Sopron- Ar.-Körös v. — —.— —.— Ebenfurti 113.50 114.— Báttaszék-Dom. Kassa-Oderb.v. 113.50 114.— Kev.-Zákányi 122.— 123.— O. államvasp. 263.— 265 — Déli-vasút —. — —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 128.— 129.— Tiszai vasút —.— — Erdélyi vasút 106.50 107.50 Vágvölgyi 217.— 518.— Hegyi vasút 90.— 92.— O. gözh. társ. —.— — Pesti közúti v. 290.50 291.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.75 109.— Bpesti fővár. 886. - 388.— Pesti hazai L 2775.—2790.— Pest külvárosi 50. - 51.— Különf. vállalatok. Alagút 99.50 100.— L.-Tarj, kőszén 102.— 103.— Ganz és tsa. vas- » vasfinom. 95.— —.— öntöde 366 — —.— Schlick-féle vas-Gschwindt-féle öntöde 82.— — szeszgyár 272.— 275.— S m. serfőzője 534.— 536.— I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 163.— 165 — és bízom. 156.— 160.— Sóskúti köb. 223.— 224 — Athenaeum Sped. és csont­könyvny. 400.— 405.— liszt-gyár 245.— 250 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 570.— 680.— mészégető 30.— —. — Kőszén-és tégla- köb. téglaég. 82.— 85.— gyár 66.— 67.— Franklin 115.— 120.— Záloglevelek. 1.földh.i.5V1"/« 101.25 101.75 Pesti keresk. b. 101.— 101.26 » » » 5% 95 25 95.75 M. ált. földi. r. » » » ar.v. t. 8. 6"/« 79.— 80.— » ezüstben 5% 111.— 111.50 » » 5"/K­A— 83.— —.— jelzhb. 5»/. 88.50 89.50 Kisb. fldh.i.7*/. 97 25 97.50 Oszt.-m. b. 5"/« 100.75 7­01.25 » » »6»/. 86.— — Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 79.25 79.75 vasút 5«/. 71.50 72.— 0.411.» 5»/. —.­­ —— Dunagözhajóz. Bpsti lánch.60/. 98.— —.— társulat 5°/. —.— —.— » malom *•/• —•— —•— Dunagözhajóz. Kőszén és tégla­társulat 6% —.— —.— gyár­t. 6% 87.— —.— Északk. vp.5°/­ 76.75 77.25 Pisti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5*/« 83.75 84 75 ar.-ban 5% »1­ 75 92.25 Alföldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5°/« —.— —.— Kassa.-Oderberg I. erd. vasp.5% 73.75 74.25 arany 5»/. 92.25 93.50 Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 50/« f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 168.— 168 50 Pénznemek. Cs. k. repzés ar. 5.58 5.60 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 81r108 ar. 9.80 9.32 Ném. bír. bank-20 francos ar. 9.31 9.33 JegylőOb.m. 57.75 57.85 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57.20 57.30 Svájczi pénzpia-Amsterdam 100 czeklOOfrk. 46.20 48.30 holl. ftért 96 ‘/s 96.’/a Zürich 100 » 46.— 46.20 Páris lOOfrk. 46.30 46.40 Londonl C fitstll7.15 117.40 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olaszL —.— —. — Részvények. 0.­­magy. b. 835.— 838.— M. ált. földhitel —. - — Anglo-osztr. b. 133.— 134.— részv. társ. —.-*• —.— Ált. m. munie. M. jelzálogb. —.— —.— hitelintézet 155.— —.— O.hitelintézet 264.— 264.50 M. ált. hitelb. 253.50 25. 50 I. m. iparbank 128.— 180.— Ipar­bank 40.50 41.60 Pesti keresk. b. 604.— 608.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.53 Lipótv.b. 1001t 40.— 41.— Unió­bank 91 — 92 — Gőzmalmok. Concordia 570.— 580.— Moln. és süt. m. 840.— 345,— 1. budapesti 1510.—1550.— » » » » Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, "Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Iiniobank 200 írt 70*/...............................* • * • 93 25 SS 50 . „ 1875.. 96 - 96.50 lombardkölcs­ökért 6»/. Galicziai jelz. bank.........................••*• **._____________■ " * 93 50 94.50 Üzleti táviratok. PÁRIS, okt. 9. Boulevard kölcsön 118.52. — 5°/o-os járadék —. 34/6-os járadék 82.?/s. — Magyar aranyjára­dék —.—. Bágyadt. HAMBURG, okt 8. Búza okt.-nov. 219.—, tavaszra 227.— szilárd. Rozs okt.—nov. 150.—, tavaszra 152.— szi­lárd. Repczeolaj okt.—nov. 55.—, májusra 56.— szilárd. Szesz szilárd, okt. 42.*/., nov.—decz. 42.*/., decz.—jan. 42.Vk tavaszra 43 —. Szép. PÁRIS, október 9. (Esti h.) Búza folyó bóra 32.— novemberre 32.25, októbertől négy hónapra 32.50, a négy első bóra 32.60. Liszt nyolcz márkás folyó bóra 69.—, novemberre 69.25, novembertől négy hónapra 69.50, októ­bertől négy hónapra 69.75.— Olaj folyó bóra 78.50, no­vemberre 79.—, deczemberre 79.50, a négy első bóra 80.75. — 8 7 . 8 z folyó bóra 63.25, novemberre 63.25, november— deczemberre 68.25, a négy első bóra 63.25. Búza csendes, a többi szilárd. LONDON, okt. 9. Conzol 97.1*/,, Ezüstjáradék 52.,. Magyar aranyjáradék 82.'/,,, Bágyadt. LONDON, okt. 8. Búza csendes, étkezések olcsóbbak. Tengeri takarmányárpa drágább 28'/,, 45840,11330 43200. Időjárás borús. Felelős szerkesztő: Ubyrbt Lajos.

Next