Pesti Napló, 1884. szeptember (35. évfolyam, 242-270. szám)

1884-09-11 / 251. szám

— kiutasított anarchista. A főkapitány Rauch Ferencz bádogossegédet, kit Bécsben már ugyanaz a sors ért, államveszélyes üzelmei miatt a főváros s az ország területéről kiutasította s illetősége helyére, Gráczba szállíttatta. Eljegyzések és esküvők. Fényes esküvő volt tegnap d. e. 11 órakor a ferenczvárosi kath. templomban. Jekelfalussy Andor kir. táblai biró bájos leányát, korát vezette oltárhoz Wohlenhoffer Emil lovag cs. kir. szá­zados a Rodich gyalogezredben. Násznagyok voltak Jekelfalussy Lajos min. tanácsos és Ágoston József főmérnök, nászasszonyok pedig Jekelfalussy Rózsa és Ágoston Józsefné, nyoszolyalány volt Jekelfalussy Ilona és vőfély Asbóth Jenő. Az ünnepélyt fényes la­koma követte, mely késő estig tartott, a fiatal házas­pár pedig a gyorsvonaton Bécsbe utazott. Babics József zsombolyai uradalmi jog­igazgató Pozsonyban eljegyezte Bacsák Sarolta kisasszonyt, benefai Bacsák Pál kir. tanácsos és a herczeg Pálffy javak kormányzójának leányát. Színház és művészet. — Nemzeti színház. Laube Henrik szomorujá­­téka, Essex gróf, mely a nemzeti színpadon ma újból színre került, éppen mivel minden áron és min­den eszközzel csak külső hatásra törekszik, egyike a legnehezebb színpadi feladatoknak. Nehéz azért, mert nem mindig természetesen fejlődő, hanem sok­szor mesterségesen számított hatásai oly magasra vannak csigázva, hogy kellő diskréczió nélkül kife­jezve, megindulás vagy megrendülés helyett, könnyen mosolyt vagy kaczajt idézhetnek elő. A biabloncok és banalitások sajátságosan keverődnek össze a valódi in­­spiráczió lüktetésével, s a színpad titkainak igazi isme­retével. Essex gróf alakj­a maga is úgy indul, hogy kö­zelebb áll ahhoz, hogy komikai, mint ahhoz, hogy tra­­gikai alak fejlődjék ki belőle. Elhagyja Izlandot, da­­czosan, kevélyen és kihívóan jelenik meg Londonban, hogy ő a szerencsés kegyencz, a királyné szeretője, a hadvezér és államférfi, főczéljául azt ismerje csak, hogy egy erdős vidékre elvonulva, a konyhakert ápo­lása és az aprómarha tenyésztése közt éljen titkos ne­jével az idilli szerelemnek. Erzsébet királyné két fel­vonáson át Bacon, Machiavelli és Bluntschli állam­­bölcsészetéből van összerakva. Az angol minisz­terek mind egytől egyig osztrák beamterek. S mindezeknek daczára, a darab közepétől kezdve, a legerősebb drámai helyzetek és jelenetek köve­tik egymást. A cselekvény a szenvedélyek igazi összeütközésével telik meg; a tragikai hangu­lat támad, s menete, bár az idegrázó romantika, vegyülve német szentimentalizmussal, még ezután is folyvást fenyegeti, mégis még a zsebkendőkön keresz­tül is meglátszik. S a mai előadás,­­beleszámítva a je­les rendezést és szereposztást, azért érdemel kiváló dicséretet, mert az előadás mintegy pótolta a darab hiányait. A czímszerepben Nagy Imre festői szép jelenség volt, úgyszintén P.-né Márkus Emilia is, mint Rutland grófné. Mindkettőnek játékában, ha­bár szerepeikben majdnem legyőzhetetlen csáb van a rikító színezésre, a mérsékletet és a művészi diskrécziót kell kiemelnünk. Bár szenvedélyük­­és szenvedésük a legmagasb regiszterig van csigázva, fülsértő hangokat sohasem hallottunk tőlük. A legzajosabb jelenetekbe nem vegyült semmi kiabáló hatásvadászat. S ez két­ségkívül szép bizonyítéka színészeinknél az ízlés ne­­mesedésének. A gyakori viszontlátások, érzékeny s­örök búcsúk, őrülések, halálos ítéletek stb. nem za­varták meg az előadókat abban, hogy t­emészetesség­­re törekedjenek. S följegyezzük, hogy P.-né Márkus Emilia, midőn mint őrült, halálra ítélt férjétől búcsút venni megy, s férjének hangját hallva, eszméletre tér, a velőt rázó sikoltás nélkül« borult férje kebelére. Erzsébet királyné szerepében Jászai Mari asszony nyújtott remek mozzanatokat. Az a je­lenet, hol Essex hűtlenségét megtudva, megundoro­dik az egész férfi nemtől, s fagyos józanságával, mely­be boldog mámorából lehull, a szerelmes Rutlandot őrülésig kínozza, s ugyanakkor Essexet porig alázza, a deklamáczió és plasztika remeke volt. S szerepé­nek egyéb részletei is, a küzdelmek a nő és királynő közt, a kitörések, művészileg voltak kidolgozva. Ki kell emelnünk Szigeti Imrét, ki a királyné öreg papját játszta, s nemcsak jellemző maszkot talált, de szavalatában is teljesen ki tudta kerülni azt a pattogó modort, mely néha legsikerültebb ala­kításait is megzavarja. Nagyon emelte a hatást Újházi is, az öreg Jonathán szerepében, s különösen a királynővel szemben voltak sikerült moz­zanatai. Kevésbbé hálás szerepeikban sok gonddal játsztak még Bercsényi, Lendvayné, Egressi, Gyenes. Nagy Imre mind­végig teljes hévvel szavalt, s hang­ján a gyöngülésnek vagy fátyolozottságának semmi nyoma nem volt. Pedig e szerep fárasztó és hosszú. P.-né Márkus Emilia szerepének kiváló szép mozza­nata volt a második felvonás szerelmi kettőse, és az a jelenet, melyben a királyné a szerelemről vallatja. Őrültségi jeleneteiben a diskrét pointírozás, és taglej­tés emelte a finom lélektani árnyalatok értékét. Nem csoda, ha ilyen gondos és művészi előadás egé­szen magával ragadta a közönséget, mely a né­zőtért zsúfolásig megtöltötte. Minden felvonás után vége-hossza nem volt a zajos tapsnak és kihívásnak. Nagy Imrét, Jászai Marit, P.-né Márkus Emíliát minden felvonás után háromszor, négyszer hívták a lámpák elé. Kiemeljük még a fényes és korhű díszle­teket, s különösen az utolsó (a kivégzési) jelenetnek impozáns szezonirozását. — A budai színkörben ma érdekes előadás volt. Nemcsak vendég lépett fel, hanem új darabot is ad­tak. Habár a vendéget, Rónaszéki Gusztávot, a nép­színházból eléggé ismeri is a főváros közönsége, a nép­színmű szintén nem ül többé s csak Budapesten nem adatott még elő. A vidéket azonban már bejárta s mindenütt meglehetős sikert aratott. Ma a színkörben is kielégítette a szép számú közönség várakozását. Czime Gazd’uram felesége.« A darabot Karczag Vilmos fiatal vidéki hírlapíró írta, kinek nem ez első műve. Egyik elmés bohózata, melyet egy másik ifjú íróval irt, már pár évvel ezelőtt színre került a népszínház­ban. Mostani népszínművének hősnője egy kissé önfe­jű és nagyon kaczér menyecske, ki elűzi férjét, el akarja hódítani saját leánya vőlegényét, végül azonban kibékül sorsával, ismét jó feleséggé válik. Noha a cselekmény nem mindig halad kellő gyorsaság­gal előre, a darab mégis szembetűnő tanúságot tesz szerző drámaírói tehetségéről. Nyelvezete teljes dicséretet érdemel, igazán pompás, jóizű magyar nyelv, minden keresettség s mesterkéltség nélkül. Szer­zőnek vannak jó ötletei, melyek gyakran megnevet­tették a közönséget. A dalok megválasztásában is tapintatosan járt el; egész sereg régi pompás magyar nóta élénkíti darabját. Igen sikerült genrealakokat tud alkotni, sőt ezt a tehetségét ezúttal túlságosan pazarul érvényesítette. Szerzőnek e tekintetben jobb lett volna kissé takarékoskodnia, mert a sok feles­leges, ámbár mulattató mellékalak járása-kelése a színpadon folyton hátráltatja a cselekmény gyors előre haladását. De e hiányai mellett is jól fogadta a hallgatóság a darabot s gyakori tapssal fejezte ki el­ismerését a szerző iránt. Az előadás elég jó volt, Pajor Emilia, Tolnayné, Rónaszéki, Kiss Pista, Ba­lassa igen jól megállták helyüket s többször zajos tet­szést arattak. — Liszt Ferencz Király-himnusza. Liszt Fe­­rencz nagy hazánkfia, mint Siposs Antal leveléből ki­tűnt, megírta a magyar Király-himnuszt, melynek hire úgy a zenei körökben, mint az egész országban oly általános érdeklődést keltett. A nagy érdekű mű már ki is van nyomatva s a napokban fog megjelenni a hazai Táborszky és Porsch zeneműkereskedő czég ki­adásában. A zenemű díszes czimlapján a nyelére bo­csátott nemzeti zászló s a czim kezdőbetűje fölött a magyar czimer látható dicssugárban. Czime: Ma­gyar király-dal. Egy régi magyar dallam után szerző: Liszt Ferencz, s a czím fölött a következő sor olvasható: »Az új magyar királyi opera­ház megnyitása alkalmára.« A mű egyszer­re négyféle kiadásban jelenik meg: zongorára két kézre, zongorára négy kézre, zongorakivonat szö­veggel és mint vezérkönyv. Hogy a zenemű nem »Ki­rály-himnusz«, hanem »Király-dal« czimet nyert, az egyenesen a nagy mester kívánságára történt, ki töb­bek előtt kijelentette, hogy nem akar útjába állani azoknak, a­kik már Király-himnuszt írnak vagy írni szándékoznak s művével versenyezni éppen nem akar, csupán csak azért írta azt meg, mert czélszerűnek és kívánatosnak tartja, hogy a magyar királyi operát egy ily dallal nyissák meg. A dal szövegét, melyet ifj. Ábrányi Kornél írt és Neugebauer László fordított németre, alább teljes egészében közöljük. Magyar kirá­lydal. Ifj. Ábrányi Kornél­tól. Áldott légyen magyarok királya, Tündököljön az egész világra. Országában a jog és igazság Hirdesse : itt lakik a szabadság ! Isten után a legszentebb : Fölkent, koronázott királyunk. Életünket és vérünket Érte készek adni hő vagyunk ! Föl! ha vész jő, magyarok, a királyért ! A hazáért, a magyar koronáért! Kárpátoktól Adria-partig Győző tábor hsrez-zaja hangzik : Isten áldd meg fegyverünket! A király szava szól, keze hiv, szeme int, Ez után sietünk, rohanunk vele mind ! Büszkén zengi ezer ajk, annyi száj : Éljen, éljen a király, a király ! — Bély Hermin kisasszony, a nemzeti színház volt tagja, ki jelenleg szép fizetés mellett Hamburg­ban van szerződtetve a Poldini-színháznál és a közön­ség kedvencze, legközelebb Amerikába indul három havi körútra. Az impresszárió Bély Hermint három hóra kiváltotta szerződési kötelezettségei alól, azon felül kap havonkint 10,000 márkát és utazási költsé­get. A művésznő havonkint tízszer tartozik énekelni. — A műcsarnokból. Munkácsy remekművét napról-napra tömegesebben keresik fel a műcsarnok­ban. Számos oldalról intéznek kérdést a közönség köréből az iránt is, nem kapható-e a műnek fényképe. Ezúttal azonban Sedelmayer, ki a sokszorosítás jogát is megszerezte, addig, míg az e kép után W­a­l­­t­e­r-nél, a világhírű párisi rézmetszőnél nagy méret­ben megrendelt rézkarcz el nem készül, egyáltalán nem akar más reprodukcziót közrebocsátani, hogy ez által ama költséges lapnak kelendőségét biztosítsa. E nagyérdekü rézkarcz csak néhány hónap múlva fog megjelenni. Törvényszéki csarnok. — Fegyházra ítélt törvényszéki biró. Krá­n­i­c­z József szombathelyi törvényszéki biró bűnügyét tárgyalta ma délelőtt a kir. tábla II. büntető tanácsa. Kránicz telekkönyvi biró volt a szombathelyi törvény­széknél, s az ott divó gyakorlat szerint maga vette fel a felektől a letéti s egyéb pénzeket, melyeket aztán a maga czéljaira használt fel. Előbb fegyelmi eljárást indítottak ellene, ezt azonban később beszüntették s ügyét áttették a fenyitő bírósághoz. Sikkasztásai öt esetre vonatkoznak s mintegy 8000 írtra rúgnak. Ez összeget részben visszafizette. A vizsgálat folyamán Széll Ignácz, Vasmegye volt alispánja tett Kránicz ellen följelentést, hogy nevére három váltót hamisí­tott 1200 frt értékben. Kitűnt továbbá, hogy egy kö­telezvény alá testvérei nevét irta s arra 1000 frtot vett föl. Kránicz tagadta, hogy a váltókon Széll Ig­nácz nevét hamisitotta volna. A törvényszék azonban szakértők által konstatáltatta, hogy a váltókon levő »Szél Ignácz« és »Kránicz József« aláírások egy kéz által írattak, azt meg maga Kránicz beismerte, hogy a váltók az ő kezéből jutottak egyenesen az illető takarékpénztárakhoz, hol azol az értékesítette. A szombathelyi törvényszék hivatali sikkasztás, magán­­okirathamisítás és váltóhamisítás bűntettében mon­dotta ki Krániczot bűnösnek s 5 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte, elrendelvén egyúttal a vád­lottnak fogvatartását. Ez ítélet ellen a vádlott és a kir. ügyész is felebbezett, ez utóbbi azért, mert a tör­vényszék egy sikkasztási esetre nézve felmentette a vádlottat. A kir. tábla ma délelőtt a minősítés tekin­tetében helybenhagyta az első bíróság ítéletét, úgy­szintén az 5 évi fegyházbüntetést is, de helyt adott egyszersmind a kir. ügyész felebbezésének is, s bűnös­nek mondotta ki a vádlottat abban a vádpontban is, a­melyért az első bíróság nem ítélte el. A vádlott fogvatartását a kir. tábla jóváhagyta. — Puritán rendőr. A Váczi-körút és Fő út sar­kán lévő gyufaraktárban még tavaly nyáron kisebb mérvű tűz ütött ki, melyet az üzletben ügynöki minő­ségben alkalmazott Singer Adolf egy rendőr segítsé­gével hamar elfojtott. Mikor a rendőr távozni készült, Singer fáradsága jutalmául két forintot adott neki, melyet az el is fogadott, de egyúttal vesztegetés miatt feljelenté Singert. A rendőr úgy adta elő a dolgot, hogy Singer a két forintot azért adta neki, hogy ne jelentse fel a tűzesetet. A feljelentett úgy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során határozottan tagadta a vesztegetési szándékot s megmaradt állítása mellett, hogy ő a két forintot fáradsága jutalmául adta a rendőrnek. A törvényszék mindazáltal vétkesnek mon­dotta Singert a vesztegetés vétségében s ezért 4 heti fogházra s 50 frt pénzbüntetésre ítélte. Dr. Weisz József védő felebbezésére a kir. tábla feloldotta az ítéletet s pótvizsgálatra, ennek utána pedig új ítélet­hozatalra utasította a törvényszéket. Ma volt ez ügy­ben az újabb végtárgyalás, melyen a vádlott igazolta, hogy ő csak ügynöke volt a gyufaraktárnak s mint ilyennek nem állhatott érdekében a vesztegetés. Erre dr. Heil Fausztin eleste a vádat s az eljárás be­szüntetését indítványozta, melynek a törvényszék helyt is adott. A Kettős házasság vádja miatt állt tegnap, szept. 9-én a sopronyi törvényszék előtt Gallovics János alsó-szakonyi születésű mesterlegény. 1876. okt. 25-én lépett először házasságra Alsó-Szakonyban. De mint­hogy nem birt feleségével megférni, kölcsönösen elha­tározták, hogy elválnak egymástól. Gallovics 1880- ban Csornára került s Kovács József mesterember­nél dolgozott, kinek leányát nem sokára megkérte és el is vette. Az esketést Németh József csornai plébá­nos végezte.­­ A tegnapi tárgyalás folyamán több tanú azt vallotta, hogy a plébános kérdezte ugyan a templomban, forog-e fenn rokonsági vagy más bontó akadály, de azt nem kérdezte vádlottól, várjon házas volt-e már. Vádlott csak keresztlevelét mutatta be, mire az esküvő akadálytalanul végbe ment. Ennek folytán a kir. ügyész azt indítványozta, hogy Németh plébános ellen, ki nem kellő elővigyá­­zattal járt el, külön eljárás indittassék. A törvény­szék rövid tanácskozás után helyt adott ez indítvány­nak s Németh plébános ellen a vizsgálat elrendelését kimondotta. Gallovics ügyének letárgyalása ez inczi­­dens folytán elhalasztatott. A Pesti Napló táviratai. A czár Varsóban, Varsó, szept. 10. Gurko tábornok főkormány­zónál tegnap este fényes bál volt, mely 9 órakor kez­dődött. A bálra több mint 700 személy volt hivatalos. Jelen voltak: aczár, a czárné, a trónörökös s Miklós, Vladimir és Péter nagyherczegek. Tizenegy órakor az első négyest a czárné Gurko tá­bornokkal, a másodikat Dolgorucki herczeggel, a trónörökös pedig Gurko tábornok nejével tánczolta. A hölgyek bemutatásánál a czárné mindenkit elbá­jolt szeretetreméltóságával. A lengyel főnemesség közül igen sokan voltak jelen, nevezetesen Radzi­­w­i 11 herczegnő, a Potocki, Zámojszkis Kra­­s­z­i­n­s­z­k­i családok. Éjfél után 1 órakor pazar vacsora és azután hangverseny volt. A város nagyszerűen ki volt világítva, különö­sen a kormányzó palotája és a Visztula hídja úsztak tündéri fényben. A czár és a czárné két óra felé hagy­ták el a báltermet. Az utczákon óriási néptömeg hem­zsegett. Mindenütt teljes rend uralkodott. Tegnap délelőtt a czár és a czárné a főméltósá­gokat, a polgári hatóság főnökeit s az osztrák-ma­gyar, német, franczia és angol főkonzulokat fogad­ták. A czár nagyon nyájas volt és mindenkivel kezet fogott. (Ered. sürg.) Varsó, szept. 10. Gurko tábornok tegnapi bálján a czári pár 10 órakor jelent meg s ott 11 óráig maradt. A czárné fehér, gazdagon hímzett atlaszruhát, csodaszép diadémet és gyémánt nyak­éket viselt. A czárné két négyest tánczolt, az elsőt Gurkoval, a másodikat Dolgoruckival s mintegy 40 fiatal hölgyet mutattak be neki. Nagy érdeklődéssel kisérte a lengyel nemzeti tánczot, a mazurt. A len­gyel nemesség közül a bálon megjelentek: Potocki, Zamojszki, Radziwili, Rortvorovszki és Kraszinszki. A czári pár csaknem mindenkivel beszélt. A város és a Visztula kivilágítását a czári pár a terem erkélyé­ről szemlélte. A szuper 1 órakor kezdődött s véget ért 2 órakor, mikor is a czári pár visszatért a La­­zienszki-kastélyba. (Ered. sürg.) Varsó, szept. 10. A czár a La­­zienszki-palotában lakik, melynek kerülete három versztnyire katonasággal, ezer és ezer rendőrrel, kozákokkal és csendőrökkel van megrakva a czári család biztonsága végett. Csak Nikolajevics Péter nagyherczeg jár Varsóban kiséret nélkül. Tolsztoj gróf a Lazsenszki-palota közelében kaszárnyát és rend­őrhivatalt rendezett be. Benne dragonyos ezredes, Lembieff gyalog alezredes és egy hadnagy, a kinek neve nem ismeretes, katonai rangjaiktól s rendjeleik­től megfosztva, Szibériába száműzettek. Hírlik, hogy számos tisztet fogságra vetettek. Varsó, szept. 10. A czár és a czárné délelőtt a jótékonysági intézeteket és az iskolákat látogatták meg. Hét órakor díszebéd lesz, melyre a német, osztr,­­magyar, franczia és angol főkonzulok is meghivatnak. Este 9 órakor a czári pár Novgeorgievszk-erődbe uta­zik, hol a legközelebbi napokban nagy csapatszemlék lesznek. A felséges pár a czár névnapját holnap ott fogja megülni. A varsói csolnakázó-egylet ott a Visz­tulán csolnak-versenyt rendez. A horvát választások. Zágráb, szept. 10. (u. m.) A jaskai választóke­rületben a nemzeti párt Kresztics Miklóst lép­tette föl képviselőjelöltté Kamenar (független párti) és K­u­c­a­s lelkész (Starcsevics párti) ellené­ben. T­ü­r­k Ferencz Károlyvárosban elfogadta a je­löltséget Banjavcic (Starcsevics-párti) ellen. Vu­­kotinovics nemzeti párti jelölt megválasztatása Ludbregben bizonyos. A viroviticai kerületben P­e­­jacsevics Tódor gróf lép föl Tkalcsics Szar­csevics-párti jelölt ellenében. A franczia-khinai háború, London, szept. 10. Mint a Reuter-ügy­­nökségnek Shangaiból jelentik, a khinai ható­ságok hozzá fogtak a Wusung folyónak kö­vekkel terhelt csónakok segélyével való elzá­rásához. Bécs, szept. 10. (B. K.) A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma jelenti, hogy Württem­berg herczeg lovassági tábornok a Szt. István-rend nagy keresztjét kapta, jelenti továbbá Kiének Ká­roly ezredes kineveztetését az ismét felállítandó 17-ik lovassági dandár parancsnokává és báró W­e­r­s­e­­­e Hartwig alezredes kineveztetését a 4. sz. dragonyos ezred parancsnokává. Lemberg, szept. 10. Azon alkalomból, hogy a Tátrahegység mellett elvonuló határ kérdése iránt Magyarországgal vitás ügy elintézése merült fel, a tartománygyűlés elhatározta, hogy a kormányt föl fogja szólítani, hogy a határrendezésre vonatkozó bármely ügy csakis a tartományi bizottsággal egyetér­tőig nyerjen elintézést. Páris, szept. 10. Ferry miniszterelnök a minisztereket szombatra fontos miniszterta­nácsra hívta össze, melyen hír szerint Grévy fog elnökölni. Valószinű­leg a kamarák össze­hívásának ideje fog megállapittatni. Fiume, szept. 10. (O. É.) A montenegrói her­czeg »Sybilla« nevű yachtja a fiatal herczegnőkkel ma ide érkezett. Róma, szept. 10. Mint a Stefani-ügy­­nökségnek Konstantinápolyból távírják, Duf­fe­r i­n lord India alkirályává neveztetett ki. Kairó, szept. 10. A khedive délelőtt ki­hallgatáson fogadta Northbrookot, ki Granville iratát nyújtá át neki, mely North­­brooknak Angolország főbiztosává történt ki­neveztetését tartalmazza. Granville egyszers­mind az egyiptomi kormány támogatását kéri a függőben levő fontos kérdések, különösen a pénzügyi nehézségek megoldására nézve. A khedive Northbrookot nagyon szívélyesen fo­gadta és a kihallgatás után kiváló megelége­dését nyilvánító Northbrook nyilatkozatai fö­lött. Később a khedive meglátogatta North­brookot. Brüsszel, szept. 10. A szenátus 40 szóval 25 ellenében­­elfogadta az iskol­a törvényjavaslatot. (Ered sürg.) Bécs, szept. 10. A rendőrség eré­lyesen folytatja a nyomozást az irányban,hogy kik ter­jesztették a forradalmi röpiratokat. Eddig Bécsben és másutt kilencz egyént fogtak el. Az elfogottak közt több műlakatos van, a­kik maguk állították elő a sajtókat. A külföldön is elfogtak néhányat, a­kik kü­lönben Bécsből kiutasított szoczialisták. Érdekes a vizsgálatnak az a mozzanata, hogy konstatálva lett, hogy a nyomtatványokat mindig felfegyverkezve ké­szítették. A hadgyakorlatok. Dürnkrut, szept. 10. (B. K.) A mai hadgyakor­latok, melyek már 12 óra előtt félbeszakittattak, mert őfelsége, Milán szerb királylyal és a külföldi tisztekkel 1 óra tájban külön udvari vonattal Bécsbe tértek volt, az V-ik (pozsonyi) hadtestnek nagyon szép és intenzív védelmi küzdelme következtében azzal végződött, hogy e hadtest az egész hosszú vo­nalon elfoglalt hadállásait teljes sikerrel fenn tudta tartani s ennek következtében a harczot a legköze­lebbi napon, azaz — mert holnap pihenő nap van — holnapután ugyanazon a pontokon fogja újból felven­ni, noha az eredeti feltevés szerint a hadgyakorlat 3-ik napján a küzdelemnek sokkal inkább délre eső helyen kellene megtörténni. Az V-ik (pozsonyi) hadtest a hadgyakorlatok fővezetőségétől, mint a szuppenált hadseregparancs­­nokságtól a következő táviratot kapta: »Eldöntetlen ütközetek a főhadseregnél szükségessé teszik, hogy a pozsonyi hadtest egyelőre a további támadólagos fel­lépést szüntesse meg; a hadtest azonban a Morva jobbpartján tartsa magát, és akadályozza meg az ellenséges (X.) hadtest egyesülését főhadseregével.­ Catty altábornagy ennek következtében éjfélkor oly intézkedéseket tett, hogy egy kedvező állásban az ellenfél esetleges további előnyomulását lehetetlenné tegye. Eme intézkedések következtében 7 órakor reg­gel a pozsonyi hadtest a következő helyzetet fog­lalta el: A 33-ik hadosztály Spannbergből jövet Gold­­berget szállta meg, a­mennyiben a balszárny a »Sie­­benrussten«, a jobb szárny ellenben a neusiedl­i erdő­nek támaszkodva foglalt állást. Némi érintkezésben e hadosztálylyal állott a 14-ik hadosztály, és pedig egy dandár a neusiedli erdő szélső részén, a második dan­dár, mint hadtesttartalék az erdő déli csúcsán állapo­dott meg. A 37-ik gyalogsági hadosztály szintén ösz­­szeköttetésben állott a 14-ik hadosztálylyal, és pedig a Péter-halom lejtőjén levő neusiedli egészen a 196-ik magassági pontig volt elhelyezve. A hadtest-tüzérség a Goldbergen közvetlen a neusiedli erdő szélén a hadtest-tartalék közelében a 251-ik magaslati ponton foglalt állást. Hogy eme állásfoglalás kedvezően megvalósítható lehessen, és az állást esetleg megerősíthessék, e czélból az északi Weidenpatak vonalát 1 óra járásnyira megszállva tartották, miután a Weidenbachon át az átjárókat a hátvéd elrontotta volt. A 2-ik lovassági hadosztály Krieghammer altábornagy vezetése alatt a Ro­­thenpüllen« és »G’rent«-tól, a­hova fél 8-kor érkez­tek volt, előrenyomult, hogy a hadtest baloldalát fe­dezze és esetleg Ober- és Niedersulzon át közeledő ellenséges segítő csapatokat a lehetőség szerint fel­tartóztassa. A 37-ik honvéd-gyalog-hadosztálynak minden­esetre gondját kellett viselni, hogy a hadtest jobb ol­dala teljesen megvédve legyen, hogy lehetetlenné te­gye az ellenfélnek betörését a Morava mentében s e czélból a 6-ik huszárezredet (ez a 30-ik honvédhad­osztály lovassága) a Morava mellé rendelte. A hadtest­­parancsnok az egyes hadosztályok visszavonulási vona­lát is szorosan meghatározta. A szertári vonatok már 6 órakor indultak el, hogy a tegnap reggeli biztos ál­lásba visszatérjenek. Ebből látható, hogy az V. (pozso­nyi) hadtest — bár kissé hátul — mindazonáltal fö­löttébb kedvező állást választott, arra nézve, hogy az ellenségnek biztosan várható előrehatolását sikeresen feltartóztathassa. (A hadgyakorlatok további folya­máról esti lapunkban.) A német katholikusok. Boroszló, szept. 10. A katholikusok gyűlése tegnap határozati javaslatot fogadott el katholikus munkásegyletek alakítása és a vallási szerzetek terje­désének megakadályozása tárgyában és köszönetet szavazott a c­entrumnak, hogy a kézművesek érdekeit képviseli. Este Metzner és Mücke az ipar­szabadság káros következményeiről és a szocziális kérdés megoldásáról értekeztek, mire a gyűlés bezá­ratott. Közgazdasági táviratok. A czukorválság. Prága, szept. 10.A tartománygyű­­lésben Rieger tizenöttagú bizottság ki­küldését indítványozta, mely a czukorválság fölött tanácskozzék és tanulmány tárgyává tegye az ipar, kézműipar és földmivelés érde­keinek védelmére teendő intézkedéseket. Zágráb, szept. 10. (O. É.) A szt-lőrincz-katenjai vasút ügyében az érdekeltek szeptember hó vége felé Zágrábban gyűlést tartanak. Gazdasági tudósítás. A földművelésügyi minisztériumhoz a mai napig beérkezett hivatalos jelentések szerint az országban a cséplési munkálatok még folyamatban vannak,így különösen némely erdélyi és felvidéki megyében, míg el­lenben az ország közép s déli részei nagyobb birtokai­ban a cséplés már vége felé jár. A keverő szántás ál­talánosan be van fejezve, sőt sok helytt vetés alá is szántanak, és az ősziek vetését is elkezdték már. A repere általánosan el van vetve, a kedvező időjárás folytán jól kelt, s eddigelé rovarok által kárt nem szenvedett. Kapásnövények, kevés kivétellel, szépen fejlődnek; a korai tengeri — különösen az ország déli részeiben — már érni kezd, s helyenkint töretik is; a répa állása vidékenkint nagyon kü­lönböző ; a korai burgonya kiszedetett; ter­mése — rothadás folytán — csakis gyenge középnek mondható. A szőlő elég jól fejlődött, érése lassan folyik és meleg időjárásra van szükség, hogy a bor jó minőségű legyen. A sarjatermés általánosan gyengének mondható, mit részben a többi takarmány­félék bő termése pótol. Nagyobb mérvű egérpusztítá­­sokról Gömör, Zólyom és Győr megyéből érkeztek panaszok. Vegyes hírek. A tőzsdeügynöki szabályzat reformja. A tőzsde­­tanács holnap tart ülést, melyen határozni fog az ügy­nökök beadványa fölött. A kiszivárgó hírekből a tőzs­de beavatott körei azt a meggyőződést merítik, hogy az ügynöki szabályzat 4. §-a oda fog módosíttatni, hogy az nemcsak az értéküzleti, hanem az áruüzleti szakra jogosított ügynökökre is fog alkalmaztatni, azaz, hogy az áruüzleti ügynökök is elhallgathatják megbízóik neveit. Ez a reform teljesen kielégítené az érdekelt köröket s a fenforgó kérdés leghelyesebb megoldásának tekintetik. A budapesti gabonatőzsdéről. — szept. 10. A délután folyamában a forgalom jelentékte­len volt. Köttetett búza tavaszra 8.45—8.44 frton, búza őszre 8.03 frton, tengeri máj.—jan.-ra 6.69—5.70 fo­rinton. A budapesti értéktőzsdéről. — szept. 10. A délutáni forgalomban osztrák hitelrészvény 297.50 írtról 298 frtra emelkedett, lanyhult 296.70 frtra, magyar 4°/0-os aranyjáradék 92.27,/a—92.22,/a frton, magyar papirjáradék 88.70 frton köttetett. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészvény 296.80 frtról 296.40 frtra csökkent, magyar 4°/0-os arany­járadék 92.25—92.171/a frton, magyar papirjáradék 88,60 frton került forgalomba. A bécsi értéktőzsdéről, Bécs, aug. 10. Kolerahirek pillanatnyilag nyo­masztólag látottak, később konverzióhírek szilár­dabb hangulatot keltve, hitelrészvények és aranyjára­­dékok árfolyamait felszöktették. Zárlat felé Páris miatt hangulat újra nyomott. Bécs, szept. 10. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitel­­részv. 297.10. Déli vasutrészvény 147 50. 4°/s-os arany járadék 105.70. Londoni váltóár 121.60. Károly Lajosvasutr. 267.75. 1864. sorsjegy 170... a'7'/6-os ezüstjáradék 81.55 1880-diki sorsjegy 134.50. Török sorsjegy 21. — . Angol-osztrák bankrv. 106.—. Osztr. államv. részv. 302.—. 20 frankos arany 9.66.— 4­21/0-os papirjáradék 80.85. Osztr. hitelsorsjegy 176.75.— Osztr.-magyar bankrészv. 849.—. Cs kir. arany (vert) 5.75 — Német bankváltók 59.50. — Elbevölgyi lasut 176.50. — Nyomott. Bécs, szept. 10. (Magy. értékek zárlata.) Magyar föld­­teherm. kötv. 100.75. — Erdélyi földteherment. kötv. 101.—. 5,/,°/6­03 magy. földh. int. zálogh. 101.50 Erdélyi vasut-részv. 175 55. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 102.—. — Magy. nyer. k. sorsjegy 114 —. — Szőlődézsmavált*. kötv. 98.75. — 6%-os aranyjáradék 122 80. — Tiszai és szeg. köles. sorsjegy. 116.—. — 4°/0-os aranyjáradék 92.22. — M. orsz. bankrészvény —.— — Magyar vasúti kölcsön 142.75 — Magyar hitelb.-részvény 296.75. — Alföldi vasut-részvény 178—. — Magy. északkel. vasut-részv. 162­­. — 1869. m. kel. v. áll. el.. kötv. 95.75. — Tiszav. vasut-részvény 249.50. — M. resz. és váltób. részvény 86.—. — Kassa-oderbergi vas. részv. 147.75. — 5°/6-os papir­járadék 88.70. — M. jelzálog hitelb.­részv. —.—. — Adria m s­.ng. gőzh. részv. —.—. — Dohányrészv. —.—. (Ered. sürg.) Bécs, szept. 10. Az esti magán­­forgalom üzlettelen volt. Zárlati árfolyam : Osztr. hitelrészvény 296.80. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, szept. 10. Mérsékelt for­galom és kevéssé változott árfolyamok mellett a mai gaboatőzsdén az irányzat nem volt eléggé határozott. Köttetett: Búza őszre 8.14—8.10 frton, búza ta­vaszra 8.52—8.49 frton, rozs tavaszra 8.22—8.17 frton, zab tavaszra 8.53—8.58 frton, tengeri máj.— jun. 6.17 frton. Hivatalosan jegyeztetett: Búza készáru 7.75— 9.25 frton, búza őszre 8.10—8.15 frton, búza okt.— nov.-re 8.10—8.15 frton, búza tavaszra 8.48—8.53 frton, búza május—júniusra 8.63—8.68 frton, rozs készáru 7.-----8.25 frton, rozs őszre 7.15—7.20 frton, rozs okt.—nov.-re 7.20—7.25 frton, rozs tavaszra 7.20—7.25 frton, tengeri készáru 6.75—6.95 frton, tengeri szept. 6.72—6.77 frton, tengeri szept.— okt.-re 6.72—6.77 frton, tengeri 1885. máj.—jun.-ra 6.13—6.18 frton, zab készáru 6.50—6.70 frton, zab őszre 6.45—6.50 frton, zab tavaszra 6.58—6.63 frton. A délutáni forgalom jelentéktelen volt, és az árak keveset változtak. Búza őszre 8.10—8.12 frton, búza tavaszra 8.50 frton, rozs őszre 7.17—7.20 frton, rozs tavaszra 7.20—7.22 frton, zab őszre 6.48—6.50 frton, zab tavaszra 6.56—6.58 frton köttetett. A kész áruüzletben eladatott 6000 mm. szok­­ványbuza 8.20 frton, és 500 mm. mosonymegyei árpa­p­arton, Bécsben átvéve. Berlin, szept. 10. (A tőzsdéről.) Daczára bécsi bágyadt árfolyamoknak, eleinte szilárd irányzat mel­lett zárlat után Párisból érkezett kedvezőtlen hírek nyomasztólag hatottak. Hitelrészvényekben és belföldi bankpapírokban tetemes eladások történtek, árfolya­mok hanyatlottak, úgyszintén orosz papíroké. Osztrák járadékok és vasúti részvények piaczán irányzat szi­lárd. Kamatláb 28/40/6. — Utótőzsde : Déli vasut­­részvény 249.50. 4°/0-os magyar aranyjáradék 77.25. Hitelrészvény 498.50. Osztr. államv. részvény 508.50. Károly Lajos vasutrészvény 112.90. Gyönge. A kis sorsjáték húzásai. — Szeptember 10-én. — Brünn_________3 31 48 72 62 Fővárosi színházak. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS­Nemzeti színház. Szeptember 11-én : a színház zárva. A nemz. szinház műsora. Pénteken: A­hol unatkoznak. Szombaton : Zárva. Vasárnap: A csók. A köz­ügyek. Népszínház. Szeptember 11-én: Metuzálem herczeg. Operette 3 felvonásban. írták Wilder és Delacour. Fordítot­ta: Verő György. Zenéjét szer­zette Strauss János. Személyek: Zsigmond Solymosi Pulcinella Tárnái S. Carbonazzi Újvári Vulcanio Kápolnai Ciprián Kassai Sopbistica Aranyossyné Metuzálem hg Hegyi A. Trombonius Rónaszéki Brusco Baranyay Arabella Vári I. Ernesta Vasváriné Kezdete 7 órakor. A népszínház műsora: Pénteken: A tót leány, Bla­­ha L. asszonynyal. Szombaton: Donna Juanita először, Pálmai Ilkával. Fővárosi színkör, a Krisztina-városban. 103. előadás. Szeptember 11-én: Tolnayné Dömjén Rózsa jutalomjátéka — és Benedek Gyula úr, a népszínház tagjának vendég­játékául . A Stomfay család. Színmű 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely. Személyek: Stomfay Ákos Kazaliczky Héthársy báróné Follinusné Keresztes Ágnes Ebergényiné Margit leánya Tolnayné Özv. Stomfayné Gondáné Vilmos, fia Benedek Lipóczy Balassa Barnabás, fia Tolnay Stomfay Stanczi Szilágyiné Stomfay Dénes Kövessi Ida, unokahuga Závodszky T. Stomfay Kázmér Mezei Forró Zsigmond Veszprémi Dr. Leleszi Beczkóy Dr. Virág Ujj Dr. Szilkei Gonda Szerevéry, Tollagi Kezdete 7 órakor. Holnap, pénteken: B­u­k o w, a székelyek hóhéra. JSTyikt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerk.) Az illatos és kellemes izü Chambard thea mint egye­temes hajtószer mindenfelé a legnagyobb elismerés és tiszte­letben részesül, s különösen a megzavart emésztés helyreállí­tására igen alkalmas. — Egy szelencze 70 kr. Páris, 13. rue Bertin-Poire. Budapesten Török József gyógyszertárában és valamennyi nagyobb gyógyszertárban. 1322 B

Next