Pesti Napló, 1886. február (37. évfolyam, 32-59. szám)

1886-02-02 / 33. szám

A Szent-István-Társulat január 31-én tartott rendkívüli választmányi gyűlése. Elnököl­ gr. Károlyi Sándor és gr. Ap­­ponyi Albert. Gróf Károlyi Sándor tár.­elnök kegyelettelj­esen megemlékezvén Ágoston Antal társ.­titkár elhuny­­táról, ki 22 éven át nagy hűséggel, szorgalommal s teljes odaadással szolgált a társulatnak, nyilatkozatra kérte föl a választmányt: várjon ideiglenesen azonnal kívánja-e a titkári állást betölteni, vagy pedig a tit­kári teendőket helyettesítők végezzék, míg az állást a közgyűlés véglegesen betölti ? Az igazgató ajánlja a nagygyűlésig a helyette­­sítést. A Kath. Hetilap ideiglenes szerkesztését az el­nökség megbízásából az igazgató már tényleg átvette; a hivatalos titkári teendőkből a levelezést magára vállalja, a pénzkezelést pedig vagy a számvevőre vagy az ügynökre kéri ruháztatni. A választmány magáévá tette az igazgató véle­ményét s a helyettesítéssel a társulati ügynököt bízta meg. Társulati elnök indítványozta, hogy az el­hunyt társulati titkár temetése költségeit a társulat viselje. A választmány az elhunyt érdemei iránti tekin­tetből a temetési költségeket egyhangúlag megsza­vazta. A Sz. László-Társulat alelnökének felszólalá­sára, minthogy e társulatnak Ágoston volt titkára, a költségek egy­ötödét a Sz. László-Társulat fedezi. Kifejeztetett ezután azon óhaj, hogy mindkét társulatnak továbbra is egy titkára legyen. Lonkay Antal vál­­tag, tekintettel az elhunyt­nak szolgálatéveire; tekintettel, hogy mint hű, lelki­­ismeretes és szorgalmas tisztviselő a társulat iránt maradandó érdemeket szerzett magának, indítvá­nyozta, hogy az elhunyt özvegyét a társulat évi kegy­­díjban részesítse. A választmány elvben az indítványt elfogad­ván, a pénzügyi bizottságot utasította, hogy ez ügyben részletes javaslatot terjeszszen elő. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, február 2. Naptár: Kedd, február 2. — Róm. kath.: Gyer­tyaszentelő Boldogasszony. — Prot.: Ignácz. — Görög­orosz . (január 21.) Jenő és Valéri. — Zsidó: (sebat 27.) — Nap kel 7 óra 28 perczkor reggel, nyugszik 5 óra. d. u. — Hold kel 5 óra 11 p. reggel, nyugszik 3 óra 40 p. d. u. Pénzügyminiszter fogad délután 3—4. Földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter fogad d. u. 3—4 órakor. Horvát miniszter fogad délelőtt 10—dél­után 2 óráig. A fővárosi szegény gyermekkert­ egy-­­ e­t évi közgyűlése d. u. 27­ órakor (VI. ker. Hajós­ utcza 4. sz.) A magyar ki­r. állami tisztviselők köz­ponti egyesületének alakuló közgyűlése d. u. 3 órakor a megyeház nagytermében. Mágnás-piknik a zenekedvelők egyletének helyiségében. (Bálvány-utc­a 14. sz.) A Caritas jótékonysági egylet dísz­­lakomája este 8 órakor az Európa-szállóban. A nemzeti zenede felsőbb osztályú növendé­keinek hangversenye este 6 órakor a Vigadó kistermében. A fővárosi egylet ülése délután 5 órakor a régi városháza tanácstermében. A Szent-Erzsébet betegsegélyző egy­let közgyűlése d. u. 2 órakor. (Akáczfa­ utcza 11. sz.) Az á­lta­l­ános szo­l­gá­l­ati viszonyban állók tánczmulatsága a Bakács-téri városi épületben. Verescsabin képkiállitás a műcsarnok­ban reggel 9— d. u. 4 és este 6—9. Belépti dij 30 kr, d. u. 1 órától 10 kr. Mezey János magyar daltársulata kezdete este 8 órakor a Páris szálló földszinti helyisé­gében. Nemzeti múzeum: régiségtár nyitva d. e. 9— d. u. 1. Iparművészeti múzeum az Andrássy­­úton d. e. 9—d u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-úton (Be­­leznay-kert) nyitva van : vasárnap és ünnepnapokon d. e. 9—12, hétfőn, kedden d. e. 9—d. u. 1, és 3—5, szerdán d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, este 7—9, csütörtökön, pénteken d. e. 9—d. u. 1 és 3—5, szombaton zárva. Technológiai múzeumi könyvtár nyit­va (szombat és vasárnap este kivételével) egész nap. Akadémiai könyvtár nyitva d. e. 9—12. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kv Lapunk legközelebbi száma, rendkí­vüli kiadásban, szerdán reggel jelen meg.­­ Az akadémiában tegnap Hunfalvy Pál elnök­lete alatt az első osztály tartott ülést. Az ülés tár­gyait szorosan tudományos felolvasások képezték. Beöthy Zsolt a Báróczy Sándor és a Kazinczy Fe­­rencz közt fennállt benső baráti viszonyt ecsetelve, Báróczy írói munkásságát méltatta. Utána Volf György tett jelentést a nyelvemlékek XIII. és XIV. kötetéről s végül Gyulai Pál olvasta fel Pesty Fri­gyes közleményét a Bancza helynévről, melyről Gyön­gyösi egyik műve tesz említést. Az értekező ki­mutatta, hogy a Bancza falu negyedfél századig állt fenn.­­ A szabadságharcz-szobor bizottság fárado­zásait már eddig is szép siker koronázta, a­mennyiben a múlt év végéig készpénzben 173.599 frt 931/2 krt gyűjtött, értékpapírokban pedig 213.538 frt 33 kr adomány folyt be.­­ A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete vasárnap, február 14-én, d. e. 11 órakor az írók és mű­vészek társaságának helyiségében tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Az igazgatóság évi jelentésének és a számadásoknak bemutatása. 2. A felügyelő bizottság jelentésének bemutatása. 3. Az igazgatóság öt és a felügyelő bizottság három tagjának megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Az elnökség. — Komócsy József megkeresett minket a kö­vetkező, s Kanyurszky György egyetemi ta­nárhoz intézett nyílt levél közlésére: Bocsáss meg, hogy ez után, a nyilvánosság útján, fordulok hozzád egy kérelemmel, mely nem csupán enyém, hanem igen sokunké. Éppen ez indokolja a kérelem nyilvánossá­gát. Te a múlt adventi vasárnapokon az egyetemi templomban az »igaz, szép és jóról« vallás-böl­cseleti konferencziákat tartottál, melyek, mint azt magad észlelheted a szószékről, igen nagy és a fő­városi társadalom legműveltebb köreiben otthonos hallgatóságot vonzottak az úr házába, beszédeid meg­hallgatására. Hogy az egymásután következő konfe­­rencziák mind fokozottabb érdeklődést ébresztettek, azt a megjelentek igen nagy számán kívül bizo­nyítja a napi sajtó is, mely rendkívül érdekes és tanulságos konferencziáiddal szokatlanul, de igen előnyösen foglalkozott. — Éppen ez okból többek kérelmének adok kifejezést e sorokban, midőn avégből fordulok hozzád, hogy a fővárosi hitélet e mozzanatának megörökítésére egyrészt, de másrészt nagyszámú műveit hallgatóidnak lelki épülésére is, ama vallás-bölcselmi értekezéseket a veled együtt érző és gondolkozó nagy­közönség szá­mára sajtó útján is a nyilvánosság terére adni ne terheltessél. Midőn e kérelmemet, mint mondom, igen sokunk nevében, ismételvén : kérlek fogadd stb. K­o­m­ó­c­s­y József. E nyílt felszólalást közölve, egy­szersmind fölemlítjük, hogy Kanyurszky, a ke­leti nyelvek és a hitbölcselet egyetemi tanára, V­e­rescsagin képeiről, úgy a tudomány, mint a művészet szempontjából, hir szerint, felolvasást szán­dékozik tartani.­­A honvéd főparancsnokság közelebb a honvéd­huszár tisztekre nézve igen fontos rendeletet adott ki. A honvédelmi minisztériumban már hosszabb idő óta foglalkoznak azzal az eszmével, hogy a honvéd-huszár törzstiszteket, kik háború alkalmával gyakran jöhet­nek abba a helyzetbe, hogy vegyes csapatokat önállóan vezényeljenek, már béke idején is begyakoroltassák. A honvéd gyalogság tisztjeinek e begyakorlásra már évek óta az őszi gyakorlatokon nyújtatik alkalom. A honvéd-főparancsnokság most a honvédelmi miniszté­rium kezdeményezésére elrendelte, hogy a honvéd­lovassághoz tartozó törzstisztek jövőben mindhárom fegyvernemből összeállított csapatok felett való ve­zényletet gyakorolják be. — Diplomaták veszekedése. Távirataink jelen­tették,hogy Athénben Delyannis görög miniszterelnök s külügyér és Rumbold angol követ közt viharos je­lenetek játszódtak le. Midőn a követ Salisbury lord ismeretes fenyegető jegyzékét Delyannis előtt felolvas­ta, ez igy felelt: »A jegyzék tudomásvétele a legfáj­dalmasabb benyomást tette reám.« Rumbold úr erre szóban ismételte Anglia fenyegetését s nyomban szó­beli választ kért. Delyannis hosszasabban fejtegette, hogy ő alkotmányos miniszter s addig nem adhat választ ily fontos ügyben, míg kollégáival nem érteke­zett. Ekkor az angol követ a miniszterelnököt követ­kező szavakkal szakította félbe:»Ön feledi, hogy itt nem az ön kamarája vagy néptömeg előtt, melynél ön megszokta a perorá­­lást, hanem az angol kormány képvise­lője előtt áll.« Delyannis azt felelte,hogy Görög­ország nem fog engedni, mire Rumbold a legnagyobb izgatottságban háromszor ismétlé: »Úgy hát menj! Delyannis csakugyan felállt és hátat fordított a dühöngő diplomatának, ki erre godolam! kiáltással távozott s dühösen bevágta maga után az ajtót, így adják elő az esetet az athéni lapok.­­ A mosonymegyei történelmi és régészeti egy­let harmadik rendes közgyűlését múlt hó 28-án tar­totta Simon Gyula főispán t. elnök elnöklete alatt. Megnyitó beszédében örömének adott kifejezést a felett, hogy az ifjú egylet már eddig is mily szép eredményt mutathat fel. A titkár azután felolvasta az elnöki jelentést az egylet múlt évi működéséről. A jelentés szerint a lefolyt évben a tagok száma 28-al szaporodott. Jelenleg 104 tagja van az egyletnek. Az ásatási eredmények a múlt évben megtartott országos régészeti kongresszuson átalános figyelmet keltettek, a népvándorlás korából származó bronczdiszítmények és ékszerek között pedig valóságos unikumok talál­tattak. Az egylet okmánygyűjteménye száznál több darabbal szaporodott. A jelentés felolvasása és a folyó ügyek letárgyalása után dr. Sőtér Ágost felolvasta nagy gonddal készített tanulmányát, a Mosony­­megye és Alsó-Ausztria közötti országos határok helyreállítása tárgyában. Bár a Lajta folyó az ország törvényes határa, öt, a Lajtán innen fekvő helyiség mégis tényleg Alsó-Ausztriához tartozik, daczára számtalan törvényczikknek és királyi ígéreteknek. A gyűlés elhatározta, hogy a felolvasást, valamint az elnöki jelentést kinyomatva, mint emlékiratot a megyei bizottsághoz benyújtja, kérve, hogy az említett öt helységnek visszacsatolását az országgyűlésnél és a minisztériumnál szorgalmazza. — Lippáról jan. 31-ről e sorokat vettük. Miután minden lapban a lippai árvízre vonatkozólag hajme­resztő hírek jelentek meg, melyek az itten tartózko­dók távoli rokonait és jóbarátjait, úgy nemkülönben az itteni leánynevelő zárda növendékeinek szüleit a legnagyobb fokban felizgatták és megrémítették, en­gedje meg egyszerűen kijelentenem, hogy az egész »iszonyú veszély« nem egyéb, mint egyes lelkiisme­retlen tudósítók hajszája »érdekfeszítő dolgok« után, melyek által a talán veszélyeztetettebb vidékekre szánt könyöradományok ide elvonatnak sújtottabb vidékek­től. A tényálladék az, hogy az elmúlt héten a jégzaj­lás által visszaduzzasztott és amúgy is magas állású Maros vize Lippának alsó és felső mélyebben fekvő részét csekély mértékben, mindössze 40—50 házát elöntötte, lakosainak egy része a veszélyeztettebbek­­ből kiköltöztettek ugyan, de mivel minden holmiju­kat kényelmesen szárazra hozhatták, semmiféle ínség­ről szó sem lehet, mert a lakosságnak most is­­ csak annyi a pénze és elesége, mint a­mennyi az árvíz előtt volt. Lehet, hogy az árvíz komolyabb nyomokat hagy az elöntve volt szántókon, de azok is csak aratás­kor lesznek ínség alakjában érezhetők, mert je­lenleg nem igen lehet az itt-ott elhorzsolt termőréteg veszteségét konstatálni és csak ott, hol őszi vetés volt, mutatkozik csekély mérvű pusztulás, mert a jég csak a mélyebb vízben úszott. Ház nem dűlt össze, csak négy faluvégi vályogkalyiba. A veszély teljesen el­múlt, a víz medrébe visszalépett. Gabnay Ferencz. — A verseczi magyar nyelvterjesztő egyesület e hó 4-én, csütörtökön társas estélyt rendez a sör­ház épületében levő saját helyiségeiben. — Ováczió. Abból az alkalomból hogy Kriszt János törvényszéki alelnök a pestvidéki kir. törvény­székhez megy át, a törvényszék polgári és büntető osztályában mozgalom indult meg az iránt, hogy a buzgó alelnök tiszteletére búcsueszélyt rendezzenek.­­ A magyarhoni földtani társulat szerdán d. u. 5 órakor szakülést tart a m. tud. akadémia föld­szinti kis termében. Az ülés tárgyai a következők: 1. Dr. Schmidt Sándor. Ásványtani közlemények 2. Inkey Béla. Földtani jegyzetek a Balkán-félsziget te­rületén 3. Dr. Primics György: A láposi hegység trachitos kőzetei. — Megszökött bankár. Münchenből Stremme Károly bankár igen jelentékeny összegek elsikkasz­­tása után jan. 30-án megszökött. — M. kir. államvasutak. Gombos és Erdőd kö­zött a kompközlekedés f. h. 2-től kezdve a gyors és teher­forgalomra teljesen, a személy­forgalomra csak a nappali 803 és 804 számú vonatokkal nyittatik meg; utóbbi korlátozás még néhány napig tart. Helyi hírek.­ ­ A magánépítési bizottság tegnap R­ó­z­s­a Pé­ter tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba: gr. Wenckheim Frigyesnek a Stáczió-utcza 14. és 16. s a József-utcza 1. és 3. számú egyesitett telkeken kétemeletes palotára; R­o­f­f­y Máriának YIII. Jó­­zsef-körut 1668/6 sz. a. háromemeletes bérházra Heller Magdolnának YIII. József-körut 5669 hr.­ szám alatt háromemeletes bérházra; Fuchs Mór és Dávidnak YI. Felső-erdősor 3085.86 sz. a. kéteme­letes bérházra ; Schulman Gyulának Király-utcza 4021/1 sz. a. kétemeletes lakházra; Ullrich La­josnak VII. ker. Hársfa-utcza 36. sz. a. egyemeletes házra; Rubin és Fürstnek VII. Dohány-utcza 34 sz. a. egyemeletes házra és egyemeletes toldaléké­pületre ; továbbá földszintes házakra: Höch­stein Károlynak Losonczy-utcza 6 sz. a., Kolbinger Ambrusnak X. ker. 8452/6 hrsz. a. egy tervezett té­ren ; Reibl Teréznek a X. ker. Bánya-utczában 7425 hrsz. a., Lindmayer Istvánnak Magdolna-utcza 18 sz. a. és Mornberger Jánosnak VII. Bem-utcza 13. sz. a. Ezeken kívül még számos kisebbrendü építési en­gedély kiadása határoztatok el. — Az első jelenet. Említettük a napokban, hogy a Rókus-kórház folyosóján egy 3—4 napos cse­csemőt találtak kitéve. A gyermek mellett a pólyá­ban 5 frt és egy levél volt, melyben az anya kijelenti, hogy gyermekét a most elhunyt Vécsey által tett ala­pítványi gyermekmenhelybe szánta, mert ott legjobb helye lesz, különben ígéri, hogy gyermekét, kit szeret, ezentúl is figyelemmel fogja kisérni. A gyer­meket a hideg ellen a két kendőn kívül még nyul­­­őrbe is beburkolta.­­ A bpesti kereskedő ifjak társulatában csütör­­tökön, f. hó 4-én dr. Kanyurszky György egyetemi tanár felolvasást tart ily czimmel: Keleti történetkék, mesék és közmondások. Eljegyzések, esküvők. Dr. Ondroviczky Lajos b.-csabai orvos, el­jegyezte S­z­t­r­o­k­a Irén kisasszonyt B.­Csabáról. Szt-miklósi és óvári báró Po­n­g­r­á­c­z Vincze pénzügyi fogalmazó eljegyezte Szabó Hortenz kis­­asszonyt, özv. Szabó Elekné szül. Horváthy Elvira kedves leányát. Színház és művészet. — B. Podmaniczky Frigyes a következő levéllel tsztelte meg a Pesti Napló szerkesztőségét: Tisztelt szerkesztő úr! Ma, midőn tiz éven át viselt intendánsi tisztemtől megválok, nem mulaszthatom el, hogy ki ne fejezzem legbensőbb hálámat a nagy­becsű jó indulatért, melylyel a sajtó nehéz hiva­tásomban gyámolitani szíveskedett. — Ha tiz évi működésemnek volt némi eredménye, azt rész­ben a sajtónak köszönhetem, mely soha sem gör­dített akadályokat törekvésem elé, melynek az volt egyedüli czélja, hogy a magyar szinügy Európa leg­első kultur­népeinek művészeti színvonalára emel­tessék. Voltak egyes esetek, midőn nézetink eltértek, de a sajtó akkor is csak az ügy iránt való jóakaratú érdeklődés s a meggyőződés nemes érveivel bírálta működésemet, soha sem sértett, soha sem bántott. Ez erőt adott a kitartásra, friss lendületet buzgó­­ságomnak, melylyel a magyar nemzet kulturális fejlődésében oly fontos tényezőt képviselő színügyet mind a mai napig valódi lelki örömmel szolgáltam. Ezen magasztos ügy érdekében arra kérem haza­fias sajtónk igen tisztelt képviselőit, hogy az irántam tanúsított jó­indulatot ne tagadják meg utódomtól s a két intézet i­gazgatóságától sem, mert nehéz fel­adat áll előttük is, melynek megoldásánál a sajtó elfogulatlan, igazságos támogatására leszen szükségök. Kiváló tisztelettel maradtam Budapest, 1886. február hó 1-én. B. Podmaniczky Frigyes, intendáns. — A népszínházban ma, kedden és holnap, szer­dán A veteránok-at adják Blaha L. asszonynyal, csütörtökön Az összedült kastély-t Pálmai Ilkával. — Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt czi­­m­ü festménye a múlt hónapban hosszabb időn át Düsszeldorfban volt kiállítva. Ez alkalomból egy né­met kritikus a következőket írja Düsszeldorfból a Kölnische Zignak: »Nagy esemény foglalkoztatta városunk egész lakosságát. Munkácsy Krisztus Pilá­tus előtt ez­ festménye volt nálunk hosszabb időn át kiállítva. Munkácsy e festménye mestermű, a század egyik legnagyobb alkotása.« — A gyapju-utczai német színházban tegnap este kellett volna először fellépnie Stuart Máriában El­menreich Francziska kisasszonynak, szász kir. ud­vari színésznőnek, az előadás azonban elmaradt, mi­vel a művésznő öltözékei még nem érkeztek meg. Ell­menreich k. a. kedden este lép fel először Fedorában.­­ A budai zeneakadémia tegnapelőtt tartotta évi közgyűlését Nagy Ágoston elnöklete alatt. A felolvasott titkári jelentés örömmel konstatálja, hogy az akadémia évről-évre fokozatosan halad kitűzött czélja felé, s szebb jövőre nyújt kilátást. A lefolyt egyleti évben az intézet három nagy hangversenyt rendezett a Vigadó kistermében, melyek a közönség és a sajtó egyhangú elismerésével találkoztak. A há­rom nagy ünnepen, valamint Erzsébet és Porcziunkula napjain a budai kapuczinusok templomában miséket adtak elő. Rendezett 6 házi hangversenyt, s Nagy Ágoston elnök költségére egy tánczestélylyel egybe­kötött hangversenyt. Az igazgatóválasztmány 10 ülésben intézte az egylet ügyeit. A 16 éve fennálló zeneiskola a közönség bizalmát teljes mérték­ben bírja. A megnyitás évében 30 növendék volt 4 tanító keze alatt, a múlt évben 219 növendék, s 15 tanító volt az intézetben. A vizsgálatok a legjobb eredménynyel folytak le. Az egyleti vagyon az év végével 1036 írttal szaporodott. A király ez évben is 600 frtot, a főváros 500-at s az elnök 340 frtot adott az intézet czéljaira. Az év végén az egyletnek 151 működő, 112 pártoló s 54 alapító, összesen 317 tagja volt. A közgyűlés a jelentést tudo­másul vette, az igazgatóválasztmánynak a felmentést megadta s a társulat és az akadémia vezetőinek, tiszt­viselőinek buzgó működésükért meleg köszönetet szavazott.­­ A Säkingeni trombitást, Nessler dalművét, a­mely a bécsi udvari operaszínházban tegnapelőtt nagy sikerrel került színre, a magy kir. dalszínházban is előadják. Az opera igazgatósága a Scheffel költe­ménye nyomán készült libretto lefordításával Ábrányi Emilt bízta meg. Valószínű, hogy az opera még a tavaszi évadban színre kerül. A czímszerepet Odry Le­helnek szánták. — Liszt-ösztöndíj. Liszt Ferenczet legközelebb Londonba várják, hol már 45 éve nem volt. Ez alkal­mat a mester tisztelői azzal akarják megörökíteni, hogy ösztöndíjat alapítanak, melyre a londoni kir. zeneakadémia növendékei évenkint pályázhatnak. Az ösztöndíj »Liszt-scholarship« nevet fog viselni. Farsang. — Tanárok piknikje. A fővárosi polgári és kö­zépkeres­kedelmi iskolák tanárai tegnap éjjel sikerült tánczestélyt rendeztek. A nagymező utczai iskolaépü­let tágas tornatermét ízlésesen feldíszítették s itt, va­lamint a mellékhelyiségekben a vendégek kitartó kedvvel mulattak. A négyeseket negyven pár tánczol­­ta. A háziasszony tisztét dr. Gyulay Béláné úr­­hölgy teljesítette. Jelen voltak: Békey Imréné, dr. Lengyel Sándorné, Erdődy Imréné, Gőőz Józsefné, Czakó Jánosné, Gyulay Elekné, Táborffy Béláné, Petrányi Gézáné, Bárdos Józsefné, Válya Miklósné, Vasvári Benőné, Legeza Viktorné, Horváth Józsefné, Sacher Gusztávné, özv. Haliczky Béláné, Kudarcz Ferenczné, Hubatsek Alajosné, Heller Józsefné, Tausz Ferenczné és Sturm Istvánné úrhölgyek; to­vábbá: Petrich Jolán és Gizella, Csepcsényi Etel, Táborffy Emma, Válya Eleonóra, Horváth Irén és Jolán, Channel Marietta, Ujházy Irma és Ilka, Sacher Lóri és Erzsi, Moser Teréz, Jung Eugénia, Babinetz Emma, Haliczky Anna, Sturm Margit, Buschmann Yilma, Fusz Gizella és Heller Yilma kisasszonyok. A második négyes után közvacsora következett, a felköszöntők hosszú sorával, a The dansant. Az első budapesti szegény gyermekkert-egylet választmánya f. hó 11-én fogja a fővárosi YI. és YII. ker. kör dísztermében az általá­nosan ismert thé dansant estélyét megtartani. Az egylet a folyó évben is szerencsés volt a főváros elő­kelő fiatal hölgyei köréből számosakat megnyerni, kik mint rendes hölgyek fognak az estély fénye és sikeré­nek emelésében közreműködni. A beléptijegyek máris igen nagy kelendőségnek örvendenek. A meghívók már szétküldettek, a­kik azt tévedésből netán még nem kapták volna s igényt tartanak a meghívásra: szíveskedjenek ez iránt a the dansant rendezőségé­hez (VI. ker. Adrássy­ út 39. vagy Budán H. kerület Lánczhid­ utcza 1. szám alá) délután 4—6 óra között fordulni. — Jelmezestély. A budapesti kereskedő ifjak társulatában fényesnek ígérkező jelmez­estély lesz e hó 6-án. A régi nagyhírű kereskedői bálok méltó utódja lesz e mulatság, mely iránt már is általános érdeklődés mutatkozik. A rendezőség részéről a höl­gyek ez alkalommal több féle kellemes meglepetésben fognak részesülni. — Csáktornyán »a hölgyek bálja« február 17-én tartatik meg a Hattyú-vendéglő termében. — A budapesti vaskereskedő ifjak február 11-én bált adnak az Erdélyi közművelődési egylet javára. Törvényszéki csarnok. — A zilahi k­ir. ügyészségnél történt állítólagos sikkasztás ügyében a megindított vizsgálat csak ren­detlenségeket és szabálytalanságokat konstatált. — Zsupánszky Pál, a Bécsben letartóztatott csaló vagyona ellen a nagy­kikindai törvényszék el­rendelte a biztosítási végrehajtást. Zsupánszky neje és a részére kirendelt ügygondnok felebbe­ztek a végzés ellen, a kir. tábla azonban azt helybenhagyta. A lipcsei hazaárulási pár. Lipcse, febr. 1. A birodalmi törvényszék ma kezdte meg Sarauw dán kapitány és Röttger mainczi író hazaárulási perének tárgyalását. A bíró­ság a második és harmadik büntető tanácsból alakult. Elnök :Drenkmann tanácselnök. Az ügyészséget Wolff és Treplin birodalmi ügyészek képvi­selik. Sarauw védői Munckel és Wolfgram (Berlin) ügyvédek, Röttger védője dr. Schmidt mainczi ügyvéd. A tanukon kívül szakértői minőség­ben hat tiszt van a hadügyminisztériumból és a vezér­karból Berlinből beidézve. A vádlottak neveinek fel­olvasása után Wolff birodalmi ügyész azt indítvá­nyozta, hogy az egész tárgyalás a nyilvánosság kizá­rásával menjen végbe. A törvényszék ily értelemben határozott. IRODALOM. A Történeti Életrajzok. (Magyar Történeti Életrajzok. A m. tud. akadémia tört. bizottságának segélyezésével kiadja a m. történelmi tár­sulat. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Második évfo­lyam. Második füzet. Budapest, Mehner Vilmos kiadása) A történelmi életrajzok legújabb, februári fü­zete megjelent s bizonyára kellemes meglepetésben fogja részesíteni a magyar történelemírás barátait. A gyönyörűen kiállított füzet Pázmány Péter bibornok­­érsek életrajzának folytatását közli Fraknói Vilmos tollából. A XVII. század nagynevű férfia méltó biográfusra talált Fraknóiban, ki épp oly kiváló tör­ténész, mint kitűnő stilista, a­ki nemcsak alaposan ismeri a kort, hanem mesterileg tudja föleleveniteni s szép nyelven, művészi kidolgozásban, élénk elbe­szélői tehetséggel mondja el a Pázmány nevéhez fű­ződő emlékezetes eseményeket. A mostani füzet Pázmányt az ifjúság és azután a férfikor legtevékenyebb szakában mutatja be s egész 1629-ig vezeti le az előadást. Fraknói Pázmány Pé­tere történeti irodalmunk olyan ritka becsű, tartalmi­lag és alakilag egyaránt oly kiváló termékének ígér­kezik, melyet hosszasabban fogunk méltatni, mihelyt egészen megjelenik. Ezúttal csak figyelmeztetni akar­juk a közönséget a gyönyörű munkára, mely épp oly érdekfeszítő, mint tanulságos olvasmány. A kitűnő szöveghez mint önálló melléklet vagy kisebb kép a kitűnő képek olyan sorozata csatlakozik, mint az eddigi füzetek egyikét sem díszítette. Ez egy füzetben két színnyomatú­s három önálló kép, öt fac­simile és a szövegben huszonnyolcz kép van. Mind­nyájan egykorú és hiteles eredetiek után készültek s a vállalat fáradhatatlan szerkesztője, Szilágyi Sándor a legnagyobb gonddal és ritka müszléssel szemelte ki őket s gondoskodott művészi reprodukcziójukról is. Kis és nagy képek egyaránt sikerültek s a vállalatot a legszebb hasonló külföldi kiadványok színvonalára emelik. Az egyik nagy szinnyomatú képen Pázmány ereklyetartó keresztje látható, mely jelenleg Elek Gusztávné urhölgy tulajdona. Egy másik szép szin­­nyomat Pázmány tintatartójának egyik oldallapját tünteti föl. A tintatartó a gyulafehérvári Batthyány­­könyvtáré. Az önálló mellékletek közt van H. Rudolf király, Thurzó György nádor és Forgách Ferencz bibornok arczképe, kitűnő eredetiek után reprodu­kálva. Igen érdekesek a facsimilék. Ezek közt van Magy­ari »Az országok romlásá«-nak és Pázmány erre adott feleletének czimlapja. Az illető munkák 1602-ben és 1603-ban jelentek meg. Van továbbá Pázmány és Bethlen Gábor fejedelem egy-egy egész levelének s Pázmány egyik, az egyetemi könyvtárban levő kézirata első lapjának híven visszaadott hason­mása. Az önálló mellékletek bizonyára fölkelthetik a múltak emlékei minden tisztelőjének érdeklődését. Épp oly gazdag a füzet a szövegbe nyomott képek dolgában. Arczképek, régi épületek, érmek s másnemű rajzok Dörre és Miskovszky derék fiatal festőinktől sűrűn követik egymást. Bellarmin bibor­nok, Mátyás főherczeg, a későbbi király, Forgách Zsigmond nádor arczképei, a collegium romanum, a radosnyai és vág­sellyei kastélyok, a znia-váraljai ko­lostor és két szobája, Grácz, Nyitra, Nagy-Szombat, Jászó, Sopron XVII. századi képei, több régi könyv czímlapjának hasonmása, minden fejezet élén egy gyönyörű kezdő­betű, végén pedig egy-egy érem, mely szellemesen van mindenütt zárvignettül alkalmazva — díszítik a gyönyörű füzetet. A képek részint a helyszínen tett felvételek, ré­szint régi emlékek után készülnek s nagy műgonddal vannak visszaadva. Kitűnő történészünk s a vállalat szerkesztője, e füzettel is bebizonyította, hogy a válla­latot folyton emelni, szebbé, értékesebbé tudja tenni. Az ő érdeme, hogy a Tört. Életrajzok valóban díszé­re válnak irodalmunknak. Ismételve felhívjuk a mű­veit közönség figyelmét a vállalatra, mely nemcsak szépségével, hanem olcsóságával is ritkítja párját. Egy egész évfolyam, öt füzet ára, a történelmi társulat tag­jainak csak 5, nem tagoknak 8 frt. Ráth Mór, ki oly sok becses vállalattal gazdagító irodalmunkat, újabb szép kiadáshoz fogott. A m­a­­gyar illusztrált Shakespearet adja ki, a legjobb magyar fordításban, a képeket pedig a világhírű Cassel-féle angol kiadásból veszi. A kiadást bevezetéssel és jegyzetekkel Csiky Gergely látja el. Az egész mű mintegy száz füzetben jelen meg, körülbelül h­a­t­s­z­á­z illusztráczióval. Az első füzet már megjelent, s meglepő a kiállítás pompája által. Egy-egy kötet ára 40 kr. tíz füzetre előfizethetni bér­mentes küldetéssel négy forintjával, Ráth Mórnál. A Magyar Szalon februári füzete is, a megelőző füzetekhez méltó gazdag tartalommal jelent meg. A füzet Jókaitól, Mikszáthtól, Ábrányi Kornéltól tartalmaz közleményeket; — itt olvasható József főherczeg czikke a fiumei növényhono­­sítási kísérletekről, s különösen gazdag a füzet szép s eredeti illusztrácziókban, melyek közül fölemlítjük Verescsagin eredeti vázlatait, Temple és Pataky László képeit. Elemi énektan. Chevé elemi énektana után fordította és átdolgozta G­o­tf János fővárosi jónevű énektanár. A Gallin-Paris-Chevé-féle tanmódot köve­tő füzetek ezek, melyekben a számjegyrendszer alap­elveivel ismerkedünk meg. Minden, a­mi az énekre vonatkozik, e füzetekben a képzelhető legegyszerűbb módokra vissza van vezetve, de azért e rendszer mindamellett elég tág a vokál-zene kifejezésére is. Az az út, mely a számjegyrendszeren át a hangjegy­rendszer titkaiba vezet, nem tér vagy kerülő út, hanem inkább a legtermészetesebb és legrö­videbb. Gáll János e tanmód behozatala által út­ját egyengette annak, hogy az ének rövid idő alatt igaz népművészetté fejlődjék, és mindenesetre megérdemli, hogy a magyar énektanítók támogassák törekvésében, mely e rendszer meghonosítását tűzi ki czélul. A második füzet, mely most hagyta el a sajtót, különféle gyakorlatokon kívül közel hetven dalt is közöl. Kiadja Kókai Lajos. Egy-egy füzet ára 30 kr. A Pesti Napló táviratai. A rend­szatból. Bécs, febr. 1. A képviselőház ülése. (Az esti lapban közlöttek kiegészítéséül.) A sechshausi járásbíróság megkeresést intézett a házhoz, hogy S­z­e­s­s Frigyes mentelmi joga füg­­gesztessék föl becsületsértés miatt. Az elnök meleg hangon emlékezett meg Kusy elhunyt képviselőről. A ház az államvasutak által fizetendő jövedel­mi adóról szóló törvényjavaslatot az adóügyi bizott­sághoz, a kassa-oderbergi vasút megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési bizottsághoz és a Kongó-egyezményt a választandó közgazdasági bizottsághoz utasította. Mattus indítványa a középiskolai helyettes tanárok elleni fegyelmi eljárás tárgyában a költségve­tési bizottsághoz utasittatott. Heilsberg azt indít­ványozta volt, hogy Mattus indítványa az alakítandó közoktatásügyi bizottsághoz utasittassék, mit Sturm is pártolt, de ez indítvány 116 szavazattal 101 elle­nében elvettetett. Lienbacher indítványai az árvapénzek el­helyezése és a házadónál eszközlendő könnyítések tárgyában az igazságügyi, illetőleg az adóügyi bizott­sághoz utasíttattak. Fuchs és társai interpellácziót intéztek a kor­mányhoz aziránt, miért nem akadályozta meg Veres­csagin megbotránkoztató képeinek kiállítását. A ház legközelebbi ülését csütörtökön tartja. Horvát tartománygyű­lés. Zágráb, febr. 1. (D. É.) (Folytatás esti lapunk­hoz.) Következett a napirend : a költségvetés részle­tes tárgyalásának folytatása. Stankovics osztályfőnök fényes beszédben polemizál az előtte szólottak ellen, kiknek vádaskodá­sait erélyesen visszautasítja. Derencsin ellen fordulva, szóló tartózkodás nélkül kijelenti, hogy a jelenlegi kormány a hivatalos lap kivételével semmiféle befo­lyást nem gyakorol a sajtóra , azonban az ellenzék kifakadásai mégis igazolják azon kérdést, vájjon az ellenzéki sajtó megóvja a tárgyilagosságát? E helyt konstatálandó, hogy az ellenzéki sajtó abban találja kedvét, hogy a tényeket elferdíti és a nép szenvedélyét felizgatja. A­mi a választási vissza­éléseket illeti, e tekintetben a kormányt semmiféle vád nem terheli, hanem egyedül az ellenzéket, mely mint bebizonyult, terrorizmust gyakorolt, és megen­­gedhetlen, alávaló eszközöket használt. A­mi az állameszmét illeti, megjegyzi szóló, hogy a bűn minden oly állameszmét védelmez, mely törvényen alapul. Ezután szónok Folnegovics ellen fordul s megc­áfolja annak a rendelkezési alapra vo­natkozólag felhozott állításait. Nevetségesnek nyilvá­nítja azon állítását, hogy a kormány 15.000 írttal 110 választókerületet és a sajtót befolyásolja. Osto­rozza az ellenzék magatartását s ajánlja a tétel meg­szavazását. Előadó lemond szólási jogáról. Erre megej­­tetvén a szavazás, a tétel nagy többséggel elfogadta­tott, valamint vita nélkül elfogadtattak a következő tételek egészen »az országos levéltár E czimig. E czimnél S­m­i­c­z­i­k­l­a­s azon indítványt te­szi, utasítandó a kormány, hogy a kamarális okmá­nyokat Budapestről küldje vissza Zágrábba. Ez indítvány fölött vita keletkezett, melyben Smicziklas és Miskatovics előadó vettek részt. Utóbbi védekezik Smicziklas gyanúsításai ellen s felemlíti, hogy a kormány már két hónap előtt meg­bízott egy alkalmas egyént azzal, hogy a Budapesten levő okmányokat vizsgálja meg és közülök azokat, melyek Horvátországot illetik, vegye át. Erre Smicziklas indítványa elvettetett. Az első fokú politikai hatóságok cziménél Maz­­zur­a megjegyzi, hogy ebben a monarchiában a né­peknek nem egyenlő mértékkel mérnek. Nem szavazza meg a közigazgatási reformra előirányzott költséget. A vita további folyamában részt vesznek Kame­­nar, ki majdnem minden czimnél felszólal, Stan­kovics osztályfőnök, Miskatovics és Tus­kan, valamennyi tétel azonban a bizottság szövege­zése szerint változatlanul fogadtatott el. Az országutak és víziutak létesítésének c­ímé­nél Frank emel szót. Szónok megjegyzi, hogy ha­bár Stankovics osztályfőnök ma itt kijelentette, hogy a kormány az ország anyagi jólléte érdekében minden lehetőt megtesz és jóllehet fizetett tollak dicsérik a bán tevékenységét, ő kénytelen itt a nép és király előtt hangját felemelni és kijelenteni, hogy a bán az ország vagyonát, és pedig azon vagyont, amelyet ő Felsége elapadhatlan kegyességével a ha­tárőrvidék hősies lakosságának ajándékozott, könnyel­műen, határozottan kijelentem — mondja szónok — könnyelműen oly személyek ré­szére fecsérek­et, kik bizonyos irányban propa­gandát csinálnak. Szónok be fogja állítását bizo­nyítani. A vinkoveze-brekai vasút építésénél ugyanis a beruházási alapból százezrek pazaroltattak el. A vo­nal kilométerenkint 18.000 írtba, az egész vasút tehát 800.000 írtba kerül, mindamellett az építési tőke egy és fél millióval számíttatott fel. Szónok megtámadja a közlekedési minisztert, hírlap czikket olvas fel és az engedélyokmányt is fel akarja olvasni, de az elnök által félbeszakittatik, ki figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál és igyekezzék tárgyilagosan beszélni. Mint­hogy a szónok beszédét a megkezdett hangon folytat­ja, elnök a szót megvonja tőle. A bán, ki Frank támadásairól értesittetvén, a teremben megjelen, kijelenti, hogy fentartja magá­nak Frank szavaira akkor válaszolni, ha a beszéd szövege kezében lesz. A többi czim, valamint a közoktatásügy czimei is lényeges vita nélkül elfogadtatván, az ülés véget ért.. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órára tűzetett ki. Zágráb, febr. 1. (D. É.) Frank támadásai a bán ellen izgatottságot keltettek a képviselők körében, kik az ülés után még sokáig tanácskoztak az ügy felett. A nemzeti pártkör ma este tartott ülésében az ügy szintén élénk vita tárgyát képezte. A bán azon­ban minden párthatározatot visszautasított, míg Frank támadásaira a tartománygyűlésben nem válaszol. Az indignáczió általános, miután a támadások teljesen alaptalanok. Reményük, hogy Frank, ígéretéhez képest, a kormányt interpellálni, és ez alkalommal vádjait

Next