Pesti Napló, 1884. szeptember (35. évfolyam, 242-270. szám)

1884-09-01 / 242. szám

FÖLDMŰVELÉS­ Rovatvezető: Pod­olánok­­­A­ntal-Mezőgazdaság. A mezőgazdasági érdekek képviselete a külföldön. A vasúthálózat és távirdai vonalak folyton nagymérvű terjedése, szaporodása a forgalomnak, a kereskedelemnek oly kiterjedést adott, minőről még a legvérmesebb reményű emberek alig mertek álmod­­n­i is, minek folytán még oly áruk is a forgalom tár­gyává lettek, melyeket távolabbra való szállításra nagy tömegüknél fogva csaknem mindenki alkalmat­lanoknak hitt, például a mezőgazdasági termények közül: a gabona­félék, a burgonya, a legtöbb állati termények, a fa­lat. Az egyes országok között a forgalmi eszközök javulása és szaporodása folytán létrejött élénkebb kereskedelmi összeköttetés természetesen mindazon országokban, melyek a többiekkel a versenyt felvenni akarják, a termelési tényezők, termelési feltételek fej­lesztését is követeli, miután a versenyben okvetlenül azon ország jut a többiek fölött előnybe, melynél a termelési tényezők, termelési feltételek a leg­kedvezőbbek, a­mennyiben terményét legolcsóbban ez adhatja. Lehet-e tehát csodálkoznunk azon, hogy Ame­rika, melynek kitűnő, gazdag és olcsó talaja Európa gazdái fölött annyi előnyt nyújt, s hol ezen kívül a gazdáknak még a gyors forgalom s olcsó szállítás minden kelléke is segélyére van, a világversenyben oly hatalmas állást vívott ki ? Szerencsére azonban eddig Amerika termelése a mi termelésünket csupán tömege által verte meg, a minőséget illetőleg ellenben az máig még felülke­rekedni nem bírt. S ebben rejlik az oka annak, amiért a harczot feladnunk nem szabad, bármily nehéz állásba sodortattunk is az által, hogy Európa összes kormányai — a katonásdi és családi politika által elfoglalva, egytől-egyig elmulasztották a mezőgazda­sági érdekeket az azt megillető kiváló figyelemben és gondozásban részesíteni. Midőn azonban azt látjuk, hogy Amerika leg­újabban már az eddig folytatott rabló­gazdaság felha­gyására s észszerűbb gazdasági viszonyok létrehozá­sára gondol,hogy velünk a termelés terén a minőséget illetőleg is felvehesse a versenyt, s látjuk, hogy Lon­donban egy állandó felügyelő hivatalt állított, mely Európa szerte lévő megbízottjai által Európa valameny­­nyi országainak gazdasági fejlődését, haladását figye­lemmel kíséri, s mindezekből meggyőződhetünk, hogy itt egy nem a véletlen által elénk dobott, hanem a gya­korlati élet minden mozzanatát szigorúan számításba vevő versenytárssal van dolgunk, azt hiszszük, igen el­érkezett az idő nálunk is arra, hogy mezőgazdaságunk jövőjének biztosításáról mi is az eddigieknél mesz­­szebb kiható eszközlésekkel is gondoskodjunk. Igaz,hogy az önsegély a legnemesebb módja a segélynek, de vannak idők és körülmények, midőn azzal egyedül ezélt érni nem lehet, s midőn a közér­dek az összességnek vállvetését kívánja, s a mezőgaz­daság megmentése érdekében ez időpont, azt hiszszük, ma már nálunk is elérkezett, s véleményünk szerint Magyarország mezőgazdasága erre annál is inkább jogot tarthat, mert Magyarország mezőgazdaságának bukásával annak ipara és kereskedelme is elbukik. Mindazon irányoknak a felsorolása, melyekben a mezőgazdaság az összességnek, vagyis az államnak segélyét nemcsak nem nélkülözheti, sőt, hogy verseny­­képes maradhasson, követelnie is kell, igen messze vezetne. Ez alkalommal tehát csak egyre akarjuk a figyelmet felhívni, t.i. a mezőgazdasági érde­kek külföldi képviseletére. A külföld iparának s kereskedelmének haladá­sát figyelemmel kisérni, s azt jelezni: ott vannak a követségek s a konzulátusok. De kérdjük : éppen oly mérvben képviselik-e azok a mezőgazdaságot is, s miu­tán a felelet erre nem lehet más, mint­ nem, — kérd­jük: vájjon nem tartja-e a kormány még ma sem a mező­­gazdaságot érdemesnek arra, hogy az—oma hivata­lokban éppen oly méltóan legyen képviselve, mint van az ipar és kereskedelem ? Mi részünkről azt hiszszük, hogy ha Franczia­­ország, Anglia, újabban Németország is, mely or­szágokban pedig a mezőgazdaság távolról sem bír oly jelentőséggel, mint nálunk, szükségesnek látták követségeiket s konzulátusaikat szakértő gaz­dákkal­ is ellátni, annál szükségesebbnek mutat­kozik ez Magyarország részéről, hol, amint egyik nemzetgazdánk igen helyesen mondja: a földmi­­velés azon tér, melyen az ipar-és ke­reskedelem táplálkozik, lendületet s fejlődést nyer, melynek virulása nél­kül Magyarországon sem szellemi, sem anyagi élet nincs. — Ha a konzulátusok jelentéseiben foglalt, főleg a kereskedelemre vonatkozó óriási anyaghalmazt látjuk, melyből minden egyes kereskedő annyi hasznot húzhat, egy perc­ig sem kétkedhetünk azon, hogy hasonló módon tartott, szakértő gazdák tollából eredő jelentések a mezőgazdaságnak is hasonló szolgálatot tennének. Miután tehát a világverseny a mezőgazdák meg­élhetését is annyira megnehezítette s abból, hogy ma már többé a mezőgazdasági termelésnek iránya fölött is nem az egyes országok szűk határa dönt, önkényt következik, hogyha magát fentartani akarja, a gazdá­nak is éppen oly szüksége van, hogy minden ország termelésének irányáról, minőségéről és mennyiségéről tájékozva legyen, mint szüksége van erre az ipart és kereskedelmet illetőleg az iparosnak és kereskedőnek; mert miként emezek, úgy a gazda is csak ezen isme­retek alapján tudhatja, hogy melyek azon termények, melyek számára itt vagy amott állandó, biztos és jó piaczot remélhet: — azt hiszszük, hogy mint az or­szágnak az iparosokkal és kereskedőkkel hasonlón adózó polgárai, a gazdák is joggal elvárhatják, hogy az ő érdekeik is éppen oly figyelemben részesíttessenek az állam által a külföldöni képviseltetésnél is, mint a minőben részesittetnek az iparosok és kereskedők érdekei, miért is reméljük, hogy az országgyűlésnek gazda tagjai annak idején és a maga helyén nem fog­ják elmulasztani szót emelni a mezőgazdaság eme vi­tális érdekében. A­adeni agrár enquete. A németországi államok között a bádeni nagy­­herczegség volt az első, mely tekintettel azon gazda­sági bajokra, melyek egész Európában napról napra érezhetőbbekké válnak, egy agrár enquete megtartá­sát elhatározta. Ezen enquete fél év lefolyása alatt befe­jeztetvén, legközelebb az lett annak eredménye a nyil­vánosságnak adva. Igaz, hogy e munkálatnak első­sorban inkább csak helyi érdeke van, mindamellett nem lehet annak tanulságos voltát tagadni általános gazdasági szempontból sem, miután azt látjuk, hogy a gazdaságok jövedelmezésének útjában álló akadályok s az azok elhárítására javaslatba hozott reformok, azt lehet mondani, csakugyan egytől egyig ugyanazok, mint a melyek nálunk is útját állják a gazdaságok kellő mérvű jövedelmezésének, s mind azon reformok, melyeket a bádeni agrár enquete a létező gazdasági bajok orvoslására javaslatba hoz, nálunk is minden gondolkodó gazdának mindennapi óhaját képezik, me­lyeket röviden a következőkben lehet összefoglalni: I. Azon reformkövetelések, melyek az önsegélyen alapulnak. A takarmánytermesztés kiterjesztése és javí­tása. Okszerűbb állattenyésztés. A tejgazdaság emelése. A trágya jobb kihasználása és mesterséges trá­gya-anyagok vásárlása. Fogyasztási egyletek alakítása. Nagyobb forgótőke összegyűjtése. Nagyobb elővigyázat az adásvételek és bérle­teknél. Jobb kihasználása az igás- és kézierőnek. Népbankok alakítása. E reformköveteléseket a mi szempontunkból, vé­leményünk szerint, még a következő pontokkal le­hetne megtoldani : Olcsóbb termelésre való törekvés, főleg a gaz­dasági gépek kiterjedtebb mérvű használata által. A trágyának gondosabb összegyűjtése és jobb kezelése, s főleg a trágyalének gondos felfogása és felhasználása. Nagyobb mérvű gazdasági ismeret szerzése. Pontos számadásvezetés minden kiadás és bevé­telről. Egyszerűbb, takarékosabb háztartás. A gazdasági egyleteknék­ tevékeny részvét min­den gazda részéről. II. Azon reformkövetelések, melye­ket az államtól lehet várni. Mellőzése a differencziál-tarifának a hazai gazda­terményeknél. Az adótehernek általános könnyebbitése. A gazdasági épületek adómentessége. Olcsóbb igazságszolgáltatás. Az otthon­ törvény behozatala. Országos tűzkár-biztosítás létesítése. E pontokat is megtoldandóknak hinnők még a következőkkel: Nagyobb mérvű gondoskodás a gazdasági isme­­r reteknek a nép közötti terjesztése érdekében. A vasúti szállítási dijak leszállítása. Országos jégkárbiztosítás létesítése. Átktatási dijak leszállítása. Mezei rendőri törvény alkotása. A gazdasági gépek behozatali vámjának leszál­lítása. K­ertészet Községi faiskolák. A nassaui herczegségben már e század huszas évei végén kötelezve lettek a községek faiskolákat állítani, s ezzel kapcsolatban utasíttatták a néptanítók is e faiskolák kezelésére, s az iskolába járó korosabb gyermekeket a gyümölcsfatenyésztésben való okta­tásra. Gondoskodva lett azonban egyúttal arról is, hogy a tanítóképezdében a növendékek a gyümölcsfa­tenyésztésben szintén oktatást nyerjenek, mely czél­­ból a tanítóképezdék szintén el lettek látva gyümölcs­­faiskolákkal. Hogy ezen intézkedésnek mily jótékony hatása volt a nassaui herczegségben a gyümölcsfatenyésztés­nek emelésére, arról eléggé tanúskodik a gyümölcsfa­tenyésztésnek e herczegségben való magas fokú fejlő­­döttsége. A községi faiskolák ily régi fennállásánál fogva tehát, azt hiszszük, érdekes lesz azon tapasztalatoknak felsorolása, melyek ott e téren létettek, s melyeket a következőkben lehet összefoglalni : a) a község lakosainak fölötte meg van könnyítve a szükséges gyümölcsfacsemeték beszerzése, miután azt helyben kaphatják; b) miután a kiültetésre kész gyümölcsfacseme­ték árverésen adatnak el, azokat olcsóbban szerezhe­tik be a lakosok, mint pedig valamely kereskedelmi faiskolából; c) tetemesen olcsóbbak a községi faiskolából vásárolt gyümölcsfacsemeték azért is, mivel ezeknél a szállítási költségek elesnek; d) a venni szándékozók a csemetéket faj és minőség szerint maguk választhatják ki, míg a keres­kedelmi faiskolákból el kell fogadniok, a­mit küldenek; e) a községi faiskolában nevelt gyümölcsfacse­meték a helybeli talaj és égalji viszonyokhoz hozzá lévén szokva, azok sokkal biztosabban megerednek és gyorsabban fejlődnek is, mint más fajta talajból és más égalj alól beszerzett gyümölcsfacsemeték; f) a községi faiskola az egyedüli alkalmat szol­gáltatja arra, hogy a nép a gyümölcsfatenyésztésben oktatást nyerjen, ami igen nagy nyereség a népre, mivel ez által legbiztosabban fel lehet benne a hajla­mot az annyira jövedelmező gyümölcsfatenyésztés iránt költeni; g) a községi faiskola szolgáltatja a legjobb al­kalmat arra, hogy a gyümölcsfatenyésztés terjesztésé­vel foglalkozó egyesületek által egyes jeles gyümölcs­fajok minél gyorsabban elterjesztessenek. S ezen itt felsorolt előnyök, azt hiszszük, elég bizonyságot tesznek a mellett, hogy a községi gyü­mölcsfaiskolák mily hatalmas tényezőit képezik a gyümölcsfatenyésztés terjesztésének és igy méltán fel lehet vetni azon kérdést, hogy miért nem fordít azok felállítására az állam nálunk is több gondot ? Midőn azonban a nevezett herczegségben a köz­ségi gyümölcsfaiskolák körül tett tapasztalatokról szólunk, nem szabad az e téren azon két irány­ban tett tapasztalatot sem elhallgatnunk, éppen azért, mert az ottani tapasztalatokat okulás czéljából hoz­tuk fel, melyek okai annak, hogy némely helyen a legutóbbi időben a községi gyümölcsfaiskolák hányat­­­lani kezdettek. Ezen tapasztalatoknak egyike arra vonatkozik, hogy miután a nassaui herczegségben a községi gyümölcsfaiskolák már mintegy 50—60 éve­sek és azóta folyvást gyümölcsfákkal voltak beültetve, és így azok talaja az első telepítés óta újra átforgatva aligha volt, az trágyát is csak vajmi keveset kapott, azokban a fák tenyésztése visszaesett, vagyis a gyü­mölcsfák azokban többé nem oly jól tenyésznek, mint azelőtt. A másik tapasztalat pedig a néptanítóknál a községi gyümölcsfaiskolák gondozásának hanyatlására vonatkozik, aminek okát viszont abban kell keresni, hogy a néptanítók a községi faiskolák gondozásáért csakis az eladott gyümölcsfacsemetékért bejövő eladási árnak egy bizonyos száztalijában részesíttetvén, ez sokkal csekélyebb összeget képez, semhogy arányban állana az ily faiskolák jókarban való tartására fordí­tandó gondozással. Ezen bajokon tehát segíteni kell, annál is in­kább, mert segíteni nem is nehéz, vagyis ott, hol köz­ségi faiskolák ujonan átalakíttatnak, azonnal gon­doskodni kell, hogy a faiskola azonnal két részre szakittassék s az felváltva majd gyümölcsfatenyész­tésre, majd zöldségtermesztésre fordíttassék. A nép­tanítók pedig kapjanak a gyümölcsfaiskolából eladott csemeték árából oly részt, mely azon fáradsággal, melyet a faiskola jó karban tartására fordítanak, arányban álljon. Sőt mi részünkről annak volnánk szó­szólói, hogy a néptanítók a községi gyümölcsfaiskolá­ból eladott gyümölcsfacsemetékért bejövő egész össze­get kapják meg, s a község elégedjék meg azon előnyökkel, melyek ily községi faiskolák fennállá­sából reá háramlanak, s melyeket fentebb már elsorol­tunk. A faiskolának zöldségtermesztésre szolgáló ré­szét pedig a község szintén ingyen engedje át a nép­tanítóknak s engedjék meg e mellett azon haszonnal, mely az iskolába járó leánygyermekeknek a zöldség­­termesztésben való oktatásából származik. Sőt ez ügy fontossága megérdemelné, hogy az állam gondoskodnék a községi gyümölcsfaiskolák gon­dozása és az iskolás gyermekeknek a gyömölcsfate­­nyésztésben és zöldségtermesztésben való oktatása kö­rül érdemeket szerzett néptanítóknak illő jutalomban és kitüntetésben való részesítéséről is, s általában az egész ügynek aszerint való szervezéséről, hogy az azon fontos czélnak, melynek szolgálni hivatva van, minél tökéletesebben megfeleljen. Vegyes közlemények. Miféle tyúkot tartson a gazda ?Nicklas Ká­rol­y a Proet L.-ban egészen szivünk szerint szól e tárgyban, midőn a következőket mondja: »Ha a gazda a hazai fajtyukok tenyésztésére gondot fordítna, il­letőleg azt valóban tenyésztené, s nem bízná teljesen a véletlenre, nem igen volna szüksége más idegen fajú tyuk után nézni. Legalább a tojástermelés tekinteté­ben semmi esetre. Az én tapasztalataim legelsőbben a mellett szólnak, hogy a jól tartott hazai faj­tyúktól épp annyi, épp oly súlyú tojást lehet kapni, mint például az olasz tyúkoktól. Egészen más kérdés, ha inkább hús-, mint a tojástermelésről van szó, mert egészben el kell ismernünk, hogy a mi hazai fajtyukunk még a legjobb tartás és gondozás mellett sem lesz oly súlyossá, s nem oly hízóképes, mint némely külföldi fajta. De e részben is mi részünkről a gazdának nem azt ajánljuk, hogy ama külföldi fajokat tisztán tenyészsze, hanem hogy az azokkal való keresztezés által igyekezzék a hazai fajt javítani, mivel így a fajta javulása mellett egyszersmind eléri azt is, hogy oly fajta birtokában marad, mely az égaljhoz hozzászokva kevesebb beteg­ségeknek is marad alávetve.« S a tojástermelés eme­lése czéljából ajánlja Nicklas az olasz, de még inkább az amerikai Leghorn fajtával való keresztezést s a hústermelés emelése czéljából nagyobb városok közelében a L­a­ F­r­é­c­h­e vagy Hondán, vagy C­r­e­v­e-C­o­e­u­r fajtákkal való keresztezést. A Creve- Coeur fajta azonban erdős vidékre, hol sok a ragadozó madár, nem való, mivel nagy főkötőjük van, melyek szemeiket eltakarják s ennélfogva a ragadozó mada­rakat észre nem veszik. A lovak kantárán lévő szem­ellenzőknek arra kellene tulajdonképen szolgálni, hogy a lovakat az ijedtségtől megóvják, de a­ki figyelemmel kiséri a dolgot, tapasztalhatja, hogy az ijedős, bokros lovak sokkal inkább félnek valamely ismeretlen tárgytól, ha szemellenzővel biró kantár van fejükön, mint pedig szemellenző nélküli kantárral, és az természetes, mi­vel a szemellenző akadályozza a szabadon való előre nézésben, s a tárgyat csak közelebbről veszik észre s akkor is tökéletlenül, bizonytalanul látják, miért is féltekben gyorsan el akarnak mellette surranni, míg szemellenző nélkül szabadon, előre látva, már távol­ról látják a tárgyat, s ennélfogva elég idejök van azt jól megnézni. E mellett a szemellenzők a ló szemét is igen rontják, ugyanis ha a ló szemellenző mellett valamit látni akar, egészen előre kell húzni a szemét, mi által a szem ferde irányt kap s hihetőleg ennél­fogva az egész látás természetellenessé válik, és a szem mindenesetre gyengül. El tehát a szemellenzőkkel, melyek a lovaknak a szemét annyira rontják, s csakis a divatnak egy ostoba és káros kinövés­ét képezik. A juhtenyésztés és gyapjútermelés kifejlődése az amerikai államokban. A Philadelphia Demo­crat c­ímű lap igen érdekes közleményt hoz a juh­tenyésztésnek kifejlődéséről Amerikában. Az első juhot, mely Amerika földére lépett, 1609-ben hozták, be Angliából Virginiába. Néhány évvel későbben aztán a németalföldiek is vittek be az akkor birto­kukban volt New-Yorkba juhot, s e példát követték a massachusetti telepítvényesek is, úgy hogy a 17-dik század közepén itt már éppen annyi juh volt, mint Virginiában, t. i. 3000 drb. Az első merinók a függet­lenségi harcz le­fejezte után Francziaországból lettek behozva s mindamellett 1810-ben már az amerikai juhállományt 5 millióra lehet tenni, 1850-ben az 21.278,000 drbot tett, 1860-ban 22.491,000, 1870-ben 28.478,000, s 1880-ban 43.550,000 drbot, a legutolsó 10 év leforgása alatt tehát a juhlétszám közel 100 százalékkal szaporodott. S a gyapjutermelés 90 mil­lió fontról 1856-tól 1883-ig 300 millió fontra emel­kedett, vagyis több mint 300 százalékkal. Míg ezzel szemben a gyapjúfogyasztás 1856-tól, amikor az 132 millió fontot tett, 1883-ig 366 millió fontig emelke­dett, úgy hogy a legutóbbi évben 60 millió fontot be kellett hozni. Ohio állam szolgáltatja az Amerikában termelt gyapjú összmennyiségének ma egy tized részét. A déli államokban ellenben alig van összesen 10 mil­lió darab. Az egész föld kerekségén létező lovak száma mintegy 58 milliót teszen. De a mely összegbe a Klímában és Japánban lévő lovak száma nincsen beleértve. A nagyobb államok közül találtatik Ausztria-Magyarországban 3.486.000 drb, miből Ausztriára 1.367.000 , Magyarországra 2.179.000 drb esik. Francziaországban 3.000.000, Oroszország­ban 21.470.000, Németországban 3.352.000, Angliában 2.255.000, Törökországban 1.100.000, Amerikában 9.405.000, az argentini köztársaságban 4.000.000, Ka­nadában 2.624.000 és Uruguayban 1.600.000 drb. A talajban előjövő gyommagvak mennyisége. Február hóban, írja Darwin, egy kis tónak a part­ján egy vízalatti területről 3 földpróbát vettem, me­lyeknek összes súlya száraz állapotban csak 193 grmot nyomott, hat hónapig tartottam azt egy kis üvegedényben laboratóriumomban, minden növényt azonnal kiszakítva, s feljegyezve, amint csak kicsirá­zott, s összesen 537 dobot olvastam meg, melyek igen különféle osztályba tartoztak, daczára hogy a föld alig töltötte meg egy kávécsészének az alját. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. J*?** Lubi Péter Sántha Nagybéri 94. sz. Kisb. 1.87. Lakatos Budi Tihanyi Szeptember 1-én : Panna, a húga Blaha L. A 7 Alnrió loá.TiT7 Bella, Panna test­ , c­­ . , vére (10 éves) őri Berta Vígjáték 1 felvonásban, irta Kolomp­ár v. Kovács J. E. Planche Treszka Izsóné Személyek: B­a­ó Marton . Szigeti I Bittel Izsó Dobbimné Györgyné Panorámás Baranyai Mari, leányuk Csillag T. Kalmár Várdai “ Náday _ Bénis* Sam; m­ar\. . . ^ataj\ár . A népszínház műsora: Ezt követi, uj betanulással: . r Két év múltán. PfAis TM Wm Vígjáték 1 felvonásban. Irta Szerdán : A karnevim harau. Almási Tihamér. gok, Blaha L. asszonynyal. Személyek. Csütörtökön: A vén Kupecz, Ervin Náday Blaha L. asszonynyal. Roxane P. Márkus E. Pénteken: Matuzálem her­- ,.V.gul. . czeg, először. A diplomata. _ Vígjáték 2 felvonásban. Irta T^/i-szíSi*agi fivinköt* Seribe is Delavigne , fordi- * . S'IU^Ur* tettá Knyaskó. a Krisztina-városban. Személyek: 93. előadás. A fejedelem Egress! ^ Szeptember 1-én: Henrik hg Mihályfi Znojemszky Gyula Surville Szacsvayné karnagy jutalomjátékául : Izabella gr' o­d­uagt. Ti* leány egy férj sem. Saldorf b. Vízvári °Pet«t­e­­ felvonóban Boup-Chavigny báró Benedek­néter; fordította Latabár. Beinfeld Paludi Személyek: Hermann Sántha Kakasfi ur Borosa Kezdete 7 órakor. ^ S ima Z^°d*zkTy T' _ Limoma Kéthy L. A nemz. színház műsora: Mananka Ujjné Preciosa Beczkeiné Kedden: Zárva. Pária Németh Szerdán : Nők az alkotmány- gzid. Pajor E. ken. Ezt megelőzi: S­SSf v. Tulipatan szigete. Szombaton : Zárva. °Perette .1 felvonásban. Vasárnap : Mukányi. Duvot és Duru ; fordi­v J tetta Follinus Emil. Zenejet •m-r i • i t szerző Offenbach. Népszínház. Személyek: Az előadások mától fogva 7 XXII. Cactus Kövessi órakor kezdődnek. Oleander, fia Béthy L. Szeptember 1-én: Ficus Follinus BLAHA LUJZA asszony Aloe, neje Gondáné mint vendég : Azalan Pajor E. Czigány Panna. sPin0‘ . „ ZAKulcsár Eredeti népszínmű dalokkal, ez e et­ra or’ tánczczal 3 felvonásban. Irta „­­ „ Almány TD»*.­­ Z­íjé, TMllfÁS“ tseny Lajos. gáu-dalokkal, oláh tánczczal, 3E? °­ r“ SS. SS.klM. Sír pekkd. Uj diMletekkel é. jel­„ , . mezekkel: Ferkó, a fia Eőry „ . Özv. Kenderes! BÜK 0 W, Kiss Mártonná Pártényiné a székelyek hóhéra. Ilus, leánya Tóth I. Színmű 4 felvonásban. Törté-Géczy András Prielle neti kútfő után irta Benkő Dacsó, bíró Magyari Kálmán. Simplicius Újvári — Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS Szövetek női és férfi öltönyökre csakis tartós jő gyapjúból, egy közép testalkati­ férő számára egy öltözetre 3,10 métert 4 frt 96 kr osztr. ért. jó gyapjúszövetből 8 „ „ „ jobb gyapjúszövetből 10 „ ,, ,, finom gyapjú szövetből 12 „ 40 kr „ „ a legfinomabb gyapjúszövetből Peruvienek a legfinomabb gyapjúból divatos színekben, női posztó­­ruhákra méterre 2 frt. — Fekete Palmerston tiszta gyapjú női téli palotákra, méterje 4 frt. — Utazó plaideket, darabja 4, 5,8 frt és 12 frt. A legfinomabb öltözetek, nadrág, felöltő-kabát tüffel, loden commis, kamgarn, cheviot, trikót, női s biliárd posztókat, peruvient, doskingot ajánl alapittatott Szikarofsky János, 1866-ban. Gyári­ra,Irtára, Brüimn. Mintákat bérmentve. Mintalapokat a szabó urak részére bér­­mentetlenü­l. 10 frtot meghaladó utánvétel küldemények bér­mentve. — Állandó posztó raktára van több mint 100,000 frt értékben, s igy magától értetődik miszerint nagy világ üzletem mellett számtalan­­ egész 5 méter hosszú maradék fordul elő, s e szerint kénytelen vagyok az ily maradékokat mélyen a kiállítási árakon alul elpróbálni. Min­den higgadt gondolkozású ember be fogja látni, hogy az ily csekély mara­dékokból nem lehet mintákat küldeni, mert egy pár száz minta ren­delvény mellett ezen maradékokból végre is semmi sem maradna, s éppen azért már magában véve valóságos szédelgés az, ha posztó kereskedő czégek, maradékokból minták megküldését hirdetik, s ily esetben a minta darabok egész végekből nem pedig maradékokból vannak levágva, s az eféle eljárások egyedüli czélja könnyen érthető. A tetszésnek meg nem felelő maradékok készséggel kicseréltetnek, vagy a pénz vissza­küldetik. Levelezések elfogadtatnak magyar, német, cseh, lengyel, olasz és franczia nyelveken._____________________________1390 1075­452 Az ATHENAEUM­­Könyvkiadó­ hi­vatalában (Budapest, Feren­­cziek-tere, Athenaeum-épület s általa minden hiteles könyv­árusnál , (Bécsben Szelinski Györgynél Stephansplatz 6.) kapható . HÖLGYEK ÖRÖME. Regény két kötetben. Irta : ZOLA EMIL. Fordította: TÁRNÁT PÁL. 8-adrét, 670 lap. Ara a két kö­tetnek 3 frt. »we. a juAiiuenxeie színűén (teao, az olajteste“11'3** “«»uuiu és tisztán minden szinvegyités nélkül (csak fényt köl­csönző) tartatik készletben. Minta mázolatok és használati utasítás a raktárakban kaphatók. Christoph Ferencz -------e-­gyedüli felt "“— - *"* 1 Budapest 1259 valódi padlisfénymáz egyedüli feltalálója a készítője RAGA és BERLIN. Raktár Budapest számára NERUDA NÁNDOR-nál. Budán WENINGER MIHÁLY-nál. Posztó maradékok jók és valódi színűek méterenkint 1 frt 30 krtól kezdve feljebb, mintákkal, szolgál a név és foglalkozás pontos tudatása mellett a »ICM WEISSEU LAMMLI czimü posztó gyári raktár Brünnben. 1289­­ s. cs. kir. szab. duna-gőzh­ajózási­ társaság. MENETREND a helyi hajók számára Budapest, Budafok és Tétény között 1884. szep­tember 1-étől fogva további intézkedésig, az éjjeli menetek megszüntetése mellett. Budapestről Budafokra: 5.30,6.30,7.30,9 és 10.30, e. 2, 3, 4, 6 és 7.30 d. u. Budapestről Tétényre: 6.30 és 7.30 d. e. 3, 4 és 6 órakor d. u. Budafokról Budapestre: 4.30,6.30, 8,9,10 és 11.30 d. e. 3,4.30, 5.30 és 7.30 d. u. Tétényről Budapestre: 7.30 és 8.30 d. e. 4, 5 és 7 órakor d. u. Jegyzet- Az aláhúzott menetek a déli vaspá­lyának Székesfehérvár-Pragerhofba és onnét visszafelé közlekedő személyvonataihoz csatlakoznak. Budapesten, 1884. évi augusztus hó 30-án. __________ A forgalmi igazgatóság. )JÓ&ÓÓÓÓÓÓÓÓ& VÉRTISZTITÓ PISKÓTÁK* Dr. OLLXVXER-Től. Sikeres és más szerek által hatásában utol nem ért szer, mely a bujakor minden nemét, valamint minden káros következményeit alaposan gyógyítja. — Páris kórházaiban fényes eredményeket értek el vele a követ­kező bajoknál: alkati bujakor (vagy siphiuis), bujakóros (syph­isticus) fekélyek, folyások, mirigydaganatok, száj, torok és orrbajok, csúz, csontbántalmak, görvély bőrbajok s általában az Inflolált vérből eredő bajok ellen. Ezen kelemes és biztos gyógyszer jóságának legfényesebb bizonyítéka 60 évi fennállása és az egész világom­ elterjedése. Ára : Egy nagy doboz 5 frt, egy kicsi 2 frt Soki. • EGYEDÜLI FŐRAKTÁR : Török József gyógyszerésznél, BUDAPEST, király-utera 12. OséX 1046 könyvkiadó-hivatalában Budapesten, (Ferencziek­ tere 3. sz.) megjelent s általa minden könyvkereskedésben, Bécsben, Szelinski Györgynél, Stefansplatz 6. kapható . AZ EMBER TRAGÉDIÁJA­Drámai költemény. Irta: EMI­RE. Hatodik kiadás. A ku­ltő arczképével. Ára fűzve 1 forint 40 krajczár. Angol vászonban arany vágással díszesen sietve 2 forint« AZ ATHENAEUM könyvkiadó-hivatalában (Budapest, Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület s általa minden hiteles könyvárusnál, (Bécsben Szelinski Györgynél, Stephansplatz 6.) kapható. A NŐI SZÉPSÉG FENTARTÁSÁNAK, ÁPOLÁSÁNAK ÉS NÖVELÉSÉNEK TITKAL­­»ta: EGY NAGYVILÁGI HÖLGY. 8-adrét 264 lap. Ára fűzve 1 frt 70 kr. Csinos vászonkötésben 2 frt. 1 frt 80 krnak, illetve 2 frt 10 krnak postautalványnyal beküldése után bérmentve küldetik. E­z a czime azon új és nagyhorderejű könyvnek, mely az »Illem« és »Otthon« szellemes «érzőjének tollából kikerült. Az írónő ezen könyvvel is érezhető hézagot pótol, miután magyar nyelven nem létezik munka, mely egészségtani szempontból kiindulva, a női szépség ápolását tárgyalná. Pedig nagy szükség van reá. Míg külföldön, főkép pedig Angliában s Németország némely részében a gyermekek testi fejlesztésére és oly gond fordíttatik, mint szellemi műveltetésére, nálunk nem foglalkoznak eléggé ezen fontos tényezővel, sőt a nők sem ápolják eléggé egészségüket, szépségük ezen egyetlen megbízható alapját. Pedig, mint szerző könyve elején mondja : »Igazi szépség egészség nélkül nem létezik s a szépség oly gyors múlandóságának oka rendesen abban rejlik, hogy a legtöbb nő nem ápolja, nem gondozza eléggé ennek kútforrását.« Szerző azonfölül könyve folyamában behatóan foglalkozik a lapok hasábjain naponta nagy szavakkal hirdetett szépítő­ szerekkel is, melyeket, kitűnő orvosok véleményét követve, nagyrészt elitél. Azonban azoknak helyettesítéséről is gondoskodik, midőn számtalan hathatós és a mellett ártalmatlan reczepttel gazdagítja művét, melyeket vajmi könnyű dolog otthon is utánozni. Az alantabb közölt tartalomjegyzék bővebb fogalmat nyújt ezen kitűnő, hézagpótló munkáról, melynek egy műveit hölgy asztaliról sem szabadna hiányoznia ! TARTALOMJEGYZÉK: Bevezetés. I. szakasz. Az egészség, mint a szépség kútforrása. A szépség fentartása. — Az egészséges szépség fejlesztése a gyermekkorban. — A testgyakor­­latról. — Az elhízásról. — A soványságról. II. szakasz. A vízről és fürdésről. A tisz­taság. — A tisztasági fürdők. — A hideg fürdő. — A gyógyfürdőkről (otthon készíthető gyógyfürdők re­­c­eptjével.) — A szépítő fürdők, a következő für­dők leírásával és rec­eptjével: 1. fűszeres erősítő fürdő ; 2. szépítő és bőrsimító fürdő ; 3. idegerősítő és edző illatos fürdő; 4. szépítő fürdő ; 5. bőrlágyító fürdő ; 6. erősítő szépítő fürdő ; 7. szépség fürdő ; 8. illatos szépség fürdő; 9. egyszerű szappanos fürdő . 10. illatos fürdő. III. szakasz. A bőr. A bőr. — Általános taná­csok. — A barnák és a szőkék. — A szeplő (több re­czepttel.) — A sárga úgynevezett májfoltok. — A bőr fehér, szinevesztett foltjai (reczepttel). — Egy gyakori arezbőr bajról: a hörszeny (reczepttel). — A bőratkák (Mitesser) (reczepttel). — A nap, a hideg, a levegő ha­tása a bőrre (reczepttel). IV. szakasz. Az arcz. — A ránczok. — A homlok. — A szemek. — A szempillák. — A szemöldök (több reczepttel). — Az orr. — A száj (több reczepttel). — A fogak (sok reczepttel). — A fülek. — Az arczok. — A szépítő szerekről és kendőzésről (több hatásos ártat­lan reczepttel). V. szakasz. A termet. A test felső része. — A ter­metről és vállfüzőről. — A vállak. VI. szakasz. A karok, kezek, lábak. A karok (több reczepttel). — A kézről (reczepttel). — A lábszá­rak. — A lábak (reczepttel). — A körmök (reczeptek­­kel). — Körömbetegségek. — Keményedések, kérgesség. — A tyúkszemek. — Fagyás (reczeptekkel). — Vágások, zúzódások, égések. — Szemölcsök. VII. szakasz. A h­aj. A haj történetéből. — Álta­lános megjegyzések. — A haj ápolása (több reczepttel). — A hajhullás és kopaszodásról és ennek ellenszerei­ről (több reczepttel). — Az ottülésről és ennek ellensze­reiről (több reczepttel). Vill. szakasz. Az illatszerek és virágok alkalmazása. Az illatszerek használata. — A virá­gok mint az öltözet ékítményei. — A virágdísz is az öltözet közötti összhangról. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdá­ban, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. FM

Next