Pesti Napló, 1886. január (37. évfolyam, 1-31. szám)

1886-01-01 / 1. szám

Ezt az utat követte tegnap a rendőrség is. Tizen­két óra tájban Zsarcay kapitány megjelent a Ferdi­­nánd-kaszárnyában az 5. sz. zseni­ zászlóalj parancsno­kánál, Lacroix Alajos őrnagynál s felkérte, hogy saját hatáskörében szigorú nyomozást indítson meg. Az őrnagy, ki már értesítve volt az éj folyamán megejtett vizsgálatról, azt teljes erélylyel folytatta. Délig azon­ban semmi nyomra nem­ akadtak. Miután nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a Flórián utcza­ kaszárnyában levő 4. számú zseni­zászlóalj legénysége közt van a gyilkos, itt is nyomo­zást indíttatnak meg- Egyúttal pedig hivatalos jelen­tést küldtek a térparancsnokságnak, mely a rendes hadiöpényszéki vizsgálatot el fogja rendelni. * Zsarnay rendőrkapitány ma délelőtt Neumayer József hírhedt betörőt hallgatta ki. A meggyilkolt nő neve: S­e­g­n­e­r Rozália. Ő volt az, ki az Andrássy­­úton 1883. évben elkövetett betörés alkalmával Neu­mayer Józsefet és társait följelentette. * A rendőrség az éj folyamában Újpesten foly­tatta a nyomozásokat, és pedig azon az alapon, hogy a Váczon letartóztatva levő Neumaier Józsefnek, a ki írója volt a meggyilkoltnál talált levélnek, szeretője tartózkodik Újpesten. E nő szoros barátságban állott Szegner Magdolnával és minden valószínűség szerint ismerte azt a katonát, a­ki Neumeirékkel szoros ösz­­szeköttetésben állott, és valószínűleg boszuból ölte meg az áruló szerepét játszó leányt. — A nyomozás eredménye eddig még ismeretlen. Színház és művészet. — A népszínház legközelebbi újdonsága lesz G­e­r­ő Károly fő­városi tárgyú népszínműve: a T­u­n­i­­kás leányok. A darabból javában folynak a szín­padi próbák s a színház majdnem összes elsőrendű erői részt vesznek benne Bl­a­h­a Lujza asszonynyal, ki egy gyári munkásleányt játszik. Az új népszínmű első előadása január 8-ra, péntekre, van kitűzve. — A Czigánybárót eddig Bécsben 66-szor adták elő, és ezen előadásoknak 110.000 látogatója volt. — Táborszky és Porsch nemzeti zeneműkeres­­kedésében (Váczi-utcza 30. sz. Deák Ferencz-utcza sa­rokház) megjelent »Pásztortűz mellett« czím alatt tíz eredeti dal, énekhangra zongorakisérettel, vagy zon­gorára külön Szentirmay Elemértől. A dalok a kö­vetkezők : 1. Senki fia az én nevem. (Az elhagyatott dala.) 2. Nem volt soha, miért is volna. 3. Szép az erdő, hogyha kerek. 4. Zöld erdőben találkoztam én veled. 5. Hej! a mikor kicsi kis lány. 6. Száz grófnak, (betyárdal.) 7. Inczi finczi kis leánya. 8. Kialudt már végreményem csillaga. 9. Árok, árok, jaj de mély árok. 10. Egy hatosban vagyon tiz karaj­czár. A dí­szesen kiállított füzet Gyulai László jellemző rajzá­val van ellátva. Ara összesen 2 frt 50 kr. A Pesti Napló táviratai. A szerb-bolgár ügy. Szófia, decz. 31. A Havas-ügynökség a következő kommünikét közli: »A szerbek naponkint megújult vádaskodásait a bolgárok ellen itt, semmi tekintetben sem tartják ala­posaknak. Diplomác­ia­i körökben senki sem tulajdonít legcsekélyebb jelentőséget sem e vádaskodásoknak. Mint értesülünk, a bolgár kormány elhatározta, hogy az ilyetén támadá­sokat válasz nélkül hagyja, noha képes volna teljesen bebizonyítani, hogy a szerbek egészen téves hireket terjesztenek Ső­t úgy látszik, hogy s Belgrádból jelentett mészárlás, mely­nek három kmét és 50 paraszt esett áldoza­tul, nem bolgár területen, hanem Pirot kör­nyékén történt és nem a bolgárokat, hanem a szerbket terheli.« Mi­r­i­n­o­f­f, a fejedelem hadsegéde, ki a slivnicai ütközetben a jobb szárnyat vezé­nyelte ez alkalommal megsebesült, sebeiben meghal­t kelet-ruméliai ügy. Pétrvár, decz. 31. A Novoje Wremja szerint, ha Belgaországnak Kelet-Ruméliával való egyesü­lése nem fogna további bonyodalmakat maga után vonni, úg Oroszország Kelet-Rumélia jelenlegi vi­­szonyána megmásításába beleegyeznék. De úgy vélekedi továbbá a lap, hogy Oroszország az ide vo­natkozó trgyalásoknál aligha vállalna vezérszerepet. A­­arasdanin szerint ama hírek, hogy a bolgár fejedelembe jönne, még nagyon is koraiak, de azért ebből mé nem következtethető, hogy Oroszország a ruméliai ezdés kedvező megoldásában a bolgárokkal szemben menszegülést szándékoznék tanúsítani. A Enge pénzügyminiszter lemondásáról szóló hírek tetjein alaptalanok. Bolgár hadifoglyok. Belgia, decz. 31. A Tempsben bolgár részről kétségbe voatott ama hivatalos közlemény alapossá­ga, mely a Szerbiában levő 3000 bolgár hadifogoly­ról szólt. Esel szemben félhivatalos formában az itt tartózkodó­­ teljes hitelességet érdemlő külföldiekre történik utas, kik annak idején a foglyok átvonulá­sát látták, é látták, hogy valamennyien a bolgár ka­tonai egyenrába voltak öltözve és katonai jelvények­kel voltak oltva. Külön, itt mindenki személyesen meggyőző­dést szerezhet magának arról, várjon a Belgrádban internált 256­ fogoly valóban bolgár katona-e, vagy — mint a belgi jelentések állítják — csak Viddin környékéről va bolgár parasztok. Ha e foglyok nem volnának bolgá katonak, akkor Bulgária nem sür­getné annyira kilátásukat. Garasavi miniszterelnök, ki néhány napig Nisben időzött,­­ visszatért. Törései a kikészülődések. (Ered. sürgvanina, decz. 31. (P. K.) Az itt ál­lomásozó csapatok .Jett nem rég szemle tartatott. 5000 ember vett rét a szemlében. Ez alkalommal felolvastatott a szúrnak Ah­med Ejub pasához intézett levele, mely­ köszönetet mond a parancs­noknak a tartalékok mozgósítása körül kifejtett erélyességéért és egy krsmind kitünteti a Zsutidz­­rendjellel. Prevesánál esenleg 2 zászlóalj gyalogság, 1 zászlóalj tüzérség­étey utászszázad áll. A preve­­sai erődben 2 új nagy liberti Armstrong ágyút és négy kisebb ágyút állíttak fel, melyek az ambrakidi öböl bejáratát védik. Aartot egész hosszában ket­tős földsánczokkal erősiték meg és azokat nagy Krupp-féle ágyukkal szelték fel. Görög hadtteztűlődések. (Ered. sürg.) Athénhez. 31. (P. K.) A múlt héten naponkint tartottak­inisztertanácsok, melyek­ben majdnem kizárólag ihadikészületekkel foglal­koztak. A készülődések százon és tengeren egyre tartanak és most különösen parterődítésekre fektet­nek nagy súlyt. Áriából értett hiteles tudósítások szerint, az ottani tartalékosé között, a­kik már a láz által is sokat szenvedtek, úja­an ismét járványos be­A franczia válság. (Ered. sürg.) Páris, decz. 31. Mindinkább való­színű, hogy Freycinet áll a kabinet élére s ezáltal megoldást nyer a jelenlegi válság. Ezenkívül még azt beszélik, hogy Floquet és Freycinet közösen fogják megalapítani a kormányt. Az uj franczia kormány. Páris, decz. 31. G­r­é­v­y elfogadta B­r­i­s­s­o­n kormányelnök lemondását és F­r­e­y­c­i­n­e­t-t bízta meg a kormány újjáalakításával. Freycinet né­hány nap alatt határozott választ fog adni. A franczia külügyminiszter jegyzéke. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 31. Freycinet franczia külügyminiszter a Balkán-félsziget ügyeiről a hatal­makhoz a következő jegyzéket intézte: A Szerbiában és Bolgárországban legutóbb végbement háborús események, a konstantinápolyi konferenczia tanácskozásának ezeknek következté­ben való megszakítása, az ottomán biztosoknak Filippopoliszba való küldése jelzik a balkán-fél­szigeti kérdés lefolyását, oly fontos lépéseket, hogy nem mulaszthatom el tekintetbe venni a meghaladott utat és a köztársasági kormány által e kérdésben elfoglalt állást. Fölösleges emlékeztetnem önt arra, hogy mily meglepetést okozott Európának szept. 18-án a kelet-ruméliai mozgalom. Szept. 23-án tanácsot adtam a szerb követnek; ugyanez nap kijelentettem az osztrák-magyar nagyküvet előtt, hogy mi hajlandók vagyunk oly lépéshez csatlakozni, a­melyet a nagyhatalmak oly czélból tennének Szó­fiában, hogy Sándor fejedelmet lebeszélnék a mozga­lomnak Bolgárország Kelet-Rumélia határán túl való terjesztéséről. Rákövetkező napon megbíztam képviselőinket a nagyhatalmaknál, hogy mily sürgős volna a szomszéd államnoknak azt ajánlani, hogy tartózkodjanak oly tüntetésektől, melyek az ottomán birodalom egyéb területein visszahatást kelthetnének. A választ be sem várva, utasításokat küldtünk Belgrádban, Athén­ben és Bukarestben levő ügynökeinknek. Midőn így jártunk el, nem gondoltunk arra, hogy amaz államok közömbösek maradhatnának az eseményekkel szemben, de nézetünk szerint mindent elérhettek, ha nyugalomban várják majd be Európa tanácskozásainak eredményét.Ezen fáradozásokkal sem érve be és daczára azon tartózkodásnak, melylyel oly események méltatásánál kell nézetünk szerint viseltet­nünk, melyeknél érdekeink nem forognak szóban. 25-én azon nézetünknek adtunk kifejezést, hogy a nagy­hatalmaknak meg kell állapodniok, hogy a fe­nyegető veszélyek eltávolítására eszközöket kereshes­senek és hogy kielégítő megoldás elemeit előkészít­hessék. Egyúttal készeknek nyilatkoztunk, az e czélből tartandó tanácskozásokban való résztvételre. Javas­latunk igen rokonszenves visszhangra talált és szep­tember 26-án az orosz kormány azon indítványt tet­te, hogy a konstantinápolyi nagykövetek egyezze­nek meg a portával és Sándor fejedelemmel szemben követendő azonos magatartás iránt, hogy a vérontás kikerültessék. A hatalmaknak időt kellett engedni, hogy magukat elhatároz­zák, szerencsétlenségre a konferenczia csak októ­ber 4-én ülhetett össze. Noailles marquis már szep­tember 29-én birtokába volt részletes utasításai­nak. Miután az ottomán birodalom iránt táplált ér­zelmeinket senki sem gyanúsíthatta, mert annak konzo­­lidáczióját mindenkor óhajtottuk, nem tartottuk szük­ségesnek a kérdések megoldását elégtelen, látszólagos eszközökre szorítani. Noailles marquis ennek folytán oda utasíttatott, hogy járuljon hozzá a többség né­zetéhez, ha az a ruméliai lakosság törekvéseinek ki­elégítésére irányul. Ez alatt azt értettük, hogy a ber­lini szerződés alkotta kormányzási módon eszközlen­­dő változtatások nemcsak hogy ne sértsék a török bi­rodalom életérdekeit, hanem ellenkezőleg, hogy annak jogait megszilárdítsák. Ilyen érdekek volnának pél­dául a Balkán megszállásának praktikus megoldása és a bolgár évi adó pontos megfizetése, a­mi eddigelé­golt betű maradt. A legközelebbről érdekelt ha­talmak nem tartották szükségesnek, hogy ezen problémát, melynek megoldása bonyodalmas nehéz­séggel járna, tárgyalás alá vegyék. A köztársaság en­nek folytán készséggel vett részt azon tanácskozások­ban, melyeknek tárgya egyszerűen egy oly jegyzék volt, melynek a fejedelmet és Rumélia lakosságát kö­telességeikre kellett volna emlékeztetnie. E jegyzék elkészítésére egy hét fordittatván, azt a portának csak október 14-dikén, Sándor fejedelemnek 15-én nyújthatták át, miközben a ruméliai mozgalom kéz­zel fogható körvonalakban lépett előtérbe, míg Szerbia és Görögország megkettőzött hadikészü­lődéseik által elégedetlenségüknek és aggodalmaik­nak adtak kifejezést, a­mire az unió konzolidácziójára való kilátás nyújtott okot. Én kötelességemnek ismer­tem október 13-án táviratilag figyelmeztetni a kabi­neteket, hogy mily veszélyekkel jár az ügynek előze­tes elhúzódása. Midőn azután a hatalmak 19-ikén a belgrádi és athéni kormányokkal kötötték jegyzékü­ket, be kellett látni, hogy ezen eszközök már nem fe­lelnek meg a helyzet szükségleteinek. Ekkor a porta Oroszország tanácsára október 11-én a konstantiná­polyi konferenczia összeülését javasolta, mely a ber­lini szerződés és a szultán fenhatósági jogai alapján oldotta volna meg a Kelet-Ruméliában felmerült ne­hézségeket. Midőn a konferenczia nov. 4-én összeült, megmaradtunk a mellett, hogy a Sándor fejedelemhez intézendő azon felszólítás, hogy a berlini szerződést ismerje el és a ruméliaiaknak adandó azon utasítás, hogy a szultán autoritásának vessék alá magukat, a sz­uverainitás tényei, melyeknél nekünk nem kell in­terveniálnunk, hanem a melyeket intésekkel kell csak támogatnunk. A török megbízottak többi javaslatai, melyek ideiglenes kormányzó kiküldésére és vizsgáló­­bizottság alakítására vonatkoztak, már a konferenczia szabályszerű hatáskörébe tartoztak. Azért mi késede­lem nélkül csatlakoztunk is azokhoz. Azon javaslatot azonban, hogy ezen ideig­lenes kormányzó mellé európai megbízottak adas­sanak, visszautasítottuk, mert nagyon is közvetlenül enyagírozta volna a hatalmak felelősségét; vég­re keresztülvittük, hogy e kiküldötteknek csak tanács­adó működési körük legyen. Ha ezen intézkedéseket két hónappal ezelőtt foganatosították volna, talán le­hetségessé vált volna a mostani viszonyokat a Bal­kán-félszigeten még egy ideig fentartani. Nekünk azonban semmi esetre sem volt szabad a hatalmaknak kísérletét a békés megoldásra zavarnunk. Bár a tervezett konferenczia hatásköre sokkal szűkebbre volt szabva, semhogy biztosítékot nyújtha­tott volna arra, hogy a dolgok új fejlődése hosszú tartamú legyen, nem gördítettünk akadályokat a török követelések elé, mert reméltük, hogy a hatalmak bizo­nyos tekintetben figyelembe veszik majd a ruméliai lakosság kívonatait, melyek nyilván oda irányultak, hogy a bolgárokkal azonos igazgatásuk legyen. Csalódásunk nem volt hosszú idejű. Még a konferenczia összeülése előtt nyilvánvaló volt, hogy a hatalmak többsége különböző indokok uralma alatt a status quo antét óhajtja visszaállítani, a Statut organique egyes pontjainak némi módosításai ki­vételével. Az ilyképen megnyílt tanácskozás arra lát­szott hivatva lenni, hogy a portára az európai meg­bízás új nemét ruházza, már­pedig nem lehetett a mi szándékunk önkéntesen olyasmiért a felelősség egy részét elvállalni, a­mi nem alapszik Francziaország által is aláírt szerződéseken. A berlini szerződés azonban semmi esetre sem kötelez Kelet-Rumélia jelen állapotának fentartására, vagy ennek katonai rendszabályokkal való támogatá­sára. Mi tehát részünkről­­ kénytelenek lennénk visszautasítani mindenféle beavatkozást oly intézke­désekbe, amelyek a szultán hatáskörébe tartoznak. Nekünk követelnünk kellett, hogy a konferen­czia feladata megmaradjon a természetes határokon belül, melyek egy nem exekutív, hanem bizonyos te­kintetben törvényhozó hatalom elé szabva vannak. Az­által, hogy Szerbia megkezdte a háborút, a kon­ferenczia munkája megháboríttatott. Mi az időszerűtlen támadást hangosan rosszal­lok, mert az csak újabb életet adhatott a bolgár moz­galomnak. Sándor fejedelem szerénysége a helyzetet teljesen megváltoztatta és a hatalmak ismét kénytele­nek számolni a befejezett tényekkel. Áttérek most az utolsó inc­idensre. Noha a kon­ferenczia határozatai nem nyertek végleges jelleget, a porta azok által fölhatalmazva vélte magát arra, hogy Ruméliába delegáltakat küldjön és felkért bennünket, hogy ezek misszióját támogassuk. Miután a porta hatá­­ratának czélszerűsége felől nem kérdezték meg vélemé­nyünket és miután a porta delegáltjainak adott utasítá­sokat nem ismertük tüzetesen és miután a konferen­czia állítólagos határozatai által, melyek nem hozat­tak egyhangúlag, nem tekinthetjük magunkat leköt­ve, úgy véltük, hogy a köztársaság kormánya ügyvi­vőinek további rendeletig egészen tartózkodó maga­tartást kell tanúsítaniuk. Mi korántsem vonjuk kétségbe a szultán ama jogait, a­melyeket a berlini szerződés biztosított ré­szére. Mi nem akarunk akadályokat gördíteni elébe, de nem hiszszük, hogy Francziaország érdekei oly közvetlenül érintetnének, hogy kénytelenek len­nénk túlmenni azokon a határokon, a­melyeket nemzetközi kötelezettségeink szigorú végrehajtása jelöl ki. Nem szükséges megjegyeznünk, hogy mi fölajánlottunk közreműködésünket és hajlandók va­gyunk ezután is minden lépést támogatni, a­melynek c­élja akár a vérontás végleges megszüntetése, akár a Balkán-félsziget tartós egyensúlyának helyreállítása. Ez az egyensúly a mi nézetünk szerint csak bizonyos legitim igények és biztosítékok igazságos mérlegelé­sében található fel, a­melyeket a török birodalom biz­tonsága igényel. (Aláírva) De Freydi bete­tegség pusztít; a legénység 5°/0-a beteg. A kormány néhány zászlóaljat azonnal áthelyezett egészségesebb vidékekre és az egészségügyi személyzet számát sza­porította. Montenegró és Szerbia. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 31. A Pol. Korr. czet­­tinjei jelentése konstatálja, hogy az ottani körökben a bolgár elem erős fellépése élénk aggodalmakra ad okot Szerbia és Montenegró jövőjét illetőleg, annyi­val inkább, mert úgy látszik Konstantinápolyban ro­konszenveznek a bolgárok törekvéseivel. Ennek a következménye az az áramlat még a Montenegró és Szerbia közti régi k­valitást elnémította, s már Bel­grádban is érvényesülni látszik. Mihelyt a jelenlegi Balkán-zavarok végeredménye határozott formában felszínre kerül, eljön az az idő, hogy a Czettinjéből kiinduló kezdeményezés folytán a mindkét ország­részre károsító hatású idegenkedésnek vége vettessék, s Czettinje és Belgrád közt szerződés jöjjön létre. A belgrádi olasz követ. Belgrád, decz. 31. Latour gr. itteni olasz követ szabadságidőre megy és távollétében Z a n i n i gr., ki ma érkezett ide, fogja mint ügyvivő helyettesiteni. A nemzetközi konferenczia. (Ered.sürg.) Konstantinápoly, decz. 31. Az angol kormány tudatta, hogy beleegyezik a nemzetközi konferenczia folytatásába. White angol ügy­viselő egyszersmind kijelentette, hogy új utasításokat kapott kormányától. Egy császári irade megengedi, hogy minden jedif, aki két alkalmas tüzérségi lovat állít, vagy ötven török font készpénzt fizet le, fölmentessék a katonai szolgálat alól. Jifiasgallah elfoglalása. (Ered. sürg.) Kairó, decz. 31. (P. K.) Az olaszok Massalahban az egyiptomi állami javakat és az állam­­pénztárt is lefoglalták. Az egyiptomi kormány ked­vező alkalommal azt fogja követelni Olaszországtól, hogy vállalja el a portának fizetendő adó egy részét, mert az annak idejében Massalac elfoglalásakor 35.000 fonttal emeltetett. A Kelley ügy. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 31. A Pol. Korr. new­­yorki levelei, mint az Egyesült­ Államok független sajtója, Bayard eljárását a Keiley ügyben nagyon el­ítéli. A Times, a Tribune és a Evening Post nagyon erélyesen emelik föl szavukat. Az Evening Post a legtekintélyesebb esti lapok egyike úgy vélekedik, hogy a bécsi kormány nem hagyhatja meg Washing­tonban képviselőjét, s nem fog semmit sem veszíteni, ha őt visszahívja. A szenátus az egész ügyet el akarja hallgatni, ami a közvetlen rosszulás bizonyos formája volna. Ezenkívül azt a kérdést vetették föl, vajjon nem-e a szenátusnak volna kötelessége a kormányt ar­ra bírni, hogy egy más, alkalmasabb egyéniséget ne­vezzen ki Bécsbe. Az angolok Szudánban. (Ered. sürg.) Kairó, decz. 31. (P. K.) Néhány londoni lapnak az az állítása, hogy az angol kormány­­ lemondott Dongolának újból való megszállásáról és csak defenzív magatartásra fog szorítkozni Egyip­tomban, nem egészen helyes. Eddig ugyan még nincs elhárítva az offenziva, de a kormány addig véglege­sen nem is határoz, míg Stephenson tábornok jelen­tést nem tesz. A szerb egészségügyi vonat. (Ered. sürg.) Belgrád, decz. 31. Mundy báró vezetése alatt ma éjjel 12 vagyonból álló egészség­­ügyi vonat indul Nisbe, hogy száz súlyos sebesültet elszállítson. A vonaton megy tíz belgrádi tűzoltó, mint betegápoló, két angol megbízott, Lencbrie tá­bornok és Jointson, Farkas és Frankl orvosok, Lurry Bécsből, Schmidt Berlinből, Boya Londonból, Mita Popovics Belgrádból. A nemzetközi egészségügyi tanács. (Ered. sürg.) Alexandria, decz. 31. (P. K.) A nemzetközi egészségügyi tanács Alexandriában, decz. 15-én ülést tartott, hogy ama rendszabályok felett tanácskozzék, melyek az Indiából, Kokinchinából és Tonkingból jövő hajókkal szemben váltak szüksé­gesekké, mivel ez országokban a kolera uralkodik. A többség a szabad átmenetei mellett volt, míg a kisebb­ség azt javasolta, hogy mielőtt a hajók a csatornán átmennének, vesztegzár alá vettessenek. Ez indítvány nem fogadtatván el, a kisebbség tiltakozást szerkesz­tett, melyben felhozatik, hogy a többség határozata folytán öt oly hajót bocsátottak át, melyeken elindu­lások óta kolera-esetek fordultak elő. Közgazdasági táviratok. Adria, Fiume, decz. 31. (B. K.) Az Adria ma­gyar tengeri hajózási részvény társulat által bera­kott Kelly nevű gőzös ma­dor, donga és liszt telt ra­kománynyal Bordeauxba elindult. Stefánia nevű Ad­ria gőzös tegnap Pernambucoból jövet Bahiába érke­zett és három napi időzés után tovább megy Rio de Jeneiro-ba. A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnap délutáni gabnatőzsdén határidők csendes irányzatot követtek. Köttetett: búza tavaszra 7.86—7.88 frton, tengeri máj.—júniusra 5.54—5.55 frton, zab tavaszra 6.50—6.52 frton, búza őszre 8.36-8.37 frton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnap délutáni magánforgalom­ban osztrák hitelrészvény 299.75 — 301.20 frton, magyar 4°/o-os aranyjáradék 101.30—101.35 frton, magyar papír­­járadék 92.60—92.55 frton került forgalomba. Az esti tőzsdén igen szilárd volt az irányzat: osztrák hitelrészvény 300.50—300.80 frton, magyar hitel­részvény 306.— frton, magy. 4°/o-os aranyjáradék 101.35 —101.277­ frton, magyar papír járadék 92.627a—92.55 frton, magyar leszámítoló bank 850/a frton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, decz. 31. Kedvező irányzat. Hitelrészvé­nyekben és járadékok kedveltek. Más papírok árfo­lyamai szintén emelkednek. Bécs, decz. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hi­telrészvény 300.60. Déli vasutrészvény 133.25. 4"/o-os osztrák aranyjáradék 110.80. Londoni váltóár 126.—. Károly­ Lajos vasutrészvény 224.50. 1864-ki sorsjegy 170.—. — 4,2°/o-os ezüstjáradék 83.90.­1860-ki sorsjegy 139.25. Török sorsjegy 17.50. Angol-osztrák bankrészvény 104.—. Osztrák államv. részv. 273.25. 20 frankos arany 9.987a. 4.2°/0-os papírjára­­dék 83.75. Osztrák hitelsorsjegy 181.—. Osztrák-magyar bank­részvény 871.—. Os. kir. arany (vert) 5.97. Német bankváltók 61.95. Elbevölgyi vasutrészvény 163. — . Bécsi bankegyesület részv. 106.80. Dunagőzhaj. társ. részv. 471.—. Kedvező. Mécs, decz. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. föld­­teherm. kötv. 103.50. Erdélyi földteherm. kötv. 103.50. 57­ °/6-os m.földh. int. zálogl. 103.—. Erdélyi vasutrészvény 184.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 110.25. Magyar nyer. k. sorsjegy 118.75. Szők­i dézsmaválts. kötv. 98.25. 6°/o-os arany­járadék.—.—. Tiszai és szegedi kölcsön sorsjegy 123.25. 4°/o-os aranyjáradék 101.35. M. országos bank részv. —.—. Magyar vasúti kölcsön 150.—. Magyar hitelrészv. 316.50. Alföldi vas­­ut-részv. 185.50. Magyar északkel. vasutr. 174.25. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.40. Tiszav. vasutr. 252.25. Magy resz. és váltóbank 85.—. Kassa-Oderb. vasutr. 150.25. 57­-es papir­­járadék 92 65. Magy. resz. hitelbankr. —. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Északi v. r. —.—. Mécs, decz. 31. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelr. 300.25. Osztrák államvasutrészv. 269.25. Unió bank —.—. 1860-diki sorsjegy —.—. Angol-osztrák bankrészvény 103.75. 20 frankos 9.987­. Déli vasutrészvény 133.60. Magyar hitelbankrészvény ‘ 306.—. 1684-ki sorsj. —.—. 476-os magy. aranyjáradék 100.80. Károly Lajos-vasut 224.50. Májusi osztrák járadék 83.57.— 4°/0-os osztr. aranyj. 110.80. Szilárd. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 31. Az esti magán­­forgalom csendes. Zárlati árfolyamok : Osztrák hi­telrészvény 300.10, Magyar hitelr. 306, Osztr. jára­dék 83.52, Magyar papirjáradék 92.62, magyar 4°/Q-os aranyjáradék 100.75. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, decz. 31. Az irányzat élénk. Hivatalosan jegyeztetett: Szokvány­­búza tavaszra 8.18—8.23 frton, szokványbuza máj.— jan.-ra­ 8.33—8.38 frton, szokványbuza őszre 8.60— 8.65 frton,szokványrozs tavaszra 6.70— 6.75 fton, szok­ványrozs május—júniusra 6.88—6.93 forinton, szok­ványrozs őszre 6.97—7.02 frton,szokványtengeri 1886. máj.—júniusra 5.88—5.93 frton, szokványtengeri 1886. junius—júliusra 5.97—6.02 frton, szokvány­­tengeri 1886. julius—aug.-ra 6.05—6.10 frton, szok­ványzab őszre 6.73—6.78 frton, szokványzab tavasz­ra 6.77—6­82 frton, szokványzab május—júniusra 6.93—6.98 frton. Káposztarepcze 1886. aug.—szept.­­re 11.70—11.80— frton. Káposztarepcze szept.— októberre 11.80—11.90 frton. Külföldi árutőzsdék zárlat-árfolyamai.*) — Decz. 31. — *) Gabona-szállítási dij vagyon-rakományokban 100 ki­­lókint. értendő.Beviteli vám Németországba 100 kilo búzáért és rozsért 3 márka,zabért 17, márka lisztért 77 m­m. Beviteli vám : Svájczba 100 kilo gabonáért 0,30 frank, lisztért 1 frank. Át­­­­számítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 61 frt 95 kr. Párisra 100 frt vista 49 frt 95 kr. Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai. Berlin, decz. 31. Megnyitáskor tartózkodó han­gulatot, zárlat felé játék-, bank- és vasúti papírokban nyilvánuló javulás követte. Bányaértékekben bágyadt­­ság, befektetési papírok folyvást keresettek. Merlin, decz. 31. (Zárlat.) 4'2°/0 papír­járadék 66.90 4.2°/o ezüst-járadék 67.—. 6% magy­­ar.-járadék —.—. 5°/» m. papirjáradék 74.5­0. 5°/a keleti v. elsőbb kötv. 102.40. M. hitelrészvény —. Déli vasut-részvény 217.—. Kassa-Oderb. v.-részv. 60.— Orosz bankjegyek 200.50. NI. kibocs. kel. köl­csön 60.50. Magy. jelz. hitelb.-részv.—.—. 5% osztr. papir­járadék 81.10. 4%­ osztr. av.-járadék 89.25. 4°/a magy. arany­járadék 81.40. Magy. bel. v. kötvények 79.—. Hitelrészvény 486.—. Osztr. államv. részv. 444.—. Károly Lajos vasut-részv. 91.—. Román vasut-részvény —.—. Bécsi váltó-ár. 161.10. M. orsz. bank-részv. —.—. Magy. resz. és váltób. részvény —.—. Elbe-völgyi 274.—. Szilárd. Berlin, decz. 31. (Utótőzsde.) Déli vasutrész­vény 217.50. Magy. 4°/0-os aranyi ár. 81.25. Magyar kel. vasúti kötv. —­.—. Hitelrészvény 486.50. Osztrák államv. részv. 444.50. Károly Lajos­ vasutrészvény 90.90. Szilárd. Frankfurt, decz 81. (Zárlat.) 4.2°/o­ papir-járadék 67.18. 4.2°/o ezüst-járadék 67.18. 6°/o magy­ar.-járadék —.—.50­0 m. papir-járadék 74.93. Osztr.-magy. bank-részv. 699. — . Károly Lajos vasut-részv. 180.62. Erzs. nyug. vasúti részv. 194.50. Tiszav. vasút elsőbb. kötv. 87. — . 47.°/o földhi­tel záloglevél 77.50. Magy. hitelrészvény —.—. M. országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 81.x/s- 4°/o osztr. av.-járadék 89.25. 4°/o magy. ar.-járadék 81.18. Osztr. hitel­részvény 241.37. Osztr. államv. részv. 221.25 Béli vasi^­ ^zínház-IAO,Vall a m- kir' °Pera, nemzeti és WK.IMI IO.Z. J Uglf OI­ népszínházhoz a központi szín­házjegy-irodában IV. ker., Koronaherczeg-utcza 80 szil­mi alatt (Harisch-bazár, utczai bolt) napi áron kapha­tók és előjegyezhetők. (Telefon.) Folytatás a mellékleten. Hytht tér• (Az e rovat a­latt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) »KATONAI ISKOLAI pg* Budapesten, nagy korona-uteza 13. 1­9 Január hó 1- én veszi kezdetét a legközelebbi tanfolyam az egyéves önkéntesek képesítő vizsgálatnak letételére. Értesítők kívánatra ingyen. Beiratások naponként. Az igazgatóság 1839 Grand Café-Restanrant fle Héra. A küszöbön lévő újév alkalmával indíttatva érezzük ma­gunkat, igen tisztelt vendégeinknek, jóakaróinknak és őszinte barátainknak a bennünk eddig helyezett bizalmukért mély kö­­szönetünket kifejezni azon kérelem hozzáadásával, hogy tőlünk ezej évben is ezt meg nem vonják, egyúttal megragadjuk az alkalmat,valamennyi fentemlitetteknek ezen az után szivünkből boldog új évet kívánni. Mély tisztelettel Reutter Férd., ifj. Ruscher György. kávés, vendéglős. 99 Igen tisztelt kommittenseimnek és barátaimnak legszi­­vélyesebb üdvözletemet az újévhez. S­chwarz Gyula, 12 hird­etési iroda tirlajc­oi­os. Budapest, váczi­ utcza 11. sz. iv. Az év változása alkalmából mélyen tisztelt feleim és ismerőseimnek boldog új évet kivánok. 106 GOLDBERGER A. V. hirdetési irodája, Budapest, váczi­ utcza 9*­ Fővárosi színházak. Nemzeti színház, Bérletfolyam. Január 1-én: Uj kidolgozás szerint, új beta­nulással először: Az utolsó szerelem. Vígjáték 4 felvonásban, irta Dóczy Lajos. Személyek: Lajos, magyar ki­rály Bercsényi Erzsébet, neje Lendvayné Drugeth Mária Fái Sz. Bubek, nádor Gyenes Laczfi Apor I. Horváth Lófő Hetényi Duczi Palotai P. Tóth Lőrincz Gabányi Simon, mester Szigeti I. Szerdai Latabár Barbo Pantaleone Pintér Carrara Ferencz Egressy Cecco, fia Mihályfi Catherina P. Márkus E. Anselma Vizváriné Kezdete 7 órakor. MŰSOR: Szombat , Az ember tragé­diája, leszün. Vasárnap, Endre és Johanna, bérletfolyam. M. fclr. operaház. Bérletfolyam. Január 1-én : Turolla Emma k. a. cs. és kit kamara-énekesnő vendégjáté­kául : Norma. Opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Bellini. Személyek: Sever, Gassi Flavius, barátja Kiss D. Oroveso, Ney Norma, fejósnő Turolla E. Adalgisa, Maleckyna Clotilde, Hensler H. Kezdete 7 órakor. MŰSOR: Szombat, Hunyadi László, bf. Vasárnap , Sába királynője , bérletsz. Népszínház. Január 1 én: A királyné csipkekendője. Operette 3 felvonásban. Zené­jét szerzette Strauss János. Személyek: A király Pálmai I. A királyné Ligeti I. Donna Irén Margó C. Villareal Aranyossiné Cervantes Gergely Villalobos­y R. Solymosi Don Sancho d’Ro­­driguez gróf Németh De la Mancha-Vil­­lareal marquis Szabó Brazíliai követ V. Kovács Tánczmester Szilágyi Kezdete 7 órakor. Holnap, ugyanez. Várszínház. Január 1-én : Zárva. 3 díj ® •« & !■§ »«s, A* -SS3-«2 4 £ —11 ,e ® W ›s «M P & r 1 g. ' ==“= Búza folyó hóra ..... 21.10­­ 10.35 — » januárra.......... 21.25 10.42 -1­0.07 » 4 első hóra..... 21.60 10.50 —.— » márcziustól 4 bóra . . 22.40 10.95 -j- 0.0­5 Liszt (12 márkás) folyó hóra . 46.90 14 43 -j-0.04 » januárra ..................... 47.10 14.48 -j-0.03 » 4 első hóra .... 47.60 14.65 -j-0 03 » márcziustól 4 bóra. . . 48.60 14.95 -­-0.03 Olaj folyó bóra..... 56.75­­ 28.05 —0.12 » januárra ..................... 57.— I 28.08 —0.12 » első négy hóra . . 58.—­­ 28.43 —.— » márcziustól 4 hóra . . 59.— 29.02 —.— S 7 8 S 7 folyó hóra .... 50.50 124.51 — » januárra...... 49.— 23.96 —0.25 » első négy hóra . . . 49.25 I 24.— —0.25 » májustól 4 hóra . . . 50.25 24.50 —.— Szállítási díj: Budapestről . . . 8.27 4.14 —.— Búza, liszt szilárd, olaj csendes, szesz nyugodt, Merlin. Búza ápril—májusra . . . 154.— 9.53 —0.03 — máj.—jun.-ra . . . 156.25 9.67 —.— Rozs decz—jan.-ra . . . 130.50 7.96 -(-0.03 > ápril—májusra . . . 133.— 8.24 —.— Zab deczemberre .... 127.50 7.90 —.— » ápril—májusra . . . 130.25 8.05­­ —.— Olaj deczemberre . . . 44.40 28.52 —0.06 » ápril—májusra . . . 44.40 28.28­­ —0.06 S Z S S Z deczember—jan.-ra , . 40.50 25.11 —0.12 » ápr.—máj.-ra .... 41.70 25.80 —0.12 Szállítási díj: Budapestről . . . 3.93­­­2.42 — .— Búza, rozs nyugodt, zab csendes, olaj, szesz bágyadt. részv. 107.50. Magy. Gácsországi vasut-részv. 139.87. Bécsi váltóár 161.08. M. resz. és váltób. részv. —.—. Magy. jelz. hitelb.-részv. —. Szilárd. Frankfurt, decz. 31. (Esti t.) 4.2°/0­08 papir­járadék —.—. 4.2°/0-os ezüst-járadék —. Károly Lajos vasut-részvény 181.—. Osztr. arany-járadék —.—. Magyar 4%-os arany-járadék 81.25. Osztrák hitelrészvény 241.50. Osztrák államv. részv. 217.75. Déli vasut-részvény 107.75. Csendes. (Ered. sürg.) Páris, decz. 31. Szilárd hangulat mellett magy. aranyjáradék 82.62. Páris, decz. 31. (Zárlat.) 3°/0 franczia járadék 80.22. Osztr. államv. részv. 558.—. Osztr. földh. részv. —.—. 6°/6-os magyar aranyjárad. —. Magy. vasúti kölcsön 312.—. Union bank-részvény —.—. 5°/o m. papirjáradék —.—. Magy. orszá­gos b. részv. 303.75. Osztr. földhitelrészv. —.—. 4*/«76 fran­czia járadék 109.30. Déli vasút részv. 280.—.Franczia törleszt­­hető járadék 82.72. 4°/0 magyar aranyjáradék 82 •/,. Magyar jelz. hitelb. részvény —.—. M. leszám. és váltób. r. —.—. Ottomanbank részv. 500. Csendes. London, decz. 31. Consol 99.7,«. Budapesti marhavásár. — decz. 31. Felhajtatott összesen 1806 db nagy és 1202 db apró­marha. Ebből eladatott: 25 db bika dbja 70 frttól 280 frtig. 1134 „ ökör prja 160 „ 370 „ 400 „ v. tehén prja 150 „ 170 „ 185 „ f. tehén dbja 70 „ 180 „ 63 „ bivaly prja 140 „ 200 n 697 „ borjú dbja 10 „ 20 „ — „ bárány dbja — „ — n 505 „ birka párja 6 „ 8 „ ökörhus 100 klgrammja 40 „ 51 „ tehénhus „ 38 „ 42 „ borjúhús „ 50 „ 60 „ bivalyhus 36 „ 40 „ A vidéki piaczokról. Siófok, decz. 29. Időjárás száraz, hideg csak­nem a kiállhatatlanságig, a Balaton tava befagyott, s azt olyan jégkéreg fedi, melyen minden aggodalom nélkül már terhes kocsival is járnak kelnek; széltében hosszá­ban halásznak, de kevés eredménynyel, halat keveset foghatnak, mert a jég alja apró jéggel telve, melylyel a a háló hal helyett telik meg. Az utak jók, a szálitás cse­kély mérvű, mert a nyomott árak nem­­igen sarkallják a termelőket eladásra ; daczára az ünnepnapoknak, a beho­zatal nem volt nagyobb a szokottnál. Forgalom nagyobb­részt búzából lévén: Urasági piros aczélos 79.8.78.— 7.90 piaczi áru 79, válogatott 7.90, 78. 7.80 közönséges 777­. 770. Rozs urasági tiszta 7.50, piaczi áru 730—740. Árpa kereslet nélkül, tengeri öregszemü 5. f. cinquantin 5.50 — 5.60,zab rostált 6.20—6.30 , hajdina 6. mntr. m. és minőség szerint. Idei borokból számos vétel történt vidékünkön fehér 8 frttól 11 frtig, vörös 9-től 14 forintig hektoliterre.

Next