Pesti Napló, 1879. november (30. évfolyam, 264-287. szám)

1879-11-04 / 265. szám

265. szám. Budapest, 1879. kedd, november 4. 30. évi folyam. (SaceTh­eisztésai ir­od­a, Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal­­ f barátok­ tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek* Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli is esti ki­adás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 8 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek biti mely napján történik is, mindenkor a hó első napjaiét számitistik. ___­__ Hirdetései* szintúgy mint előfizetések a­­Pesti Napló kiadó­hivatalába Budapest, Barátok­ tere, Ath­enaeum*épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai.­ ­.5' f (Ered. sürg.) Bécs, nov. 4. Az Agence Havas konstantinápolyi szenzácziós őreivel szemben illeté­kes helyen hangsúlyozzák, hogy Ausztria-Magyaror­­szág, Németország és Francziaország a keleti kér­désben viendő szerepüket nem engedik Angolor­szágtól kijelöltetni és soha sem fognak részt venni olyan akc­ióban, mely a berlini szerződést tárgyta­lanná teszi. (?) Bukarest, nov. 3. A Románul a Bratiano miniszterelnök lemondásáról szóló hír felől így nyi­latkozik : A fejedelem elnöklete alatt tartott tegnapi minisztertanácsban Bratiano miniszterelnök felinge­­rülve azon sokféle akadályok miatt, melyekkel annyi idő óta harczolnia kell, azon óhaját fejezte ki, hogy hajlandó volna visszavonulni. Azonban a fejedelem és a többi miniszterek őt arra kérték, hogy továbbra is maradjon az ügyek élén, bebizonyították neki, hogy nincs oka ragaszkodni lemondási szándékához. Mi azon helyzetben vagyunk, hogy mondhat­juk, miszerint Bratiano miniszterelnök hazafias ér­zelmeit szem előtt tartva, elhatározza, hogy eltűri továbbra is a legigazságtalanabb megtámadásokat, és harczolni fog az akadályok ellen, melyeket még politikai barátjai is gördítenek útjába, mert ő jól tudja, hogy egy nemzet politikai nevelése folytonos harczot igényel. Strat volt miniszter és szenátor meghalt. — Erzsébet fejedelemasszony tegnap ide visszatért. London, nov. 4. Majdnem az összes sajtó helyesli a kormány határozatát, melylyel az a portál a Kis-Ázsiában foganatosítandó reformok keresztül­vitelére akarja kényszeríteni. A Morning Post azt hiszi, hogy Angolország magatartását, a Konstanti­nápolyban végbement miniszterváltozás okozta. A Daily News attól tart, hogy Angolországnak Török­ország elleni politikai demonstrác­iója, nemzetközi bonyodalmakat fog előidézni. Madrid, nov. 3. A cortes ismét összeült. A király bejelentette legközelebb megtörténendő házas­ságát Mária­ Krisztina főherczegnővel. A pénzügy­­miniszter törvényjavaslatot nyújt be, melynek folytán a királyné czivillistája évi 450,000 pesetában és öz­vegység esetén ,250,000 peseta évi járadékban álla­­pittatik meg. Kiew, nov. 4. A haditörvényszék kilencz poli­tikai bűnös felett mondott ítéletet. Krzenowski kötél általi halálra, Sirkán és Kasaliezowski 10 évi, Turo­­wits hat évi, Wolkanski és Stepanski 4 évi kényszer­­munkára, Orlowski egy havi, Gunadski és Oritzki hétnapi fogságra ítéltetett. Az elitélt Stepanskinek kilátásba helyezték, hogy büntetését egyszerű fog­ságra fogják enyhíteni. Budapest, hot. 4. (A K­o­s­s­u­t­h-v­i­t­a) foglalkoztatta a képvi­selőház mai ülésének egy részét. A honosítási javas­latnak Kossuth ellen irányuló czikké­­h­e­z a szélsőbal részéről megnyittatott a módosítvány, s e tárgyban számos felszólalás történt. A módosít­vány ellen Tisza Kálmán szólt s a többség, névszerinti szavazással, elvetette azt. (A törvényhatóságok rendezés­é­­h­e­z.) Pozsony város tegnapi közgyűlésén harmincz virilista indítványt nyújtott be, oly czélból, hogy a közgyűlés a köztörvényhatósági törvény revíziója iránt írjon fel az országgyűléshez. Az indítványozók ama törvény főhibájának azt mondják, hogy egy kaptafára verte a megyéket és a városokat, holott azok különböző természetűek; a közigazgatás nehézkességének okát abban látják, hogy Pozsony városának pl. 186, Budapestnek 400 községi képviselője van, míg pl. Bécsnek (698.000 la­kos) csak 120, G­rácznak (82.000 lakos) 48, az angol városoknak 12—48. A virilisták intézményét az in­dítványozók úgy kérik szabályoztatni, amint a fővá­rosban szabályozták, mert sok virilista hanyagul tel­jesíti kötelességét. (A reichsrath) képviselőházának felirata már átnyújtatott ő Felségének. Gr. Coronini el­nök azt átadta a miniszterelnöknek, ki a feliratot előterjeszti ő Felségének. (Az olasz-osztrák-magyar barát­ság.) Nápolyban az osztrák-magyar konzul há­zára éjjel e szavakat írták fel: Háború Ausz­tria ellen! Az olasz politikai hatóság kijelente, hogy majd megakadályozza az ilyesmi ismétlődését. (!).. Ra­i­v­á­b­a­n két ficzkó egy bokor mögül, roppant át­­kozódások között, rálőtt J­u­n­k őrnagyra. Az őr­nagy nem sebesült meg, a tetteseket elfogták. (Az oroszok középázsiai kudarczá­­r 6l) a Golosz hosszabb tudósítást közöl, melynek kipontozott része sokat sejtet. A levelező ezeket írja: »Kémszemlecsapatunk keserűen tapasztalta, mennyire igaz az a közmondás, hogy »ember tervez, isten végez.« Abban a biztos hiszemben haladt előre, hogy babérokat fog aratni, de a dolog egészen más­kép ütött ki.« A »kémszemlecsapat«-ot képezték: három gya­log zászlóalj, két dragonyos század, két daghesztáni lovasszázad, két kozákszázad, két üteg és egy utász­század mint előcsapat,továbbá körülbelül ugyanekkora számú utócsapat. A csapat augusztus 30-án Dengil Tepe ellen nyomult, ahol a tekke­k elsánczolták ma­gukat. A tekke­k több színlelt támadást intéztek az oroszok ellen és visszaverettek; este öt órakor az oroszok rohamot intéztek a tekke­k sánczai ellen, de egy versztnyire visszaverettek.­­ A tekke­k egész éjjel nyugtalanították az oroszokat és augusz­tus 31-én virradóra, mikor ezek javában aludtak, megtámadták őket. Olyan pánik állott be, me­lyet bajos leírni. (Itt több pont következik a leírás helyett, melyet a c­enzura kitörölt.) A roham alatt 433 emberünk lett harczképtelenné, ezek közt 21 tiszt. A harczképtelenek közül hét tiszt, és 176 ember meghalt. Veszteségünk — így végzi a A szultán ellen. — nov. 4. A ma reggel érkezett h­írek nem erősítik meg ugyan határozottan az Ag. Hav. szenzá­­czionális jelentését, de minden konstantiná­polyi tudósítás megerősíti a nagy fokú inge­rültséget , melyet Anglia a szultán ellen tanúsít. Sir Layard Kis-Ázsiában tett körútjából visszatért, az angol flottával való fenyegetőd­­zés mellett hívta fel a szultánt a rég megígért reformok életbeléptetésére. A porta köreiben e felett nagy a megdöbbenés s az általános hely­zetet semmi sem jellemezheti találóbban, mint az a tény, hogy a szultán Layard elmenetele után Lobanoffot hivatta, vele három órán át értekezett, s Lobanoff ez értekezlet végez­tével Livádiába volt utazandó. Bécsi külügyminiszteri körökben nem tartják ugyan valószínűnek, mint nekünk ír­ják, hogy Anglia a szultán letételét követelje, de az angol részről teendő igen erélyes rend­szabályokról már jóval ezelőtt értesülve vol­tak. Anglia Konstantinápolyban egyoldalu­­lag nem járhat el, hanem csak a többi hata­lommal való egyetértésben. Nagyobb arányú diplomácziai bonyodalmakra lehetünk elké­szülve s épen nem valószínűtlen, a­mit már reggeli lapunkban megjegyeztünk, hogy t. i. e bonyodalom Törökország második felosztá­sával találja egyelőre megoldását. Az angol hajóhad, mint több felől jelen­tik, a török vizekre rendeltetett. A Pol. Korr.-nek nagy érdekű konstanti­nápolyi közlése, melynek egyes részleteit bécsi levelezőnk távirata már ismertette, a következőleg hangzik: Az új török kabinet helyzete, heterogén össze­állítása folytán, még mindig prekár. Egy kabinet, melynek két lelke van: Mahmud és Said. Egy Said minisztérium Mahmud nélkül, vagy megfordítva életképes volna és talán hosszabb ideig tarthatná magát; oly kabinetnek azonban, melyben e két ál­lamférfin egymás mellett van, nem lehet hosszú életet jósolni. Egy török közmondás azt tartja, két oroszlán nem tánczolhat ugyanazon a szőnye­gen, és egy itteni diplomata ezt következőleg variálta: egy oroszlán és egy róka nem tánczolhatnak ugyan­azon a szőnyegen. A róka, Said jól tudja, hogy az oroszlán Mahmud ki akarja túrni, hogy nagyvezír és egy ő általa választott kabinet elnöke lehessen. Mah­mud a maga részéről nem mer nagyon gyorsan csele­kedni, jól tudva, hogy Anglia és még inkább Fran­­cziaország képviselője ellenséges indulattal vannak iránta és hogy mindkettő mindent elkövet nagyve­zéré való kineveztetésének meggátlására. Első gond­ja lesz tehát e hatalmas ellenfeleket lefegyverezni és ügyes ígéretek által kibékíteni. Múlt vasárnap meg is látogatta a különböző képviselőket. Ámbár Németország, Anglia és Fran­­cziaország nagykövetei csak dragománjaik által üd­­vözöltették, mégis mindegyiknél személyesen akarta tiszteletét tenni. Sir Layarddal majdnem három teljes óra hosszat értekezett. Az angol nagykövet Mahmudot azután a kocsiig kisérte és sir Sandison Richárd első dragonan nyitotta ki a kocsiajtaját. Mahmud egé­szen elragadtatva hagyta el az angol nagykövetséget. Az orosz nagykövet volt az első, ki már hét­főn tette hivatalos látogatását Said és Savas pasáknál, azután jöttek Olaszország és Ausz­­tria-Magyarország képviselői. Másnap je­lent meg az angol nagykövet és csak csütörtökön Fournier úr, ki előbb utasításokat kért Párisból. A német nagykövet csak szombaton látogatta meg Said és Savas pasákat és ugyanazon a napon Teslát, az első dragománt küldte Mahmud üdvözletére. Ez utóbbi erősen azon van, hogy a kabinetben domináló állást foglaljon el. Minden minisztertanácsban hosszú beszédeket mond, melyeknek tartalma, az ő intézkedése folytán, csakhamar tudomására jut a hatalmak képviselőinek, így a csütörtöki tanácsban kimerítően nyilatkozott a politikai és pénzügyi helyzetről és fejtegetéseit a la­pokban is közzé tétette. Többi között azt mondá, hogy Törökország csak akkor nyerheti meg Európa bizalmát és rokonszenvét, ha hűségesen teljesíti min­den politikai és pénzügyi kötelezettségeit és minden pontjában végrehajtja a berlini szerződést, mely által a kormány kötve van. Hangsúlyozta továbbá a refor­mok szükségességét, és élénken kritizálta az előbbi kabinetek pénzügyi politikáját, anélkül természetesen, hogy elmondta volna saját nézeteit azokról az eszkö­zökről, melyek Törökországot kiránthatnák borzasztó zavarából. Mahmud pasa vasárnap fogadta K­i­e­­­r­e­d­­d­i­n pasa exnagyvezír látogatását. Szombat este és vasárnap hosszabb rendkívüli minisztertanácsok vol­tak, melyekben kizárólagosan csak a pénzügyi kér­déssel foglalkoztak. A portán semmit sem akarnak tudni Anglia óvásáról az ellen, hogy a vámok új kölcsönök biztosítására fordíttassanak. Meglehet, hogy hivatalos okirat nincs, azonban biztosnak mondják, hogy Anglia és Francziaország képviselői Savas pasa külügyminiszternek félhivatalosan kije­lentett­ék, hogy kormányaik a vámbevételeket a régi hitelezők javára elzálogosítottaknak tekintik. Nem szenved többé kétséget, hogy Francziaország és Anglia, miként Egyptomban történt, Törökország­nak pénzügyi gyámság alá helyezésére törekesznek. Fournier engedett a görög ügyért való buzgal­mából és türelmesen várja a konferencziák kimenete­lét. A hetedik konferencziában tudvalevőleg még na­­gyobb nézetkülönbség merült fel, mint az előbben­­ülésekben. A görög biztosok a legutóbbi török me­morandumot, terjedelmes volta miatt, nem táviratoz­hattak meg kormányuknak és ezért trieszti hajóval küldték Athénbe. Nem tagadható, hogy a porta memoranduma ügyesen van szerkesztve és kitűnő érvekkel ellát­va, úgy hogy a válaszolás valószínűleg nagyon ne­héz lesz. Tartanak tőle, hogy a görögök elvesztik a port és Savas pasa, hogy behízelegje magát a szul­tánnál, kevésbbé engedékeny lesz, mint egy muzul­mán miniszter. A szultán hiven e közmondáshoz: kis ajándékok tartják fenn a barátságot, Lobanoff herczegnek pompás arab kanczát és Hatzfeldt grófnőnek egy más fajta szép lovat adott ajándékba. Fontos engedmény létetett Angliának, mely­nek rokonszenve M­i­t­b­a­d pasa iránt nem titok. Szy­­ria kormányzója értesittetett t. i., hogy a szultán nem fogadta el lemondását és ő folytassa tovább működé­sét. Mithad pasa lemondása valóban nem is volt el­fogadható, miután Layard angol nagykövet nemrég Szyriában tett utazása alkalmával mindenütt kijelen­te a lakosság előtt, hogy Mithad a kormányzók min­taképe és a haladás és békülékenység apostola. A portán különben nem igen épülnek Mitbad legutóbbi pénzügyi jelentésén, mert e szerint Szyriára nézve 250,000 török font hiány mutatkozik-Szyria eddig fölösleget szolgáltatott a központi állampénztárba, mely körülmény a pénzügyminisztert arra a gúnyos kérdésre indította, hogy a kiadási többlet a reformok és az angol protektorátus ha­tása-e? Azt a hírt, mely sz­erint a pénzügyminiszter az államkincstár kétségbeesett helyzete folytán be­adta lemondását, valónak mondják, de kétséges, hogy a szultán elfogadja-e azonnal e lemondást. S­z­a v f e­t pasa a szultán formális parancsa folytán volt kénytelen megtartani »a reformok és felügyeletek« tárczáját, azonban nem adja magát ábrándoknak oda, az általa létrehozandó refor­mok és minden »felügyeletének« teljesen haszontalan volta iránt. A porta már okt. 23-án értesítette Kossek lovag osztrák-magyar ügyvivőt és Radonics mon­tenegrói megbízottat, hogy határozott utasítások kül­dettek, hogy a gusinjei és plavai kerületek békésen átadassanak Montenegrónak. tudósító — óriási, minden prec­edenst túl­­haladó,egy zászlóaljból — nem számítva a trainfedezetet — alig 250—300 ember maradt meg. Szeptember 15-én a kémszemle csapat vissza­tért Beurmába. (A közép-ázsiai események) a londoni politikai köröket nagy mérvben foglalkoztatják. A Daily News híre, hogy Kaufmann tirnok Taskendbe utazott és hogy két hadtest indult el a teke-turkomá­­nok ellen, sőt Kaufmann tánok Afganisztán ellen forral terveket, Londonban nyugtalanító hatást kel­tett. Komolyan hiszik, hogy tavaszra az angol és orosz csapatok Közép-Ázsiában össze fognak csapni. Tizenkét évvel ezelőtt Disraelit felszólították, tegyen lépéseket az orosz hódítások ellen, de ő azt felelte, hogy Oroszország hódításai aggodalomra nem adnak okot. Most már csak a Daily News vall ilyen felfogást és váltig fejtegeti, hogy orosz-angol összecsapástól nem lehet tartani, az oroszok még Mervig se bírnak eljutni, pedig még itt is 1000 angol mfldnyire vannak az Industól. Az angol kormány más nézeten van és Afga­nisztánt biztosítani igyekszik az oroszok ellen; az okkupácziót határozatlan időre terjesztette ki. .Ro­berts Iinok a követség meggyilkolásának bűnrésze­sei közül mindennap felakasztat néhányat és Jakub kbán minisztereit is ez a sors fenyegeti. Újabban az kezd kiderülni, hogy a követség meggyilkolása után az emir, félve az angolok boszújától, ellenük meg akarta indítani a szent háborút. Országgyűlés. A képviselőház ülése november 4-én. Elnök: Szlávy József. Jegyzők: Antal Gyula, Márkus István, Mednyánszky Árpád b. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kál­mán, Szapáry Gyula gr. Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Péchy Tamás, Kemény Gábor b., Szende Béla, Bedekovich Kálmán b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Az utóbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja a budapesti kávés ipartár­sulat kérvényét a fényűzési adók eltörlése iránt. A pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Bemutatja továbbá a magyar gazdák II. országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság emlék­iratát az ország mezőgazdasági helyzetéről. A kérvé­­nyi bizottsághoz utasíttatik. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nem lévén, folytattatik a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalása. A 32. §, tudvalevőleg a hosszabb időn át kül­földön tartózkodók állampolgárságának elvesztésé­ről szól. Gulner Gyula kijelenti, hogy az e szakaszban foglalt elvet elfogadja, de azt másképen kívánja szö­­vegeztetni. A­mi Simonyi tegnapi megjegyzéseit illeti, tiltakozik az ellen, mintha azoknak, a­kik elvben és más törvényhozások példájára is az állampolgárság­nak távollét által elvesztését helyeslik, más czélja és szándéka nincs és nem lehet, minthogy Kossuth La­­jos száműzzék. (Éljenzés a szélső baloldalon) és ezen szakasz elfogadása által eszközöljék azt, hogy Kos­suth Lajos megszűnjék magyar ember lenni.­­Ne higyyék, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfia iránti tiszteletből valaki e hazában monopóliumot f űzhes­sen. (Ellenmondás a szélső­baloldalon.) A következő módosítványt terjeszti elő: »Azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány, vagy az osztrák-magyar közös miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakítás nélkül a magyar korona terüle­tének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát.­ Tisza Kálmán kijelenti, hogy szívesen hozzá­járul a módosítványhoz. Hegyessy Márton a szakaszban foglalt elv ellen nyilatkozik. Degré Alajos sajnálattal látja, hogy e törvény­­javaslat oly szent emlékeket sért meg, minők is Rákóczyé, s oly nagy embert akar megfosztani az állampolgári jogtól, minő Kossuth, ki 15 millió nép­nek adta meg e hazában a polgári jogot. (Élénk tet­szés a szélső balon.) Szilágyi Dezső Gulner indítványát pártolja s utal a kontinens államainak legnagyobb részére, melyek a kiköltözöttekre nézve egészen más feltéte­leket szabnak állampolgárságuk fenntartása tekinte­tében, mint a­mily könnyű és egyszerű mód erre nézve Gulner indítványában javasoltatik. Az állam­nak joga van megkívánni, hogy ha polgárai egész szellemi és vagyoni erejüket más állam területén gyü­­mölcsöztetik, legalább bizonyos cselekmények által mutassák meg, hogy hazájuk állampolgári köteléké­ben akarnak maradni. A­mi különösen Kossuthot illeti, megjegyzi, hogy nem hiszi, hogy e nagy ember, midőn ily törvé­nyes intézkedést egyéb okokkal lehet igazolni, a maga személyére nézve kivételt óhajtana s restellné a kívánt háromsoros nyilatkozat megírását, melylyel magyar állampolgárságát a törvény szerint fenntarthatja. (Helyeslés.) Helfy Ignácz a szakasz kihagyását pártolja. Veszter Imre szintén e mellett szól. Thaly Kálmán szintén a kihagyás mellett van. Molnár Aladár Gubner indítványát pártolja. Szabely Antal a kihagyást kéri. A többség a 32-ik §-t mellőzvén, Gulner mó­­dosítványa nagy többséggel elfogadtatott. Rimonyi Ernő a 33-ik §. után egy új szakaszt indítványoz, mely szerint: A 32-ik §. intézkedései a politikai okoknál ki nem terjesztettek. Tisza Kálmán határozottan ellenzi e szakaszt. Hogy üldözés nem vezeti a kormányt, ezt igazolja a törvényjavaslat, melynek értelmében a polgári jogok visszaszerzésére az egyszerű visszatérés elegendő. Almássy Sándor Simonyi indítványát pár­tolja. Helfy Ignácz a politikai menekültek érdeké­ben pártolja Simonyi indítványát. Csanády csodálkozását fejezi ki afölött, hogy épen Tisza Kálmán, ki maga is 7­5-ig K­o­s­s­u­t­h el­veit követte, terjeszt elő oly törvényjavaslatot, mely Kossuthot megfosztja polgári jogaitól. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi, hogy ő a koronázás után megszűnt azon elveket követni, melyek mellett korábban küzdött. Ha Csanády azt állítja, hogy szóló 75-ig Kossuth elveit követte, akkor bizonyára Csanády követett más elveket, és nem Kossuth elveit, mert hiszen Csanády őt 67 után számtalanszor megtámadta épen azért, mert nézete szerint elárulta elveit. Vagy nem áll tehát az, mivel Csanády őt vádolja, vagy Csanády maga esett követ­kezetlenségbe. (Derültség a jobboldalon.) A tanácskozás berekesztetvén, névszerinti sza­vazás rendeltetett el, melynek eredménye a követ­kezett. 442 igazolt képviselő közül igennel, vagyis Simonyi indítványának elfogadására szavazott 52, az ellen 141 s igy a ház 89 szavazattöbbséggel Simo­nyi indítványát elvetette. Ezzel az ülés 2 órakor véget ért. A holnapi ülésben folytattatik a törvényjavaslat tárgyalása. Különfélék. — nov. 3. (A h­­­v. lapból.) Király ő Felsége Schwerer János kalocsai főegyházmegyei őrkanonoknak, 50 évi papi működése közben az egyház és tanügy terén szerzett érdemei elismeréséü­l, a III-ad osztályú vaskorona-rendet, dr. Len­ti é­s J­ó­k József kir. tanácsos és a budapesti tudományos egyetem nyilvános rendes tanárának, 25 évi egyetemi tanári működése közben a tudomány terén szerzett érdemei elisme­réséül, a III-ad osztályú vaskorona-rendet díjmentesen és végül Koszival Mihály, Kis-Várad községe birájának, sok évi hű szolgálatai elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet ado­mányozta. Az igazságügyminiszter, Mármaros megyében, Szinevér és Kalocsa községek körjegyzőségében szövetkezett községek területére, Nyegre László szinevéri lakost békebiróvá nevezte ki; Gömbös Antal vaáli kir. járásbirósági végrehajtót, a szé­kesfehérvári kir. járásbíróság mellé helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Holló Sándort, a lévai állami tanítóképezde ideiglenes minőségű rendes tanárát, és Lovassy Sándor nagyrőczei polg.­iskolai ideiglenes tanítót, állomásaikon végleg megerősítette.­­ A kolozsvári országos kórháznál megürült másodorvosi állomásra, dr. Marosán György neveztetett ki. A fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, a kereskedelmi tengerészethez kinevezte hajókapitányokká: Mi­­chalovich Józsefet, Sabioncellóból; Thian Antalt, Hreg­­linéből; Wenedikter Frigyest, Erlachsteinból ; Zibilich And­rást, Sabioncelloból; Zvitanovich Boccót, Lussinpiccolóból; — hajóhadnagyokká: Jelusich Miklóst, Castuá­­ból ; Pak­urich Lőrinczet, (Castrena) S. Barbarából ; Si­­bhich Istvánt, Buccarizzából; Tugnizza Istvánt, Sabioncel­lóból ; Vidossioh Antalt, Moschenizzéből; Valentin Kornélt, Ikából; Valle Jánost, (Costrena) S. Luciából; Vidovich Já­nost, Opritzból; Zupar Jánost, Lovranóból. A b­e 1­e­s Mária budapesti illetőségű bécsi lakosnő »Aszgát«-ra, Lottenstaedter Béla budapesti lakos »Ki­rály «-ra és Schwarz Ignácz budapesti lakos »Kecskemé­­ti«-re változtatták nevöket. A kolozsvári egyetemnél szegény erdélyi bába növen­dékek számára 20 ösztöndíjas állomásra hirdetnek pályázatot; az öt havi tanfolyam jan. 11-én kezdődik, az ösztöndíj havi 15 forint. A belügyminisztérium helybenhagyta a brassói magyar protestáns jótékony nőegylet, a diószegi és lieblingi önkénytes tűzoltó egyletek és az orsovai román ég szerb dal és zene­egy­let alapszabályait. A debelyácsi olvasókör feloszlott. A sz.-fehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Csizmadia Pál veszprémi ügyvéd, a veszprémi kir. törvényszék fenyitó osztályának ítélete alapján, a kamara fegyelmi bíró­sága alatt hozott, s a kir. Curia fegyelmi bírósága által hely­benhagyott határozatával, az ügyvédség gyakorlatától felfüg­gesztetek­. (Személyi hírek.) Báró Weidenheim osztrák kereskedelmi miniszter Bécsből a fővárosba érkezett. — Gróf Zichy Ferencz nagykövet az esti vonattal Konstantinápolyba utazott. (Nagyszerű adomány.) Bischoffsheim párisi bankár a franczia kormánynak másfél millió frankot ajánlott fel egy Nizzában felállítandó csil­lagdára. (Az osztrák államvasut) képviselői s nevezetesen b. Wodianer Mór a közelebbi na­pokban érkeznek Budapestre, hogy az osztrák állam­vasut ügyeiben megkezdjék a tárgyalásokat a ma­gyar kormánynyal. (Beniczky-Bajza Lenke) asszony sze­mélyesen fogja felolvasni székfoglalóját a Petőfi-tár­­saság ülésén. (Gr. Zichy püspök emléke.) Veszprém­ből írják nekünk: Az Egyetértés gr. Zichy Domokos püspök életéből több valótlan adat közt azt is em­líti, hogy püspökségének emlékét senki sem ismeri és semmi sem hirdeti a vesz­­prémi püspöki megyében. Ezen állítással szemben utalok a veszprémi püspöki megyében létező lelkészi nyugdíjintézetre, melynek alapját gr. Zichy Domokos vetette meg 40.000 frt alaptőkével, mely intézet »Dominicanum« név alatt szép virág­zásnak örvend. Megemlítem még, hogy gr. Zichy Domokos öt év előtt nevezett intézetnek ismét 25,000 frtot adományozott. (Gödöllőről.) Folyó hó 2-án érkezett ide Beck főszárnysegéd s valószínűleg fel fogja váltani a szolgálatban Mendel altábornagyot. Ő Felsége e hó 6-án Budapestre érkezik, hol általános kihallga­tást ad. (A Zieh­y-A­s­b­ót­h-ü­g­y­b­e­n) ma azon bírt halljuk, hogy gróf Zichy levelet irt Asbóthnak, mely­ben felhívja lovagias elégtételre. (A rozsnyói püspök) nagy szabású épü­letet emeltet a jövő tavaszszal. Az épület nagy ter­jedelmű kert közepén állana, s mint több lap írja, egyik része az irgalmas nének felügyelete alatti kór­háznak lenne berendezve, a másikban pedig jezsui­ták vezetésére bízott gyermekszeminárium alakíttat­nék. Mint mondjuk, a hírt így olvassuk, de igen va­lószínűtlennek tartjuk, hogy a püspök egy épület­ben akarjon elhelyezni kórházat és gyermekszemi­náriumot. (A b­é­k­e­b­i­z­t­o­s­i­t­á­s­o­k.) A közös hadügy­miniszter okt. 22-én elrendelte, hogy a várakban az összes hadikészlet haladéktalanul adassék át a vár­­tüzérségnek. Az átadás most történik. (A Tisza) apad. A felvidék havasain meg­szűnt az esőzés, a mellékfolyók leapadtak s igy a vész egyelőre elmúltnak tekinthető. (Hymen.) Debreczenben holnap tartja eskü­vőjét B­u­d­a­y Gyula ügyvéd F­á­y Ilona kisasszony­nyal. — Kozelka Sándor vasúti tiszt jegyet váltott­­ Várhalmy Juliska kisasszonynyal. — Temesvárott Schröter Karina kisasszonyt, az irodalmi műkö­déséből is ismert népiskolai tanítónőt nőül vette D­o­­r­o­g­i Ignácz reáliskolai tanár. (Gr. Szapáry pénzügyminiszter s a földteherm. kötvények). A lapokban külön­böző hírek jelentek meg arról, hogy gr. Szapáry pénzügyminiszter a földteherment. kötvényekre vo­natkozó törvényjavaslat előterjesztése előtt, mely a kötvények árfolyamát lenyomta, ily kötvényeket el­adott. A Magyarország kijelente, hogy a dolog­ban nem lát üzleti spekulácziót, s ma a következőleg indokolja e nézetét: »Igaz, hogy a pénzügyminiszter úr földtehermentesítési kötvényeket adott el, de mint előttünk kijelentő, nem közvetlenül a pénzügyminisz­teri expozé előtt, hanem szeptember végén, és csakis 11,600 frt erejéig. Igaz, hogy a pénzügyminiszter úr­nak egy férfi rokona adott el nagyobb mennyiségű földtehermentesítési kötvényeket, de mint a pénzügy­­miniszter úr a leghatározottabban kijelente, ezen el­adásra neki nem volt semmi befolyása, és az illető férfi rokon tőle — az eladásra nézve — semmi előle­­ges informácziót nem nyert. Ezek azon adatok, me­lyeket a pénzügyminiszter úr velünk közölt, s a­melyekre alapítottuk azon véleményünket, hogy ezekben a pénzügyminiszter úr részéről üzleti spekulácziót nem látunk.« (V o n a t k é s é s e k.) F. hó 3-án a déli vasút 212. számú vegyes vonata, mely délután volt érke­zendő, 1 óra 30 perczet, a 202. számú esti vonat pe­dig 40 perczet késett. Mindkét akadálynak oka a nagy szélfúvás volt. (A főváros jövő évi költségvetésé­nek­ tárgyalását ma folytatta a pénzügyi és gazda­sági bizottság, nevezetesen a kiadásokat tárgyalta. A III-ik pontnál (szolgák ruházata) Havas S. azt indítványozta, hogy a kültelki városi csőszöknek ad­janak valami egyenruhafélét. A bizottság helyeselte ezt. A VII-ik pontnál (Bérkocsi kiadások) Havas S. fölemlíti, hogy a kocsik használatával az adóvég­rehajtók visszaélnek, így pl. tudja, hogy egy kül­telki lakosnál 2 forint adónak végrehajtásáért (az is hibásan volt kivetve) három egyén kocsival ment ki, s a költség valami 5 forintra ment! — A XV. pontnál (nyilvános parkok és faültetvények) R­áth K. (képviselő) és Márkus I. sokallták az elő­irányzott összeget C­s­é­r­y L. ellenben utal a szép lendületre, melyet a főváros parkjai és a városerdő szépítés tekintetében vett, s kérte az egész összeg meghagyását, továbbá azt, hogy a városligetbe 4 rendszeres őt állíttassák; jelenleg egy 80 krral fize­tett napszámos ügyet az ültetvényekre és ezt a rend­őrség egy ízben, mikor kötelességét teljesítette , el­fogta mint csavargót. A bizottság Cséry nézetéhez csatlakozott. A fővárosi faiskolák tételénél Ha­­v­a­s Sándor felemlíté, hogy magában a városmajor­ban van 2 millió bükkültetvény, ezen kivül tömérdek más csemete, s ebből a magánosok olcsó áron kapnak. A kültelkek befásítására 20.000, karvastagságú aká­­czot fognak felhasználni. Egy tételnél Ráth K. (képv.) felhozza, hogy azon költségeket tekintve, melyek a fővárost sújtják, noha az államot terhelnék, a főváros többször kérvényezett, de kevés eredménynyel; azt indítványozza, hogy e tárgyban a főv. és a fővárosban állandóan lakó képviselők keressenek fel, hogy e ké­relmet pártkülönbség nélkül támogassák. Havas Sándor és R­át­h Károly fájlalják, hogy a kormány a városi elemek jólétét sehol sem veszi tekin­tetbe úgy mint az azt megérdemelné, így az utak fentartására nézve újból nagy veszély van keletkező­ben, melyből 2—300.000 frtnyi összeg fogná a fővá­rost a­­ v­á­m alakjában sújtani. E tekintetben mind­azon országgyűlési képviselőket, kik bizottsági tagok, meg kellene hívni tanácskozásra, hogy az országgyű­lésen védelmezzék hathatós szavukkal a fővárosnak ily életbevágó ügyét. (Schuck Náthán csődügyében) teg­nap elvi jelentőségű határozatot hozott a legfőbb ítélőszék. A első folyamodású fenyitó törvényszék ugyanis dr. Iricz Adolfnak, mint a kauezionisták kép­viselőjének kérelmére Schuck Náthán összes vagyoná­ra a fenyitó biztosítási zálogösszeírást elrendelte, s ezt foganatosította is. Később a fenyitőtörvényszék a kauezionistáknak ez után szerzett jogát ezek javára fenntartotta, mi ellen a pelügyelő a kir. táblához felebbezett. A kir. tábla oda határozott, hogy fenyi­­tő után zálogjog egyáltalában nem szerezhető s ehhez képest a kir. fenyitőtörvényszék határozatát elvetette. A legfőbb ítélőszék dr. Iricz Adolf által közbevetett felebbezés folytán tegnapi ülésen kimondotta, hogy a fenyitőtörvényszék által foganatosított biztosítási vég­rehajtás joghatálya fenntartatik (Halottak napján) súlyos veszteség érte dr. Lechner Károly budai orvost. Huszonkét éves neje, dr. Schwartzer Ferencz leánya, ki már ré­gebben betegeskedett, szombaton megérezte, hogy kö­zel áll halálához; azt kérte, adnák oda neki a kis Egont, kit most három hónapja szült. Megölelte a gyermeket, fájdalmas búcsút vett tőle és örökre be­hunyta szemét. Hanem pár órával rá a gyenge gyér-

Next