Pesti Napló, 1885. november (36. évfolyam, 300-329. szám)
1885-11-08 / 307. szám
Wahrmann szerint ez nem is tartozik a zárszámadási albizottság illetékességéhez. Lambert vezérhadbiztos kifejti, hogy a tartalék-konzervek fogytak el, mert a kordonnál alkalmazott legénységre csak egy adag volt előirányozva és kettőt fogyasztottak. Minthogy az 1883-iki zárszámadással összefügg az 1883-iki eredmény, azért vették fel itt ezen bevételi többlet elszámolását. Szentgyörgyi Gyula udvari tanácsos kéri az albizottságot, hogy itt intézze el ezen tételt, habár nem hitelmeghosszabbítás formájában, mert különben az elszámolás nem történhetnék 1883-ra, hanem átmenne 1886-ra, s ez zavart okozna. Hegedűs Sándor előadó erre a következő indítványt terjeszti elő: a megszállott tartományokban álló parancsnokságok, csapatok és intézetek rendkívüli hitele kezelésénél az 1883. évben elért saját bevételeknek 120,821 frtnyi többletére nézve felhatalmazás adatik, hogy abból tartalék-konzervek szereztessenek be és erről az elszámolás az 1885. évi kezelési évszak végéig eszközöltessék. Az albizottság ezen indítványt elfogadta és a hadügyminisztérium zárszámadásának többi részét helybenhagyta. Az általános jelentés hitelesítésével az elnök és az előadó bízatván meg, az ülés véget ért. Bécs, nov. 7. (O. É.) A magyar delegáció külügyi albizottsága ma délután 5 órakor tartott ülésében Halk Miksa előadó felolvasta az albizottság jelentését, melyet az albizottság helyesléssel fogadott. (A jelentést fentebb közöljük.) Az osztrák delegáczióból. Bécs, nov. 7. Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága ma tartott ülésén befejezte a külügyminisztérium költségvetésének átalános tárgyalását. Kánosy gr. külügyminiszter átalános képét nyújtja a helyzetnek s kéri a bizottságot, hogy közléseit bizalmasaknak tekintse, amit elnök megígér. A miniszter mindenekelőtt megjegyzi, hogy a bizottság előtt múlt évi előadásaiból ismeretes, hogy feladatául tűzte ki, hogy az összes, különösen pedig a szomszédos hatalmakhoz való jó viszonyok különös ápolásban részesüljenek. A delegációk múlt ülésszakában — úgymond a miniszter — hangsúlyozhatta, hogy az összes szomszéd hatalmakhoz való viszonyok teljesen kielégítők. E tény különös fontossággal bír jelenleg, amidőn a Balkán-félszigeten komoly nehézségek merültek fel s a midőn Belgrádtól Athénig mindenki fegyverben ál. És éppen ama hatalmakhoz való jó viszonyainknak kell tulajdonítanunk, ha az események fejlődése elé, bár nem minden aggodalom nélkül, de a monarchia békéje iránti megnyugvással tekinthetünk. A monarchiának az egyes hatalmakhoz való viszonyairól szólva, tekintettel amaz előtte ismert érdekre, melylyel itten elsősorban az osztrák-magyar-német szövetséget kísérik, a miniszter mindenekelőtt konstatálni akarja, hogy az változatlanul fennáll és a viszonyok a legjobbak. A delegáczió őfelsége beszédéből kivehette, hogy a két császárhatalomnak Oroszországhoz való viszonya szintén a legbarátságosabb és legbizalmasabb. Ez bizonyára kiváló fontossággal bír a jelenlegi eseményekkel szemben. A miniszter idézi azon szavait, melyekkel tavaly a delegáczió előtt a három császárhatalomnak egymáshoz való viszonyát kifejtette és kijelenti, hogy az idézettekből világosan látható, hogy akkor a kormány mily álláspontot foglalt el, és hogy az az álláspont, melyen ma áll, midőn arról van szó, hogy akkori nyilatkozatai a kelet-ruméliai eseményekkel szemben gyakorlatilag alkalmaztassanak, csak logikai következménye akkori álláspontjának. Olaszországgal szintén a legbarátságosabb viszonyban állunk és a miniszter meg van győződve, hogy oly államférfi, mint az új olasz külügyminiszter, ki nálunk oly nagy tiszteletben áll, bizonyára csak meg fogja szilárdítani e viszonyt. A miniszter megnyugvással konstatálhatja, hogy Olaszország a Balkán-félszigeten legutóbb történt események tekintetében velünk teljes összhangzásban áll. A keleti eseményeket illetőleg a miniszter a bizottság elnézésére kénytelen appellálni, ha a válság közepén és az értekezlet összeülése tekintetében — melynek éppen az a feladata, hogy utat és módot találjon, hogy Ruméliában a törvényes állapot visszaállíttassék — a felelősséget el nem vállalhatná. Az aktuális helyzet és az orvoslási módok felől nyilatkozni éppen nem időszerű, a midőn naponta fordulhatnak elő incidens esetek, amelyek a helyzetre befolyást gyakorolnak vagy azt megváltoztatják és a midőn bizonyára minden miniszter bármely parlamentnek meg fogná tagadni a felvilágosításokat. A Filippopoliszban legutóbb történt eseményeket illetőleg megjegyzi a miniszter, hogy kezdettől fogva tisztában voltunk a felől, hogy ha csak kevesek által előidézett szerződésszegés egy európai szerződés megszegését és oly számos ország békés állapotának megzavarását vonhatná maga után , eme elv átalánosításának következményekép a Balkán-félszigeten fejetlenségnek kellene beállani. Ha nem erre az álláspontra helyezkedtünk volna, nem maradt volna hátra számunkra egyéb, mint a megtörtént tényt elismerni és megkísérelni, hogy ez alapon új viszonyok teremtessenek. Alig tört ki azonban Filippopoliszban forradalmi egyesülési mozgalom, valamennyi Balkán-államban önként jelentkezett az az elhatározás, hogy nem tűrik Bulgária megnagyobbodását. Szerbia mozgósított, Görögországban heves, még folyton tartó izgatottság keletkezett. Románia a legkomolyabb aggályoknak adott kifejezést s a török tartományokban a Balkán-félszigeten lakó mohamedánok közt is nagy nyugtalanság tört ki, úgy hogy mindenütt a legnagyobb készséggel engedelmeskedtek a török kormány felhívásának a fegyverkezést illetőleg. Minden elfogulatlan szemlélőnek önként arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy Bulgária és Rumélia erőszakos egyesítésének átalános harcz volna a következménye. Ha már a keresztény Balkán-államok egymás közti harcra magában véve is nagyon sajnálatos esemény volna, hogyha ehhez még a keresztények és mohamedánok közti harcz is hozzájárulna, oly véres események kezdetén állnánk, melyek Törökország létére nézve is beláthatatlan következményekkel járnának. Nem lehetett tehát arra gondolni, hogy a fait accompli elismertessék, hanem a szerződési jog egyenes útján maradtunk, mely megfelel politikánk alapelveinek. Továbbá ez alapon legkönnyebben lehetett egyesíteni valamennyi nagyhatalmasságot, melyek, ha nem vállaltak is kezességet a berlini szerződés föntartásáért, de aláírták azt. Minthogy ezenkívül Törökország elejétől kezdve nem látta magát indíttatva fegyveres beavatkozásra és pedig a béke föntartása érdekében, hanem a hatalmasságok barátságos közbelépésére appellált, az értekezlet összehívásának eszméje önmagától kínálkozott. Az értekezlet eredményéről még most lehetetlenség bármikép is nyilatkozni, mert az értekezlet még csak most tartja második ülését. Bulgária és Rumélia a forradalmi mozgalommal önmaguknak ártottak legtöbbet. A bolgár nép bírta a hatalmasságok rokonszenvét és bírja még most is. Hat év folyamán nagy elnézést tanúsítottak Bulgáriával szemben, mely az összes balkán-félszigeti államok közt a legkevésbbé tett eleget ama kötelezettségeknek, amelyek a berlini szerződés által reá háramlottak. De éppen eme jóakaratra és ezen elnézésre való tekintettel nagyon mélyen megsérthette a hatalmakat, hogy a bolgárok felelősség nélkül és könnyelműen megzavarták a rendet. Bulgária és Rumélia anyagi helyzetüket nagyon megkárosították és sok időbe fog kerülni, amíg a következményeket ki fogják heverni. A miniszter megjegyzi, hogy nem akarna igenlőleg válaszolni ama kérdésre, vájjon Bulgáriának Ruméliával való egyesülése magában véve nem ellenkezik-e érdekeinkkel. Nézete szerint semmi esetre nem árthat sokat Ausztria-Magyarország érdekeinek, vájjon Bulgária valamivel kisebb vagy nagyobb és ha e nagyobbodás a megkívántató törvényes biztosítékokkal láttatik el. De egészen máskép kell tekintenünk a szándékolt nagyobbítást, tekintettel az erőszakos keletkezésre és ama visszahatásra, melyet az a Balkán-félsziget egész népjogi szervezetére gyakorolni alkalmas. A keletkezést illetőleg, nem tűrhető, hogy egy állam magának önhatalmilag nagyobbítást ortogáljon. A berlini szerződés a különböző balkán-népeknek a határolások által bizonyos arányok szerint többé kevésbbé önálló exisztenciát szándékozott biztosítani és a békés együttélést lehetővé tenni. Hogy e fajok egyike e keretet önkényüleg áttöri, annak a szomszédos államokban nagy nyugtalanságot kellett keltenie. A forradalmi mozgalomnak Macedóniába való átcsapása nagy mértékben veszélyeztette a görög lakosság érdekeit. Ez a veszély most már a hatalmasságok befolyása következtében el van hárítva és így a helyzet Görögországra nézve is kevésbbé fenyegető. Szerbiában, mely ország iránt tudvalevőleg nagyon meleg rokonszenvvel viseltetünk, sokkal nagyobb volt a filippopoliszi események hatása. Szerbia egész lakosságában önként keletkezett és kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a történtek ellen védekezni kell s az ellenzék és kormánypárt lelkes helyeslése mellett elhatároztatott a mozgósítás. A szerb kormány álláspontja máig teljesen korrekt, amennyiben a fegyverkezés nagy költségei daczára erőszakos tényt nem követett el, hanem bevárja a hatalmasságok akcióját, melytől a status quo ante visszaállítását várja. A király még azon állásponton áll, hogy a berlini szerződés visszaállítása esetén azonnal elrendelné a lefegyverkezést. A miniszter ismétli, hogy Szerbiához való viszonyunk az utóbbi években nagyon barátságossá vált és mi Szerbiát a jövőben is minden tekintetben szívesen támogatjuk tanácsokkal. Az akcióra való bátorításra azonban nem volt indító ok, mert ott a mozgalom teljesen önként keletkezett, barátságos tanácsaink tehát inkább a mérsékletre és nyugalomra való intésre irányultak volna. Czélunk az marad, hogy a Balkán-félszigeten keletkezett nehézségek törvényes alapon és békés uton oldassanak meg. Még mindig reméljük, hogy a szerződésileg biztosított rend visszaállítása pusztán morális eszközökkel, erőszakos intézkedések nélkül, kivihető lesz, habár a múlt heti késedelem nem volt kedvező befolyással a helyzetre. A miniszter végül azon biztos reményét fejezi ki, hogy azon sajnálatos esetben, ha a Balkán-félszigeteken mégis lokális konfliktusok törnének ki, az általános béke, különösen a nagyhatalmak között, melyek valamennyien a békét óhajtják, semmiesetre sem fog megzavartatni. Czerkowski az osztrák állampolgároknak Poroszországból való tömeges kiutasításáról szól, mely intézkedés fájdalmasan érinti Ausztria tekintélyét és érdekeit. Kérdi a közös kormányt, hogy e kiutasításokat megegyezőnek tartja-e az általános népjog alapelveivel, a nemzetközi jogviszonyokkal és az Ausztria és Németország közt fennálló barátsági kötelékkel. Kérdi továbbá a kormányt, mily eszközökhöz szándékozik nyúlni, hogy a kiutasítási rendelet visszavonassék ? Hausner kérdi a közös kormányt, hogy hajlandó e a porosz kormány azon válaszát, hogy a kiutasítások tisztán belügyi rendszabályt képeznek, tudomásul venni. Kánoky gr. külügyminiszter kijelenti, hogy e kérdésekre később fog válaszolni. Mattusch kijelenti, hogy az esetben, ha a status quo fen tartatnék, akkor a berlini szerződés más határozatait, különösen a 23. czikket is életbe kellene léptetni. Saworsky kérdi, hogy Romániával folynak-e a tárgyalások a kereskedelmi szerződés megkötése tárgyában. Kánoky gr. külügyminiszter kijelenti, hogy mihelyt a folyamatban lévő előkészületek a két kereskedelmi miniszter részéről készen lesznek, a tárgyalásokat a szomszéd állammal azonnal megkezdi. Latour azt óhajtja, hogy a keleten székelő diplomácziai ügyvivőink mellé alkalmas tisztek osztassanak be, kiknek az volna feladata, hogy éber szemmel vizsgáljanak minden katonai eseményt. Heilsberg kérdi, hogy Ausztria Magyarország és Németország közt változatlanul és szilárdan fennáll-e még most is az előbbi szövetség és benső viszony ? Sürgős óhajnak tartja, hogy az agrárvámok és az osztrák marhaszállítmányok tekintetében kedvezőbb módozatok alkottassanak. K á n o k y gr. kiemeli azon mindkét részről táplált óhajt, hogy közgazdasági téren is sikerüljön egykor a két állam közti viszonyokat szorosabbra fűzni. A miniszter az előtte szólóval szemben konstatálja, hogy Bulgária és Rumélia egyesülési mozgalmáról a hatalmasságok filippopoliszi képviselői és a kormányok pontosan voltak értesülve, de a legutóbbi mozgalom kitörésének idejét és napját lehetetlen volt előre tudni, mert ez csak oly cselszövény-féle volt, melyben kevesen vettek részt és minden ellentállás nélkül hajtatott végre, úgy, hogy még azok is meg voltak általa lepetve, akiket legközelebbről érintett. A miniszter köszönettel veszi Latour kezdeményezését és megemlíti, hogy a hadügyminiszter épp az idén vette föl a költségvetésbe, hogy a konstantinápolyi nagykövetségnél egy katonai attadhé alkalmaztassék. Heilsberg kérdésére Németországhoz való viszonyunkat illetőleg a miniszter minden föntartás nélkül igennel válaszolhat. Demel a poroszországi kiutasítások ügyében sürgős orvoslást kér. Kifejti annak szükségességét, hogy a status quo a Balkán-félszigeten visszaállíttassék. Rieger teljes megelégedését fejezi ki a külügyminisztérium jelenlegi vezetője iránt. K ánoky gr., Dumba, Heilsberg felszólalása után a vita berekesztetett. A részletes tárgyalás a kedden tartandó ülésben fog megkezdetni, reggel, nyugszik 4 óra 32 percz. — Hold kel 7 óra 12 percz reggel, nyugszik 5 óra 14 perez d. u. Igazságügyminiszter fogad d. e. 10—d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—délután 2 óráig. Őszi kiállítás a képzőművészeti társulati műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) d. e. 9-d. u. 75. Belépti dij 50 kr. A Petőfi-társaság felolvasó ülése délelőtt 10 órakor az akadémia kistermében. Felolvasók: Bognár Zsigmond, Mezei Ernő, Margittay Dezső és Seress Imre. A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése délelőtt 10 órakor (Kerepesi-udvar 8. sz.) A budapesti ügyvédi kör évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor saját helyiségében (Ferencziek határa s. em.) Az állatvédő egyesület rendes évi közgyűlése délelőtt 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Az orsz. izr. tanítóegyesület központi választmányának díszgyűlése délelőtt 11 órakor a dohány-utczai templomépület dísztermében. A magyar műkertészek orsz. segélyegyletének rendkívüli közgyűlése délután 4 órakor az Amerika vendéglőben. A magyar államvasúti tisztviselők központi egyesületének értekezlete délután3 órakor az ősz-utezai tornacsarnokban. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban délelőtt 9—délután 4. Belépti díj 20 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1. A Vöröskereszt Erzsébet-kórház (Budán, a déli pályaudvar közelében) megtekinthető délelőtt 10—11. óra között. Nemzeti múzeum: régiségtár nyitva d. e. 9— d. u. 1. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10-12 és d. u. 2—4 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássyúton d. e. 9—d. u. 4 óráig. Technológiai múzeum zárva. Egyetemi füvészkert az Üllői-uton d. e. 7— 12 és d. u. 2—7. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Akadémiai könyvtár nyitva d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Lapunk legközelebbi száma — rendkivilis kiadásban — hétfőn reggel jelen meg. ■V* Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal: A szabadságharczszobor. — A fővárosi közmunkák tanácsából. — Tárcza : A lovesai ütközet. — Közgazdaság. — Sorsolás. — A kis sorsjáték húzásai. — Ingatlanok forgalma. — Nyilttér. — Pulszky Ferencz 50 éves írói jubileuma alkalmából az országos régészeti és embertani társulat tudvalevőleg díszalbumot adott ki és emlékérmeket veretett. Az albumot már a múlt deczemberi ünnepélyes közgyűlésen átadták, az érmek azonban csak most készültek el s annak egy díszpéldányát a társulat képviselői. K. Nyáry Jenő és Henszlman Imre tegnap nyújtották át a jubilánsnak, múzeumi lakásán, ki a megemlékezést és elismerést meghatva, köszönettel fogadta. — Stoczek József és Ybl Miklós megtiszteltetése. A magyar mérnök- és építész-egyesület tegnap este 6 órakor választmányi ülést tartott, amelyen Stoczek József és Ybl Miklós tiszt, tagoknak a főrendiház tagjaivá történt kineveztetések alkalmából jegyzőkönyvileg elhatároztatott, hogy a választmány a kitüntetteket küldöttségileg üdvözölje. Stoczek József és Ybl Miklós az ünnepélyes meghívás folytán az egyesület helyiségében megjelentek s ott őket az egybegyült tagok lelkes éljenzésekkel fogadván, hozzájok Tolnay Lajos elnök rövid beszédet intézett, amelyben jelezte, hogy a mérnök-egyesület körében fontosabb és becsesebb mozzanat alig fordult még elő ő Felsége ama legkegyelmesebb tényénél, hogy az egyesület két tagját a főrendiház tagjaivá méltóztatott kinevezni. Két okból fontos és becses — folytatá — e mozzanat. Először azért, mert ezzel úgy a korona, mint a kormány elismerte, hogy a közéleti tényezők között a technika és ennek művelői immár elfoglalhatják a rég megérdemelt előkelő helyet, másodszor pedig azért, mert midőn ez elismerés személyek kitüntetésében nyilvánul, két oly férfiúra esett a kormány s őfetsége bizalma, akik a mérnök- és építész-egyesület összes tagjainak véleménye szerint is erre a legnagyobb mértékben méltóak. Hogy mennyire fontos dolog az, hogy a technika művelőinek törekvései az állami élet legfőbb s legmagasabb tényezői által is méltányoltassanak, kitűnik abból, hogy még a fiatalabb generáczió is tudja, mennyi mellőzésben részesült csak nemrégiben is a technika és a technikus, sőt még most sem részesül a kellő méltánylatban. — Ez az első momentum, amikor a technikai pálya embereit magasabb rendű kitüntetés éri. — A kitüntetett két férfiú érdemeit fölöslegesnek tartja elősorolni, mert meg van győződve, hogy azokat nemcsak az egyesület tagjai, de a hazának minden műveit tagja ismeri. — A mérnök- és építész-egyesület választmányi ülésének az a tárgya, hogy testületileg adjon kifejezést ez elmondottaknak. — Szive mélyéből üdvözli a kitüntettetteket, a ki van nekik hosszú, boldog életet. A zajos éljenzés lecsillapulta után Stoczek József mondott néhány szóval szives köszönetet, — s az újra felzajló éljenek után Ybl fejezte ki a megtiszteltetésért háláját, s ezzel az ünnepély véget ért. Az országos kiállítási bizottság Matlekovits államtitkár elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kiállítás elnöke hosszabb beszédben vázolta az éppen befejezéshez juttatott nemzeti mű képét. A kiállítás látogatóinak számára vonatkozólag előterjesztett táblázatból, melyből már tegnap és tegnapelőtt pár érdekes adatot közöltünk, a bizottság azon meggyőződést merítette, hogy kiállításunk látogatottság tekintetében az utolsó években tartott kiállítások egyikének sem maradt mögötte, és hogy az elért eredmény mindenesetre kielégítő és a táplált várakozást messze felülmúlónak nevezhető. Ezután az elnök főbb összegekben a kiállítás pénzbeli eredményét terjeszti elő. November 4-ig tettek a bevételek 2,996.000 frtot, a kiadások 2.901.000 frtot. Rendelkezésre állott tehát 95.000 frt készpénz. A fentebbi kiadásból azonban határozottan idegen pénz jellegével bír 350.000 frt, ugyanis 100.000 frt kiadatott a kiállítási főnyereményre, 150.000 frt nyeremény tárgyak vásárlására, 75.000 frtot a kormány külön rendelkezésére bocsátott a kiállítási bizottságnak az állatkiállítások rendezésére, 15.000 frt fordíttatott a pénzintézetek pavillonjára, 10.000 frtot tett ki Lindheim Ernő adománya, mely szegényebb iparosoknak osztatott ki, hogy a kiállítást meglátogathassák. Ezen összesen 350,000 frtot tevő átfutó tételeket elkülönítve a kiállítás bevételei és kiadásaitól, marad mint tényleges kiállítási kiadás 2.551,000 frt. Ezen összegből kölcsön útján fedeztetett 1.500,000 frt. A kormány ugyanis eredetileg adott 400,000 frtot, az országos banktól június hóban felvétetett 500,000 frt, a kormány másodízben rendelkezésre bocsátott 600,000 frtot. A kiállítási bizottság a nyár folytán még egy 350,000 frtos ideiglenes kölcsönműveletet csinált az országos bankkal, de e lebegő adósság csakhamar törlesztetett, így tehát, ha a meglevő pénzkészletet a kölcsön útján fedezett összegből levonjuk, 1.404,246 frtot tesz ki a bruttó hiány. E hiánynyal szemben áll először is 920,000 frt, mely az állandó épületekre, feltöltési munkálatokra s befektetésekre fordíttatott, továbbá 200,000 frt, melybe a leltár (szekrények s mindennemű más felszerelési tárgyak) került. A hiány tehát nettó 100,000 frtot tesz ki. Vannak azonban a kiállításnak egyfelől még tetemes aktív követelései, másfelől lesznek még kiadásai is. Az aktív követelések következők: a sorsolás 31 üzletből még kün van 25.000 frt, a kiállítók díjaiból 200.000 frt, a még szükséges kiadások ellenben kerek számban 100.000 frtra tehetők. Valószínű tehát hogy az orsz. kiállítás a véglebonyolítás után 1,200.000—1,300.000 frt pénzdeficzittel fog lezárulni, mely deficit, mint már fentebb említve volt, részben fedezetét találja a kiállítási állandó építkezések és a leltár értékében. Az elnök azután egy zárszámadási bizottság kiküldését indítványozta, melynek hivatása lesz megállapítani mindenek előtt a kiállítás zárszámadásának keretét s azután vizsgálat tárgyává tenni magukat az egyes számadatokat. E bizottság tagjaiul megválasztottak: Wekere Sándor miniszteri tanácsos, Hegedűs Sándor, Wahrmann Mór, Helfy Ignácz, Lederer Sándor, s a főváros részéről Gerlóczy Károly alpolgármester és Királyi Pál. Végül kijelöltettek azon tagok, kik a fővárossal folytatandó tárgyalások czéljából alakítandó vegyes bizottságban részt fognak venni, ugyanis a kiállítás elnökén, alelnökén és igazgatóján kívül Jekelfalussy Lajos miniszt. tanácsos, Török János főkapitány, Helfy Ignácz, Tormay Béla, Tolnay Lajos, Hieronymi Károly, Ybl Miklós, Tisza Lajos gr., Thék András, Burghardt Konrád,Bedő Albert és gr. Andrássy Aladár. A kiállítási sorsjegygyel nyert nyereménytárgyak a kiállítási cottage-kórházban, és pedig délután 3—5-ig vehetők át (kivéve vasárnapot, amikor délelőtt 7-től 12-ig), de ma, vasárnap és holnap, hétfőn csakis a tíz forint értékű tárgyak adatnak ki, a húsz forintos és ennél nagyobb értékű tárgyak kiadása kedden veszi kezdetét. A kiállítóknak nyújtott mérsékelt áru menetjegyekre vonatkozó tegnapelőtti közleményünket kiegészítjük azzal, hogy a déli vasúttársaság tegnap kijelentette, hogy e társaság állomásain szintén adatnak ki mérsékelt áru menettérti jegyek nov. 20-ig, a kiállítási igazgatósága igazolványa alapján. A Régészeti egyesület alakítását tervezik Sopron megyében. Paur Iván ismert tudósunk e czélra már felajánlotta nagyszabású gyűjteményét. A szép eszme, melyet Szontagh Hugó pendített meg a Sopronban, már a megvalósulásához közeledik. — Thaly Elek úr, az Adria biztosítótársaság eddigi kitűnő titkára, a társaság magyarországi képviselőjének neveztetett ki; a társulat titkári állomása pedig Trebits Ignácz urra ruháztatott. A fővárosi közmunkák tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről egy nagy negyedrétű füzetben megjelent. A miniszterhez intézett jelentés először is az országház, a Kerepesi-ut s a külső körút szabályozási műveivel foglalkozik. Ezután áttér az Andrássy-utra, melyről utoljára ad jelentést, mert az év végén az Andrássy-uti alap megszűnt s az Andrássy-ut átadása a fővárosnak küszöbön állt. 1884-ben az összes telkek eladattak s az év végéig ki volt építve 7 négyemeletes, 61 három-, 22 két-, 2 egyemeletes, 26 nyaraló, összesen 118 épület, mig az Andrássy-uthoz tartozó mellékutczákban 1884. végéig 43 épület emeltetett. A jelentés azután a nagy körút tárgyában a fővárossal folyt alkudozások jegyzőkönyveit s a megegyezést közlé, továbbá a közmunkatanács ügykörébe eső másnemű működéseit ismerteti. — Eli, Napoleon sírját, Lulu herczegével együtt, Eugenia excsászárné, mint Chislehurstból jelentik, halottak napján koszorúkkal díszítette fel. Az egyik koszorú virágait ősz hajszálakkal, a másikat aranyszőke hajszálakkal kötötte össze. E hajszálak a császárné fürtéiből valók. Az aranyszőke hajat abból a fonatból vette, amelyet a szép Montijo grófnő ezelőtt 40 évvel III. Napóleonnak ajándékozott. A fiának szánt, ősz hajszálakkal összekötött koszorúra nézve a császárné zokogva mondá Bassano herczegnek : Viszszaadom fiamnak, a mit ő adott nekem, visszaadom ősz fürjeimnek egy részét. — A müncheni külön előadások, melyekben a bajor király csak maga akart gyönyörködni, elmaradtak. Az előadásokra már minden előkészületet megtettek, s a művészek csak a királyt várták, hogy az előadásokat megkezdhessék. A felséges úr el is indult Münchenbe, de mikor a város közelébe ért, mást gondolt, s a mozdonyt megfordíttatta és visszament a bajor hegyek közé. A müncheniek nagy örömmel fogadták a hírt, mert a külön előadások elmaradása folytán nincsenek kirekesztve a színházból. — Mivel lehet megsérteni a czárt ? A berlini államügyészség szerint azzal, ha uralmát »czári despotizmusnak« mondják. És mivel a kifejezést a berlini Volkszeitung szerkesztője elég bátor volt használni, megindították ellene a bünfenyítő eljárást az orosz czár megsértése miatt. — Verascsigin képe. Bécsi hírek szerint Ganglbauer herczegérsek csakugyan állást akar foglalni Verescsigin sokat emlegetett képének kiállítása ellen. A bíbornok tiltakozni fog a festmény kiállítása ellen s kifejti, hogy az a katholikus egyház dogmatikus alaptételeinek profánálása s a biblia szövegével is ellentétben van. Felszólítja tehát a hívőket, hogy az e fajta képek által ne vezettessék magukat tévútra. E tiltakozás hir szerint már holnap meg fog jelenni. Kahler pasa, kinek veszélyes betegségéről lapunk egy távirata már említést tett, mint a Vossiche Zignak jelentik, meghalt. Kahler pasa, mielőtt a török hadseregbe lépett, egyike volt a porosz hadsereg legderekabb tisztjeinek. A német-franczia háború idején a második lovas ezredben, mint törzskari tiszt szolgált, később pedig a szibériai második huszárezred parancsnokává neveztetett ki. Ez idő tájban kezdett először katonai szaklapokba írni, hol szintén igen szép nevet vívott ki magának. A török hadseregbe az újjászervezés ideje alatt lépett, s kétségkívül még szebb carriert csinált volna, ha különböző szerencsétlen körülmények nem hátráltatják. De belépése után rövid időre tífuszba esett, melyből csak hosszú idő múlva épült fel teljesen. Néhány hóval ezelőtt szabadságra ment, s midőn ennek leteltével visszatért Konstantinápolyba, hirtelen megbetegedett s meghalt. Az elhunytnak egyik bátyja Hallében a theologia tanára. — Az időjárásról. (Hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak, 1885. nov. 7-én.) Európában a közelebb múlt héten a depressziók részint Skóczia és Norvégia, részint Dél-Olaszország felől nyomultak a kontinens középtája felé, annyira, hogy a nagy légnyomások, részint keletről, részint délnyugatról lővén, csak részben egyesülhettek a hét derekában. Ezért esők gyakrabban s helyenkint nagy mennyiségben a kontinens északnyugati, s főleg annak déli részeiben voltak inkább; különben a hét derekában Közép-Európában csak kisebb mennyiségben és szórványosan mutatkoztak. A légnyomás-különbözetek nagyobb volta miatt a szelek gyakran erősek, a déli s főleg az északnyugati tengereken többször viharosak voltak. A hőmérséklet általában kevés hullámzást mutatott. Hazánkban többnyire nagy légnyomás a hét elején és vége felé részben depresszió alatt, északnyugatias és délkeleties, a hét utófelében többnyire keleties szelek mellett, az idő a hét elején és vége felé csapadékokkal, a keleti Kárpátok közelében eleinte havazással változóbb, szelesebb volt. A hét középtáján csendesebb, hűvösebb, az északi és keleti Kárpátok KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, november 8. Naptár: Vasárnap, november 8. — Róm. kath. :Boldogasszony oltalmazása. — Prot.: D. 23. Gottfried. — Görög-orosz: (október 27.) F. 24. Nesztor vértanú. — Zsidó : (chesvan 30.) Kosshodes. — Napkel 6 óra 54 percz nál helyenkint éjjel fagyos is lett. Az erdélyi részek a hét utófelében szárazabban maradtak. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre eleinte enyhe, csapadékokkal változó, szelesebb időt várhatni, mely után csendesebb szárazabb, éjjel hidegebb, északkeleten részben fagygyal lesz. (x) Csurrheuma és idegbántalmak a legelterjedtebb, fájdalmas betegségek s valódi érdem oly eszközt találni fel, mely a legtöbb esetben biztosan hat. Ez érdemre Kwizda Ferencz János cs. és kir. udvari szállító és kerületi gyógyszerész Korneuburgban kitűnő csuzfolyadékának feltalálása által tett szert s e készítményt nemcsak azok használták sikerrel, akik az említett bajokban szenvednek, hanem orvosok is előszeretettel rendelik, mint azt számos előkelő orvosi egyéniségtől eredő bizonyítvány is tanúsítja. Ezért e helyütt különösen figyelmeztetünk e készítményre s felemlítjük, hogy Kwizda úr gondoskodott arról, hogy e megbecsülhetetlen remedium minden gyógyszertárban kapható legyen. Helyi hírek. Az egyesült belvárosi párt tegnap este a vigadó éttermeiben díszlakomát rendezett. A lakomán jelen volt Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester és a párt számos kitűnősége. A két étterem egészen megtelt s a lakoma a legvidámabb hangulatban folyt le. Felköszöntőkben sem volt hiány. A harmadik fogásnál Weisz B. F., Ráth Károly főpolgármestert éltette, utána Ráth Károly a főváros polgárságának jólétéért ürítette poharát, majd Brünauer aszódi földbirtokos Királyi Pált, a párt elnökét, Polonyi Géza és Bánhidy Bélát, az egyesült pártot éltették. A lakoma csak a késő éji órákban ért véget. — A linczi gyilkosság, melyről táviratilag említést tettünk, élénken foglalkoztatja az ottani közönséget. Nagyon valószínű, hogy Aigner Róza gazdasszony volt Riedl Ferencznek, a 80 éves aggastyánnak gyilkosa, mert szerdán este, egy állítólag Riedl által írt, de valószínűleg hamisított végrendeletet akart három tanúval aláíratni. A tanúkat sötét szobába vezette, s mikor ezek gyertyát kértek, a gazdasszony azt mondta, hogy nincs. Ekkor a tanúk az ágyban fekvő, állítólag beteg emberhez fordultak, s azt kérdezték tőle, várjon gazdasszonyára akarja-e hagyni minden vagyonát. A dunyhába burkolt, felismerhetetlen alak halk hangon igennel válaszolt. Most már azonban kitűnt, hogy az alak nem Riedl volt, hanem a gazdaszszony János nevű fia. Riedlt akkor már valószínűleg meggyilkolták. — Az ebdüh gyógyítása. Pasteur, mint Párisból jelentik, jelenleg 11 ebmarta embert gyógyít. Mivel nincs külön klinikája, betegeit laboratóriumának mellékhelyiségeiben és a szolgák lakásán helyezte el. Ezért a franczia lapok nagyon kikelnek a hatóság ellen, hogy nem tudja eléggé méltányolni a nagy tudós világraszóló felfedezésének fontosságát. A Klotild szeretetház választmánya legutóbbi ülésén köszönetet szavazott le. Aczél Bélának a nyáron rendezett sorsjáték ügyében tanúsított buzgóságáért. A főváros a jövő évben 1400 írttal segélyzi az egyesületet, melynek jövő évi költségvetésében a bevételek 3900 írttal, a kiadások 8700 írttal vannak előirányozva. Jókai Mór megköszönte azt a 2000 frtot, melyet az egylet a balatonfüredi szeretetháznak juttatott a sorsjáték jövedelméből. Az orsz. kisdedóvó-egylet, a lipótvárosi kisdedóvó-egylet, és a "színidei gyermektelep-egylet javára rendezett jótékonyság, sorsjáték " főnyereményei már megérkeztek és a t"elárusítási helyen, Fuchs H. váltóházának kirakatában,dapest, Dorottya utcza 9. szám vannak kitéve. A főnyeremények egy 5000 forintot érő gyönyörű gyémántékszerből, továbbá egy teljes tea- és kávészerviszből és egy 12 személyre való evőkészletből állanak. E két utóbbi főnyeremény a legfinomabb ezüstből készült és 1000 frt, illetve 500 frt értéket képvisel. A sorsjegyek olcsóságuknál fogva, amennyiben egy darab csak 20 kr., igen nagy kelendőségnek örvendenek és kaphatók úgy a fent említett váltóházban, valamint minden más váltóházban, lottógyűjtő- és dohánytőzsdékben, úgyszintén a szokásos elárusítási helyeken. A sorsjegyek húzása jövő évi január hó 2-án fog megtörténni. Saxlehner András, a Hunyady János keserűvíz forrás tulajdonosa, tegnap délután a higiénikus tanfolyam hallgatóit hívta meg a forráshoz, hol sikerült mulatságot rendezett és egyszersmind bemutatta a palackok megtöltését és a telep berendezését. Eljegyzések és esküvők. Szamoskeszi Jakabffy István csanád- és aradmegyei földbirtokos, országgyűlési képviselő a belvárosi plébánia templomban tegnap délután 5 órakor vezette oltárhoz Makk Gizella urhölgyet. A megjelent előkelő közönség megtöltötte egészen a templomot. Tanuk voltak: b. Majthényi Lászlóval, belső titkos tanácsos, honti főispán, Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő, Földváry Móricz cs. kir. kamarás, Bittó Ernő törvényszéki biró és Sennyey Móricz. Az esketést kedélyes lakoma követte a nemzeti kaszinóban. Horváth Károly, a magyar földhitelintézet hivatalnoka, folyó hó 4-én vezette oltárhoz Koszkor Mariska kisasszonyt, özvegy Koszkor Frigyesné leányát. Marusák Pál soproni ev. liczeumi tanár és Payer Ferencz sopronmegyei aljegyző a napokban két testvért vezettek oltárhoz Sopronban és pedig Stiny Lénárt vasúti főfelügyelő két leányát, Stiny Irma és Klotild kisasszonyokat. Kreuter Ferencz mérnök nőül vette Kugler Irma kisasszonyt Sopronban. Halálozások. Id. gróf Esterházy Miklós temetése Nagy pompával és óriási közönség részvétele mellett ment végbe tegnap, szombaton, id. Esterházy Miklós gróf, val. bel. titk. tan. stb. temetése Tatán. Bécsből és Budapestről külön vonat indult Tatára. Az ősi kastélyban a boldogult fia, Esterházy Miklós gróf és Esterházy Móricz gróf, Veszprém megye főispánja, ki a boldogultban nagybátyját gyászolja, fogadta az érkezőket. A magyar és osztrák arisztokráczia nagy számban volt képviselve. Megjelentek József főherczeg képviseletében Nyáry Adolf báró, Esterházy Pál s ifj. Miklós herczegek, Esterházy László id. és ifj., Antal, Mihály, Ferencz, Miklós, Móricz, Imre (Rédéről), Andor grófok, Pálffy Miklós herczeg, Pejacsevich gróf lovassági főfelügyelő, Berzeviczy Ádám ő Felsége első lovászmestere, Károlyi Sándor, Gyula, István grófok, Kinsky Rudolf, Jenő (Bécsből), Batthyány Elemér, Csakonics Endre, Pálffy Sándor, Teleky József, Apponyi Antal, Zichy Nándor grófok, Henneberg altábornagy stb. Képviselve volt Komárom megye és város, a törvényszék, a helybeli, megyei, s vidéki összes egyletek, a helybeli, a csákvári és gróf Esterházy Móricz főispán pápai