Pesti Napló, 1879. december (30. évfolyam, 288-313. szám)
1879-12-01 / 288. szám
társadalmi szerepet vitt az egyesület. Kevéssel 48 .előtt kétfelé vált: ellenzéki körré és nemzetivé, melyek 48-ban egyesülvén, a szabadságharcz letünte után megszűntek s a könyvtár átadatott a nemzeti múzeumnak. 1863-ban a nemzeti kör új életre ébredt, de máig is csak szűkebb társaskör maradt, hol a tagok pusztán olvastak, társalogtak, billiárdoztak és kártyáztak. De mégis, hogy ma ilyen az állapot, a régi szebb idők ismerete a jövendő tagok s az ifjúság részére buzdításul szolgálna. Indítványozza tehát, hogy a kör története hassék meg és az iratok összegyűjtésére idős tagokból több tagú bizottság küldessék ki. Ezen helyesléssel fogadott indítvány csak kiindulási pontul szolgált két, a kör működését és irányát illető felszólalás és indítványnak. Nevezetesen Darvassy Endre a mellett, hogy a kör története megírásának módozatait az igazgatóságra kívánta bízni, fejtegette, hogy ideje volna kimondani a jelszót : »legyen úgy, mint régen volt!« vegyen részt a kör újra a társadalmi mozgalmakban s az eszméktől, melyek a nemzetet foglalkoztatják, ne vonuljon félre, magányba. Vegyen részt a kör minden nagyobb nemzeti ünnepélyességben, mint pl. a tavaszszal a Széchenyi-szobor leleplezése is lesz stb. Gelléri Szabó János helyeselve mindkét indítványt, óhajta, hogy a kör kifelé hatása nyilvánuljon felolvasások rendezésében is, miket a közönség számára akár egyes tudós klubtagok, akár meghívandó vendégek rendeznének komoly, tudományos tárgyakról. A közgyűlés, miután ily fontos indítványok fölött rögtönözve nem határozhatott, azokat helyeslés mellett kiadta a választmánynak, hogy életbeléptetésük módozatairól javaslatot készítsen és azokat rendkívüli közgyűlésnek mutassa be. (Az országos képzőművészeti társulat) alapító és rendes tagjait Nemes Nándor gróf, az új alapszabályok életbeléptetésére kiküldött szűkebb körű bizottság megbízásából, vasárnap d. e. 11 órára az orsz. zeneakadémia termébe értekezletre hívta össze. A meghívottak szép számmal jelentek meg, s megállapították az új választmányba kijelöltek névsorát, 25 tagot a műpártolók, 25-öt a művészek sorából. Minthogy 36 választmányi tagra van szükség, a kinyomatandó névsort oly megjegyzéssel fogják szétküldeni, hogy mindkét rovatból 7—7 név törlendő, hogy a szavazó czédulán 18—18 név maradjon. Az értekezletnek egyéb tárgya nem lévén, ennek elintézése után eloszlott. (A Szent-László-Társulat) f. hó 4-én, csütörtökön, délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. (Hymen.) Csábon Madarassy János nov. 25-én nőül vette Buebert Emma kisasszonyt. (Beaconsfields az inidézete.) A híressé vált röpke szó : »imperium et libertatem« az angol kutatókat is foglalkoztatja, eddig azonban, látszólag sikertelenül. Egy angol szó azonban a röpke szavak között Beaconsfield idézetét is említi. A Nat. Ztg. a római történelemben egy szaktekintélyéhez fordult és azt a választ kapta, hogy az angol miniszter valószínüleg Tacitus Agricola III. e szavaira gondolt: »Necnon (Nerva) Caesar resolim dissociabiles miscuit principatum ac libertatem«. Itt azonban Beaconsfield idézetének és Tacitus mondásának értelme nem igen egyeztethető össze. Az idézett lap lord Baconsfieldhez közel álló egy személyhez fordult és azt a szíves és közvetlen értesítést kapta, hogy az idézett szavak forrása lord Bacon »Avancement of Learning« czímű munkája első könyvében van (Spedding’s edition vol. III. p. 203). Bacon ama római császárokról beszél, kik a tudományokat fejlesztették és ezek között felemlíti Nervát is, vonatkozással Tacitus megjegyzéseire. Bacon azonban, valószínűleg bízva emlékező tehetségében, a római történetíró gúnyos szavainak egészen más magyarázatot adott és e szavakat »principatum ac libertatem« »imperium (a szokásos empire helyett) and liberty«-re fordította. E különböző elemekből fejlődött a röpke szó, melyet lord Beaconsfield minap ismét forgalomba hozott és mely, mint sok más röpke szó, már nagyon távoli rokonságban van első kiindulási pontjával. (Ismét tolvaj orvos Bécsben.) Alig ítélték el Bécsben dr. Blochot lopás miatt ,ismét egy gyakorló orvos vádoltatik lopással. A bécsi Alsergrund külvárosban, egy szivarárusnő ez évi augusztus óta észrevette, hogy a szivarokban hiány van, de arra nem bírt rájönni, ki lehet a szivartolvaj. Végre arra a meggyőződésre jutott, hogy más, mint vevő nem lophatja el szivarjait. Ezért fiát egy kis mellékhelyiségben úgy helyezte el, hogy az üvegablakon át mindent láthatott, ami a boltban történik. Tegnapelőtt este felé egy tisztességesen öltözött, mintegy 50 éves férfi lépett be a boltba és kuka-szivarokat és egy csomag dohányt kért, melyért a szivarárusnőnek haza kellett fordulni. Midőn ismét a vevő felé fordult, bejött az elrejtett fiú is és azt mondá, hogy a vevő két szivart kabátja zsebébe csúsztatott. Az árusnő merészen belenyúlt a kabátzsebbe és ott meg is találta a szivarokat és e miatt az urat elfogatta. A vádlott tagadta, hogy ő augusztus óta szivarokat lopott volna és ezért a jegyzőkönyv felvétele után szabadon bocsáttatott, de az iratok áttérettek a járásbírósághoz. A szivarlopással vádolt egyén orvos, 48 éves és magyarországi születésű. Helyi hírek. (A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság) ma d. e. 10 órakor Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén következő tárgyakat intézett el. A pesti lovaregylet folyamodott, hogy az új versenytér mellett fekvő 6 hold és 400 □ ölnyi területet 45 évre engedjék át neki. Az egylet nem nyilatkozott, hogy ezen területért a fővárosnak az eddigi 99 frt 66 kv évi bért fizeti. De ez a terület beleesik a központi személypályaudvar építésére fenntartott telekbe, és így azt a főváros csak ideiglenesen adhatná át. Ezen okoknál fogva a bizottság nem bocsátkozhatott ez ügy érdemleges tárgyalásába, hanem Kada alpolgármester urat megbízta, hogy a lovaregylet képviselőivel személyesen érintkezzék s az ügyet előlegesen tisztázza. — Zapp P. a városnak azon ajánlatot tette, hogy a pesti oldalon az összekötő híd által két részre osztott régi trágyalerakó helyért évenkint 100 frtot hajlandó fizetni, ha ezen parlagon heverő mocsáras terület neki 6 évre bérbe adatnak. Mint Schuszter J. biz. tag felszólalásából kiderült, Zapp ezen területet kertészti czélokra és baromfi tenyésztésre szándékozik felhasználni. A mérnöki hivatal azt javasolta, hogy ezen terület két részletben nyilvános árverésen adassék bérbe oly kötelezettséggel, hogy a bérlő ezen buczkás és mocsáras területet akként rendezze, hogy azt szántóföldnek lehessen használni. A bizottság a mérnöki hivatal javaslatát nem fogadta el, mert a rendezés nagy összeget venne igénybe s így előre látható, hogy bérlő ily feltételek alatt nem akad. Ellenben Zapp ajánlatát elfogadhatónak véli azon kikötéssel, hogy lehetőleg egyengesse ki a bérbe venni szándékolt területet. A főváros azonban a szokásos félévi felmondási időt ez esetben is tartja fel. — Kitz ér Samu helybeli bejegyzett kereskedő a tábori kórház közelében a sorokári út mellett a 8-ik tervszámú 500 □ ölnyi és a 9-ik számú 420 □ ölnyi területére 3 évre évenként 300 frt bért ajál fel, s azt ígéri, hogy a területet bekeríti. Minthogy a tábori kórház telkek a már legközelebb építendő öszszekötő vasúti teherindóháza számára vannak fenntartva s folyamodó sem tüntette ki beleesnek-e ezen telkek az indóház területébe, a bizottság felhívta a mérnöki hivatalt, hogy a kérdéses telkeknek tervrajzát mielőtt nyújtsa be. — Henszler Antal a kerepesi ut, az osztrák és a magyar állami vasút táján több földet bir bérben. Az egyreszakadt esővíz az idén elborította, miért is bérelengedésért folyamodott. A számvevőség méltányosnak tartja, hogy az elborított területekért ez évre Henszler haszonbéréből 150 főt 10 kr. töröltessék. A biottság a számvevőség ezen javaslatát elfogadta. A pesti oldalon lévő köztemetőt a főváros házilag kezeli, míg a budai oldalon lévő temetők bérlőknek vannak kiadva. A budai temetőkben több botrányos eset fordult már elő, így Puchs Gusztáv felemlítette, hogy az úgynevezett fekete halottakat a közös sírba minden illemet és szemérmet sértő módon dobják be s a sirt addig hagyják nyitva, mig az színig meg nem telik. A sírásók és temető egyének külseje minden bírálat alatt álló, azok valódi csirkefogók. Ha a sir nem elég tág, ráugrálnak a koporsóra s úgy nyomják le. Szóval fellázítják az emberi érzelmet. Ezen több panasz folytán 3 évi hosszadalmas tárgyalás után a közgyűlés elhatározta, hogy az I és II-ik kerületi köztemetőket, mégpedig a tabánit és a vízivárosit szintén házi kezelésbe adja. Ebből a városra pénzügyi hátrány háramlik ugyan, de a közgyűlést azon meggyőződés vezette, hogy a temetőket nem szabad nyerészkedők kezében hagyni. A bizottság ezen elvet osztva Kada elnöklete alatt Havas Sándor, Lindenbach János, Preuszner József, Fuchs Gusztáv és dr. Schwar ezer bizottsági tagokat küldötte ki javaslattétel végett. A budapesti első gyermekmenhely egylet folyamodott a fővároshoz, hogy a gondozása alá adott fővárosi lelenetek és árvák 6 éves korukig helyett egész 14, illetve 15 éves korukig maradhassanak a gyermekmenhely egylet felügyelte és gondoskodása alatt. Ha a főváros ezt engedélyezné, ez esetben a harmadig korosztály után eddig havonkint fizetett 6 írton felül még havonkint 2 frtot kellene fizetni, mi évenkint egy árva vagy lelenct után a fővárosnak 96 írtjába kerülne. A bizottság a kérelmet pártolta, de csak 12 éves korig ajánlja az árvák és lelenetekbenhagyását az intézetben, mert a törvény értelmében csak e korig van joga a városnak a kideríthető szülőktől, vagy illetőségi hatóságoktól a főváros által fizetett díj megtérítését követelni. Ezzel az ülés eloszlott. Az új bizottsági tagok megválasztásáig ülés nem lesz. (Helyettesítés.) A budai népbank bűnügyében érdekelt Magyar Gyula I. kerületi elöljáró helyére, a megejtendő választásokra ideiglenesen a helyetesítéssel Gruich Vincze bízatott meg. A II. kerületi elöljáróságnál Fromon ugyan ez ügy miatt elmozdittatván, helyettesitőjéül Wilke Gottlieb esküdt neveztetett ki. (Hirtelen halál.) Szupper József ügyvédet lakásán (három dobutcza 27. szám), tegnap délután szélhüdés érte. Még életben a Rókus-kórházba szállították. (Hajózás-megszüntetés.) A Duna-gőzhajózási társulat budapesti igazgatósága közhírré teszi, hogy a Dunán beállott nagyobb mérvű jégzajlás miatt a hajózást egyelőre megszüntette. (A budapesti közúti vasúttársaság) a zugligeti vonalon f. é. decz. 1-től, további intézkedésig, a forgalmat teljesen beszüntette. Színház és művészet. (A nemzeti színháznak) ma nagy érdekű Vörösmarty-estéje lesz. Ma ven Vörösmarty születésének 79-dik évfordulója, a szőre kerülendő művet, a Csongor és Tündét a költő ötven évvel ezelőtt írta, de az még soha sem került színpadra. A mai előadásra Paulay a művet összevonta; a tett változásokat önmaga a következőkben adja elő a Főv. Lapokban : »Csongor és Tündé«-t akkor, mikor megjelent, mikor még a magyar nyelv »a nagyurak palotáiból száműzött volt,« nem sokan méltányolták; de lehetetlen, hogy ma, midőn nyelvünk a társadalom minden rétegében elfoglalta jogos uralkodását, ne volna meg az érzék ama tömérdek szépség iránt, mely e műből áradoz. Vörösmarty jeles életirója azt mondja e műről: olyan hibái vannak, melyeket csekély tehetségű költő is elkerülhetett volna, de szépségei olyanok, melyeket a legnagyobb költő is irigyelhetne. Az előadó személyzet is alkalmasnak látszott a kísérlet megtételére. Régibb kitűnő művészeink nagy alkotásai iránt érzett tiszteletünk semmit sem csorbul, ha ki merjük mondani, hogy színművészetünk átalános színvonala emelkedett, az előadások öszhangja tökéletesült és a mai csaknem kizárólag fiatal, törekvő egyénekből álló személyzet lelkesedéssel fogott »Csongor és Tünde« betanulásához. Hamar meggyőződtem, hogy a színház alig ünnepelhetné méltóbban Vörösmarty születése napját,mint e művének színrehozatalával. Hanem e szinrehozatal nehézségeivel kellett számot vetnem. Ezek leküzdését nagy mértékben Gyulai Pál kritikai ismertetésének köszönhetem, melynek útmutatását — ahol lehetett — követve, fogtam a mű berendezéséhez. »Csongor és Tünde« szerepeinek igen kevéssé változatos jelenetein kellett legtöbbet módosítani, mert tudom, hogy színpadon legnagyobb költői szépséggel bíró jelenetek is vesztenek hatásukból, ha szerfelett hosszúk vagy egymáshoz hasonlók. Azért mindenelőtt ezeket megrövidítvén, az öt felvonást három szakaszba vontam össze. Az első szakaszban van egy, a másodikban két, a harmadikban egy színváltozás. Az első szakasz az expozícziót és a cselekvény megindulását foglalja magában; a második szakaszba vontam össze a két szerelmes küzdelmeit a velők ellenséges boszorkány ármányaival; a harmadik szakasz kezdődik Tündének a Tündérhonból való kitiltásával és foly a szerelmesek visszatértéig oda, ahonnan kiindultak, ahol egymást feltalálva, boldogok lesznek. Tetemesen megrövidítettem a vándorok második jeleneteit, minthogy ezek csakugyan nem mozdítják elő a cselekvényt s csak ellentétül vannak felállítva. Hogy Mirigy boszúja erősebben és érthetőbben legyen indokolva, az expozíczióban összevontam üldözésének mind a három okát, melyek az eredeti szövegben külön fordulnak elő, és mindig más elhatározásnak szolgálnak alapul. Most összevonva, mindjárt kezdetben kimondja Mirigy, hogy Csongornak vagy Ledért kell szeretni s akkor ő uralkodik; vagy, ha hű marad Tündéhez, mind a kettőt elveszíti, s akkor az érzetlen fához visszatér, hogy legalább fiatalságot nyerjen gyümölcsétől, ha már nem uralkodhatik. Minthogy Mirigy leánya, akit mint rókát, megesznek a manók, nem fordul elő, nem is említettem, hanem mindjárt kezdetben Ledért, mint húgát említi Mirigy; ezt üldözik a manók róka képiben, ezt ékesíti Mirigy aranyhajjal, s ezt akarja Csongor karjaiba vezetni. Azt a jelenést is kihagytam, melyben, a harmadik szakaszban, Tünde a visszatérő Csongort a manókkal megkötözteti. Csongor így önkényt marad, fáradalmait kipihenni ledől, és aztán Tünde megjelenésekor boldogságra ébred. Azon, hogy Csongor a vándorokkal való találkozás után, a dráma alapeszméjével ellenkezőleg, szintén elveszti hitét: gyökeres átdolgozás nélkül nem változtathattam; márpedig a legnagyobb lelkiismeretességgel ragaszkodtam a költő verseihez, s ahol a színváltozások kikerülése, vagy egyéb okok toldásokat igényeltek, azokat mind a másutt törlött versek alkalmazásával eszközöltem. Csupán két sort voltam kénytelen közbeszúrni a második szakaszban, hogy egy újabb színváltozást kikerüljek: az ólba rejtőzött Balgát el kellett altatnom. E két sor az egyetlen hamis hangnyelvünk e bűbájos zenéjében.« (A filharmonikusok harmadik hangversenye) f. hó 10 dikén fog megtartatni, Brahms János közreműködésével. Brahms két nagyobb szerzeménye van a műsorozaton, melyek előadásában a szerző mint zongoraművész és dirigens fog szerepelni. Az érdekes és változatos műsorozat a következő művekből van összeállítva : 1. Beriot Lear nyitánya; 2. Brahms zongoraversenye (d-moll, op. 15), mely nálunk először adatik; a zongoraszólamot maga a szerző fogja játszani.Schubert »Rozamunda« balletje; 4. Brahms d-dúr szimfóniája, a szerző vezetése alatt; e mű már a múlt hangverseny-évadban nagy tetszésben részesült s ez vezette a filharmonikusokat annak újabb előadására. (Siposs Antal) magán-zeneakadémiája által a gazdasszonyok orsz. egyesülete árvaháza javára három kamarai zeneestélyt szándékozik rendezni, melyek elseje a jövő hó közepén fog a Hungária nagy termében megtartatni. Csupán kamarai zeneműveket, duókat, triókat és quartetteket fognak előadni. (Richter János karmester), kinek szerződése a bécsi cs. kir. udvari operánál 1880-ban lejár, a nevezett intézettel tíz évre szóló uj szerződést kötött. (Lohr János) jeles orgonaművészünk egy érdekes fugát (op. 8) írt, mely a Rózsavölgyi-czég kiadásában most jelent meg. E mű, miként czimlapja mutatja, zongora-, orgona- vagy harmoniumra íratott és Székács József nagyváradi orgonistának van ajánlva. Lohr e fugát a »Székács« névre komponálta, illetőleg motívumát e név betűiből (esz, e, g, a, c, esz) állította össze, s így e motívum nem invenczió, hanem e név betűinek esetlegessége által jött létre. Ezen eljárás, a fuga-komponálás e módja nem új, megtaláljuk már Bachnál, ki saját nevére (b, a, c, h,) irt fugát, Schumannál, aki szintén a Bach névre irt hat fugát, Lisztnél, ki variáczót irt szintén a Bach névre, igy más szerzőknél is ; Scarlatti fugát irt azon hangókból, melyeket macskája megütött, midőn zongoráján végig szaladt (g, b, ds, e,). — Lohre fugája az orgona mesterére vall, a forma szigorú igényeinek megfelelő; csak a vége felé enged magának merészebb moduláczióiban és arpeggioiban egy kevés szabadságot; más tekintetben kidolgozása szabatos és főleg orgonán igen hatásosnak ígérkezik. (Massenet) befejezte »Herodiade« czimü öt felvonásos operáját s most »Werther« czimü lyrai opera írásához készül, melynek szövegét Goethe műve nyomán írták. A spanyol király esküvője november 29-én végbe ment. Madrid városát e napon kora reggel sok zenekar járta be; roppant számú vidéki nép özönlöttte el már viradóra az utczákat. A vasúttársulatok mind mérsékelt áru menetjegyeket adtak. Szép idő kedvezett az ünnepélynek. Reggel 9 órakor Erzsébet és Krisztina herczegnők kíséretükkel elindultak Pardoból. 10 órakor a tengerészeti minisztérium palotájába értek, pihenőt tartottak, kissé rendbeszedték toilettejeiket, azután az udvari kocsikban helyet foglalva, megindultak. A menet a város főutczáin vonult végig, mindenütt az erkélyek szőnyegekkel voltak díszítve, az ablakokból tarka szalagokkal ékített száz meg száz galambot bocsátottak ki, a sűrű sorfalat képező néptömeg szüntelenül vivát kiáltott. A Puerta del Sol-on, hol a belügyminisztérium palotája velenczei árboczokkal, lobogókkal és szőnyegekkel volt díszítve, a tolongás óriási mérveket öltött és a katonaság alig bírta a népet visszaszorítani. A templomok harangjai mind megkondultak. Medinaceli herczeg palotája előtt, a király és a királyi család menete csatlakozott a hölgyek menetéhez. A királyi menet ugyanakkor indult el a királyi kastélyból, mikor a királyi ura a tengerészeti minisztérium palotájából. A királyi menet a segoviai viadukt mellől indult el, az államtanács épülete mellett a nézők számára állványok voltak felállítva és egy impozáns diadalkapu. A két menet, a találkozás után együtt ment az Atocha templomba. Nagyszerű látványt nyújtott a templom előtti tér, a gyönyörű udvari és állami Uatokkal, a rendkívüli külföldi követek fogataival és a spanyol és idegen egyenruhákkal, melyek ellepték. A templom kapuja előtt alakúi hosok állottak. Az atochai bazilika egyszerű külsejű templom, de van benne egy igen igen régi Máriakép, mely előtt a spanyol királyok, mikor hosszabb távollét után visszatérnek fővárosukba, meg szoktak adni; a királyi családnak fenntartott két emelvényt királyi kápolnának is nevezik; a királyi család minden szombat este ide jön misét hallgatni; a falakon korábbi háborúkban zsákmányul ejtett zászlók vannak felaggatva; egy mellékkápolnában Prim Ibnoknak aranynyal kirakott remek vasmauzoleuma látható. Falragaszok is láthatók itt, melyek mindenkinek, ki itt az eretnekek kiirtásáért és a keresztény fejedelmek közti békéért imádkozik, ugyanazt a bűnbocsánatot ígérik, melyet a római Lateránban lehet kapni. Az esküvő alkalmából a templom piros damaszttal és szép gobelinekkel volt díszítve. A templomot fényes közönség töltötte meg ; külön emelvények voltak az udvar, a grandok, a külföldi követek, a parlamenti bizottságok és a hirlapirók részére. A hölgyek mind fehér öltönyt viseltek. Végül megérkezett a násznép elől a király, Rainer főherczeggel, azután Izabella királyné, jobbján az ara, balján az infánsnők. Midőn az ara az oltár elé lépett, hangosan sírt és könyei közé vegyültek Erzsébet főherczegnő könyei. Az esketést Benavides bibornok, indiai patriarcha és a király főalamizsnája végezte; segédletét képezték a pápai nunczius, az alamizsnások, a toledói bibornok érsek, a havanai és szevilai püspökök, az aeropoli püspök és az Atocha templom rektora. A patriarcha a mátkapárhoz rövid beszédet intézett, azután e kérdéseket mondá: Quercis . . . os otorgais y le recibis? (Szereted-e, eljegyzed-e és elfogadod-e ?) A király és a főherczegnő így feleltek: Si, quiero, si, otorgi, si, recibo. (Igenis szeretem, eljegyzem és elveszem.) Azután a patriarcha a király tenyerére téve az anilost és arrast (gyűrűket és aranypénzeket). A király gyűrűt váltott a főherczegnővel és átadta neki az aranypénzeket e szavakkal : »esposa, este anillo y arras os entrego en tennal de matrimonio.» (Ezt a gyűrűt és pénzt átadom a házasság jeléül.») Ezután a király és királyné szentelt gyertyákat vettek kezeikbe és amig imádkoztak, a patriarcha fátyollal takarta el őket; következett a mise por sponso y sponsa és végül a salve. A szent szertartás végeztével a király, a királyné és a násznép, a katonazene hangjai és a nép vivakiáltásai közt, visszatértek a királyi palotába, hol a királyné előtt először tartottak katonai díszszemlét. Közgazdaság, A svájezi hamisított magyar kor. Pécs, nov. 29. A hazai sajtó által legújabban méltó megbotránkozással s Jókai úr által a parliamentben is fölemlített borhamisítás kétségkívül olyan ügy, mely kiszámíthatlan károkat hárít bortermelő közönségünkre, ha az mielőbb nem tisztáztatik, s az illető lelketlen exporteur elrettentő például a legszigorúbban meg nem büntettetik. A lapok csak úgy általánosságban említették fel a tényt, s annak részleteit, adatok hiányában nem hozták fel, s így máig is kínos kíváncsisággal várja a közönség a hamisító megnevezését s gyalázatos üzelmének bővebb ismertetését. A pécsi kereskedelmi és ipartársulathoz Svájczból megbízható kezekből érkezett levél és néhány ottani hírlap alapján azon helyzetben vagyok, hogy az ügyet a maga valóságában előadhatom. Egy May nevű kereskedő Almendingenben (Bern kanton) figyelmessé téve az újabban nagyon is szokásba jött borhamisítást tárgyazó hírlapi tudósítások által, borszállítmányát vegyi vizsgálat alá vette, így tett többek közt a Budáról Oppenheim E.-től érkezett 40 hektoliter borral is, mely alkalommal kitűnt, hogy abba fuchsin van keverve. A bor a hatóság közbejötte mellett megsemmisítietett. Ugyanezen időben (i. e. október végén) Gaudard E.-hez Bernbe is érkezett 41 hektoliter borszállitmány,ugyancsak Oppenheim E.-től Budáról, kinek Bernben Pouillet E. a képviselője. Ennek jelenlétében vevő megvizsgálta a bort s kitűnt, hogy az is fuchsinnal van hamisítva. Vevő erre a szállítmányt küldőnek rendelkezésére bocsátotta s tőle némi kárpótlást kért. Oppenheim E. képviselője által értesittetvén, azonnal Bernben termett s teljes titoktartás feltétele mellett valahogyan kiegyezett Gaudard-dal. Az igyen visszautasított szállítmányra Oppenheim most uj vevőt keresett, s csakhamar talált is. Egy részét (a vörösbort,) a romanshorni közraktárba, a fehéret pedig Barbex és társának Granges-Marnauba (Waadt kanton) akarta küldeni. A vámhivatalnokok azonban neszét vették az üzelemnek, s midőn Oppenheim a borokat a vasúton feladni akarta, lefoglalták azokat s azonnal jelentést tettek a belügyi igazgatóságnál. Ez nyomban a bor megsemmisítését rendelte el, mi. évi november 10-én Oppenheim jelenlétében meg is történt. A svájczi lapok ez alkalomból a lehető legélesebb kifejezésekkel illetik a hamisítót s a Schweizer Handels-Courir rosszalja a kormányt azért, mert Oppenheimot, ki szerinte, közönséges bűntettet követett el, azonnal le nem tartóztatta, hanem még nevét is titkolta. Más lapok megkövetelik, hogy az ottani kormány vádolja most be Oppenheimot a budapesti bíróságnál s Gaudard-nak ugyancsak mossák a fejét, miért hogy az esetet azonnal fel nem jelentette s elnézte, hogy más legyen rászedve. Valamennyi lap pedig a leggondosabb vigyázatra inti az illető hivatalos közegeket s a borvevőket, egyik-másik meg a bor vegyi elemzéséhez is ad utasításokat. Ez a tényállás, melyhez a fentebb említett levélből még a következő sorokat fűzöm. Oppenheim üzelme sokat ártott a Svájcz felé irányzott borexportunknak. Még körülbelül három hét előtt a magyar borok ott, különösen a berni kantonban, igen kedveltek és keresettek voltak úgy, hogy Magyarország számára már-már állandóan biztosítva volt ezen nem jelentéktelen piacz. S ma a bizalom alapjában van megrendítve. A vendéglősök, kik magyar borokból szereztek be készletet, eltagadják ezt s másféle származásúaknak hirdetik vendégeik előtt. Nem akarunk ezek után a minisztérium által az ezen ügyben teendő intézkedéseknek eléje vágni, hanem csak úgy mellesleg említjük fel, hogy a borhamisítások meggátlására többek közt a káros hamisító szerek eladásának korlátozása volna a legsürgősebb teendő, mire nézve a pécsi kereskedelmi és ipartársulat legközelebb részletes felterjesztést tesz. Tény az, hogy ily szerek nálunk nagyon is szabadon árultatnak, a fuchsin fűszerkereskedésekben s még szatócsboltokban is kapható. Záray Károly: Üzleti hiel. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, decz. 1. A búzaüzletben vevők és eladók már idegen álltak egymással szemközt; a kínálat is gyér volt, malmok tartózkodók, lényeges engedményeket követelnek miket az eladók nem akartak megtenni és igy üzlet egyáltalán nem fejlődött. Az irány lanyha, az árak névlegesek. A lobbi gabnafajokban is igen kevés volt a forgalom , az árak nem változtak. A határidőüzletben az árak és az irány teljesen változatlanok. A z á n sz. Búza tavaszra 14.70 pénz 14.75 áru. » őszre —.— » —.— » Tengeri októberre —.— » —.— » » máj.—júniusra 8.80 » 8.90 » Zab tavaszra 7.80 » 7.15 » » őszre —.— —•— » A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, decz. 1. A tőzsde ma Szilárd külföldi jegyzések folytán jó hangulatban volt, kivált üzérkedési papírokra, járadékokra és befektetési papírokra nézve, melyek mind emelkedtek. Helyi papírokban kevés kötés történt. Valuták és devizek szárdak, változatlanok. Az előtőzsdén osztrák hitel 281.75—282.40— 281.60, magy. aranyjáradék 98 1.35—95.45-ön köttettek. A déli tősdén a következő kötések fordultak elő : m. dijjegykölcsön 107.25, m aranyjáradék 95.60—95.50, oszt. aranyjáradék 80.75—81.25, m. hitel 260, pesti biztosító intézet 114,113.75, Unió viszontbiztosító 183, 180, 178, molnárok és sütők malma 830, Pannónia malom 1400, báttaszékzákányi vasút 126, északkeleti 130, Kassa-oderbergi 114.75, osztrák államvasút 265, budai hegyipálya 88,pesti közúti 323 országos központi takarékpzár 115,75, kőszénbánya és téglagyár 71 Schlick-féle vasöntöde 107, I. m. serfőzde (a 40 forintos szelvény nélkül) 619 — 518, sertéshizlaló 195, m. földhitelintézet 5°/6-os záloglevelei 96, pesti keresk. bank záloglevelei 101 ’/s, 20 frankos arany 9.31, német birodalmi bankjegy 57.65, német bankvaluta 57. Páris 46.20. Zárlatkor a hangulat szilárd volt. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, decz. 1. Buza tavaszra 14.60— 14.65 ; ro zs magyar 10.30—10.65 ; zab tavaszra 7.95-8.--, merkantil 7.45—7.65 ; tengeri május—júniusra 8.90 -8.95; készáru 7.80—7.90 ; repereolaj készáru 81.50— 31.75, decz.—jan.-ra 32.-----32.25 ; szesz 32.50 33.—, decz.—jan.-ra 37.— — 37.25. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, decz. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 279.90. Magyar hitel 259.10. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 95.45. Járadék —.—. Angol-osztrák 136.30. Államvasut 264.50. 1860-as —.— Magyar sorsjegy 107.35. Napoleond’or 9.301/... Unió-Bank 93.90. Tartva. BÉCS, decz. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 279.80. Magyar hitel 259.25. Lombard —. 1864-es —.—. Magyar jár. 95.42. Járadék —.—. Angol-osztrák 136.10. Államvasut —. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.30’/1. Unió-Bank —.—. Szilárd. ____________________ Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. Budapesti értéktőzsde decz. 1. • — Hivatalos jegyzések. — Államadósság, K. u. kötvál. Szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 88 50 89.— fro. ezüstb.) 113 25 118.75 O. egys. áll.ad. M. keleti v. elb. jegyekben 68 49 68.60 Többs. kötv. 1. O. egys. áll., ad. kibocs. 74 25 74 50 ezüstben sán. M. keleti v. el-jul. kamat 70 70 70.90 főbbs. kötv. O. egys. áll.-ad. H. kibocs. 85.25 85.15 ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 70.70 70 80 1877-ről, 100 O. egys. ül.-ad. star.-ban5»/« 77.25 77.75 1860-k' kisrs. M. díjjegy köl- 500 ft 128.— 129 50 csőn 100 ft d. 107.— 107.25 O. egys. áll-ad. M. díjjegy kör- 1860-ki kiszs. csőn 50 ft d. 107.— 107 25 lódis 182.50 133.25 M. ar.-járad. 6% O. egys. áll -ad. adóm. 95. 0 85.65 1864-ki kizs. M. földt. kötv. 88.50 89.— 100 ft 166 50 167.— M. földteherm. 0. egys. all.-ad. kötv., temes- 1884-ki kiszs. bánsági 87.— 88 — 50 ft 166 50 167 — M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99 A/, 99.*/, kiszsl. zárad. 84 25 84 75 Pestváros köre, M. földteherm. 1871-ből 98.— 99 25 kötv., erdélyi*4.50 85.— O. aranyjáradék 80 75 81 25 Urbéri váltság 84.— 86.— Részvények. 0.magy. b. 842.— 146 — M. ált. földhitel —. — Anglo-osztr. b. 137.50 138.50 részv. társ. —. _ —__ Ált. m. munk. M. jelzálogb. —.hitelintézet 200.— 205.— O.hitelintézet 279 75 280.— M. ált. hitelb. 259.50 260.— I. m. iparbank 148 — 150.— Iparbank 42.— 43.— Pesti keresk. b. 632 — 636.— Kisbirt. földh. 45.— 46.— Bpesti kézm. b. 78._ 79 _ Lipótv. b. 1001t 44.50 46.— Unió bank 84._ 9 _ Biztosító társulatok, Első m. biztos. 2950.— 2890. Pesti t.ízt. int. 113.50 114 Pann. viszont- Unió vlsz.bizt bizt. intézet 1000.— 1025 intézet 175.— 77 — Köziek, vállalatok, Alf.-fium. vasp. 137.50 138.— Győr - Sopron- Ar.-Körös v. —Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 114 75 115 — Kev.-Zákányi 125. 0 126.50 O. államvasp. 264 50 265 50 Déli-vasút 83. 84 — Pécs-barcsi 175.— 176.— Éjsz.-keleti v. 129.50 130.50 Tiszai vasut 208.- 209 — Erdélyi vasút 110.— 110.50 Vágvölgyi 217.— i-h... Hegyi vasút 84.— 89.— 0. gőzh. társ. 585 - 590 -Pesti közúti v. 822. - 323 — Gőzmalmok. Concordia 530.— 540.— Hómi. és sat. m. 328 — 330 — 1. budapesti 1460.—1480.— » » » » Erzsébet-mal. 272.— 280.— III. kibot m. 282. — 285 - Henger-malom 770— 780.— Pannónia 1400. — 1405.— Lujza-malom 289.— 290.— Viktoria 495.— 500 -Takarékpénztárak. Orsz. központi 115.75 116.— Ópesti fővár, 395 - 398 — Pesti hazai I. 2890.— —. - Pest külvárosi 53 - 55 "" Különf. vállalatok. Alagút 105.— 107.— S.-Tarj, kőszén 1."1__102 — Ganz és tsa. vas- vasünom. 100.— — öntöde 384 — 386 — Sebnek-féle vas - Gschwindt-féle öntöde 107.— 108 ~ szeszgyár 280.— 285.— S m. serfőzője*58.— 520 -X. m. gyapjúm. Hercéshizlaló 192.— 195 — és bízom. 162 — —Sóskúti köt. 223.— S14 — Athenaeum Spoil. és esont könyvny. 400.— —liszt-gyár 250.— 255 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 690.— 600.— mészégető 30.— — Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 98.- 100 — 71.— 71 25 Franklin 131.— 133.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 50/« 81.— 8150 vasút. 5°/» 73.75 74. 0. áll. » 5e/„ — Dunagőzhajóz. Bostilánch.6»/« 98.75 — társulat 5»/• —» malom S»/o —.— — Dunagőzhajóz. Kőszén és téglatársulat 6% —.— —.— gyárt. 8»/« 87.— — Északk. op. 5% 76.50 77 — Pesti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5e/o 87.— 88 — ar.-ban 5"/» »0.25 90.75 Alöldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5% —.— —.— Kassa. Oderberg I. érd. vasp. 5% 74.75 75 35 arany 5%/, 92.20 92.50 Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5°/, f. sz. b. t. 87.— —.88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 173.50 174.59 Pénznemek. Os. k. reezés ar. 5.53 5.55 U. m. ezüst 100.— 100.10. m. 8sztos ar. 9.30 9.82 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.30 9.32 jegylOOb.m. 57.65 57.70 Török ar.lira 9.22 8.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57.— 57.15 Svajczí pénzpia-Amsterdam 100 czok’.OOfrk. 44.— 46 IC hoU. fíért 96.20 S6 35 Zürich 100 » 46,— í8 10 Páris lOŰfrk. 46 15 46.25 London 10futst 116 55 116 70 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —,— olasz L ——■• _ * 40 frtos szelvénynyel. Nemzeti színház. Ma, deczember 1-én. Vörösmarty Mihály születésének emlékezetére. Először : Nagy operett 3 felvonásban. Szövegét írták Alfred Duru és Henri Chivot; fordították Ewa Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzi Jaques Offenbach. Személyek: Favár színműíró Victor Favárné, neje, színésznő Erdősi E. Kotinyák őrnagy Együd Zuzann, leánya Sziklai E. Hektor de Boupréó Balogh Ponszáblé márki Solymosi Biszkotén Komáromi J. Babett Kacsó K. Zsánton Zárainé Lárez Karikát I. Zsolikör V. Kovács Szankartyié Bakonyi Lariszol Kovács I. Megjelent a »Magyarország és a Nagyvilág« a heti száma a következő tartalommal: Szöveg: Bónis Sámuel. — Novemberben. Költ. (Kényey Károly.) — A »Pullmann-car«. — »Zárlat« a tőzsdén. — Sirirat. (Tamándi József.) Drága menyem. Rajz a népéletből. (Palotás Kausztin.) Vége. — A vér. (»Strathmore.«) Regény. (Irta : Ouida.) XLVII. folyt. — Bengál tigrisek. — »Toldy Szerelme«. Mutató a 8-ik énekből. — Egy fáradt ember naplójából. (Opitzky János.) Folyt. — Harczolkodás. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Bónis Sámuel. — »Zárlat« a főzsdén. — Harczolkodás. — A »Pullmann-car«. — Bengál tigrisek. Csongor és Tünde. Színmű 3 szakaszban, kardalokkal és tánczezal. Irta Vörösmarty Mihály, zenéjét szerzette Erkel Gyula. Személyek: Csongor Nagy Kalmár Ujvári Fejedelem Kovács Tudós Bercsényi Balgái Vizvári Kurrah Sántha Berreh Kőrösmezei Tünde Márkus E. Ilma Molnárné Mirigy K Jászai Ledér Helvey L. Nemzőkirály Csillag T. Kezdete 7 órakor. A »Borsszem Jankó« nov. 30. 621. (48) sz. tartalma : A kertben (Czimkép). — Arany János. (Vers) — A folyosóról. — Uj magyar-horvát kiegyezkedés. — Cyclopedia. — Országgyűlési tudósítás. (3 képpel.) — A mécses. Petróleum szaglap Roschefort majmolására.— Divat. (4 kép.) — [Kisfaludy - gyűlés. Vers (Képpel.)— Baka-biblia. — Ártatlan beszélgetések. — Antisemiták ligája. Első ülés. — De profundis. — Berzeviczy W. M. életei. — A lánczhidon. (Kép.) — Theatralia. Félreértés. (Kép.) — »Leiter Jakab«. — Csodabogarak Szerk. üzenetek. Felelős szerkesztő: Ubráki Lajos. N y i I t-t é r. Megjelent és a lokottnál kapható : rany J.Toldi szerelme.H. A Toldi-Trilogia befejező (Il-ik) része. Kis 8-rét. I 25 iv. — Ára 3 frt 50 fkr. — Postán bérmentve küldve 3 frt 70 kr. 198 Knoll Károly, akad. könyvárus Budapesten, Akadémia épületében. Népszínház. Ma, deczember 1-én. PAVÁRNÉ.