Pesti Napló, 1886. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1886-05-01 / 120. szám

mely a hatalmak ugyanaznap átnyújtott együttes jegyzéke előtt küldetett szét, ahhoz még a következő magyarázatokat fűzi: Mi­dőn a királyi kormány Francziaország taná­csait, az említett jegyzék szerint, és­pedig még az együttes jegyzék átadása előtt, elfo­gadta, eme helyeslő beleegyezése által azon ünnepélyes ígéretet tette, hogy Görögország, a hatalmak óhajaihoz képest, a békét megza­varni nem fogja. Ez ígéret következtében Gö­rögország a hadsereget nem fogja jelenlegi tettleges állományában zászló alatt hagyni. A kormány lassan­­kint le fogja szállítani a hadsereg tettleges állományát, oly időközökön belül, melyek­nek megtartását az ily műveletnél okvetetle­­nül szemmel tartandó elővigyázat megköve­teli. A kir. kormány reméli, hogy e fölvilá­­gosítások után a f. hó 2­6-ki együttes jegyzék tárgytalannak fog tekintetni. Pakis, ápril 30. Mint a Temps-nak Athénből táviratilag jelentik, a görög gőz­hajózási társaság négy gőzöse, melyeket Sza­­lamiszban épp hadi szolgálatra szereltek föl, parancsot kapott a leszerelésre. Az athéni helyőrség, melynek e héten kellett volna a határra indulnia, ellenparancsot kapott. Főherczegek utazása. Lussin-Grande, ápril 30. Albrecht és Károly főherczegek és Mária Terézia főherczegnő ma a la­kosság tüntetései közben meglátogatták Lussin-Gran­­det és Lussin-Piccolot és este 7 órakor elutaztak Polába. A közös hadsereg köréből. Bécs, ápril 30. (B. K.) A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy Mammer János ezredes, a 22. gyalogezred parancsnoka, a nyug­állományba vétetett, és lintenburgi Latterer alezredes a 22. gyalogezredből az 53. sz. gyalogezredbe tétetett át. — Liel Ágost ezredes az 53. gyalogezredben a 22. gyalogezred parancsnokává neveztetett ki. A korrupczió Törökországban. (Ered. sürg.) Konstantinápoly, ápril 30. A pénz­ügyminiszter helyettesét, Musztafa Naili effendit, a szultán elmozdította állásából. Nagy sikkasztásokról és megvesztegetésekről beszélnek. Photiades bej. Róma, ápril 30. Photiades török nagykövet ma nyújtotta át megbízó levelét a királynak, Szerbiából. (Ered. sürg.) Belgrád, ápril 30. (P.K.) A szerb kormány újból felvette a portával már a bolgár há­ború előtt megkezdett tárgyalásokat a konzulár-egyez­­ményre vonatkozólag. Miután azonban a tárgyalások csak igen lassan haladnak előre és Szerbiára nézve a konzuláris képviselet létesítése igen sürgős, a két kor­mány ideiglenes egyezmény megkötését határozta el, melynek értelmében a konzuláris hivatalok személy­zetei a nemzetközi jogok védelme alá helyeztetnek. Az erre vonatkozó tárgyalások Belgrádban folynak és az ideiglenes egyezmény megkötése már a legkö­zelebbi napokban várható. Franasszovics szerb külügyminiszter. (Ered. sürg.) Prága, ápril 30. A Nar. Listy bécsi levelezője újra megintervieválta Franasszo­­v­i­c­s ezredes szerb külügyminisztert, ki elmondotta, hogy nincs tudomása róla, hogy Ferencz József ő Fel­sége és Milán király közt találkozás készül, mint hí­­resztelik. Ha királyához ilyen meghívás érkezett volna, őt is értesítették volna, mert Belgrádból a folyó ügyek­ről folyton értesittetett. A görög kérdésről a szerb miniszter ezeket mondá: Erre nézve nyíltan és őszin­tén szólhatok. A helyzet Görögországban ma válsá­gosabb és aggasztóbb, mint szombaton volt. Freycinet, illetve Molly gróf lépése egészen önálló volt s a többi követeknek nemcsak beleegyezése, hanem tudta nél­kül is történt. Midőn Mouy engedékenységre bírta Delyannist, ezt bejelenté a többi követeknek s fel­hívta őket, kérjenek kormányaiktól utasítást. De ők ezt nem tették s kormányaik megkérdezése nélkül át­adták az ultimátumot. Éppen nem hiszem, hogy a görög kormány még háborúra szánhatná el magát, de Delyannis helyzete a lehető legkínosabb. A nép a háborút sürgeti, de a kormány vissza­vonulásra fog kényszeríttetni. Ez esetben az országot lázadás és a marathoni vé­rengzés ismétlődése fenyegeti. Ha a gö­rög kormány annak elejét akarja venni, a tartaléko­sokat rögtön haza kell bocsátania, a rendes hadsere­get pedig akként kell elhelyeznie, hogy minden moz­galmat elfojthasson. De még ha Görögország demobilizál, akkor sincs a béke a Bal­kán-félszigeten biztosítva; ellenkezőleg, még sokféle aggasztó bonyodalom és nyugtalanság fenyeget, s annyi elégedetlenség, hogy minden remény a békére bizonytalan. A legnagyobb veszély a legelé­gedetlenebb fél, Görögország részéről fenyeget. A görög követ Szófiában azon fáradozott, hogy rábírja Bulgáriát, tegye meg az első lépést a közeledésre Szerbiával szemben. De sikertelenül. Francziaország azt is kiemelte, hogy ha a mostani szerb kormány nem kapná meg a választásokban a többséget, R­i­s­z­­tics az egyetlen ember, ki kormányt ala­kíthat. Kemény Gábor b. Erdélyben. Kolozsvár, ápril 30. (O. É.) Kemény Gábor b. közlekedési miniszter ma este a gyorsvonaton ide­érkezik. A miniszter holnap az erdélyi ref. egyházke­rület igazgatótanácsának ülésén vesz részt, melynek kiválóbb tárgya a központi kezelés alatt álló értékpa­píroknak Szász Domokos püspök által szerencsésen véghezvitt konverziója, mi majdnem 9000 frt évi jö­vedelmet biztosít, a másik főtárgy a nagy-enyedi theo­­logián berendezendő konviktus. A miniszter 2-ikán az erdélyi gazdasági egylet gyűlésén fog elnökölni s 3-án reggel a deés-beszterczei vasút megnyitására utazik. Ormós főispán körúton. Fehértemplom, ápril 30. Ormós Zsigmond főispán városunkban időzik, hogy a szerbbánáti 14. számú vagyonközösség erdőségeinek állami kezelésbe való végleges átvétele iránti intézkedéseket fogana­tosítsa. A polgárság ovácziókban részesíti a főispánt, este hangversenyt rendeztek tiszteletére. A főispán holnap tovább utazik Orsovára és Kubinba, az erdő­ségek hivatalos megszemlélésére. A munkács-beszkidi vasút, Munkács, ápr. 30. (B. K.) B. Kemény közleke­désügyi miniszter a beszkidi alagút ünnepélyes áttö­réséhez meghívott vendégekkel ma délelőtt külön vo­nattal innen elutazott. A miniszter azonban nem uta­zik Budapestre, hanem Kolozsvárra megy. Nagy László, a magyar államvasutak építési igazgatója és L­u­d­v­i­g­h osztálytanácsos itt maradtak, hogy a meg­valósítandó nagy munkálatok egyes részletei felett tanácskozzanak. A magyar észak-keleti vasutak ve­zérigazgatójával ma tartott megbeszélések alapján az újonan épült vonal, mely már Talamásig készen van, még e nyár folyamában egészen Hársfalva állo­máság, melynek közelében kies fekvésű fürdő van, meg fog nyittatni. Minthogy az egész vonal kiépítése, 1887 ápril 1-je után a magyar északkeleti vasút üzem­be veszi e vonal magyar részét és az osztrák vonal­ból a Lavocsa állomásig terjedő részletet, ezek után az a kérdés is tanulmányozandó lesz, vájjon nem vol­na-e czélszerűbb a magyar államvasutaknak az észak­keleti vasúthoz csatlakozó vonalágait, nevezetesen a miskolcz-szerencsi és esetleg a miskolcz-püspökladá­­nyi vonalrészt is átadni az észak-keleti vasút üzemébe. Mohamedán kivándorlók. (Ered. sürg.) Zágráb, ápril 30. Tegnap itt 15 mohamedán család utazott keresztül, hogy Trieszten át Szmirnába vándoroljon ki. Két bég kivételével mindannyian a szegényebb osztályhoz tartoznak. Ko­­zaracból valók (a banjalukai kerületből) és a török kormány költségén utaznak. Elhagyják hazájukat, mert Boszniában már nem az izlám az uralkodó vallás. Egyiptomból. (Ered. sürg.) Kairó, ápril 30. (P. K.) A hatal­mak a kellő garancziák mellett hozzájárultak ahhoz, hogy a házadó a külföldiekre is kiterjesztessék. A becslésnél az illető konzuloknak bizonyos jogok fen­­tartattak. Az egész vígjátéknak megvan az a nehézkes jellege, a­mely minden német vígjátékot nyomasztó­lag jellemez. Az a téveteg bizonytalanság a homályos és üres mese vezetése körül, valóságos tapogatódzás jellegével bír s mivel a cselekmény gyors és csattanó folyásával nem képesek a publikum érdekeltségét fel­­kelteni — olyan eszközökhöz folyamodnak, a­milyenek éppen kezök ügyébe esnek, így például azok a vasko­san komikus »Torwitz« megtestesülések, az »Alleweil fidel« szerepre kaptafázva, s az olcsó életek tömeges hajhászása. Valósággal oda jutunk, hogy a­hol egy kis franczia vígjátékot látott a közönség, ennek va­lódi pezsgő hatása után az efféle »Brausepulver« valósággal élvezhetetlen. Aztán meg az a csömörletes »groszdeutschthum« és franczia háború, meg német egység, meg karazil­­dicsőség! Akárhogyan, de belefőzi ezt az étvágyrontó dolgot mindenüvé ! Károly Emil herczeg, a­ki oly hős lelkesedéssel beszél az ő francziák ellen való vonu­lásáról, éppenséggel ellenszenvessé válik egy oly kö­zönség előtt, mely, mint a mienk, nemcsak a franczia írók műveit becsüli és frekventálja, de éppenséggel szereti a franczia nemzetet, s tönkre van téve az a vígjátéki hangulat, melybe egy ilyen csöpp méreg vegyül, mint ez a »nagynémet« dicsekvés. S ez nem is egy csöpp méreg, hanem rendes dózisokban beadott kvantitás. A hatás azonban nem mérgezés, csak a mérgelődés! A nyári publikum azonban nem válogatós, s míg a jó tragédiát, írta bár azt Shakespeare, csak egy igen szerény csoportja nézi a színházhoz tartozó kö­zönségnek, addig a legesetlenebb német bohózat, a­melyen nagyokat lehet nevetni, ha az ember túlteszi magát minden kritikai megfontoláson —tódulni látja a fizető publikumot. Minthogy pedig publikumot sem csinálni, sem rendszabályozni nem lehet, legalább a kritikus megkönnyíti lelkét attól a visszatetszéstől, melyet hasonló gyengeségek benne keltenek. Dixit — et salvavit animam suam. A legigénytelenebb ember is figyelem tárgya, ha tekintélyes emberek vezetik be valamely társaság­ba, így járt a »Csöpp méreg is« —amely bemutatóul a mai est művészeit nyerte meg. S ezek a jó művészek bírnak annyi jószívűséggel és jóindulattal, hogy úgy tesznek, mint a szellemes háziasszony, ki zavart és el­fogult, szögletes és szótlan vendégének szájából veszi ki a szót, beszél helyette, kérdez és meg is felel rá — s mikor a szegény látogató eltávozik azzal a tudattal megy el, hogy ő átkozottul szellemes ember, s kitünően mulattatta a társaságot. Ez a kulcsa a mai hatás titkának. Összevágó játék, pergő dialogok, s minden legcsekélyebb adott helyzetnek alapos kiaknázása bármily gyenge darabot hasonló siker révpontjára vihetnének, így gondolkoz­tunk már a főpróba után s a mai este megerősítő véleményünket. Hogy mivel érdemelte meg ez a gyenge német komédia azt a pazar kiállítást művészetben és bútorok­ban, melyben nemzeti színpadunkon részesült — nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy P. Márkus Emília­ (Hertha) és N­á­d­a­y (Lothár) művészete a harma­dik felvonás párjelenetében olyan elementáris erővel hatott, hogy utána hétszer hívták őket a lámpák elé — általánosan, egy szívvel. G. Csillag Teréz (Liddy) és Benedek (Bruno) igen kedves duót képeztek a darab gyakran ellapuló sivárságai közepette. Mint egy oázist nézte őket szemünk, s elhitte nekik azt, a­mit a szerzőnek ugyan bajosan hinnénk el, hogy két kedves ifjú ala­kot teremtett. Szerencsére maguk alkottak s nem az eléjük irt sablont hozták színpadra. Nyílt jele­nésben tapsolták őket, valamint Vízvárit is (Brendel), kibe Blumenthal össze akarta pontosí­tani mindazt az életet és derűt, a­mennyit szük­ségesnek vélt arra nézve, hogy darabja vígjáték­nak neveztethessék.­­ Annál kétségbeejtőbb volt látni azt az erőlködést, azt a jobb ügyre méltó buzgalmat, azt a türelmet és áldozatkészséget, mely­­lyel a többiek az ő szappanbuborék-szerepeiket test­tel ellátni igyekeztek. Bercsényi (Wahlberg) az érthetetlen s cselekvés nélküli ex-minisztert törekedett megmagyarázni s nagyon rossz szerep lehet az, a­mi­ből már ő sem tud valami jelentőset csinálni. Hát még Lendvayné (Breitenbachné), M­i­h­á­l­y­f­i (Ervin), E­g­r­e­s­s­y (Fabricius), Szacsvay (Meidlingen), G­a­b­á­n­y­i (elnök), H­e­t­é­n­y­i (Drellvitz), akik valamint csak név szerint szerepel­nek, úgy semmit sem csinálnak, jönnek mennek, fontoskodnak, vágnak komoly és vidám arczokat, be­szélnek sokat, de nem mondanak semmit — s végül abban a szomorú tudatban bemaszkírozhatják magu­kat, hogy ma tömérdek vesződséget, fáradságot for­dítottak olyan dologra, aminek nincs látszatja. Jöve­delme talán lesz, de mabecse­l soha. Dr. VÁRADI ANTAL. (Ered. sürg.) Paris, ápril 30. (P. K.) Angolor­szág válasza: Mukb­ár pasának az egyiptomi hadse­reg reformjára vonatkozólag tett javaslataira, fran­czia kormánykörökben igen kellemetlen benyomást tett, mert az legkevésbbé sem egyezik meg azzal, a­mit Gladstone és Chamberlain ígértek annak idejében, t. i. az angol csapatok minél előbb ki fogják üríteni Egyiptomot. Olaszország és a taarrari mészárlás. (Ered. sürg.) Róma, ápril 30. A masszalahi hely­őrségből 800 ember parancsot kapott, hogy készen álljon Zeilahba indulni. Harrar ellen Olaszország 1500 embert küld. Tűzvészek Gralicziában. Lemberg, ápril 30. Tegnap Tysmienicza (d­uma­­czi kerület) és Krukienicze (mosciskai kerület) mezővárosokban nagy tűzvészek pusztítottak. Hi­r­seh báró Párisból 100.000 frankot ado­mányozott a sztryi tűzkárosultak javára. (Ered. sürg.) Lemberg, ápril 30. Bochanze falu­ban, Zolki évtől 15 kilométernyire nagy tűzvész pusz­tított. 47 parasztház az összes gazdasági épületekkel leégett. Havazás. (Ered. sürg.) Freiwaldau, ápril 30. Ma itt hir­telen időváltozás állott be. Éjjel megeredt az eső és reggel óta erősen havazik. A hótakaró mélyen lenyú­lik egész a völgyekig. Bányaszerencsétlenség. (Ered. sürg.) Brüsszel, ápril 30. A charleroii kőszénbányákban durrjég folytán nagy szerencsétlen­ség történt. Három bányász megöletett, sokan súlyo­san megsebesültek. A bajt az okozta, hogy a hosszú sztrájkban a bányák állapota teljesen elhanyagol­­tatott. Hagymázjárvány Prágában. Prága, ápril 30. A városi egészségügyi tanács tegnapi ülésén Z­a­h­o­r városi főorvos konstatálta, hogy eddig 130 hagymáz­esetet jelentettek be, de ez a szám egyátalán nem teljes, mert az orvosok a beje­lentést illetőleg hanyagul járnak el. A kolera: Brindisi, ápril 30. Tegnap déltől ma délig Brin­­disiben két betegedési és egy haláleset, Lazianoban egy betegedési eset, Ostuniban három betegedési eset, és Ercbieben egy haláleset fordult elő kolera követ­keztében. KÖZGAZDASÁG. Osztrák-magyar és román vasutak. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 30. A P. K. budapesti levelezőjének értesülése szerint az osztrák és magyar vasutak kormányaik felszólítására novemberre fel­mondották a román köteléki árszabályokat. A duna­­gőzhajózási társaság, mely szintén felszólíttatott a fel­mondásra, azt csak oly feltétel alatt hajlandó meg­tenni, ha es­etleg kárpótlást kap. Bolgár vasutak. (Ered. sürg.) Szófia, ápril 30. (P. K.) A bolgár társaság, mely elvállalta a czam­bród-vakoreli vasút­vonalak kiépítését, hivatkozva a szerb háborúra és más előre nem látott eseményekre, beszüntette a mun­kálatokat. Egy belga és német társulat képviselői azonban már ideérkeztek és a vasút átvételére igen kedvező ajánlatokat tettek. Értéktőzsdei hetiszemle. A görög kérdés a közelebb múlt héten csaknem az egyedüli tényező volt, a­mely a tőzsdékre nagyobb hatást gyakorolt. A nagyhatalmak erélyes fellépése, Francziaország közvetítése és a görög kormány meg­hódolása az értéktőzsdét megszabadították a görög­török háború és esetleg a balkánfélszigeti konflagrá­­czió aggodalmától, és ennek folytán az értékpapírok­ban emelkedő kurzusok mellett élénkebb vásár fej­lődött. A hausse-irányzatot támogatta az a körülmény is, hogy a kontremine, mely előzőleg nagyobb kötelezett­ségeket vállalt, utóbb a görög kérdés békés alakulata miatt visszavonulni igyekezett és fedezeti vásárláso­kat eszközölt. A tőkepénz is sietett felhasználni a devalvált kurzusokat, és mindezek összehatása szilár­dította a hangulatot. Csak a hét vége felé állott be némi gyengülés, de végeredményben a főbb értékek mégis jóval maga­sabban zárulnak, mint nyolc­ nap előtt. A forgalom nem öltött nagy terjedelmet és némely napon teljes üzlettelenség uralkodott. A részleteknél megemlítjük, hogy járadékpapírjaink tetemesen javultak, az arany­járadék közel egy százalékkal, a papírjáradék több mint fél százalékkal emelkedett. A hitelintézet és hitelbank részvényei szintén emelkedtek, előbbi csak­nem 2 írttal, utóbbi 3 írttal, a helyi bankok közül áremelkedést mutatnak a leszámítoló bank, kereske­delmi bank, miután ezen intézetek által közelebb fog a templomépítési sorsjáték kibocsáttatni. Közlekedési vállalatok legtöbbje árjavulást tüntet fel az osztrák­magyar állam­vasút kivételével, mely újabban is 5 írttal olcsóbbodott. Iparvállalatok közül téglagyárak voltak keresettek, ezenkívül a malomrészvények jó részben helyrepótolták az utolsó hetekben szenvedett árveszteséget. Ganz-gyár és serfőződe szintén emel­kedett. A valuta változatlan maradt. Külföldi váltók kurzusa keveset változott. A fontosabb értékpapírok heti árváltozásai ki­tűnik a következő összeállításból: Vegyes hírek. A deés-beszterczei vasútvonal mátan-rendőri bejárása tegnap befejeztetett. A déli vasút és az osztrák pénzügyigazgatás közt, az e társulat osztrák vonalai utáni jövedelmi adó kivetése iránt fennálló differerncziák valószínűleg már a közelebbi időben ki fognak egyenlíttetni. A dolog érdemére nézve már 1883-ban megtörtént a kiegyezés, a­mennyiben a déli vasút ez ügyben eredeti­leg foglalt álláspontját elhagyta. A déli vasút ugyanis osztrák és magyar hálózata számára közös üzletszám­lát vezet, a­miért is az osztrák vonalak tiszta jöve­delmét az adókivetés czéljából bizonyos osztó kulcs szerint kell kipuhatolni. A déli vasút eleinte a tiszta jövedelemnek az osztrák és a magyar hálózat kilo­méterhosszainak arányában leendő megosztást köve­telte. Ez álláspontot azonban a déli vasút a tárgya­lások folyamán elhagyta, az igazgatóság pedig az 1884 évi május 15-én tartott közgyűlésen kijelente, miszerint el kellett ismernie , hogy a tiszta jövede­lemnek az osztrák és magyar hálózat kilométer­hosszainak arányában való megosztás a tényleges vi­szonyoknak nem felel meg, mert az osztrák vonalak a magyaroknál viszonylagosan többet jövedelmeznek.­ A kormány és a déli vasút azután megegyeztek arra nézve, hogy az utóbbi által készítendő forgalmi sta­tisztika szolgáljon a tiszta jövedelem felosztása, illető­leg az adókivetésnek alapjául. Ezzel a legfontosabb differenczia elháríttatott. A déli vasút azonban azt követelte, hogy forgalmi statisztikájának számadatai csakis két módosítással vézessenek az adókivetés alap­jául. Ezek szerint az osztrák vonalaknak a magyar vonalakéhoz képest közvetlen talajviszonyai az egész hálózat üzletköltségeinek megállapításánál számítás­ba vétessenek, s hogy továbbá a bevételekből 3°/0 vé­tessék levonásba, tekintettel azon körülményre, mely szerint a két hálózat egységes teherdíj-tételei mellett, a tarifa-mérséklések főkép a nagyobb versenynyel küzdeni kénytelen osztrák hálózatra esnek, míg a ta­rifa-mérséklések által elért siker tényleg mindkét há­lózat javára szolgál. Az első fokú adóhatóság a déli vasút e javaslatait részben elfogadta, megengedvén 1-szer, hogy az osztrák hálózat négy, leginkább hegy­­vonalrészeinél a talajnehézségek kiegyenlítésére a másfélszeres üzletköltségek beállíttassanak, és 2-szor, hogy az intern tarifa-különbözetek kiegyenlítése czél­jából a bevételekből 2,5 százalék levonassék. A déli vasút azonban e határozattal be nem érvén, az igaz­gatóság az 1886 május 15-iki közgyűlésen bejelenté, hogy az első fokú határozatot felebbezni fogja. E folya­modás elintézése most — mint hallatszik — már a legközelebbi napokban várható. E közben barátságos tárgyalások is folytak, melyeknek eredményéről a kö­vetkező kompromisszum tanúskodik: »A déli vasút visszavonja az üzleti költség kérdése tekintetében be­nyújtott felfolyamodását s e tekintetben elfogadja az első fokú adóhatóság határozatát. Ezzel szemben a pénzügyigazgatóság beleegyezik a bevételből teendő levonás hányadának 2,9 százalékra leendő felemelé­sébe.­ E kompromisszum tartama a felfolyamodás várt elintézésében benn lesz. Az utóbb még függőben volt differencziák tehát — mint látható — nem vol­tak jelentékenyek. A vita tárgyát képező összeg lé­nyegtelen, de a déli vasútra nézve mindenesetre fon­tos az egykor nagy vitás kérdések egyikének végle­ges megoldása. A déli vasút vételárának visszafizeté­se iránti perrel a most elintézett adókérdés nem áll összefüggésben, s az a maga rendes útján halad. Méhtenyésztők figyelmébe Grand Miklós méhé­szeti felügyelő Buziáson a néptanítók és méhtenyész­tést űző közönséghez azon kérelemmel fordul, misze­rint a méhészeti vándortanítónak körükben való meg­jelenéséért hozzá vagy pedig a kerületi vándortanitó­­hoz fordulni szíveskedjenek. A kerületi vándortanitók írásbeli megkeresésekre is a legszívesebben válaszol­nak, s utasítás- és tanácscsal ez után is mindenkinek készséggel szolgálnak. A talajjavítások terén 1885. évben tett intézke­désekről a kultusz­mérnökség főnöke, Kvassay Jenő kimerítő jelentést terjesztett a földmivelési miniszter elé, melyből a következő adatokat emeljük ki: Befeje­zett munkálat volt 1879-től 1885 végéig 116,471 ka­­tasztrális hold, melyből 1885-ben 32,043 hold fejezte­tett be. A megkezdett vagy folytatott munkálat volt. 1881- ben 35,625 hold 1882- ben 51,220 » 1883- ban 104,989 » 1884- ben 94,108 » 1885- ben 62,112 » Terv készült 188-ig bezárólag 344,724 holdra 1884- b­en 220,592 » 1885- ben 510,595 » Összesen: 675,863 holdra. A mozgósított földtömeg volt: 1881- ben 580,000 köbméter 1882- ben 1.089,000 » 1883- ben 1.512,000 » 1884- ben 1.828,000 » 1885- ben 1.857,000 » Összesen: 6.866,000 köbméter. Talajjavításokra a gazdaközönség a lefolyt hét év alatt 2.200,000 frtot fordított. A befejezett munká­latokból alagcsöves és 2127 hold volt. Az öntözések a múlt évben igen szép lendületet vettek és az öntözés­re berendezett terület 700 holdról 1279 holdra emelkedett. A lecsapolások, a patakszabályozások és belvízrendezések képezik ezúttal is a foganatosított és tervezett munkálatoknak túlnyomó részét, a­meny­nyiben a 33,043 holdból 29,534 hold esik a talajjaví­tás e­lemére. A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnapi délutáni gabnatőzsdén határidők változatlan irányzatot követtek. Köttetett tengeri máj.­­jun.-ra 5.30 írton, búza őszre 8.19 írton, zab őszre 6.16 forinton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnapi délutáni magánforgalom­ban osztrák hitelrészvény 288.30 frton, magyar hitel­részvény 293.25 frton, magyar 4 százalékos aranyjára­dék 103.45 frton, magyar papírjáradék 95 frton került forgalomba. Az esti tőzsde üzlettelen volt, osztrák hi­telrészvény 288.50 írton, magyar hitelrészvény 293.50 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 103.45 frton, magyar papírjáradék 95.027­ írton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 30. Az árfolyamok, a rozs kivételével, változatlanok. A forgalom cse­kély volt. Hivatalosan jegyeztetett: Szokvány­­búza tavaszra 8.55— 8.60 írton, szokványbuza máj.— jun.-ra 8.38—8.43 írton, szokványbuza őszre 8.42— 8.47 írton, szokványrozs tavaszra 6.10—6.15 írton, szokványrozs május—júniusra 6.03—6.08 írton, szok­ványrozs őszre 6.67—6.72 írton, szokványtengeri május—júniusra 5.75—580. írton, szokványtengeri június—júliusra 5.80—5.85 írton, szokványtengeri július—augusztusra 5.86—5.91 írton, szokványtengeri aug.—szeptemberrel—.--------írton, szokványten­geri szept.—okt.-re —.----.— írton, szokványzab tavaszra 6.63—6.68 írton, szokványzab máj.—jun.-ra 6.63—6.68 írton, szokványzab őszre 6.62—6.67 írton. Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 12.25— 12.35 írton. Káposztarepcze szeptember—októberre 12.35—12.45 írton. Szesz készáru —.— írton. A bécsi értéktőzsdéről. BéCS, ápril 30. (Előtőzsde) Osztrák hitelrészvény 287.90. — Magyar hitelrészvény 292.25 — Déli vasúti rész­vény 108.75. Magyar 6 százalékos aranyjáradék —.—.— Osztrák papírjáradék —.—. Galicziai vasút —.—. — Magyar papírjárad­ék —.—. Magyar leszámítoló bank —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar 4 százalékos aranyjáradék —.— Angol-osztrák bankrészvény 116.—. Osztrák-magyar állam­­vasutrészv. 235.10. 20 frankos arany 10.03. Cs. és kir. arany. —.—. Unió-bankrészvény —.—. Gyenge. BÉCS, ápril 30. (Megnyitás) Osztrák hitelrészvény 288.30. — Magyar hitelrészvény —.—. — Déli vasút —.— 1864-ki sorsjegy —.—. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 103.45. Osztrák papirjáradék—.—. —Galicziai vasút—.—. Magyar papirjáradék —.—. Magyar leszámítoló bank —.—. Angol-osztrák bank —. Osztrák-magyar államvasut —. 20 frankos arany 10.03. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar 6 százalékos aranyjáradék. —.— Szilárd. BÉCS, ápril 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hi­telrészvény 288.—. Déli vasutrészvény 108.25. 4°/0-os osztrák aranyjáradék 114.40. Londoni váltóár 126.10. Károly­ Lajos vasutrészvény 205.—. 1864-ki sorsjegy 170.75. — 4,20/0-os. ezüstjáradék 85.40 1860-ki sorsjegy 139.—. Török sorsjegy 18.— . Angol-osztrák bankrészvény 115.25. Osztrák államv. részv. 235.50. 20 frankos arany 10.27­. 4'2°/0-os papirjára­­­ék 85.35. Osztrák hitelsorsjegy —. Osztrák-magyar bank­részvény 877.—. Cs. kir. arany (vert) 5.91. Német bankváltók 61.70. Elbevölgyi vasutrészvény 150.25. Bécsi bankegyesüle­­részv. 107.50. Dunagözhaj. társ. részv. 447.— Nyugodt. Bécs, ápril 30. (Magyar értékek zárlata) Magy. föld­­teherm. kötv. 105.20. Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. 57.76-os m. földh. int. zálogl. 100.25. Erdélyi vasutrészvény 191.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117.25. Magyar nyer. k. sorsjegy 118.50. Szölődézsmaválts. kötv. 100.50. 6°/0-os arany­járadék.—.—. Tiszai és szegedi kölcsön sorsjegy 124.—. 4°/0-os aranyjáradék 103.45. M. országos bank részv. —.— Magyar vasúti kölcsön 152.50. Magyar hitelrészv. 293.—. Alföldi vas­­ut-részv. 192—. Magyar északkel. vasutr. 177.75. 1869. m. k. V. áll. els. kötv. 100.—. Tiszav. vasutr. 252.50. Magy lesz. és váltóbank 90.—. Kassa-Oderb. vasutr. 153.75. 5°/2-os papir­járadék 94.90. Magy. jelz. hitelbankr. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —. Északi v. r. —.— —Temes-Béga .----. A budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok táviratai. Ápril 30. Csekély felhajtás miatt az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 42.----42.50 írtig, ma­­­yar urasági fiatal nehéz 44.50—45.— írtig, magy. uras, atal közép 44.----45.— írtig, magy. uras, fiatal könnyű —.----45.— írtig, magy. szedett nehéz 43.----44.— írtig, magyar szedett közép 43.----44.— írtig, magy. szedett könnyű 44.----45.—írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­héz 43.50—44.— írtig, rom. átmeneti bak. közép ——­­ írtig, rom. átmeneti bak. könnyű 42.----43.—írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz 41.----42.— írtig, rom. át­meneti ered. közép —.------.— írtig, szerbiai átmenti nehéz 42.50—43.— írtig, szerb, átmeneti közép 43.----44.— írtig, szerb, átmeneti könnyű 42.----43.— rtig, hizó a vasútról mázsáivá —.------.— írtig, hizó 1 éves élő­súlyban —.—---.— hizó két éves élősúlyban —.----­— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/o levonás­sal —.-------írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el. A vevőnek páronkint 4 forint aranyban vám fejében meg­téríttetik. a nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk.) Edeskuty L. m. kir. udvari ásványviz-szállitó Budapesten, Erzsébet-tér 7. szám ajánlja az ásványvizek gyógyhasználatára már is megnyitott irodáját s összes természetes ásványvizeit 797 friss ISS6.évi töltésben. Az ásványvizek valódisága és frissesége tekintetében,a kész­letek a városi főorvos ellenőrzése alá vannak helyezve. Árjegyzékkel kívánatra ingyen szolgálok. ápril 22. ápril 30. különbözet. Magy. aranyjár. 4*­0-os 102.50 103.40 -1­­0.90 » papirjáradék 94.40 95.— -j- 0.60 Osztrák ara­nyjáradék 114.— 114.25 -j- 0.25 » papirjár. 5°/6-os 100.25 101.— -j- 0.75 Magyar dijsorsjegyek 118.— 118.— —.— Tiszai sorsjegyek 124.25 124.25 —.— Magyar hitelbank 290.50 293.50 + 3.— Osztrák hitelintézet 286.50 288.30 -1- 1.90 Magyar leszám. bank 88.75 89.50 -1- 0.75 Első magy. áll. bizt. társ. 3020.— 8020.— —.— Hengermalom 610.— 610.— —.— Pannónia malom 916.— 916.— —.— Alföld-fiumei vasút 190.— 192 — -f- 2.— Kassa-oderbergi vasút 152.50 154.— -f- 1.50 Észak-keleti vasút 177.— 178.— -f- 1.— Osztr.-magyar államvasut 241.— 236.— — 5.— Budapesti közúti vasút 486.— 486.— —.— Országos központi takp. 460.— 460.— —.— Pesti első hazai takp. 6650.— 6650.— —.— Ganz-féle vasöntöde 750.— 758.— -f- 8 — Drasche-féle kösz. és téglagy. 252.— 255.— -1- 3.— Salgótarj. kőszénb. 142.— 142 — —.— Első magyar serfőződe 880.— 890.— + 10.— Athenaeum könyvnyomda 529.— 529.— —.— Magy. földh. int. zál. lev. 47,»/p 99.50 99.75 + 0.25 Osztrák-magyar bank zál. le­velek 47,°/, 101.50 101 60 + 0.10 Alföld-fiumei vas. els. 5°/, 102.75 102.75 — .— apr. april 30,­ különbözet, Észak-keleti » . 5»/s 100.50 100 50 -----­Magy. beruh. kille». 127.— 127.— —.— Cs. kir. ker. arany 5 83 5 83 —.— 20 frankos arany 10.02 10.02 —.— Német márka 61.80 61.80 —.— Német piaczra váltó 61 85 61.80 — 0.05 Parisra » 50 52 50 15 — 0.10 Londonra » 126 25 126.20 — 0.05 Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Bérletfolyam. Május 1-én: Egy csepp méreg. Vígjáték 4 felv. Irta Blumen­thal Oszkár. Személyek: Mettenborn báró Náday Károly Emil bg Horváth Weidegg Ervin Mihályfi Hertha, neje P. Márkus E. Wahlberg gróf Bercsényi Liddy, leánya G. Csillag T. Fabricius Egressy Wendlingen Szacsvay Bruno, fia Benedek Brendel báró Vízvári Breitenbach­erné Lendvayné Lehnhardt Gabányi Drewitz Hetényi Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Vasárnap, ugyanez, lesz. M. kir. operaház. Bérletfolyam. Május 1-én : Wilt Mária asszony cs. és k. kamara-énekesnő vendégjáté­kául: Sába királynője. Nagy dalmű 4 felv. Irta : Mosenthal S. Zenéjét szerzet­te : Goldmark Károly. Személyek: Salamon Odry Baál-Hanán Tallián Assád, Salamon kegyencze Broulik Főpap Ney Sulamith Wilm­é M. Sába királynője Spányi I. Astaróth Kordin M. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Vasárnap, Lammermoori Lu­cia, Bécsi keringő, bf. Népszínház. Május 1-én : Először: Esketés dobszóval. Operette 3 felv. Irta Paul Bu­­rani. Zenéjét szerzette Leon Vasseur. Személyek : Ch. d’Obernay gr. Szirmai Louise, húga F. Hegyi A. Narcey báró Szilágyi Lambert Victor Spartacus Solymosi Pipacs Kassai Tacskó Ligeti I. Valentin Gergely Gervaise Margó Cz. Simon Erődi Márta, cseléd Vári I. Hadibiztos Szabó Perge Vasváriné Czifra Béni I. Kezdete 7­ 8 órakor. Holnap, ugyanez. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS.

Next