Pesti Napló, 1885. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-16 / 254. szám
itt mindenki tudott, hogy a djakovári adakozó püspök igazi vandál módra pusztítja a püspöki erdőket, letarolva óriási térségre mindent s csak kopár területeket hagyva majdani püspöki utódjának. De erre sem lépett fel még kellő erélylyel kormányunk, beérte az egyszerű fenyegetéssel, hogy majd szekvesztrumot rendel el. Ez egyszerű fenyegetés is azonban nagy hatást tett (hát még mennyit tett volna a kellő időben alkalmazott törvényes szigor !), a püspök egészen megrémült, hogy a pénzbányát elzárják előle és jó horvátjai elől s ez tette viseletét az utóbbi időben mérsékeltebbé, ezért hallgattak róla oly mélyen az utóbbi időben, ezért szüntette be lázitó izgatásait egy időre. Mint megtért hódoló jött keresni a magyar kormány kegyét s kormányunk ismét engedett. Pedig az egyházi törzsvagyon eme hallatlan pusztítása (a hazaellenes lázitó üzelmeket nem is említve) magában is elegendő lett volna arra, hogy a legszigorúbb zárlatot rendelje el Strossmayer ellen s mint szokták évi pár ezer forintra a szegény adakozó néhai jő váczi püspököt, épp úgy szoríthatták volna évi 4—5000 írtra Diakovár forradalmi püspökét is, kényszerítve ezzel visszavonulását valami kolostorba, legalább egy időre. Erre mindjárt béke lett volna az itteni egyházi körökben legalább. A forradalmi láng nem lobog, ha kifogy az olaja. Márpedig kormányunk kezében és hatalmában állt bedugni az olajos korsót, de nem tette, nem merte tenni. Sokan csodálkoznak és pedig méltán, hogy a Vatikán nem emeli fel tiltakozó szavát e lázító püspök ellen, hogy oly kegyelt és pártfogolt egyén ma is még Rómában, kinek fejéről a bibornoki kalapot csak oly nehezen tudja kormányunk visszatartani. De az ok igen egyszerű. Strossmayer példásan vallásos életet él, a legszigorúbb erkölcsök szerint igazi mintakép e részben. De továbbá azt hiszik Rómában, hogy a harczias püspök lázitó üzelmeinek kevésbbé van politikai czélja, mint inkább vallási s ezt Rómában évezredek óta mindig buzgón istápolják. Strossmayert — ezt beavatottak állítják — kezdetben tisztán vallási rajongás vitte a lázitás terére. A kath. egyház apostola akart lenni Horvát- Szlavonországban, hol a szerbeket csaknem úgy gyűlölik, mint a magyarokat. A diakovári püspök fejébe vette, hogy az orthodox egyház híveit áttéríti a katholiczizmusra; sok helyen ezért is ért vele. Kezdetben a püspök a harczot a szerb orthodoxok ellen kezdé meg a katholiczizmus zászlója alatt s csak lassankint — a szomorú időkben a kamarillától bujtogattatva — bontotta ki a forradalmi pánszláv zászlót s lépett fel mint a horvátok apostola a magyarok ellen. A lejtőn nehéz megállani. Strossmayer kiváló állását a nép előtt nagyrészben a zágrábi érsek Mihajlovits tétlenségének és erélytelenségének is köszönheti. Mindinkább kitűnt, hogy a zágrábi bibornok-érsek személyében kormányunk nem tett szerencsés választást. — Mihajlovits egyénisége sem olyan, mely fel tudná venni a harczot s erélyesen folytatni a lázas tevékenységű djakovári püspök ellen. Mihajlovits nagyon is békés természetű, a politikától csaknem teljesen visszavonul és hozzá a magyar kormánytól nyert dús erszényét sem örömest nyitja meg a diakovári püspök ellenséges czélu adakozásainak ellensúlyozására. Nem tart nyílt házat, nagyon is elzárkózottan él s palotájába nem gyűjti soha össze a magyar érzelmű hiveket. Pedig nálunk a politikát leginkább terített asztaloknál csinálják, kivált itt délen. Máskülönben a zágrábi bibornok-érsek magyar érzelmü, derék ember, de nincs erélye, bátorsága oly szerep betöltésére, melyre hivatva lenne. Nagy részben tehát Mihajlovics érsek békés természete tette Strossmayert a horvát-szlavon papság apostolává. Itt Pozsegán azt sem tudták, jelen van-e a bíbornok-érsek, mindenkinek a szeme csak Strossmayeren függött. A horvát lapok által elbutított nép e percben még nagyobb hivatást tulajdonított a diakovári püspöknek. Nyíltan hirdették a lapok, hirdette utánok a nép is, hogy Strossmayer a császár (mert itt csak ilyet ismernek !) legkedvesebb embere s majd kimutatja iránta itt kitüntető kegyeit s majd kértére különös kegyeibe és pártfogásába veszi az elnyomott jó horvát népet. Ezért egész tüntető diadalmenettel kísérték az audiencziára, a királyi lakás elé. Szomorú kiábrándulás várt itt reájuk. A nyilvános kihallgatáson, hol ő Felségének a legközönségesebb bosnyák földműveshez is volt pár jóakaró fejedelmi szava, a horvátok apostolát, a hatalmas djakovári püspököt egy árva szóval sem szokta meg, észre se vette. Meg is látszott a hatás a királyi teremből lehajtott fővel, szomorún távozott püspökön. Azt is megérte itt mindenki, hogy Ő Felségének a kath. papsághoz intézett nagyon is szigorú, hideg, merev válasza egyenesen és csakis Strossmayernek szólt, mintegy jelezve, hogy a hivei közt az egyenetlenséget szítő pap nem méltó papi hivatására. Nagyon is megérte ezt itt mindenki, mert a horvát nép vakon hódol a császárnak, kormányunk most sokat tehetne az elvakított nép még nagyobb felvilágosítására s a lázitó püspök ártalmatlanná tételére. Az azonban méltán zokon eshetett a derék kath. klérusnak, hogy egyetlen lázitó, kötelességéről megfeledkezett tag miatt a többi derék püspöknek is ily szigorú szavakat kellett hallani a fejedelmi ajkakról. Egyebekről is szólva, megjegyezhetem, hogy a szerb egyházi küldöttségnek adott királyi válasz helyén volt, de aligha lesz foganatja. Általában feltűnt, hogy a szlavóniaiaknak adott királyi válaszok mind szívélyesebbek voltak (egészben szívélyes hangja által különösen kitűnt a Pozsega, Eszék és Vukovárnak adott választ, mint amilyet a horvát megyék és városok kaptak ; minél távolibb vidékről jött elő a horvát küldöttség, annál ridegebb lett a királyi szó. Tanulhatnak ebből is. A szlavoniták üdvözlését mint hű fiaiét tekinté és fogadta a király, a horvátoknak ellenben elég világosan értésükre adta, mit vár tőlük s mily esetben számithatnak ezek királyi kegyeire. Szlavónia és Horvátország közt ez még erősebbé teendi a válaszfalat s eddig is elég viszály volt és van köztük. Kormányunktól függ most, hogy hozzánk édesgessék a szlavonitákat, az alap a népben meglenne hozzá, bár kormányunk eddig leginkább a szlavonitákról feledkezett meg s a horvátokat dédelgette. Tegnap este a Kusevics-teremben a zágrábi »Kóló« daltársulat tiszteletére lakoma volt, szorongásig telve voltak a termek. A dalegylet horvát hazafias dalokat énekelt, élénk zsidók mellett. A felköszöntők közt egy kath. papé tűnt fel leginkább, ki Strossmayert köszönte fel, s végül Strossmayer nevében s megbízásából üdvözlé a zágrábiakat, hangsúlyozva, hogy a derék püspök kész éltét, vérét feláldozni a horvátokért. Perczekig tartott erre a zsinó, alig akart lecsendesedni, a férfiak kiabáltak, a nők kendőiket lobogtatták. Valódi viharos tüntetés volt ez a hős püspök ez napi érdemlett megaláztatása ellen. Az általam említett magyar zászlók közül az egyiket tegnap már darabokra tépve, még rudját is összetörve láttam. Dr. M. V. Országos kiállitás. Bányászati, kohászati és földtani kongresszus. Második nap. — Ma délutáni ülésén Zsigmondy Vilmos korelnök vezetése mellett az országos bányászati és kohászati egyesület megalakítása és az alapszabály tervezetnek megvitatása került szőnyegre. A kongresszus megalakultnak jelentette ki az országos egyesületet s áttért az alapszabályok megvitatására, amelyeknek azonban minden egyes pontját nem vette megbírálás alá, mert azt egy előkészítő bizottság számára hagyta fenn, amely bizottság az ülés végén meg is választatott Az alapszabálytervezet tárgyalása során határozatba ment, hogy az egyesületnek tiszteletbeli, alapító, rendes és ideiglenes tagjai lesznek. A rendes tagok 5 egymás következő évre kötelezik magukat, még pedig a Budapesten lakók évi 8 frt s a vidékiek évi 5 frt járulékkal. Alapító tagok, kik az évi járuléknak legalább 5°0-al megfelelő tőkéjét az egyesületi pénztárba egyszer mindenkorra befizetik. Tiszteletbeli tagok azok, kiket az egyesület főleg a hazai bányászati és kohászati ügy körül szerzett érdemeik elismeréséül e czimmel felruház. Végre ideiglenes tagok oly külföldiek, kik itt tartózkodásuk ideje alatt az egyesület tevékenységében részt venni akarnak. A tárgyalás menete közben többen fölszólaltak, így: gr. Andrássy Manó, dr. Amon Ede orsz. képviselő, Barbaki István bányatanácsos, Probstner Arthur orsz. képviselő, Péch Antal min. tanácsos, bányaigazgató stb. Az ülés végén az egyesület megalakítását s az alapszabályokat végleges formában előkészítő bizottságba a következők választottak be: Gr. Andrássy Manó, Péch Antal, Belházy János pénzügymin. osztálytanácsos, Probstner Arthur, Prugberger József min. tanácsos és bányaigazgató, Brujman Vilmos bányakapitány, Gömöry Sándor bányamérnök, Farbaky István, Grenzenstein Béla főbányatanácsos, De Adda Sándor főbányatanácsos, Hurz Samu bányagondnok, Schwing János lovag, az osztrákmagyar államvasutak igazgatója, Borbély Lajos, műszaki vezérigazgató (Salgó-Tarján), Kerpely Antal min. tanácsos, Lukács László orsz. képviselő, Feldmann Károly vezérigazgató a salgó-tarjáni kőszénbányánál, Kaufmann Kamil bányakapitány (Zágráb), Amon Ede orsz. képviselő. Ezzel a kongresszus mai ülése véget ért s az aláírások az alapító és rendes tagsági helyekre megindultak s már is oly szép eredménynyel, hogy az egyesület létesülése elé, legalább anyagilag, már lényegesebb akadály gördülni nem fog. Holnap, szept. 16-án Noth J. bányaigazgató, Kerpely Antal m. kir. miniszteri tanácsos és Szüts Illés m. kir. zuzómű felügyelő fog tartani felolvasást. * Ma délután 1/16 órakor a Pozsegában a király előtt hódoló bosnyák küldöttségnek egy része — kik Hö r m a n n udv. tanácsos vezetése alatt felrándultak Budapestre a kiállítást megtekinteni — a kiállítási igazgatósági épületben Matlekovics államtitkárnál tisztelegtek. A körülbelől 20—25 tagból álló bosnyák herczegovinai vendégek, köztük a hatalmas alakú Mustafa-bég Badilpasics, Serajevo polgármestere, az elfogadó teremben Hermann üdv. tanácsos által be lettek egyenként mutatva az államtitkárnak, ki legnagyobb készséggel gondoskodott a bosnyák vendégek kellő tájékoztatásáról, sőt megígérte, hogy holnap, hacsak lehetséges, maga veszi át a kalauzolást.* Holnap d. e. 10 órakor lesz a jury-tanács utolsó ülése. A kitüntetett kiállítók névsora a legközelebbi napokban fog közzététetni. Körülbelül 100 nagy díszoklevél és 4000 másféle kitüntetés ítéltetett meg a jury-tanács által.* Az ötödik időleges kertészeti kiállítás alkalmával a jury által a következő kiállítók nyertek kitüntetést : Nagy díszoklevelet nyertek: 1. Mühle Vilmos Temesvár. 2. Seyderheim Ernő Budapest. 3. Halas város kertészete. 4. Schillián Péter, gr. Szécsényi Imre főkertésze Horpácson. 5. Nonn János konyhakertészete Budapesten. II. kiállítási nagy érmet nyertek: 1. Aigner Ferencz Budapest. 2. Giliemot Sarolta Budapest. 3. Seyderheim Irma Budapest. 4. Vladika Jánosné Budapest. 5. Wéber Károly Budapest. 6. Szelnár József Budapest. 7. Kovács József Bátorkeszi. 8. Dr. Barna Ignácz Bpest. 9. Sorbai Sándor, 10. Péter Kálmán, 11. Vári Szabó István, 12. Zseny József és István, 13. Hetényi Dániel és 14 dr. Dobó Menyhért halasi lakosok, 15. Bénárd István Üllő, 16. Misoka Pál F.-Szászberek, 17. Nemeshegyi József Boros, 18. Perkert Frigyes Ürmény, 19. Szathmáry K. Pálné F.Zsolcza, 20. Zeyk József Maros-Gombás. III. Pénzdijat kaptak: Kovács J. Bátorkesz 300 frt. Hausknecht Jakab Bpert 200 frt Gach Károly 150 frt. Steiner J. 150 frt. Hammer József Pozsony 100 frank. Weber Károly Budapest 100 frank. Szelnár József Budapest 100 frank. Schlegel József Zombor 50 frank. Wudy József Szobb 50 frank. Reichsthaler Anna Pozsony 50 frank. Szabó Ferencz Bpest 50 frank aranyban. IV. Közreműködői érmet nyertek: Giliemot György Lajos F.Zsolczán, Mühle Vilmosné Temesvárott és Matan Ernesztina Budapesten. V. Jegyzőkönyvi elismerést kapott, miután versenyen kívül álló jury-tag: Fuchs Emil fővárosi főkertész és Mazár József Budán. Sír A kiállítást hétfőn, szeptember 12-én, az állandó jegyek tulajdonosain kívül 7471 egyén látogatta és pedig 50 kros jegygyel 5003, 20 kros esti jegygyel 815, 20 kros munkás- vagy tanulójegygyel 1321, 20 kros katonajegygyel 219, napi szabadjegygyel 102. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, szeptember 16. Naptár:Szerda, szeptember 16.Róm. kath.: Eufémia szűz. — Prot.: Eufémia. - Görög-orosz: (szeptember 4.) Babilasz érsek. — Zsidó: (tizrr 7.) Arany böjt. Nap kel 5 óra 40, perez, nyugszik 6 óra 9 percz. — Hold bel 1 óra 33 percz délután, nyugszik 10 óra 50 percz este. Első negyed 7 óra 31 perczkor reggel. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad déli 12—3 óráig. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 3—4. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. Országos kiállítása Városligetben délelőtt 8—délután 6 óráig. Belépti dij 50 kr. Őszi gyümölcs- és zöldségkiállítás az időleges kiállítások csarnokában. Tenyész- és hízott sertéskiállítás Kőbányán. Belépti díj 10 kr. Nemzetközi bányászati, kohászati és földtani kongresszus délelőtt 10 órakor az akadémiában. A főváros törvényhatóságának rendes közgyűlése délután 4 órakor (új városháza). Nemzetközi képkiállítás (II. sorozat) a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) délelőtt 9—délután 8. Belépti dij 60 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban délelőtt 9—délután 4. Belépti dij 20 kr. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy út 28. sz.) megtekinthető egész nap. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. A szomali karaván és Miss Cora mutatványai az állatkertben. Belépti dij a rendes 30 kr. Magyar iparművészeti museum naponkint, péntek kivételével, d. e. 9—d. u. 4 óráig ingyen megtekinthető. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—1l/s óra között. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. Nemzeti múzeum, képtár d. e. 9—d. u. 1. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Bereznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1, délután 3—5. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d. e. 7— 12 és d. u. 2-7. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3 —7. Egyetemi könyvtár d. u 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint; a szigeten czigányzene, Svábhegyre lóvonatos fogaskerekű vasuti összeköttetés. Indulás a Károly-kaszárnyától V* óránkinti a Városmajortól r. 6—10-ig VI óránkint, d. a. 3-ig óráig, azontúl esti 10-ig ismét félóránkint. — Ő Felsége a király 17-én reggel Gödöllőre érkezik és ott marad e hó 21-ig. 21-én este ő Felsége Tatára utazik, ott tölti az éjszakát, hogy azután 22-én a Tata mellett tartandó honvédlovassági hadgyakorlatokon jelen legyen. Tatáról a király Schönbrunnba megy. — Udvari hírek. A budai várpalotában már minden előkészület meg van téve a királyi család fogadására. Az udvari személyzet elfoglalta rendes lakosztályait, míg a homlokzati és jobbszárnyi lakások a magas vendégek megérkezését várják. A király holnap éjjel érkezik vissza a szlavóniai hadgyakorlatokról . Gödöllőn várja be Erzsébet királyné s Mária Valéria királykisasszony odaérkezését, kiket holnap vagy holnaputánra várnak. Innen aztán a már Gödöllőre érkezett Rudolf trónörökössel együtt érkeznek valamennyien a fővárosba. — A király szava. Pozsegában a király előtt tisztelgő küldöttségi tagokat egyenként is bemutatták ő Felségének a hivatalos fogadtatás után. Ő Felsége ez alkalommal igen sok egyént tisztelt meg megszólításával. Maseg kostajniczai polgármesterhez az Agr. Zrg szerint így szólt: »Örvendek, hogy daczára az előttem ismeretes terrorizmusnak, önnek volt bátorsága itt megjelenni.« E nagy feltűnést keltő megszólításnak története a következő: Maseg polgármester indítványt tett a községtanácsban a hódoló küldöttség megválasztása iránt. De indítványa elvettetett. Kostajnicza lojális polgársága erre felszólította a polgármestert, hívjon egybe népgyűlést, mely a küldöttséget aztán meg is választotta. — Pozsegából táviratilag értesülünk, hogy a király Gvozdanovic főispánnak a III. oszt. vaskoronarendet és Pozsega polgármesterének, Czirákinak a Ferencz József rendet adományozta. — Jókai Mór szombaton, ebe 19-ikén Kassára érkezik s másnap beszámoló beszédet fog tartani. — A Széchenyi táblát október 18-án avatja fel a magyar mérnök- és építész egylet. A táblát az egyesület 1881-iki kirándulása emlékére a Kazánszorosban egy sziklafalra vésette óriási betűkkel, hogy azt a hajóról is olvasni lehessen. A fölavatás, mint azt a Tolnay Lajos elnöklete alatt tartott értekezlet e napokban elhatározta, ünnepélyességekkel lesz összekötve, amennyiben az egyesület erre az alkalomra kirándulást rendez tagjai számára. Az eddigi megállapodások szerint a társaság a magy. államvasúton utazik le 17-én Belgrádba, ezt megszemlélvén, hajón folytatja útját az emléktábláig, melynek felavatása 18-án, azaz vasárnap délben lesz ; a visszautazás valószínűleg még aznap történik az osztr. magyar államvasúton, esetleg a Herkules-fürdőn át. A költség előleges számítás szerint legfölebb 30 frt. Az egyesületi tagok a kirándulásra szeptember 30-ig jelentkezhetnek. A Canon festőnek temetése, mint Bécsből távitják, ma délután ment nagy ünnepélyességgel végbe. A temetésen jelen voltak a közoktatásügyi miniszter, a polgármester, a Konkordia-egyesület elnökei és a művészegyesület tagjai. A protestáns sírkertben Grefe festő az ausztriai művészegyesület nevében, Stieler festő pedig a müncheni művész szövetkezet nevében mondottak érzelemteljes halotti beszédeket. — Az egyetemi bölcsészet hallgatók segélyegylete a következő egyetemi polgárokat választotta meg választmányi tagokká : Erdélyi Pál, Fodor Gyula, Dankó Béla, Nagy Sándor, Feril Aladár, Madzsar Gusztáv, Solymosy Sándor, Soltész Árpád, Kuzsinszky Valentin, Németi Géza, Kerekes Ernő, Stomp József, Székely György, Alexics György, Laky Imre, Lerentei Imre, Sallay Mihály, Hunty József és Fábián Géza. — Nyilatkozat. Megkerestettünk e sorok közlésére . A közmivelődési egyesület nemzeti eszméjének szolgálata lévén most előttem a legfőbb kötelesség, nehogy felekezeti allúziókra indító ok adassák, az »Erdélyi Protestáns Közlöny« szerkesztésétől ezennel visszalépek. Sándor József, az »E. M. K. E.« titkára. — Nagy vasúti szerencsétlenség történt ma délelőtt, a magyar államvasutak budapest-zimonyi vonalán, a halasi állomáson. A szerencsétlenségről, melynek emberélet is esett áldozatul, levelezőnk a következőket zárája: A Budapestről ma reggel 7 óra 55 perckor elindult 506. sz. személyvonat, a halasi állomásra a rendes időben, délelőtt 11 óra 58 perckor érkezett meg és ott összeütközött a Szabadka felől jött tehervonattal. Az összeütközés oly erős volt, hogy a kocsik recsegve, ropogva zúzódtak szét, a tehervonat több kocsija kisiklott, az utasok közül egy életét veszítette, többen súlyosan, mások csak könnyen sérültek meg. Borzasztó jelenet volt, rémület fogott el mindenkit. Nők és gyermekek vérfagyasztó jajkiáltásai hangzottak túl a szétzúzódó kocsik recsegését, az állomáson leírhatatlan izgatottság és zűrzavar keletkezett, ijedve futottak szét a személyvonatra várakozó utasok míg a vasúti alkalmazottak a zavar első pillanatában még azt sem tudták, hogy mihez fogjanak. A szerencsétlenség színhelyén romhalmaz tornyosult. A szétzúzott kocsik darabokban hevertek, az egyik teljesen feldőlt, a másik oldalvást esett, míg a vágányokon maradt kocsik ablakaiból a megrémült utasok kiáltottak segélyért. A rémületet csak növelte, midőn egyszerre a szétzúzott kalauz kocsiból előlépett egy vértől elborított alak , azonnal odasiettek hozzá ; alig hallható hangon kért vizet és a következő pillanatban holtan összerogyott. A szerencsétlen a magyar államvasutaknál volt alkalmazva, mint hivatalnok. Neve Reicher és hivatalos ügyben ma reggel utazott el a fővárosból. Midőn a vonat az állomásra érkezett, kinézett a kalauzkocsi ablakán ; a következő pillanatban megtörtént az összeütközés és Reicher jobb és bal halántékán halálos sérüléseket szenvedett. Még csak annyi ereje volt, hogy kivánszoroghatott a kocsiból, néhány szót ejtett ki és azután meghalt. Legjobban megrongálódott a postakocsi, mely darabokra tört és az egyik postahivatalnok életveszélyesen megsérült. A harmadik súlyosan sérült a a személyvonat mozdonyvezetője. Az utasok közül hatan sérültek meg többé-kevésbbé súlyosan. A városban gyorsan hite terjedt a nagy szerencsétlenségnek. Több orvos azonnal a helyszínére sietett. A sérültek sebeit bekötözték és akik az utazást nem folytathatták, azokat gyógykezelés végett a városba szállították. Reicher holttestét is beszállították és holnap fogják felbonczolni. A vizsgálatot azonnal megindították. A vasúti igazgatóság táviratilag értesíttetett és a vizsgálat megejtése végett még a délután folyamán várják a Halasra kiküldendő bizottságot. A személyvonatból 7, a tehervonatból négy kocsi zuzatott össze, a postakocsi pedig négy darabra esett szét. A szerencsétlenség oka még nincs megállapítva; az összeütközést az idézte elő, hogy a hosszú tehervonat, mely kevéssel azelőtt érkezett be az állomásra, tovább ment előre, mintsem szabad lett volna és így útjában volt a beérkező személyvonatnak. A szerencsétlenség következtében a közlekedés fennakadt, ámbár lázas sietséggel dolgoznak, hogy a pálya ismét szabaddá tétessék. A Szabadka felől érkező személyvonat, melynek ma este 7 óra 15 perckor kellett volna a fővárosba érkeznie, 4 óra 40 percnyi késéssel érkezett meg. A montenegróiaknak Czettinjében volt egy »Crnagorkca« czimű lapocskájuk, amelyet a közlekedésügyi miniszter a múlt hóban Magyarországból kitiltott. A lapnak úgy látszik titkos missziója volt, mert most »Zeta« czim alatt újból be akarták csempészni hozzánk, azonban felsültek vele, mert a két lap azonosságát felismerték s a közlekedésügyi miniszter utasította az összes postahivatalokat, hogy a hozzájuk érkező »Zeta« példányait tartsák vissza, és a postaigazgatósághoz terjeszszék fel. — Vasúti személyforgalom. A magyar államvasutak vonatain tegnap 6820 személy érkezett a fővárosba, elutazott 4047; az osztrák magyar állam- vaspályán érkezett 5344, elutazott 1935 utas; a déli vaspályán érkeztek 818-an, elutaztak 595-en. Összesen érkeztek 12,982-en, elutaztak 6577-en. — Egy tiszt öngyilkossága. Gyöngyösön Goldmayer Fülöp nyugalmazott százados f. hó 12-én főbe lőtte magát. Sebe halálos volt, a boldogtalan 70 éves aggastyán másnapon kiszenvedett. Folytonos betegeskedése és ama körülmény vitte a végzetes lépésre, hogy legutóbb szélhüdés következtében beszélő képességét elvesztette. A zemplén megyei gazd. egyesület méhészeti szakosztálya f. évijul. 26-án tartott közgyűlésének határozata értelmében a legolcsóbb, legczélszerűbb, legkönyebben utánkészithető méhlakra pályázatot hirdet. A legjobbnak talált méhlak egyleti méhlakot fog elfogadtatni. A pályázni kívánók méhlakjaikat S.-A.-Ujhelybe (Zemplén m.) okt. hó 15-ig a zemplén megyei gazdasági egyesület czimére legyenek szívesek elküldeni. Molnár János szakoszt. jegyző. — Verseczről levélbeli értesítések megerősítik a távirati jelentést. A főispán az ellenzéki többség tiltakozása ellenére »kinevezte« Seemayert polgármesternek, mi a közgyűlésen oly indignáczióval, zajjal és tiltakozással fogadtatott, hogy a gyűlést el kellett oszlatni. Másnap a tisztújítást csendőrök fedezete mellett folytatták. — A szabadkai tornaegylet f. hó 5-én tartott választmányi ülése megerősítette az aug. 2-án tartott harmadik országos versenyek eredményét. Balogh Dezső bajnokjelöltséget, Schwanda Gusztáv orsz. bajnokjelöltséget nyert. — Körözött bűnösök. Rozenberg Ignácz sikkasztással vádolt beregszászi lakost, Weisz József, Weisz Száli, Widden Sámuel kóbor életet folytató, váltóhamisítással vádolt egyéneket, Pecht Ferencz csalással vádolt fehértemplomi kereskedősegédet, kik mindannyian szökésben vannak, országszerte körözik. — Baleset a teherpályaudvarban. Turcsányi József 28 éves, nőtlen napszámos ma délután a dunaparti teherpályaudvarban két vagyon közé került, azonban még ideje korán félre ugrott, s igy az ütközők csak bal keze fejét zúzták össze. Bevitték a Rókusba. — Nem gyilkosság, hanem szerencsétlenség. Weisz Zsigmond fővárosi kereskedőről tudvalevőleg az a hír volt elterjedve, hogy Nagybánya közelében rablógyilkosságnak esett áldozatul. Weisz sógora leutazott Nagybányára és onnan a családhoz ma délután egynegyed 5 órakor a következő táviratot küldte: »Zsiga, fájdalom, meghalt, de nem gyilkosság, hanem véletlen szerencsétlenség következtében. A további részleteket a vizsgálat fogja kideriteni. Pénz és értéktárgyak mind megvannak.« Helyi hírek — Fővárosi szállodák. A Vadászkürtben szerdán, szeptember 16-án Berkes társulata hangversenye megy végbe. Kezdete este 8 órakor. A fővárosi egylet ma Kamermayer polgármester elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen a törvényhatóság holnapi közgyűlésének tárgyai megbeszélése előtt Morlin Imre tett kérdést a belvárosi plébánián a zenekarigazgatói és kántori állomás betöltése ügyében. A belvárosi kántorság e szerint a zenei ismeretek mellett feltételezi azt is, hogy az illető választandó egyén a népének vezetésére is képes legyen. A népének a katholikusoknál úgy is az egyedüli mód, miáltal a közönség az isteni tiszteletben részt vesz és nemzeti nyelvét a templomban érvényre emeli. Kérdi, hogy gondoskodott-e a tanács arról, hogy az állomás betöltésénél mindezek a szempontok figyelemben részesüljenek? Kamermayer azt felelte, hogy a tanács éppen most foglalkozik egy vegyes bizottság utján a pályázók vizsgálatával s a Merlin által érintett irányban fog mindenesetre cselekedni, ha a betöltés időpontja elérkezik. Ezután Reményi Antal kérdé, hogy való-e az a hírlapi közlemény, mintha a tanács az uj városház mellett a Tökölianum megvétele által pótépitkezés útján akarná a helyiségek bővítését eszközölni s ez irányban alkudozásra már egy tagját meg is bízta volna? Elnök fölemlíti, hogy a városházi helyiségek úgy az uj városházán (mérnöki hivatal) mint a régin (számvevőség) szültek s a helyszükségen akár bérlet által, akár más módon, de segíteni kell. Pozitív határozat nincsen, hogy a tanács mit fog tenni még e tekintetben, mert e kérdésben még érdemleges határozatot egyáltalán nem hozott. Interpelláló a Tökölianum megvételét a legszerencsétlenebb megoldásnak tartaná. Ezután az értekezlet a holnapi közgyűlés tárgyaira tért át, a mikre nézve a tanács javaslataihoz mindenben hozzájárult. A budapesti keresk. akadémia vezérlő bizottsága három tanulónak kivételesen az egész tandijat elengedte s elhatározta, hogy a pótló és javító vizsgálatok szept. 16-án, illetőleg szept. 28—29-én tartatnak meg. A nemzeti tornaegylet tegnap tartott választmányi ülése Matolay síremléke ügyében szűkebb körű bizottságot küldött ki, megállapította az új tanfolyam tornaóra rendjét, s megválasztotta az előtornászokat- Határozatba ment, hogy a tormatanító-tanfolyamot okt. 5-én kezdik meg. Az Orczy-kert nyilvánossá tétele tárgyában a tanács ma foglalkozott a kiküldött vegyes bizottság által benyújtott memorandummal s a honvédelmi minisztérium által proponált megoldási módot elfogadta s a közgyűlésnek hozzájárulás végett bemutatja. — A szüret idejét a tanács mai ülésén szept. 21-ére tette Budapesten. A holnapi közgyűlés elé ily értelmű javaslatot visz, miután egy újabb szabályrendelet értelmében a szüret napját a törvényhatóság állapítja, meg. Eljegyzések és esküvők. Rubner Károly, a magyar általános hitelbank hivatalnoka e napokban jegyezte el Falk Leopoldina kisasszonyt, lovag Falk Zsigmond kereskedelmi tanácsos leányát. Halálozások. Bodoky Lajos min. tanácsos temetése ma délután 4 órakor ment végbe, Andrássy út 4. sz. alatti lakásából. A ház udvarán nagyszámú közönség gyűlt egybe. Ott láttuk: Baross Gábor közlekedésügyi államtitkárt, Hieronymi Károly osztrák-magyar államvasuti igazgatót, gróf Tisza Lajost sat. A halottas szobából a koporosót 4 óra előtt lehozták az udvar közepére, mely telve volt koszorúkkal. A küldött koszorúk közül feljegyeztük a gyászoló család részéről: »Felejthetetlen férjének« az elhunyt özvegye, »Felejthetetlen atyjuknak« szerető fiai, »Szeretett nagybátyjának« Ilona és Sándor, »Szeretett sógora és nagybátyjuknak« özvegy Bodoky Károlyné és gyermekei, »Feledhetetlen nagybátyjának« Hoffmann Bodoky Jolán, »Hálám jeléül« Tóth Sándor, »Felejthetetlen jóltevőjének« Bertalan Lajos és családja, »Elismerése és barátsága jeléül« báró Kemény Gábor, »Bodoky Lajosnak« a közmunka és közlekedésügyi minisztérium. »Felejthetetlen főnökének« a vízépítési szakosztály, »Bodoky Lajos min. tanácsosnak« Temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat, »Bodoky Lajosnak« a békésgyulai m. kir. folyammérnöki hivatal egykori főnökének. Továbbá koszorút küldött a budapesti folyammérnöki hivatal személyzete, a m. mérn. és épitészegylet »Szeretett és kitűnő tagjának« felirattal, a tiszavölgyi társulat központi bizottsága, Budapest fővárosa, a m. kir. József-mgyetem tanácsa, Kutánya János és neje, a szolnoki folyammérnöki hivatal, a komáromi folyammérnökség sat. Pont 4 órakor megérkezett Detrich református pap, ki hatásos beszéd kíséretében elvégezte a temetési szertartást. A koporsó ezután a halottas kocsira emeltetett, miután megindult a gyászmenet a kerepesi-uti temetőbe. Szinház és művészet. — Magy. kir. operaház. Faust opera mai előadásában Bartolucci kisasszonyt a közönség igen kedvező fogadtatásban részesítette. Ez volt első föllépte, mióta rövid távozás után operánkhoz visszaszerződtették. A négy óriási virágbokréta, melylyel a kerti jelenet után kitüntették s a zajos kihívások az uj szerződtetés szentesítése volt; helyeslése annak, hogy a kedvelt énekesnő előtt ismét megnyíltak az operaház ajtajai. — A Turellával való affzire alkalmával Bartolucci k. a. hirtelen távozása, nemkülönben távozásának oka és körülményei eléggé tárgyaltattak s nincs is semmi hozzáadni valónk, csupán helyeslésünket akarjuk kifejezni az ő visszaszerződtetésére nézve, mert operánk igen hasznos tagjának tartjuk. Margit szerepe, melyben ma közönségünk elé lépett, nem tartozik jobb szerepei közé; nem igen illik hozzá temperamentuma s a szerep zenei része sem az a szféra, melyben otthonos. A kedvező fogadás ma inkább a régi kedvelt énekesnő viszontlátásának szólt s ehhez mi is csatlakozunk. Jól ismerjük Bartolucci kisasszony éneke és hangja némely fogyatkozásait, de ismerjük és méltányoljuk az előnyöket is, melyek folytán teljesen beillik operánk személyzetének keretébe. Ezen előnyök között nagyra becsüljük azt, hogy a magyar nyelv korrekt elsajátítása folytán ma már magyar énekesnőnek nevezhetjük s ez operánk számos két nyelvű előadásait tekintve, nem csekély érdem. A czimszerepet Gassi, Mefisztofeleszt Odry, Valentint Bignio ábrázolta. — A m. kir. operaház igazgatósága f. é. okt. 1-től decz. 31-ig terjedő évnegyedre bérletet nyit. Ezen évnegyedben lesz havonkint 14, tehát összesen 42 bérletfolyamos előadás és pedig rendszerint kedden, csütörtökön és szombaton, csak azon hónapokban fog az utolsó héten más napon is tartatni, melyben az említett napokból a havi 14 szám ki nem telnék. Az igazgatóság a páros és páratlan előadásokra nem a hónap páros vagy páratlan napjai, hanem a színlap jobboldalán jelzett havibérlet folyószáma szerint lesz tekintettel. A bérletárak a következők : II. emeleti páholy egy hóra 140 frt, 3 hóra 400 frt; támlásszék I—X. sorban egy hóra 42 frt, 3 hóra 126 frt; támlásszék XI—XIV. sorban 35 frt, 3 hóra 105 frt; támlásszék XV—XIX. sorban egy hóra 28 frt, 3 hóra 84 frt; III. emeleti erkélyszék az első sorban egy hóra 21 frt, 3 hóra 63 frt; más helyekre bérelni nem lehet. Bérelhetni szept. hó 21-től 27-ig bezárólag naponkint 10 órától 1 óráig a Hajós utcza felől levő nappali pénztárnál. — A budai színházakra vonatkozólag a budai kör beadványt intézett a fővároshoz, hogy azok ne a nemzeti és népszínháznak adassanak ki, hanem pályázat útján valamely alkalmas igazgatónak. A tanács fentartja a budai színi bizottság indítványait. E memorandumot mindazáltal véleményadás végett kiadni javasolja a bizottságnak. A Pesti Napló táviratai. Udvari ebéd. Pozsega, szept. 15. Ma délután 6 órakor ismét udvari ebéd volt. Ebéd után a király cerclet tartott, mely este fél 8 óra tájban ért véget. Ő Felsége Ramberg lovassági tábornokot, Rusnovot, a báni tábla elnökét, Russevics főrendiházi tagot, Gubinkovics ezredest, Tüköry Alajos képviselőt és Gvordanovics és Pogledics főispánokat tüntette ki megszólításával. Ő Felsége adományozása, Pozsega, szept. 15. 0 Felsége a városi kórháznak 400 frtot, a jótékony nőegyletnek 200 frtot, az önkénytes tűzoltóegyletnek 100 frtot és a város szegényeinek 500 frtot adományozott. A szultán és a német-osztrák-magyar szövetség. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, szept. 15. (P. K.) Dolice b. osztrák-magyar nagykövet e hó 12-én a szultánhoz dinére volt hivatalos. Diplomácziai és török körökben e meghívást összeköttetésbe hozzák ama nagy kitüntetésekkel, amelyekben a szultán Lucius porosz minisztert és a német nagykövetségi személyzetet részesítette. A szultán ily módon akar kifejezést adni ama barátságos érzelmeinek, melyekkel a szövetséges hatalmak iránt viseltetik.