Pesti Napló, 1886. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1886-03-26 / 85. szám

85. szám. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai kü­lönkü­ldése kívántatik, postahályagra havonként 35 kr., évnegyedenként 1 forint felü­lfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a 13 p esti ISTaplót kiadó­ hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, 1886. Péntek, márczius 26. 37. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-feivatal, Ferencziek-tere, Athenaeu­m-é­p­ü­l­e­t. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Egyes szám­o kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ­Ifi­ April l­sejével nz évnegyed kezdőd­v­én, fölkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek megrende­lése lejár, annak minél előbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne történjék. A Pesti Napló a legolcsóbb nagy politi­kai napilap, s naponkint kétszer megje­lenvén, az olvasó­közönséget a leggyorsabban tájékoz­tatja a napi eseményekről. Előfizetési árak : ( A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer, hétfőn reggel rendkívüli számot ad ki.) Évnegyedre ................. 4 frt 50 kr. Egy hónapra ................. 1­9 50 „ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. IPF* Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalának (Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület) küldendők. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle. A bolgár kérdés megoldása körüli alku­dozásokban ismét új mozzanatot jeleznek. Római hírek szerint az olasz kabinet talált oly közvetítő javaslatot, mely Sándor fejede­lem óhajait a nagyhatalmak határozataival összeegyezteti. Miből áll e javaslat, arról még nincs hír, de alighanem erre is olyan sors vá­rakozik, mint elődeire. Az orosz politika czélja nem a kiegyezés, hanem Sándor fe­jedelem megalázása. Bizonyítja ezt a táv­iratainkban már jelzett legutóbbi orosz félhivatalos nyilatkozat, mely kegyetlenül pálczát tör Sándor fejedelem óhajai felett s kiemeli, hogy a fejedelem csak arra számíthat, a­mit neki Európa önkéntesen, úgyszólván, kegyelemből ad s ha daczol a nagyhatalmak­kal, akkor semmit sem fog kapni. Oroszország e magaviselete s a hozzá fűződő fondorlatok nagyon aggasztják a szultánt, ki minden áron szeretne a bolgár bonyodalomtól sza­badulni. A szultán arra is kész, hogy elfogad­ja Sándor fejedelem óhajait s ez ügyben állí­tólag jegyzéket intézett a hatalmakhoz. Csak­hogy az orosz politika a szultán ez en­gedékenységét is könnyen meghiúsíthatja. A német parlamentben szombaton egy kis szoczialista vita volt. A szoczialisták kö­réből az 1884-ks úgy­nevezett dinamittörvény megszüntetését indítványozták. Viereck kép­viselő kiemelte, hogy e törvény igazi kari­katúrája a parlamenti alaposságnak s hogy a különböző németországi dinamitmerényletek s főleg a niederwaldi emlék elleni nem a munkások, hanem a rendőrség bérenczeinek művei voltak. A ház az indítványt óriási többséggel egyszerűen elvetette. Az orosz nihilisták újra életjelt adnak magukról. Hivatalos lapjuk nagyon hosszú szünet után ismét megjelent s azzal fenyege­tőzik, hogy a párt, mely újra szervezve van, sőt pénzzel is rendelkezik, ismét megkezdi erőszakosságait s irtó harczát az uralkodó osztályok ellen. Pétervári hírek szerint e nihilista fenyegetés okozta, hogy a czár sze­mélyes biztonsága érdekében a legutóbbi idő­ben igen nagyarányú óvatossági intézkedése­ket tettek. A képviselőház pénzügyi bizottsága Zsig­mondy Vilmos elnöklete alatt tegnap tartott ülésé­ben tárgyalás alá vette először az Egyiptom pénzügyei rendezése ügyében Londonban, 1885. márczius 18-án kötött nemzetközi egyezmény­nek s a Londonban, 1885. július 25-én kelt nemzet­közi nyilatkozatnak beczikkelyezéséről szóló törvény­­javaslatot. Hegedűs előadó ismertetvén a javaslat tar­talmát, előadja, hogy a szóban forgó kölcsönért való jótállás alól monarchiánk nemzetközi politikai és for­galmi szempontból nem vélte magát kivonhatni. Elfo­gadásra ajánlja a javaslatot. Wahrmann elfogadja a javaslatot, ámbár nem látja feltétlenül kizártnak azt, hogy esetleg ké­sőbben teher is hárulhatna belőle reánk. Tarkovics miniszteri tanácsos, mint a mi­niszterelnök képviselője, előadja, hogy nemcsak a monarchia nagyhatalmi állására való tekintet volt irányadó e jótállás elvállalásánál, hanem az Alexan­driában kárt szenvedetteknek adandó kárpótlás is. Nem valószínű, hogy ebből monarchiánkra valamikor tényleges teher háromoljék. Wahrmann az egyezményben azon hézagot látja, hogy nincs kimondva, miként az esetleges elő­legezések Egyiptom által később minő kamatláb mel­lett térítendők vissza. Tarkovics miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy e kérdés előfordult a londoni konferenczián is, de a nagyhatalmak képviselői ama nézetben vol­tak, hogy ez valószínűtlen eset és felesleges róla beszélni. A bizottság átalánosságban s némi szerkezeti módosításokkal részleteiben is elfogadta a törvényja­vaslatot. Tárgyalás alá vétetett ezután a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883: 43. tcz. némely határozatainak módosításáról szóló tör­vényjavaslat. Hegedűs előadó hivatkozva a javaslathoz indokolásra, részletesen ismerteti a javaslat­semélyzet szaporítás javasolt arányá­­t Azoktnak is tartja­ a szaporítás igazságügyi bizottság azon módosításával szemben, hogy az új bíráknak kb­. táb­lai bírói minőségű fizetésük, de kúriai bírói rangjuk legyen, korrektnek és logikusnak a miniszter javasla­tát tartja, mely szerint az új bírák rangja és fizetése is kb­. táblai bírói minőségű lenne. Szóló e tekintet­ben az eredeti szerkezetet ajánlja elfogadásra. A ja­vaslatot különben elfogadásra ajánlja. S­z­a­p­á­r­y gr. pénzügyminiszter az igazság­ügyi bizottság módosítására nem fektet nagy súlyt, csak azt kívánja, hogy a fizetés akként állapíttassék meg, a­mint javaslatba hozta. Wahrmann a hatáskör azonosságára való tekintetből indokoltabbnak véli az igazságügyi bizott­ság javaslatát. Hieronymi akadémikus jellegűnek tartja e vitát, miután a miniszter elfogadta már az igazság­ügyi bizottság javaslatát, de azt tartja, hogy az elő­adónak e tekintetben igaza van. A szóban forgó mó­dosítás infrakc­ióját jelenti a nálunk 18 év óta meg­­honosult gyakorlatnak. Ha lenne nálunk szolgálati pragmatika, lehetetlen lett volna az igazságügyi bi­zottság e javaslata. Harkányi elvileg nem barátja az ilyetén rangosztogatásnak s az eredeti javaslatot helyesebb­nek tartja. A bizottság általánosságban s az igazságügyi bizottság módosításával részleteiben is elfogadja a törvényj­avaslatot. A bizottságnak e két javaslatra vonatkozó je­lentése legközelebb a ház elé fog terjesztetni. A sztrájk Belgiumban, Brüsszelből szerda esté­től jelentik, hogy a hírek a lüttichi medenc­éből még aggasztóbbak, mint eddig. A Meuse egész balpartján megszüntették a munkát s a sztrájk már áthatolt Seraingben a Cockerill-telepre, mely maga ötezer munkást foglalkoztat. Az eddigi összeütközésekben számos sebesülés történt, noha a katonák mindig a levegőbe lőttek s csak a tisztek irányozták a tömegre revolverüket. Új zavargásoktól félnek. Fanselleben 13, Seraingben 30 egyént fogtak el. Wenders, Hug, Gent és Charleroi munkásai közt igen nagy az izga­tottság. A már ez. 19-én elfogott zavargókat a fenyitő törvényszék már elitélte. Az egyik Wagener, ki a jelt adta a fosztogatásra s a bíróság előtt is brutálisan viselte magát, hat havi fogságra s 200 frank birságra ítéltetett. A Gazdakörből. (A regále megváltása.) A Gazdakör igazgatósága tegnap délután Som­s­s­i­c­h Pál elnöklete alatt ülést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök indítványára a magyar hírlapírók nyugdíjintézetének 100 főt szavaztatott meg. Bemutattatott a budapesti mészárosipartársulatnak átirata, melylyel a gráczi mészárosipartársulat ama megkeresését küldte át, mely szerint az állati zsiradékok és a faggyú behoza­tali vámjának eltörlése ellen teendő lépések megtéte­lét kéri. Tudomásul vétetvén, a gráczi ipartársulat az iránt fog megkerestetni, hogy az osztrák kor­mányhoz ez ügyben intézett beadványát másolatban küldje meg. Ezután elhatározta az igazgatóság, hogy Zichy Nándor gr. felolvasása folytán lótenyésztési és állat­­tenyésztési albizottságot alakít. Új tagokat felvetettek: B­­­a­s­i­n­i Domokos és Peregrini János.* * * Ezután dr. Csillagh Gyula értekezett a ki­­sebb királyi haszonvételek megváltá­sáról. Értekező nézeteit a következőkben foglalja össze: A földesúri italmérési jog teljes kárpótlás mel­lett mielőbb megszüntetendő. Teljes kárpótlás pedig azért szükséges, mert e jog bizonyára hoz oly biztos jövedelmet, mint maga a földbirtok; e mellett pedig e jövedelem elnyeréséhez még oly mérvű munkaerő alkalmazása sem szükségeltetik. Eladásoknál, az örö­kös társak közti egyezségeknél e jog teljes értékében vétetett számításba, s így a jól szerzett jogok sértet­nének, ha nem teljes, hanem csak úgynevezett méltá­nyos (billige Entschädigung) adatnék, minő az örökös tartományokban eltörölt propriáczinális jogokért fizet­tetett , vagy mérsékelt kárpótlás, (massige Entschä­digung) miben az eltörölt kényszerjogok Németország több államában részesittettek. A kiszámítás az úrbéri kárpótlást tárgyazó 1853. márczius 2-iki nyílt parancsban »a megváltha­tóknak nyilvánított tartozások« megváltásának kul­csa szerint eszközlendő, vagyis a tíz évi átlag szerint meghatározandó jövedelem évi értékének tőkésítendő húszszoros összegét véve alapul s kezelési költségek fejében egyhatodrészt levonva. A tíz év alapjául mindenesetre oly időszak keresendő, melyben a gaz­dasági viszonyok jók is, de felváltva rosszak is voltak. A kárpótlási összeget — épp úgy, mint a föld­­tehermentesítési adósságot — az állam fizeti e czélból kibocsátandó regále-váltságkötvényeknek a jogosul­tak kezeihez leendő kiszolgáltatása által. Mert habár sok község van hazánkban rendezett közigazgatási és pénzviszonyok között, egészben véve talán még sem lehetne a kármentesítés összes garancziáit a községek hitelében, sem a községek ellen esetleg alkalmazandó közigazgatási behajtásban keresni és így nézete sze­rint az állam igénybevétele, akár mint közvetítőé, akár mint jótállóé vagy kölcsönadóé, végre is kike­rülhettek ha a volt földesuraknak teljes kárpótlását óhajtjuk. E kötvények spec­iális fedezettel bírnának, így a regále­ váltságból eredő államadósság törlesz­tése czéljából az italmérési üzletekre az államkincs­tárt megillető külön engedélyilleték és évi államadó volna behozandó és ennek tételei egyelőre ideigle­nesen, a szerzendő tapasztalatok után később végle­gesen akképen volnának megállapítandók, hogy az azok alapján előirányozható évi bevételekből a vált­­ság-összeg utáni kamatoknak és törlesztési részletek­nek fizetése biztosítva legyen. Az italmérési regálét tehát, e szerint azon időpontig, míg a regále-váltság­ból eredő államadósság végleg letörlesztve nem leend, az italmérési engedélyilletékek és italmérési adók fog­nák felváltani. Ugyanezek jelöltettek ki a többi javas­latokban is, azon fedezeti alapul, melyből az italmérési javadalomnak a községekre leendő átruházása esetén a megváltási tőke utáni kamatok és törlesztések a közsé­gek által fizettettek volna, csakhogy míg a fönt említett javaslatok ezen illetéket, illetőleg adót a községi adó jellegével ruházták fel, addig értekező javaslata ezen illetéket és adót államivá teszi, minthogy a kárpótlási összeg, e javaslat értelmében, az állam által fizet­tetnék. Ezen adó igazságos, mert oly ipari foglalkozást érint, mely eddig is hasonszerű joggal terhelve volt s mégis jövedelmezőnek bizonyult, továbbá arányos is és egyenlékeny, mert nem minden italmérési üzlet vonatnék egyenlő adóztatás alá, hanem az italmérési üzletek különböző körülményei s jövedelmezősége sze­rint a törvény különböző osztályzatokat állapítana meg, e mellett ezen adónem egyszerű s könnyen kezel­hető is. Hogy a sajátképi italmérések mellett azon ke­reskedői üzletek is, melyek italelárusítással foglal­koznak, ezen italmérési — rájuk vonatkozólag helye­sebben — italárulási adót fizetni tartoznának, a dolog természetéből foly, s az ezen adó alól mentesített üz­letek, illetőleg italok körét lehetőleg szűkre kellene szabni. Úgy a lic­encziáknál, mint az évi adóknál az osztályozás alapját sokféle tényező kombinácziója ké­pezhetné : a városok lakosságának s az ezekben létező italmérési üzleteknek egymáshoz viszonyított száma, az üzlethelyiségek terjedelme, az üzlet múlt évi jöve­delmezősége — és talán első­sorban — az üzletben eladásra került szeszes italok kvantuma. A szabad királyi városokban s mindazon köz­ségekben, melyek az italmérési jogot akár királyi ki­váltságlevél útján bírják, akár megváltás, illetőleg vétel utján megszerezték, az italmérési jog, mint ki­rályi kisebb haszonvétel, szintén megszüntettetik ugyan, de ezek közül mindazon sz. kir. városok, ille­tőleg községek, melyek több mint 10.000 lakossal bír­nak, kárpótlást nem követelhetnek, hanem feljogosít­­tatnak az italmérési kft. kisebb haszonvétel eddigi jövedelmét, mint a városra ruházott javadalmat az italmérési üzletekre a felsőbb hatóság jóváhagyása mellett s lehetőleg a hasonló állami díjak, illetve adók módjára megállapítandó engedélyi díjakból és italmérési adókból, sőt kivételesen (a­mennyiben t. i. ezek elégtelenek volnának) behozatali illetékekből (kapuadó koktrol) is maguk részére biztosítani; ily helyeken azonban az egész város területére kiterjedő italmérési javadalomnak egyetlen vállalkozó részére leendő kizárólagos bérbeadása jövőre tiltatik. Daczára, hogy a városokban az italmérési jog nem esik kárpótlás alá, a fennállott italmérési regále­­jog értéke — a tíz évi átlag alapján — ezeknél is kinyomozandó s ezúttal szintén összeírandó, és a vá­rosok meghagyandó italmérési javadalmukat, ha va­laha kivántatnék, ezen kinyomozott értékben az ál­lamnak akármikor átengedni tartoznak. A városokban fennállott ezen italmérési regáló­­jog értékének megállapítása nemcsak azért szükséges, hogy az állam, ha a szeszes italokra bármikor más adókat hozna be, vagy például a szeszmonopóliumra térne át, e városi javadalmakat kárpótlás mellett egy­szerűen megszüntethesse, de szükséges e megállapítás azon oknál fogva is, mert azon javadalom bevétele, melyet az italmérési regále átalakításából a városok hozni fognak, ezen megállapított összeget felül nem múlhatja. A sz. kir. városokban fennálló azon italmérési jogok, melyeknek jogalapja nem a városi kiváltságon, hanem különös kiváltságon nyugszik, mint a városok­ban létező nemesi kúriáknak, egyes személyeknek vagy telkeknek külön italmérési jogai azonban kár­pótlás mellett megszüntetendők; a tisztán hatósági engedély alapján nyert italmérési jogokat, mint visz­­szavonható jogosultságokat azonban kárpótlás nem illeti meg. Az 1. pont alatt említett kárpótlás megilleti a községeket is az 1836: VI. t.-cz. 2. §-a által szabá­lyozott és az 1853. márczius 2-án kelt úrbéri cs. nyiltparancs 23. §-a által fentartott szt. Mihálytól karácsonyig, illetőleg szt. György napjáig terjedő korcsmálási jogért. A kárpótlási eljárás, — név szerint a kár­pótlási ár felvétele, megállapítása, fölmerülendő vitás esetekben választott bíróság alkalmazása és a felebbvitel fentartása mellett lehetőleg a szőlődézsma­­megváltásánál követett és az 1868. XXIX. t. czikk­­ben szabályozott eljárás szerint megy véghez. A szőlődézsmaváltságnál követett eljárás sokkal egyszerűbb és rövidebb volt, mint a földtehermentesí­­tési rendeletekben foglalt eljárási mód, midőn a kár­pótlási felvételnél három adminisztratív fórum (u. m. a földtehermentesítési biztos, országos bizottmány, belügyminisztérium), a kárpótlási jogkérdésekben is három birói hatóság (a cs. kir. úrbéri törvényszékek, úrbéri feltörvényszékek, és az úrbéri legfőbb törvény­szék) jártak el, a­míg a szőlődézsmaváltsági eljárás­nál a vitás ügy mindjárt birói útra tereltetett, s a birói határozat ellen csak egy felebbvitelnek adatott hely. A szükséges adminisztratív felülvizsgálat azon­ban ezen eljárásnál is kötendő. A többi fennálló kir. kisebb haszonvételek a közérdekkel ellenkezésben nem állván, azokra nézve, a­mennyiben a törvényhozás azokkal foglalkoznék, csak a permisszív megváltás elve volna kimondandó és pedig akképen, hogy a földesúri malomjogot az il­lető malom­üzletek birtokosai akár egyenként, akár egyetemleg, a fönnebb foglalt eljárásnak alkalmazása mellett, a tíz évi átlagos jövedelem alapján jogosítják magukhoz váltani. A halászati jogot ily módon az érdeklett közsé­gek hasonlókép megválthatnák, úgy a még magánjogi czimen egyeseket illető vásártartási, vám- és révjogo­kat is és azokat megfelelő községi javadalommá vál­toztathatnák, így az e czimen a felsőbb hatóság jóvá­hagyása mellett megállapítandó díjak megváltás foly­tán a községi pénztárba fognának befolyni, mi a je­lenlegi állapotnál mindenesetre helyesebb, természe­tesebb volna. E jogok megváltása iránti nyilatkozatot az érde­keltek, illetőleg a községek azonban meghatározott idő alatt tartoznának bejelenteni, ellenkező esetben nem volna köteles a jogosított a jognak még kárpótlás mellett leendő átengedésére sem. Ez azonban csak általános javaslat, s elismerem, hogy minden egyes jog megváltásánál megfelelő különös rendszabályok alkalmazandók. E jogokra nézve azonban sem a kárpótlási kö­telezettség, sem a megváltás közvetítése az államot nem terhelhetné. De hogy a községek a megváltás czéljából könnyebb és olcsóbb hitelt kaphassanak, az alábbi elvek szerint megengedhetőnek vélném a java­dalomnak külön hitelalappá változtatását. Kimondandónak véli ennélfogva: úgy a szab. kir. városok eddigi italmérési jogának megfelelő italmé­rési javadalom, mint a községek által már eddig kirt vagy most megszerzett s az eddigi kir. kisebb haszon­vételeknek megfelelő javadalmak (tehát a malom-, halászat-, rév- és vámjog, valamint a vásártartás, végre az italmérés is, — ha t. i. a községekre ruháztatnék) jövőre oly önálló jogosítványokat képeznek, melyekre különös jogok szerezhetők. E czélból e jogok megfelelő körülírással s a váltságösszeg kitüntetésével, a telekkönyvi hatóság által vezetett­­javadalmi (Beneficzial) könyvekbe jegyzendők be. Ugyane könyvekbe jegyzendők be e jo­gokra, mint önálló hitelalapra nyújtott kölcsönök is. Egyébként e könyvekre, valamint az azokba be­jegyzendő jogokra is a telekkönyvi szabályok nem alkalmazandók ugyan, de az azokba bejegyzett hite­lezők jogot nyernek, hogy lejárt követeléseiket magá­ra a javadalomra vezetendő zárlat útján annak jöve­delmeiből szedhessék be és ebben őket a városoknak (községeknek) egyéb hitelezői meg nem előzhetik. A könyvek vezetéséről és a zárlat módjáról a kormány rendeleti úton fog határozni. E rendelkezést azért tartotta czélszerű­nek, hogy megkönnyíttessék a városoknak és községeknek a javadalomra akár megváltás czéljából, akár később bármely czélból külön hitelt nyerni. 30 kr. Grand Café-Restaurant de l'Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Ő Felsége az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek, az általa f. hó 1-én rendezett bál alkalmából, száz frtnyi össze­get. — Lazán községnek, az ott 1885. évi szeptember hó 18-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére, ötszáz frtnyi összeget, — Hubina köz­ségnek, az ott 1885. évi október hó 16-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére, három­száz frtnyi összeget adományozott. — A budapesti ügyvédi kamara tegnap délelőtt tartotta meg tizenegyedik évi rendes közgyűlését Hodossy Imre elnöklete alatt. Mindenekelőtt a választ­mányi jelentést terjesztették a közgyűlés elé, melyet már bő kivonatban ismertettünk. A választmányi jelentéshez dr. Dell' Adami Rezső szólott hozzá, éles bírálat alá véve a jelentésben foglalt s az igazságügyi jelenségekre vonatkozó megjegyzéseket. Konkrét in­dítványt ez alkalommal nem tett. Dr. Pártos Béla indítványt akart a kamara elé terjeszteni, egy az igaz­ságügyi miniszterhez intézendő felirat tárgyában, minthogy azonban indítványát nem adta be a kellő időben, figyelembevétel végett a választmányhoz kel­lett áttenni. Ezután a jelentést a közgyűlés tudomásul vette.­­ A dr. Zsigmondy Jenő által felolvasott évi számadás szerint volt a lefolyt évben 11,563 frt 41 kr kiadás és 14,304 frt 31 kr bevétel, a pénztári ma­radvány tehát 2,740 frt 95 kr. —A közgyűlés a szám­adást tudomásul vette s a pénztárnoknak és számvizs­gálóknak a felmentvényt megadta. — Az 1886—87. évre 13,190 frt van előirányozva, mely összeg a beira­­tási és tagdíjakkal, valamint a vegyes bevételekkel fe­dezve lesz. A közgyűlés végül még a tisztviselők és a kezelő személyzet évi fizetését állapította meg s ezzel a közgyűlés véget ért.­­ Az írók és művészek társasága márczius hó 28-án vasárnap délután 3 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését.­­ Tóth István egri nyomdászt a jeruzsálemi pátriárka a pápa ő­szentségének nevében a szent sír lovagjává nevezte ki. Tóth az egri és budapesti katho­­likus legényegyletek alapítása érdekében buzgó tevé­kenységet fejtett ki, és a külföldön is szerzett magá­nak érdemeket hasonló egyesületek alapítása körül. — A fenyegetett Bécs. Az osztrák fővárosban nagy zajjal folyik a városi bizottsági tagok válasz­tási mozgalma. Bécs második kerületében Suesz ta­nár tartott szerdán este ez ügyben nagy beszédet s különösen azt hangoztatta, mennyire fenyegeti a Taaffe-kormány politikája Bécs főváros fejlődését és jövőjét. A fővárost a legnagyobb mértékben veszé­lyezteti azon dec­entralizáló elv, mely ma Ausztriá­ban uralkodik. A birodalom szétbomlasztása nem je­lent mást — mondó szónok — mint azt, hogy Bécs birodalmi fővárosi jellegéből lassan kint kivetkőztet­­tessék. Bármi szép szavakat használnak, e városra a lassú sorvadás átkát akarják vetni. Ez a hanyatlás az ínséget jelenti. Szónok tehát a választásokban egyetértésre intette Bécs összes polgárait. — Pasteur intézete, Pasteur szerdán délután egy bizottsági ülésen jelentést tett az általa kezelt betegekről, kiknek száma 580. A kutyák által meg­harapott összes betegek állapota normális, az oltás rendes folyamot vesz. Ama 19 orosz közül, kiket far­kasok martak meg, az, a­ki a legborzasztóbban volt sérülve, a düh tünetei közt meghalt. Az utóbbi na­pokban a beteg konvulziv rohamokban s állandó szám­ KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 26. Naptár: Péntek, márcz. 26. — Kom. kath.: Manó. — Prot.: Manó. — Görög-orosz : (márcz. 14.) Be­nedek. — Zsidó: (rendar 19.) — Nap­kel 5 óra 53 p. reggel, nyugszik 6 óra 20 p. délután. — Hold kel 25 perczczel éjfél után, nyugszik 9 óra 50 perczkor reggel. — Uránus a nappal oppoziczióba jön, a szűz csillagzatban egész éjjel látható, éjfél után delel. Mozgása retrograd._ Pénzügyminiszt­er, fogad d. u. 3—4 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2 óráig. A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi magánépítési bizottság ülése d. u. 5 órakor az uj városházán. Dr. Janny Gyula Erzsébet­ kórházi igazgató felolvasása az akadémia Kisfaludy-termében délután 5 órakor. A magyar lovaregylet választmányi ülése este 10 órakor (nemzeti kaszinó). Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinthető d. e. 10—11­­ óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. óráig. Te­rhnológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 óráig és d. u. 3—5 óráig. Technológiai múzeumi könyvtár nyit­va egész nap. Akadémiai könyvtár d.u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dif­­úságban szenvedett. De ha vizet adtak neki, nem tu­dott inni. Csakis narancsdarabkákat tudott lenyelni. Dühöngési rohamai környezetére kevésbbé veszélyes módon, mint inkább abban nyilatkoztak, hogy meg volt törve s túlságosan érzékenykedett. Rendesen tér­delve mondott köszönetet az orvosnak, megcsókolta kezét, folytonosan hálálkodott s egészen pietista han­gulat fogta el, mely környezetére is áthatott. Térdelve halt meg. A holttest bonczonlásakor a halánték köze­lében a hús s a csontok közt egy egész farkasfogat találtak. Arcza iszonyúan szét volt marczangolva. A gyomorban megtalálták az elfogyasztott narancsokat, de emésztetlenül, a­mi szintén annak tünete, hogy a beteg a marás okozta dühben halt meg. Hogy a far­kasok által megmart többi egyének megmenthetők-e, arra Pasteur csak hatvan napi kezelés után, vagyis április elején fog felelhetni. Pasteur azt is konsta­tálta, hogy egyetlen egy eset sem mutatható ki, hogy a vírus beostása kártékony lett volna. Charcot és Ri­ebet kijelentették, hogy teljesen osztoznak Pasteur nézetében.­­ Borzasztó szerencsétlenség történt legköze­lebb Rómában. Egy épülő nagy ötemeletes ház tető­zete óriási robajjal, melyet még a Tibeten túl is hal­lottak, összeomlott. Hét kőmivest temetett el az omladék, hármat holtan ástak ki, a többiek még él­nek ugyan, de megmentésükre nincs remény. A sze­rencsétlenség színhelyén óriási néptömeg gyűlt össze s meg akarta ölni az építési vállalkozókat, a Tosoni­­testvéreket, kik nem rég már hasonló szerencsétlen­séget okoztak. Az illetők megszöktek s most köröztet­nek. A városi hatóság elhatározta, hogy az építési szabályzat azonnal revízió alá vétessék. A három szerencsétlenül járt munkást szerdán délután temet­ték. Jelen voltak Róma összes kőműves munkásai és munkásnői rendes munkaöltönyükben. A tízezer em­berből álló menet, melyet zenekar nyitott meg, mely­ben azonban lelkész nem volt, a korzón haladt át. A rendőrség kísérletet tett, hogy ezt megakadályozza, de hasztalanul. Egyébiránt a temetés minden zavar, vagy tüntetés nélkül folyt le. — Hajóközlekedés Újpestre. A dunagőzhajózási társulatnak budapesti helyi hajói szombat, márczius hó 27-től kezdve a vámháztól Újpestig és pedig reg­geli 6 órától este 7 óráig óránként az egész órákban fognak közlekedni, minek következtében az indulás Ó-Buda, Császárfürdő s a többi közbeeső állomásról lefelé körülbelül 12 perc­c­el későbbre esik, mint eddig. Ezzel kapcsolatban tudatja a dunagőzhajózási társaság, hogy Tassal szemben a Duna jobb partján fekvő Rácz-Almás községében gőzhajóállomást létesí­tett, mely e hó 26-án fog a személy- és áruforgalom­nak átadatni. Helyi hirek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok e hó 26-án a következő uj helyrajzi házszámok alatt összeirt azon adókötelesekre vonatkozó III. oszt. kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, kik az 1885. év folyamán nyitottak uj vagy fiók üzletet, u. m.: az I.—II. ker. (a vízivárosi) 2351—2500; a IV. ker. (belvárosi) 504—527; az V. ker. (Lipótvárosi) 1061—1238; a VI. ker. (Terézvárosi) 3544—3612; a VII. ker. (Erzsébetvárosi) 4542—4625 ; a VIII. ker. (Józsefvárosi) 6216—6431; a IX—X. ker. (Ferencz­városi) a 9415—9440 új helyrajzi számig összeírt adókötelesek adóját. — Hagymázjárvány a fővárosban. Dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvos jelentést tett a fővárosban fel­lépett hagymázjárványról, mely jelentés, daczára a megnyugtatni akaró szándékának, a legnagyobb aggo­dalomra ad okot. A főorvos maga bevallja, hogy a rendőrségi börtönből e hó 16-tól 24-ig 30 egyént kellett kórházba szállítani, kiken a hagymáz elemi erővel tört ki. Megnyugtatásul hozza fel, hogy a járvány nemcsak a rendőrségi börtönben szedi áldozatait, hanem fel­lépett máshol is szórványosan. A Rókus-kórház ki­mutatása, melyet az eddig beszállított hagymázas be­tegekről közöl, ellent mond a rendőrfőorvos jelentésé­nek, mert a kimutatás szerint a barakkban eddig 90 hagymázas fekszik, kiknek legnagyobb részét a fővárosi rendőrség épületében lévő börtönből szállí­tották oda. Tegnap a járvány már a hajléktalanok menhelyében is kitört s minthogy más helyeken is je­lentkezik, a kórházigazgatóság jegyzéket vezet a be­szállított betegek tartózkodási helyeiről, mert tapasz­talás mutatja, hogy járványok alkalmával bizonyos helyek mintegy góczpontjai a járványnak. Hogy mily veszedelmes jellegű a járvány, mutatja az is, hogy a barakkban dr. Beuer Sándor alorvos és egy ápolónő is megkapták, de a gyors segély veszélyen kívül he­lyezte őket. — öngyilkosság és öngyilkossági kísérletek. Szentesi Ignáczné,született Hegedűs Julia, esztergomi születésű, 38 éves, rém kath. cseléd, ki Andrássy­ ut 50. szám alatt Müller Ignácz magánhivatalnoknál szolgált, tegnap a negyedik emeletről az udvarra ugrott és szörnyet halt. Az öngyilkosság oka az, hogy a cseléd a közte és gazdasszonya között támadt szó­váltás alkalmával kezét asszonya ellen felemelte és azért rögtön elbocsáttatott. A holttestet beszállítot­ták a Rókus-kórház halottas házába.­­ Az üllői­ uti kórház előtt tegnap egy fiatal­ember meglőtte ma­gát. A rendőrség részéről megjelent fogalmazónak a fiatal­ember azt vallotta, hogy neve Braun Vilmos, 17 éves, kárpitossegéd, a forgópisztolyt már f. hó 21-én vette és azért akart meghalni, mert már két hónapja, hogy foglalkozás nélkül van. A golyó baloldalába fúródott, a honnan azt már eltávolították. A beteg állapota nem veszélyes. — Lichtenstein Károly ke­reskedősegéd, uj­pesti lakos, tegnap délután a kere­­pesi-úti Walmuth-kávéházban fekete kávéban mérget ivott. Beszállították a Rókus-kórházba. — Rejtélyes haláleset. Horánszky Zsuzsánna, Liptó megye gyed­tári születésű, 31 éves, ágostai hit­vallású hajadon napszámosnő e hó 24-én délután a Grunwald-féle szeszgyár előtt hirtelen rosszul lett és meghalt. A holttestet a Rókus-kórház halottasházába szállították, a­hol a megejtett bonczolás kiderítette, hogy az illető nő romlott libahúst evett és ez okozta halálát. Eljegyzések és esküvök. Horváth László hévízi földbirtokos eljegyezte özv. Szakáll Lászlóné szül. Kremmer Emilia posta­mesternőt Hévizen, Pest megyében.

Next