Pesti Napló, 1885. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1885-04-01 / 90. szám
-deczember 23-ai szemle alkalmával a vizsgáló bizottság figyelme felhivatott arra, hogy ez a két oldalajtó, amelyek fölé oda van írva: »kijárat«, tulajdonképencsak tévedésbe ejti a közönséget, mert nem az utczára vezetnek ki, hanem tekervényes folyosóra, honnan a színpadra s az udvari páholy egy elzárt ajtajához lehet jutni. Minthogy pedig a közönségnek a szabadba kell menni, nem a színpadra, a szabadba jutáshoz pedig a többi kijáró tökéletesen elég, a bizottság a rendőrség, intendatura és tűzoltó főparancsnok egyhangú hozzájárulása mellett elhatározta, hogy a két ajtó belealaztassék. Interpelláló a választ kielégítő tudomásul vette. Most a bizottság tárgyalás alá vette a magyar államvasutak ajánlatát, hogy a város bizonyos pontjáról a szabályoknak megfelelő omnibuszokat (számra nézve 40-et) közlekedtethessen a központi pályaudvarhoz. Az ajánlatot a bizottság elfogadja olykép, hogy a vállalat a vonatok indulása előtt és érkezése után az utazó közönség rendelkezésére álljon. Az omnibuszok közlekedhetnek 10 percenkint is, de az indulásoknak a vasúti menetrenddel is összhangozni kell. A vállalat nem akadályozza egy esetleges nagy omnibuszvállalat alakulását, de a nagy vállalat ezeket a vonalakat és omnibuszokat átveszi. A viteldíj 10 kr lesz. Ezután Eeleki Miklós kérelmére a bizottság ajánlja, hogy a budai színkörhöz néhány omnibusz rendeltessék ki a nyári előadásokhoz, amely kocsik a közönséget 30 krajczárjával fogják Pestre átszállítani. Azután hosszú és igen beható vita folyt a táncziskolák és tánctermek rendezésére vonatkozó szabály fölött. A tanácskozásban minden tag élénk részt vett, különösen Török János főkapitány, akinek a helyzet nagy ismeretéről tanúskodó fejtegetéseit élénk tetszéssel fogadták. A vezérelvek, melyek szerint a hírhedt tánctermek a szabályok alá vonatnak, nagy megritkulására vezetnek a helyiségeknek. A főkapitány felkéretett, hogy készítsen a kifejtett elvek alapján szabálytervet, mely a jövő ülés tárgya lesz. Az országos kiállítás. A keleti pavilion számára Bolgárországban serény tevékenység folyik. Ugyanis, mint Ruscsukból jelenti konzulunk, a tirnovói, drenovói és ruscsuki kerületekből tíz láda küldemény adatott át a dunagőzhajózási társulatnak Budapestre szállítás végett, a rasgradi és nikopoliszi gyűjtemények pedig a legközelebbi hajóval indíttatnak útnak. Ugyanily értelmű távirati jelentés érkezett be a szófiai főkonzulátustól is, úgy hogy bizton remélhető, hogy Bolgárország nemcsak érdekes és tanulságos, de igen gazdag gyűjteményekkel is lesz kiállításunkon képviselve. * A kiállítás területén építendő árnyékszékek és pissoirok ajánlati verseny útján bérbe adatnak. A vállalkozni kívánók felhivatnak, hogy írásbeli ajánlataikat ápril 10-én déli 12 óráig a kiállítási hivatalhoz nyújtsák be. A közelebbi feltételek a kiállítás műszaki osztályában tudhatók meg. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: ápril 1. Naptár: Szerda, ápril 1. — Róm. kath.: Hugó püspök. — Prot.: Tivadarka. — Görög-orosz: (márczius 20.) Szobb. vértanuk. - Zsidó : (nizán 16.) Második húsvétnap. — Nap kel 5 óra 40 perez, nyugszik 6 óra 28 perez. Hold kel 8 óra 38 perez este, nyugszik 6 óra 31 perez reggel. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Egyházi zene az egyetemi templomban este 6 órakor. A magyarhoni földtani társulat szakülése délután 5 órakor az akadémia földszinti termében. A budapesti angol kör évi közgyűlése este 8 órakor saját helyiségében (Tigris szálló.) A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának ülése délután 4 órakor (új városháza). A magyar mérnök- és építész-egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztályának ülése. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. ■ Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—11 óra között. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton(Beleznay-kert) nyitva, d. e. 9—délután 1, és délután 3—5, este?—9 óráig. Egyetemi füvészkert az Üllői úton d. e. 8— 12 és d. u. 2—4. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. A 11 a kert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul óránkint. — Erzsébet királyasszony márcz. 28-án délután 2 óra 40 perckor a Santa Cäcilia hajón az ymuideni kikötőt elhagyta, s 29-én reggel Londonba érkezett. A felséges asszony csak rövid ideig fog Angliában tartózkodni, s valószínűleg már néhány nap múlva Bissingenen át Heidelbergába utazik. Amsterdamból való elutazása előtt a felséges asszony személyesen adta át dr. Mergernek a Ferencz József rend lovagkeresztjét és kifejezte neki teljes elismerését. — Lábmosás az udvarnál. Zöld csütörtökön a bécsi udvari szertartásteremben a hagyományos szokásokhoz képest az idén is 12 aggastyán lábmosása megy végbe a király ő Felség által. A királyasszony távolléte miatt az agg nők lábmosása ezúttal elmarad. A Bismarck-ünnepélyek egyes pontjai között a legimpozánsabb lesz a berlini fáklyásmenet, melyhez hasonlót a vi ág alig látott. A menetet egy hereld , négy trombitás nyitja meg a német jelmezben. Ezeket követi négy fogatú díszkocsikban a rendezőség. Azután következnek díszfogatokon, lovasok által környezve, a német egyetemek küldöttségei. Majd az öszszes berlini egyletek, a berlini tanulók s választókerületek képviselői, sok-sok ezer ember fáklyákkal s a Berlinben levő összes katonai zenekarokkal. A császár palotája előtt az összes zenekarok a »Heil dir in Siegeskranz «-ot játszszák. A magyar történelmi társulat április hó 2-án d. u. 5 órakor, az akadémia Kisfaludy-termében tartja választmányi ülését. Tárgyai: 1. Felolvasás: Magyarország belállapota a mohácsi vész előtt. Óváry Lipóttól. 2. Folyóügyek. — Az orsz bányászati és kohászati egyesület alapszabályainak megvitatása czéljából összehívott értekezlet április 1-én este 6 órakor a kir. vasműigazgatóság hivatalos helyiségeiben (vámpalota 83. sz.) folytatja tárgyalásait. — Letartóztatott bankárok. A bécsi rendőrség — mint már esti lapunkban jelentettük — ismét ártalmatlanná tett két szélhámos bankárt, kik sok szegény embert juttattak koldusbotra. Az elfogottak: Hoffmeister Rudolf és Reich Mór, a Hoffmeister és társa ez ég alatt egyesültek néhány évvel ezelőtt, s nagy váltóüzletet nyitottak Hernalsban. Megbízójuk meglehetősen sok akadt, s így nagyon könnyű szerrel jutottak tetemes összeghez. — Reichnak nem a legjobb híre volt Bécsben, mert csalás miatt öt évet töltött a stoini fegyházban, de társa annál nagyobb bizalomnak örvendett. Amennyire addig kideríthették, a bankárok megbízói 100.000 frtnyi kárt szenvednek. Van köztük olyan is, aki ötezer forintot bízott a szélhámosok kezére. A pénztár teljesen üres volt, mikor megvizsgálták, hogy a kárvallottak semmiféle kártérítésre nem számíthatnak. A régészeti társulat ma ülést tartott az akadémia kistermében. Ma terterjesztette elő Havas Sándor az Árpád sírjának fölfedezésére irányuló kutatások eredményét, mely szerint Fehéregyháza — Anonymus leírása alapján Árpád temetkezési helye — a ma Kis-Czellnek nevezett remetehegyi magaslat táján, illetőleg ennek az esztergom-bécsi útra hajló lejtőjén keresendő. Hosszú és fáradságos munka árán jutott az előadó ez állítólagos eredményre, melynek megbízhatóságáról teljesen meg van győződve. Havas Sándort Budapest főváros közönsége bízta meg az 1882. febr. 8-iki közgyűlésen azzal, hogy római régészeti ásatásai között Fehéregyháznak esetleg még fennálló romjait is igyekezzék fölfedezni. Az előadó mindenekelőtt adatok gyűjtéséhez látott,, kutatott a Fejér-féle okmánytárban, valamint az Ó-Buda középkori történelmére vonatkozó művekben. Fejéregyháza hollétéről az előadó Nagy Lajos királynak 1355-ben kelt, az ó-budai birtok becserélése alkalmából készített határjáró okmányából merítette meggyőződését, amelyet eddigi kutatók meglehetősen figyelmen kívül hagytak. Az okmánynak egyik passzusa ugyanis igy szól: »... A határ innét leszáll ugyancsak keletnek tartva, a völgybe két határdombhoz, mely egy ösvény mellé földből lett fölhányva. Azután a szőlők közt másik két újból fölhányt határhalomhoz és az ösvény meghaladtával a nagy úthoz ér’, mely a hold. Szűzről nevezett Fejéregyházhoz vezet. Innét ugyanazon a nagy uton a mondott Fejéregyháza körül az esztergomi nagy útra jut...« A határjáró okmány egyes pontjait nyomról nyomra követve, jutott az előadó a fennebb közölt eredményre. Az előadót zajosan megéljenezték. Érdekes volt Herman Ottó előadása is a magyar halászatban mutatkozó ősmaradványokról. A legváltozatosabb alakú halászati eszközök nagy tömegét mutatja be, melyeknek czélját laikus ember első látásra aligha volna képes meghatározni. Bemutatott többek között egy Szeged táján használatban levő »kuttyogató« nevű eszközt, melynek az a czélja, hogy a vízbe ejtve kuruttyoló hangot adjon; ily módon aztán a békát sejtő nagyobb halak könnyen hálóba kerülnek. Nevezetes a dologban az is, hogy Asztrahánban maigsan is hasonló módon fogják a halat. A magyar halászati eszközök tanulmányozása arról tesz tanúságot, hogy azok a czélszerű forma iránti ritka érzékkel készültek. Némelyikük Siamra vezethető vissza, többeken határozott római befolyás mutatkozik. Tárgyával összefüggésben érdekes adatokat sorolt föl az előadó a magyar korcsolyákról, evezőkről, nádvágókról, melyeknek szerkezetéből ethnográfiai következtetéseket vont le. Az előadó különben a magyarországi halászat terén tett gazdag tapasztalatait terjedelmes munkában fogja közrebocsátani. A felolvasásokat választmányi ülés követte. Helyi hírek. — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben szerdán, ápril 1-én Berkes társulata hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. — Adókivetés. A VI. ker. adókivető bizottság április 1-én a 3943-3975, a VII. kerületi az 5061 — 5080. uj helyrajzi számok alatt összeírt adókötelesek III. oszályú kereseti adóját fogja tárgyalni. — A dalma-szinháznál az előadások alkalmával a kocsiközlekedésre nézve a rend fentartása és a szerencsétlenségek kikerülése czéljából Török János főkapitány a következő intézkedéseket léptette életbe : Az előadás kezdetével a színház főbejárójához a hajtás a Dalszínház utcza felől és csak lassú lépésben engedtetik meg. Előre hajtani vagy a sorból kitérni semmi körülmények között nem szabad. A főbejárótól eltávozó kocsik, amennyiben az előadás végeztéig ott maradnak, a következő helyeken állomásozhatnak : a miniszterek és államtitkárok kocsijai a Hajósutczának a Sugár-úttól a Lázár-utcza felé eső részében, a magánfogatok a Sugár-uton a Hajós-utczától a Nagymező-utcza felé eső kifelé haladva a baloldali részén, a kétfogatú bérkocsik a Sugár-uton a Hajósutczától a Nagymező-utcza felé eső, kifelé haladva, a jobb oldali részén, és az egyfogatú bérkocsik a Hajós-utczának a Sugár-úttól a Szerecsen-utcza felé eső részében. A színházi tagok kocsijai a hajós-utczai bejárót elhagyva, a színház mögött a Lázár-utczában foglalhatnak helyet, s az elhajtás a Hajós-utczában levő kaputól a Sugár-út felőli részről csakis a Lázár-utczán, vagy a Hajós-utczán a Váczi-körút felé van megengedve. Az előadás végeztével fuvarkeresés végett megjelenő kétfogatu bérkocsik a Sugár-útnak a Dalszínház-utczától befelé a színház felőli részén és az egyfogatu bérkocsik a Dalszínház-utczának a Sugárút és Szerecsen-utcza közötti részében várakozhatnak, s ezen helyüket csakis akkor hagyhatják el, ha a kocsi vendég kocsijukat elfoglalta, s a főbejárathoz való felhajtás csak esős időben, a megrendelt kocsik eltávozta után engedtetik meg. Az előadás végeztével a színház főbejárójához a hajtás a Hajós utcza felől s szintén csak lassú lépésben történhetik. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a közönséget hangos kiáltással kitérésre bírni s csak akkor hajthat el helyéről, ha hivatik. A kocsis a rendőri közeg figyelmeztetésének engedelmeskedni s intésre fogott megállani tartozik. Jelen rendelet áthágása kihágást képez s a kihágásról szóló büntető törvénykönyv 78., esetleg 120. §-a alapján büntettetik. — Svábhegyi élet. A tavasz még alig köszöntött be s a tartós jó idő máris özönével csalogatja ki a közönséget a főváros legkedveltebb nyaralóhelyére, a Svábhegyre. Az állandó nyaraló közönség is már megkezdte felvonulását s a költözködés mindenfelé nagyban folyik. Sok villa már be is népesült s a künn lakó fővárosi polgárok egész bizottságot alakítottak össze, mely a nyáron át a Svábhegy kicsinositása s a nyaraló közönség kényelme érdekében fog működni. Eddig főleg két őzést tűztek maguk elé, hogy a Svábhegy kisebb gyógytárt s a közbiztonságra való tekintetből tűzoltó-kirendeltséget kapjon. Ezenkívül gondoskodni fognak a világítás javításáról. Az idén különben már több czélszerű újítás történt a Svábhegyen, amennyiben egy »Astra« czimü új kis szállót építettek, több uj utat csináltak s ezeket padokkal látták el, a fogaskerekű vasút mentén pedig a fahidakat vasszerkezetüekkel cserélték föl. Ez is hozzájárult mindenesetre ahhoz, hogy a lakásokat annyira elkapkodták, hogy a ki most készülne már kint nyaralni, az legföljebb csak ideiglenes lakást kaphatna a kis szállóban. A fogaskerekű vasút húsvét vasárnaptól kezdve fog közlekedni, bizonyára nem kis örömére a szabadba vágyakozó publikumnak. A budapest-józsefvárosi 2. sz. tank. szegény tanulókat segélyző egylet, mely a hasonczélú fővárosi egyletek közt kiválóan sikeres működést fejt ki, f. évi márci. hó 29-én, Hegedűs Sándor elnöklete alatt, a stáczió-utczai iskola épületben tartó közgyűlését. A múlt évre vonatkozó adatokat Vörös Kálmán titkár az általa összeállított évkönyvben terjesztette elő, ismertetve benne az egylet működésének főbb mozzanatait. Az egyletnek 204 alapító és 206 rendes tagja van. A múlt év végén 4701 frt 97 kr alaptőkével és 128 frt 23 kr kezelési összeggel rendelkezett. Segélyezésre 828 frt 51 krt adott ki s összesen 183 mindkét nembeli növendéket látott el téli ruhával. Az elnökség és a választmány buzgósága rövid pár év alatt valóban elismerésre méltó eredményt mutat fel. — A kőbányai szerencsétlenségről még a következő adatokat közölhetjük: Ma délelőtt Kőbányán, Tóth László sertéskereskedő egyik nagy sertésszállásán Pap István, a szállás fiatal ispánja, felesége és három munkás szállt le egy kútba annak megmérése czéljából s az ott kifejlődött oxigéngáz vagy szénsav belehelése után élettelenül hullottak a kút vizébe. Az ispán ólomméretével mérte a Viz magasságát s midőn lehajolt, zsebében levő mérővesszője a vizbe hullott. Ennek fölhozása végett létrát állítottak a kútba s azon egy munkás leszállott, de alig ment pár fokot a létrán, elszédült s belehullott a kútba. Megmentésére ezután az ispán lépett a kútba s midőn ő is leszédült róla, fiatal neje rohant elő s utána szállt a létrára, majd pedig, midőn ő is leesett, még 2 munkás szállt alá s lelte halálát a gyilkos levegőben. Az utóbbi időben a sertésszállás kutjaiban megfogyott a viz. Az ispán, aggódva a viz hiányán, számitgatta már hosszabb idő óta, hogy mennyi időre lesz még elég a kút vízállománya. Ma délelőtt meg akarta mérni a víz magasságát, felbontotta a kutat s ólommérőjére a vizbe bocsátotta, de míg lehajolva állt, kabátja felső zsebéből a mérővessző kihullott és beleesett a vízbe, azonban miután a felszínen maradt, föl akarta hozatni azt. Oroszky Lajos 24 éves etető munkás ajánlkozott a mérő fölhozására s azonnal két létrát hoztak elő, melyeket összekötve lebocsátottak a kútba, mely 6 — 7 méter mélységű s 1 méter 30 cméterig van megtelve vizzel. Oroszky belépett a nyíláson, mely az öntöttvas kútfedőn van s körülbelül 60 cm. átmérőjű, de midőn a létra 8. fokára lépett, a fenn levők észrevették, hogy karjaival kapkodni kezd s pár pillanat múlva teste összecsuklott s a vizbe zuhant. Pap István azt hitte, hogy egyensúlyt vesztett, s megmentésére gondolt. Habozás nélkül belépett a kútba, s a fent levők csak azt látták, hogy élettelenül zuhant le a létráról. Az eset hire azonnal elterjedt a szálláson.Midőn Pap fiatal felesége született Ádám Teréz, az esetet meghallotta, szívrenditő jajgatással rohant a kúthoz s mielőtt megakadályozhatták volna, a létrára lépett s maga is követte férjét a halálba. Ezután a százakra felgyűlt embercsoportból még két munkás lépett a kútba. Először Balog József czeglédi napszámos munkás, majd még Jankó Mihály dunaföldvári 29 éves munkás, ki csak 3 hét óta dolgozik a szálláson, s mindkettőt hasonló sors várta a gyilkos levegőben. Ekkor már egész Kőbánya összefutott a borzasztó eset hallatára, a munkások fejvesztve futkostak a kút körül s nem akadt ember, ki megfejthette, volna a szerencsétlenség okát. Egy Valentics Lajos nevű napszámos még le akart szállni s csak erőszakkal tarthatták őt vissza. Később mégis megkisérlették a lemenést s Vastag Mihály vasúti váltóőr vállalkozott is rá, de előbb derekára kötelet erősítettek s igy lépett óvatosan a létrán lefelé. A midőn feje a kutban eltűnt, ő is összecsuklott s elalélva húzták ki a kötélnél fogva. Ekkor érkezett meg a rendőrség is Paupera fogalmazóval élén, s azonnal fölvették a helyszíni szemlét s intézkedtek a szerencsétlenek kimentését illetőleg. Hosszúnyelű csáklyával sikerült egyenként kiemelni a holttesteket. Vastag Mihályt pedig hosszú fáradozás után sikerült életre hozni s lakására szállítani, ahol még most is ápolják. Időközben megérkeztek dr. Apaticzky Kálmán és dr. Bereczky Endre orvosok is és megvizsgálták a holttesteket. Konstatálták, hogy a halál valamennyinél egy pillanat alatt beállott s még mielőtt a vizbe estek volna, elhalt lélegzetük. Pedig valamennyi erőteljes ember volt, különösen az ispán, kit szálas, nagyerejü legénynek ismertek valamennyien, feleségét pedig szorgalmas, tisztességes asszonynak. A holttesteket megmosták s kiterítették. Pap Istvánt és nejét csinos kispolgári lakásukban terítették ki; szívrendítő volt látni Pap atyjának fájdalmát, midőn gyermekeinek holttestéhez megérkezett. A holttesteket a rendőrség, mely időközben jegyzőkönyvet vett föl az esetről, délután 2 órakor szállította be a Rókus-kórházba. Az ezerekre menő tömeget pedig, mely nem akart eloszlani a rémes eset színhelyéről, rendőrök oszlatták szét. A délutáni órákban megérkezett Csery Kálmán vizsgálóbíró is, ki Paupera fogalmazó kíséretében megjelent a helyszínen s részletesen kihallgatta az eset szemtanúit, különösen pedig Pap Józsefet, az elhunyt ispánnak öcscsét. A kutat ezután fölbontották. A nagy 4 méter átmérőjű kutöböl négyszögű gránit-kockákkal van falazva. Mélysége 6—7 méter, a víz pedig körülbelül 120 méternyi magasságú benne. A gáz még most is benne volt a kútöbölben, daczára annak, hogy hosszú ideig nyitva volt az. Ezután gyertyát hoztak elő, meggyújtották s egy zsinegen lebocsátották a kútba. Alig egy fél méternyi mélyen a gyertya elaludt. Háromszor-négyszer ismételték a kísérletet hasonló eredménynyel, úgy hogy kétségtelenné vált, miszerint a sertéstrágya által szaturált földön keresztül szivárgó viz elegyedett össze a kút vizével s ennek ammonnak kigőzölgése gyűlt meg a kutöbölben. Holnap délelőtt fogják a telep munkásait és a szemtanukat kihallgatni a kőbányai kapitányság épületében. Halálozások. Tihanyi Miklós, a népszínház kitűnő tagja, ma este 1/27 órakor szívszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. A szomorú hír, mely gyorsan terjedt el a fővárosban, megdöbbentő hatással volt nemcsak az elhunyt pályatársaira és személyes ismerőseire, kik a színészen kívül becsülték benne az embert és a mindig víg kedélyű jó barátot is, hanem lesújtó volt a közönségre is, mely csak mint színészt ismerte, s amelynek éveken át volt kedvencze. S ha szeretetreméltó volt a társaságban, a színpadon kiváló tehetsége által vívta ki a közönség és a sajtó osztatlan, feltétlen elismerését. Ezt teljes mértékben érdemelte ki. Büszkesége volt a népszínháznak. Eredeti alkotó tehetség, egyaránt kitűnő minden szerepében, mely alkalmat nyújtott, hogy gazdag kedélylyel, kitűnő humorral, elmés ötletekkel elevenítse, élénkítse és fűszerezze. Gonddal tanulmányozta legkisebb szerepeit is. Játszott operettekben, népszínművekben, látványosságokban, és nem egy ízben oly tőről metszett, annyi közvetlenséggel és természetességgel felruházott alakot teremtett, melyet méltán illetett a kritika a kabinetalak elnevezéssel. Nemes ambíczió vezérelte a színpadra és egész működésében, végső leheletéig. Szorgalmas, buzgó színész volt, amit eléggé bizonyít gazdag repertoirja. Egymás után ő teremtette meg jelesebbnél jelesebb alkotásait, melyek sokáig lesznek azok emlékezetében, akik őt e szerepekben látták. A pusztabiró a Sárga csikóból, a gangos járású Keszeg Mihály a Vereshajuból, a Piros bugyelláris becsületes, önfeláldozó Peták káplárja, a Falu rossza Gonosz Pistája, a püspöki fiúval dicsekedő jószivü öreg tanító az Igmándi kispapból, a Peleskei nótárius, a Nagyapó, Dicső Adalbert a Vadgalambból mindmegannyi kitűnő szerepe, mindmegannyi minta, mely az ország minden színpadán utánzásra talált. Ki nem látta a bornevilli harangokat és ki nem mulatott Tihanyi bíróján ? Liliben Pleinchardot játszotta, a Tolonczban, Szárazmalomban, Ripben, a Szép Meluzinában, Magdolnában kiváló gonddal s hatással játszotta szerepeit, s mindegyiknek tudott érdeket kölcsönözni. Mikor a színpadon volt, a közönség soha sem unatkozott. Sokoldalú tehetségével nemcsak népszínművekben és bohókás operettekben aratott tapsokat, hanem az olyan darabokban is, amelyekben igaz drámai játékra volt szükség. A hidegvérű Bogg Fileasz pompás személyesítőre talált benne, szóval, egyetlen szerepét sem ejtette el, pedig a népszínház repertoirjának majdnem minden darabjában el volt foglalva. Legutóbb Szeringlinoszt, az ügyefogyott gyógyszerészt adta az Ördög piruláiban és még vasárnap is, bár már rosszul érezte magát, végig játszotta az első felvonást, de tovább nem bírta és a rendező kijelentette, hogy Komáromi fogja Tihanyit helyettesíteni. Hétfőn reggel felkelt és orvoshoz ment, ki azt ajánlotta neki, hogy feküdjék le Megfogadta az orvos tanácsát, de nem volt maradása az ágyban. Folyton a halállal foglalkozott. Gyakran emlegette, hogy családjának egyik tagja sem volt hosszú életű, ő sem fog sokáig élni. Tihanyi, családi nevén László Miklós, 1850-ben született Nagy-Bajomban, Bihar megyében, hol atyja kiskereskedő volt. 15 éves korában lépett a színész-pályára. Röszler István színigazgatóhoz szerződött, ki akkor Füzes-Bajomban működött. Sokáig ette a vándorszínész keserves kenyerét ; az ország összes városaiban megfordult Szeged és Kolozsvár kivételével. Győrből szerződtették a népszínházhoz, melynek megnyitása óta volt tagja. 1879-ben vette nőül Pecze Terézt,a nemzeti színház táncosnőjét. Házasságát két gyermekkel áldotta meg az ég. Ezek egyike Miklós, jelenleg 5 éves, a másik Mariska, 3 éves. Szerette nejét és gyermekeit, kiket a színi pályára akart nevelni és egyetlen vágya volt, hogy gyermekeit a színpadon láthassa. A sors nem így akarta. Életfonala megszakadt most, legszebb férfi korában, mikor a szenvedett nélkülözésekért végre élvezni kezdte jutalmát. Szép jövő várt reá, mert sokat vártak tőle. Tehetsége iránt nemcsak a fővárosi sajtó adózott elismeréssel, hanem a bécsi is, mikor a népszínház Bécsben vendégszerepelt. Erőteljes ember volt és senki sem hitte volna, hogy a halál oly hamar elragadja. Még ma reggel is felöltözött és a színházhoz akart menni, de hirtelen oly rosszul lett, hogy otthon kellett maradnia. A délelőtt folyamán állapota mindinkább rosszabb lett. Délben meglátogatta dr. Gebhard Rókus kórházi főorvos és azzal távozott, hogy később visszajön és eret vág rajta. Délután a beteg perczrőlperezre rosszabbul érezte magát, vért hányt, és mikor este hat óra tájban Evva Lajos, a népszínház igazgatója meglátogatta, kérte, hogy hivasson orvost, mert rögtön meghal. Néhány percz múlva lépett be dr. Rákosi Béla, a váczi börtön orvosa, ki jelenleg a fővárosban időz, és abban a pillanatban, midőn kezét nyújtotta a betegnek, beállott az agónia. Kél 7 órakor Tihanyi Miklós megszűnt élni. Szemeit Evva igazgató fogta be. Pályatársai e szomorú eset hatása alatt kedvetlenül játszottak. A várszínházban is megdöbbenéssel fogadta mindenki a hírt. Tihanyi halála mély és őszinte részvétet keltett minden körben. A népszínház személyzete holnap délelőtt értekezletet tart, a csütörtökön végbemenendő temetés rendezése végett. A halottas házat (Kerepesiút 50. sz.) az est folyamán számosan látogatták. Id. Fa b rbach Fülöp, a híres bécsi karmester, ma reggel, mint Bécsből jelentik, 70 éves korában elhunyt. Zeneszerzeményei igen népszerűek voltak, s nevét Magyarországon is ismeretessé tették. Az egyházi zene terén is tett kísérletet, sőt egy operát is írt, mely azonban nem nagy sikert aratott Damjanovics János, köz- és váltó-ügyvéd, márcz. 23-án délben, életének 60-ik és boldog házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után, Temesvárott meghalt. Színház és művészet . A várszínházban ma este a vörös-keresztegylet javára Ágai Adolf tartott felolvasást In hoc signo czim alatt a vörös-kereszt-egylet által világszerte kifejtett áldásos működésről. A felolvasás három részre oszlott: A csatatér, az igazi szent szövetség és az Erzsébet-kórház. Érdekes adatokkal, sok szellemességgel fűszerezve adta elő Ágai a vöröskereszt-egyletek történetét, keletkezését és működését Európában és hazánkban. A közönség mindvégig figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a felolvasást és annak befejeztével zajosan megtapsolta Ágait. Ezután az Egy nő, ki az ablakon kiugrik adatott elő Blaha asszonynyal. A művésznőn kívül Beődy, Rónaszéki, Benedek és Balogh Etel kisaszszony osztoztak a közönség meg-megújuló tetszésnyilatkozataiban. A színház a felemelt helyárak daczára (első emeleti páholy 10 frt, erkélyszék 5 frt) szépen megtelt. — Egyházi zene. Az egyetemi templomban ma délután fél hatkor tartották meg az orsz. m. kir. zeneakadémia növendékei Koessler János tanár vezetése és számos főrangú hölgy közreműködése mellett Liszt Ferencz »Krisztus-oratoriumá«-nak Stabat mater speciosa és Boldogságok czimű részleteiből a főpróbát, amely kitűnően sikerült. Minthogy pedig az előadás iránt a fővárosi előkelő körökben az érdeklődés igen nagy s a titkári hivatal az egyes tudakozódásokra külön-külön írásbeli értesítéseket nem adhat : az érdeklődőknek ezen az után hozatik tudomására, hogy az előadás holnap, azaz szerdán este fél hatkor fog az egyetemi templomban megtartatni. — Új zeneművek. Rózsavölgyi s társa kiadásában ismét több érdekes zenemű jelent meg. Ezek között első helyen kell említenünk a kitűnő ifjú zeneszerző, Zsadányi Armand művét. Boka kesergője, régi magyar hallgató, csárdással hegedűre és zongorára. Pompás eredeti magyar zenemű, vervével és sajátságos zamattal. Ara 1 fzt. A tuű Bartalus Istvánnak van ajánlva. Továbbá megjelentek: »1885- diki Nefelejts-csárdás,« szerzé Bugyi Ferencz,, zongorára alkalmazta Balázs Kálmán. Ara 80 kr. És »Pagodi polka«, »A két Savoyard leány« énekes színműből szerzé s Pálmay Ilkának ajánlja Bánfi Sándor. Ára 50 kr. Törvényszéki csarnok. — A Függetlenség czimszalagjai. A kir. tábla II. büntetőtanácsa ma délelőtt Horváth Döme elnöklete alatt tartott ülésében foglalkozott a Verhovay Gyula által Thaisz Elek volt főkapitány és Banda József nyomdász ellen hivatalos hatalommal való visszaélés, illetőleg magánlak megsértése miatt folyamatban tett bűnperrel. Tomcsányi Mór előadó ismertetése szerint 1884. okt. 7-én a hajnali órákban a Bartalics Imre nyomdájába Banda József több biztossal a főkapitány rendelése folytán megjelent, s a Függetlenség czimszalagjait elvitték. Verbovay ezen eljárás ellen feljelentést tett a törvényszéknél, az ügyészség azonban mint alkalmatlant félretenni indítványozta s ez értelemben határozott a törvényszék is. Ezen határozat ellen Verhovay a kir. táblához felebbezett s ez ma következő végzést hozott : A törvényszék által hozott végzést a kir. tábla megváltoztatja s az előnyomozást elrendeli. Indokok: A feljelentésben leírt tényállás egyenes és határozott vádat tartalmaz Thaisz Elek ellen hivatali hatalommal való visszaélés törvényszegése miatt, és semmiféle okot nem szolgáltat a feljelentés tartalma az eljáró kir. törvényszék által kiemelt azon körülménynek tény gyanánt való elfogadására, mintha Fanda József bűnvádi feljelentést tett volna a fővárosi főkapitányi hivatalnál s mintha ezen feljelentés következtében és mint bűnjelek lettek volna a feljelentésben említett cziniszalagok lefoglalva, sőt inkább az foglaltatik a feljelentésben, hogy e fentnevezett panaszlottak bűnszövetségi társak, és a panaszlott cselekményt jogsértési szándékkal követték el. Hogy való-e a feljelentés tartalma? vagy hamis az abban foglalt vád ? Ezek olyan ténykörülmények, melyek csak előnyomozás által deríthetők biztosan fel. Ezért változtatta meg a kir. tábla a fentidézett tvszéki végzést és ezért rendelte el az előnyomozást. — Odry rablója, Odry Lehelnek éjjeli újpesti kalandja ismeretes a lapokból. Az elsőfokú bíróság a megtámadót, Márkust, rablás czimén öt évi fegyházra ítélte. A kir. tábla az esetben nem látta fennforogni a rablás tényálladékát és a vádlottat, Márkus Sámuelt teljesen fölmentette. A Pesti Napló táviratai. A franczia-khinai háború. Paris, márcz. 31. Parancs adatott ki, hogy 8000 főnyi gyalogság. Irat, üteg tüzérség és egy század spalit haladéktalanul Toukingba indíttassék. 50.000 főnyi hadtest alakítása attól függ, hogy a kamara megszavazza-e a kért hitelt. A »Compagnie Transatlantique« ajánlkozott, hogy 10.000 főnyi katonaságot 35 nap alatt elszállít. A csapatok hír szerint április 4-dike és 9-dike közt szállnak hajóra. Páris, márcz. 31. A kamara a touringi hadjárat költségeire egyhangúlag ötven millió franknyi hitelt szavazott meg, további hitelek megszavazását akkorra tartván fönn, ha majd az új kabinet megalakíttatik. Páris, márcz. 31. A szenátus mai ülésén vita nélkül egyhangúlag megszavazta a toukingi hadjárat költségeire kért 50 millió franknyi hitelt, melyet a kamara már előbb elfogadott. Páris, márcz. 31. A Temps-nak Ha- Noi-ból kelt távirata szerint Negrier tábornok dandára, mely Lang-Sonban volt elszállásolva, élelmezési nehézségek miatt volt kénytelen Tha-Noi és Dong-Son-ba visszavonulni, ahol a hadállások jók és az élelmezés biztosítva van. A csapatok hangulata kitűnő, de sürgős szükség van erősbítésekre, hogy az inváziónak és a hitei udvar fondorlatainak gát vettessék. (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. A Temps Ha-Noi-ból márcz. 30-dikáról a következő táviratot közli: Sürgősen szükséges, hogy Francziaország erélyesen lépjen föl, hogy az ellenséget elnyomja. Az idő igen kedvezőtlen. A kolera pusztít. Briéretől 38 óra óta nem érkezett hir. (K. Z.) A Irauczia kornniny-vAlsAg. Páris, márcz. 31. Az uj minisztérium eddig emlegetett névsora mind teljesen légből kapott. Freydinét Sadi-Carnotval, Spullerrel és másokkal értekezett. (Ered. sürg.) London, márcz. 31. Az itteni lapok sajnálattal vesznek tudomást a Ferry-kabinet bukásáról s azt hiszik, hogy az új kabinet alatt a kamara nem fogja az egyiptomi egyességet beczikkelyezni s általában nehézségeket fog okozni Angliának. A hírlapok valamennyien kárörvendőleg nyilatkoznak a franczia események felett, melyeknek a főváros és a kamara utóbb színhelyei voltak. Itt el van terjedve a hír, hogy esetleg Waddington fogja átvenni a miniszterelnökséget. (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. A rendőrség ma ugyanazon elővigyázati rendszabályokat tette, amelyeket tegnap. A Bourbonpalota előtt ma is nagy csoportban áll a nép. Cassagnac Pált ma is, épp úgy mint tegnap, rokonszenves ováczióval fogadta a tömeg. A kormány nem alakult meg. Freycinet ugyan már összeállította kabinetjének tagjait, így Constans lenne a belügyminiszter, Gobbes az igazságügyminiszter, Billot a hadügyminiszter, Rouvier a pénzügyminiszter és Peyron a tengerészetügyi miniszter. De ezen kombináczió nagy nehézségekbe ütközik, mert a kormány új tagjai nem akarnak Billot-val egy kabinetbe lépni. Damnescasse rendőrfőnök elbocsáttatását kérte. Állását csak az esetben volna hajlandó megtartani, hogyha Coblet is belépne a minisztériumba. Freycinet erről ma este fog határozni. A radikális lapok szerkesztői és munkatársai ma este 7 órakor a De la Presse kávéházban gyűlést tartottak, s elhatározták, hogy feliratot intéznek a kamarához, melyben hangsúlyozzák Rhinával a béke megkötését, a katonák és a flotta visszahívását. Lacroix, Revillon, Clovis Ilugues képviselők, kik az ülésen jelen voltak, azt hangsúlyozták, hogy a feliratot egész Francziaországban terjeszszék, hogy a vidéki elvtársak is alájegyezhessék. (K. Z) (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. Freycinet ma este hetedfél órakor Grévy által hoszszas kihallgatáson fogadtatott. (K. Z.) (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. A város tegnap este csendes volt. Több agent provocateur lazította ugyan a népet, de senki sem hallgatott reájuk. A kamara szavazata után Ferry Waldeck- Rousseau kiséretben a köztársaság tülökéhez ment. Grévy a távozó miniszterekkel egy óra hosszáig beszélgetett. Ferry kijelenté, hogy ő a kamara szavazata nélkül nem vonult volna vissza s elvállalta volna a felelősséget a helyzetért, amelyet ő, daczára a történteknek, meg tudott volna változtatni. Ferry helyzete különben tényleg nem is lett volna tarthatatlan a kamarában, ha a képviselőket kívülről nem kényszerítik, hogy tőle elpártoljanak. Miután Grévy elnök elfogadta a lemondást, Brisson után küldött s magához kérette. Brisson viszszautasítván a minisztérium alakítására vonatkozó ajánlatot, Grévy Freycinethez folyamodott, aki 24 órai gondolkodási időt kért. Freycinet csak úgy hajlandó a kabinetalakításra, ha képes lenne abban az összes parlamenti pártokat egyesíteni. Baynal és Rouvier, a kabinet volt tagjai, hír szerint megmaradnak az új minisztériumban is. Az »Union republicaine« részéről Spuller, a radikális balpárt részéről pedig Goblet és Floquet lépnek be az új kabinetbe. A pénzügyi tárczát még nem tudják, ki fogja átvenni. Waldeck-Rousseau ajánlatot kapott, hogy tartsa meg tározóját, de ez tagadólag válaszolt.