Pesti Napló, 1883. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-01 / 149. szám

Helyi hírek. — A fővárosi tanács azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy Arany János szobrára a főváros ötezer forintot szavazzon meg, ebbe beleértvén a korábban a síremlékre megszavazott, de a család részéről igénybe nem vett ezer forintot is. — A fővárosban székelő bankóhamisító bandá­ról, melynek vizsgálata napról napra meglepőbb ered­ményt tüntet fel, újabban igen fontos és érdekes rész­leteket hallottunk, mely részletek annál érdekeseb­bek, mert úgy látszik, hogy a bankóhamisítás ügyében azok az egyének kerülnek gyanúba, kik harmadéve a Landauer-féle betörés ügyében vizsgálati fogságban le voltak tartóztatva. Tegnap ugyanis a rendőrség az 50 frtos hamis bankók ügyében letartóztatta a Sze­­merád testvérek egyikét, Szemerád József nagyfuva­­ros­ utcza 20. szám alatt lakó hentest, a­ki tudvalevő­leg Pospischillel együtt a Landauer-féle betörésben mint főtettes volt gyanúsítva és vizsgálati fogságban ült. Szemerádról a vizsgálat folyamán kiderült, hogy ő is részt vett a hamis 50 frtosok forgalomba hozata­lában.­­ Szemerád kihallgatása alkalmával azt val­lotta, hogy ő az általa forgalomba bocsátott, illetve elfogadott és tovább adott hamis 50 frtost egy előtte ismeretlen egyéntől kapta, a ki boltjában húst vásárolt , a hamis bankóval fizetett,melyet ő fel nem ismert és el­fogadott. Ezen az 50 frtoson aztán Sz­ öcscse, Károly által egy Berger nevű hentesnél disznóimét vásárolta­tott, de Berger másnap visszavitte neki a pénzt azzal, hogy az 50-es hamis. Szemerád a bankót szó nélkül visszavette s adott Bergernek más jó pénzt, a vissza­hozott 50-essel pedig kiment Kőbányára s egy általa nem ismert sertéskereskedőtől egy disznót vásárolt rajta, aki mind ez ideig nem jelentkezett a hamis ban­kóval. Az esetet Berger jelentette fel, minek alap­ján a rendőrség Szemerádot azonnal letartóztatta. Tegnap és ma ez ügyben kihallgaták még a letartóz­tatott Kerekes Kálmánnak két rokonát: Pálfy Ferenczet és nejét, kiknek házában K. többször meg­fordult, de ezek a bankjegyhamisitásról semmit sem tudnak. Úgy látszik, a hamisítványok már nagy szám­ban forognak közkézen s a vizsgálat még jó ideig el­tarthat, mig a valót kideríti. Kerekes még eddig nem vallott a bankjegykészítés iránt semmire­t Rospischil, neje férjének szabadlábra helyezése iránt járt a fő­­kapitányságnál, de eredménytelenül, mert a budapesti fenyítőtörvényszék már bekérte a főkapitányságtól a Pospischilre vonatkozó adatokat azért, mivelhogy ezen bankóhamisítási ügyön kívül még más négy bűnügy is van ellene a fenyítőtörvényszéknél folya­matban. — öngyilkos tanuló. Nagel Aladár, 14 éves gimnáziumi tanuló, egy fővárosi fényképész fia, a kö­zelgő vizsga miatti félelmében búskomorrá lett. Atyja a Damjanich-utcza 4. számú nyári lakban lakik, ki­nek laboratóriumából cziankálit szerzett magának és tegnap este megmérgezte magát. Szobájában halva találták és elszállították a Rókus-kórház halottas ka­marájába. — Budapest főváros közegészségi állapota 1883. évi április hóban. A főváros közegészségi állapota e hóban, viszonyítva a múlt havihoz, kedvezőtlen volt, mert úgy a betegedés, mint a halálozás sza­porodott, a halálozási többletet okozta különösen a tüdővész. A heveny fertőző betegségek is általában emelkedtek, különösen a kanyaró és a hagymáz. Élve született e hóban 1226, meghalt, a katoná­kon kívül, 1242, s így a halálozási esetek 16-tal múlták felül a születésieket. 0—1 évig bezárólag elhalt 304, azaz­­ az összes elhaltak 24-48°/0-a, és pedig az I. kerületben 17, II. kér. 20, III. kér. 30, IV. kér. 8, V. kér. 15, VI. kér. 42, VII. kér. 62, VIII. kér. 57, IX. kér. 38, X. kér. 10, kórházban 10. A lefolyt 10 év első 4 hónapjában a születések és halálozások egymáshoz következőleg aránylanak . 1874. év 4 első havában élve szül. 4477, meghalt 4410 Eljegyzések, esküvők. Dr. Báthory Béla orvos f. évi junius hó 4-én vezeti oltárhoz C­z­á­r­á­n Erzsi kisasszonyt, Czárán Ede gyergyó-szent­miklósi kereskedő leányát. 1875. » » » » » » 4546, · 4250 1876. » » » » » » 4794, · 4120 1877.­­ » » » » » 4576, » 4402 1878. » » » » » » 449­7, » 4570 1879. » » » » » » 4398, · 4392 1880. » » » · » » 4632, · 4173 1881. »­­ » » » » 4368, » 4399 1882. » » » · » » , 4833, · 5145 1888. » · » » » » 4730, » 4850 Halálozás. Szemerei Matkovics Gábor volt cs. kir. hadnagy, utóbb magy. kir. testőr, Győrmegye tör­vényhatósági bizottságának tagja, élte 88-ik évében, i. é. május hó 26-án Győrött elhunyt. Holttetemeit Szerémen a családi sírboltban helyezték örök nyuga­lomra. Színház és művészet. — A népszínházban ma volt az utolsó előadás — a szünet előtt. A Lilit, Hervé kedvelt zenéjű operettjét adták. Igen szépszámú közönség jelent meg a búcsúztató előadásra, amely azonban éppen nem különbözött a rendes előadásoktól. A díszleteken, jel­mezeken nem látszott meg, hogy már nagyrészét be­csomagolták, és már el is küldték Bécsbe, s hogy a maradéknak összecsomagolásán erősen dolgoznak a díszítők. De a színpadon már minden a távozásra em­lékeztetett. A háttér kopár. Egészen kiürült. Elvitték a szokott bútorokat, a rendes, megszokott tárgyakat. Csak a színészek jókedvét nem vitték el. Nem úgy játszottak, mint rendesen búcsúztató előadásokon szokás, rosszkedvűen, hadarva, abban a reményben, hogy a közönség úgyis megbocsátja és elfelejti a hosz­­szú szünet alatt. Sőt ellenkezőleg, mindent elkövettek, hogy a vallást minél inkább megnehezítsék, mert a mai előadás valóban mintaszerű volt. A közönség tüntetett a színészek mellett s különösen Hegyi Aranka kisasszonyt, ki a czímszerepet az ő szokott szeretetreméltóságával játszta, egészen elhalmozta tapsaival, kihívásaival és éljenzéseivel. Alig volt dala, melyet meg ne újráztak volna. Ha a darab szöveg­írói látják a mai előadást, bizonyosan elhagyták volna annak záradékát, melyben Lili tapsot kér magának. Hisz kapott ő eleget anélkül is. De azért ha a kis dal nem is volt alkalomszerű, a művésznő azzá tudta tenni azzal a kis rögtönzéssel, melyben egyszersmind az egész társulat búcsúztatója volt kifejezve. A da­locska és a rögtönzés így hangzik: A nagybácsi tapsot akar, De ne annak, Hanem a szegény nagymának Tapsoljanak. Igazán, Soká nem ismételjük ám. Valóban soká nem ismételik, mert holnap már az ácsok, kőmivesek, és asztalosok költöznek be oda, hol eddig a múzsa tanyázott. A kalapács kopogása, a fűr­ész nyikorgása, fogja helyettesíteni a nemzet pa­csirtájának dalait, és a munkások káromkodása ki­szorítja helyéből a zenekart. No de hát, az is a kö­zönség érdekében történik, mert a népszínházi bizott­ság csak ennek az érdekében jár el, hogy a tűzbizton­sági rendszabályokat foganatosíthatja. A kiszorított múzsát színészeink elviszik Bécsbe vendégül, egy hó­napra. Hisszük, hogy a bécsiek szívesen fogadják a ven­dégeket, és hisszük azt is, hogy egy hónap múlva épp oly nehezen tudnak színészeinktől megválni, mint most mi. Törvényszéki csarnok. — A budavári gyilkosság. A bécsi rendőrségtől ma érkezett meg a budapesti kir. fenyitőtörvényszék­­hez az a gyűrű, melyet Spanga az országbírótól elra­bolt 8 szeretőjének ajándékozott. Az órát mindeddig nem tudták megkeríteni. — Sajtóper: Ur­a­y Lajos orsz. képviselő rágal­mazás és becsületsértés miatt sajtópert indított a Bajai Közlöny ellen. A panasztott czikk a lap 22-ik számának »Nyflltére rovatában Kigerl János alá­írással jelent meg. Panasz­levelében Olay egyenesen kijelenti, hogy vádlottnak a bizonyítást korlátlanul megengedi. —­istóczy Győzőt a napokban hallgatta ki Csery Kálmán sajtóügyi vizsgálóbíró. Istóczy az inkriminált »Elzsidósodott Magyarország« czímű közleményért a törvény előtti felelősséget elvállalta. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. A Pol. Korr.-nak egy vatikáni körökből érkezett je­lentése megc­áfolja azon nézetet, mintha a Poroszországgal való tárgyalások azon pon­ton volnának, hogy megszakittatnak. E téves nézet egyes okmányok töredékes közzétételére vezethető vissza, és ez okból az utolsó Schlö­­zer-féle jegyzék nyilvánosságra hozatala a Vatikánban kellemetlen benyomást szült. A Vatikánban nagyon szívesen vennék, ha a berlini kabinet az egész levelezést, még a Kú­riáét is nyilvánosságra hozná, miután a Kú­ria ezt a hagyományos szokás miatt maga úgy sem tehetné. (Ered. sürg.) Filippopol, máj. 31. (P. K.) A tartomány­gyűléstől 10 millió frank hitelt kértek a Filippopol-Sarambay és a Pirotból Zam­bród-Szófián keresztül Sarambayba vezető vonalakat összekötő vasút előállítására. Lemberg, május 31. A városok és kereskedelmi kamarák választása következő eredménynyel ment végbe : Brodyban Simon választatott meg, Zucker eddigi képviselő ellenében ; Drhobyczban Z­i­e­m­­­al­k­­o­w­s­ki miniszter 558 szavazattal (862-ből); Sta­­nislauban Kaminski 387 szavazattal Brykczynsz­­ki 219 szavazata ellen; Nowisaczban Dunajewski miniszter egyhangúlag választatott meg. A többi ke­rületben nagyobbára az előbbi képviselők válasz­tattak meg. (Ered. sürg.) Lemberg, május 31. A Rada Rus­­ka politikai egyesület közlönye kijelenti, hogy a ru­­thének, tekintettel a választás eredményére, fontol­gatják azt a tervet, hogy az új tartomány­gyűlésen a mandátumról való tömeges leköszönés által fogják óvásukat kifejezni és visszavonulva a politikai élettől, kedvezőbb alkalmat fognak bevárni. A ruthén nép­­gyűlés fog e terv fölött határozni. (Ered. sürg.) Lemberg, május 31. Valamennyi ruthén hírlap ma a ruthének semlegességi politikáját védi. A Nowy­­ Proton, feltűnően rezignált hangon beszél a legutóbbi választások eredményeiről, és azon véleményét fejezi ki, hogy a ruthén képviselők teljes tartózkodása a szükségszerűség parancsa. Ha a len­gyelek elhatározták, írja az említett lap, hogy fen­­hatóságukat G­alicziában érvényesíteni fogják, akkor a ruth­éneknek nem kell közreműködni. A Slowo és Dilo gúnyosan bírálgatják a lengyelek kibékülési tö­rekvéseit, melyekkel a lengyel sajtó szokott mindig kaczérkodni. (Ered. sürg.) London, május 31. (P. K.) Ama magyarázatok, melyek Baring őrnagy kairói minisz­terrezidenssé történt kineveztetésére vonatkoznak és abban Angolország uralmának Egyiptomban való végleges megerősítését látják, nem felel meg a való­ságnak. Angol kormánykörökben még mindig ragasz­kodnak a tervhez, hogy az angol csapatok lehetőleg 1884. évi május hó végéig visszavonussanak. Baring őrnagy maga sem hive Egyiptom tartós megszál­lásának. (Ered. sürg.) Róma, május 31. (P. K.) A por­tugál királynő és két fiának látogatását június hó 10-ikére várják. A királynő Madridból Marseillebe utazik, a király pedig Lisszabonba, hogy a trónörö­köstől átvegye az erre ruházott kormányhatalmat, mire mindkét herczeg június 2-án vagy 3-án elhagyja Lisszabont, hogy a királynéhoz csatlakozzanak. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, május 31. (P. K.) Chartres herczeg Perzsiába utazván, útközben meglátogatta Etschmiadzint is és megszemlélte a ko­lostort s ennek számos régiségeit. Berlin, május­ 31. A katonai nyugdíjtörvény bizottsági tárgyalásánál a hadügyminiszter azon vé­leményének adott kifejezést, hog­y­ a törvényt még a Bennigsen és Hammer által beadott és némi engedményeket tartalmazó módosítványnyal sem tartja elfogadhatónak. A határozathozatal a szö­vetségi tanácsot illeti, melynek ő eléje vágni nem akar. Prága, máj. 31. A konzervatív nagybirtokosok választási bizottsága a tartománygyűlési új választá­sok fontosságának hangsúlyozása mellett teljes biza­lommal azon kérelmével fordul összes párthíveihez, hogy azt a küszöbön álló választási harc­ban erélyesen támogassák, meghívja a választókat egy június 2-án tartandó értekezletre és azon reményének ad kifeje­zést, hogy párthívei a választáson élénk részvétük által bizonyságot fognak szolgáltatni aziránt, hogy a vá­lasztás jelentőségét felfogják. New-York, máj. 31. A Brooklyn és New-York közti hídon, a már említett rémület alkalmával, 12 egyén életét vesztette és 26-an sérülést szenvedtek. Varsó, máj. 31. Albedinsky tábornok kor­mányzó meghalt. Lemberg, május 31. F­e­­­i n­s­k­i, egykori varsói érsek Rómába átutaztában ideérkezett. Az érsek meglátogatta az itt székelő érsekeket, a helytartót és a tartományi főnököt. Bukarest, május 31. A kamarában benyújtott törvényjavaslatok sorában a nemzeti kereskedelmi tengerészet létesítésére vonatkozó javaslat is fog­lal helyet. Marsch, Zierer és Rózsay művészekkel, kik ép­telen voltak a kiállításon. A miniszter mintegy háromnegyedórai időzés után a kiállításról a Palugyay-vendégfogadóba ment, honnan étkezés után G­ö­n­c­z­y Pál, S­z­a­l­a­y Ödön, Wiedermann főigazgató és R­o­t­h tanfelügyelő kíséretében, délután 3 órakor kocsin Mó­dosra rándult, az általa alapított tanítóképezde meg­tekintése végett. A miniszter Módosról a vágvölgyi vasút esti 10 órai vonatával érkezik vissza. A kiállí­tási bizottság Trefort miniszter tiszteletére ma este a Palugyay-vendégfogadóban lakomát ad. A miniszter holnap ismét megtekinti a műkiállítást s a nőipar­iskolát is meglátogatja. Kassa, május 31. (O. É.) Kassa város mai köz­gyűlésében a közoktatásügyi miniszter rendeletét tár­gyalták, melyben egyszer s mindenkorra utasítja a várost, hogy a reáliskola számára évenkint 326 köbméter tűzifát adjon. A közgyűlés a minisztérium e követelését azon okból utasítja vissza, mert a város nyomasztó anyagi helyzeténél fogva is­kolai czélokra többet, mint jelenleg, nem képes ál­dozni, sőt oda nyilatkozott, hogy a város iskolái szá­mára kormánysegélyt fog kérni, illetve felkéri a kor­mányt, hogy a polgári iskola még mindig függőben levő kérdését mielőbb rendezze, mert a város az is­kolát eddig is csak súlyos anyagi áldozattal volt ké­pes fentartani. — Éjfél utáni 2 órakor érkeztek. — Moszkva, máj. 31. A czár a keletruméliai tar­tományi gyűlés koronázási küldöttségét tegnap külön kihallgatáson fogadta. A moszkvai nemesség ma esti bálján a czár és a czárné az egész udvarral együtt megjelentek. A szombati népünnepélyre nagyszerű előkészü­letek folynak. Moszkva még most is el van árasztva idegenek­kel. — Mindenütt a legnagyobb rend és nyugalom uralkodik. Róma, máj. 31. A Diritto jelentése sze­rint Schlözer elutazik és nem tér vissza. A tárgyalásokat meghiusultaknak tekintik. London, május 31. Az alsóház ülése. Fitz- Maurice jelenti, hogy Anglia Mexikóval meg­egyezésre jutott, egyszersmind Mexikóban és Lon­donban külön a diplomácziai viszonyok megnyitásá­val megbízott követek fognak hitelesíttetni. Páris, máj. 31. A szenátus ülése. Broglie her­­czegnek az iskolai tankönyvekre vonatkozó interpel­­lácziójára válaszolva, kijelenti Ferry, hogy a tankönyvek ellen megindított harcz inkább politikai mint vallási küzdelem. A tankönyvek ellen csak a ró­mai index kongregáczió határozatai állanak, mely a római franczia nagykövet és a Párisban levő pápai munczius kikerülésével akarja a kedélyeket feltüzelni. Francziaország jó egyetértésben óhajt élni a Vatikán­nal s csak a konkordátum halálos ellenségei ellen harczol. Ferry azon kiközösítést, melyet a Vatikán bizo­nyos könyvek olvasására kárhoztatásul kimond, oly méltatlanságnak nevezi, mely ellen a kormány mindig büntetőleg fog eljárni. Szóló különben javasolni fogja, hogy a kézitankönyvek, mielőtt használtatnának, neki bemutattassanak. Remélhetőleg a béke ez által ismét helyreállandó Baragnon napirendet indítványoz. A senátus tiltakozik a vallásos semlegesség megsértése ellen, azonban az egyszerű napirend 175 szavazattal 75 ellenében elfogadtatott. Pozsony, máj. 31. (O. É.) Trefort közok­tatási miniszter G­ö­n­c­z­y Pál miniszteri tanácsos kíséretében ma délután 1 órakor a futárvonattal ide érkezett. A minisztert a pályaudvarban Eszter­­h­á­z­y István gr. főispán, Eszterházy Károly gr., a műkiállítási bizottság elnöke, G­o 111 pol­gármester, Kozsehuba városi kapitány, P­ri­le­s­z­k­y Tádé és S­z­a­l­a­y Ödön orsz. képviselő és még többen fogadták. A miniszter egyenesen a műkiállításra ment, hol a kiállítási és bíráló bizott­ságok által üdvözöltetek. Trefort miniszter meglepetését és megelégedését fejezte ki Eszterházy Károly grófnak a kiállítás berendezése fölött s hogy az oly gazdagon van műtárgyakkal ellátva, és szóba elegyedett Tilgner, Láng, Fleischmann, Scheidlin. A hunyadmegyei régészeti társulat közgyűlése. (Ered. sürg.) Déva, május 31. A hunyadmegyei régészeti társulat ma tartotta évi rendes közgyűlését nagy közönség részvétele mellett. A vendégek között ott voltak dr. Benndorf bécsi egyetemi tanár két asszisztenstől kisérve, P­ul­s­zky Ferencz, a nemzeti múzeum igazgatója, Szilágyi Sándor a­ budapesti egyetemi könyvtár igazgatója és Emi­ch Gusztáv, a magyar történelmi társulat képviselője. A közgyűlést K­u­u­n Géza gr. nyitotta meg tartalmas beszéddel, melyben főként az egylet műkö­désének eredményeit sorolta föl. Kiemelte, hogy még a külföldi szakirodalom is tudomást vesz a társulat törekvéseiről s az archeológiat hódító hadjáratoknak egyik vezére, dr. Benndorf bécsi tanár is meg­jelent, igazolva ezzel azt, hogy az egylet munkássága figyelmet keltett idegen irodalmakban. Dr. Trigier pl. a bécsi anthropologiai társulat kiadványaiban Torma Zsófia tagtársnak őstörténelmi kutatásait ter­jedelmesebben ismertette stb. Elnök ezután kimerítőbben szólt a Torma Zsófia által felásott tordosi leletekről és fejtegette az ezek­ben konstatálható kisázsiai típusokat, melyek követ­keztetni engednek arra, hogy a kultúra milyen uton, mily irányban jutott a kontinensre. Felemlítő továbbá, hogy a dévai múzeumnak legnevezetesebb tárgyairól a német archeológia szintén tudomást vett dr. Torma Károlynak a bécsi »Epigraphische und Archeolo­­gische Zeitschrift«-ban kiadott jeles értekezése ut­ján, hogy dr. Goldzieher budapesti orientalistánk a várhelyi szír templom 3 istennevét az elnöknek az 1882-ki közgyűlésen felolvasott értekezése szellemé­ben oldotta meg, hogy az egylet könyvtárnokának, König Pálnak a Mithra templom faragványairól közzétett monográfiája is figyelmet keltett, valamint a Téglás Gábor által talált bányász szobrok is, és az utóbbiakat Keller, prágai tanár a müncheni » Allgemeine­ Zeitung»-ban nagyfontosságúaknak nyil­vánította. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszédet, Ré­­thi Lajos indítványára, a közgyűlés mint formailag is gazdag tanulmányt jegyzőkönyvbe vétetni hatá­rozta. Ezután Kuun Róbert társulati titkár terjesz­tette elő jelentését. Az egylet szellemi munkásságát jellemzik a nagyszámú választmányi és felolvasó ülé­seken tartott jeles felolvasások, melyekben kiváló részt vettek: Torma Zsófia urhölgy, dr. Sólyom­-Fe­­kete Ferencz, Tóth László, König Pál, Buda Ádám, Issekuty Antal, Kuun Róbert, Téglás Gábor. — A választmány sokat fáradozott a muzeum felszerelését illetőleg. — A Hunyadmegyére vonatkozó régi ok­mányok összegyűjtését is megkezdte a választmány, de eddig csekély ,eredménynyel. Ellenben az ásatá­sok sokat ígérőn indultak meg, főleg Vásárhelyen és Keczelen. Az előbbi helyen kitakartatott a Mithra tem­plom előcsarnoka, honnét igen érdekes Mithra lele­tek kerültek napfényre. A szír légió kitakart templo­mának helyét megszerzendő, a választmány intézke­dett a kisajátítás életbeléptetésére. A múzeum egyéb adományokon kívül gyarapodott a nagyági bányaércz- és kőzetgyűjteményével. A társulat első évkönyve a múlt év folyamán jelent meg, s a napi sajtó úgy mint a szakirodalom méltánylattal és dicsérettel fogadta. Ez évkönyv egy példányát Rudolf trónörökösnek ajánlotta fel a választmány, a ki azt kegyesen elfo­gadta. A társaság költségvetése ekkér állapíttatott meg: Bevétel 3608 frt 92 kr, kiadás 1634 frt 44 kr. A társulat tagjainak száma jelenleg 478, kik közt van tiszteleti 21, alapitó 53, rendes 168 és pártoló 236.­­ A társulat tagjai közül elhalt 11, közöttök gróf Bethlen István és gróf Bethlen Kamilló. Erre dr. Sólyom Fekete Ferencz alelnök ol­vasta föl tanulmányát »Hunyadmegye helyneveinek történeti fejlődéséről.« Az előadó kifejti, hogy az S­port. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. A mai lóversenye­ket a két évesek futama (1000 frt, 1200 mét.) nyitotta meg, melyben dr. Uchritz Zsigmond Parra II-m énje könnyen nyert; gr. Schlick Érv. Fiamettája 2-dik, Mayer Arthur Farab-ja 3-dik volt. Az asszonyságok diját (1. díj és 2900 frt, 1600 mét.) hg Esterházy Pál P­a­r­s­i­­s a 1-ja két hoszszal nyerte meg. Mr. I. Waugh Oc­­cident-je 2-dik, Mayer Arthur Hohenau ja 3-dik, gr. Apponyi Antal Tittle-Tattle-ja 4-dik volt. A freudenaui handicapben (3000 frt, 2400 méter.) gr. Sztáray János Cataclysm ménje egy hoszszal győzött; gr. Esterházy Miklós Lehetet­lenbe 2-dik, gr. Schlick E. Pedritta-ja 3-dik volt, 7 ló futott. A következő handicapben (1200 frt, 1000 met.) gr. Henckel H. S u n r i s e-je könnyen győzött; Mayer Arthur Fair Wind-je 2-dik, gr. Kinsky R. Erni-kanczája 3-dik volt, 5 ló futott. Az elad­ó­v­e­r­s­e­n­y 700 frt diját, 1600 met. távolságra Mr. J. Waugh L­ou­p-Gar­on-ja köny­­nyen nyerte meg; Wackerow C. Jaquitta-ja 2-dik, hg. Esterházy Pál Radieschen-je 3-dik volt. A gátversenyben (700 frt, 2400 met.) Schossberger Nándor T­h­e­o­d o­r­i t­h-ja győzött egy nyakhoszszal; gr. Esterházy Miklós Tremonia-ja 2-dik, hg. Esterházy Pál Bravienká-ja 3-dik volt. Az akadályversenyt (1000 frt, 4800 met.) szintén a Schossberger-istálló nyerte meg Etel­kával. Dőry Lajos Timelkam-ja egy hoszszal meg­késve mint 2-dik, s Baumgartner trink Carmen-je mint 3-dik érkezett a czélhoz; 5 ló futott. Árpádhoz uralma alatt sokféle harczok pusztították az itt megtelepedett magyarság zömét és az ennek helyébe beáramlott oláhság sietett a helyneveket­­át­alakítani, így Gönczágból lett Gonczága, Nagy-Ág­ból Nagyzág, Veremágból Vormága, Aranyból Uroj, mely neveket sok helyen a magyarság is elfogadott. Szemlét tartott ezután a vármegye egyes völgyei fe­lett, kezdve a vulkáni szorosnál, melyet úgy látszik, a magyar határőrséggel szállottak meg őseink. Egy a Kendeffi család birtokában levő okmány Nayak­na e­z ő­t említ, melyből Cimpulnyak lett. Ott volt Murilla vár is. Lépes püspök egyik oklevele Hrilo tanyát említ, melyet nem is tudunk elképzelni, hol lehetett. D­a­m­s­u­s nevét Dömsös vagy Damsus­­nak találjuk a régi okmányokban. Zsigmond 1412-ben egy osztály levelet ad ki, mely szerint Borvatviz mellett V­­­z­k­e ö­z nevű falu állott, mely később Hobiczává alakult. Ott van Úrik, mely Örök név alatt szerepel egy 1458-ban eszközölt beik­tatásban. Ohába Jibisel egy 1453-ban Prágában kiadott oklevél szerint Sebeshely volt. A Kendeffieknek 1453-ban Hunyadi János által kiadott levél a mai Valye Dilsit Havaspataknak nevezi. Ott vannak továbbá Gureny, az egykori Sebestorok, Luszeny hajdan Malomviztorok. Holdatról a német irók azt akarják bebizonyítani, hogy Vorstadt­­ból lett, de ezt Hasdadnak írja még egy 1306-beli okmány, mely azt is tanúsítja, hogy ősi magyarság lakta a helységet. A Maros mentén fekvő Szuliget Hosszú­­liget volt; ugyanott Bezsány Bessenyő nevet vi­selt, Déva mellett van Brettyelin, mely Törzsök­­f­a­l­u volt s a mellett feküdt Kálmántelek. Lapuzs­­nak a XVII. században Laposnyak, volt. Illye mellett Kujes Köves volt. Ulyes-kö­l­y­v­e­s. Csertés falut (Báthori Zsigmond levele szerint) U­j­­f­a­l­u hívták. A Zarándban fekvő K­r­i­s­c­s­o­v Köröscsov volt. A felolvasó végül felemlít egy patakot, melyet még Róbert Károly alatt Kerekügynek hívtak és hogy itt sok helység visel Bárány a megye helységeivel azonos nevet, minek pl. Földvár, Oszva, Ölyves, Szilva, Árki, Baja, Beriz stb. Ez éljenzéssel fogadott értekezés után a gyű­lés 5 perczre felfüggesztetett. Még három értekezés volt: Téglás Gáboré a bojezai és rudai aranybá­nyászatról, König Pálé a Mithra kultusz eredeté­ről és H­a­n­k­ó Vilmosé a klévai sósforrás vegy­­alkotásról, melyek hasonlag nagy tetszéssel fogad­tattak. Déva, május 31. (D. É.) B­enndorf és Pulszky az assistensekkel folytatják tanulmá­nyukat a történelmi társulat múzeumában. Németi­ben a vendégek tiszteletére Kuun gr. nagy ebé­det adott; este S­ó­l­y­o­m-F­e­k­e­t­e vendégeli meg őket a társulat képviselőivel együtt. Holnap ki­rándulás Vajda-Hunyadra, hol Danyilla polgármes­ter és Tornya járásbiró ünnepélyes fogadtatást ren­deznek. Közgazdasági táviratok. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, máj. 31. (Osztr. értékek zárlata.) Osztr. hitel­részvény 293.70. Déli vasutrészvény 147.40. 4°/0-os aranyjára­dék 98.95. Londoni váltóár 120.—. Károly­ Lajos vasutrészv. 294.50. 1864. sorsjegy 17­0.—. 4*2% ezüstjáradék 78.75. 1860. sorsjegy 134.75. Török sorsjegy 26.— . Angol-osztrák bank­részvény 112.—. Osztrák államv.-részvény 826.—. 20 frankos 9.51—. 4*2% papirjáradék 78.22. Osztr. hitelsorsjegy 170.—. Osztrák-magyar bankrészv. 840.—. Cs. kir. arany (vert) 5.67. Német bankváltók 58.50. Gyengébb. Bécs, máj. 31. (Magy. értékek zárlata.) Magyar földte­­herm. kötv. 99.75. — Erdélyi földteherment. kötv. 99.—. — 5%°/s-os magy. földh. int. zálogl. 102.25. Erdélyi vasut-részv. 163.50. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 98.80. — Magy. nyer. k. sorsjegy. 114.— . — Szőlődézsmaválts. kötv. 97.50. — 6%-os aranyjáradék 120.45.— Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.70. — 4°/6-os aranyjáradék 88.27. — M. orsz. bankrészvény —.—. — Magyar vasúti kölcsön 137.50. — Magy. hitelb.-részvény 292.50. — Alföldi vasut-részvény 170.50. — Magy. északkel. vasut-részv. 157.75. — 1869, m. kel. v. áll. els. kötv. 91.25. — Tiszav. vasut-részvény 249.50. — M. resz. és váltób. részvény 87.50. — Kassa-oderbergi vas. részv. 148.50. — 5°/0-os papir­járadék 86.70. — M. jelzálog hitelb. rész. —... — Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Béon, május 31. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelrészvény 294,40. Osztrák államvasuti részvény —.—. Uniobank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztrák bankrészvény —.—. 20 frankos —.-----. Déli vasutrészvény —.—. Magyar hitel­részvény —.—. 1884. sorsjegy —.—. 4°/, magyar arany­járadék 88.32. Károly­ Lajos vasúti részvény —.—. 4-2°/6-os osztr. papírjáradék —.—. — Osztrák aranyjáradék —.—. — Tramway —.—. Nyomott: Bécs, május 31. Mérsékelt üzlet mellett szilárd a hangulat. Hitel és államvasuti részvényekben fe­dezeti vásárlások történtek. Zárlat felé gyengült. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. Az esti magánfor­galom lanyha irányzattal folyt le. KilencZ Órai zárlat: Osztrák hitelrészv. 293.80. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. A Budapestről jelzett magasabb árak a helybeli spekulácziót is ár­emelésre ösztönözték és búza őszre 10.80 írtról 10.921/* forintig emelkedett. A kínálat azonban csakhamar túlnyomóvá vált s igy az őszre szállítandó búza jegy­zése 10.86 írtra szállott alá. Más határidőkben nem volt üzlet. J­egyeztetett: Búza tavaszra —.— ------.—, búza máj.—júniusra 10.22—10.27—, búza őszre 10.87—10.92, magyar rozs 8.25—8.56, rozs május —júniusra 8.15—8.20, rozs őszre 8.45—8.50, tengeri kész áru 7.25—7.30, tengeri máj.—júniusra 7.22—7.27, tengeri jul.—aug.-ra 7.27—7.32, ten­geri aug.—szept.-re 7.35—7.40, merkantilzah 7.— —7.15, zab május—júniusra 7.10-----7.15, zab ősz­re 7.07-7.12. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai.*) — Máj. 31-án. — *) Gabona-szállítási díj vagyon-rakományokban 100 ki­­lokint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kilo búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 2% márka. Beviteli vám Svájczba 100 kilo gabonáért 0­ 80 frank, lisztért 1 frank. Át­számítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 55 kr. — Párisra 100 frank vista 47 frt 55 kr. 1 1| Ilii Párig. ^ w » B­HI a folyó hóra...................... 26.10 12.40 —0.01 » júniusra ......................... 26.30 12.50 --0.08 » julius—aug.-ra ............. 26.90 12.78 —0.01 » a 4 utolsó hóra.............. 27.50 13.06 —0.01 L 1 8 11 folyó hóra........................ 57.30 17.12 —0.02 » júniusra......................... 57.50 17.18 —0.05 » julius—aug.-ra................ 58.60 17.46 —0.17 » a 4 utolsó hóra............. 59.60 17.77 —0.10 01a­ folyó hóra....................... 103.— 48.93 —0.19 » júniusra......................... 99.50 47.26 —0.08 » julius—augusztus .... 84.25 40.02 —0.04 » a 4 utolsó hóra................ 76.75 36.46 —0.04 BieSt folyó hóra....................... 50.—­­ 26.39 —0.02 » júniusra......................... 50.50 26.65 —0.29 » julius—augusztus .... 51.25 27.04 —0.l7 » a 4 utolsó hóra................ 51.50 27.17 —0,16 Szállítási díj: Budapestről. . . .] 8.27 [ 3.94 — 0.— Búza, liszt csendes, olaj szesz tartva. Időjárás: szép. Köln. Bua májusra.......................... 21.— 12.30 +0.12 » júliusra............................. 20.20 11.88 —0.— BOIS májusra.......................... 15.10 8.84 +0.06 » júliusra............................. 15.20 8.90 —0.2­01a­ készszállitásra................ 86.50 21.37 +0.12 » májusra.................. 36.50 21.37 +0.18 Szállítási Áll : Budapestről ..­ . 5.95 3.47 — o! — Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai.**) — Május 31-én. * **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai szerint me­dióra, ultiméra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen-­ érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a medió-árfolyamok M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy a­enti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá pro­­longáczió és ultimó-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, május 31. (A tőzsdéről.) Bécsi tőzsdén uralkodó bágyadtság daczára szilárd hangulat mel­lett bankpapírokban fedezeti vásárlások eszközöltet­tek. Vasúti részvények és bányaértékek nagyobb figye­lemben részesültek. Orosz értékek áruemelkedésnek örvendtek. Pénz változatlan. — Utótőzsde: Déli vasút 262.50. Hitelrészvény 506.1. Osztrák államvasuti részvény 560.—. Károly Lajos vasúti részv. 126.50. Orosz bankjegyek —.—. Bágyadt. Pária, máj. 31. (Zárlat.) 3%-os francziajárad. 80.12­ Osztr. államv. részv. 698.—. Osztr. földh. részv. —.—. 6%-os magyar aranyjárad. —. — Magy. vasuti­ kölcsön —. — Uniobank-részv. —.—. — 5%-os magyar papirjárad. —.—. — Magy. országos h. részv. —. — 5°/6-os franczia járadék 109.15. —Déli vasúti részv. 325.------Franczia törleszthető járadék 81.25. —4%-os osztr. aranyj. —. — Magy. jelz. hitelb. részv. —.— — 4%-os magy. aranyjárad. 76.—. — Magy. resz. és váltób. részv. —.—. Tartva: la­ndon, máj. 31. Consol. 102.%. Osztr. aranyj. —.—. Frankfurt, máj. 31. (Esti t.) 4­2% papir-járadék —.—. — 4’2°/p ezüst-járadék 66.81. — 4% magy.­ar.-jára­­dék 75.% Osztr. hitel-részvény 255.25. — Osztr. államv. részv. 280.25. — Déli vasút részvény 131 75. — Magyar-Gács­­orsz. vas.-részv. —.—. — Bécsi váltóár —.—. — M. resz. és váltób. részv. —.—. — 4% osztr. ar.-járadék —. — M. országos h.-részvény —.—. — 5% osztr. papir-járadék —.—. összhasonlítftjl ■ Berlin Frankfurt »*egy«**bp»*« sir­­atárfolyam Értékpapír «§ „ f § „ * árfo- ISS árfo- | fe£ S®:® J®® pénz ára Ili iyam ||a 31 11 1*1 Magyar értékek. l°/,-os arany jár...............U 75.20 88.29 75.31 88.43 88.25 88.86 S^/t-os arany jár...............u 108.70 120.66 102.76 120.76 180.30 180.60 Papirjáradék..................D 73.90 86.78 73.50 86.86 86.65 86.90 Keleti vas. els. I. klb... K —91.50 91.75 i1/.»/. földh. Int. zál.lev.K —80.— 93.68 94.— 94.50 Hitelbank részv...............U —.— —.— —.— —892.50 893.— Leszám. bank részv... .U ——.— —.—­­.— 88.— 67.50 Kassa-oderb.vasas..........K 62.10 145.— —.— 144 — 145.50 Magyar-galicz. vasút. .. —.— —.— 138.— 161.65 162.— 162.— Osztrák értékek. Arany járadék................U 84.60 99.71 84.37 99.40 98.75 99.85 5%-os papir-járadék. ..t­ 79.40 93.44 79.48 93.47 93.25 93.50 Ezüst-járadék..................U 67.— 78.87 67.12 78.87 79.— 79.25 Papír-járadék..................U 66.— 78.19 66.68 78 08 78.10 78.40 Osztr.­m. bankrészv____ ——__ 714 — 886.09 837.— 842.— Osztr. hitelrészv..............U 506.— 806.01 258.12 305.98 295.20 295.50 Osztr. államvasp. részv.U 560.— 327.62 278.87 327.38 326.75 326.50 Galicziai vaspálya..........U 127.— 297.12 253.50 297 66 —.— — Déli vasp. részv.............U 862.— 153.— 181.62 154 31 147.50 148.— Váltó Bécsre...................... 170.70 58.56 170.70 58.61 —.— —.— Orosz papírpénz............... 801.70 118.10 —.— —.— —.— —.— Átszámítási árfolyam 100 márka 58 frt 55 kr. Fővárosi mulatságok. Nemzeti színház. Maceray Benedek Ma, kezdete 8-adfél órakor. el®e _ szv AZ ATt'a C H É Kezdete 8-adfél órakor. Vígjáték 4 felv. Irta Meilhac Holnap, szombaton: Henrik. Fordította Knyaskó próféta. „ s i 'kfJ08' Opera 5 felv. Irta Seribe. For Scharpf bár Újházi B-tw_a ■a -DAI r helyi J. Zenéjét szerzett« Me Báróné Békessy I. verheer Pradis gróf Náday geiDeer. Madelaine Helvey L. xt a_____• , , Estillac Gyenes NépSZínhá­z. De Meré Lucien Kőrösmezei Junius hóban Frondville Hetényi a színház zárva lesz. Ramsay Mihályi­ _ Folytatás a mellékleten. Sgyílt tér. (Az e rovatban közlötteknek sem tartalma­, sem alakjáért a szerkesztőség nem felelős.) GLEICHENBERGI Constantin-forrás. Égvényes és sósavas savanyuviz ; azonban az emsi viz­­zel egybehasonlitva, kétszeresen erősb ez utóbbinál, s hasonló kóreseteknél csakis féjadag alkalmazandó mín-­ domemü nyákhártyás hurutok s különösen a lég­i emésztőszervi bajok, tehát a torok, mell- és gyomorhu-­­rutok ellen. Emma-forrás. Hasonlóan összeállítva gyöngébb gyermekek és a gyönge testalkatú egyének hasonbatainál. Klausner aczélforrás. Tiszta vasas savanyuviz. Hasznos a sápkór, vérsze­génység és erőtlenségi bajok ellen. Főraktár Budapesten: ttitatpq'C'ttit'v­­ magy. kir. udv. 8581 HiUiboJS. U 1 X 1/. ásványvíz szállítónál. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban és fűszer-­­ kereskedésben.

Next