Pesti Napló, 1884. augusztus (35. évfolyam, 211-240. szám)

1884-08-01 / 211. szám

költ, mert íi házigazda, Granville lord elnök ellenezte. A nemes lord elvben helye­selte ugyan a német kezdeményezést, de ki­emelte, hogy az nem a mostani értekezlet elé való, melynek egyetlen és kizárólagos fel­adata az egyiptomi pénzügyek rendezése. Ang­lia nem akarta megengedni a konferenczia eredeti programmjának ezen túllépését. Mün­ster gróf azonban azt követelte, hogy indítvá­nyát vegyék föl a jegyzőkönyvbe. Ezzel az in­­czidens elintéztetett. De csak formailag. Maga az indítvány, illetve a német részről kiinduló kezdeményezés a politikai világban szokatlan feltűnést kelt. Azt hiszik, hogy a Németország és Anglia közt kifejlődött antagonizmus nyi­latkozik benne. Az angol kabinet a különben nagyon is jogosult indítvány mellőzésével csak a berlini kormány iránti boszankodásá­­nak akart kifejezést adni. Gladstone a leg­utóbbi napokban kosarat kapott Bismarcktól, s most Granville lord Münster grófnak fizette vissza a kölcsönt. Már a múlt héten jelentette egy londoni lap, hogy Gladstone Németország segélyét akarja igénybe venni a konferenczia műkö­désének sikeressé tétele és siettetése tárgyá­ban. Az értekezlet tanácskozásai meddők maradtak; az angol-franczia egyezmény, mely­nek létrejötte annak idején olyan nagy eről­ködésbe került, inkább gátul szolgált, s így Londonban e kellemetlen állapot javításán gondolkodtak. De nem tudtak jobb eszközt kitalálni, mint Bismarck beavatkozásának ki­kérését. Ez egy jegyzékben történt, melyben az angol kabinet felhívta Németországot, hogy az értekezlet pénzügyi szakférfiainál az angol előterjesztések javára értékesítse befolyását. Más szóval azt követelték Bismarck herczeg­­től, hogy hatalmas egyéniségét vesse latba olyan javaslatok érdekében, melyeket maga is helytelenít,és olyan kormány javára, mely iránt, mint a berlini officziózusok ismételt támadásai sejtetik, maga is vajmi kevés ro­­konszenvet érez. Bismarck nem tette meg Gladstonenak ezt a szívességet. A jegyzékre már felelt, még­pedig határozottan kitérően. Ezzel az angol kabinet súlyos erkölcsi vereséget szenvedett. A londoni kormány lapjai azt állítják ugyan, hogy Gladstone nemcsak készen volt Bis­marck tagadó válaszára, hanem éppenséggel provokálta azt. Az angol kabinet — mint hí­­vei mondják — nem is óhajtja a megegye­zést; szeretné, ha az értekezlet elnapolná ma­gát, hogy az ülésszak végén az ügy a parl­a­­mentben ne kerülhessen többé elő, s így a mi­nisztérium mentve maradjon olyan támadá­soktól, melyek most, midőn minden tevékeny­ségét a választási reform veszi igénybe, kelle­metlen következményekkel járhatnának. Ez mind igaz lehet. De hogy Gladstone nem tu­dott volna ügyesebb módot czéljai elérésére találni, mint azt, hogy kitegye magát Bis­marck tagadó válaszának s az ezzel járó meg­alázásnak, az nehezen hihető. Nem hihető már azért sem, mert a lon­doni politikai világot teljesen konsternálta a tagadó válasz. Ez elég bizonyítéka annak, hogy nem várták, különben most nem igye­keznének revancheot venni olyan kicsinyes módon, mint tegnapelőtt történt. Granville lord csupa boszuságból buktatta meg Münster gróf indítványát. Vissza akarta adni neki a kölcsönt. Csakhogy rosszul számított, Mig Gladstonenak Németországhoz intézett felhí­vását mindenütt elitélik s még a kormány­lapok előadása szerint sem mondható az más­nak, mint a politikai képmutatás egy aktusá­nak, addig Münster gróf indítványának elej­tését általánosan sajnálják. A személyes motí­vumokon kívül az angol önzés egy újabb bizo­nyítékát látják benne, mely eddig is nyilatko­zott, és pedig nem csupán az egyiptomi, hanem az európai egészségügyi tekintetek rovására, több rendbeli nagyszerű operának költője, melyek ugyan még sehol sem adattak elő, de melyek elbűvö­lő varázshatalmát mindenki magasztalta. Ott volt a derék műárus és kiadó, Hauke, aki egy borítékba zárt olasz sorsjegy­gyel kedveskedett a menyasszonynak a »kétségkívül megszületendő trón­örökös számára.« Aztán, hogy ne csak férfivendégek legyenek, Anna meghívta az első emeleten lakó ezredest a nejé­vel és három felnőtt leányával, kik sehogysem tudtak fel­kötő alá kerülni. Atyjuk nagy hangon előadott ka­tona-adomákkal mulattatta a társaságot, Paula, Berta és Aurélia pedig fejüket összedugva vihogtak András félszeg magaviseletén és ostoba pipáján, mely ki nem szakadt a szájából. Vagy ábrándos pillantáso­kat lövettek legyezőjük mögül valamelyik nőtlen fiatal emberre, kit szerettek volna ott látni, a­hol a vőlegény ül, magukat pedig a menyasszony helyén, az asztalfőnél. Anyjuk — az ezredesné, nagyon kel­lemes és kissé rövidlátó, javakorabeli hölgy, az ünnep királynéja mellett foglalt helyet, s a szoborba márto­­gatott piskótákat költött el, s halk hangon jóakaró és igen hasznos tanácsokkal szolgált a fiatal asszony­nak azon esetre, hogy ha majd »bizonyos kellemes változásokat veend észre egészségi állapotában.« A derék ezredesné gondoskodása mindenre kiterjedt, sőt még bizonyos porokra is, melyek a levesbe vegyítve biztosan megszüntetik a gyomorégést, ami — ő tapasz­talatból tudja — fiatal férjes nőknél bizonyos idősza­kokban rendesen be szokott következni. Tanácsadá­sait minduntalan e szavakkal végezte: »Általában, kedves és szeretetreméltó barátném, ha bármiben is tanácsra lesz szüksége — csak forduljon én hozzám, bennem második anyjára fog találni, biztosítom.« András az asztal alsó szélén üldögélt, hol a pipafüst nem zavarja a hölgyeket, s honnan könnyen föl lehet ugrani, ha valami dolog akad, a­mit más vé­gezni elmulasztott. Ez a derék fiú nagyon boldog volt, miután boldognak látta húgát, kivel az est folyamá­ban többször váltott kacsintó tekintetet s ilyenkor, vagy ha a vendégek közül valaki megszólította, hir­telen az asztal alá rejtette pipáját. (Folyt, köv.) Most tehát az értekezlet az angol-német neheztelés balcsillagzata alatt folytatja tevé­kenységét, a­mi még inkább csökkenti a re­ményt működése sikerében. Eddig is vajmi terméketlenek maradtak ülései. Már egy hó­napja, mióta megnyittatott s még mindig nem jutott túl a legelemibb és legaprólékosabb részleteken. Annál visszatetszőbb, hogy midőn olyan európai jelentőségű kérdés merül föl, mint az egészségügy, azzal állanak elő, hogy az értekezletnek nincs megbízása egyébre, mint végtelen budgetszámokkal, kamatreduk­­czióval s más effélével bíbelődni. Ily körül­mények közt érthető, hogy Anglia maga is minden áron szabadulni szeretne a konferen­­cziától s magas röptű terveit elejtve, kész meg­elégedni azzal, ha egyelőre egy évi vagy leg­alább hat havi provizórium létesíttetik Egyip­tomra nézve. Csakhogy ehhez meg a többi kabineteknek nincs kedvük, mert tudják, hogy az ilyen provizóriumból sem a kizsarolt fól­iáknak Egyiptomban, sem az egyiptomi ál­lampapírok birtokosainak Európában nem lehet hasznuk. Nincs tehát senkinek kedve a provizó­riumhoz. Még bajosabb az érdekek roppant eltérése mellett valami állandó rendezésre gondolni. Most, hogy a német és angol kabi­netek közt oly szembetűnő az antagonizmus, még kevésbbé remélhető az értekezlettől a sikeres működés. Most már nem csupán a Gladstone-kormány, hanem általában minde­nütt óhajtani kezdik, hogy a konferenczia mielőbb elnapolja üléseit. Ha még sokáig együtt marad, talán a többi kabinetek egy­más közti viszonyát is meg fogja rontani. Azt az egyet bizonyosra veszik, hogy Münster gróf indítványa, mely tegnapelőtt leszavazta­tott, nemsokára valami uj alakban föl fog támadni. Bismarck herczeg, kitől az eszme ered, a hatalmak elé v­endi az ügyet, s mint­hogy minden európai államnak egyaránt ér­dekében áll Egyiptomban, a járványok nagy országútján, megfelelő egészségügyi szolgála­tot teremteni, teljesen bizonyosra vehető, hogy ez ügyben a kabinetek közt, bármi kan­csal szemmel nézné is Anglia a dolgot, ez ügy gyorsabb és üdvösebb megoldást fog nyerni, mint a p­énzügyi kérdés a mostani értekezleten. KÜLFÖLD. A berlini rendőrség és az oroszok czímű vezér­­czikkében a Beri. Tageblatt jul. 30-ai számában a többi közt a következőket mondja: Mivel az itteni rendőri közegek még mindig hallgatnak, s eddig sem­miféle hivatalos magyarázatot nem adtak azon okok­ról, melyek az orosz alattvalók kiutasítását szüksé­gessé tették, kényszerítve vagyunk egyes eseteket a közönség tudomására hozni, melyekből az illető kö­zegek eljárása tanulmányozható. Kiutasíttatott egy déloroszországi szabó, aki már két év óta Berlinben lakik. Négy hét alatt el kell hagynia a várost. Ugyan­ez történt egy munkással is, aki már tizenöt év óta berlini lakos. Mindkettőt húsz napi fogsággal vagy száz márka pénzbírsággal fenyegetik, ha négy hét alatt Berlinből el nem költöznek. A kiutasítás okai ismeretlenek. Egy kereskedőt reggeli hat órakor ver­tek ki ágyából, s meghagyták neki, hogy tizennégy nap alatt hagyja el a fővárost, pedig már nyolc­ év óta itt lakik. Az okokat nem tudatták vele. Egy másik tizenhárom év előtt költözött Berlin­be s nyugodtan élt. De nem is Oroszországból jött, hanem Amerikából, ahol húsz évig tartózkodott. Mi­vel azonban orosz alattvaló­s Oroszországban született, kiutasították. Az okát senki sem mondta meg neki. Egy kereskedő húsz év óta él Berlinben. Már tizenkét éve házasságban él egy berlini nővel, akitől gyermekei is születtek. A kereskedő, neje és gyermekei kiutasít­­tattak. Más esetben különbséget tesznek atya és fiú közt.Egy varsói gyár képviselőjének tizennégy nap alatt Berlint el kell hagynia, két kiskorú gyermeke azonban még maradhat egy évig. Vannak 10—12 éves gyer­mekek is a kiutasítottak közt, sőt ártatlan, szegénye­sen élő munkás nők is. Két testvér közül kiutasítják az egyiket.­­ A lap ez adatok közlése után megjegyzi, hogy a kiutasítási ügyet Oroszország művének hiszi és hogy Berlinben az orosz despotizmust szívesen tá­mogatják. Az utóbbi években, így folytatja, hozzá kellett ugyan szoknunk bizonyos dolgokhoz, de a tömeges kiutasításokat mindennapi dolognak tekinteni a már régóta fennálló szoc­ialista­ törvény daczára sem akar­juk, amíg erre jogos okok és kényszerítő szükség nem utasítanak. Reánk nézve az illető oroszok teljesen közönyösek, de kimondjuk, hogy Németország vagy m­odern, alkotmányos kulturállam, tehát ily kiutasí­tások nem tartozhatnak a megszokott jelenségek közé, vagy ez utóbbiak rendszeresekké válnak és akkor bi­rodalmunk kilép a modern államok sorából. Akire nézve ez orosz állapotok csábitó hatással vannak, azok bizonyára az utóbbi esetlegesség védelmezői lesznek. Reánk azok csábitó hatással nincsenek. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 1. Naptár: Péntek, augusztus 1. — Róm. kath.: Va­sas sz. Péter. Prot.: Vasas Péter. Görög-orosz : (július 20.) Illés próféta. Zsidó : (ab 10.) — Nap kel 4 óra 39 perez, nyugszik 7 óra 32 perez. — Hold kel 3 óra 42 perez délután, nyugszik 8 perezczel épés után. — Hold földtávolában reggel 6 órakor. — Uranus az egész hónapban láthatatlan. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Honvédelmi miniszter fogad délután 4—5 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. A fővárosi középítési bizottság ülése délután 5 órakor az új városháza szakosztály­i üléstermében. A singháliak (Ceylon őslakói) az állatkertben d. e. 9—esti 8 óráig. Belépti díj 40 kr. Gyümölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10— 12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában dél­előtt 9—délután 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9—délután 1, és délután 3—5 óráig. .Egyetemi füvészkert az Üllői-uton nyitva van naponkint, vasár- és ünnepnap kivételével, délelőtt 8 — 12, délután 2 — 6 óráig. Múzeumban: régiségtár d. e. 9 — d. u. 1. Nyilvános könyvtárak zárva. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. Napon­kint nemzeti zene , katona-zene kedd, csütörtök, vasárnap és ünnepnapokon. — Ő Felsége T r e f o r t Ágoston Vallás- és közoktatásügyi miniszternek közelebbről elhunyt leánya halála alkalmából részvétét fejezte ki.­­ A trónörökös pár a görgény-sz.-imrei állami erdőségekben, melyeket tu­dvalevőleg a trónörökös vadászterületül évek óta bérel, ez év október vagy novemberre tervezett vadászatai alkalmával, elmegy Sinaiába is a román királyi­ pár látogatására, (így jelenti a Bud. Korr. Ellenben a Pol. Korr. hire szerint a trónörökös-pár közvetlenül Sinaiába megy, visszatérve Görgénybe.) — A nápolyi exkirályné, mint Ischlből jelentik, ma reggel oda érkezett. A pályaházban nővére, Er­zsébet királyné fogadta és elkísérte lakására, a Ho­tel Elisabeth-be. — Matlekovits Sándor államtitkár, mint a jövő évi budapesti ált. kiállítás elnöke­, gr. C­s­á­k­y Ár­min főispánhoz, a magyarországi Kárpát-egylet el­nökéhez, a következő levelet intézte: »Méltóságos főispán úr! A jövő évben Budapesten­­ tartandó or­szágos kiállítás alkalmából kívánatosnak mutatkozik az, hogy a felvidék házi ipara és turisztikai tárgyai­ból egy kollektív kiállítás re­­idéztessék. Hasonló kiállítások a múlt évben tartott zürichi és a folyó évi turini kiállításon az alpesi klubok által már sikerrel rendeztettek, s míg egyfelül az ily kiállítások a láto­gató közönség élénk érdeklődésének tárgyát képezik, másfelül az illető hegyvidékek megismertetésére s a lá­togatási kedv felélesztésére felette jó hatással vannak. Tekintettel arra, hogy a jövő évi kiállításunkon hazai fürdőhelyiségeink megismertetése czéljából a kiállítási területen egy nagyobbszerű panoráma felépítése van tervbe véve, a­melylyel kapcsolatban ezen felvidéki gyűjteményes kiállítás czélszerűen volna összefoglal­ható, a turini kiállítás­ részbeni programmjának meg­küldése mellett szerencsém van Czimet tisztelettel fel­kérni, hogy ez ügyet mint a Kárpát-egylet elnöke fel­karolni, az említett egyletnek jövő hóban tartandó köz­gyűlésén tárgyalásra kitűzni s az egylet határozatáról engem értesíteni szíveskedjék. Matlekovits s. k. h. ál­lamtitkár, elnök. — A jelen sorokban említett kiállí­tás létrehozása érdekében — értesülésünk szerint — gr. Z­i­c­h­y Jenő elnök dr. K­r­e­s­z Gézával, T­o­l­d­y Ferencz orsz. bizottsági jegyzővel és Marton Alajos csoportbiztossal szombat este a Kárpát-egylet köz­gyűlésére Tátra-Füredre utazik. — Gr. Berchtold László nyitramegyei főispánról a W. Abendblatt után azon hirt közöltük, hogy méla­kórba esett. Hiteles helyről táviratilag megkerestet­tünk annak fölemlitésére, hogy e hir alaptalan. A főispán vesebajban szenved, s azért ment Bécsbe, hogy az orvosokkal e baja miatt tanácskozzék. — A magyar tudományos akadémia klasszika­­filológiai bizottsága, mely csak a múlt évben alakult, s melynek feladata az akadémia munkakörét annyi­ban kiegészíteni, a mennyiben az eddig csak alkalmi­lag támogatott klasszika-filológiát az akadémia tudo­mányszakai közé rendszeresen beilleszti, az első évet az előmunkálatoknak szentelte. A bizottságnak első gondja a görög és római klasszikusok magyarra for­dítása. Ezekből egész rendszeresen gyűjteményt bo­csát közre. A gyűjteménybe csak olyan fordításokat vesz fel, melyek mind a tudományos, mind a műiro­dalmi igényeknek megfelelnek. Az egyes műveket előszó előzi meg, melyben a fordító a maga eljárásá­ról számot ad , milyen szöveget s milyen más fordítá­sokat használt, milyen konjektúrákra szorult, stb. Az előszót bevezetés követi, mely az illető írónak életét és irodalmi méltatását foglalja magában, egyszers­mind az előző magyar fordításokat pontosan felsorol­ja és bírálja. A fordítás szövegét jegyzetek kísérik, a­melyek a magyarázatra szoruló dolgok megértéséhez szükségesek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e vállalatot évi segélylyel támogatja. A vállalat az őszön fog megindulni. A gyűjtemény első munkáiul P. Thewrewk Emil Anakreonja és Barna Ignácz Reneise van elfogadva.­­ A brassó megyei főispán a legutóbbi megyei közgyűlésen évi 800 irtot ajánlott fel a megyei tiszt­viselők létesítendő nyugdíjintézete javára. A közgyű­lés ugyanis a megyei hivatalos helyiségek számára a brassói általános nyugdíjintézet új házát évi 4000 frt bér mellett 10 évre bérbe vette. Bethlen András gr. főispán erre felemlítette, hogy ő ezen határozat által, minthogy a főispáni lakást a megye szolgáltatja, maga is érdekelve van, a törvényhatóság áldozatkész­ségének az ő személyére eső része viszonzásául azon időre, míg Brassó megye főispáni székében marad, a megyei tisztviselők létesítendő nyugdíjalapja részére a maga részéről évi 800 frt hozzájárulást ajánlott fel. Ez ajánlat a közgyűlés által lelkes éljenzéssel elfo­gadtatott. — Aradi nazarénus-történet. Van Aradon egy bérkocsis, ki tagja a nazarénus felekezetnek s egyút­tal szavazó polgár. A legközelebbi követválasztáskor a kormánypárti ügynökök körülkapták a nazarénust, telebeszélték a fejét és az Arad és Vidéke szerint telenyomták a markát is. Erre a nazarénus leszava­zott a kormánypárttal. A nazarénus gyülekezet azon­ban megtudta, hogy a nazarénus bérkocsis meghagyta magát vesztegetni. A vesztegetés a nazarénusnál igen nagy bűn s a megvesztegetettet nem tartják méltónak arra, hogy tagja legyen az eklézsiának. Kérdőre von­ták a bérkocsist s ez őzintén bevallott mindent. A gyülekezet erre kimondta, hogy a bérkocsis köteles a pénzt a kormánypártnak visszaadni, s ezenkívül kö­teles minden olyan ismerősét, ki tud az esetről, sorra járni, nekik a lélekvásár díjának visszaadását beje­lenteni s bocsánatukat kikérni. Mig ez meg nem tör­ténik, addig a bűnös nem lehet tagja az eklézsiának; sőt ha betűről-betűre véghez viszi is a penitencziát, még akkor is meggondolja a gyülekezet, hogy tekint­heti-e teljesen javultnak a bűnbe esettet s visszafogad­hatja-e mint megtérőt kebelébe. — Szab. osztr.-magyar államvasut-társaság. Az élő állatoknak magyar állomásokról Pozsonyba szál­lítására f. évi juli hó 20-tól érvényes kivételes díjsza­básban következő helyesbítések foganatosítandók­: a 7-ik oldalon Ottlaka állomásnál a juhok és sertésekre szóló négyszögméter szerinti díjtétel 394.9 krról 404.9 krra, továbbá a 14-ik oldalon Zákány állomás­nál a szarvasmarhára szóló tétel 364.5 krról 359.5 krra és a dobkas tétele 1179-ről 1176 krra helyes­bítendő. — Hejcze községben (Abauj megye) tűz támadt, melynek a község fele áldozatul esett. A katholi­­kus templom is leégett. A tűz a község ha­tárában levő szőlőkben is sok kárt okozott. — Nagy jégeső pusztított a múlt szombaton az aradi hegy alján. Pankotán tojásnagyságu jégda­rabok estek. Miután azonban a jég esővel vegyest hullott, azt hiszik, nagyobb károkat nem tett.­­ A tisza­eszlári zsidó templomot, mely az un­tig ismeretes bünper folyamata alatt leromboltatott, még mindig nem építették fel. Az orsz. izr. iroda en­nek következtében ez év elején előterjesztést tett a vallás- és közoktatási minisztériumhoz, melyben az esz­­lári templom helyreállítására szükséges 1500 frtot az országgyűlés által izr. egyházi czélokra megállapított javadalmazási összegből fedeztetni kérte. A miniszté­rium — mint értesülünk — azonnal 200 frtot folyóvá is tett és miután a f. évi alap már kimerült, az orsz. szr. irodához intézett leiratában biztos kilátásba he­lyezte, hogy a hátralékos összeget a jövő évi javada­lomból fogja kiutalványozni, úgy hogy a felekezet kö­rén belül tervezett gyűjtések feleslegessé válnak. — A palicsi versenyeken bukaresti és belgrádi tornászok is fognak megjelenni Belgrádból Ljubomir Stanojevics, többször kitüntetett tornász megy Palics­­ra, hol nagy előkészületeket tesznek az aug. 3-iki ver­senyekre. — A dobsinai jégbarlanghoz a magy. kir. állam­vasutak városi menetjegy-irodája f. hó 15-én kirán­dulást rendez. A kirándulók külön vonaton reggel 5 óra 50 perczkor indulnak Budapestről, s esti 6 óra 30 perc­kor érkeznek Dobsinára. Másnap megtekin­tik a jégbarlangot. A Kárpátok legszebb vidékén, a sztraczenói völgyön át mennek. A barlang megtekin­tése után hat tál ételből álló társasebéd lesz. Este 8 óra 30 perc­kor ismét külön vonattal elindulnak és va­sárnap (aug. 17-én) reggeli 6 órakor érkeznek meg Budapestre. Részvételi jegy a második osztályban 20 frt, a harmadikban 16 frt, ebben nemcsak az utazás, hanem az út alatti teljes ellátás is, szóval minden­ben foglal­tatik. A Weisz B. F. kir. tanácsos születésnapjának évfordulója alkalmából ma 100 frtot küldött be az orsz. gazdasági egyesülethez az iskolai takarékpénz­tárakkal foglalkozó tanítók jutalmazására. Az iskola­takarékpénztárak e­lesztora, ki hazánkban e nemes intézményt nemcsak megteremté, de áthatva annak üdvös voltától, képes volt azt szemben számos előíté­lettel felvirágoztatni, méltán megérdemli azt a bő kí­vánságot, tartsa meg őt az ég még számos évig erő­ben, egészségben, az oly nemes hévvel védett iskola­takarékpénztári ügy s egyáltalán közügyeink javára. — Elfogott nagykereskedő. Mint Nagy-Károly­­ból távirják, Pollatschek Dávid ottani nagykereske­dőt csalás és csalárd bukás miatt ma letartóztatták és a szatmári kir. törvényszékhez kisérték. Pollatschek ellen a budapesti hitelezői védegylet megbízásából dr. Visontai Soma ügyvéd tett fenyítő feljelentést. A szóban forgó csőd annak idejében nagy feltűnést keltett nemcsak a vidéken, hanem a fővárosban is, mert Pollatschek dúsgazdag vidéki kereskedő hírében állott.­­ A nemzeti múzeum képtárában, mely az ötvösműkiállítás bezárása óta a nagy­közönség szá­mára zárva volt, a rendezés már igen előre­haladt állapotban van, ugyannyira, hogy legfeljebb két hét alatt be lesz fejezve. A második nagy terem törté­nelmi képei lehetőleg megmaradtak régi helyeiken, csak egyes elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozó változásokat tettek a képek helyzetén. A harmadik terem életképei között már több változtatás történt. Az ottani képeket ugyanis a szimmetria és kellő világí­tás érdekében nagyrészben felcserélték, részben pedig egészen új helyekre aggatták fel, s most minden tekin­tetben ki fogja elégíteni a művészi igényeket. Ugyan­­­ily változtatásokat eszközöltek a többi termekben a tájképek, életképek és csendéletképekkel, s a­mennyi­ben a változtatások a képek számainak megváltozta­tását vonták maguk után, a képtár megnyitásával a katalógust is újra fogják nyomatni.­­ A balatoni halászat megóvása érdekében a földmivelési miniszter utasította a halászati felügyelőt a halállomány megfagyását eredményező okok tanul­mányozására. Ez jelentésében egy balatoni halászati szövetkezet alakítását javasolta, mely felügyelne a halászat törvényszerű gyakorlására, perbe fogná a szabályellenes halászokat, előmozdítaná a halzsák­mány értékesítését, szóval a három vármegye (So­mogy, Zala, Veszprém) közös vízterületének halá­szatát minden irányban ápolja, gondozza. Ennek alap­ján a minisztérium utasította a felügyelőt, hogy a halászatra jogosult földbirtokosokat írassa össze s a szövetkezet létesítése iránt a szükséges lépéseket te­gye meg. F. hó 20-án B.­Füreden 12 érdekelt gr. Széchenyi Imre elnöklete alatt értekezletet tar­tott s bizottságot küldött ki terjedelmesebb memoran­dum kidolgozására. — Londonból Írják: A napokban oly hosszú és nehézkes per fejeztetett be, hogy a biró az esküdteket a verdikt kimondása után hat évre minden további népbirói kötelezettségük alól felmentette. Weldon Georgina asszony, Gounod ismert barátnőjének pere volt az férje ellenében, ki őt két orvos látlelete folytán a tébolydába akarta hurczoltatni. Weldon­­né nem valami kellemes asszony lehet, mert Gou­nod a zeneszerző, ki az ő házában a Tavistock Squaren lakott, és ugyanazon sorsban részesült, mint Weldon ur, kinek e derék urhölgy életét keserítgeti, s Gounod ur csak úgy menekült meg, hogy Polyeud­e operájának a partitúráját az asszonynyal együtt ott hagyta a faképnél. A nő férje, katonatiszt volt, a nő e különös magaviseletét arra akarta felhasználni, hogy megszabaduljon tőle. Angolországban, a szabad­ság e választott országában, két orvos ítélete és az elmegyógyintézet bizottságának helybenhagyó nézete folytán bárkit is mint őrültet tébolydába lehet vitetni. Weldon úr megtevé ezt. Daczára, hogy nejét három éven át nem látta, mégis két orvost küldött a nyakára, kik erővel törtek be a ház szentélyébe, ott daczára a nő tiltakozásának egy fél órán át tartóz­kodtak és a látleletet kiállították, mely szerint a nő tébolyodottnak tekintessék. A nő egy hónapig volt kénytelen saját házában elzárkózni, kikerülésére annak, hogy erőszakkal szállíttassék a tébolydába. Az esküdtek 10,200 frtnyi kártérítést ítéltek meg neki, de minthogy a perköltségek magasra rúgnak, aligha marad neki valamije. Nem közönséges asszony. Arcza korábban klasszikus szépségű volt. Sok nyelvet beszél és csinosan énekel. Házában ezelőtt énekisko­lát tartott kis leányok számára, kikkel később hang­versenyeket akart énekeltetni. Hisz a spiritualizmus­ban és Gounodot nem tekinti egyébnek mint ze­nei médiumnak, melynek segedelmével magát a túl­­világi spiritisztás zenével akarta összeköttetésbe ho­zatni. Egyelőre azonban egy Café Chantant­­h­o­z szerződött énekesnőnek. — Zágrábból jul. 30-ikáról jelentik az Orsz. Ért.-nek. A mérsékelt ellenzék (Pozor-párt) nagy ku­­darc­ot vallott ama választói gyűléssel, melyet Crna­­dák alpolgármester tegnapelőttre hívott össze. Eleinte azon hír volt elterjedve, hogy a gyűlésen nagyon so­kan vettek részt. Ez azonban nem bizonyult valónak, sőt most már határozottan konstatáltatott, hogy a gyűlésre a 7 rendezőn kívül egyetlen egy választó sem jelent meg. Mindazonáltal a kijelölés megtörtént és a párt azon reményben ringatja magát, hogy De­­rencsin és Pogredics meg fognak választatni. A Star­­csevics-párt Zágrábban Folnegovicsot állítja fel je­löltül, azonban úgy látszik, hogy mindhárom választó­­kerületben átalakulás van készülőben, mely remélni engedi, hogy Zágráb városa kormánypárti képviselő­ket fog választani. Két kerület már most biztosított­nak tekinthető a kormánypárt részére. Vopoljeből, Kutusovics (Starcsevics p.) képviselő választókerü­letéből jelentik, hogy Strossmayer püspök, ki azelőtt Kutusovics megválasztását segítette elő, most ezzel elégedetlen lévén, ellenében dr. Mazzura zágrábi ügy­védet akarja jelöltül felállítani. Mazzura, a Pozor­­— helyesebben — Strossmayer-párthoz tartozik.­­ Az ártatlanul elitélt ifj. Köteles Mihály ügyében­­ a 11 é­s­­ kir. alügyész legközelebb fogja megtenni az indítványt s a per újra felvételét kérni. Ha a törvényszék az ügyészi indítványt elfogadja, akkor rövid határidőre kitűzik a végtárgyalást, mely a delegált budapesti kir. törvényszék által Szegeden fog megtartatni. A tárgyalás kétségkívül egyike lesz a legérdekesebbeknek. Már maga a perújítás során Kossuthány bíró által eszközölt vizsgálat sok megdöbbentő részletet hozott napfényre, melyek mé­lyen elszomorító fejezetet fognak képezni igazság­szolgáltatásunk történetében. Az eset egész borzal­mas voltában azonban csak a végtárgyalás alatt fog feltárulni, mikor a gondosan összeállított bizonyítási anyag segélyével a tényállás ki fog domborodni.­­ A 30,000 fotos lopás ügyében arról értesü­lünk, hogy a láda, melyben a köveket találták, sza­bályszerűen volt ugyan csomagolva, de a pecsétek be­hatóbb vizsgálata után kitűnt, hogy azok hamisítvá­nyok. A pecsétek viaszlenyomat után készültek. Ugyanez ügyben az éjjel érkezett bécsi lapok a következőket jelentik : A ládák bűnös kicserélése csak azután történhetett, amint a ládát a bécsi posta­­igazgatóságnak átadták. Ez a tény azért fontos, mert illetékes körökben már felvetették a kérdést, ki tarto­zik az ellopott összeget megtéríteni a közös pénzügy­minisztérium, az osztrák, vagy pedig a magyar kor­mány ? A közös pénzügyminisztérium a fent említett körülmény folytán nem lehet a kár megtérítésére kö­telezve. Most már csak azt kell kideríteni, hogy hol követték el a lopást. Különben a magyar pénzügymi­nisztérium már követelte a közös pénzügyminisz­tériumtól az ellopott összeg megtérítését. Bécsben a rendőrség lehetetlennek tartja, hogy a lopást az otta­ni postahivatalban követhették volna el. A bécsi rend­őrség különben felkérte a budapestit, hogy a ládát és a köveket küldje fel Bécsbe. A téglákat szakértőkkel fogják megvizsgáltatni, hogy kiderítsék, magyar vagy osztrák gyártmányok-e. — A kolera-rendszabályok ellen. Dr. Darem­­berg a Journal des Débats-ban erősen ostorozza a dél­­francziaországi hatóságokat az általuk kibocsátott czélszerűtlen és tapintatlan kolerarendszabályok miatt. Elmondja, hogy a vesztegzárnak, úgy a­mint Nizzá­ban és Mentoneban fennáll, nincs semmi haszna. Az utasok haszontalan, vexatórius eljárásnak vannak ki­téve. Az illető városokat a foglalkozásnélküli egyé­nek csoportosan keresik fel, akik fogl­akozásszerűen űzik a vesztegzári intézetben való tartózkodást mások helyett, s természetesen jó pénzért. Az őrök is könnyen megvesztegethetők. A vesztegzárnak csak azok vannak alávetve, akik Nizzába váltanak jegyet, azok ellenben akik Monacóig fizetik meg az utat, minden akadály nélkül kiszállhatnak Nizzában. A vesztegzár nem egyéb, mint a kolera fészke, úgy össze vannak benne az emberek zsúfolva. Jobb volna ha nagyobb gondot fordítanának a városok tisztántartására, mint hogy haszontalanul kínozzák az utasokat.­­ Nagy szerencsétlenség történt ma délelőtt Bécsben. A Bankgasseban a Batthyány-féle palotát javították. A függő állvány, melyen három kőműves dolgozott, hirtelen lezuhant, s a szerencsétlen munká­sok közül kettő a három emeletnyi magasságból a kövezetre esett. Az egyik, Lindter nevű munkás (nős, három gyermek apja) rögtön meghalt. A másik munkás esés közben megkapta a függő­állvány köte­lét, de mielőtt segélyére siethettek volna, ereje el­hagyta,­­ a szerencsétlen szintén leesett a mélységbe. Agy­rázkódást szenvedett. Nyomban a kórházba szállították, de mire odaértek vele, meghalt. Az illetőt Hordának hívják, szintén nős és két gyermek atyja. A harmadik munkás, ki a függő hídon dol­gozott, megmenekült. Amint a recsegést hallotta, be­lekapaszkodott a tetőzetből kiálló gerendába, s ezen a tetőre kúszott. A padlásablakig eljutott, itt azonban elhagyta ereje s eszméletlenül rogyott le. A szeren­csétlenség úgy történt, hogy a gerenda, melyhez a függő állvány erősítve volt, ketté törött. A rendőrség konstatálta, hogy a gerenda rothadt volt. (x) »Das Rothe Kreuz.« (A vörös kereszt.) Ez a czime az osztrák hazafias segélyegylet közlönyének, mely szeptember 1-től kezdve havonkint egyszer, az­­ osztrák »vörös kereszt «-egylet kiadásában a szövet-­­­kezeti igazgatóság felügyelete alatt meg fog jelenni. E havi folyóirat 25.000 egyleti tagnak fog megkül­detni. A szerkesztőség vezetését Weilen lovag kor­mánytanácsos vállalta el. Miután e lap a legjobb kö­rökben lesz elterjedve, különösen egészségügyi czik­­keket előállító hazai iparosainkat figyelmeztetjük rá, kiknek ez a közlöny rendkívüli alkalmas hirde­tsi közlönyük lehet. Hird­­éseket kizárólag Schulek Henrik hirdetési irodája vesz fel Bécsben, I. Wollzeile 14. sz. a. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. Az Arany-sasban pén­teken, augusztus 1-én R­á­c­z Pál és fiai hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. — A tanács ma felbontotta a városi könyv­nyomdai munkákra beérkezett ajánlatokat. Három társaság részéről létetett ajánlat u. m. az Athenaeum, a Franklin-társulat és a részvény­nyomda részéről, mely utóbbi végzi most is a városi nyomdamunká­kat. Az ajánlatok a szükséges összehasonlító szá­mítások megtétele végett a főszámvevőnek adat­tak ki.­­ A szingáliakat az állatkertben egyre nagyobb közönség látogatja. Ma délután egész tolongás tá­madt, mert a közönség nemcsak a rendes produkczió­­kat láthatta, hanem rendkívüli mutatványokban is részesült. Az előtánczos felesége szép szeme miatt összeveszett másik férjtársával, akire, úgy látszik, a menyecske barátságosabban szokott nézni. A dologból dulakodás támadt, s a verekedőket csak a vállalkozó­nak sikerült lecsillapítani. — Egy fiatal, Nahumi nevű szingáli leesett az egyik elefántról, és pedig oly szerencsétlenül, hogy az egyik fogát kitörte és állkap­csát is megsebesítette. — A szingáliakat ezenkívül még egy malőr érte, az egyik zebujok elpusztult. A barna szigetlakók körülállták a szegény vonagló ál­latot s különböző nemzeti nótákat énekeltek, hogy megkönnyítsék halálát. — Egyházi zene. Szautner Zsiga, a budai zeneakadémia derék és buzgó igazgatója, egy nagy­szabású misét irt magánszólamokra, vegyes ének- és zenekarra, mely az egylet elnökének, Nagy Ágos­tonnak van ajánlva. Ezen mise szombaton, augusztus hó 2-án délelőtt 10 órakor fog a budai kapuczinusok templomában a templom szentjének »Portfunkulá«­­nak ünnepélye alkalmával, a szerző vezetése alatt és a budai zeneakadémia tagjainak szíves közreműködése mellett először bemutattatni. Az előforduló magán­szólamokat Stegmann Hermina k. a., Vuits László, Schmidt Ferencz, Jábl Nándor és Bartoni Ignácz fogják énekelni a »Qui­tellis«-ben lévő hegedű magánszólamot pedig Sigmund Sándor fogja elő­adni. Mint betétek a Gradualéhoz Lohr-nak »Salva Regina« férfinégyese, az Offertóriumhoz pedig En­­gesser Mátyás »Pater noster«-e fognak előadatni. — A II. ker. polgári leányiskola vezetésével Bohus Re­zső visszalépése folytán a tanács Kozma Gyula tanítót bízta meg. A II. ker. polgári fiúiskola kereskedelmi tanfolya­mához pedig a könyvvitel tanításával Zachár Antal, a jogi tárgyakéval pedig dr. Mattyasovszky László bíza­tott meg.­­ Az üllői-úti klinikai telepen a legutóbb meg­kezdett építések nagy részben be vannak fejezve. Je­lenleg a külső körfalak építése folyik, melyek 2—3 hét alatt be lesznek fejezve. Az Üllői­ útra néző köz­ponti épület, a­melyben az orvoskari dékáni hivatal, a szemészeti kóroda és a rendőrorvosi tanszék terme .

Next