Pesti Napló, 1883. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1883-01-14 / 13. szám
2-szer: Gr. Széchenyi István és K. Wesselényi Miklós fellépése előtt, az európai nagy háborúk lezajlása utáni békés és háborútlan uralkodású időkben is olyan volt-e, olyan lett-e a kormány politikája Magyarország irányában, mi bizalmat gerjeszthetett a hazafiakban ? E két kérdésre maga Kovács L. felel meg a B. Szemle 79-ik lapján, hol ezt írja: » »E szellem (t. i. a kétkedő szellem) lábrakapása a hazafiaknál természetes volt, mig a nemzetiség elnyomva, főurainknál elhanyagolva, az alkotmány folytonos támadásoknak volt kitéve.« »Szomorú idők voltak ezek. Országgyűlések nem tartattak. Az adó rendkivül fölemeltetett, ujonczok szedettek rendeleti uton. A megyékbe királyi biztosok küldettek katonai erővel. A megyegyülések elnyomattak. Jegyzőkönyvek lapjai kitépettek a megye naplójából ily felsőbb indokolással: ne imprudentis vestri actus sera posteritas reminiscatur. »Az ellentállás kényszerű eszköz lett és fölhangzott a panasz az egész országban a törvény taposó erőszak ellen.« Így van megírva Kovács Lajosnál is. Ilyen volt tehát Magyarországon Széchenyi és Wesselényinek fellépte előtt a kormányzás. Wesselényi, ki, mint Széchenyi, fogadalmat tett, hogy életét nemzete elővitelére szenteli, a közelmúlt leverő hatása, s azon érzés, azon neheztelés befolyása alatt, melyet az akkori Magyarország szégyenítő állapota benne is támasztott, csak bizalom nélkül, csak gyanakodva tekinthetett a bécsi kormányra. De az alkotmány Magyarországon 1825- ben, mond Kovács L. ,helyreállittatott és biztosíttatott.« Helyreállittatott ? biztosíttatott ? Bizonyítsa be hát, kérjük, ha teheti Kovács L., hogy 1825. után, hogy az 1830-as országgyűlés után sem sértette meg a kormány a törvényt, azon országgyűlés után sem, melyen az ország »nagy ovácziók közt és akkor koronázta meg a trónörököst, s szavazta meg« készséggel »az ujonczokat,« midőn a júliusi forradalom mélyen megrázta Európát. De ezt alig fogja Kovách L. tehetni. Hiszen a 86-ik lapon egy kis önfeledéssel ő maga, ki követ dob az ellenzékre s gáncsból fon koszorút Wesselényi sírjára, öntudatlanul kimenti ennek és az ellenzéknek eljárását, következő sorokat írván: »Az 1825-ki országgyűlés elvileg helyreállította az alkotmányt, de a kormányzási régi rendszer maradt érintetlenül. Helytartótanács és magyar kincstár maradt a régi teljes függésben.« »A magyar nemzeti kormányszék — királyi helytartótanács — hatalmát a státusminisztérium paralizálta.« » A birodalmi kormány kevéssé vette számba a magyar törvényeket és a megyék csak az által védhették meg az alkotmányt, hogy a törvénynyel nem egyező rendeletektől a végrehajtást megtagadták s teljesítés helyett az ellen felírtak.« »Innen a sérelmek végtelen sora s kiapadhatlan forrása; s minden jó érzésű, törvényeinkhez ragaszkodó magyarnak ellenzékinek kelle lennie.« Helyreállittatott-e hát az alkotmány? miben, miként biztosíttatott az ? Ha 1825-ben akként állíttatott helyre alkotmányunk, amint annak helyreállítását Kovács Lim most idézett soraiban megírta, miként vetheti ő akkor Wesselényinek szemére, hogy nem látott jó szándékot a kormány tetteiben? Nem maga írja-e Kovács L., hogy mig »az ellenzék hévvel karolta fel a reformokat, a kormány emberei a csökönös maradást képviselték?« Nem kötelességet teljesitett-e hát Wesselényi, midőn semmitől vissza nem riadva, megtámadta a törvénysértő kormányt, erősítve ez által a közszellemet, felrázva szintén a nemzet alvó erőit s arra törekedve szintén, hogy az ország kibontakozzék a középkori állami és társadalmi eszmék békéiból ? Ezért legyen áldott az ő emléke is. V. P. Hogy Verescsagin milyen élénk felfogással bír minden irányban, azt mutatja az a tréfás mozzanat is ama rajzra és színezésre nézve páratlan képen, hol a győztes oroszok a foglyul ejtett törököket, kik közül sokan az ezelőtt legyőzött oroszok ruháiba voltak öltözve, gúnyolják és megtréfálják. Ismert dolog, mily egykedvűséggel nyilatkozik az emberi humor olykor a csatatéren a legveszedelmesebb perczekben, s Verescsagin ezen mozzanatot ismét azon virtuozitással tünteti fel, melyet épen megkapó ellentétek ecsetelésében szokott kifejteni. Mily kiváló állatfestő ezen nagy művész a tájkép, csatakép, miniatűr festészet terén, azt ismét egy egy festményén bizonyítja, hol »orosz sebesültek« mindennemű rossz járműveken, végtelen sorban lepik el a Plevna előtti főutat egész a Dunáig. Nemcsak az emberi alakok tökélye, a remek csoportosítás, a beláthatatlan vonal csodálatos távlata tünteti ki e képet, de az igás állatok nagyszerű élethűsége is, melyet különben a belga sajtó, mely e téren mérvadó, különösen kiemel. Szegény, megviselt kutya ballag az egyik targoncza mellett se kopott, sovány állat oly mesterien van odaállítva, hogy egymagában teljesen kifejezhetné a katonaság reménytelenül kétségbeesett állapotát. $ * * S most, midőn minden oldalról csillogtattuk ezt a rendkívüli művészi egyéniséget, midőn megbámultuk utánozhatatlan levegőjét, világítását, távlatát; midőn majd varázsosan lebilincselt érzékekkel, majd összeszoruló szívvel, majd kitörő lelkesedéssel bámultuk alakokat öltött eszméit, és azt a bátor harczot az ecsettel, mely a festőt hőssé teszi — most csodálkozva, kérdve állunk egy szembetűnő hézag előtt nagy művében. Képről-képre megyünk és keressük azt, mit eddig a természet és művészet koronájának szoktunk tekinteni s mi mégis az egyetlen, mi Verescsagin műveiből hiányzik — a nőt! Hát a szépség ezen felkent papja nem ismeri-e a természet ezen legrezgőbb, legváltozatosabb húrját, a szépség kivonatát, azt a kis kozmoszt, melyben az egész mindenség összpontosul, s mely körül forog minden költészet, minden művészet — nem ismeri a nőt ? És ha ismeri, miért mellőzi oly teljesen, hogy még staffagenek sem használja képein ? Aki minden szépet oly mélyen, oly élénken érez, miért nem látja és nem ecseteli épen a legszebbet? Wohl Janka: Keleti Károly urnak. A Nemzet január 11-diki számában Keleti Károly úr válaszolt azon czikkeimre, melyeket az áruforgalmi statisztikánkról a Pesti Napló jan. 10. és 11-ki számaibanközzétettem. Mindenekelőtt abbeli örömömet engedje kifejeznem K. K. úr, hogy ezen áruforgalmi statisztika keletkezését és szerkesztését fölvilágosító bevezetés fog nemsokára elismert szakértelmű tollából megjelenni. Csakis hazafias kötelességet fog ezáltal K. K. úr teljesíteni, aminél csak azt lehet sajnálni, hogy az oly soká késett és minél azt óhajtom őszintén és hiszem is róla, hogy az meg fog felelni a várakozásnak, és amennyire lehetséges, el fogja oszlatni a kételyeket, amelyeket áruforgalmistatisztikánk eddig kelthetett, és világosságot fog deríteni ezen fontos ügyre. A válasz egyéb részére csak keveset válaszolhatok, amennyiben az nem annyira a tárgygyal magával, mint inkább személyekkel foglalkozik. Szívesen elfogadom K. K. úrnak azon szemrehányását, hogy én azon tárgyhoz, melyhez hozzászóltam, nem értek, nem vagyok szakember. Nem is ambicionáltam azt soha, hogy én a statisztika elkészítéséhez értek, azt azonban nem hallgathatom el, hogy egész más dolognak tartom statisztikát készíteni vagy annak adatait fölhasználni. K. K. úr sem szakértő talán az építészetben, mégis, úgy hiszem, föntartja magának azt a jogot, hogy megítélhesse, várjon czélszerűnek tart-e egy házat vagy egy lakást saját használatára, vagy egyátalán arra, hogy azon épületben valaki kényelmes és egészséges életet folytathasson. A másik szemrehányásra nézve, melyet K. K. úr ellenem intézni méltóztatik, hogy t. i. én nem tudtam, hogy mi mondatott az általam felhozott tárgyra nézve az akadémiában, a hírlapokban stb., meg fogja engedni, ha azt kissé erősnek találom. Itt méltóztatik utasítani mindazokat, akik a statisztikai adatokat fölhasználni akarják, az akadémiában, a hírlapokban elszórva, magánúton mondottakra, kötelességévé méltóztatik tenni annak, aki az áruforgalmat akarja tanulmányozni, hogy tudomása legyen minden elmondott beszédről,minden egyes hírlapczikkről. Hát a hivatalos kimutatás ? Aki ehhez tartja magát, az nem érti a dolgot, az a legrosszabb helyen kereskedik, annak tudni kellene, ha statisztikával foglalkozik, hogy mi mondatott az akadémiában, hírlapokban stb., mert csak ez a helyes, a hivatalos kimutatás egészen hasznavehetetlen. Szabad legyen ittmegjegyezve, hogy K. K. akadémiai felolvasásáról tudomásom volt) azon szerény kérdést intézni K. K. úrhoz, hogy hát minek létezik akkor ez a hivatalos kimutatás ? minek adatott ki erre csak egy krajcrár is ? De nem folytatom a diskussziót ezen a téren tovább, távolról sincs szándékom K. K. urban e miatt kelletlen érzést kelteni, kit én őszintén tisztelek becsülök, de attel én csiknér azon részeire, melyek a kormányra szóknak és minek leginkább köszönhetem nézetem szerint azt, hogy K. K. ur azokat válaszával szerencséltette. A kormány elleni támadásom éléből nem szándékozom elvenni semmit, sőt ahhoz inkább még hozzá szeretnék tenni. A támadás élét itt már magában a tárgy természete hozta magával és azon kettős czél, melyet általa , el akartam érni. A bizalmatlanság, mit a kormány iránt nyilvánítok, nem alaptalan, különösen ebben az esetben, mert mellőzve az egyéb, még csak részben sem teljesített, tehát nagy hangon csupán a légbe tett ígéreteket, talán K. K. úr is fog reá emlékezni, midőn 1878-ban az uj egyezség köttetett az örökös tartományokkal, ugyanez a kormány a nemzetben nyilvánuló erős óhajtást a vámsorompó felállítása ügyében leginkább azon argumentummal ütötte el, hogy először is tudnunk kell, miként állunk kereskedelmi szempontból az örökös tartományokkal szemben, ismernünk kell kereskedelmi mérlegünket, hogy elhatározhassuk, czélszerű lesz-e a vámsorompó felállítása, vagy sem? És ime, kereskedelmi mérlegünk megismertetésére megjelenik az áruforgalmi kimutatás 1881. év utolsó hat hónapjára és az 1882. év következő füzetei, melyek oly óriási aktiv állásban tüntetik fel kereskedésünket! Ki ne látna itt összefüggést, ki ne gondolna itt előre megállapított szándékra ? Egyik célom éles támadásommal tehát az volt, hogy illetékes helyről felvilágosítást nyerjek az iránt, vájjon miként gondolkodik ez irányban a kormány most és hogy csakugyan oda akarja-e ismét terelni a dolgot, hogy az 1878-as egyezségen semmi változtatás ne történjék ? A másik czélom az volt, hogy a közönség figyelmét fölkeltsem ez iránt és hogy ne ismét készületlenül találja a nemzetet azon időpont, midőn ezen szerződés megújításáról lesz szó. Addig még sok idő van, az igaz, de a tárgy is oly fontos, hogy annak tisztába hozatala nem egy nap műve lehet és a tárgy folytonos figyelemmel kísérése mellett igen fontos a kormány álláspontján ez ügyben ismerni, hogy mire a döntő pillanat elérkezik, a nemzet öntudatosan tehesse meg mindazt, amire őt az alkotmány, érdekei megőrzése tekintetéből, feljogosítja. Ez volt azon magasabb szempont, mi engem éles támadásomnál vezérlett, melyet K. K. úr egészen figyelmen kívül hagyott, talán mivel ebben megy oly kevéssé szakértő, mint én a statisztikában. Az első czélom az, hogy a kormány e tárgybeli szándékairól és törekvéseiről, melyeknek okvetlenü meg kell előzni a bekövetkezendő változást, a közönséget fölvilágosítsa, nem értem el, mert kielégítő nyilatkozat e tárgyban nem történt. A második célom at, hogy a közönséget figyelmeztessem arra, miszerint a kormányról feltehető, miután nem nyilatkozott, hogy ellensége maradt a külön vámterületnek, annak behozatalára semmi előkészületeket nem csinál, sőt helytelen kereskedelmi mérleg kimutatása által annak szükségét már előre mintegy megcáfolni látszik akarni, ezen utóbbi czélomat, azt hiszem, jobban megközelítettem. Ami már most a támadás élességét magát illetti, az ne aggaszsza K. K. urat. Úgyis sokkal több az a simogató bársony kacsa, melylyel kormányunk klubjában rendelkezik, mint amennyire saját dicsőségére és a nemzet jóvoltára szükség volna. Azon férfiak, kik most, a kormányon ülnek, ellenzéki korukban szintén nem valami nagyon tompa támadásokat intéztek az akkori kormány ellen és a támadás éle nem személyes megbántás akar lenni komoly ember kezében, hanem mint fönnebb mondtam, egy bizonyos közérdekű erő kierőszakolása. Szentkirályi Albelet. Különfélék. Napirend, január 14. Naptár: Vasárnap, január 14. — Róm. kath. G. 2. Jézus szent neve. Prot.: G. 2. Bódog. Görög-orosz . (január 2.) B. Epithamia. Zsidó : (seb. 6.) Izsák. — Nap kel 7 óra 46 perez, nyugszik 4 óra 88 perez. — Hold kel 10 óra 8 perez délelőtt, nyugszik 11 óra 26 percz este. Igazságügyminiszter fogad délelőtt 10- délután 2. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad délben 12—1. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2. Az országos borászati szövetkezet ülése délelőtt 10 órakor. Az országos magyar gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztályának ülése d. e. 11 órakor a Köztelken. Az első budapesti házmesterek egyletének rendes évi közgyűlése délután 3 órakor. Az »Ozmán« betegsegélyző és temetkezési egylet évi rendes közgyűlése délután 2 órakor. A Budapest-Erzsébetvárosi klub jutalomdijlövészete délután 2 órakor saját helyiségében. Országos magyar képzőművészeti társulat, műcsarnok, sugárút 81. sz. Verescsagin-kiállítás. Képek az orosz-török háborúból és Kelet-Indiából. Naponkint nyitva 9 órától d. u. 4 óráig; elektromos világításnál */«6 órától 7— 10 óráig. Belépti dij 80 kr. Álarczos bál a Vigadóban. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 Iparmúzeum a sugárúti műcsarnok épületében d. u. 7,8—7,6. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 8—d. u. 1. Egyetemi füvészkert az üllői után d. e. 8 — 12. és d. u. 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (az egyetemi füvészkert mellett) egész nap látható belépti díj nélkül. Múzeumban: képtár d. e. 9—d. u. 1. k 1 1 a kert nyitva egész nap. Lapunk legközelebbi száma — rendkívüli kiadásban — hétfőn reggel jelen meg. 0^ Mai számunkhoz egy egész ív van mellékelve, a következő tartalommal: Országgyűlés. — Az ujonczozás. — A tárczában: Hölgyek öröme. — Közoktatásügy. — Különfélék. — Közgazdaság. ■— Hirdetések. — Udvari ebéd. Ma este 6 órakor nagy udvari ebéd volt a kir.váriakban, melyben — amint értesülünk — 27 személy vett részt. Jelen voltak ő Felsége a királyon kívül: gr. Kálnoky külügyminiszter, Stubenrauch, Ghiczy altábornagyok, Henneberg lovag, gr. Paar, Romarina Milos vezérőrnagyok, Halaványa Károly, Büchel, Wattek József, Woinovics, Kreyski Venczel közös hadseregbeli ezreesek , Kutasssy Ignácz , Gönczy Leó, Schatz Lajos honvédezredesek , Brancz Vilmos honvéd - intendáns, Hohenlohe herczeg főudvarmester, br. Mondel, br. Popp főhad segédek, Ploennies lovag, gr. Volkenstein szárnysegédek, Rónay püspök, Pápay udv. tanácsos, Benkieser lovag alezredes, Chavanne kapitány, egy lovasőrtiszt és az őrparancsnok. — Az ebéd után ő Felsége cerclet tartott. " fölemlítjük ezúttal, hogy az udvari ebédre szóló meghívók, ép úgy mint az üléseket kijelölő jegyek, mindig magyarul szövegezték. — A herczegprimás az idén is, mint a M. Korona jelenti, egyházmegyéjének káplánjai részére ötezer irtot adományozott. A hgprimás továbbá a győri árvízkárosultak részére ezer irtot ajándékozott. — Ráday Gedeon gr. honvédelmi miniszternél ma epen volt, melyen. T . s a iuilub.tuvU.nk, a miniszterek, továbbá Péchy Tamás, a képviselőház elnöke, Kemény János b. alelnök, Károlyi Gyula gróf, Forinyák tábornok, Bittó Kálmán min. tanácsos, Elek Gusztáv ezredes és sok magasabb rangú honvéd tiszt volt jelen. — Az akadémia első osztálya mai értekezletén nevezte ki az újévkor lejárt pályázatok bírálóit. A Teleki-díjért versenyző drámákat az akadémia részéről Szász Károly elnöklete alatt Csiky Gergely és Kleinrich Gusztáv, a nemzeti színház részéről Egressy Ákos és Gyenes László fogják bírálni. A Farkas- Raskó-jutalomra érkezett hazafias költeményeket bíráló bizottság tagjai Gyulai Pál, Beöthy Zsolt és Győry Vilmos; a Marczibányi-féle pályaműveké (a magyar szórendről) : Lehr Albert, Simonyi Zsigmond és Szarvas Gábor — Az osztály két emlékbeszéd tartásáról is gondoskodott. Greguss Ágost fölött Győry Vilmos, Kreutzwald külföldi tag (a finn népköltemények gyűjtője) fölött pedig Budenz József fog emlékbeszédet mondani. — A m. tud. akadémia II. osztálya f. hó 15-én, hétfőn, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Szilágyi Sándor r. t. »I. Rákóczy György és Strassburg Pál követsége.« 2. Wenzel Gusztáv r. t. »A vasúti ügy s a posta- és távirdaügy közti összeköttetés Magyarországban a vasúti jog szempontjából.« — Az országos régészeti és embertani társulat évi közgyűlését kedden jan. hó 16-án délutáni 5 órakor a m. t. akadémia kistermében (I. emelet) tartja. Tárgysorozat: Pulszky Ferencz: Az emberi művelődés rézkorszaka. Könyöky József jelentése a pozsonyi detrekő-sz.-miklósi őskori barlangokról. Titkár évi jelentése, pénztárnok évi jelentése, tagbejelentések stb. A felolvasásokat választmányi zárt ülés követi. — Bál a fiumei kormányzónál, Fiuméban fényes bált rendez e hó 27-én Szapáry Géza gr., melyen 400 meghívott vendég lesz jelen. A kormányzó családjával f. hó 20-án indul Fiuméba. Édes atyja, Szapáry Antal gr., kir. főajtónálló ugyancsak 20-án bánsági birtokára, Szent-Péterre megy, hol a tél hátralevő részét fogja tölteni. — Hatvanezer forint hagyaték a nemzeti színház és a nemzeti muzeum javára. Jellacsics gróf bánnak az unokaöcscse körülbelül 3—4 évvel ezelőtt meghalt és mintegy 150.000 forint értékű fekvőséget hagyományozott közművelődési czélokra és pedig összesen 90.000 forintot a zágrábi színház, akadémia és múzeum javára, és 30.000 forintot a budapesti nemzeti színház, valamint ugyanannyit a helybeli nemzeti múzeum javára. A nemes hagyományozónak e végrendeletéről a belügyminiszteri csak nemrég értesült hivatalosan és a hagyaték átvétele ügyében illetékes helyen már megindították a tárgyalásokat. Az iskolai takarékpénztárak ellenőrzése. Az országos magyar gazdaegyesület iskolatakarékpénztári szakosztályának a múlt ülés alkalmával kiküldött bizottsága ma délután ülést tartott. A tanácskozás tárgyát gr. Károlyi Sándor szakosztályi elnök azon indítványának megbeszélése képezte, mely szerint, tekintve az iskola-takarékpénztárak szaporodtával az orsz. gazd. egyesületre háromló felelősség szaporodását, óhajtandó volna, ha ezen pénztárak kezelésével megbízottakat bizonyos módon ellenőriznék. Az elnök reá mutat az iskolaszékekre, mint melyek a legegyszerűbb módon hajthatnák végre az ellenőrzést , másrészt reá mutat a hazánkban is valószínűleg nemsokára meghonosítandó postatakarékpénztári intézményre, melynek az iskolatakarékpénztári intézmény mintegy a gyűjtője, artériája. Hoszszabb eszmecsere után abban állapodott meg a bizottság, hogy addig is, míg majd a postatakarékpénztári intézmény életbe lép, csakis olyan jelentést fogad el az iskolai év végével a tanítóktól, mely jelentéseket az iskolaszék vagy a községi lelkész vagy a községi elöljáróság láttamoz. A számadásoknak évközben való ellenőrzéséül pedig köteles a kezelő tanító a község egyiktekintélyes tagját felkérni, hogy időközönként a számadásokat átvizsgálja. A láttamozott kimutatásokat a tanítók a tanfelügyelő útján küldik az orsz. gazd. egyesülethez. Végre elhatározta a bizottság, hogy a szakosztály beleegyezésével megkeresi az orsz. gazd. egyesület igazgatóválasztmányát, hogy kérje fel a közoktatási minisztert, hogy ezen határozatokat az iskolaszékekkel, a községi lelkészekkel és elöljáróságokkal tudassa és őket hívja fel, hogy az intézmény fejlődését lehetőleg előmozdítsák és a kívánt láttamozást megtegyék. — Villamos világítás a bécsi Burgban. Tegnap este a külső Burg-téren áthaladók nem kevéssé voltak meglepetve, midőn látták, hogy a díszterem ablakaiból, daczára az udvar távollétének, fényár sugárzik ki. Az éles hideg szél daczára is sok kiváncsi tolongott a térre, és a megvilágított ablakokra tekintettek föl. A díszteremben, valamint a márványteremben is villamos világítási kísérlet tartatott. A villamosság előállítására három mozgonyt és két villamosgépet állítottak föl deszkabódéban a Burgus szárnyának építkezési terén. A gróf Andrássy Gyulánál elkövetett betörés bűnügyében a budapesti kir. fenyítő törvényszék ma hozott vádhatározatot. Az ügyet Brinkmann bíró referálta. A törvényszék Nikóczit és társait saját beismerésük s a kinyomozott tényállás alapján lopás büntette, Steiner Józsefet és Strausz Lipótot orgazdaság büntette miatt helyezte vád alá. Ugyanez alkalommal tárgyalta a törvényszék dr. Vasz Sándor kérelmét védencze, Strausz szabadlábra helyezése tárgyában. A törvényszék a kérelemnek helyt adott és Strausz szabad lábra helyezését elrendelte. — A tiszaeszlári ügy. A Pester Lloyd ma egész terjedelmében közli dr. Scheuthauer, dr. Mihálkovics és dr. Berki véleményét a tisza-dadai hulláról. A vélemény a következő következtetésre jut: »Minthogy ennélfogva mindazokat az indokokat, melyek Trattler és Kiss doktoroknak tisza-dadai első bonczleletét a rokonok nagy része által a bullának nem azonosként való felismerése által a bullacserét megbizonyítanák, megdöntöttük, részünkről megmondhatjuk, hogy sem a tisza-dadai bulla első bonczolása, sem pótlólagos megvizsgálása, sem az ismételt azonossági eljárás egyetlenegy ténykörülményt sem szolgáltat, mely a hullacserére engedne következtetni, mely a tisza-dadai hullának Solymosi Eszterrel való azonosságának lehetőségét, sőt valószinűségét kizárná.« — Gambetta atyja kijelenti a lapokban, hogy a hir, mintha ő fiát Nizzában egyházi szertartással temettetné el, valótlan. Ő tiszteli e részben is fiának nyilvánított végakaratát. Gambetta atyja e napokban vette Hugo Viktor részvétnyilatkozatát. Több lap igen dicsérőleg említi fel az öreg Gambettáról, hogy fia holttetemét, a történt fölkérés és zaj daczára, nem engedi át Párisnak, hanem haza szállíttatja, hogy közelében lehessen. »Ha majd meghalok — azt mondta az öreg Gambetta — akkor Francziaország azt teheti fiam tetemeivel, ami neki tetszik.« — Schliemann engedélyt nyert a görög kormánytól ásatások rendezésére Athén észak-nyugati ütbelén, a régi akadémia közepebon, ott, a női xterikles sírját gyanítják. »Ezen ásatás befejezése után Kréta szigetére fogja áthelyezni munkálatainak szintelyét a hírneves régiségbúvár. Az árvíz. Az apadás Budapesten már oly nagy mérvű, hogy az ár az alsó rakpartokról, úgy a jobb, mint a falpartról letakarodott s a főváros közt a rendes mederben foly , vagyis az alsó rakpart alatt 25 centiméternyire. A vízállás tegnap este óta reggel 9-ig 31 cmterrel esett, reggel 9-től délután 5-ig pedig 32 cm-rel. A délután 5 órai vízállás 5,51 méter, vagyis 17 láb 5 h. A folyammérnökség értesülései szerint a mai vízállások : Pozsonyban 344 cm. Komáromban 579 cm. Az összes apadás: Linczben 335 cm. Bécsben 388 cm. Pozsonyban 351 cm. Komáromban 97 cm. Budapesten 91 cm. Ercsiben 67 cm. Adonyban 42 cm. Duna-Pentelén 37 cm. Duna-Földváron 27 cm. Pakson 11 cm. Baján 1 cm. Fővárosunkban a víz az I. kerületben úgy a kültelki szántóföldekről, mint a beltelki házak pinczéiből lassan, de állandóan húzódik le. A kér. részbizottság jelentése szerint a gépek jól működnek. A II. kerületben a zsilipeknél a vízállás kedvező, az elzárás mindenütt jó. Valamennyi gőzmozdonyra vonatkozó kazánvizsgálati bizonyítvány a két elöljáróságnál van deponálva. A Blum-féle malomnál és fazekastéri zsilipnél a gőzgépek időnként szünetelnek, mert a belvizek apadása folytán a szívócső egy-egy ideig nem éri a vizet. A kiköltözöttek egymás után térnek vissza lakásaikba. A II-ik kerületben a belvizekben 50 cm. az apadás. A Goldberger-féle gyár előtt a lóvonatú vasút padlójának felnyitása folytán a víz annyira apadt, hogy ma reggel a kocsi-közlekedés újra megnyittatott, és a közúti vaspálya kocsijai is direkte közlekednek Ó-Budára. A mókus- és percz-utczák szegletén a csatornák duzzadó vize feltörte a talajt és nagyobb lyukon foly az utczára. Intézkedés történt, hogy itt baj elő ne forduljon. Az V-ik kerületben igen sajátságos körörülmény adta elő magát, amilyenre még nem volt precedens. Ugyanis az ártéren levő s elöntött házakról, épületekről a víz a Duna apadása következtében már lehúzódott volna, ha be nem fagyott volna. De a lakók nem térhetnek vissza, mert a helyiségek elborítvák jéggel, ami alatt víz is van. A kerületi vészbizottság most az ott rekedt jég és víz eltávolítását tartja feladatának és holnap ki fog vonulni a helyszínére. A vízállás az ország minden részéről beérkezett hivatalos jelentések szerint még mindig kedvezőtlen. Míg a Vág folytonosan apad (tegnap óta 39 cm.-rel) és a felső Duna vize szintén tetemes esést mutat, a vízállás tegnap óta Mohácson 4, Újvidéken 24 és most már Orsován is újból 17 cm.-rel emelkedett, ami mindenesetre a fölülről jövő árvíznek az eredménye. A Tisza és mellékfolyói egész területén apad a víz csupán Tokajnál emelkedett tegnap óta 17 centiméterrel.* Zombor (56. 20 p.)– Péch felügyelő jelen A sebesfoki kapunak vagy a tápcsatorna alsó résének elzárása, azonkívül a csatornának két helyen va eltöltése folyamatban van. Mindezen elzárások az valók, hogy ha Zombor felett valamely ponton bett ne a Duna álja, annak tovább rohanása a csatomban feltartassék. A Monostorszeg alai megyei töltés szakadásának eltöltésén erélyesen dogoznak. Helyszűke miatt több munkás nem alkalmaható. Az elzárásnak sikerülte bizonytalan. (Ered. sürg.) Győr, jan. 13. Egy fővárosi la hire a szigeti tűzesetről koholmány. A menekülő már visszaszállinkoznak az Újvárosba, Révfaluba Szigetbe. A komáromi 19. gyalogezred tisztikar 100 frtos államadóssági kötvényt küldött. Rendküli városi közgyűlés lesz hétfőn az árvi tárgyában, mely igen zajosnak ígérkezik. Súlyosan vádolják a városi tisztikart, hogy kellő preventív intézkedéseket nem tett s úgy a mentéskor, mint más vétkes hanyagság terheli. Annál több dicséret éri a megye eljárását. A közlekedésügyi minisztériumba a délután folyamában a következő táviratok érkeztek a víz állásáról : Mohács (12 ó. 40 p.) A vízállás 672 cm., tehát elérte az 1876. évi magasságot. A viz a töltésszakadás folytán a város alsó részébe behatolt; három utczában csolnakokon közlekednek. A hatóság és egyesek részéről minden megtétetett, ami lehetséges. Győr városa és vidéke árvízkárosultjainak számára jótékony adományokat küldtek be lapunkhoz. Hajós József.................................100 frt Kovács Zsigmond............................20 » Mersics Miklós kúriai biró ... 10 » Sárkány János Ferencz .... 10 » Pesty Frigyes............................... 5 » Vizsolyi gr. Zichy Mária .... 5 » Szilassy Aladár és neje ... . 5 » Athenaeum-részvénytársulat . . . 100 » Csiky Mihály............................... 6 » Topler Károly és neje.................. 6 » Cséry Lajos..................................50 » Fülöp Lajos és neje......................10 » Szabó Samu és neje.....................20 » Özv. Botka Mihályné.................. 5 » L. M............................... . 10 » Összesen : 361 frt. Helyi hírek. — A főváros házbéradója. A fővárosi adófelügyelő a bevallott házbérjövedelem alapján a fővárosi házbéradót a f. évre 2.536.098 frt 59 krban állapította meg. Ezen összegből a megfelelő egyéni kivetés már megtörtént és a lajstromok a kerületi adóhivataloknál e hó 22-től 29-éig betekintés végett kitételnek. Felszólamlások a kivetett összeg ellen ugyanezen idő alatt az illető kerületi adófelügyelőknél nyújthatók be. Ezen határidő után a felszólamlások a fővárosi közigazgatási bizottsághoz intézendők. A városligeti jégpálya ma igen népes volt. A főrangú világ közül igen számosan voltak jelen. Vidám kaczaj, jókedv és tréfa hangzott mindenfelől a díszes csarnokban. A jég tükörsima és kemény. A korcsolyasportban a főrangú világ hölgyei is nagy részt vesznek. Koburg herczegné is jelen volt a jégen. — Új elemi iskola. A főváros a II. kerületben levő Török-utczában egy új kétemeletes elemi iskolát építtet fiuk és leányok számára. A mérnöki hivatal már elkészítette a terveket és azokat a tanács elé terjesztette. A költség 81154 írtra van előirányozva. — Kántor-jubileum. A pesti izr. hitközség főkántora, Friedmann Mór tanár, ma ülte meg 25 éves kántori jubileumát. Ez alkalomból ma délelőtt a dohányutczai izr. templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen a jubilánsnak egy kompoczicziója adatott elő. Isteni tisztelet után a hitköz-'s fllekáréságra és .. .az országos tanitóegylet választmánya s az izr. országos iroda elnöksége tisztelegtek a kántornál s kifejezték neki szerencsekivánataikat. Eljegyzések és esküvők. Dr. Rózsay József szegényházi főorvos, kir. tanácsos, a napokban vezeti oltárhoz özv. Deutsch szül. Ehrenzweig Ilona úrnőt. A jogász-bál. — január 13. Mikor a szerkesztő ukáza a jogász-bálra rendelt, szigorú utasítást szabott elém. Nem szabad a referádában a következő szavaknak előfordulni: »nagyszerű, elragadó, pompás, bájoló.« Kerülni kell minden szuperlativust, hisz a magyar közönség úgy is tudja, hogy a jogász-bálok a legszebbek és legnagyszerűbbek. Persze, a szerkesztőm arra számított, hogy nekem, aki mellékesen nemcsak báli reporter vagyok, hanem a »halálozások és az üzleti hírek« rovatát is vezetem, nem fog valami nagyon nehezemre esni e rendelet megtartása s azt gondolta, hogy a szokványbúza árának emelkedése vagy apadása inkább elragad, mint az a női báj és szépség, mely ne elragadó koszorúját lehetett ma látni a vigadó termeiben. Pedig hát csak most érzem, hogy ez a szigorú utasítás ólomsúlyként nehezedik reám. De hát ki is hitte volna, hogy a jogász-bál oly kitűnően sikerüljön ; ki hitte volna, hogy annyi szép, kedves újonczot mutatnak be ma a nagyvilágnak, és ki hitte volna, hogy a főváros versenyre kel az ország legtávolabb vidékeivel, hogy melyik gyönyörködtetheti szebb, kedvesebb és bájosabb tánczosnőkkel a világot. Bizony érzem, hogy nehéz feladatra vállalkoztam. Mert a vigadó termei már rég nem tártak oly érdekes képet a néző elé, mint ma este. A jogász-bál ezúttal is igazolta régi jó hírnevét, és hű marad hagyományos múltjához. A kezdő hálózó leánykák találkozó helye volt a sima parket. Mosolygó, üde gyermek-lánykák, kik ezúttal ízlelték meg a báli élet örömeit először, ártatlan, ábrándos arczok, melyekről lemosolyog az élet és a boldogság ditirambja. Tavaszszá varázsolta a bálbizottság a termet; üde, fakadó szirmokkal, festő bimbókkal népesíte be a parkettet. Az idén több új szépséget mutattak be, mint rendesen, amit igazol a tánczosnők nagy száma. Hisz a táncteremben alig lehetett mozogni, s a második négyest 144 pár tánczolta. A kezdő lánykák egyszerű fehér ruháival éles ellentétet képezett a mamák fényes toilletteja, s míg a lányok arczán a jelen boldogsága ragyogott, az övékre az emlékezésnek visszfénye hintette sugarát. Évek előtt itt léptek ők is a világba, sőt ki tudja, nem itt váltották-e az első szerelmes pillantást a délereg lovaggal, akinek már deressé festette haját az idő. Akkor csak a mulatság volt eszükben, sokkal önzőbbek voltak, mint most, mikor a saját boldogságuk gyermekeik boldogságától és jó mulatásától függ. Csodálatos találkozása a késő ősznek a kora tavaszszal. Most ők képezik az őszt, s lányaik a tavaszt. Ők is olyan elfogultan léptek egykor a terembe, mint a lányka, ki most jött fel először a fővárosba, s itt egészen új világ tárult eléje. Aggódó kis szíve elszorul, s félve néz körül a teremben. No de szerencsére ott van mellette a bátyja. Tavaly még félénk, bátortalan fiú volt, aki lopva rejtette el a főtisztelendő tanár úr elől a szivart, most már valóságos gavallér. Frakkja a legújabb divat szerinti, s lakk-topánkájának fénye ezer-