Pesti Napló, 1886. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1886-04-01 / 91. szám
Kijelenti, hogy a lakosságnak joga van ahhoz, hogy anyanyelvén taníttassék, de a németek csak a germanizálásra gondolnak. A cseh királykoronázás kérdése — úgymond — az uralkodó bölcseségére bízandó, de ki kell emelni, hogy ez a jog fönnáll. Fuss személyes kérdésben emel szót, és tiltakozik az ellen, mintha a tanítókat a miniszteri rendeletek elleni ellenszegülésre akarná csábítani; kijelenti, hogy osztrák iskola nem létezik, de léteznek német, cseh stb. iskolák; nem mint tanár fölebbvalójával szemben, hanem mint képviselő bírálgatá a miniszter tetteit, ahhoz pedig a jogát határozottan meg kell óvnia. Grausch közoktatási miniszter szintén személyes kérdésben emel szót és konstatálja, hogy hallotta, mint említi Fuss a proskripczió-lajstromot. Nem akarja föltételezni, hogy proskripczió-lajstrom alatt a közoktatási miniszter rendeleteit érti. A tárgyi helyreigazításnak egyébként tisztán polemikus részére, tekintettel a házszabályok által vont határokra, ma nincs mit válaszolnia. (Tetszés.) Hevera, G hon, Thürk és Mengernek, Fuss, Schuklje és Swieczy képviselőkkel szemben tett megjegyzései után a központi vezetés czime elfogadtatott. Az iskolai felügyelet cziménél Wagner a czernovitzi és radaótzi gimnáziumokban uralkodó visszás állapotokat ecseteli és Czernovitzban második gimnázium fölállítását sürgeti. E tárgyban határozati javaslatot terjeszt a ház elé. Kowalski megemlíti, hogy Grácsország keleti részeiben a kerületi tanfelügyelők nem bírják a ruthén nyelvet; kéri, hogy ez állomások csak olyan egyénekkel töltessenek be, kik a lengyel és a ruthén nyelvet teljesen bírják. W e e b e r (vezérszónok) visszautasítja és alaptalannak nyilvánítja a vádat, mintha Morvaországban az iskolákban a szlávokat háttérbe szorítanák, és őket nemzetiségi jellegekből ki akarnák vetkőztetni. Weibel felvilágosítást kér ama tiltakozást illetőleg, melynek a vorarlbergi tartománygyűlés tagjai az országos tanügyi tanácsba lépésekkor adtak kifejezést. Zacek, Pernsdorfer és Weeber személyes fölszólalásai után az iskolai felügyelet czime elfogadtatott. A tudományos akadémia, művészeti múzeum, az osztrák iparmúzeum szubvencziója czimek vita nélkül elfogadtattak. A közoktatásügyi költségvetés többi címe is elintéztetvén, megkezdetett a vallásügyi költségvetés tárgyalása. Grausch miniszter a vita folyamán hangoztatott kivonatokra és panaszokra válaszolva, kijelenti, hogy ismeri az állapotokat, melyek a czernovitzi gimnáziumban uralkodnak, valamint az egyes osztályok túltömöttségét, igyekezni fog, hogy segítsen a bajon. A gácsországi kerületi tanfelügyelők számának szaporítását pártolja. Egy iskolai igazgatónak a morvaországi tanügyi tanácsba küldése csak átmeneti és ideiglenes jelleggel bír. Ez intézkedést a látogatandó iskolák nagy száma tette szükségessé; ez okból a tanügyi tanácsosok számát egygyel szaporítani fogja. Sturm interpellácziót intéz a miniszterelnökhöz, hivatkozva annak a belügyi költségvetés alkalmával mondott beszédére és kérdi: azelőtt mikor germanizáltak Ausztriában és az alkotmány alaptörvényeinek melyike nem volna még végrehajtva. A legközelebbi ülés holnap tartatik ? A szerb miniszter válság. (Ered. sürg.) Belgrád, márcz. 31. (Pol. Korr.) Hogy ha Garasaninnak, új erők bevonásával nem sikerül a kabinetet újra alkotni, egy liberális minisztérium meghivatása valószínűnek látszik. Belgrád, márcz. 31. A király Garasanint újabban is megbízta, hogy pártjabeli új erőkből alakítsa meg a kabinetet. (Ered. sürg.) Belgrád, márcz. 31. (B. K.) A király elfogadván a Garasanin-kabinet összes tagjainak lemondását megbízta a radikálisok vezérét, Riszticset, a kabinet megalakításával. A porta és Bulgária, Konstantinápoly, márcz. 31. A porta tegnap távirati után sürgős kérelmet intézett Sándor bolgár fejedelemhez, hogy álljon el a quinquematus elleni kifogásaitól és egyidejűleg ugyancsak táviratilag köriratot intézett a hatalmasságokhoz, kérve azokat, hogy ez irányban érvényesítsék befolyásukat Szófiában. Oroszország és Bulgária. (Ered. sürg.) Szófia, márcz. 31. (P. K.) A ruszcsuki orosz konzul nem volt jelen azon az ünnepélyes isteni tiszteleten, mely a czár trónra lépésének évfordulója alkalmából tartatott és tudatta a bolgár hatóságokkal, hogy ez alkalomból hivatalos látogatásokat nem fogad, mert azt az utasítást kapta, hogy a bolgár hatóságokkal ne tartsa fenn az érintkezést és hivatalos látogatásokat ne fogadjon. A német birodalmi gyűlésből. Berlin, márcz. 31. A birodalmi gyűlés a szoczialista törvénynek öt évre való meghosszabbítása iránti törvényjavaslat második olvasását folytatván, a gyűlésekre, a sajtóra és a felebbezési bizottságra vonatkozólag Windthorst által beadott módosítványokat 164 szavazattal 142 ellenében elfogadta. Midőn azon kérdés került tárgyalás alá, hogy a törvény öt évre vagy Windthorst és Hertling indítványaihoz képest csak két évre hosszabbítassék meg, Bismarck herczeg kijelente, hogy habár a Bebeltől hallottak után, ki a fejedelmek legyilkolását és a gyilkosságot egyátalán pártjának programmpontjául nyilvánította, a hosszabb időre való kiterjesztés mutatkoznék is szükségesnek, a kormány a két évre való meghosszabbításba bele fog egyezni. Ha azonban csak az egy évi meghosszabbítás állapíttatnék meg, a kormány igyekezni fog magán a törvény nélkül is segíteni, meggyőződése pedig a törvény szükségességéről annál erősebb lesz. Bebel azt állítja, hogy a czár meggyilkoltatásáról való nyilatkozatát Bismarck herczeg tévesen értelmezte. Bismarck ezen állításnak ellenkezőjét bizonyítja be a gyorsírói feljegyzésekből. A szoczialista programm, mondá a kanczellár, tagadása mindannak ami az életet értékessé teszi. A kormánynak szüksége van a védelemre és a két évi meghosszabitás a legkevesebb, amit tenni lehet. Miután még több elhalasztási indítvány mellőztetett, a vita bezáratott, s elvettetett a kormány javaslata is, mely azonban végül Hertlingnek módosítványával, 173 szavazattal 146 ellenében elfogadtatott. Holnap a polgári perrendtartás módosítása fog tárgyalás alá vétetni. A német egyházpolitikai törvényjavaslat, Berlin, márcz. 31. A Post azt újságolja, hogy az egyházpolitikai törvényjavaslat elejtettnek tekinthető. A Kúria ugyanis a porosz kormánynak, az urak háza bizottságának és a közvéleménynek messzemenő előzékenységét egyetlenegy békülékeny lépéssel sem viszonozta, hanem újabb követelésekkel állott elő. Az angol alsóházitól. London, márcz. 31. Az alsóház rövid vita után elfogadta második olvasásban a kormány által támogatott azon törvényjavaslatot, mely a rendőrségi alkalmazottaknak szavazati jogot ad. Franczia pénzügyek, Páris, márcz. 31. A költségvetési bizottság mai ülésén Sadi Carnot miniszter ragaszkodik a költségvetési kölcsönt illető egész tervéhez és eélzást tett arra, hogy lemond, ha az nem fogadtatnék el. A miniszter eltávozása után elhatározta a bizottság, hogy a 900 milliónyi kölcsönből 425 millió nyilvános aláírás útján szereztessék be, a többi 475 millió pedig a függő adósság egy részének járadék czimletek egyszerű átadása útján való konszolidálására fordíttassék, végre abban állapodott meg a bizottság, hogy a kölcsön 3°/6-os törlesztési kölcsön alakjában veendő fel. Andrieux, valamint a bizottság többi tagjai is vonakodtak elvállalni az előadó tisztet. Erre a bizottság holnapra napolta el ülését. Chambord grófné, Görcz, márcz. 31. A rendeletet, hogy a koporsót, melyben Chambord grófné tetemei fekszenek, lezárják, ismét visszavonták. A holttest nyitott koporsóban van ravatalra helyezve. __ • Az angolok Egyiptomban. (Ered. sürg.) London, márcz. 31. (P. K.) A kormány előkészületeket tesz arra nézve, hogy az angol csapatok jelentékeny része visszahivassék Egyiptomból. Az onnan érkezett hírek szerint ugyanis a szudáni arab mozgalom már-már megszűntnek tekinthető. A horvát regnikoláris küldöttség. Zágráb, márcz. 31. (D. E.) M i s k a t o v i c s, a regnikoláris küldöttség előadója, a Narodne Novine mai számában kijelenti, hogy az Obzor-nak a küldöttség tárgyalásairól Budapestről vett értesítése teljesen légből kapott és konstatálja, hogy a küldöttség kebelében a nyelvkérdésben véleménykülönbség nem merültfel. Baragyorgyevics herczeg. (Ered. sürg.) Skutari, márcz. 31. (P. K.) A montenegrói fejedelem és Karagyorgyevics herczeg között az utóbbi időben feszültté vált a viszony és ennek oka részint magántermészetű ügyekben, részint abban keresendő, hogy a herczeg a fejedelem beleegyezése nélkül intézett proklamácziót a szerb néphez. A forradalom Délamerikában. Montevideo, márcz. 31. A felkelők sok pénzzel rendelkeznek és külföldről, különösen az argentiniai köztársaság által segélyeztetnek. Az uruguay-i kormány mindent intézkedést megtett a lázadás elnyomására, a harcz kimenetele azonban bizonytalan. A belga zavarok. Tournai, márcz. 31. A munkások a környék csaknem valamennyi gyárában sztrájkolnak. A sztrájkolók tanácskozást tartottak s most fenyegetőleg lépnek föl. A telefon-összeköttetést Crévecoeur és Allain közt szétrombolták és egy 800 főnyi csapat Barges felé vonul, útközben pusztítva. Tournai, márcz. 31. Ma délután kiegyezés jött létre Antoingben a munkaadók és munkások közt; a munkaszünetnek vége van. (Ered. sürg.) Páris, márcz. 31. (B. K.) Az itteni rendőrség ismét számos belga szoczialistát fogott el és utasított ki. — Brüsszelből érkező hírek szerint a sztrájk folyton terjedőben van. — Ma Brüsszelben több munkásnőt tartóztattak le, kik német anarchista lapokat kísérlettek becsempészni. (Ered. sürg.) Brüsszel, márcz. 31. A Le Peuple czimü szoczialista lap közli a munkáspárt főtanácsának manifesztumát. E szerint a foglalkozásnélküli munkásoknak adjanak munkát, követeli továbbá a manifesztum a közgazdasági reformokat, a munka védelmét a tőkepénzzel szemben, a bányák átvételét az állam által, az adórendszer revízióját és az általános szavazati jogot. — A szocziális háború jellege a zavargásoknál kezd szűnni. Az előforduló erőszakoskodások inkább helyi jellegűek. Franczia munkások sztrájkja. Páris, márcz. 31. A decazevillei általános munkaszünetelés következtében attól tartanak, hogy a sztrájk Crausacra és Gard Bassinre is kiterjed. A sztrájkoló belga munkásoknak egy csoportja a határ felé közeledik, ennek következtében nyomban intézkedést tett a hatóság, hogy minden eshetőséggel szemben készen álljon, s e végett csapatokat rendelt a vámvonal védelmére. A Norddepartementban teljes nyugalom uralkodik. Az anarchisták. (Ered. sürg.) Róma, márcz. 31. Milanóban anarchista szövetkezet alakult és Rómában is a munkások szövetkeztek a munkabérek egységes megállapítása czéljából. Árviz. Lemberg, márcz. 31. A jaroslav-vokali vasútvonal árvíz által helyenként megsérült, minélfogva a forgalmat részben be kellett szüntetni. KÖZGAZDASÁG. Budapesti közúti vaspályatársaság. A budapesti közúti vaspályatársaság tegnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Szitányi Izidor elnöklete alatt. Mint esti lapunkban említettük, a részvényesek nagy számmal jelentek meg. A közgyűlés határozatképességének konstatálása után előterjesztettek az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentések, melyeket a közgyűlés jóváhagyó tudomásul véve, a nyereségfelosztási javaslatot határozatra emelte, a mérleget helybenhagyta és a felmentvényt az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak megadta. Szintúgy elfogadta közgyűlés az igazgatóságnak az alapszabályok némely szakaszai módosítására vonatkozó indítványát. Az alapszabályok tárgyában dr. Németh József részvényes is tett indítványt oda terjedőleg, hogy egyrészt a részvények nem csak névre, hanem bemutatóra is szóljanak, másrészt pedig, hogy a 12 §-ban említett illetékes bíróság pontosan megjelöltessék. A közgyűlés helyesléssel fogadván Jellinek Henrik vezérigazgatónak az indítvány első része ellen felhozott amaz érvét, hogy a bemutatóra szóló részvények a társulatot inkább alkalmasak kitenni a véletlen esélyeinek, ami pedig különösen a mai viszonyok között, melyeket bővebben ismertetni fölöslegesnek tart, nem volna czélszerű, még Rudnyánszky Ferencz és dr. Wittmann részvényesek hason értelmű felszólalásai után, Németh József indítványának első részét elvetette, másik részét pedig, miután az ellen az igazgatóság részéről sem létezett kifogás, elfogadta. Ezután Je 11nek Henrik vezérigazgató előterjesztette a hálózat kiterjesztésére vonatkozó igazgatósági javaslatot, melyet lapunk vasárnap reggeli kiadásában már ismertettünk. E tárgynál dr. Wittmann részvényes azt kérdezi, hogy mily állást foglal el az igazgatóság a stáczió-utczai vonal kiépítésénél hangoztatott azon hatósági követelménynyel szemben, hogy a felépítmény vasszerkezetű legyen? Erre vonatkozólag Jelinek Henrik vezérigazgató megjegyzi, hogy az igazgatóság, mint előbb, úgy most is hajlandó elfogadni minden olyan építkezési rendszert, mely ökonómiai és forgalmi tekintetben előnyt nyújt. Az első tekintetben a vasszerkezetű felépítmény határozottan költségesebb, már azért is, mivel az anyag belföldön meg nem szerezhető, ami pedig a forgalmi tekintetet illeti, erre nézve a felépítmény mineműsége irreleváns körülmény. Az igazgatóság tehát nem pártolja ugyan a vasszerkezetű felépítményt, de ha a hatóság ezen követelésre súlyt fektet, a pénzkérdés az igazgatóságot nem fogja visszatartani a kívánság teljesítésétől, miután a stáczió-utczai vonal mielőbbi kiépítése tekintetében a társulatot a Józsefváros polgárainak tett ígérete kötelezi. Ugyancsak az új vonalak kérdésében Sigray Pál részvényes szólalt föl. Előre bocsátja, hogy teljes bizalommal viseltetik az igazgatóság irányában, de miután a társulat érdekeit több oldalról megtámadva látja, mely támadásokat a társulat eddig nem utasított vissza kellő erélylyel, miután továbbá a munkaprogrammba egyebek közt a csömöri, szentlőrinczi és soroksári vonalak, melyek kiépítése pedig szintén felette szükséges, felvéve nincsenek, kérdi az igazgatóságot, szándékozik-e erélyesen kézbe venni az általa érintett vonalak ügyét is, hogy ez által egyszersmind cáfolatot nyerjenek azon támadások, melyek a társulat ellen felhozatnak, mintha nem gondoskodnék kellően a főváros és környékének összes forgalmi igényeiről. Az igazgatóság nevében Jellinek Henrik vezérigazgató a következőleg válaszolt: Tisztelt közgyűlés! Előttem szóló 1. részvényes úrnak bármily előzékeny alakban történt is felszólalása, megvallom, a legélesebben támadta meg az igazgatóságot akkor, midőn megnyugtatást kér az iránt, hogy mi a kellő erélylyel fogunk-e kötelességünknek megfelelni. (Közbeszólás: Nem úgy mondta.) Én úgy értettem, és azon szokásomnál fogva, hogy mindig őszintén nyilatkozom, úgy a 1. részvényes urnák felszólalására is oly értelemben fogok válaszolni, amilyen impressziót az reám gyakorolt. Sokat méltóztatott kérdezni és nem akarván a t. közgyűlés figyelmével visszaélni, nem fogok a felhozott esetek mindegyikére külön reflektálni, hanem az összetartozókat egybefoglalva, álláspontom jelzésére szorítkozom. Megkísérlem kimutatni azt, miszerint amaz állítások, melyeket nem ugyan saját nevében, de mintegy bizonyos közvéleménynek visszhangjakép hallottunk tőle, alaptalanok s oly forrásból erednek, a melyek czélzata nem áll oly magasan, mint ama ezé, melyet mi itt képviselünk, nem oly tiszta, mint az a feladat, melynek teljesítésében mi fáradozunk. S amikor mi, ily fáradtsággal, mondhatni , hálátlan munkát végzünk, megvallom, nem vártam éppen a részvényesek köréből támadást akkor, amikor mi oly komplikált kérdések megoldásával foglalkozunk, amidőn oly nehéz feladatok teljesítése, illetve megoldása előtt állunk, és épp azért az általunk képviselt ügy érdekében a támadás által némileg le vagyok hangolva és a működésünk felett gyakorolt kritikát méltányosnak el nem ismerhetem. Méltóztassék figyelemmel átolvasni a kiosztott évi jelentést, s abban megcáfoltnak fogják találni mindazon állításokat, amelyeket a t. részvényes úr, mint ama bizonyos közvéleménynek meggyőződését hangoztatott. Méltóztassanak megtekinteni a jelentésünk kapcsán előterjesztett statisztikai kimutatásokat, amelyekből világosan fog kitűnni, hogy a közönség érdekében mikép működtünk. Kiindulási pontul kell venni az 1880. évet, az ezen évi kimutatás szerint 462.835 vonatot járattunk, az 1885. évi jelentés szerint pedig 729.504 vonat közlekedett. Márpedig egy vasútnak tevékenysége azon számokban nyer világos kifejezést, amelyek a kifejtett üzem tevékenységére vonatkoznak. Ezekből, azt hiszem, minden elfogulatlan és szakértő ember eléggé bebizonyítottnak fogja találni azt, hogy az igazgatóság a forgalom fejlesztését a közönség fokozódó igényeinek szemmel tartásával eszközölte. A mi tőlünk telik, azt mindig megteszszük. Ezt arra nézve bátorkodtam megjegyezni, mintha mi a közönség igényeit és érdekeit nem vennők kellő figyelembe. — Azt is méltóztatott megjegyezni, hogy az általunk követett irány a közönség érdekeit nem elégíti ugyan ki, de annál előnyös, az a részvényesekre nézve az osztalék emelkedésénél fogva. Az igazgatóságnak úgy a közérdeket, mint a társaság anyagi érdekeit egyformán fejleszteni kell. Mi hivatkozhatunk arra, hogy mi, a közérdek követelményeinek, még a társaság anyagi érdekeinek rovására is, mindig eleget tettünk. Már 1881-ben, midőn 130.000 frt többletet mutattunk ki, mégsem voltunk azon helyzetben, hogy az osztalékot felemeljük, hanem a többletet a vállalat berendezésének fejlesztésére és forgalmi eszközeinek javítására fordítottuk, mellőzve azon egyoldalú álláspontot, hogy csakis az osztalék felemelésére fektessünk súlyt. Eklatáns példa az általam mondottakra az országos kiállítás érdekében, mondhatni, önfeláldozással kifejlett működésünk. Midőn magunkat sem kimérve a fáradságtól, a társaság vagyonát nem arra használtuk, hogy nagyobb nyereséget oszszunk ki dividenciákban, hanem az egész többletet — sőt még azon felül is, — ama czél elérésére fordítottuk, hogy a közönség érdekeit kielégíthessük, s hogy a főváros jó hírnevén kifejtett tevékenységünk csorbát ne ejtsen. Bármennyire iparkodjanak is társulatunk tevékenységét kisebbíteni; merem állítani, hogy elfogulatlan és szakember előtt a társulatnak a közönség érdekei tekintetéből véghez vitt áldozatai nem vádat, hanem méltó elismerést érdemelnek. Mindezeket a ma lelépő igazgatóság kötelességének tartotta kijelenteni. (Helyeslés.) Áttérek már most a t. részvényes ur ama megjegyzésére, mintha mi nem tettünk volna semmit. (Sigray közbeszól: Nem így mondtam.) Hogy az 1879-iki évet véve kiindulási alapul, — midőn üzemünkben — mint tudni méltóztatik — oly nagy változás állott be, összehasonlítást teszünk, úgy találjuk, hogy 1879 óta új vonalak kiépítésével a közönség fokozott igényeinek kielégítésére igen sokat tettünk. Ha a passzív rovatot megnézzük, úgy azt látjuk, hogy 1879 óta több, mint egy millió forintot fordítottunk az üzlet fejlesztésére. És e heten legyen szabad azon körülményre is utalnom, hogy a mi társaságunk nem tartozik azon szerencsés közlekedési vállalatok közé, amelyek akár a magas kormánynak, akár a fővárosi hatóságnak anyagi támogatásában részesülnek, hanem egészen önerejéből kell magát fentartania és fejlesztenie. (ügy van!) Ha ezt figyelembe méltóztatik venni, akkor már e szempontból sem lehet kicsinyelni kifejtett működésünket. Ami azon konkrét kérdéseket illeti, melyeket felhozni méltóztatott, ezekre a következőket válaszolhatom. A stáczió utczai vonalat illetőleg el vagyunk határozva annak kiépítésére, s már előbb volt szerencsém említeni, hogy ez nem új terv, hanem körülbelül mintegy 16 éve pendittetett meg részünkről. Mi feladatunknak tartjuk a hatóság figyelmét a fokozódott közlekedési szükséglet által megkívánt új vonalak kiépítésére felhívni, de tovább se feladatunk, se hatalmunk nem terjed. Ha mi megteszszük ez irányban az előterjesztéseinket, kötelességünknek eleget tettünk. Ha azután a hatóság azon nézetben van, hogy az általunk tervbe vett új vonalak kiépítése nem szükséges és csak 16 év múlva jön reá arra, hogy mégis csak igaza van annak a társaságnak, azért a felelősség minket nem terhelhet. Ami a másik új temetői vonalat illeti, nagyon sajnálom, hogy arról behatóan és részletesen nem nyilatkozhatom, miután az ügy tárgyalás alatt van, s különösen azért sem, mert egy velünk konkurrálni akaró vállalat szintén tervbe vette e vonal kiépítését. Be fogja a t. közgyűlés látni, hogy ha az igazgatóságnak a legközelebbi időben teendő lépéseit itt elmondanám, ezzel megnyugtathatnám a t. részvényes urakat, de mégsem tehetem. Mert, mint az urak is tudják, nyomunkban jár a kisértet (Derültség.) mely ez idő szerint csak külső jelenségekben mutatkozik, de melyről nem tudhatjuk, hogy mi rejlik mögötte. Ha már most a kért felvilágosításokat megadnám, nemcsak a részvényes urakat, hanem talán olyanokat is beavatnék tervünkbe, akiknek, hogy ezekről ne legyen tudomásuk, nagyon is érdekünkben áll. (Élénk helyeslés.) Azonban annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy nem kerülte ki figyelmünket a felhozott dolog, csak hogy mi csakis akkor lépünk a nyilvánosság elé, ha konkrét tényeket bírunk felmutatni. Én egyáltalában nem tartom helyesnek és czélirányosnak azt, hogy még be nem végzett működésünkkel a közvélemény elé lépjünk. Méltóztassék, t. közgyűlés, e kijelentésemmel ez idő szerint megelégedni, s ha újabb tények merülnek fel, nem fogjuk azokat eltitkolni. Legyen szabad felvilágosításul arra, hogy a soroksári új vonal annak daczára, hogy régi idő óta tervben van, még sincs kiépítve, megjegyeznem, hogy ezért szemrehányás nem bennünket illet, hanem azokat, kik igazi okai, hogy e szükséges élelmezési és lakviszonyokra jó hatással leendő vasút kiépítése elodáztatott. A tőlünk telhetőt ez érdemben is megtettük. 1882-ben a közlekedési minisztériumhoz felterjesztést intéztünk a soroksári h. é. vasút kiépítésére nézve. És e magas hatóság legnagyobb készséggel elismervén e vonal szükségességét és fontosságát, a maga részéről az előmunkálati engedélyt a lehető leggyorsabban megadta. Mégis mindennek daczára az ügy megfeneklett azért, mert a főváros beleegyezése is szükséges lett volna, ott pedig az ügy nem nyert végleges elintézést. Ez a tényállás, méltóztassék ezt tekintetbe venni s ne bennünket hibáztatni. A csömöri-úti vonalra nézve az évi jelentésben részletes felvilágosítást nyerhetnek a t. részvényes urak, arra vonatkozólag, hogy miként építettük, mily állomási telepet szereztünk be, s hogy mibe került mindez. Ami a t. részvényes urnák másik kifogását illeti, az iránt t. i., hogy mi nagyobb szabású építési programmot terjesztünk ugyan elő, a fedezeti kérdésre vonatkozólag nem teszünk előterjesztést, arra nézve majd később nyilatkozni fogok. Ami a végső kérdését illeti a t. részvényes urnak, vájjon szándékozunk-e erélyesen megóvni a társaság érdekeit, erre bajos válaszolni. Annyit mondhatok azonban, valamint eddig, úgy, — ha méltóztatnak bennünket bizalmukkal megtisztelni — ezentúl sem fog minket semmiféle áskálódás, rágalom avagy támadás az általunk helyesnek elismert czéltól eltántorítani, s hogy folyton a főváros igaz érdekeit fogjuk szem előtt tartani. (Élénk helyeslés.) A közgyűlés a vezérigazgató ezen válaszát dr. Halász Géza és Sigray Pál felszólalásai után helyeslő tudomásul vette Az 1886. évi épitkezésekre való fedezet tárgyában Jelinek Henrik vezérigazgató tett előterjesztést, felhíván a közgyűlés figyelmét arra, hogy bár a költségvetés két főtétele, a stáczióutczai és újtemetői vonal—még tárgyalás alatt találtatik, ez ügyben rövid idő alatt oly fordulat állhat be, amely azoknak tényleges, sőt gyors keresztülvitelét mellőzhetetlenné teszi. Ebből következik az, hogy a fedezetről mégis előre kell gondoskodni, hogy azon esetben, ha a hatóság az előirányzott műveletek végrehajtását kívánná, a fedezeti kérdés megoldatlan volta az igazgatóságot intézkedéseiben megakadályozhassa, de a javaslatba hozott műveletek közt alig van egy is, amelynek tervezésénél mint czél a hozadék emelése lebegett az igazgatóság szeme előtt, sőt túlnyomóak azon tételek, melyek a közforgalom nagy érdekeiben történnek, s amelyek a nagyközönség és a hatóságok kívánságaikból merítvék. A igazgatóság tehát javasolja, hogy a részvénytőke 1000 darab 200 frtosrészvény kiadása által felemeltessék, s a részvények fokozatos tőzsdei eladása útján a pénzszükséglet fedeztessék. A közgyűlés ezen előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóság megválasztására kerülvén a sor, előterjesztetett, hogy Gárdos Károly igazgató betegsége miatt esetleges újabb megválasztásától eltekinteni kíván. A közgyűlés ezt tudomásul véve, Gárdos Károly volt igazgatónak a társulat körül szerzett érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Végül meg választottak az igazgatóságba: Bossányi László, Brüll Miksa, Cséry Lajos, Gschwindt Mihály, Jelinek Henrik, dr. Ország Sándor (új) és Szitányi Izidor. Ezzel a közgyűlés véget ért Sorsolás. A magyar földhitelintézet 41/20/0-os papírértékei zálogleveleinek, melyek az 1886. évi márczius 31-én a kormánybiztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement kisorsolás alkalmával kihúzattak, sorshúzási jegyzéke : 161 darab 1000 forintos. 51 93 171 183 248 306 338 375 399 419 421 437 460 520 522 532 574 593 629 638 655 £70 732 752 786 807 887 895 897 913 930 931 938 939 983 991 1010 1033 1036 1050 1051 1080 1097 1098 1195 1289 1353 1538 1583 1601 1602 1714 1716 1719 1786 1820 1958 1998 2151 2227 2245 2323 2325 2337 2359 2371 2420 2422 2432 2574 2601 2609 2655 2679 2711 2789 2938 2945 2961 3089 3102 3114 3172 3224 3341 3500 3576 3593 3699 3712 3735 3756 3781 3963 3980 3996 4025 4058 4079 4109 4134 4304 4330 4397 4448 4459 4501 4502 4515 4575 4613 4623 4678 4683 4710 4726 4785 4793 4848 4873 4891 4908 5737 6141 7144 7215 9029 9315 9550 10574 11017 11455 11459 11761 11895 12277 12413 12497 12666 12793 12865 13079 13200 13753 13756 13783 13784 13916 13917 14109 14112 14123 14159 14163 14765 15444 16269 17530 1962$ 20163 31489, 87 darab 100 forintos. 82 195 249 264 269 292 309 325 414 416 713 761 768 779 787 798 805 820 827 838 894 918 1000 1014 1033 1043 1069 1080 1081 1083 1137 1160 1174 1186 1192 1203 1225 1247 1248 1255 1324 1443 1452 1459 1462 1551 1612 1613 1616 1695 1720 1748 1750 1757 1805 1847 1901 1991 2023 2382 3412 3525 3892 3908 4025 4032 4772 5859 6770 6806 6895 7072 7126 7190 7280 7318 7328 7354 7646 7808 8031 8628 9121 9940 10813 11009 16002. A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnapi délutáni gabnatőzsdén határidők szilárd irányzatot követtek. Jegyeztetett búza tavaszra 8.55—8.56 írton, tengeri máj.—jun.-ra 5.69—5.70 írton, zab tavaszra 6.53—6.55 írton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnapi délutáni magánforgalomban osztrák hitelrészvény 298.70—298 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.80—10. 50 frton, magyar papírjáradék 94.571.—94.45 frton került forgalomba. Az esti tőzsdén lanyha irányzat mellett osztrák hitelrészvény 298.20—297.60 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.62Va—102.50 írton, magyar papirjáradék 94.60—94.57Va írton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 31. A mai gabonatőzsde üzlettelen volt. Közeli határidőkben semmi sem köttetett és őszre is csekély volt a forgalom. Hivatalosan jegyeztetett: Szokványbúza tavaszra 8.63— 8.68 írton, szokványbuza máj.— jun.-ra 8.60—8.65 írton, szokványbuza őszre 8.78— 8.83 írton, szokványrozs tavaszra 6.50—6.55 írton, szokványrozs május—júniusra 6.60—6.65 írton, szokványrozs őszre 7.03—7.08 írton, szokványtengeri május—júniusra 6.05—6.10 írton, szokványtengeri június—júliusra 6.08—6.13 írton, szokványtengeri július—augusztusra 6.15—6.20 írton, szokványzab tavaszra 7.03—7.08 írton, szokványzab máj.—jun.-ra 7.06 — 7.11 írton, szokványrab őszre 6.80—6.85 írton. Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 11.55— 11.65 írton. Káposztarepcze szeptember—októberre 11.65—11.70 írton. Szesz készáru —.— írton. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, márez. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitelrészvény 297.20. Déli vasutrészvény 122.25. 4°/o-os osztrák aranyjáradék 114.40. Londoni váltóár 125 75. Károly Lajos vasutrészvény 208.—. 1864-ki sorsjegy 170.75. — 4.2°/o-os ezüstjáradék 84.70 1860-ki sorsjegy 139.75. Török sorsjegy 18.25. Angol-osztrák bankrészvény —.—. Osztrák államv. részv. 255.10. 20 frankos arany 10.—. 4’2°/6-os papirjáradék 84.60. Osztrák hitelsorsjegy 179.50. Osztrák-magyar bankrészvény 878.—. Cs. kir. arany (vert) 5.91. Német bankváltók 61.60. Elbevölgyi vasutrészvény 160.50. Bécsi bankegyesület részv. 109.—. Dunagőzhaj. társ. részv. 465.— Javul. BéCS, márcz. 31. (Magyar értékek zárlata) Magy. földteherm. kötv. 105.—. Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 51/a°/6-os m. földh. int. zálogl. 101.25. Erdélyi vasutrészvény 191.75. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 121.—. Szölődézsmaválts. kötv. 100.—. 6°/o-os aranyjáradék.—.—. Tiszai és szegedi kölcsön sorsjegy 123.75. 4°/o-os aranyjáradék 102.62. M. országos bank részv. —.— Magyar vasúti kölcsön 152.75. Magyar hitelrészv. 295.50. Alföldi vasut-részv. 192.50. Magyar északkel. vasutr. 177.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 99.80. Tiszav. vasutr. 251.50. Magy lesz. és váltóbank 91.75. Kassa-Oderb. vasutr. 153.—. 5°/0-os papirjáradék 94.62. Magy. jelz. hitelbankr. —.—. Adriám, teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Északi v. r. —.—. — Temes-Béga—.—. Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok táviratai. Márcz. 31. Külföldi vevők hiányában az üzlet csendes. Árak hátrálnak. Magyar urasági öreg nehéz 44.-----45.— írtig, magyar urasági fiatal nehéz 45.-----46.— írtig, magy. uras. fiatal közép 44.-----45.— írtig, magy. uras, fiatal könnyű 44.-----45.— írtig, magy. szedett nehéz —.-----45.— írtig, magyar szedett közép 45.-----45.50 írtig, magy. szedett könnyű —.-----45.—írtig, romániai bakonyi átmeneti nehéz —.----45.— írtig, rom. átmeneti bak. közép —.-----—.— írtig, rom. átmeneti bak. könnyű —.-------.— írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.-------.— írtig, rom. átmeneti ered. közép —.--------.— írtig, szerbiai átmenti nehéz 43.50—44.50 írtig, szerb, átmeneti közép 43.50— 44.50 írtig, szerb, átmeneti könnyű 41.50—42.50 rtig, hízó a vasútról mázsáivá —.--------.— írtig, hizó 1 éves élű súlyban —.--------.— hizó két éves élősúlyban —.-----—.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/0 levonással —--------írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/6-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el. A vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében megtéríttetik. A kis sorsjáték húzásai. — Márczius 31. — Prága 46 44 38 49 23 Lemberg 80 61 6 33 8 N.Szeben 21 70 19 77 8 Fővárosi színházak. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Nemzeti színház. Bérletfolyam. April 1-én : A MAMA. A gróf Teleky alapítványból 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti vigjáték 3 felvonásban. Irta Szigligeti. Személyek: Mogoriné Szathmáryné Cili, leánya Szacsvayné Berki Ákos Náday Esztike H. Lánczy I. Szegd Tivadar Újházi Ormi Béla Mihályfi Ugri Miska Vízvári Ezt megelőzi: Egy játszma piquet. Vigjáték felvonásban. Francziából fordította N. N. Személyek: Rocheferrier marquis Újházi Anatole, fia Horváth Mercier Szigeti I. Róza, leánya Alszegi I. Kezdete 7 órakor. 4 MŰSOR. Péntek, A kis szórakozott, bf. Szombat, A vasgyáros, bf. Vasárnap, A tücsök, bf._____ M. kir. operaház. Bérletfolyam. April 1-én : Perotti Gyula ur vendégjátékául : A portici-i néma. Opera 5 felvonásban. Irta Seribe. Zenéjét Auber. Fordította Szilágyi Pál. Személyek: Alfonzo Pauli Elvira Ábrányiné Udvari hölgy Doppler I. Lorenzo di Arcade Dalnoki Selva Massaniello Fenella Pietro Borella Moréna Láng Perotti Ferenczi P. Ney Tallián Szekeres Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szombat, Sába királynője, Turolla E., bérleti. Vasárnap, Lucia, Bécsi keringő, bérletfolyam. Népszínház. April 1-én : BLAHA LUJZA asszony mint vendég. A veteránok. Fővárosi életkép, dalokkal 3 felv. Irta Berczik Árpád. Személyek: Özv.Makula F.-né Pártonyiná Jónás, a fia Eőry Bzöcske Julis Baba L. Szarkaláb Hugó Solymosi Adél, a felesége Vidorné Viola Vincze Vidor Czinober Flóris Szabó Madzag Mátyás Újvári Lipiczki Kajetán Szilágyi Jancsi K. Tóth I. Panni, cseléd Szőcs K. Vasiarosok V. Kovács Gyula) lparoaol£ Mátrai Fotográfus Erődi Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Péntek, A czigánybáró. I Szombat, A falu rossza, Blas ha L . ----------1 gyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Mindennemű köhögést, náthát, hurutot azonnal elhárítnak a világhírű Vass W. gyógyszerész-féle hurutlabdacsok sőt még a komolyabb eseteket is rövid idő alatt csakhamar a legenyhébb alakúvá változtatják. A Vass-féle hurutlabdacsok kaphatók Budapesten Török József gyógyszertárában Király-utcza 7. s., m s Magyarország valamennyi nagyobb gyógyszertárai Um.. Minden valódi ered. doboa, dr. med. Wittlinger aláírással van ellátva, 52 .