Pesti Napló, 1885. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1885-03-26 / 84. szám

Károlyi Sándor gr. nem helyesli, hogy a 123. §-ban két minisztérium illetékessége is ki van mondva. Ez sok súrlódásra vezethet. Szaló csak egy minisztériumot óhajt megbízni az illetékességgel. Matlekovits államtitkár utal arra, hogy eddig sem volt semmi súrlódás. Példakép felemlíti, hogy az ipartörvénynél is folyton érintkezés áll fenn a belügyminisztériummal, de nincs, és nem is lehet súrlódás. Széchenyi Pál gr. miniszter kéri a bizottsá­got, hogy ne zavarja meg a minisztériumok mai szer­vezetét. Idővel, midőn már nem örökös nyításokról lesz szó, meg lesz oldva a kérdés. Darányi azon közvetítő indítványt teszi, hogy vetessék fel a bizottság jelentésében az, a­mit Káro­lyi Sándor gróf felhozott. Károlyi Sándor gr. kéri a szavazás elrende­lését azon indítványa felett, hogy vízhasznosítás és ár­víz elleni védelem egy minisztérium alá tartozzanak. A bizottsági tagok kevés számban lévén jelen, az e­l­n­ö­k a szavazást a jövő ülés napirendjére akarja kitűzni. Károlyi gróf a mai ülésen kíván döntetni indítványa felett. A bizottság többsége elhatározta, hogy a szava­zás a jövő ülésen történjék. Ezzel az ülés véget ért. Csütörtökön délután 5 órakor ismét ülés lesz. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 26. Naptár: Csütörtök, márczius 26. — Róm. kath­.: Manó vértanú. — Prot.: Manó. — Görög-orosz: (márczius 14.) Benedek. — Zsidó : (nizán 10.) Már. m. n. k. — Nap­kel 5 óra 52 percz, nyugszik 6 óra 20 percz. — Hold kel 1 óra 41 percz délután, nyugszik 3 óra 22 perez reggel. Horvát miniszter fogad délelőtt 10-'­dél­után 2 óráig. Főrendiház ülése d. e. 11 órakor. A magyar földrajzi tár­saság felolvasó ülése délután­­­6 órakor az akadémia kistermében. Fel­olvasó : Déchy Mór. A magyar történelmi társulat zárt vá­lasztmányi ülése délután 5 órakor az akadémia Kisfaludy­­termében. Az országos iparegyesület gyáripari szak­osztályának ülése d. u. 5 órakor. A budai zeneakadémia első évnegyedes hangversenye V,8 órakor a vigadó kistermében. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Nemzeti múzeum, állat- és népismetár d. e. 9— d. u. 1. Iparművészeti múzeum a Sugárúton d. e. 9 d. u. 1 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köz­telken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Bu­dán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10— 11’/8 óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Be­­leznay-kert) nyitva, d. e. 9—délután 1, és délután 3­5 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői-úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. u. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. — A hir. lapból. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Strobl Alajos szobrászt az országos m. kir. mintarajztanodához a szobrászat rendes tanárává, — ku­­tasi Radisics Jenő, az országos magyar iparművészeti mú­zeumhoz szolgálattételre beosztott miniszteri fogalmazót ezen intézet titkárává nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Jámbor Jenő és Dobiás Arnold bpesti kir. törvényszéki aljegyzőket, vala­mint Tóth Aurél beszterczebányai kir. p­énzügyigazgató­­sági fogalmazót a bpesti kir. törvényszékhez jegyzőkké, Krisanich Jenő és Koffer Mihály bpesti kir. trvszéki jog­­gyakornokokat pedig ugyanazon kir. tvszékhez aljegy­zőkké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Jankovics Béla II. oszt. illetékkezelési számtisztet a m. kir. központi dij- és ille­tékkiszabási hivatal számvevő-osztályához I. oszt. szám­tisztté nevezte ki. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság a n.­kikindai kir. adóhivatalnál IV. oszt. ellenőrzé Korényi Ödön IV. oszt. kir. adótisztet, továbbá a zombori kir. adóhivatalnál megüresedett IV. oszt. adótiszti állomásra Kovács Dénes n.-kikindai V. oszt. kir. adótisztet nevezte ki.­­ Ő Felsége Podolin községnek a múlt évi ok­tóber hó 30-án ott dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére négyszáz frtot, a krivei gör. szert. kath. templom helyreállítására kétszáz frt segélyt, a konczházi görög szert. kath. templom építésére száz­ötven frtnyi segélyt, az atlelui gör. szert. kath. temp­lom helyreállítására száz frtnyi segélyt, a zak­csói gö­rög kath. egyházközségnek egy elemi leányiskola fel­állítására száz frtot, a bodolyai r. kath. egyházközség­nek iskolája helyreállítására és berendezésére ötven frtot, a solymosi gör. kath. egyházközségnek iskolája helyreállítására ötven frtot és a zauszinai gör. kath. egyházközségnek iskolája felszerelésére öt­ven frtot adományozott.­­ A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter a Ruppeldt Károly liptó-szent-miklósi ág. hitv. nép­iskolai tanító által szerkesztett Vencek slovenskych národnich piesni czimü dalfüzetet, mely nagyobb számmal államellenes pánszlavisztikus irányú és a magyar nemzet ellen izgató s lázitó ének-darabokat tartalmaz, — az összes hazai tót-ajku iskolák hasz­nálatából szigorúan kioltotta. — A Mária Dorothea-egyesület, mely a magyar­­országi tanítónők gyámolitására van hivatva, ma tar­totta meg alakuló közgyűlését az uj városháza tanács­termében. Az előkészítő bizottság alapszabályterve­zete szerint az új egyesület czélja a magyarországi tanítónők és nevelőnők (ideértve az ipar­tanítónőket, gyermekkertésznőket, zongora- és nyelvmesternőket) gyámolítása és mindenek fölött egy vagy esetleg több­­tanítónők otthona« felállítása. Ez otthon mérsékelt díjért, esetleg egészen ingyen ideiglenes tartózkodó helyet és ellátást nyújt keresztülutazó tanítónők­nek ; ugyane kely­en működő tanítónőknek kíván­ságukra mérsékelt díjért huzamosabb időn át el­látást ad; nyugalomba lépett vagy munkaképte­lenné vált tanítónőknek esetről-esetre meghatáro­zott feltételek mellett állandó otthont biztosit; ide­iglenes tartózkodási helyet nyújt szegény sorsú tanítók özvegyeinek s felnőtt árva leányainak; a helyben mű­ködő tanítónők társadalmi életének középponttal szol­gál ; könyvtárával, olvasó és társalkodó termével a bennlakó és kint működő pályatársak közt összeköt­tetést létesít és körébe vonja a tanítónők önse­gélyezési törekvéseit. Ez üdvös eszmék, melyek két év alatt immár keresztülmentek az előkészítés stádiumán, ma nagy számban vonzották az érdekelt és érdeklődő hölgyeket az alakuló közgyűlésre, me­lyet Zirzen Janka igazgatónő nyitott meg, felol­vasva Mária Dorothea főherczegnőnek, az egyesület védasszonyának levelét, melyben sajnálkozásának ad kifejezést, hogy a gyűlésen nem jelenhet meg. We­ber Mariska k. a., az előkészítő bizottság jegyzője, felolvasta a bizottság működéséről szóló részletes je­lentést, melyből az is kitűnik, hogy az egyesület már 4400 frtnyi gyűjtött vagyon fölött rendelkezik, tag­jainak száma pedig meghaladja a 300-at. Az alap­szabályok némely módosításához hozzászólottak Kra­­lovánszky Istvánná, Sebestyén Gyuláné, Lederer Áb­rahám és Weisz B. F. Kerékgyártó Elek azt aján­lotta, hogy az egyesület a magyarosabb »Mária-Do­­rottya« nevet viselje, de György Aladár, az előkészítő bizottság tagja kijelenté, hogy maga a főherczegnő kívánta a Dorothea név használását. Ezután megej­tették a választásokat. Elnökké egyhangúlag báró Nyár­y Adolfné, József főherczeg udvarmesterének neje választatott meg, miről küldöttségileg fogják őt értesíteni. Alelnökök: Békey Imréné, Hampel Jó­­zsef­né, Pulszky Polixéna és Tóth József tanfel­ügyelő, titkár Suppan Vilmos, jegyzőkWeber Mariska s Nemecdrázy Irma, pénztáros Zirzen Janka, ellenőr Szetvizer Lajosné. A 70 tagú választmányba a legis­mertebb nevű jótékony hölgyek és férfiak választottak be. Lederer Abrahám tett ezután még egy időszerű indítványt, azt ajánlván, hogy az egyesület gondos­kodjék a kiállításra feljövő tanítónők elszállásolásáról és ellátásáról. Az indítvány fölött a választmány fog határozni. A közgyűlés, miután az előkészítő bizott­ság tagjainak köszönetet szavazott, mi­kor vé­get ért. •A Tisza-Füred igen intelligens közönsége előtt, azon alkalommal, hogy a város a helybeli tűzoltó­laktanyát a tűzoltóknak átadta, márcz. 17-én, mint nekünk írják, igen szép ünnepély folyt le. A tűzoltó­­társulat elnöke, L­i­p­c­s­e­y Tamás heves megyei szol­­gabiró, ki a megye osztatlan szeretetét bírja, és eb­ből kifolyólag jelenleg az alispáni megürült helyre jelöltül léptettetett fel, igen szép tartalmas beszédet mondott, melyben előadta az egylet kulturális felada­tát, s általában ecsetelte a műveit város előhaladását. A beszéd által keltett lelkesültség fokozódott, midőn a tűzoltó-főparancsnok, K­o­v­á­s­s­i Ferencznek a szó­nok által titokban meglepetésül elkészíttetett élet­­nagyságú olajfestésű arczképéről a lepel lehullott. E kép az egylet és a város érdekes emlékét fogja képezni. — A magyar földrajzi társaság pénteken dél­után 5­2 órakor a tudományos akadémia heti üléster­mében felolvasó ülést tart. Az ülésnek tárgya: Déchy Mór vál.­tag: A bengáliai tengerpartról a Himalája aljáig. (Utazási emlékek.) — A régészeti ásatások Szeged vidékén. Török Aurél egyetemi tanár egy nagyobb társasággal va­sárnap Sövényházára rándult ki régészeti kutatások czéljából. A sövényházi parton, Szaporhegyen és Hatrongyoson talált ősrégi sírokat akarták megvizs­gálni s kideríteni azt, vájjon az itteni tetemek kopo­nyája épp oly pentagon-dolichocephal típussal bír-e, mint a Somogyi-könyvtárban őrzött s­­övényházán talált koponya. A kirándulás nem volt egészen sike­res, mert teljesen hiánytalan állapotban egy csontvá­zat sem találtak. A sövényházi parton egy érdekes női tetemre akadtak, melynek csakugyan dolichoce­­phál koponyája volt, de a csontvázból több rész hiányzott. Szaporhegyen két ép csontvázra akadtak, melyeknek azonban hiányzott fejük, úgy látszik, már valamikor fölhányták itt a sírokat. Találtak azon­kívül itt még több koponyát és csontrészeket. Hat­rongyos meglátogatására már nem volt idő. A kuta­tás végével Pallavicini Sándor őrgróf, Sövényháza birtokosa, ki most birtokain időzik, szemleutjában ta­lálkozott a társasággal s Török Aurélt meghívta Pusztaszerre, az ottani őstelepek megtekintésére. — Névmagyarosítások. Neugressel Mór, Neu­­gressel Jakab és Neugressel Mátyás bossóczi illetősé­gű budapesti lakosok Nádasira változtatták vezeték­nevüket. — Uj posta. Pozsonymegyei Királyfa községben Királyfa (Pozsonymegye) elnevezés alatt márcz. hó 26-án, udvarhelymegyei Lövéte községben f. évi április hó 1-én, Liptómegye Varsecz és Csernova községében márcz. hó 26-án kir. postahivatal lép életbe. — Szent- Lőrinczen, Bar­anyamegy­ében, »Baranya-Szent-Lő­­rincz« elnevezéssel, és Uj-Moldován, Krassómegyé­­ben, postával egyesitett uj m. kir. államtávirda-állo­­más nyitatott meg. — A Weinrich-ügy. Említettük, hogy a megbu­kott Weinrich Móriczról azon hír terjedt el Prágá­ban, hogy megszökött. Erre vonatkozólag bécsi lapok azt írják, hogy Weinrich azon szándékát, hogy Lon­donba utazik, már napokkal távozása előtt bejelen­tette a prágai kereskedelmi bíróságnak, de az enge­dély megadását nem várta be és a nélkül utazott Londonba, hogy erről a tömeggondnokot és a csőd­választmányt is előzetesen értesítette volna. Csak már miután elutazott, kézbesítették a tömeggondnoknak Weinrich levelét, melyben őt arról értesíti, hogy Duncan londoni czukorgyáros meghívására kell sürgősen Londonba utaznia, ki új foglalkozást helye­zett neki kilátásba, de mert Duncan a húsvéti ünne­pek előtt Londonból elutazik, kénytelen volt őt előbb felkeresni, hogy vele beszélhessen. A csődtörvény tud­valevőleg azt rendeli, hogy a bukottnak a csődbíró­ság engedélye nélkül lakhelyéről nem szabad távoz­nia. Minthogy azonban Weinrich ily engedély nél­kül távozott, a tömeggondnok ezen esetet bejelen­tette a bíróságoknak, s a büntetőbíróság, a­hol a vizsgálat Weinrich ellen folyamatban van, ennek megfelelőleg meg is tette a szükséges intézkedéseket. — Házasság-közvetítők. Néhány nappal ezelőtt tárgyalta a párisi rendőrség Flamand és Barbiere asszonyok, egy házasság-közvetítő iroda tulajdonos­nőinek szélhámosságait. A károsult Delalande­ur, egy roueni kereskedő, ki gazdag és vallásos leányt akart nőül venni. Miután egy ideig minden eredmény nélkül tárgyalt a Flamand és Barbiere czéggel, egy szép napon levelet kapott Billing bárónétól, Francziaor­­szág egykori egyiptomi képviselőjének anyjától. A le­vél így hangzott: »Tudom, hogy ön gazdag, val­lásos, jó nevelésben részesült hölgyet óhajtana nőül venni. Van nekem Angliában egy fiatal barátnőm. Keresztneve Renée. Árva leány, 500.000 frank hozománya van, vallásos, és önöket meg­ismertethetem.« Végül kijelenti, hogy miután va­gyonának egy részét elvesztette, a közvetítés honorá­riuma gyanánt kéri a hozomány bizonyos százalékát. Delalaude ráment a lépre, elküldte arczképét és ő megkapta jövendőbelijének arczképét, mely igen meg­tetszett neki. Sőt kezeihez juttatták a szép Renée egy levelét, melyet Flamand asszonyhoz irt és melyben egész elragadtatással szól Delalauderól, kinek fény­képét megkapta. Nemsokára ezután a báróné 1000 frankot kért a kereskedőtől, hogy Angliába utazhas­sák Renée kisasszonyhoz. Delalaude sokalta ez össze­get és csak 500 frankot küldött. Delalaude, ki eddig mindig csak poste restante levelezett a bárónéval, felszólította azt, hogy tudassa vele igazi lakezimét. A báróné azt válaszolta, hogy a pénzeslevelet czi­­mezze rue royal 11. sz. alá, de a postaigazgatóságnál intézkedett, hogy a czimére érkező leveleket tekintsék poste restantenak, mig ő eljön értük. Ennek daczára Delalaude egy levele mégis eljutott az igazi Billing báróné kezébe és ez vezetett a szélhámos asszonyok leleplezésére. Ítélet még nem hozatott, mivel sok ta­nút kell kihallgatni. — Nagy sikkasztás. Egy bécsi herczegi házban az utóbbi napokban nagy sikkasztásnak jöttek nyo­mára. A kár összege még nem állapítható meg, de annyi bizonyos, hogy több százezer forintra rúg. A hűtlen hivatalnok két héttel ezelőtt, tehát még a sikkasztások felfedezése előtt meghalt. 45 év óta állt a herczegi család szolgálatában és sok éven keresztül volt bizalmi állásban. Halála után megvizsgálták a pénztárakat és fél millió értékű papírok hiányát vet­ték észre. Kiderült, hogy a sikkasztó az értékpapírok egy részét bankokban helyezte el tőzsde-spekulácziók fedezésére, másik részét elzálogosította. A hivatalnok, ki nagy fizetése daczára igen szerényen élt, az elsik­kasztott összegeket a tőzsdén vesztette el. Az elsik­kasztott összegek nem a herczegi ház tulajdonát ké­pezték, hanem az ezzel összeköttetésben álló magán­felek helyezték el a pénzt a herczegi pénztárba. — A szegedi szerelmi dráma, mely a múlt szombaton játszódott le s a melyről már bővebben megemlékeztünk, még mindig foglalkoztatja a társa­dalmat. A tragédia ifjú hősét, Burger Ferenczet, kinek végzete általános részvétet keltett, tegnap dél­után 4 órakor temették el a rókusi közkórházból. A kórház nagy udvarát csaknem teljesen megtöltötte a közönség. Kedvese még a bonczasztalon feküdt. Mind­ketten halántékukba lőttek. A ravatalt több koszorú borította. Megemlítjük még, hogy a szerelmi tragé­diához fölháborító bűntény fűződik. Utólag derült ki, hogy az öngyilkosok egyikét, Burger Ferenczet, mi­dőn már halva volt, kirabolták. Megfosztották tár­­czájától, melyben számítás szerint 20 — 30 frt volt, őszi felöltőjétől és aranyórájától. A tolvaj még a re­volvert is elvitte, melylyel a szerelmesek az öngyil­kosságot elkövették.­­ Viktor Emánuel szobrának alapkövét múlt vasárnap nagy ünnepélyességgel tették le Rómában. Az ünnepélyen jelen volt a király és a királyné, a nápolyi herczeg, a Quirinálnál akkreditált követek, az összes minisztérium és a törvényhozó testület tagjai. A nép nagy lelkesedéssel üdvözölte a királyt, de kü­lönösen Margherita királynét. — Az olasz diákzavargások. Az olasz főiskolá­kon, mind komolyabbá válik a helyzet. A közoktatás­­ügyi minisztérium majdnem az összes egyetemek be­zárását rendelte el. A pármai, nápolyi, bolognai és turini egyetemeket a katonaság tartja megszállva. — Nápolyból írják e hó 22-ki kelettel. Ma reggel ka­tonaság szállta meg az egyetemi épületet. Délben kö­rülbelül 3000 tanuló gyűlt össze az egyetem elé, és bizottságot küldtek ki, mely felkereste a rektort, kér­ve, hogy távolítsa el a katonaságot az egyetemről. A rektor nem teljesíthette kérelmüket, mire erőszakkal igyekeztek behatolni. A tanulók közül néhányan köny­­nyű sérüléseket szenvedtek, mert a katonák igen kí­méletesen jártak el. A tanulók beverték a kaput, de tovább nem mehettek. Ezután a prefektúrára vonul­tak, de innen is csakhamar kiszorították őket. Több elfogatás történt. * — Holdfogyatkozás. Részleges holdfogyatkozás lesz jövő hétfőn, f. hó 30-án, mely ránk nézve annyi­ban bír különösebb fontossággal, hogy láthatósági köre Magyarországra is kiterjedvén, ha az idő ked­vező lesz, mi is gyönyörködhetünk a nem ugyan ritka, de érdekes égi tüneményben. A fogyatkozás, budapesti középidőt értve, délután 4 óra 14'6 perczkor kezdődik, teljes fogyását 5 óra 50’4 perczkor éri el s 7 óra 26'2 perczkor végződik. A holdnak majdnem 9 tizedrésze el lesz fedve. Minthogy a hold nálunk 30-án este 6 óra 24 perc­kor kél, mi már csak az elfogyott hold újra megtelését fogjuk láthatni. A fogyatkozás látha­tósága különben Ázsiára, Ausztráliára, Afrikára, va­lamint Európa keleti és közép részére terjed ki.­­ A Bismarck-alap. Említettük, hogy a Bis­­marck-alap gyűjtésének élén álló bizottság azon van, hogy a schönhauseni uradalmat a kanczellár számára megvásárolja. Most azt írják, hogy a vétel meg is tör­tént 1.200.000 márkán, csak a visszalépési jog van fentartva e hó 26-ikáig. A gyűjtött összegből e sze­rint még 500.000 márka maradna fenn, melylyel Bis­marck­ig valamely jótékony czélra szabadon rendel­kezhetnek. A németországi lapok azt jelentik, hogy az adakozók közül sokan nem helyeslik, hogy Bis­marck részére iradalom vásároltatott, mert az adako­zás azon czélból történt, hogy Bismarck tetszése sze­rinti rendelkezésére egy egységes alap teremtessék, nem pedig, hogy számára birtok vásároltassák. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat ma délelőtt tar­totta évi közgyűlését. Cséry Lajos elnök r­öviden üdvözölte a megjelent részvényeseket és konstatálta a közgyűlés határozatképességét. A jegyzőkönyv vite­lére Si­gray Pál társulati jogtanácsosba hitelesí­tésre győri Gschwindt Mihály és Fleisch­mann K. B. részvényeseket kéri föl. Ezután S­i­g­r­a­y Pál felolvasta az igazgatóság évi jelentését, mely igy hangzik: Tisztelt közgyűlés! 1884-ik évi üzletünk, úgy egyes ágaiban, mint végeredményében kevéssé tér el az azt megelőzött év üzletétől, és igy ismét ugyanakkora tiszta jövedelem kerülhet felosztás alá, a minőben a társulat tagjai évek során át részesültek. Régi konszolidált vállalat­nál így van ez, ha csak rendkívüli körülmények köz­be nem jönnek. A múlt év kedvezőtlen gazdasági viszonyai érezhetők voltak ugyan üzletünk egyik-másik részé­ben, például a hírlapok és hirdetések jövedelménél; jutalmazóbb volt ellenben a könyvkiadó üzlet, és töb­bet hozott a nyomda, mind az előbbi évben. Egyebek­ben az eltérések oly lényegtelenek, hogy említésre s magyarázatra nem szorulnak. A mérleg aktívái s passzívái szigorú becslésen alapulnak, így értékpapírjainkat változatlanul hagy­tuk a mérlegben és az állomány csak a kisorsolt czim­­letek összegével csökkent, a könyvkiadói készlet el­lenben gyarapodott. Mint a t. közgyűlés a jövedelmi mérlegből látni méltóztatik, a tiszta nyereség 114.395 frt 13 kr. Az alapszabályok 43. §-ának b), c) és d) pontjai szerint járó tiszteletdíjak levonása s 91 forint 91 krnak a jövő év számlájára való átvitel után 96.000 frt marad rendelkezésre, a­miből a forgalomban levő 2400 rész­vény mindegyikére 40 frt esik. Van szerencsénk az osztaléknak 40 írtban való megállapítását indítványozni, és a t. közgyűlést kérni, hogy előterjesztéseinket helybenhagyván és a fel­ügyelő bizottság jelentését meghallgatván, nekünk az 1884-ik évi kezelésért a fölmentést megadni méltóz­­tassék. A közgyűlés úgy ezen, valamint a felügyelőbi­zottsági jelentést jóváhagyó tudomásul vette, a nyere­ség felosztására vonatkozó indítványt elfogadta és az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felment­vényt megadta. Több tárgy napirenden nem lévén, a közgyűlés ezzel véget ért. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürt­ben csü­törtökön, márczius 26-án Rá­cz Pál hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor.­­ A kereskedő ifjak társulata ma délután 4 óra­kor tartotta meg évi rendes közgyűlését dr. Herich Károly elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében taná­csokat adott az ifjúságnak s buzdította őket az együtt­működésre. Hangsúlyozta a vasárnapi munkaszünet szükségét, valamint a hitelszövetkezetet is, melyet az önsegély elve alapján a társulat kebelében alakítot­tak. Figyelmükbe ajánlotta a társulati szaktanfolya­mot, mint az önművelődés hathatós támogatóját. Bodó János titkár jelentése kedvező színben vázolja az egyesület működését, melynek törekvését a tagok minden eszközökkel elősegítik. A tagok száma együtt majdnem 700-at tesz ki. A választmány már kidol­gozta az országos keresk. ifjúsági kongresszus terve­zetét, mely különösen a vasárnapi munkaszünet, a zár­órák szabályozása, az önkénytességi szolgálat, keres­kedelmi szakiskolák alapítása fölött fog tanácskozni. A társulati szaktanfolyamot 49 tag hallgatta, tarta­tott ez évben 6 fölolvasás, 4 mulatság és 2 ki­rándulás. A könyvtár 2289 műből áll 3161 kötetben, s jár a társulatba 49 hírlap és folyóirat. A hely­esz­közlő osztály is derekasan működött. A titkári jelen­tés után több társulati tag indítványa olvastatott föl egy kereskedői nyugdíjegyesület alakítása tárgyában, mely a választmányhoz utasittatott. Végül elnöknek megválasztatott dr. Herich Károly, alelnökökké: Hu­­benay József, Schneller Alajos, titkárokká: Bodó János, Szénássy Gyula, pénztárnokokká: Szűcs Ist­ván, Beregszászy Pál, köny­vtárnokokká: Jeszenszky Sándor és Pacsu Leó, háznagygyá Rubletzky István, ellenőrzé Pardovits Gábor. Választatott még 15 rendes és 10 pótválasztmányi tag.­­ A belvárosi társaskör Kautz Gyula elnök­lete alatt tegnap d. u. tartotta meg saját helyiségé­ben rendes évi közgyűlését. Az elnök éljenzéssel fogadott megnyitó beszéde után dr. M­e­­­c­z­e­r Lajos titkár előterjesztette a választmány jelentését, mely­ből kiemeljük, hogy a társaskörnek jelenleg 362 tagja van s összes vagyona 4496 főt 19 krt tesz ki. Számot ad a körben megindult szellemi mozgalmakról is s hosszan terjeszkedik ki a kör által a fővárosi tanács­hoz benyujott kérvényre, melyet a belváros újjáépí­tése érdekében szorgalmaz. Ezután a tisztikar meg­választása következett, melynek eredménye a követ­kező : elnök dr. Kautz Gyula, alelnökök Békey Imre, Győry Elek, dr. Herich Károly, Seefehlner J­r., titkár Melczer Lajos, pénztárnok Ernyei Gyula, gazda Kollarits Jenő, ügyész Bernáth Béla, számvizs­gálók Huzella Elek, Mitterdorfer Lajos és Szlávik József s 45 választmányi tag. — A budai kör f. hó 28-án tartandó estélye rendkívül fényesnek ígérkezik. A kör műkedvelő tag­jai az Őszi napsugár czímű egyfelvonásos vígjátékot fogják színre hozni. Makó, a várszínház tagja, néhány kuplét fog előadni. Alszeghi Irma k. a., a nemzeti színház tagja az Egy boldogtalan asszony czímű ma­gánjelenetet szavalja. Továbbá fővárosunkban időző Strümpfier I. hegedűművész hazánkfia Wieniawsky, Vieuxtemp és Bach néhány szerzeményének eljátszá­sával fogja a hallgatóságot gyönyörködtetni. — A budapesti önkénytes tüzoltótestü­let rendes évi közgyűlése­ f. hó 19-ére d. u. 3 órára halasztatott el, a mikor is a megjelent tagok számának tekintetbe vétele nélkül fog az állami főreáltanoda épületében megtartatni. — Örült az utczán. Nagy riadalmat okozott teg­nap este a Kertész-utczában egy szerencsétlen őrült nő, a­ki előbb egy szál ingben, majd azt is letépve magáról, mez nélkül futkosott fel és alá az utczán. A járókelők segélyért kiabálva menekültek előle a ka­puk alá, mert a­kit megfogott, annak ruháit tépni kezdte. Végre előhívott rendőrök beszorították a fék­telenül dühöngő nőt egy udvarra, de itt is csak erős küzdelem után tudták letartóztatni s mig megkötöz­ték, az egyik rendőrnek esőköpenyét darabokra szag­gatta. Zárt bérkocsiban előbb a rendőrségre, onnan pedig a Rókus megfigyelő osztályára szállították. A szerencsétlen nő neve Hűbéri Jozefa, 55 éves leány s a Kertész­ utcza 20. számú házban lakott.­­ Nagy betöréses lopás történt az éjjel a Jó­zsefvárosban. Grauer Miksa szeszgyáros és ház­­tulajdonos Kerepesi­ út 45. számú házában levő üzlet­irodáját ismeretlen tettes feltörte s a kézi pénztárból 4200 fotot ellopott. A tolvaj az udvarról hatolt be a helyiségbe, amennyiben az iroda ajtaját fölfeszítette s a pénztár kiürítése után az üzletnek a Kerepesi­­útra nyíló ajtaján át, mely rendesen belülről van bezárva, az utczára menekült. A vizsgálat és egyálta­lán minden körülmény csak arra enged következtetni, hogy a betörést a viszonyokkal ismerős egyén követ­hette el. Alkalmasint valamelyik a házban lakó szolga, akinek arról is tudomása volt, hogy Grauer éppen tegnap tett nagyobb összeget a kézi pénztárba, holott máskor mindig a Wertheim-szekrényt hasz­nálta e czélra. A pénzen kívül sem az irodából, sem az üzletből semmi nem hiányzik. Grauer ma reggel értesült a betörésről s rögtön jelentést tett a rendőr­ségnek, mely az ügyben szigorú nyomozást indí­tott meg.­­ Késő éjjel a következőket jelentik ez ügyben : Z­s­a­r­n­a­y rendőrkapitány letartóztatta ma este a betörés elkövetőit. Tudomására jutott, hogy Perl Simon, magyar államvasúti kalauz, ki nemré­giben még Grauer szolgája volt, viaszlenyomatot ké­szíttetett a szeszgyári iroda utczai ajtajának zárjáról. Z­s­a­r­n­a­y letartóztatta Perit, kinek lakásán meg is talált 1400 frtot a lopott pénzből. A vasúti kalauz megvallotta bűnét, s megnevezte czinkostársait is: Schwarcz Antal és Spangl János kocsisokat, kiket szintén befogtak az esti órákban. Ezeknél 1800 frt volt a prédából. — Rendőrségi letartóztatottak szállítása. Az uj főkapitány végre megszivelte azon nagyszámú pa­naszokat, melyeket a főváros műveltebb közönsége folytonosan hangoztatott a rendőrség azon botrányos és visszataszító eljárása ellen, hogy letartóztatottjait a központból a kerületekbe, a kórházakba, vagy más hatóságokhoz és vissza fényes nappal a legnépesebb utczákon gyalog kisértette, okot és alkalmat adva ez által az utczai csőcselék összecsoportosulására s szá­mos esetben botrányokra is. Ezek megszüntetése vé­gett az új főkapitány minden egyes kerület számá­ra czélszerű és alkalmas rabszállitó kocsit szerzett be, a melyben a letartóztatottak egymástól teljesen el vannak különítve, s a szökés belőlük lehetetlen. Ezen kocsik már használatban is vannak s ezeken szállítják a letartóztatottakat nemcsak a központba és a Fortunába, hanem a tolonctházba és a kórház­ba is, valamint felgyógyulásuk után vissza a rend­őrségre. Eljegyzések és esküvők. Kis-apjai Méhely Lajos kir. József­ mű­­egyetemi tanársegéd eljegyezte szentléleky Mészá­ros Irma urhölgyet Tornán. Kőkeszi Csernyus Kálmán és neje Ferenczy Katalin Egerben, örömmel jelentik Géza fióknak Szombathelyi Regina kisasszonynyal márczius 10-én történt eljegyzését. Kollár Lajos fővárosi ügyvéd eljegyezte dr. Andaházy László fővárosi tekintélyes ügyvéd és or­szággyűlési képviselőnek kedves és bájos leányát, Gabriellát. Debreczenben Muraközy László, jászberé­nyi gyógyszerész, oltárhoz vezette Varga Gabriella kisasszonyt. Az esküvő nagy fénynyel ment végbe; az esketést Révész Bálint püspök végezte. Groedel Ármin f. hó 29-én tartja esküvő­jét Weiner Melánia kisasszonynyal. Halálozások: K­o­n­c­z Elekné, szül. Hilibi Gál Klára, élete 47. évében Maros-Vásárhelyit, e hó 16-án, másfél évi szenvedés után elhunyt. Holttestét e hó 19-én helyez­ték el a maros-vásárhelyi családi sírboltba. Az el­hunytban Hilibi Gál János, kir. kúriai biró, édes leá­nyát veszítette el. Színház és művészet. — Nemzeti színház. Vizváryné, a nemzeti színház jeles művésznője, hosszas betegsége után ma lépett föl először a Czifra nyomorúság czimü színműben, melyben M­é­z­e­s­n­é szerepe kiváló ala­kításai közé tartozik. Már a színpadon, az előadás előtt, pályatársai üdvözölték Vizvárynét . Bercsé­nyi Béla szellemes beszéde után értékes emléket nyújtottak át neki. Kilépésekor pedig a nagyszámú közönség hosszas és zajos tapssal fogadta, miközben számos bokréta hullott a színpadra a nézőtérről. Az­­ előadás sikerült volt s folytonos derültségben tartó­a a közönséget. — Az operaházban ma este rendkívüli elő­« volt, mely alkalommal Liszt F. Bülownak ajánl s általa ritka zsenialitással hangszerelt »Magy rapszódiája« s a múlt évben úgy a sajtó, mint a zenészeti világban oly nagy érdeket kelt »Magyar király dala« lett bemutatva. A­­ tér mind a két műve újdonság volt, s úgy e körüsmé valamint az utóbbival egybefüggő előzmények folyt a ház egészen megtelt s a legnagyobb érdeklődés nézett az előadás elé. De nem is csalatkozott várat­zásában, mert mind a két mű oly osztatlan tetszi aratott, hogy Erkel Sándornak, ki ritka hévvel­­zényelte azokat, mind a kettőt ismételnie kellett, rapszódia hangszerelése mesteri s terve van a leger­detibb s meglepőbb fordulatok s hangszinezetek, melyekben a felhasznált legismertebb s kedvelte magyar népdalok valódi nemzeti jelleggel lépn előtérbe s önkénytelenül magukkal ragadják a hallg­tót. — A király-dal kezdetben nemes, komoly s mi jóságos hangulatával hat, mig a zárrészlet, mely a moll dallamot kemény hangnemben lépteti fel ez teljes győzelmi rithmus kiséretében s az énekkar a zenekar hatalmas támogatásával, ritka dinamik hatásával ragad el. A mai előadás fényesen megcz­folta mondani az előzetes híreket s csak a mű hátr­ayára számított zenészeti bírálatokat, melyek könnye félrevezethették eddigelé úgy az intéző köröket, mint közönséget. A mai előadás s annak­ osztatlan siker többé nem fog kétséget fenhagyn­i az iránt, hog Liszt e műve teljesen megfelel a czélnak, melyet á tala maga elé tűzött, s hogy mától fogva az egyik­ képezendi legnépszerűbb műveinek. — Az előadá­ban az opera összes személyzete részt vett, ünnepélyű öltözékben, a­mi szintén nagyban emelte a közönsé ünnepélyes hangulatát. Maga Liszt Ferencz nem vo jelen az előadáson. — Végül a Nail a ballt adatott, (i. 1.) — Hangversenyek. Ma délelőtt a Sipos Antal magán-zeneakadémiájának évtizedes fennállás emlékünnepélyére rendezett zenészeti matinéé a vi­gadó kistermében igen nagy és díszes közönség rész­véte mellett ment végbe, mely a kilencz számú válto­zatos és választékos műsort mindvégig érdekkel é élvezettel halgatta. Jelen volt Liszt Ferencz is, ki­nek műveit: »Soirées de Vienne« (6-ik sz.) Jus Ida, »Emani« ábrándját Nagy Jolán, s »Magya­­rapszódiáját« Márkus-Dobay Erzsi urhölgyel adták elő. Just Ida játékát finom árnyalás és meleg­ség, Nagy Jolánét erő és tűz, Márkusné urhölgyé pedig kiváló magyaros zamat és brilliáns előadás jel­lemezte. Horánszky Emilia k. a. Weber-Tausig »Invitation á la Valse« czímű, kiváló technikát és gazdag árnyékolást igénylő zongoraművét értelmez­te, még pedig oly kitűnő virtuozitással, mely őt már a kiválóbb zongoraművésznők közé emeli. A magán­­előadók közt kitűnt még Ketzer Ida k. a., k Bach »Chaconne« ját Raff átiratában kiemelésre méltó értelmezéssel, s B­i­s­c­h­i­t­z Matild k. a., ki Goldmark zongora- s hegedü-suite-jét játszta Petykó Imrével, szintén kiváló szabatossággal. Az intézet korosztályának tanítványai Mendel Edéné ta­nítónő zongorakisérete mellett szabatosan adták elő Rüfer »májusi dal«-át, valamint C­z­a­n­y­u­­g­a Emma kisasszony is hévvel és szép fel­fogással szavalta K­o­m­ó­c­s­y József »A ze­ne« czimü hangulat teljes költeményét. A matinéé Mosonyi M. »Ünnepi zene« czimü, szép ma­gyar nyitányával vette kezdetét, melyet két zongorán Siposs Antal, Horánszky Emilia, s Krisztinkovics Bé­la és Just Ida játsztak erőteljes lendületességgel.­­ A közönség minden közreműködőt zajosan megtapsolt. Siposs Antal a kitűnő tanár is sok tapsot kapott, tanítványai pedig nemzetiszinű szalaggal ékesített ba­bérkoszorút nyújtottak át neki. — Megemlítjük, hogy ez alkalomból díszes kötetben megjelent a zeneaka­démia története, e czímmel: »Művészet világa. Évti­zed Siposs Antal magánzeneakadémiájának életéből, szerkesztő Vajda Viktor.« Az érdemes zongoraművész és tanár valóban megelégedéssel tekinthet vissza tíz éves fáradozásaira. Kis kezdetből, idegen segít­ség nélkül, oly intézetet alkotott, mely a főváros művésztelepei között számot tesz, s a kitűnő tanítvá­nyok hosszú sorára hivatkozhatik, a­kik a nyilvános­ság előtt is szerepelve, tanúságot tesznek ez intézet jeles vezetése és szakavatott tanmodoráról. Egyszers­mind fölemlítjük, hogy a kiadott évkönyv érdekes zenészeti közleményeket is tartalmaz, ezek között egy tartalmas értekezést a magyar dalműről. — A vigadó kistermében ma este Strümpfler J.hegedűművész tartotta hangversenyét Székely Irén, Jerusalem Julia s a nemzeti zenede tanítvány­ zenekarának közremű­ködése mellett, melyet Huber Károly karnagy ve­zényelt. Hangversenyzőben — ki Huber Károly ve­zetése mellett a nemzeti zenedében végezte tanulmá­nyait — egy szép képzettségű és kiváló tehetségű he­gedűművészt volt alkalmunk megismerni, kinek játékát biztosság, tisztaság, brilliáns technika és ízléses elő­adás jellemzi. Wieniawsky versenyművében zenekar­­kísérettel, Bach Chaconne-jában s Vieuxtemps Ballade- Polonaise-ében bő alkalma nyílt a hegedű-virtuozitás minden irányú árnyalatait feltüntetni. A szép számú közönség sűrű tapsokkal és többszörös kihívással ju­­talmazá a fiatal művészt. Zajos tapsokat aratott Szé­kely Irén is. Liszt egyik magyar rapszódiájának (1-ső sz.) brilliáns és valóban művészi előadásával. Melegség, a nehézségek könnyed legyőzése és finom árnyalás jellemző játékát. Méltó elismerést aratott J e r u s a t e m k. a. is, ki Rossini, Weber s Brahms­­tól énekelt s rokonszenves, szépen iskolázott szoprán hangjával aratott tapsokat. (i. 1.) — E. Kovács Gyuláról huszonötéves színészi ju­bileuma alkalmával a kolozsvári lapok igen meleg hangú czikkeket közölnek, kiemelve a művésznek sok­­szerű érdemeit, mind a színészet, mind különösen a kolozsvári színpad közül. Ő ott éveken át művezető, a színházi személyzetnek szellemi vezére volt, s a komo­lyabb drámai műfajok népszerűsítése körül sikerteljes működést fejtett ki. A jubiláris előadás alkalmával, múlt vasárnap, a színház telided terve volt. Az előa­dás kezdete előtt a Hunyadyból az indulót játszották. A függöny felgördültekor a színpadon állott az egész társaság. Az ünnepeltet Medgyaszay Evelin és Dévai Janka kisasszonyok vezették be. A hosszas éljenzés csillapultával Szentgyörgyi István üdvözölte az ünne­peltet pályatársai nevében, mire Gerő Lina k­­a. a társulat ezüst babérkoszorúját, Rónaszékiné asszony pedig az igazgatóság ajándékát nyújta át. E. Kovács Gyula röviden felelt, gyakran szakítva félbe zajos él­­jenektől. A színre került »Pál fordulása« összes sze­repei első rangú színészek kezében voltak. — Odry Lehel tegnap Faustban lépett fel a bécsi operában és Mefisztofelészt énekelte. Odry ezúttal is igen kedvező benyomást tett, fellépése biztosabb volt és a német nyelvet is korrektebbül ejtette ki. Odry úr, írja a Neue Freie Presse, igen jól énekelte Me­­fisztót. Középhangjai üdék, erőteljesek és csakis alsó regisztere nem eléggé erős. A bécsi lapok játékáról is dicsérettel emlékeznek meg és egyhangúan konsta­tálják, hogy a magyar énekes igen tetszett a közön­ségnek.­­ A temesvári színházat, mint említettük, G­e­­r­ő­f­y Andor nyerte el. A törekvő színigazgató már hozzálátott társulata újjászervezéséhez és legutóbb K­u­t­a­s­s­y Jankát, a színi képezde pályavégzett nö­vendékét szerződtette, a­kit a közönség a vidéki vá­rosokban, a­hol eddig fellépett, tetszéssel fogadott.

Next