Pesti Napló, 1884. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-09 / 279. szám

ára sem csökkent egészen ily arányban. És minél több proc­edúrán megy át valamely czikk, míg fogyasztásra alkalmas, annál több a tényező, mely módosítja az árt, sőt esetleg ellenkező alakulást eredményez. A főváros­ban például ezen iparágban a munkabér a minapi strike következtében drágult , a műhelyek bére többnyire emelkedett. A liszt ára, bár nagy e czikkben a verseny, nem száll le a búza csökkenésének meg­felelő arányban. A sötétebb lisztek, me­lyek főleg itthon fogyasztatnak, rendszerint hozzájárulnak aránylag magasabb árukkal az igen olcsón exportált legfinomabb lisztek csekélyebb rentabilitásának pótlásához. Egész­ben véve mégis a kenyér ára lassan kint iga­zodik a liszt, illetőleg a gabona árcsökke­néséhez. Azonban ez a kérdés, a­mint mondok, nálunk kevés gyakorlati értékkel bír. Sokkal nagyobb jelentőségű az, hogy a gazda drágán fizeti mindazon ipari czikkeket, melyeket pén­zen szerez. A­mi tavaly csak egy véka búzá­jába került, az ma másfél vékába kerül. Mert a búza olcsóbb lett, a­mit pedig mesterember­nél rendel, üzletben vásárol, vagy gazdasági gépgyárosnál beszerez, az ugyanazon áron maradt. Ezek a szükségletek és czikkek, ha egyáltalában, igen későn alkalmazkodnak a gabonaárak csökkenéséhez. Minden oldalról megnehezül tehát a gaz­dának sorsa, s hozzá az a gond aggasztja, hogy a mostani alacsony gabonaárak tartósan a mostani színvonalon fognak megmaradni, különfélék! — Napirend, október 9. Naptár: Csütörtök, október 9. — Róm. kath.: Dé" nes vértanú. Prot.: Dénes. Görög-orosz : (szeptember 27.) Kai'­l­ozt. Zsidó : (tizri 20.) Ábrahám. — Nap kel 6 óra 12 perez, nyugszik 5 óra 21 perez. — Hold kel 8 óra 53 perez este, nyugszik 11 óra 18 percz délelőtt. — Merkur Uranussal talál­kozik s mint hajnalcsillag mindinkább közeledik a naphoz. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Egyetemi ifjak állandó dalegyesüle­tének alakuló értekezlete délután 6 órakor a központi egye­temen. A Szent István társulat választmányi ülése délután 4 órakor saját zöldfa­ utczai házában. főellenőrzési szemle a közös hadsereghez be­sorozott Pesten lakó 20 — 26. gyalogezred legénységével reggel 8 órakor az üllői-úti laktanyában. »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban (Su­gárút 81. szám) d. e.9—d. u. 5, és este 1­,7— 9 óráig. Belépti dij 50 kr. G­y­ü­m­ö­l­c­s k­i­á­ll­í­t­á­s a Köztelken d. e. 10—12 és délután 2—4. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Iparművészeti múzeum a műcsarnokban d. e. 9 — d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­leznay-kert) nyitva délelőtt 9 d. u. 1 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton nyitva van naponkint, vasár- és ünnepnap kivételével, délelőtt 8 — 12, délután 2 — 8 óráig. Múzeumban : term. rajz és népismetár délelőtt 9—délután 1 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. u. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A tananyag leszállítása a népiskolákban. A közoktatási miniszter a főváros azon határozatát, a­melylyel az elemi iskolai tananyag leszállítását mon­dotta ki, nem hagyta egyelőre jóvá, mert a tananyag rendezését országosan kivárja eszközölni, de mivel a főváros az idei tantervet már a leszállított anyaghoz képest állapította meg, a főváros fölterjesztése foly­tán beleegyezett abba, hogy az elemi iskolákban, a Gyengéd öleléssel érinté meg a szomorú rózsalevelet, mely Helén ölébe röpült. Fehér csillag a fekete szem­­fedőn. A siró leányka rémülten tekintett rá. Az utolsó­­előttire. Már csak egyetlen levélke csüggött a száron. A kápolnához közeledve, lejtős hegyoldalba ér­tek ; honnét emelkedő lépcsők vezettek a kálváriára, melynek keresztjénél vérző virágok fakadtak. A meg­váltó mosolyogva tűrte kínját. Ajkai áldást látszottak rebegni a bűnös emberiségre. »Bocsánat a tévelygők­nek,« fejezé ki halvány, mosolygó arcza. Szemének megtörött fénye Helénre esett, ki nem tűrhetve to­vább fájdalmát, kiugrott anyja mellől, sietve futott fel a lépcsőkön, s leborult a vérző szent lábaihoz. Szánj meg, uram Jézus, ki magad is szenved­tél ! kiáltó felé tárt karokkal, magasan tartva kezé­ben a száraz rózsaágat, melynek utolsó levele is le­hullt. Jó helyre esett, a keresztfa lábaihoz... De mintha a fehér rózsa teljes megsemmisü­lése felidézte volna az ígéret teljesedését, sötét öltözékű, csillogó fegyverekkel ellátott sereg robogott ki az erdő sűrűjéből. Merész száguldással rohant fel a kálvária lépcsőin. Vezetőjük, Miklós báró, felka­­rolt az imádkozó­, s mielőtt a bámuló násznép magá­hoz tért volna csodálkozásából, ijedtségéből, nem csak a szerelmes pár, de a kiséret is hegyen, völgyön túl s messze volt, csak az átláthatlan porfelhő mutató száguldásukat, csak az erdők vad gerliczére küldött utánuk egy messzeszálló, fájdalmas nyögésbe átol­vadt sóhajtást......... A béretek tövében álló, naptól koronázott vár­kastély kápolnájában megtartatott az esküvő, s az új pár figyelmes szemekkel tekintett körül a maga­san álló erkélyről a völgybe, hol még semmi nyoma sem volt a »keresztfánál« hagyott násznépnek. Minden csendes, nyugalmas és békés volt. A természet, hasonlóan az ifjú párhoz, ünnepet ült. A nyári alkony üde lehelletével illatos üdvözle­tet küldött fel hozzájuk, kiket a völgyben viruló s ré­teket elárasztó lobeliák zölden viruló üdesége és a hófehér czinerár­ák, az egykor harmatos fehér rózsára emlékeztetők. Mely képviselte az Ígéretet s fen­­tartá Helen szivében a reményt. A fehér rózsából csak a szár maradt meg Helen kezében. Az utolsó lehullott levelet lengő szárnyú szellő ragadta tova, a­mig leejté a folyam partján alvó növények közé,melyek felébredtek esésére, maguk közé fogadták, behinték termékenyítő himpo­­rukkal, hogy meg ne haljon. Uj rózsa virult a folyam partján. Uj sarjadék keletkezett a régi várban. A bájos szerelem édes érzése megszelid­té Miklós báró szivét. Az uj nemzedék enyhe érzelmeket hozott a vi­lágra. Uj tulajdonságok keletkeztek a szerelem gyer­mekében, kinek szive, esze és szellemének hite bejárta Európát. Jeles volt a jelesek között, s az utolsó »Miklósira, ki e házasságból született: Magyaror­szág és Erdély egyformán büszke lehetett. Sohasem vesz el az ő emléke, mint nem vesz ki a fehér rózsa, mely illatával, szépségével, üdeségével megrészegíti a szivet.... német nyelv, torna és kézimunka a 2-ik osztály he­lyett a harmadikban kezdődjék, a kézimunka pedig az eddigi heti 6 óra helyett a 3-ik osztályban heti 2, a többi osztályokban pedig heti 3 órán át taníttassék. Ugyancsak megkezdődött a tevékenység a polgári is­kolai tananyag leszállítása érdekében is. A polgári iskolaszék albizottságot küldött ki javaaslattételre, mely ma tartott ülést Ballagi Mór elnöklete alatt. Azonban, tekintettel az elemi iskolai tananyag leszál­lítása kérdésében tapasztaltakra, miután nem tudni, itt is nem akar-e a kormány országosan intézkedni, a bizottság az érdemleges tárgyalás előtt kérdést tesz az iskolaszékhez e tárgyban s esetleg újabb megbíza­tást kér. — Arnulf bajor herczeg, mint Kattaróból táv­­irják, az őszt niksicsi vadászkastélyában tölti s a kör­nyékbeli erdőkben fog vadászatokat tartani. Nikita fejedelem ez idő szerint szintén Niksicsben időz.­­ A budapesti ref. theol. akadémia ifjúsága hal­hatatlan emlékű püspökének, Török Pálnak sírjához ismét kizarándokolt, halálának évfordulóján, okt7-én. Az ifjúság Kenessey Béla felügyelő tanár veze­tése alatt d. u. 4 órakor érkezett a sírhoz, melyet a főiskolai tanárok és családtagok vettek körül. A ko­szorú elhelyezése után B. Papp István theologus tar­tott emelkedett hangú emlékbeszédet, mely úgy a családtagok, mint a jelenlevő tanárok és akadémiai ifjúságra mély benyomást tett. A budapesti ref. egy­ház pedig f. hó 26-én fog gyászünnepélyt tartani szeretett főpapjának emlékére a Kálvin-téri ref. templomban.­­ Emigráló technikusok czíme alatt két közle­mény jelent meg tegnap és ma a lapokban, melyek sok tekintetben tévesen adják elő a szóban forgó ügyet. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a való tényállás a következő: A múlt 1882/3-diki isko­lai évben új látogatási és szigorlati rendszer lépett életbe a kir. József-műegyetemen, melynek egyik szakasza egyszerűen kimondja, hogy a hallgatók a II. év végén első szigorlatot kötelesek tenni. Többet a szakasz nem mond. E rendszer előtt a II. év végén a promoválás volt szokásban, mely után kiki akkor tett szigorlatot, a­mikor akart. A műegyetemi hallgatók közül sokan azt hitték, hogy ez a szokás máig is ér­vényben áll s nem tették le a II. év végén a szigor­latot, de a III. sőt a IV. év végére is halasztották. Ekkor azonban (most két hete) a rektornak követ­kező rendelete jelent meg a fekete táblán: »A II. szigorlatra egyéb a szabályokban szintén megsza­bott kellékeken kívül csakis az bocsáttathatik, a­ki a tanrend III. és IV. évére előírt tantárgyakat mint rendes hallgató az I. szigorlat kiállása után lá­togatta.« Ez uj magyarázat a legérzékenyebben sujtá a vizsgálatra jelentkezőket, mert valameny­­nyien egy-két rendesen látogatott s a tanárok által a leczkekönyvben saját aláírásuk által elismert évüket elvesztették. S hogy mily nagy azoknak a szá­ma, a­kiket ez a rendelet sújt, annak illusztrálására felemlítjük, hogy a múlt évi II. évet végzettek közül, kiknek száma 150-re rúg, több mint fele nem tett szi­gorlatot. De a­mi még sérelmesebb a rendeletben az, hogy ezt visszahatólag azokra is alkalmazzák,a­kik 1881/2-ben, tehát a régi rendszer szerint végezték el második évüket. Ezeknek a száma is negyvenre megy. E sérelmes rendelet elégületlenséget szült a műegyetemi ifjúság körében, s tömegesen kérvényt adtak be direkte a közoktatásügyi minisztériumhoz, melyben annak visszavonását kérik. Ezen kívül szom­baton egy több tagú bizottság megy a miniszterhez, hogy szóval is előadják panaszukat. Abban az eset­ben, ha a miniszter nem teljesítené kérésüket, töme­gesen itt fogják hagyni a műegyetemet, s külföldön fejezik be tanulmányaikat. Sőt többen már be sem várva a végzést, kivették a 1. félévre befizetett tan­­pénzeket, s részint Bécsbe, részint Zürichbe mentek. Érdekes, hogy a tanári kar egy része az ifjúsággal tart, még pedig az a rész, mely annak idején az egész új rendszer ellen kisebbségi különvéleményt adott be a minisztériumhoz. — Makart hátrahagyott vagyona, mint lapunk­nak Bécsből jelentik, 300,000 frt. A vagyont neje és gyermekei öröklik. — Borászati vándortanitók. Megkerestettünk a következő sorok közlésére: A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium a szőlőmivelés és pinczekezelésben elméleti és gyakorlati ismeretek­kel bíró egyéneknek alkalmat kíván nyújtani arra, hogy magukat borászati vándortanítókká és vinczel­­lérképezdei tanítókká kiképezhessék. Az érintett minő­sítéssel bíró egyének kiképeztetése az érdiószegi vin­­czellérképezdén, az e végre berendezett s f. é. novem­ber 1-től egy évre terjedő tanfolyamon, államköltsé­gen történik. Az illető tanítójelölt a kiképeztetés tar­tama alatt 600 frt ösztöndíjban és 150 frt lakbér­átalányban részesül. A tanfolyamot kellő sikerrel végzett tanítójelöltek mint vinczellérképezdei ta­nítók és vándortanítók alkalmaztathatnak, a­meny­nyiben ily állomások üresedésbe jönnek vagy új­ból szerveztetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy e részben a minisztérium mi kötelezettséget sem vállal, ellenben a tanfolyamot államköltségen vég­zett tanulók köteleztetnek arra, hogy ha kiván­­tatnék, szakmájukba vágó állomást elfogadjanak.­­ A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy végzett tanulmányaikat és gyakorlati ismereteiket igazoló okmányokkal fölszerelt folyamodványukat legkésőbb 1. évi október hó 20-áig a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumhoz nyújtsák be. Az okmá­nyok alapján elfogadott tanítójelöltek azonnal, tehát már október hó folyamában az érdiószegi intézetnél jelentkezni s ott november és deczember hónapokat tölteni tartoznak. E két hó próbaidőnek tekintetik, melynek végeztével, ha az illetők megfelelő haladást nem tanúsítottak vagy a pályára nézve kellő képessé­get nem mutatnak, az ösztöndíj élvezetétől elesnek. E két hóra nézve havi 50 főt élelmezési díj engedé­lyeztetik. — Moszkva ünnepel. Naumovics és Ples­­csánszkij a vendégei. Ez alkalommal a Szovre­­mennija Szvjesztija a következőket írja : »Nemde az olvasó még el nem feledte őket ? Ő nem, orosz em­bernek nem szabad felednie a lembergi port, mely azért keletkezett, mert néhány falusi lakos kifejezte abbeli szándékát, hogy az orthodox vallásra akar át­térni ; ezt a törvényszéket, mely hazaárulással vádolta az orosz nemzetiség és hit harczosait; ezt az ítéletet, melynek következtében Naumovics atya és Ples­­csánszkij börtönbüntetéssel voltak kénytelenek lakolni bűnükért, azért t. i., hogy ők oroszok és tisztelik az orthodoxiát. De voltaképpen miért szenvedtek is ők ? Csupán azért, mert vér- és hitrokonaink. Meg nem bocsátják nekik, hogy nem lengyel­barátok, nem kis­­oroszbarátok és még kevésbbé azt, hogy a »határon túli« muszka Oroszország vallását tisztelik. Áhítattal néztük e harczosokat és elfogott a fájdalom, vájjon sokan fordítottak-e figyelmet megérkezésükre ná­lunk ? Pedig vigasztalásért jöttek hozzánk. Ott a Kár­pátok mentén, idegen hatalom alatt élvén, csupán an­nál a gondolatnál melegednek, hogy ők egy nagy nemzetnek véréből a vért, csontjaiból a csontot alkot­ják. Ifjúságuk óta Moszkva képezi a világosságot mindegyikük számára; a­mint azt ma Naumovics mondá:« (Az illetők orosz emisszáriusok voltak; ter­mészetes, hogy Moszkvában ünnepük őket.) — A gyapjú-öltözék. Mindenki előtt ismeretes, mily nagy fontosságúnak hirdeti dr. Jaeger stuttgarti tanár a gyapjúból készült öltözetet. Majdnem örök életet jósol azoknak, kik tetőtől-talpig gyapjúba öltöz­nek , arról pedig minden körülmény között biztosítja azokat, kik az általa ajánlott öltözéket viselik, hogy sohasem lesznek betegek. A Times azon alkalomból, hogy ezen legújabb higiénikus divat Angliában is terjedni kezd, vezérczikket ír e kérdésről és emlékez­teti olvasóit azon orvosi tanácsokra, melyekben az em­beriség annyira bővelkedik. Az orvosok már rég ki­számították, hogy mily káros az állati és növényi ele­deleket nem bizonyos meghatározott arányban élvezni. Senki sem tartja meg ezen tudományosan megállapított arányt, de azért még nem következtek be azon veszedel­mes eredmények,melyekkel némely orvosok rémízgették az embereket. Egyet azonban kétségtelennek tart a Times. A teljes gyapjúöltözék bizonyosan nagyon jól fog esni azoknak a gyárosoknak, kiknek portékája ezen új divat folytán nagyobb mértékben jut forga­lomba. Ezeknek valószínűleg sokkal jobban egészsé­gükre válik a gyapjú-regime, mint azoknak, kik azt egészségi szempontból követik. A Times emlékeztet arra a hírneves tanárra, ki azt mondá, hogy ő azért lett száz éves, mert szigorúan megtartott egy jó sza­bályt. Délutáni 4 óráig különbség nélkül gondolt kel­lemes és kellemetlen dolgokra, de négy óra után szor­gosan vigyázott arra, hogy a kellemetlen gondola­tokat kiűzze agyából. Ezen időtől kezdve másnap reg­gelig csak olyasmire gondolt és csak azzal foglalkozott, a­mi kellemes volt reá nézve. Egy másik híres ember annak tulajdonította, hogy késő vénségében megőrizte szellemének rugékonyságát, hogy soha hamisított bort nem ivott. De azért van számos ember, kik négy óra után is gyakran gondoltak kellemetlen dolgokra és sok csinált bort ittak és mégis ugyanolyan öregek lettek és ugyanoly mértékben megőrizték szellemük erejét. A Times nem akarja kárhoztatni sem az egyik, sem a másik ilyen hosszú életet biztosító és betegsé­gek ellen megóvó rendszert, csak azt jegyzi meg, hogy ha mindaz, a­mit a tudósok és főleg az orvosok írtak és a­mivel fenyegettek, minden részletében igaz lenne, akkor már sokan rég meghaltak volna, kik nem kö­vették e tanácsokat, de azért igen jól érzik magukat. — Tűz egy kaszárnyában. Kolozsvárról távir­­ják, hogy ma reggel a tüzér laktanya istállójában tűz ütött ki, mely azonban csakhamar lokalizáltatott. A kár 1000 frtra rúg. — Borzasztó tűzvész pusztított a m. hó 22-én Mike somogymegyei községben. D. u. 3—4 óra közt ismeretlen okból egy melléképület kigyuladt s alig egy negyed óra alatt a község fele része tűztengerben volt. 47 lakház s mintegy 150 gazdasági épület lett hamuvá, s még nagyobb kárt szenvedtek a lakosok az által, hogy minden dohányjok, gabnájok és takarmá­nyuk elégett. Nagy részének összes ruhaneműje és szobabelije is a lángok martalékává lett. Igen sok ko­csi s minden más gazdasági eszköz, cséplőgép, a hiz­lalásra otthon tartott sertések, a nagy csomókban ösz­­szerakott tüzelő és épületfák, az udvar és kertek kerí­tései, sőt a kutak fái is mind porrá égtek. Mintegy 200.000 forint kárt szenvedett 75 földmíves család. Oltásra gondolni sem lehetett, mivel az egész község úgy volt épülve, hogy összes épületei összefüggő lán­­czolatot képeztek, azonkívül a nagy mennyiségű do­hány megszáradva a szabadban minden tért elfoglalt, s meggyuladván, mint könnyű, de a tüzet soká ma­gába tartó anyagot a csekély légrezgés is tovább vitte, a száraz szalmafedeleket azonnal lángba borítván; innét volt, hogy három sor utcza minden épületeivel egyszerre égett, csupán egy pár cserépfedelű ház me­­nedekett meg az elégéstől. A veszély színhelyén csak­hamar ott termett az uradalmi cselédség, s a szom­széd községekből sietett a nép fecskendőkkel, de segí­teni nem tudott. Emberélet nem esett áldozatul. Az első segélynyújtásra már másnap készen állott a nagy­lelkű id. Somssich Imre gróf, ki a szerencsétlenek közt azonnal nagymennyiségű gabonát és pénzt osztott szét. A szomszéd községek: Csököly, Kadarkút és N.­Korpád is siettek segélyt nyújtani. — Gyilkos vendéglős. New-Yorkból a B. T. szeptember 21-ről a következő szenzácziós jelentést közli: A stettini rendőrség tegnap távirati után meg­kereste a new-yorki rendőrséget bizonyos Sievert nevű egyéniség kinyomozása iránt, ki többszörös rablógyil­kossággal van vádolva. Sievers nem­régiben még a pomerániai Kurzig helységben vendéglős volt, de né­hány hó előtt fogadóját eladta, és elhagyta Pomerá­­niát. Mikor az új vendéglős beköltözködött a házba, nagy borzadásyára a pinczében hat feloszlásnak indult holttestre akadt. A holttestek állaga arra enged kö­vetkeztetni, hogy az illetőket különböző időben gyil­kolták meg. A holttesteket lefényképezték s valameny­­nyit felismerték. Mindannyi kereskedelmi ügynök volt, kik a Sievert-féle vendéglőben szálltak meg, s azután nyomtalanul eltűntek. Kétségtelen, hogy mindannyian rablógyilkosságnak estek áldozatul. Minden gyanú arra mutat, hogy a gyilkosságot Sievert követte el. (x) Csodának nevezhetjük a jelen évszázad­ban, midőn egyik találmány a másikat éri, azt, hogy valamely találmány sok ideig áll fönn. Ily találmány mindenesetre Lewitus J. Bécs Babenbergerstrasse 9. hektográfja , mely daczára az utánzásoknak, e téren legjobbnak bizonyult s minden más sokszorosító ké­szüléket messze fölülmúl. Említhetjük még a c­ég le­vél- és számlarendezőit, melyek hasonlókép minden irodában a legjobb szolgálatokat teszik. Kaphatók Posner Károly Lajosnál, Budapest, Erzsébettén­bél azokat a helyeket, melyek erre a kérdésre világot vetnek. Harmadik és utolsó felolvasó, Kardos Al­bert »Egy irodalmi hamisítvány« czimű felolvasásá­ban azt igyekszik bebizonyítani, hogy azon tót törté­neti ének, mely Szilágyi Mihály és Hajmási László históriáját adja elő s melyet mint költészet­irodalmi emléket Kollár János, a híres szláv szel­lemű tót költő, 1834-ben közrebocsátott népköltési gyűjteményébe bevett, nem egyéb, mint a szendrei névtelen költeményének, XVI. századbeli epikánk e becses maradványának fordítása, melyet maga Kol­lár, vagy valamely buzgó gyűjtője készített, hogy e költeménynyel is gyarapítsa a tót irodalom régi, a magyarnál is régibb termékeit. Frankenburg síremléke, Frankenburg Adolf, elhunyt veterán írónk kerepesi­ temetői sírja fölé gyűjtés útján díszes emlé­ket állíttat az írók és művészek társasága. A gyűjtés­hez való hozzájárulás czéljából megkereste a társaság elnöksége az akadémiát, a Kisfaludy- és Petőfi-társa­­ságokat, melyeknek az elhunyt mindvégig buzgó tagja volt, s elküldött egy gyűjtőívet Sopronba is, a­hol éve­ken át elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki Fran­kenburg az irodalom és magyarosodás érdekében. Ajánljuk a gyűjtést az irodalom barátainak figyel­mébe. Adományokat lapunk szerkesztősége is el­fogad. Lapunknál eddig adakoztak: Ujváry Lajos . . . . 10 frt Zádor Gyula .... 5 » Haulik Károly ... 3 » Kovács Kálmán ... 5 » Hileczky Béla .... 5 » Összesen 28 írt. A filológiai társaság ma délután 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termé­­ben ponori Thewrewk Emil elnöklete alatt tarta meg a szünidő után első havi felolvasó ülését. A jegy­zőkönyv felolvasása és hitelesítése után első­sorban dr. K­r­a­u­s­z Jakab olvasta fel »Lukianosz« czimü értekezését. Második felolvasó, Némethy Géza »Horá­­czius és Alkaiosz« czimű értekezésében a két költő közötti viszonyt földerítendő, összeállítja Horáczius­Helyi h­írek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürt-ben csü­törtökön, október 9-én, St­á­c­z Pál és fiai hangverse­nye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. — Az olcsó lakások. A főváros elhatározta, hogy az országos kiállítás alkalmára tanulók, tanítók, iparosok stb. részére városi épületekben olcsó szállá­sokat rendez be. E czélra iskolák és egyéb kisebb épületek fognak szolgálni. A város már gondoskodott e lakások berendezéséről is. A Drózsa-czég ajánlatát fogadták el, mely elég használatra szállítja az ágya­kat, hozzá tartozó bútorokat, mosdókészletet, fogast stb. Ezenkívül minden épülethez egy-egy ruhatárt rendez be, a­hova az értékesebb holmikat, ruhát, pénzt lehet elhelyezni s minden szobához tart egy szolgát nappalra is tisztogatásra. A czég minden vendég után egy napra 35 krnyi dijat kap a várostól s ez összegnek is 10 százalékát jótékony czélra fogja adni. A czég viseli ezenkivül a légszeszvilágitás költségeit is. Ha ezernél több ágy rendeztetik be, még újabb engedményt is ad. Halálozások. Trubetzkoi Lujza herczegnő, ki különösen Thiers kormánya alatt sokat forgolódott a politikai körökben, mint Párisból távírják, meghalt. Színház és művészet. — Nemzeti színház. Ohner György drámája, a Vasgyáros, melyet a tavaszon mutattak be ná­lunk, ma sem vesztett semmit sem hatásából, sem vonzerejéből. Mai előadására már a délutáni órákban minden jegy elfogyott, s a nézőtér zsúfolásig megtelt. E nagy vonzerőt, a darab rendkívüli érdekes tartal­mán kívül, kétségkívül az előadók művészi játéka is okozza. Claire szerepe P. Márkus Emíliának nemcsak egyik legszebb alkotása, hanem jelentékeny lépcsője művészi emelkedésének is. Mert e szerep is azok közé tartozik, melyekben csak bukni vagy emel­kedni lehet. E szerep a művésznőnek nemcsak értel­mét teszi próbára, hanem egész temperamentumát kö­veteli. A nagy összeütközések és emócziók, melyek meglepő fordulatok közt fejlesztik egymást, nem tűr­nek sem konvenc­ionális felfogást, sem sablonszerűsé­­get. Itt a színpadi rutin sem használ, mert telj­es köz­vetlenség kell és élethűség. De minél nagyobbak a művészi nehézségek, annál nagyobb is a siker, melyet P. Márkus Emilia e szerepben arat. Emelkedése az egyszerű leányból a drámai hősnőig, egyenletes és igaz. Átváltozása a borzadályból, melyet férje iránt érez, a szerelemig, mely e borzadályból támad, meg­győző. S e két véglet közt a sok lélektani árnyalat, mind finom plasztika és kitűnő deklamáczió által ér­vényesül. Clair mellett Athenais szerepe a másik nehéz feladat. Ez utóbbit H­e­­­v­e­y Laura művészete emeli kellő színvonalra. Kitűnő a vasgyáros (Derblay) szerepében N­á­d­a­y is. Az egyszerű modorú ember­ben a legmélyebb szivet és legnemesb büszkeséget, megragadó vonásokkal tudja kifejezni. Hév, bensőség, és erő nyilvánul játékában. A közönség hármójukat tüntette ki zajos tapsaival. S a hatás minden felvo­nással fokozódott. A darabban jól működtek közre: Lendvayné, Szacsvayné, Újházi, Bercsényi, Alszegi I., Gyenes, Horváth.­­ A népszínházban ma este a Stip van Winkle, Planquette eme szép zenéjű operettje került színre, nagy közönség előtt. Némi szerepváltoztatással adták, amennyiben Kápolnai szerepét Gergely vette át, s derekasan megállta helyét. Igen szépen énekelt, s ügyesen játszott. A közönség dalaiért sűrű tapsokkal adózott neki.­­ A műcsarnokban tegnap este a közönség Munkácsy művét oly tömegesen látogatta, hogy a jegyek kiadását 7 óra tájban egy időre be kellett szüntetni. Tekintettel arra, hogy az évszak előrehala­dott, s a nappali világosság nem soká tart, ezért hol­nap, csütörtöktől kezdve a Munkácsy-ki­­állítás reggeli 9 órától délután 1/25 óráig, elektro­mos világítás mellett pedig már 11 26 órától 1/29-ig lesz nyitva. — Makart temetésénél az orsz. m. képzőművé­szeti társulat küldöttsége, mely Keleti Gusztáv igazgató vezetése mellett Telepy Károly műtár­­nok, Benczúr Gyula és Székely Bertalan vá­lasztmányi tagokból állott, Bécsben kitüntető fogad­tatásban részesült. Keleti és Telepy urak ez alkalom­mal több kiváló bécsi művészt látogattak meg, kik megígérték, hogy a­z. évi őszi kiállításon részt fognak venni. — Ellinger József, a nagy múltú agg tenorista, arról értesíti az operaház igazgatóságát, hogy fél­évre lemond nyugdíjáról, mert Oroszországba megy vendégszerepelni. A Pesti Napló táviratai. A horvát tartománygyülés. (Ered. sürg.) Zágráb, okt. 8. A tarto­mánygyülés mai ülése oly meglepetést hozott, mely a nemzeti párt esti gyűlésén igazoltatott is. Ugyanis a Szarcsevics-párt minden követ megmozgatott, hogy Kumicsics választása iga­zoltassák. Dr. Hinkovics a mai ülés előtt még egyszer megbeszélte az ügyet a nemzeti párt tagjaival. Ennek következtében Czinko­­v­i­c­s (unionista) hirtelenében összehozott tíz aláírást és ellenindítványt adott be, hogy Ku­micsics választása nem úgy, mint a bizottság akarta, megsemmisíttessék, hanem hogy az ügy megvizsgálására hármas bizottság kül­dessék ki. Gyurkovics az első osztály elő­adója jelentését az osztály határozata szerint terjesztette elő, de a nemzeti párt összes szóno­kai, köztük Zsivkovics b., dr. Sramm, s mások a Czinkovics-féle javaslat mellett nyilatkoztak. Dr. Krsnjavi azon rosszul értelmezett megjegyzésével, hogy Kumicsics a Szarcse­vics-párt értelmiségét gyarapítaná, nagy vi­hart keltett. Különösen T­u­s­k­a­n felette dü­höngött, hogy akad ember, a­ki őt nem tartja intelligensnek. Bakarcsics kiabálni kez­dett, és ökleivel fenyegette Krsnjavát. A vad lárma addig tartott, míg az elnök kije­lentette, hogy csak neki van joga megítélni, váljon a szónok által használt kifejezés sértő-e vagy sem. Különben a fennforgó esetben szó sincs sértésről, mivel ezt a szónok maga is ki­jelentette. Krsnjavi különben Czinkovics ja­vaslatát pártolta. A Starcsevics-párt szónokai között dr. H­i­n­k­o­v­i­c­s kétségen kívül első helyet fog­lal el, a­ki kellemes, de szofisztikus beszéddel igyekezett kimutatni, hogy a törvények nem rendelkeznek világosan a szóban forgó eset­ben. Azon következtetésre jutott, hogy egyet­len horvát képviselő sem tekinthető a törvény értelme szerint horvátországi honosságúnak. A vita a mai ülésen nem ért véget, mi­vel ma az interpellácziók napja volt. Zágráb, okt. 8. (6. K ) (folytatás az esti lapból) Dr. Stamm­annkovics indítványa mellett emel szót. Frank ellenében kiemeli, hogy a választás ellen kér­vény adatott be. Vizsgálati bizottság kiküldését tartja szükségesnek, miután nincs bebizonyítva, hogy Kumi­csics bírt-e valóban választói joggal. Erre az interpellácziók következtek. V­a­l­u­s­­i­n­g Fiuméra vonatkozólag interpellál. Kérdi, vájjon szándékozik-e a kormány lépéseket tenni az iránt, hogy Fiume az 1884-iki t­ö­r­v­é­n­y 2. §-a é­r­t­e­l­­mében a horvát tartománygyűlésre kép­­viselőt küldjön. Hinkovics a Szloboda szerkesztőjének vizs­gálati fogsága miatt emel kérdést, Starcsevics Antal a bukkarti községtanács betöltése és a kormány­­biztos kiküldése tárgyában intézett interpellácziót a kormányhoz. A napirend újra felvétetvén, még Pilepics és Bakarcsics emeltek szót Kumicsics választá­sának igazolása mellett, mire az ülés bezáratott. A horvát pártok. (Ered. sürg.) Zágráb, okt. 8. A nemzeti párt mai esti ülésén a tagok abban állapodtak meg, hogy Kumicsics választását nem fogják megsemmisíteni, hanem vizsgálatot fognak rendelni. Ellenben Peja­­csevich Tivadar gróf választását Virotiviczben megsemmisítik. A szerbek ma léptek be a pártba, azon nyilatkozat alapján, melyet még múlt évi július 14-én adott ki a nemzeti párt. E támogatás megszerzésének érdeme Zsivko­vics bárót és Gy­urkovicsot illeti. A szerb klub elnöke ma nyilatkozott a belépés iránt, a­mi a nemzeti párti klubban élénk helyesléssel fogadtatott. Zágráb, okt. 8. (O. É.) A n­e­m­z­e­t­i p­á­r­t ma este ülést tartott, melyen Subbotics, a szerb párt­kör elnöke, felolvasta a szerb képviselők írásban be­nyújtott nyilatkozatát, mely szerint a szerb pártkör valamennyi tagja a nemzeti párt kebelébe lép, a szerb pártkör tehát a nemzeti párttal egy politikai pártot képez. Az indokolásban ki van fejtve, hogy a szerb képviselők a nemzeti­ párt múlt évi nyi­latkozatát, mely szerint a szerbek érdekeit támogatni fogja, a pártra nézve kötelezőnek tartja és úgy te­kinti, mint a nemzeti­ párt program­jának egy részét, ennélfogva tehát mind a két fél érdekei azonosak és a teljes egyesülés természetszerű. A nemzeti párt e nyilatkozatot nagy tetszéssel fogadta. A két párt teljes egyesítésében, mi nem ment minden küzdelem nélkül, kiváló érdemeik vannak Zsivkovics bárónak és Gyurkovicsnak, kik vállvetve küzdöttek az előítéletek és egyesek külön törekvései ellen. Ezután a nemzeti párt elhatározta, hogy K­u­­m­i­c­s­i­c­s választása ne semmisíttessék meg, hanem vizsgálat tárgyává tétessék. A franczia-khinai háború, Ha-Noi, okt. 8. 600 franczia katona, a tüzérség és három ágyunaszád által támogatva, hat órai harczban, mely a Loocnau folyó partján folyt le, teljesen megverte a khinai csapatokat. A francziák közül egy százados és három közkatona elesett, egy hadnagy és 19 katona megsebesült. A francziák folytatják az előnyomulást. Afrikai kérdések. Páris, okt. 8. A Temps egy brüsszeli le­vele szerint az afrikai kérdések rendezése vé­gett november végén Berlinben értekezlet fog tartatni, melyben Francziaország, Angolor­szág, Portugália, Spanyolország, Amerika, Né­metalföld és Belgium lesznek képviselve. A tanácskozás tárgya német-franczia megegye­zés nyomán a Kongó és Nigeren folytatandó szabad kereskedés megvédése, a még el nem foglalt területek elfoglalási jogának meghatá­rozása és a Dunabizottsághoz hasonló nemzet­közi bizottság kiküldése lenne. Angol körlevél. BéCS, okt. 8. A Pol. Korr. az állítólag Granville lord által az egyiptomi kérdés­ben szétküldött körlevél felett közzétett bírá­lásokkal szemben konstatálja, hogy ilyen kör­levél mostanáig Bécsbe nem érkezett. A konzulok Szudánban. Kairo, okt. 8. A H­e­r­b­i­n franczia konzul meg­gyilkoltatásáról terjesztett hit puszta feltevés és on­nan eredt, hogy Gordon tábornok tudatta, hogy szán­déka Angolország, Ausztria-Magyarország és Fran­cziaország konzuljait Stewart tábornokkal együtt Berberbe küldeni. Stewart sorsáról további hírek nem érkeztek. Bismarck Herbert gr. Parisban. (Ered. sürg.) Páris, okt. 8. Bismarck Herbert gr. párisi tartózkodását kapcsolatba hozzák azon több­ször említett diplomácziai megegyezésekkel, amelyek Németország és Francziaország közt jöttek létre. Bis­marck Herbert gróf tegnap meglátogatta Ferry mi­niszterelnököt, ki csakhamar visszaadta a látogatást a

Next