Pesti Napló, 1884. július (35. évfolyam, 180-210. szám)

1884-07-01 / 180. szám

r­epeltek. A mai előadásból különben sok elsőrendű tag hiányzott, így Turolla, Bartolucci, Reich, Ma­­leczkyné, Broulik, Perotti, Bignio, kik csak a szün­idő után lesznek ismét körünkben. Az utóbbi két elő­adásnak volt néhány ünnepélyes érzelmi momentuma is. Szombaton, a Portici-i néma előadása előtt, az opera összes személyzete Erkel Sándor buzgó és szakavatott igazgató iránt fejezte ki őszinte tiszteletét és elismerését, ma este pedig a Szevillai borbélyt vezényelt Erkel Gyula kar­mester és Káldy rendező részesültek ovácziókban. A drámai személyzet férfitagjai az operában közre­működött énekesnőket részesítették gyöngéd figye­lemben, valamennyi részére csinos virágcsokrot küld­ve, melylyel földiszítve jelentek meg az előadáson. E virágcsokrokat a következő sorok kíséretében küldöt­ték meg a rendezőnek: »Ma, midőn az opera utolsó előadását tartja a nemzeti színházban, a drámai sze­mélyzet férfitagjai kollégiális érzületüknek kifeje­zést akarván adni, küldik ezen tíz csokrot a mai előadásban működő női személyzetnek. Fogadják gyöngédségünk és baráti ragaszkodásunk e jel­vényét azon óhajtásunkkal, hogy tartsanak meg továbbra is baráti jóindulatukban; részünkről biz­tosítjuk az opera I. tagjait őszinte tiszteletünk­ és testvéri érzetünkről.« A mai előadás zsúfolt ház előtt folyt le. A közönség a szereplőket többszöri ki­hívásban részesítette,­s az utolsó felvonás után addig nem távozott, mig a függöny ismét föl nem gördült s az összes személyzet között a karmester és rendező is megjelent a színpadon. Az utolsó előadás fontos mo­mentumának jelentőségét szépen tolmácsolta az egész előadás alatt és után a közönség őszinte és lelkes érzülete. — A népszínházban holnap, kedden Rip van Winkle ez évadban utoljára kerül színre, szerdán Hoffmann mesél ez évadban szintén utoljára és H­e­­g­y­i Aranka utolsó fellépésével szabadságideje előtt. — A krisztinavárosi színkör holnap ismét tün­tetés színhelye lesz. Az I. ker. polgári kör ugyanis, mely mindent elkövet, hogy a budai közönség közö­nyét megtörje, holnap a Nap és hold előadására me­gint tömegesen el fog menni. Ez alkalommal a kör két pompás bokrétát fog átnyújtani a társulat két primadonnájának, Pajor Emiliának és Réthy Laurá­nak. A kör igazán szívén hordja Buda magyarosodá­sának ügyét, s kebelében most mozgalom indult meg, hogy Csókának legalább hetenkint egyszer telt házat biztosítsanak a kör tagjai. Törvényszéki csarnok,­ ­ Nagyatyjának a gyilkosa, Montbrisonban tegnapelőtt vette tárgyalás alá az esküdtszék a fiatal Berthauld bűnügyét, a­ki azzal van vádolva, hogy meggyilkolta az anyai nagyatyját, Morettont s ennek gazdasszonyát, Yanneliernét. A vádlott huszonöt éves, a vidék egyik előkelő családjának ivadéka. Egy huszárezredben szolgált, megszökött a kedvesével Brüsszelbe, elprédálta az anyai örökségét s leveleket írogatott a családjának, hogy ha nem küldenek pénzt, szerencsétlenség fog történni. Elnök: A nagyatyjának meggyilkoltatását ér­tette-e ? Vádlott: Nem, öngyilkosságra gondoltam. Az elnök elmondja, hogy ily válságos helyzet­ben volt a vádlott, midőn 1883. július 6-ának éjjelén meggyilkolva találták a nagyapját s annak gazdasszo­nyát s feltörve a pénzszekrényét. A gyanú Ber­­thauldra irányult, annyival inkább, mert 11.000 frankot lopott el egy évvel előbb a nagyapjától, a miért meg is átkozta az öreg Moretton. A vizs­gálat kideríte, hogy több napig távol volt Brüsz­­szeltől. Letartóztatták, s több hónapi fogság után, midőn a vizsgálóbíró kijelente előtte, hogy csak úgy remélhet kegyelmet, ha mindent beismer, töredelme­sen bevallotta a bűntettét. Egy létra segítségével éj­jel bemászott a nagyatyja parkjába. Valteliernét, a­ki őt gyermekkorában nevelte és gondozta, egy kopo­nyájára ütött kővel letöm­te, s midőn nyöszörgött, a saját kezeivel megfojtotta. Látván, hogy már megvan halva, elővett egy nagy kalapácsot, oda lopózott a nyolczvannyolcz éves öreg ágyához .------­Elnök: Beszélje el a többit. A vádlott­­elhaloványodott, szólani akart, de nem volt képes, a kezét a torkához emelte, mintha fojtaná valami):Nem tehetem, hagyjanak békét, min­den úgy történt, a­mint elmondtam. Elnök: A nagyatyja kinyitá a szemeit s meg­látta ; ekkor ön az ágyhoz rohant s egy ütéssel be­zúzta a fejét. Aztán megijedvén a véres fejtől, egy párnával betakarta, feltörte a szekrényt, megtöltötte a zsebeit bankjegyekkel s aranynyal, tüzet gyújtott, belevetette a véres ruháit, felvette a nagyatyjáét s őrültként szaladt a vasúti állomás felé, ahol már fütyölt a vonat. Lyonban megfürdött, új ruhát vett magának s 500 frankért ékszert a szeretőjének, aztán nyugodtan visszatért Brüsszelbe, ahol azt beszélte, hogy egy Lévy nevű öreg zsidótól kapta a pénzt. A vádlott bevallásban lévén, nem sok figyelmet kelthettek a tanuk vallomásai. Legérdekesebb volt még a szeretőjéé, Guindt Krisztináé, a­ki nagy tollas kalappal jelent meg a tárgyaláson. Elmondta, hogy Berthauld pénzért ment Francziaországba, s midőn visszatért, azt állítá, hogy csak nagy nehezen tudott valamit kicsikarni a nagyatyjától. Midőn egy távirat hirt adott neki a gyilkosságról, sírni kezdett s nagyon levertnek látszott. Az esküdtszék másnapra halasztá a vád- és védbeszéd meghallgatását. — A Stellmacher ügyben hozott ítélet ellen dr. Wolff Eppinger védőügyvéd, mint Bécsből jelentik, holnap nyújtja be a semmiségi panaszt, mely kiemeli, hogy az ítélet indokolása több lényeges pontjában ellentmondó.­­ Kammerer és Stellmacher egyik társának ügyét tárgyalta ma a stuttgarti esküdtszék. Az illetőt Kumisch Mihálynak hívják, szlavóniai illetőségű, s ré­szes volt a Heilbronner-féle rablógyilkosságban. Az eset akkor nagy port vert fel. Kumisch, három bűntársával 1883. november 21-én d. u. 5 órakor behatolt Heilbronner stuttgarti pénzváltójába, s a bankárt, valamint a boltban levő Oettinger nevű ma­gánzót kalapácsütéssel leütötték, a boltból 946 már­ka készpénzt és 16,000 márkányi értékpapírt elrab­­lottak. Kumisch ellen, kit még a gyilkosság éjjelén elfogtak, a vádlevél szándékos gyilkosság és rablás miatt emel vádat. Heilbronner fején és karján nyolcz különböző nagyságú sebet, Oettinger négy sebet kapott. A sérülések súlyosak, a sebesültek közül egyik se fog teljesen kigyógyulni. A mai tárgyalás elején a vádlevelet olvasták fel. A Pesti Napló táviratai. Horvát tartománygyűlés, Zágráb, jan. 30. (O. É. Az esti lapban közlöt­tek kiegészítéséül.) Az igazságügyi költségvetés tárgya­lásánál Ser­mage gr. kijelenti, hogy az 1848. óta fenmaradt megváltási és egyéb úrbéri ügyek elinté­zésének lassú menete nagy mértékben növeli az elé­­gületlenséget. Ez igen alkalmas tér a szélső ellenzék izgatásaira. Hogy az ellenzék mennyire képes vissza­élni a helyzettel, azt leginkább bizonyítja Starcsevics Dávid izgató beszéde, melyet jun. 23-án tartott s melyre szóló — sajnos — távolléte következtében akkor nem válaszolhatott. Starcsevics akkori beszédé­ben azt mondá, hogy a bányászati törvény és a bér­megváltás igazságtalan a parasztokra nézve, kik az erdők megváltásánál károsodnak, mint pl. Bisztriczá­­ban is, hol csak cserjéseket kaptak. A­mi a bérmegváltást illeti, mely az 1855-ki pátens szerint történt, Szarcsevics az abszolutizmus álláspontján áll és azt az elvet vallja, hogy a nagy­­birtokosokat üldözni kell és a parasztokat meg kell ajándékozni a nagybirtokosok vagyonából. Starcsevics ezen álláspontját figyelmükbe ajánlja szóló Starcse­vics azon párthíveinek, kiknek birtokaik vannak. Szó­ló utal arra, hogy Stubiczán és Bisztróban a megvál­tás végrehajtásánál már két ízben folyt vér s katona­ságnak kellett közbelépni, hogy a rendet helyreállítsa. Első ízben történt ez 1860-ban, és másodízben 1872-ben. A megváltás, mely nagy részben még nincs végrehajtva, épp azon vidéken foly, hol múlt évben zendülés tört ki, és ennek a félrevezetett népnek Szar­csevics azt hirdeti, hogy az erdők felosztásánál igaz­ságtalanul és csalárd módon jártak el. Ez már világos izgatás. Szaló felhívja a kormányt, hogy ne hagyja magát tévútra vezetni, mert ezek a vádak teljesen alaptalanok. Adatokat tud felmutatni, melyekből ki­tűnik, hogy a parasztok maguk tették tönkre az erdőt és az uraságnak még most is 22.000 frtnyi kártérítési összeggel tartoznak, melyet az uraság nem hajtott be rajtuk. A kormánynak Stubiczán és Bisztriczában siet­tetni kell a megváltást, hogy az izgatottság végre csil­lapuljon. Az ellenpártiaknak pedig csak azt mondhat­ja szóló : Ne éleszszétek a tüzet, mert saját házatokat is el fogja pusztítani! Ha a vagyont támadjátok meg, ha az ellen izgattok, csak a kormány állását szilárdít­játok meg, melyet megingatni véltek, ha az a kormány erélyesen védelmébe veszi a vagyont és azokat a sze­mélyeket, a­kik ellen a kapzsi tömeget uszítani akar­játok. Szarcsevics gyönge beszédben igyekszik magát Ser magé teljesen alapos vádjai alól tisztázni, azt állítván, hogy ő legkevésbbé sem vall anarchiszti­kus elveket, hanem mind a parasztokat, mind a birto­kosokat egyenlő igazságban óhajtja részesíteni. Klein osztályfőnök kijelenti, hogy a felhozott ügyet figyelmes megfontolás tárgyává teendi és annak előmozdítására fog hatni. Mihalovics Károly szintén azt ajánlja, hogy a megváltás sürgősen hajtassák végre. M­a i­c e­n azon kérdést intézi, miért van a bíró­ságoknál oly sok hely üresedésben és mi történik azon összegekkel, melyek a fizetésekből megtakarít­­tatnak ? Klein osztályfőnök fel­világosí­tó válasza után a kérdéses czím megszavaztatik. Szarcsevics Dávid kérdi, minő czímen irá­­nyoztatott elő a fedezet a bíróságoknál előfordult szá­mos sikkasztásra, vagy miből fog a kormány kárpót­lást nyújtani ? Klein osztályfőnök kijelenti, hogy azelőtt tényleg fordultak elő sikkasztások és a­mennyiben a szenvedett kár a sikkasztókon be nem hajtható, azt az államnak kell pótolnia. Szónok ismerteti a fedezet módját és kijelenti, hogy a kormány oly intézkedése­ket tett, hogy most már nagyon nehéz lesz sikkasz­tást elkövetni. Tkalcsics azt hiszi, hogy a kár megtéríté­­sét a másodsorban felelős tisztviselőtől is kellene követelni. Erre az igazságügyi költségvetés általánosság­ban elfogadtatott. A részletes tárgyalás folyamán Pál­ácsi­cs azon kérdést intézi, vájjon kötelesek-e az adófizetők újra megfizetni azon összegeket, melyek a községi- és adóhivataloknál elsikkasztatnak ? — mire S­t­a­n­k­o­­v­i­c­s osztályfőnök azon felvilágosító választ adja, hogy az adófizető felekre ily kötelezettség nem há­ramlik. Erre az igazságügyi költségvetés részleteiben is elfogadtatott. A végrehajtási törvény változatlanul megsza­vaztatott. Ezután Vojnovics indokolja sürgősségi in­dítványát, mely a színház ügyében hetes bizottság ki­küldését czélozza. Miskatovics előadó ellenzi a sürgősség kimondását, mire az el is utasíttatott Ezzel az ülés véget ért. Holnap délelőtt 10 órakor ismét ülés lesz. Zágráb, jún. 30. (U. É.) A Magyarország és Horvát-Szlavonország közt 1880-ban folyt zárszám­adásokra vonatkozó kimutatás megvizsgálására kikül­dött bizottság a következő határozatot terjeszti elfo­gadás végett a tartománygyülés elé: »Horvát-Szla­vonország tartománygyülése a Magyarország és a horvát-szlavon és dalmát királyságok közt 1880-ban folyt számadásokat, melyek Horvátországnak az 1868. 1.1. sz. 28. §. értelmében átküldettek, megvizsgáltatta és azt tapasztalta, hogy az illetékkiszabási hivatalok kiadásai ezen hivatalok illetékbevételeiből fedeztet­nek, mi az 1880. nov. 27-ki törvény 5. szakasza 3. bekezdésének szószerinti tartalmával és szellemével ellenkezik, továbbá azt, hogy a dohány- és sójövedék­nél számadásba tett kiadások az idézett trezikk szelle­mével nem egyeznek meg. Miután a magyar országgyűlés ezen számadáso­kat jóváhagyta és az által az 1880. nov. 27-iki tör­vény 5. szakaszának 3. bekezdését oly szellemben ma­gyarázta, mely a horvát tartománygyülés fölfogásá­tól eltér, a tartománygyülés indíttatva érzi magát, tekintettel az 1868.1. t. sz. 70 szakaszára, melynek értelmében a kiegyezési törvénynek mint bilateriális szerződésnek hiteles magyarázata csak akként történ­hetik meg, a mint maga a szerződés megkötése tör­tént — a következő határozatot hozza: 1. Az ügy az 1880. nov. 27-ei törvény 5. szaka­szának 3. bekezdése szellemében értelmeztetvén, elin­tézés végett ugyanahhoz a regnikoláris bizottsághoz utasittatik, mely a tartománygyűlésnek 1884. junius 16-án hozott határozata értelmében ki fogna küldetni, hogy a kiegyezési törvény eltérő magyarázata miatt felmerült vitás kérdéseket a magyar küldöttséggel egyetértőleg megoldja. Ezen regnikoláris küldöttség­nek feladata lesz oly megegyezésre jutni, hogy a Ma­gyarország és a horvát-szlavon-dalmát királyságok közti elszámolásoknál ezen királyságok jövedelmeiket illetőleg bármely megrövidítéstől meg legyenek óva. 2. Az 1880-ki zárszámadások tudomásul vétet­nek ugyan, de egyúttal a horvát tartománygyűlés ki­jelenti, hogy a számadások tudomásul vételének ténye által nem mondott le azon őt megillető jogról, hogy utólag is követelje jövedelmeinek azon összegét, mely neki mindenesetre járna, ha az 1880. nov. 27-ki tör­vény 5. szakaszát helyesen magyaráznák.« irányában barátságának újólag bizonyítékát adja. Csakis Francziaország és Angolország között történt előleges eszmecsere, azonban oly feltétel alatt, hogy a hozott határozatok utólagosan a többi hatalmakkal is közöltetni fognak, mi meg is történt. Egyelőre Olaszország semmiféle kifogást nem emelt, fentar­­totta azonban magának, hogy a határozatokat, ha azok szabatos alakban terjesztetnek elő, beható vizs­gálat alá veszi. Nigra és Pravelli eddig azon utasítást kaptak, hogy Olaszország és Európa érde­keit megvédjék, a­nélkül, hogy Angolország nehézsé­geit növelnék, sőt inkább Angolországot kényes fel­adatában támogassák. Mancini azon nézetét véli nyilváníthatni, hogy Olaszország politikai helyzete Egyiptomban nemcsak rosszabbá nem vált, hanem ellenkezőleg lassan kint javul, a­mennyiben a kondominium és a kettős ellen­őrzés, melyekből Olaszország ki volt zárva, megszűn­tek, és Olaszország az egyiptomi pénzügyek rendezésé­ben épp úgy részt vesz, mint bármely más hatalom. A konstantinápolyi értekezlet határozata értelmében Egyiptom végleges szervezése európai jellegű kérdés. Végül a szuezi csatorna kérdésének nemzetközi rende­zése alkalmával megvalósulást fog nyerni Olaszország kezdeményező indítványa, mely szintén a konstan­tinápolyi értekezleten szövegeztetett. Páris, jun. 30. A kamara ülése. Floquet in­dítványa, mely szerint az alkotmány átvizsgálandó pontjai a kongresszus működésének megszorítása nél­kül egyszerűen kijelöltessenek, 235 szazattal 190 el­len elvettetett. Ferry miniszterelnök ellenezte az indítvány elfogadását. Kijelenti, hogy az alkotmány átvizsgá­lásáról szóló tvjavaslat a kormány program­jának lényeges része, és hogy az a kamara bizalma nélkül a megkezdett munkát nem folytathatná. London, jan. 30. Az alsóház ülése. Gladstone azt indítványozta, hogy a rosszulási nyilatkozat a napirend többi tárgyai előtt tárgyaltassék, Goschen és más szónokok ezt mint inopportunust ellenezték, s a ház az indítványt 190 szóval 148 ellenében elve­tette, miután Gladstone előbb kijelenté, hogy a vita nem kívánatos és a szavazatot nem tekinti a kormány vereségének. Ems, jun. 30. V­i­l­m­o­s császár a dán és görög­ királyi családok látogatására Wiesbadenbe utazott. Wiesbaden, jun. 30. Vilmos császár, a dán és a görög királyi családok kölcsönös látogatásuk után a kerületi főnöknél reggeliztek. London, jun. 30. Mint a Daily Telegraphnak Kairóból jelentik. H i­­ r­o w­o ma Londonba indult. Berlin, jun. 30. Bismarck hg birodalmi kan­­czellár Varzinba utazott. Róma, jun. 30. A kamara ülése. Mancini külügy­miniszter egy hozzá intézett kérdésre válaszolva elő­sorolja Olaszország érdekeit és kötelességeit az egyip­tomi kérdésben. Olaszország 48 óra alatt elfogadta az értekezletre való meghívást, hogy Angolország A kholera, Páris, jan. 30. Toulonban tegnap esti 6 órától ma délelőtt 11 óráig hat ember halt meg kholerában. Brouar­del és Proust orvosok az egészségügyi tanácsban kijelenték, hogy a betegség, különösen a marseillei esetekből ítélve, kisebb mérvű ázsiai kholera. Bécs, jan. 30. A Wiener Abendpost írja: A Toulonból és Marseille-ből érkező hírek minden két­séget kizárnak, hogy az ott uralkodó ragályos beteg­ség ázsiai kholera. Az osztrák kormány a ma­gyar kormánynyal egyetértőleg legelső­sorban a Földközi tenger franczia tengeri kikötőiből és Al­gírból érkező tengeri szállítmányokra 10, illetőleg 20 napi megfigyelést rendelt el. Valamennyi hatóság utasíttatott, hogy az óvó rendszabályokat a legnagyobb erélylyel foganatosít­­sák.’A tárgyalások, melyek a végből folytattatnak,hogy a monarchia délnyugati és nyugati határain a vas­úton érkező utasok orvosi ellenőrzés alá helyeztesse­nek és gyanús málhák fertőtlenittessenek, befejezésük­höz közelednek. A tilalom rongyoknak, zsákok, hajó­kötelek, viselt ruhák és használt ágy- és fehérnemüek­­nek kholeragyanus országokból való behozatala el­len l­egközelebb fog kibocsáttatni. Rollia, jun. 30. Néhány lap azt a hírt közli, hogy két piemonti munkás, kik Tou­lonból az Alpeseken át tértek vissza Olaszor­szágba, kholerában megbetegedett és egyikök bele­halt. Más hírlapok csupán egy munkás­ról tesznek említést. (Ered. sürg.) Marseille, jun. 30. Az egészség­­ügyi bizottság tagjai, Rochard tengerészetügyi fő­felügyelő, Brouardel és Proust orvosok, Cazelles pre­­fekt, Massat főtitkár és Metaxas, a városi egészség­ügyi­ bizottság elnöke tegnap a Faro erődben elhelye­zett betegeket látogatták meg, azután pedig hosszabb ülést tartottak. A kereskedelmi minisztérium kül­dötte azt mondá, hogy a touloni kholera, úgy látszik, nem fog nagyobb mérveket ölteni, miután a halálo­zási arány csak egy százalék. Erre egyhangúlag elfo­gadták a tervezett rendszabályokat. A gyűlés ezután a legalkalmasabb fertőtlenítő szer felett tanácskozott. A Faro erőd környékén lakók tiltakoztak a kholera­­betegeknek az erődben való elhelyezése ellen. Közgazdasági táviratok. Nagy-Becskerek, jun. 30. (O. É.) A nagy­­kikinda-nagy-becskereki vasut-részvénytársulat ma tartotta rendes évi közgyűlését Dániel Ernő elnök­lete alatt. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomá­sul vette és a zárszámadásokat jóváhagyta. Elhatá­roztatott, hogy a közlekedésügyi miniszter engedé­lyével a tartalék-alapból fedeztessék azon 31125 frtnyi építési költségtöbblet, mely az által merült fel, hogy vas-sínek helyett aczél-sínek alkalmaztattak. E czélra a tartalék-alapból 415 drb elsőbbségi részvény igénybe vétetett, azokat az országos bank a szerződéses 75°/0 mellett átvevén. A felügyelő bizott­ság jelentése tudomásul vétetett. Az igazgatóság és felügyelő bizottság indítványa elfogadtatván, a 22071 forint 46 krajcrár tiszta üzleti eredményből az előző évi veszteség fedezésére 8480 frt fordittatni, 10.812 drb elsőbbségi részvény szelvényei 1 írttal le­bélyegeztetni, 1900 frt 19 drb elsőbbségi részvény be­váltására fordittatni és a maradvány a folyó évi szám­lára átvitetni határoztatott. Egyúttal a felmentvény az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak megadatott. A jelenléti jegyek a régi összegben váltandók be a jövőre is. A felügyelő bizottság ..tagjaivá a minisztérium által kinevezett Kupecz Ödönön kívül újra megválasztottak: Bi­­schitz János, Papp Simon, Gerenday László. A közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta Tallián alis­pánnak következő indítványát. Az igazgatóság megbizatik, hogy Török-Be­csén át a szabadkai vonalat, mint a n.-becskerek-t.­­becsei vonal folytatásának kiegészítését tanulmá­nyozza, s erre vonatkozólag javaslatot tegyen, az osztrák-magyar államvasút igazgatóságával a nagy­­kikindai vasút restaurácziója létesítése tárgyában érintkezésbe lépjen; a személyvonatokra nézve az arad-csanádi vasútnál engedélyezett menetgyorsasá­got, tekintettel a töltés­test jobb voltára, a közleke­dési minisztériumnál kieszközölje. Bécs, jan. 30. A Wiener Abendpost a szarvas­marha-ügyben kijelenti, hogy a behozatali tilalom, mely a Morvaországból Alsó-Ausztriába való beho­zatalra nézve fönnállott, már rég nincs érvényben, a morvaországi mészárosoknak tehát nem is kell enge­délyért folyamodniok, mint azt némely lap tévesen említé, hogy a bécsi szarvasmarha-vásárt látogat­hassák. Vegyes hírek. A vámviszály Ausztriával. A mai napig —írja a B. K. — sem a magyar pénzügyminisztérium az osz­trák belügyminisztériumtól a magyar értékpapírok­nak az osztrák takarékpénztárak általi vásárlása kér­désében, sem pedig a magyar kereskedelmi miniszté­rium nem kapta meg az osztrák belügyminisztérium­tól a Galicziából jövő és Pozsonyba irányított marha­­szállítmányokra vonatkozólag Oswiecimben elrendelt kiszállítás és etetés ügyében a kilátásba helyezett vá­laszt. A magyar kormány, minden eshetőséggel szem­ben megteszi intézkedéseit, hogy a pozsonyi marha­vásárt fenyegető veszélyt elhárítsa. Soha se jutott volna a magyar kormánynak eszébe, hogy a Bécsbe szánt marhaszállítást feltartóztassa avagy csak diffe­­renc­iális tarifák által is megdrágítsa. Ha azonban erre kényszerítve lesz, mi sem könnyebb, mint a Sz.­­Marxba feladott magyar hízott marhákra nézve p. o. Budapesten vagy akár Pozsonyban is és Sopronban a kiszállítást és etetést elrendelni. Hogy az ilyen, az osztrák kormány által kigondolt rendelkezés a bécsi marhavásárnak, — melynek felhajtása ma is fele ré­szében Magyarországból származik — hasznára lesz, — nem akarjuk bolygatni. Közgyűlések. A kőolajfinomító-gyár részvénytársaság ma dél­után tartotta évi rendes közgyűlését Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt. Elnök, miután konstatálta azt, hogy letétetett 9950 db részvény 20 részvényes által, kik 197 szavazatot képviselnek, a közgyűlést határozatképesnek jelentette ki s megnyitottnak nyil­vánította. Az igazgatóság működéséről az elnök tett szóval jelentést. Elmondta, hogy a társaság megala­kulása után az igazgatóság első kötelessége volt oda törekedni, hogy Fiuméban a gyártelep felállíttassék. Sikerült e czélra oly telket szerezniük, mely közvetlen összeköttetésben van úgy a tengerrel, mint a vasúttal. A gyár működését csak m. é. okt. hó végén kezdhette meg s akként van berendezve,hogy havonkint 30000 hor­dókőolajat dolgozhat fel. Eddigi termelése 21.303,823 klg. kőolaj és 3.261,458 klg. benzin volt. A mérleg szerint az üzleti veszteség 79,735 frt 9 krt tesz. Ennek oka részben abban rejlik, hogy a gyárte­lep sziklás talaján az építkezés igen költséges volt, részben pedig abban, hogy a gyári felszerelés elhasz­nálása által okozott értékcsökkenés pótlására 99,892 frt 99 kr, biztosítási tartalékalapra pedig 16,669 fo­rint 68 kr vétetett fel a mérlegbe. A felügyelő bi­zottság jelentésének felolvasása után a közgyűlés a mérleget tudomásul vette s a felmentvényt megadta. Felügyelő bizottsági tagokat megválasztottak: Ghi­­czy Géza, Ossiinack Lajos és Schubert Vilmos. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak tiszteletdija az eddigi maradt. Ezzel a közgyűlés véget ért A budapesti gabonatőzsdéről. — jun. 30. A délutáni forgalomban búza őszre 9.80—9.78 frton, tengeri jul.—aug. 6.56—6.54 frton köttetett. A budapesti értéktőzsdéről. — jun. 30. A délutáni forgalomban osztrák hitelrészvény 297.60—299 frton köttetett. Az esti tőzsdén magyar 4°/0-os aranyjáradék 90.971/2 frtról 91.22 frtra emelkedett, és zárult 91.15 frton, osztrák hitelrészvény 298.90—299.50 frton, magyar hitelrészvény 299.50—300.25 frton, magyar leszámítoló bank 88.75—89 frton, magyar papír­­járadék 87.85—87.90 frton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, jun. 30. Touloni kedvezőbb hirekre, arbi­trage számára eszközölt tetemes vásárlásokra az irány­zat megszilárdult. Később marseillei hírek nyomasz­tólag hatottak. Zárlatkor külföldi árfolyamokra az irányzat javult. Bécs, jun 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitel­­részv. 298.—. Déli vasutrészvény 143.70. 4“/o-os aranyjáradék 102.30. Londoni váltóár 121.75. Károly Lajos vasutr. 283.—. 1864. sorsjegy 168.25. 4­2“/o-os ezüstjáradék 81.20. 1860-diki sorsjegy 135.—. Török sorsjegy 20.— . Angol-osztrák bankrv. 107.75. Osztr. államv. részv. 313.80. 20 frankos arany 9.60—. 4,2°/6-os papirjáradék 80.05. Osztr. hitelsorsjegy 175.—.— Osztr.-magyar bankrészv. 857.—. Os kir. arany (vert) 5.74 — Német bankváltók 59.60. Elbevölgyi v. 183.—. Javult. jun. 30. (Magy. értékek zárlata.) Magyar föld­­teherm. kötv. 101.75. — Erdélyi földteherment. kötv. 102 —. 51/j°/6-os magy. földh. int. zálogb. 101.75. Erdélyi vasut-részv. 164.25 — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 102.—. — Magy. nyer. k. sorsjegy 114 50. — Szőlődézsmaválts. kötv. 88 75. — 6°/6-os aranyjáradék 122.60. — Tiszai és szeg. köles. sorsjegy. 114.75. — 4'/0-os aranyjáradék 91.05. — M. orsz. bankrészvény —.—. — Magyar vasúti kölcsön 142.75. — Magyar hitelb.-részvény 298.—. — Alföldi vasut-részvény 176. —. — Magy. északkel. vasut-részv. 161.25. — 1869. m. kel. v. áll. els. kötv. 96,25. — Tiszav. vasut-részvény 250.—. — M. resz. és váltób. részvény 88.—. — Kassa-oderbergi vas. részv. 147.50. — 5°/6-os papir­járadék 87.85. — M. jelzálog hitelb.­részv. —.—. — Adria m. teng. gőzb. részv. —.—. — Dohányrészv. —.— • Bécss, jun. 30. (Mag. forg.) Osztrák hitelrészvény 299.10. — Osztr. államv. részv. —.—. — Unio-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. — Angol-osztr. bank részv. —.—. — 20 frankos —.—. Déli vasút részv. —.—. — Magy. hitelb. részv. —.—. 1864. sorsjegy — 4*/6 magy. aranyjáradék —.—. — Károly Lajos vasút —.—. — Májusi osztrák jára­dék —.—. Dohányrészv. ——. Szilárd. (Ered. sürg.) Bécs, jun. 30. A mai esti tőzs­de üzlettelen volt. Kilencz órai zárlat. Osztrák hitel­­részv. 298.60. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai. — Junius 30-án. — *) Gabona-szállitási dij vagyon-rakományokban 100 ki­lóként értendő. Beviteli vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 2*­, márka. Beviteli vám Svájezba 100 kiló gabonáért 0'30 frank, lisztért 1 frank. Át­számítási árfolyam a német pianzokra 100 márka vista 59 frt 50 fer, — Páti«» 100 frank vitt* 48 frt 35 kr * % “ S*** £? Ilid 3 15 gst-Fftrls. ^ y * ~g Bma folyó bóra ....... 22.50 10.88 +0.03 » jul.-ra ............................. 22.75 11.— —0.09 » augusztusra..... 23.— 11.12 —0.01 » a 4 utolsó bóra .... 23.30 11.50 +0.01 L­­ S Z t folyó bóra....................... 47.80 14.53 1­0.02 » jul.-ra ............................. 48.10 14.62 —0.02 » augusztusra..... 48.30 14.68 —0.01 » a 4 utolsó hóra.. 49.25 14.97 —0.02 01a| folyó bóra . ...................... 67.— 32.40 —0.15 » júliusra............. 67.25 32.52 —0.03 * augusztusra......... 67.50 32.64 —0.03 » négy utolsó hóra .... 69.75 83.73 +0.03 SzeSX folyó hóra......... 43.50 23 37 —0.16 » júliusra . ....................... 44.— 23.64 —0.16 » augusztusra....................... 44.25 23.77 —0.16 » a 4 utolsó hóra .... 45.— 24.18 +0.15' Szállítási dij: Budapestről . . . [ 8.27 3.97 —0. — Búza, olaj csendes, liszt szilárd, szesz bágyadt. Idős. : szép. Berlin. Bu­za jun.—július­ra . .­­ . . 173.— 10.29 —0.07 » szept.—okt.-ra .... 177.— 10.53 —0.07 ROZS júniusra............ 153.50 9.14 —0.04 » szept.—okt.-ra ..... 151 25 9.— —0.03 Zab júniusra......... 142.— 8.45 —0 06 » szept.—okt.-re ..... 132.25 7.99 —0.05 0 la I júniusra.............................. 53.60 31.89 —0.65 » szept.—okt.-re................... 53.80 32.01 —0.12 SZBSZjun.—jul.-ra................... 51.30 30.53 —0.18 » aug.—szept.-re . .... 52.60 30.71 —0.28 Szállítási dl­: Budapestről . . . 59.50 48.20 —0.— Búza, zab, szesz bágyadt, rozs nyugodt, olaj lanyha. Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai.**) — Junius 30. — Átszámítási árfolyama 100 márka 59 frt 50 kr. **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai széria mediára, ultiméra vagy készpénzben értendők s e szerint a bpesti egyen­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyauto M-mel, az ultimo-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értetődik, hogy a fenti átszámításokhoz még a tranzakczió-kültségek, továbbá pro­­longáczió és ultimé-árfolyamokhoz azonkivü­l még s mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, jun. 30. (A tőzsdéről.) Kholeráról ér­kező nyugodtabb jellegű hirek, sima felszámolás ked­vező hatást gyakorolnak. Német vasúti és bányaérté­kek, részben bankpapírok keresettek. Kamatláb 31 /a°/0­ — Utó tőzsde : Déli vasút részv. 243.—. 4% magyar aranyj. 76.10. Hitelrészvény 503.—. Osztr. államv. részv. 530.—. Károly Lajos vasút részvény 119.25. Szilárd. Összehasonlito t­ul Berlin Frankfurt M egyidejű b mit zárlatárfolyam Értékpapír S1- réj árfo- 4rfo- ab£ . 1*3 , JÍI Pén* áru iya® Ü-S gfj Mrf A S8 Ut i . - ------ . -O I ,o II Magyar érietek. 4%-o« arany jár................U W.20 91 16 76.06 80.99 91.'S 9145 6%-os arany jár................U 102.40 122 34 102.25 102.84 122 30 122.70 Papír jiradék...................U 74.10 90.34 74.10 90.43­­ 67.90 88.20 Keleti vas. els. I. klb..K —.— —1 96.76 97.25 «‘/•’VofOhlh.int.zil.lev. K ——._ 94.75 95.95 Hitelbank részv...............D —1 299.— 299.50 Deszim. bank részv.. .D —ss.50 89.— Kasaa-oderb. vasnt...........E 61.10 145.42 —.— —.—1 147.— 148_______ Magyar-galléz. vasút. .. —.— —141.12 167 94 1 70.— 171.— Osztrák értékek. Arany jiradék.................E 81.70 102 53 85 87 102 73 102.— 102 50 5®/6-68 papir-jiradék.. .U 80.20 95 96 79 62 95.17 95.50 96 — Ezüat-járadék..................U 67.70 81 04 67.37 80.58 80.90 81.20 Papir-jiradék...................U 66.90 80.— 66.75 79.67 80 10 80.40 Osztr.­m. bankrósZv------K —.— —... 715.50 85141 868.— 860.­­Osztr. hitelrészv------- .U 503.— 298.91 250.25 298 88 299.60 298.80 Osztr. illamvasp. részv. U 530.— 815 05­ 263 76 114 91 314.— 314 50 (lalicziai vaspilya..........ü 119.20 288.321 237.37 284 — .—-----------­Déli vasp: réazv..............U 243 — 144 49 120 62 148.58 148 50 144 — Viltó Bócare....................... 167.4 0 59.57 167.47 59 62 — Orosz papírpénz................. 204.25 121 58 —__—_______ A budapest kőbányai sertés-keresk. csarnok távirata Junius 30. Az árak emelkedők. Magyar urasági öreg nehéz —.-------.— frtig, magyar urasági fiatal nehéz 51.----51.50 írtig, magy. uras. fiatal közép 51. ------------51.50 írtig, magy. uras, fiatal könnyű 51.50—52.50 írtig, magyar szedett nehéz 49.-----50.— írtig, magyar szedett közép —.-------.— írtig, magy. szedett könnyű 50.-----51.— írtig, romániai átmeneti bakonyi nehéz 51.-----51.50 írtig rom. átmeneti bak. közép 51.-----51.50 írtig, rom. átmeneti, bak. könnyű —.-------.— írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —■-------.— írtig, rom. átmeneti ered. közép —.--------. — írtig, szerbiai átmeneti nehéz 51.50—52.— írtig, szerb, átme­neti közép 51.-----52.— írtig, szerb, átmeneti könnyű 51.-----52. — írtig, hízó a vasútról mázsáivá —.-------.— írtig, hizó 1 fél éves élősúlyban 4°]® —.--------.— hizó két éves élősúly­ban —.--------.— írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kiló és 18/6-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek pá­ronkint 4 írt aranyban vám fejében megtéríttetik. Fővárosi mulatságod Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS- fligikt tér. (Az erovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) „MARGIT“­I gyógy’forrás-viznek­ növekvő fogyasztása a víz kétségbevonhatlan gyógy­­hatásának következménye és szerencsés vegyi össze­tételének bizonyítéka. Mint unikum különös elisme­rést vívott ki csekély szabad, de gazdag félig kötött szénsav-tartalma. Gyógytani tekintetben kiterjedt alkalmazást nyer általában a légző, emésztő stb- szervek hurutos tantalmainál. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend. KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR. ÉDESKUTY L. k­kir.udv. szállítónál, Budapest. Nemzeti színház. Általános bérletszünet. Július 1-én : Az országos szinészeti tanoda operai osztályának nyilvános vizsgálata VII szakaszban. Tanár: PASSY-CORNET ADÉL. Rendező : UJHÁZY EDE, a színpadi gyakorlat ta­nára. I. szakasz : »Altató dal« Meyerbeer Afri­kai nő dalművéből. Lelika Schlesinger Gizella II. szakasz: Jelenet Donizetti Lucia dal­­művének 3-ik felvonásából. Lucia Jerusalem Julia III. szakasz : Ária és kettős Verdi Aida dal­művének 2-ik felvonásából. Amneris Schneller Sarolta Aida Lugosi Matild IV. szakasz : Néhány jelenet Thomas Mig­non dalművének 2-ik felvoná­sából. Mignon Morgenstern Célia Philine Czanyuga Emma Meister V. Császár Imre Laertes Szilágyi Vilmos Fridiik b. Schneller Sarolta Lothario Szekeres ur*) V. szakasz: Kettős Meyerbeer Hugenották dalművének 3-ik felvonásából. Valentin Botter Gizella Marcell Szendrői ur*) VI. szakasz : Jelenet Verdi Troubadour czi­­mű dalművének 1-ső felvoná­sából. Leonora Képes Valentina Inez Schlesinger Gizella VII. s­zakasz : Mozart Figaro lakodalma czi­­mű dalművének 1-ső felvonása. Grófnő Botter Gizella Gróf Láng E. ur*) Figaro Fektér F. ur*) Susanne Suschny Eóza Basilio Dalnoki B. ur*) Apród Kőiéit Augusta *) A nemzeti színház tagjai szívességből vesznek részt az előadásban. Ma kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán: Bérletszünettel. Az országos színészeti tanoda drámai vizsgálata. 2 szakaszban. Népszínház. Július 1-én: Ez évadban utoljára. Rip van Winkle: Regényes operette 3 felvonás­ban, 4 képben, írták Meilhao, Gille és Famie. Fordították Evva és Fái. Zenéjét szerzette Robert Planquette. Személyek: Derrick Solymosi Adrien Cry B. Bip van Winkle Victor Lisbet, felesége Szelényi A. Alice Szeleczki E. Van der Bilt Kassai Nick, fogadós Újvári Katrina, huga Aranyossiné Charlotte Sik G. Egy katona Imrei Egy paraszt Füredi Richardson Friede Hudson Behumi Hegyek szelleme Szelényi A. 3-ik felvonás 20 év múlva. Derrick Solymosi Adrien Gergely m. v. Bip van Winkle Victor Alice, leánya Szelényi A. Van der Bilt Kassai Charlotte Sik G. Levélhordó Béni I. Kezdete */18 órakor. Holnap, szerdán: Hegyi Aranka utolsó föllépése szabadsága előtt. Hoffmann meséi. Operette 3 felvonásban. Fővárosi színkör a Krisztina­ városban. 31. előadás. Július 1-én: Nap és hold. Operette 3 felvonásban. írták A. Vanloo és E. Leterrier. Fordították Ewa Lajos és Fái J. Béla. — Zenéjét szerzette Charles Lecocq. Személyek: Picrates de Calaba­zas herczeg Follinus Don Braseiro Kiss Miguel Németh Don Degomez Kövessi Manola Pajor E. Beatrix Béthy L. Sanket Marczellné Cristoval Beczkey Anita Ujjné Pepita Szirmay I. Catana Szigeti L. Gonzalez Deák Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán : Lumpáczius Vagabundus.

Next